Pintér György - Múzeumi krimik
Már régen fentem a fogam erre a különleges járműre, amikor megláttam az egyik börzén nem volt kérdés megvegyem-e. A gép egy régebbi készlete az AFV-Clubnak mivel azóta már újból kiadták M88A1 és M88A1G néven a gépet. Az egyikből az amerikai még a G verzióból a Bundeswehres jármű építhető meg. A mi esetünkben mind a két verziót tartalmazza a matricalap.
Beszéljünk egy kicsit a gépről: 1961-ben állították először szolgálatba, azóta az Egyesült Államokon kívül Németország, Egyiptom, Ausztrália és még jó néhány ország hadseregében is fellelhető a típus. Elsősorban az M60-as harckocsik szervizelésére és harctéri mentésére fejlesztették ki, de sokoldalúan használható emelője és tolólapja révén nemcsak az adott harcjármű igényinek képes megfelelni. Az alapjármű is az M60-as alvázára épült, ami jó alapnak bizonyult erős motorja és stabilitása miatt. Az Öböl-háborúban és Afganisztánban is nagy hasznát vették főként mobilitása és jó felszerelése miatt. Irakban a mai napig szolgálatot teljesít a típus továbbfejlesztett verziója az M88A2 Hercules is. Itt már az M1-es harckocsikat látja el. Védekezésre az Irakban szolgáló katonák 50-es kaliberű gépágyút vagy gránátvetőt szereltek fel a típusokra, de a többi országban a 7.62-es géppuskák a megszokottak. Néha kiegészítő köpennyel is ellátták a gépet a lánctalpak védelme érdekében a gyalogsági tankelhárító rakéták ellen.
A makett: A méretes dobozt félve bontottam ki mivel a készlet egyidős velem, de nem kellett csalódnom. A csalogató dobozgrafika ebben az esetben tényleg gyöngyszemet takart. Szépen, rendezetten elhelyezett öntőkeretek fogadtak a harckocsiteknővel és a felépítménnyel együtt. A doboz legalján hevert az építési leírás és az apróbb alkatrészeket tartalmazó tasak is. A kis zacskóból egy rácsokat tartalmazó fotómaratás a matricalap, vezetékek és egy rézlánc került elő. Az öntőkereteket elnézve nem volt egyiken sem sérülés, az alkatrészek jól biztosítottak és a bontásuk is logikus. Egy helyen fedeztem fel komolyabb hibát és az az A öntőkereten lévő 31-es darab, az emelő állványa. Itt a vízszintes merevítőrúd és az A alakú oszlop találkozásánál mindkét oldalon csúnya beszívódás van, de ez könnyen tömíthető, mert jól hozzáférhető helyen van. Egyedül a kis "lépcsőfokokra" kell vigyáznunk, amit egybe öntöttek az alkatrésszel, nem szabad letörnünk, mert hiánya egyszerre meglátszik a kész maketten. Még egy érdekesség feltűnt és az a felépítmény elején és menetirány szerinti jobb oldalán található számozás. Eléggé kitüremkedik, nem tudom, hogy kell-e egyáltalán, mert a képeken még nem láttam ilyet. Ha mégis szükség van rá akkor csiszolópapírral ajánlatos elvékonyítani. A tolólapon találhatunk még jó pár kilökőtüske nyomot is, amik tömítése viszont korántsem egyszerű a bordázat miatt. A dobozban egy meglepően jó minőségű gumilánctalpat találtam. Merevsége és kidolgozása is kifejezetten jó. Az 1994-es gyártás ellenére az összes alkatrészre jellemző a pontosság és a jó illeszkedés. A kereteken és tartalmukon egyáltalán nem találtam sorját. A páncéltest is nagyon igényesen van kidolgozva. A rücskös csúszásgátló felületeket és a hegesztési varratok nyomait is nagyon eltalálta a gyártó. Egyre azért kell figyelni az első lépés elkészítése során. A kifúrt cső, amibe a hidraulikus dugattyú vége illeszkedik az nagyon hosszú, le kell vágni belőle. A valóságban ez a két munkahenger emeli "harchelyzetbe" az emelőt. A kész maketten elég érdekes lenne ha a hord helyzetben álló daru 2 centiméterrel lebegne a neki kialakított foglalat fölött. Ha nem így ábrázoljuk nem kell törődnünk vele, de azzal igen, hogy felülről bele fogunk látni a dugattyúk helyéhez és az a baj, hogy az üres test fog fogadni minket. Mindkét oldalról pótolnunk kell a falakat és kifesteni a dugattyúk helyét is mivel látható helyen van, de azért az vigasztaljon bennünket, hogy így ki lehet dolgozni a hidraulikus csöveket és kábeleket is. Ezt a lépést ajánlatos a tolólap felhelyezése előtt elvégezni, mert utána nem fogunk hozzáférni a daru emelőjéhez. A készlet még tartalmaz szerszámokat, pótalkatrészeket, amik nagyon jól mutatnak a jármű oldalán és hátsó részen. A lángvágóhoz használt Oxigéntartály is a készlet tartozéka, itt arra figyeljünk, hogy milyen színre fessük majd. Sajnos nem tudom, hogy a harctéren milyenre fújták, de azt hiszem kék vagy sárga színűek voltak a tartályok. A jármű összes búvónyílása kinyitva is elkészíthető, így akár legénységet is adhatunk a gépnek. A festési útmutató viszont, szerintem eléggé sántít. Túl egyenletes és rendezett a háromszínű terepmintás gépek festése az eredeti képekhez viszonyítva. Aki nem akar tévedni az mindenképpen tanulmányozza az eredeti járműveket. A négyfajta festési mintából nekem a Bundeswehres verzió ragadta meg a fantáziámat, ezért azt fogom elkészíteni. A hozzávaló matricát a készlet tartalmazza ugyan, de a kora már nagyon meglátszik, ezért ajánlatos jobb matricákat a gépre rakni, mert nagy a veszélye annak, hogy a matrica szétesik az áztatás során.
Mindent összevetve nagyon jó építésnek néz elébe az aki belevág a munkába. Azért aki teheti az új kiadásút vegye meg a fejlesztések és javítások miatt. A borsos ár azonban ne riasszon el senkit, mert minőségi makettet rejt a doboz. Ez a 88-as azonban a kora ellenére felveszi a versenyt a mai készletekkel is és a XXI. század igényeit is kielégíti. Aki eddig tervezte építését az nyugodtan vágjon bele, de mérete és az elvégzendő teendők miatt csak olyan makettezőknek ajánlanám akik már jártasak az ilyesmiben. Jó makettezést Mindenkinek!