Pintér György - Múzeumi krimik
Már egy pár éve aktív felhasználója vagyok a Makettinfónak, és eddig még nem írtam cikket...de eljött az időm.
A dioráma kb másfél évvel ezelőtt készült el, a fontosabb folyamatokra pontosan nem emlékszem, de megpróbálom a cikk írása közben feleleveníteni.
A Párduc:
A Dragon terméke, mindenki ismerheti a minőségét...szép formák, sima felület (a páncélzat és a lövegpajzs enyhén érdes...), sorja nincs sehol, de például a görgők futófelületén egy minimális található. Az alkatrészek jól illeszkedtek, kisebb gond a teknő és a páncélzat érintkezésénél volt. A készlethez mellékelnek egy esztergált, fém lövegcsövet. Ha ezzel építjük meg a Panthert, akkor a műanyag csőszájféket le kell választanunk a lövegcsőről...Egy fémmaratott lapot is kapunk, ami a motortér szellőzőrácsainak fém hálóját tartalmazza. A lánctalp szemenkénti, és mindegyik(!) darabon megtalálható a kilökőtüske nyoma...Apróbb feljavításokat végeztem néhány részen, például a géppuskán, a tornyon, és magán a felépítményen. Dióhéjban ennyit a Párducról, összességében nézve tehát egy jó makett, jó árral...Ja és a hab a tortán, hogy a dobozba találtam még egy képeslapot is, a partraszállás 60-dik évfordulója alkalmából.
A Párduc festése:
Sajnos tény és való, hogy nem tartozok a "jó" festők közé. Először három színű kamuflázzsal szerettem volna elkészíteni, de a látványtól mégis megfutamodtam...végezetül megkapta azt a színt, ami a képeken is látható. A pár napos száradás után a kopásokat, lepattogzódásokat ecsettel elkészítettem. Amikor ez is megszáradt,átmostam az egész páncélost jól felhígított feketével, majd visszatöröltem. A lánctalpat barnával, vörössel és fémszín keverékével festettem, majd sima fémszínnel "áthúztam" a kapaszkodókörmöket. Elnézést mindenkitől,hogy ennyivel lerendezem a festést, és nem hivatkozok festékekre, szerintem ez nem annyira lényeg.
A harckocsizók:
Szintén a Dragon terméke, itt már sajnos több helyen találkoztam sorjával, és néhány alkatrész nem egyértelmű. A négy harckocsizón kívűl kapunk még egy lövegpajzsot, egy parancsnoki kupolát és távcsöveket...az előbbieket nem tudom, hogy fel fogom-e használni rossz minőségük miatt.
A harckocsizók festése:
Itt azért már megemlíteném, hogy Revell színekkel dolgoztam, szinte mindet kikevertem, alapszín nincs. A figurázás egyre jobban érdekel, de azért látszik,hogy van még mit javítani.
A dioráma:
Végre elérkeztem a cikk ezen részéhez, ugyanis -szinte- ezt szeretem a legjobban. A fa alapra került egy méretre vágott, hőszigetelő anyag (Styro-foam talán?), amire homok és tapétaragasztó keverékét kentem fel (A fát ekkor már rögzítettem csapolással). A "föld" száradása után különböző színekkel kifestettem az alapot. A Párduc nyomát előre elkészítettem, majd kialakítottam a füvet kenderkócból, és a kert részletét. A macskakövet habszivacsból készítettem, hegyes ceruza segítségével. Minden jóban van valami rossz...így vagyok a fával. Ez az első, amit készítettem, nem lett valami jó, de idővel ez is kialakul. Több véknyabb és vastagabb gallyból csináltam, majd majorannával beszórtam. A Párducot egy csavarral rögzítettem, majd gallyakat helyeztem el rajta álcázás gyanánt.
Végül a történet:
1944-ben Mortain-nél bekerítették a szövetséges csapatok a németeket, és hatalmas veszteségeket okoztak nekik. Túlnyomórészt SS-alakulatok (nagy hírnevet szereztek itt a fiatal Hitlerjugend-katonák is) voltak a katlanban, de helyet kapott néhány Wehrmacht-alakulat is. Ebből az alakulatból készítettem el a Párducot és személyzetét, akik éppen egy kis pihenőt tesznek és parancsra várnak, de az Amerikai Légierő nem várat magára...
Köszönöm hogy elolvastad, mindenkinek jó makettezést kívánok!