Incom T-65 X-wing vadász
1:43, MPC/Ertl
(1983)
Pintér György - Múzeumi krimik
Kb. 8 évig használatlanul hevertek a szikék, reszelők, festékek és egyéb makettezéshez használatos holmijaim a fiókban, míg tavaly nekiláttam, hogy a régi MPC Darth Vader figurámat felújítsam. A lavina akkor természetesen elindult, és jöttek sorra a polcon heverő, és menet közben szerzett makettek. Ez az X-szárnyú lett viszont az első, ami jómagam szerint is sikerült annyira, hogy ne csak a Sci-fi fórumon belül mutassam meg, hanem leírjam hosszabban az építést.
Maga a makett egy haveromé volt, aki kölyökkorában (kb. általános iskola 6. osztálya) velem együtt makettezett. Mikor látta, hogy építgetem a lépegetős diorámám, és a Vader TIE-t is újból összeraktam, felajánlotta, hogy vigyem el a makettjeit, nála úgyis csak porosodnak, és szanálni akar a szobájában. Ezen felbuzdulva rögtön elsőként az X-winget hoztam el, azonban, hogy korrektek legyünk, egy üveg pálinkát adományoztam neki jóságáért.
A makett
Az X-szárnyút az MPC (később az AMT, bár egy kutya a kettő) két változatban készítette el: egy kisebb, pattinthatós változatban, a Jedi Visszatér megjelenésekor, valamint egy nagyobb változatban, az Új Remény után egy évvel. Jelen írásom témája az utóbbi készlet, amit a Jedi megjelenésekor újradobozolva adtak ki. Maga a makett 78-ban készült el először, azóta is egészen 2005-ig (mikor is az ERTL elveszítette a SW makettek gyártási jogát) ugyanazokat a formákat használták, ami a későbbi kiadásokon meg is látszott (egyre puhább részletek és panelvonalak, sorják, stb).
Azonban meglepő módon, ez a kit teljesen rendben van, a vonalak vésettek, és elég élesek, a kidolgozás kellően részletes (noha nem igazán pontos), még nem fedezhető fel az ERTL későbbi kitjein található felületesség, elnagyoltság. Meglepő egyébként, de a 70es évek végén kiadott kitjeik (Vader TIE, Falcon, X-wing) jóval pontosabbak és kidolgozottabbak, mint a későbbiek (lépegetők, Y-wing, romboló).
A maximalisták minden bizonnyal hatalmas átalakításokba kezdenek, már csak azért is, mert minden gép más panelezésű volt a filmben, és természetesen vannak itt is egyszerűsítések, pontatlanságok, de szerintem a gép dobozból megépítve is igen impozáns, a fanatikus gépkuksolókon kívül nem sokan fogják észrevenni a hiányosságokat, ha szépen összerakott a makett.
Az egyetlen igazán nagy pontatlanság, ami valóban zavaró a pilótafülke. A végletekig elnagyolt, távolról, formájában emlékeztet csupán az eredetire. Németországból lehet gyanta feljavítót rendelni hozzá, én inkább úgy döntöttem, hogy feljavítgatom magam.
Mivel összerakva kaptam, így dobozbontásról nem tudok nagyon mit mondani, jó sok darabból van (kb 100), a matricalapon eredetileg csupán a vörös sáv, a szárnyon található jelzések, és a torpedó vetőcsövénél található nyíl volt. Járt még hozzá egy plexi állvány, ami már eltört, mire hozzám került.
A géptörzs orrtól farokig a hajtóművek hossza nélkül 27 centi, a szárnyfesztáv 25.
Építés
Mivel összerakott gép volt, először szét kellett természetesen szedni. Kb. 1 hétig ázott SziTi lefolyótisztítós vízben, ami a festéket szépen leszedte, és a ragasztó nagy részét is elmarta, így törés nélkül tökéletesen szétjött a kit. Megfordult a fejemben a világítás már az elején, de, mivel a Vader TIE-ba való világítás építése közben pár ősz hajszálat növesztettem, így inkább letettem róla, annál is inkább, mivel a hajtóművek egészben maradtak, és nem akartam szétszedni őket. Ez az elhatározás azonnal füstbe ment, mikor a mettlachira pottyant két hajtómű, és kettéhullott, így mit volt, mit tenni, szétszedtem a másik kettőt is, és elkezdtem tervezni a LED-ek, kábelek elrendezését.
Mivel Luke gépe manapság már közhely, valami mást akartam. Vörös vezér nem volt szimpatikus, Porkins gépéhez pedig kövér pilótát kellett volna készíteni, így maradt Biggs és Wedge vadásza, kettejük közül pedig egyértelmű volt a választás, mivel Wedge az egyik kedvenc szereplőm.
Jó pár filmnézés és képkeresés után megvolt a megfelelő mennyiségű referencia, és nekiláttam az építésnek. Elhatároztam, hogy nem fogom túlspirázni a feljavítást, nagyjából dobozból fogom összerakni.
A pilótafülkét különféle kábelekből, fonott gitárhúrból, DVD-tokból, és egyéb műanyagdarabokból feljavítgattam, és a megfelelő helyeket kifúrtam az üvegszálas világításnak. Az üvegszálat a kínai boltokban párszáz forintért kapható oltári giccses lámpából nyertem. Nálunk 400 Ft egy ilyen rútság, szerintem három csillagrombolót és ki lehet vele világítani.
A kabintető sajnos elég ramaty állapotban volt, karcos, és ragasztó által megmart, így az üveg részét kimartam belőle, csak a keretet hagytam meg, a szélvédőt pedig később írásvetítő fóliából készítettem el.
Az eredti ágyúkon nagyon látszott az öntési vonal, így azokat nyalóka szárból, tollkupakból és injekciós tűből készítettem el. Ezt a műveletet jó párszor megbántam, mivel az újdonsült, több darabos ágyúk többször törtek el, mint ahány foga van a családomnak.
A kis R2-es droid panelezése pozitív, és eléggé elnagyolt a részletezése. Mivel őt is ki akartam világítani, így megfúrtam, kettévágtam keresztben, LED, tollbetét darabokkal kicsit részleteztem, majd lefestettem, a piros paneleket pedig alkoholos filctollal rajzoltam meg.
Nagyjából ennyit részleteztem a készleten, minden más dobozból történt. A kit teljesen jól illeszkedett, néhány helyen kellett csak tömíteni és csiszolni, bár a hajtóműveken eléggé bosszantó, hogy a részletek mentén kell ragasztani, tehát vagy nagyon finoman csiszol az ember, vagy eltünteti a részleteket.
A szárnyak eredetileg mozgathatóak, én azonban beragasztottam fixre, mert a Vader figurából tanulva, ezek a mozgatható műanyag cuccok elkopnak egy idő után, és akkor sem összecsukva, sem rendesen szétnyitva nem maradna meg. A gyártó nagyon figyelt a jogszerűségre, ezért az egyik szárny belső oldalán tökéletesen látható módon helyezte el a Lucasfilm LTD feliratot, amit így muszáj volt lecsiszolni.
A gépben összesen 7 darab LED van: egy sárga és egy fehér a pilótafülke üvegszálainak, egy kék az asztromech droidban, és négy piros a hajtóművekben. A világítást egy discman 4,5 voltos adaptere látja el árammal, természetesen a rendszerben megfelelő méretű ellenállások vannak. A vadász egy fizika szertárból jó pár éve elcsent üvegcső tartja, ebben fut a világítás két kábele. A cső a gépbe ragasztott kiemelőfilc-darab tölcséres végén támaszkodik, szükség esetén szétszedhető, nincs beragasztva. Az alap egy égetett fenyődeszka, melyre tervezek még egy gravírozott táblát. Eredetileg Halálcsillag alapot szerettem volna építeni hozzá, de nem úgy jött össze a formalevétel és a műgyanta-öntés, mint szerettem volna, ezért a kissé póriasabb alap mellett döntöttem.
Festés
A Fine Molds kit egyik legnagyobb konstrukciós előnyének azt látom, hogy le lehet a géptörzset festeni teljes egészében a szárnyak nélkül, amiket később hátulról be lehet helyezni. Itt sajnos csak úgy lehet a szárnyakat behelyezni, hogy a két géptörzsfél külön van. Ezért még darabokban lealapoztam Gunze Mr. Basewhite-al, majd egy általam Revell 76-ból és Humbrol 126-ból kikevert alapszínnel lefújtam. A hajtómű ledjei rögtön az elején kaptak egy adag folyékony maszkolót. Ezután összeraktam a szárnyakat a géptörzzsel, az illesztést összecsiszoltam, és rákentem Humbrol 81-el a sárga jelzéseket. Itt szándékosan kicsit pacsmagoltam, mivel az eredeti maketten is kézzel festettnek, amolyan "garázstuningnak" tűnt. Ezután kimaszkoltam a kabintetőt, melyet fehérrel kevert Revell 57-el festettem, a kisrobotot és az egyik hajtómű paneljét, mely az eredeti maketten is tiszta, mintha utólag kicserélték volna. Halkan jegyzem meg, kis híján hülyét kaptam, mikor a legvégén jöttem rá, hogy pont a másik panelt kellett volna kimaszkolni.
Ezután kapott mégy egy vékony réteg alapszínt, hogy a sárga ne legyen annyira feltűnő, majd maszkoló szalag és folyékony maszkoló segítségével körbemaszkoltam a piros jelzéseket. Ezt is kissé pacsmagolva kentem fel két vékony rétegben pirossal. A kopásokat előre maszkolással csináltam.
Ezután a koszolás következett. A gépet nagyon igénybevettnek akartam bemutatni, már csak azért is, hogy néhány illesztési és festési hibát eltakarjak vele... hehe... :)
Egy általános fekete mosással kezdtem, majd feketével szárazecseteltem a koszfoltokat, itt-ott visszacsiszoltam finom smirglivel az alapozóig. Ezután híg feketével néhány helyen sötétítettem, foltoztam a szórópisztollyal, végül egy sima vízbázisú tűfilccel kihúztam a panelvonalakat, és matt akril lakkal lefújtam 2 rétegben.
Összegzés
A nagyméretű MPC X-wing egy teljesen korrekt makett. Még mindig megtalálható eBay-en, néha itthon is, általában elérhető áron, 5-6 ezer forintért. Ennyit szerintem simán megér, mivel nagy, korrektül kidolgozott, és nincsenek vele az ERTL-től néhány kitnél már megszokott illeszkedési problémák, dobozból is teljesen jól megépíthető makett.
Maga a makett egy haveromé volt, aki kölyökkorában (kb. általános iskola 6. osztálya) velem együtt makettezett. Mikor látta, hogy építgetem a lépegetős diorámám, és a Vader TIE-t is újból összeraktam, felajánlotta, hogy vigyem el a makettjeit, nála úgyis csak porosodnak, és szanálni akar a szobájában. Ezen felbuzdulva rögtön elsőként az X-winget hoztam el, azonban, hogy korrektek legyünk, egy üveg pálinkát adományoztam neki jóságáért.
A makett
Az X-szárnyút az MPC (később az AMT, bár egy kutya a kettő) két változatban készítette el: egy kisebb, pattinthatós változatban, a Jedi Visszatér megjelenésekor, valamint egy nagyobb változatban, az Új Remény után egy évvel. Jelen írásom témája az utóbbi készlet, amit a Jedi megjelenésekor újradobozolva adtak ki. Maga a makett 78-ban készült el először, azóta is egészen 2005-ig (mikor is az ERTL elveszítette a SW makettek gyártási jogát) ugyanazokat a formákat használták, ami a későbbi kiadásokon meg is látszott (egyre puhább részletek és panelvonalak, sorják, stb).
Azonban meglepő módon, ez a kit teljesen rendben van, a vonalak vésettek, és elég élesek, a kidolgozás kellően részletes (noha nem igazán pontos), még nem fedezhető fel az ERTL későbbi kitjein található felületesség, elnagyoltság. Meglepő egyébként, de a 70es évek végén kiadott kitjeik (Vader TIE, Falcon, X-wing) jóval pontosabbak és kidolgozottabbak, mint a későbbiek (lépegetők, Y-wing, romboló).
A maximalisták minden bizonnyal hatalmas átalakításokba kezdenek, már csak azért is, mert minden gép más panelezésű volt a filmben, és természetesen vannak itt is egyszerűsítések, pontatlanságok, de szerintem a gép dobozból megépítve is igen impozáns, a fanatikus gépkuksolókon kívül nem sokan fogják észrevenni a hiányosságokat, ha szépen összerakott a makett.
Az egyetlen igazán nagy pontatlanság, ami valóban zavaró a pilótafülke. A végletekig elnagyolt, távolról, formájában emlékeztet csupán az eredetire. Németországból lehet gyanta feljavítót rendelni hozzá, én inkább úgy döntöttem, hogy feljavítgatom magam.
Mivel összerakva kaptam, így dobozbontásról nem tudok nagyon mit mondani, jó sok darabból van (kb 100), a matricalapon eredetileg csupán a vörös sáv, a szárnyon található jelzések, és a torpedó vetőcsövénél található nyíl volt. Járt még hozzá egy plexi állvány, ami már eltört, mire hozzám került.
A géptörzs orrtól farokig a hajtóművek hossza nélkül 27 centi, a szárnyfesztáv 25.
Építés
Mivel összerakott gép volt, először szét kellett természetesen szedni. Kb. 1 hétig ázott SziTi lefolyótisztítós vízben, ami a festéket szépen leszedte, és a ragasztó nagy részét is elmarta, így törés nélkül tökéletesen szétjött a kit. Megfordult a fejemben a világítás már az elején, de, mivel a Vader TIE-ba való világítás építése közben pár ősz hajszálat növesztettem, így inkább letettem róla, annál is inkább, mivel a hajtóművek egészben maradtak, és nem akartam szétszedni őket. Ez az elhatározás azonnal füstbe ment, mikor a mettlachira pottyant két hajtómű, és kettéhullott, így mit volt, mit tenni, szétszedtem a másik kettőt is, és elkezdtem tervezni a LED-ek, kábelek elrendezését.
Mivel Luke gépe manapság már közhely, valami mást akartam. Vörös vezér nem volt szimpatikus, Porkins gépéhez pedig kövér pilótát kellett volna készíteni, így maradt Biggs és Wedge vadásza, kettejük közül pedig egyértelmű volt a választás, mivel Wedge az egyik kedvenc szereplőm.
Jó pár filmnézés és képkeresés után megvolt a megfelelő mennyiségű referencia, és nekiláttam az építésnek. Elhatároztam, hogy nem fogom túlspirázni a feljavítást, nagyjából dobozból fogom összerakni.
A pilótafülkét különféle kábelekből, fonott gitárhúrból, DVD-tokból, és egyéb műanyagdarabokból feljavítgattam, és a megfelelő helyeket kifúrtam az üvegszálas világításnak. Az üvegszálat a kínai boltokban párszáz forintért kapható oltári giccses lámpából nyertem. Nálunk 400 Ft egy ilyen rútság, szerintem három csillagrombolót és ki lehet vele világítani.
A kabintető sajnos elég ramaty állapotban volt, karcos, és ragasztó által megmart, így az üveg részét kimartam belőle, csak a keretet hagytam meg, a szélvédőt pedig később írásvetítő fóliából készítettem el.
Az eredti ágyúkon nagyon látszott az öntési vonal, így azokat nyalóka szárból, tollkupakból és injekciós tűből készítettem el. Ezt a műveletet jó párszor megbántam, mivel az újdonsült, több darabos ágyúk többször törtek el, mint ahány foga van a családomnak.
A kis R2-es droid panelezése pozitív, és eléggé elnagyolt a részletezése. Mivel őt is ki akartam világítani, így megfúrtam, kettévágtam keresztben, LED, tollbetét darabokkal kicsit részleteztem, majd lefestettem, a piros paneleket pedig alkoholos filctollal rajzoltam meg.
Nagyjából ennyit részleteztem a készleten, minden más dobozból történt. A kit teljesen jól illeszkedett, néhány helyen kellett csak tömíteni és csiszolni, bár a hajtóműveken eléggé bosszantó, hogy a részletek mentén kell ragasztani, tehát vagy nagyon finoman csiszol az ember, vagy eltünteti a részleteket.
A szárnyak eredetileg mozgathatóak, én azonban beragasztottam fixre, mert a Vader figurából tanulva, ezek a mozgatható műanyag cuccok elkopnak egy idő után, és akkor sem összecsukva, sem rendesen szétnyitva nem maradna meg. A gyártó nagyon figyelt a jogszerűségre, ezért az egyik szárny belső oldalán tökéletesen látható módon helyezte el a Lucasfilm LTD feliratot, amit így muszáj volt lecsiszolni.
A gépben összesen 7 darab LED van: egy sárga és egy fehér a pilótafülke üvegszálainak, egy kék az asztromech droidban, és négy piros a hajtóművekben. A világítást egy discman 4,5 voltos adaptere látja el árammal, természetesen a rendszerben megfelelő méretű ellenállások vannak. A vadász egy fizika szertárból jó pár éve elcsent üvegcső tartja, ebben fut a világítás két kábele. A cső a gépbe ragasztott kiemelőfilc-darab tölcséres végén támaszkodik, szükség esetén szétszedhető, nincs beragasztva. Az alap egy égetett fenyődeszka, melyre tervezek még egy gravírozott táblát. Eredetileg Halálcsillag alapot szerettem volna építeni hozzá, de nem úgy jött össze a formalevétel és a műgyanta-öntés, mint szerettem volna, ezért a kissé póriasabb alap mellett döntöttem.
Festés
A Fine Molds kit egyik legnagyobb konstrukciós előnyének azt látom, hogy le lehet a géptörzset festeni teljes egészében a szárnyak nélkül, amiket később hátulról be lehet helyezni. Itt sajnos csak úgy lehet a szárnyakat behelyezni, hogy a két géptörzsfél külön van. Ezért még darabokban lealapoztam Gunze Mr. Basewhite-al, majd egy általam Revell 76-ból és Humbrol 126-ból kikevert alapszínnel lefújtam. A hajtómű ledjei rögtön az elején kaptak egy adag folyékony maszkolót. Ezután összeraktam a szárnyakat a géptörzzsel, az illesztést összecsiszoltam, és rákentem Humbrol 81-el a sárga jelzéseket. Itt szándékosan kicsit pacsmagoltam, mivel az eredeti maketten is kézzel festettnek, amolyan "garázstuningnak" tűnt. Ezután kimaszkoltam a kabintetőt, melyet fehérrel kevert Revell 57-el festettem, a kisrobotot és az egyik hajtómű paneljét, mely az eredeti maketten is tiszta, mintha utólag kicserélték volna. Halkan jegyzem meg, kis híján hülyét kaptam, mikor a legvégén jöttem rá, hogy pont a másik panelt kellett volna kimaszkolni.
Ezután kapott mégy egy vékony réteg alapszínt, hogy a sárga ne legyen annyira feltűnő, majd maszkoló szalag és folyékony maszkoló segítségével körbemaszkoltam a piros jelzéseket. Ezt is kissé pacsmagolva kentem fel két vékony rétegben pirossal. A kopásokat előre maszkolással csináltam.
Ezután a koszolás következett. A gépet nagyon igénybevettnek akartam bemutatni, már csak azért is, hogy néhány illesztési és festési hibát eltakarjak vele... hehe... :)
Egy általános fekete mosással kezdtem, majd feketével szárazecseteltem a koszfoltokat, itt-ott visszacsiszoltam finom smirglivel az alapozóig. Ezután híg feketével néhány helyen sötétítettem, foltoztam a szórópisztollyal, végül egy sima vízbázisú tűfilccel kihúztam a panelvonalakat, és matt akril lakkal lefújtam 2 rétegben.
Összegzés
A nagyméretű MPC X-wing egy teljesen korrekt makett. Még mindig megtalálható eBay-en, néha itthon is, általában elérhető áron, 5-6 ezer forintért. Ennyit szerintem simán megér, mivel nagy, korrektül kidolgozott, és nincsenek vele az ERTL-től néhány kitnél már megszokott illeszkedési problémák, dobozból is teljesen jól megépíthető makett.
|
| Doboztet |
|
| Építés közben1 |
|
| Építés közben2 |
|
| Építés közben4 |
|
| Építés közben5 |
|
| X-wing1 |
|
| X-wing2 |
|
| X-wing3 |
|
| X-wing4 |
|
| X-wing5 |
|
| X-wing6 |
|
| DSC05349 |
|
| X-wing8 |
|
| X-wing9 |
|
| X-wing10 |
|
| X-wing11 |
|
| X-wing12 |
|
| X-wing13 |
|
| X-wing14 |
|
| X-wing15 |
|
| red2 |
|
| red2 2 |
|
| red 2 3 |
2009.07.19.