Pintér György - Múzeumi krimik
A dioráma története:
Mivel nekem és makettező barátaimnak játék és szórakozás a makettezés egy alkalommal közölték velem” szégyelljem magam nem csináltam a dunántúli harcokról diot, pedig itt lakom, bezzeg az Ardennekről igen”! Egyikük azt mondta neki van! (Tudtam 1:72 méretarányban csinálta a Csősz környéki harcokról.)
Beszélgetés közben azt mondtam „oké csinálok egyet”. Ők mondták, jó egy hetet adnak, hogy kész legyen közben kajánul vigyorogtak. Nálunk a játékot és fogadást komolyan kell venni, törtem a fejem, most mit tegyek? Egy hét alatt diot csinálni nem lehet. Lányommal beszélgetve elpanaszoltam a problémámat, ő nézegetni kezdte a meglévő dioimat majd azt mondta, alakítsam át az ardenneki diot, mivel ott is, itt is akkor tél volt könnyű lesz megcsinálni. Heuréka igazad van! Leszedtem a járműveket és figurákat az alapról a Tigris kivételével, felraktam egy T-34/85-s kilőtt harckocsit meg támadásra felvonuló SS katonákat, mivel a Balatoni csata című könyvből tudom, hogy ezen a környéken SS hadosztályok harcoltak, köztük a Wiking, Totenkopf alakulatok is.
Mikor kész lettem megmutattam a díszes társaságnak, tessék itt van a dio, címe „ Harc Seregélyesért”, mivel tudom a falu háromszor cserélt gazdát a fehérvári harcok során. Döbbenten nézték, de a csőszi közölte, nem jó mert nincs itt hó a valóságban volt HÓ!!!
Most én döbbentem meg, de a lányom megint segítségemre sietett fülembe súgta, fújd meg hóspray-al azt szoktad csinálni. Milyen igaz elővettem a sprayt és megfújtam a diot! Most én vigyorogtam és közöltem MOST MÁR VAN HÓ!
Megpróbálom képekkel a dio történetét és „Marad a gyerek ha játszik” klub tagjainak szórakozását, mert szerintünk a makettezés játék és hobby!!
Üdv Róbert