GAZ -233014 STS TIGER

GAZ -233014 STS TIGER

1:35, MENG
Pintér György - Múzeumi krimik Meng GAZ -233014 STS TIGER

Az orosz tigris, lehetne mondani, bár én inkább az orosz Humwee-nak nevezném. Nem szeretnék nagyon belemerülni az eredeti jármű elemezgetésébe, nekem ez nem szokásom. Aki szeretne róla többet tudni, utána tud nézni a Neten. Azonban ez a tigris név, hát, nem tudom…. Gőzöm sincs vajon ki nevezhette így el és vajon mitől is lenne tigris? Legfeljebb a háromféle színből álló terepmintái miatt lehetne tigrisnek nevezni, de az meg azért nem annyira találó, mert egyfelől sima zöldre festett verzió is létezik belőle, másrészt a szibériai tigris bundája ugyan háromféle színből áll össze, azonban zöld pont nem található benne. Na mindegy, gondolom valami nevet kellett neki adni, de őszintén, nekem a szerteszét álló antennái okán, sokkal inkább a sündisznó név jutna az eszembe. Tény, az nem lenne olyan elegáns, hogy „GAZ-233014 STS HEDGEHOG”, mint a tiger, viszont találó lenne.

Az általam elkészített GAZ-233014 orosz katonai jármű 1/35 méretű makettjének alapját a hong kongi MENG model gyártotta készlet képezte. Nem vagyok egy vérprofi makettező, de azért pár dolgot készítettem már, néhányat ide is feltettem, így aki olvasott már tőlem építési leírást, az tudhatja, hogy a makett készletek minőségére igen kényes ember vagyok. És nincs ez másként ezzel a készlettel sem. Tehát aki most azt olvassa tőlem, hogy szerintem ez a készlet sem tökéletes, az azért tudjon róla, hogy erőteljes a kritikám ilyen téren, vagyis elképzelhető, hogy az általam említettek másnak nulla gondot jelentenek. Ugyanis el kell ismernem, hogy más, általam használt készletekhez viszonyítva, ez az erős élmezőnyben van. Minimális hibákat tudok csak említeni. A méretek mindenütt stimmeltek, nem voltak hiányos dolgok, mindenről gondoskodtak, szerintem ehhez a készlethez fölösleges is lenne kiegészítőket vásárolni, mert egyszerűen nincs szükség rá, az alkatrészek kidolgozottsága, minősége is egyaránt kiváló. Még a jármű belső tere is jóformán a végletekig precízen kialakítható és antennákat is adtak hozzá, amiről sok készlet esetében néhány gyártó elegánsan eltekint. A matricakészlete is szinte tökéletes. Minden megvan ami kell - igaz, ez nem sok -, ráadásul maguk a matricák igen könnyen áznak, plusz tökéletesen ragadnak és simulnak, még lágyítóra sincs szükség hozzájuk. Hogy akkor mégis mivel voltak problémák? Nos, leginkább a mozgathatónak szánt alkatrészekkel. A jobb oldali hátsó ajtó előtt lévő pótkerék tartó állvány nyitható-csukható módra lett tervezve, ám ember legyen a talpán, aki a kis mütyürökkel, ezt képes valóban úgy megépíteni. Persze van ilyen profi, a youtube-on is van róla video, tehát meg lehet csinálni, de azt ott se mutatták, hogy a zárszerkezetével előtte vajon ő is mennyit szenvedhetett, mire ez sikerült. Őszintén, én örültem már annak is, hogy megtaláltam a kis zsanért, amikor a szőnyegen landolt. Ez a pótkerék dolog viszont nem olyan feltűnő, ráadásul a legtöbb makettező nem azért épít meg egy ilyen makettet, hogy utána nyitogassa-csukogassa a mozgó alkatrészeit, hanem inkább látványnak, mint egy jelenetet megörökítő szobrot. Szóval erre még azt mondtam, hogy OK, ha nem írom most le, az is lehet, hogy senki nem is venné észre. De az, hogy az első kerékagyak - melyeket szintén elfordíthatónak terveztek -, elkészítése után úgy kell bánni velük, mint a hímes tojással, mert egy rossz mozdulat és eltörik, na az már elég gáz szerintem. Hogy a szintén nyitható-zárhatónak szánt hátsó ajtók se működnek, az megint csak hab a tortán, mert ott egye meg a fene, az ember beragasztja, nyitva, vagy csukva, ahogy éppen szeretné. De hogy az első ajtókon még zsanér sincs? Ezt nem egészen értem hogyan gondolták? A baloldali első ajtót én nyitva terveztem elkészíteni, de az így egy kínszenvedés volt. Ha viszont eredetileg úgy gondolták, hogy csukva készítse el az ember az összes ajtót, akkor nem értem miért a végletekig való pontosság a belsejét illetően? Ha egyszer nem látni a zárt ajtók miatt minek? Szóval a lényeg, hogy sajnos ez a készlet sem tökéletes, de azt legalább nagyon megközelíti.

A készlet megépítője kétféle festési mód között választhat. Van egy teljesen sötétzöld változat, oldalain és motorháztetején hatalmas vörös csillaggal, meg van a háromféle színből álló, felségjelzés nélküli, terepszínű, „tigris csíkos” változat. Mivel hadszíntereken ez utóbbiak vannak használatban, meg persze néhány számítógépes játékban is ilyenek szerepelnek, ezért - bár tudtam, hogy ez a nehezebb -, végül a „tigris csíkos” elkészítése mellett döntöttem. Előírásnak megfelelően kezdtem, az alváz alsó részével, kerettel, kardántengelyekkel, meg a többivel, ami azon található. Kifejezetten jól haladtam, akkor még a mozgatjató első kerékagyak se okoztak problémát. Mikor készen volt, lefestettem matt feketére, majd olaj zölddel, szórópisztollyal itt-ott „koszoltam” egy kicsit. Ezután következett az alváz felső része. Ezen találhatóak a belső alkatrészek egy része is, így ez már több óráig tartott. Ráadásul maszkolni is kellett rajta, hiszen a külső és a belső küszöb részeket ezüstszínnel kellett elkészíteni, a matt fekete alapra. Ezután jött a műszerfal, ami szintén matt fekete lett, majd lelakkoztam és higított fehérrel végigmentem a sarkokon, záró réseken, műszereken, végül újra lelakkoztam és feltettem rá a műszerek matricáit. A székeket egyszerű volt összeállítani. Szintén matt feketével festettem őket, majd a két első ülést higított fehérrel visszakentem és vissza is töröltem, a hátsó, utas üléseket pedig matt fekete festés után kékesszürke színnel szépen visszafújtam, hogy valóságosabbnak tűnjenek. Végül mindegyik ülésnek lefestettem világosszürkére a vasalat részét. Következtek az első fényszórók, melyeket csak be kellett ragasztani a helyükbe. Ezután elkészítettem a kormányt és a rudazatot tartalmazó részt, majd jöttek a középső konzolok. Ezek közül az elsőt fényes feketével festettem, a rajta található műszerfal konzol részt pedig matt világosszürkére, ez utóbbit ecsettel, végül következtek a sebességváltók. Ebből három van, lényegében mindhármat ugyanolyanra készítettem, teljesen a leírásnak megfelelően, majd a hátsó középső konzol következett, amit matt feketére festettem, majd kékesszürkével befoltoztam ezt is. A vezető székének háta mögött lévő 30 mm AGS-17 gránátvető tárakat tartalmazó konzol következett, amit szürkével festettem le, a gránátvető tárakat pedig az előírásnak megfelelően olíva-zölddel. Mikor ez megvolt, matricáztam a két hátsó kerék fölötti részt, a terepszínű matricával, mely a belső kárpitot volt hivatott megjeleníteni, végül mindent beragasztottam a helyére. Lényegében eseménytelen volt idáig az egész építés. Mikor a karosszériának nekifogtam, akkor kezdődtek a problémák. Ezek jó része saját hibámból ered, ezt azért le kell szögezzem. Azzal kezdtem, hogy lefestettem világosszürkével az ablakok melletti belső részeket, ahogyan az a leírásban is szerepelt, majd maszkoló szalaggal beragasztottam belülről az ablakok réseit - nehogy a kívülre szánt festék belülre is szóródjon -, majd lefestettem először matt feketére az egész karosszériát kívülről. Ezután a homokszínnel kezdtem. Szépen lefújtam, de úgy, hogy a fekete a megfelelő helyeken megmaradjon, illetve átüssön, mert nem egy vadi új, gyárból kigördült járművet szerettem volna elkészíteni, hanem egy erőteljesen használtat. Ez nagyon szépen sikerült is. Ezután jöttek a gondok. Ki kellett maszkolnom a megfelelő részeket, hogy zölddel is rámehessek. Mivel a gyurmát én személy szerint utálom, így maradt a folyékony, gumi állagú maszkoló gél. Erről viszont voltak már rossz tapasztalataim, hiszen használtam már és számos esetben a festés után, mikor levettem sajnos az alatta lévő festék is jött vele. Tartottam attól, hogy így lesz, ezért kétszer is lelakkoztam jó alaposan fényes lakkal, mielőtt elkezdtem. Miután felkentem a maszkoló gélt és megszáradt, először egészen sötétzölddel festettem, majd egy kicsit világosabbal átfújtam a megfelelő részeken és így egészen szép használt felületet kaptam. Ám sajnos a zölddel való festés után a gyanúm beigazolódott, még így, a kétszeri lakkozás után is voltak helyek, ahol leszedte a homok színt a gumi maszkoló gél. Kénytelen voltam a hiányos részeket visszafújni kézzel, úgy ahogy tudtam. Nem lett mindenhol tökéletes, így volt ahol zölddel megint rá kellett menjek ott, ahol már egyszer visszafújtam és túlcsúszott, vagy csúnyának találtam a szóródást a széleken. Szóval egy ideig elszenvedtem ezzel, de végül hellyel-közzel sikerült. Viszont volt még egy szín, ugye feketével is rá kellett még menjek. Semmiképpen se szeretem volna úgy járni, mint előzőleg, ezért némi segítséget kértem és az egyik boltban ajánlottak egy másik gélt, ami Vallejo gyártmányú és esküdtek rá, hogy ez nem szedi le a festéket. Meg is vettem, azonban akkor már annyira féltem, hogy mégis azzal is ugyanígy járhatok, hogy némi gondolkodás után úgy határoztam, nem kockáztatok többet. A youtube-on láttam, hogy valaki panelező filccel, kézzel előrajzolta a fekete vonalat, majd kézzel, ecsettel festette meg. Szóval én is ezt tettem. A panelező tollal egyszerű dolgom volt és jól is ment, tette a dolgát, nem volt probléma. Ám az ecsettel festett felület…., szóval a lényeg az, hogy a youtube-on látottal ellentétben, sajnos nem lett olyan, mintha fújtam volna. Ráadásul később kipróbáltam az új Vallejo maszkoló gélt és rájöttem, hogy bizony nyugodtan használhattam volna, mert - ez itt a reklám helye - az tényleg nem szedi le a festéket. Viszont akkor már késő volt és az egészet nem akartam újrakezdeni. Szóval javítgattam, amennyire csak tudtam, de végül úgy döntöttem, hogy ennyi, így marad, majd a koszolásnál, lakkozásnál próbálok trükközgetni. Folytattam a karosszériában elhelyezkedő belső elemekkel. A kis kék színű lámpácskákkal indítottam. Ragasztószalagra helyeztem őket és kék üvegfestékkel rámentem ecsettel mindegyikre. Egészen jók lettek. Persze láttam, hogy a leírás szerint a kék búrákat tartó műanyag fehér kosárkákat imitáló vonalakat fehérrel kellene ráfesteni a lámpácskákra, meg is volt a helyük. Nem szépítem a dolgokat, úgy voltam vele, hogy az alig 2 mm-es, 6 db kis lámpácskára egyesével, 0,1-es ecset hegyének felével, fesse fel a fehér csíkokat az, akinek három anyja van. Mert én biztosan nem fogom. Szóval úgy maradtak, de ennek ellenére, szerintem jól néztek ki így is. Újra matricázás következett, a belső kárpitot imitáló matricákat ragasztottam fel belülre, majd a GAZ tetején elhelyezkedő két fegyverhez tartozó lőszereket tartó konzolok következtek. Először a 7,62 mm PKP géppuska tárak konzolait készítettem el, majd a még jobboldalt elhelyezkedő 30 mm ASG gránátvető tárakat tartó konzolt ragasztottam, majd festettem. Itt is olíva-zöld és szürke színeket használtam, előtte természetesen feketével koszoltam. Az összecsavart függönyök következtek, melyeket három db kis műanyag rudacska személyesített meg. Szürke és sötétzöld színeket használtam, majd beragasztottam mindent a helyére. Ezután üveg festékkel lefestettem a narancssárga (index) részeket, illetve pirosra a féklámpa részeket, majd beragasztottam azokat is a helyükre. Végül pedig az ablakokat is beragasztottam, majd higított fekete temperával paneleztem az egész karosszériát, amit száradás után vízbe mártott fülpiszkálóval töröltem vissza. Leszedtem a maszkokat és az ideiglenesen a karosszériára maszkolószalaggal rögzített ajtókat és elkészítettem azok belső részeit is. Teljesen előírásnak megfelelően haladtam itt is, matt feketét használtam az ajtók belső kárpitjához, az első ajtók felső részein szürkét és fehér színt a kis kapaszkodókhoz. A jármű oldalán lévő vontatókötelet feketével lefestettem, majd kizárólag a kötél résznél acél színnel szárazecseteltem. Ezután sötétzölddel fújva koszoltam itt-ott, végül temperával is. A fejsze, a fűrész és a lapát esetében is ugyanígy jártam el. A nyelüket világosbarnával festettem ecsettel, majd ezeket is visszafújtam egy kis sötétzölddel. A keresőlámpákkal pórul jártam. Sajnos a leírásnak megfelelően jártam el, valszeg ez lehetett a baj. Ezüst színnel lefestettem a belsejét és amikor a plexi lámpabúra imitációt ragasztottam elé, sajnos a ragasztó feloldotta a festéket is. Az egyik nagyon gáz lett, így ez került hátulra. A másik kevésbé, de sajnos azon is látszik, nem olyan lett, mint szerettem volna. A plexihez valószínűleg más ragasztót kellett volna használnom, de sajnos nem volt és lusta voltam újra vásárolni menni. Összeházasítottam az alvázat és a karosszériát. Picit kísérletezgetni kellet, de végül olajozottan ment. Ezután beragasztottam a már előre narancs üveg festékkel lefestett két első és két oldalsó index lámpácskákat is, majd nekiálltam és elkészítettem a tető fegyvereket. Az útmutató mindenhová feketét írt, de ezzel én nem voltam kibékülve. Először valóban lefestettem feketével mindkét fegyvert, de azután itt-ott szárazecseteltem acél színnel, a PKP markolatát és tusát pedig sárgából és pirosból kevert amolyan „orosz narancsszínnel” festettem le ecsettel, majd egy kis sötétzöldet fújtam rá nagyon halványan, óvatosan, hogy koszoljam azt is kicsit. Most látom amint a hozzáértők feje kezd kicsit vörös lenni. Megnyugtatom őket, hogy magam is fegyver kedvelő volnék és igen, tisztában vagyok vele, hogy az új PKP géppuskák markolata és tusa is szürke, vagy fekete műanyagból van, de azt gondoltam, hogy így kicsit érdekesebb, színesebb lesz az egész. Nézzétek ezt el nekem kérlek. A tárakat előírásnak megfelelően színeztem, vagyis a PKP tára közép-zöld, az AGS-17 tára pedig olíva-zöld lett. A kerekeket a felnikkel kezdtem. Ezeket is feketére fújtam először, majd visszafújtam az első kerekeket zölddel, a hátsókat pedig homok színnel. A pótkereket szintén homok színnel fújtam, bár ott csak a belső felni látszik. Ha hiszitek, ha nem, ehhez a makett készlethez valódi gumikat kap a felhasználó. Ez pedig nagyon megkönnyítette a dolgomat. Nem kellett se festeni, se visszatörölni, ráadásul borzasztó egyszerű volt a felnikre húzni. Ám amikor a felniket tettem fel a helyükre, akkor ért a meglepetés, amiről a leírásom elején már szóltam. A hátsó kerekekkel semmi probléma nem volt, ragasztó nélkül simán becuppantak a helyükre. Ám az első kerekekkel megszenvedtem. Nem kellett túl erősen nyomni, hogy becuppanjanak a helyükre, ám sajnos az első kerekek fordíthatóságáért felelős szerkezetnek már ez is túl erős volt. Sajnos az egyik oldalon letörött a kis csap, ami a helyén tartotta a forduló kerékagyat. Így azt be kellett ragasztanom a helyére, nem maradt más választásom, különben csak lógott volna. Szóval már nem fordul. Mondjuk ez legyen a legnagyobb baj, de azért kicsit szúrja az ember oldalát a dolog, hogy úgy mondjam. Ezt azért mégiscsak jobban is megoldhatták volna. És akkor eljutottam ahhoz, amiről már írtam az elején, hogy feltegyem az ajtókat és a pótkereket. Na a pótkerékkel sokat szenvedtem. Először kiderült, hogy a már feltett kis zsanérok rossz helyen vannak. Legalábbis a felső. Pedig ott volt pontosan a karosszérián a jelzés, hogy hová kell felhelyezni, ám mégis, több mint 2 mm volt az eltérés, tehát ott biztos, hogy nem volt jó helyen. Szóval leszedtem és rátettem a tartó keret tetejére, úgy mértem a karosszériához, hogy tudjam hová is kellene felragasztani pontosan. Ám közben sajnos leesett. Mégis megtaláltam. Újra próba és megint elcsúszott, félrement, azután nem lett jó, szóval elszórakozgattam vele egy ideig, de végül úgy fest, hogy sikerült. Ímmel-ámmal. A hátsó ajtó zsanérjainak illesztésénél döbbentem rá, hogy ez csak akkor klappol, ha csukva hagyom, vagy maximum résnyire nyitom ki, mert azt még engedi, de ha attól jobban kinyitom, akkor kiesik a helyéből. Szóval úgy döntöttem, hogy akkor az az ajtó, ami a pótkerék mögé esik, zárva marad, míg a másikat nyitva beragasztom. Ezután döbbentem rá, hogy a két első ajtónál még rosszabb a helyzet. Ott ugyanis zsanér sincs. Ha csukva hagyom, akkor az is rendben van, szépen becuppan a helyére mindenféle ragasztó nélkül, de hogy hogyan tegyem fel nyitva, arról elképzelésem se volt. Végül úgy döntöttem, hogy a jobboldali itt is zárva lesz, míg a baloldalit egyszerűen az élénél fogva felragasztottam. Igen ám, csak nem akart a helyén maradni. Ráadásul kiderült, hogy a karosszéria oldala nem teljesen egyenes, hanem kissé befele dől. Az eltérés minimális, szóval észre se vettem volna, ha nem akarom mindenképpen nyitva hagyni az egyik első ajtót, ám ott feltűnő volt, ugyanis ha az élénél végigragasztom, akkor a nyitott ajtón már látszik, hogy kissé lefele dől. Szóval kénytelen voltam úgy beragasztani, hogy csak a felső úgy 1/3-át ragasztottam a karosszériához. Így viszont nem akart a helyén maradni. Némi kínlódás után megtámasztottam egy csipesszel az alját és jó sokáig úgy hagytam, hogy a ragasztó rendesen megfogja. Ami a föld, por, sárszennyeződést illeti, sajnos csak homok színű és amolyan vöröses föld színű pigmentet kaptam, így ezek közül kellett választanom, hogy mivel dolgozzak. Végül gondoltam egy merészet és úgy döntöttem, hogy egy harmadik tégelybe összeöntök a kettőből egy keveset, hátha valami jó sül ki belőle. És láss csodát, egy kellemes világosbarna föld színt kaptam, úgyhogy végülis ezzel mentem rá a kerekekre és a karosszéria alsó részére, meg az alvázra. Ami az antennákat illeti, először úgy döntöttem, hogy inkább nem teszem fel őket, mert valóban, túlságosan is sündisznós lesz tőle az egész, de mikor az a kellemes meglepetés ért, hogy ragasztás nélkül fel lehet őket helyezni és így ha meggondolom magamat bármikor le is szedhetem, végül úgy döntöttem, hogy felteszem őket. Szóval elkezdtem felrakosgatni és jól is ment minden egészen amíg a két hátsóhoz nem értem. Na azokat sehogyan se tudtam helyükön való maradásra bírni. Végül addig-addig erőltettem, míg az egész hátsó kapaszkodó (amire rá kellett tenni őket) leszakadt. Szóval vissza kellett ragasztanom a helyére és azután dönteni, hogy akkor a két hátsó antennát felragasszam-e, mert másképp nem fognak ottmaradni. Némi töprengés után a ragasztás mellett döntöttem, szóval azok immáron véglegesek. Pont a két legnagyobb.

Dioráma: Hangsúlyoznám, ez jóval egyszerűbb lett, mint amilyennek eredetileg szántam. A terv az volt, hogy egy nagyobb dioráma készül a GAZ járművel, amint egy úttesten áll, körülötte útlezáró beton tömbökkel és mellette teljes harci felszerelésben lévő orosz katonákkal, ám ez hamvába hullt ötletté vált már akkor, amikor kiderült, hogy jelenkori, közönséges, álarcos, harci felszerelésben lévő, felségjel nélküli orosz katonákat tartalmazó makett szett sehol sem létezik. Hát erről ennyit. Szóval egy teljesen egyszerű diorámát készítettem, alig egy-másfél óra alatt megvolt. Vásároltam egy rétegelt lemez lapocskát, arra rákentem az erre való barna „kencét”, majd méretre vágtam egy nagyon finom, szürke színű csiszolópapírt és mellé felragasztottam, aszfaltos út gyanánt. Ezután beszórtam a már fentebb is említett, általam kevert pigment porral azt a részt, ahol nem volt csiszolópapír, hogy imitáljam a száraz barna földet, majd készítettem némi „keréknyomot” is rá. Festettem a csiszolópapirral fedett rész szélére egy záróvonal részletet és készen is volt. Őszinte leszek, szerintem az „aszfalt” része nem sikerült valami jól, kicsit fel lehetett volna dobni némi használatot imitáló halvány fekete csíkokkal, de talán majd legközelebb. Ez most ilyen lett.

Mentségemre legyen, hogy tulajdonképpen ez az első diorámám és az első, végülis autó jellegű harcjárművem is. Remélem, azért nem fogok túl sok hideget-meleget kapni tőletek a kritikákban.

Alfio

A készítéshez felhasznált anyagok:

Festékek:
Gunze:
H37 wood brown
H27 tan
H340 field green
H304 olive drab
H329 yelow fs 13538
H8 silver
H3 red
H20 flat clear
H30 clear
H93 clear blue
H92 clear orange
H90 clear red
H11 flat white
H18 steel
H417 light blue
H324 light gray
H12 flat black
H337 graysh blue

Tamiya:
X-1 black
XF-61 dark green
XF-59 desert yelow
X-20A thinner (higító)

Ragasztó:
Revell 39608 contakta professional

Pigmentek:
Humbrol weathering powder (egyéb jelzés nincs rajta, de ez a sivatagi sárga)
Star Dust weathering pigments Vietnam Earth (ez a vörös földet imitáló)

Dioráma föld alapnak Vallejo 26.219 brown earth „kencét” használtam.

Maszkoló folyadéknak pedig Vallejo liquid mask 70.523 (ez a jó, ami nem szedi fel a festéket).
GAZ-doboztető
GAZ-doboztet
Készítés közben-1
Készítés közben-…
Készítés közben-2
Készítés közben-…
Kis kék lámpácskák a kárpit matricákon.
Kis kék lámpácsk…
GAZ-1
GAZ-1
GAZ-4
GAZ-4
GAZ-10
GAZ-10
GAZ-13
GAZ-13
GAZ-3
GAZ-3
GAZ-7
GAZ-7
GAZ-12
GAZ-12
GAZ-16
GAZ-16
GAZ-14
GAZ-14
2015.06.23.
Utolsó módosítás: 2015.06.24.
Alfio, Budapest
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
bela
2015.07.07. 18:05:00
Szépen összehoztad, respect! Egy-két sorja azért maradt, főleg az antennákon látszik nagyon (de ez már csak szőrözés:))).
Figura ügyben ott az evolution miniatures BS-6 big set-je, keress rá:)
Alfio
2015.07.08. 08:07:59
Köszi! Megtettem ami tőlem tellett, hát ennyire futotta. Én a kapaszkodókon is látom nagyon a sorjákat, ill. a helyüket, lehet kicsit kapkodtam a végén. A figurákhoz való javaslatot azt főleg köszi! Megnéztem, kiváló az a szett amit írtál, pont ilyent kerestem, megpróbálok megrendelni egyet. Mondjuk figurát még nem festettem, kicsit tartok is tőle, hogy mit hozok össze belőle, de majd igyekszem.
EdE the Brain
2015.07.11. 21:42:03
Nagyon kérlek használj bekezdéseket a cikkben többet mert kifolyt a szemem és nem is tudtam végig olvasni pedig a festést része érdekel!Amúgy meg érdemes valami pro mentes övezetben fújni vagy előtte takarítani egyet mert látom nálad is mint nálam általában a szorópisztoly által felkavart szöszök beleragadtak a festékbe.A tetjéről készlt képeken látszik a leginkább.Én egészen sokat küzdöttem ezzel mígnem rászoktam hogy szorópisztolyozás előtt nyomok egy portörlést és az sokat segít.Amúgy szép munka :D!
Alfio
2015.07.11. 22:49:51
Köszi. Az igazság az, hogy sajnos nagyon poros a lakásom. Pormentes hely, az biztosan létezik, csak nem a lakáson belül. Próbálok tenni ellene, de ha port törlök, csak felkavarom és utána megint csak száll. OK, legközelebb próbálok jobban szöveget tördelni. Mikor belemelegedtem az írásba, fel se tűnt, mert Word-ben írtam és csak onnan copyztam ide.
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció