North American P-51B/C Mustang Mk.III
1:48, ICM
Pintér György - Múzeumi krimik
A Mustang meséjét szerintem szinte mindenki ismeri, nem akarok senkit untatni a nagyszerű sárkány és gyenge Allison erőforrás rossz házasságának, majd a Rolls-Royce Merlinnel elkövetett házasságtörésének történetével.
A Merlin motoros P-51 az erős agregátnak köszönhetően domináns típus lett nyugaton, a pilóták rajongtak érte. Az Allison motorról a Merlinre való átállást valaki így jellemezte: "Mintha versenyautóba ülne át az ember."
Egy másik mondás szerint, ha a pilóta imponálni akart a "csajának", küldött magáról egy "mustangos" képet. (Ha pedig azt akarta jelezni az otthoniaknak,hogy BIZTOSAN túléli a háborút, egy P-47-esben fotóztatta magát.)
A makett
Egy éve rongyolódott ennek a makettnek a doboza a raktáramban. Szó szerint rongyolódott, mert olyan finoman sikerült felbontanom, hogy az egész szétszakadt.
Az ICM eme "lova" valaha a Tamiya istállójában született, aztán az ukrán gyártó is kiadta, több más Tamiya Mustang-változattal egyetemben. Ez részint örvendetes hír, hiszen a japán cég kitjét az eredeti ár töredékéért kaphatjuk meg, részint szomorú, mert a Tamiya Mustang nyílvánvaló hibái megismétlődnek...
Melyek is volnának ezek?
- a padlólemez rossz
- szegényes a kabin részletezettsége
A padlólemez problémájára Kormos Péter hívta fel a figyelmemet, mely szerint a készlet a korai P-51A családra jellemző íves, fém szárnyprofilra épülő padlót tartalmazza. Tehát rossz az alakja és a részletei is. A P-51B/C/D Mustangok fa padlólemezzel készültek, mely sík lapként fedte a kabin alját.
A Tamiya itt elszúrta, az ICM pedig majmolta...
Az ukrán gyártó legnagyobb hibája ennél a Mustangnál az, hogy teljesen kihagyta a rögzítőcsapokat és -füleket a készletből. A két törzsfél összeillesztésénél és egyéb nagy felületek rögzítésénél nem árt óvatosnak lenni...
Az én példányomnak volt egy további bosszantó hibája, vagyis úszott a formaleválasztó olajban. Szó szerint cseppekben állt a zacskón ez az olajos folyadék, sokszor kellett átdörzsölnöm a műanyagot, hogy megszabaduljak tőle.
Az építés
Az én példányom a doboz lehetőségeit felhasználva egy emigráns lengyel alakulat gépe lesz, a 316. squadroné. A gép festése a szokványos angol kamuflázs, inváziós csíkokkal és vörös-fehér csíkos orral.
Az építés eddig nagyon nagy vargabetűkkel halad. Eleinte úgy gondoltam, zárt kabinnal, minimális feljavítással építem meg. Aztán elkezdtem a kabint, sorra derültek ki a problémák, ismeretanyag hiányából fakadó rossz lépések (a mellékelt képek tartalmaznak párat). Jelenleg úgy áll a dolog, hogy nyitott kabinnal épül, számos feljavítással. Így a rossz padlólemezt levágtam, az újat kivágtam sztirolból sablon alapján, és beleástam magam a szakirodalomba és képekbe.
UPDATE 1.
Hosszabb kihagyás után az alábbiak történtek.
Jubilálok ezzel a makettel,még soha nem fűrészeltem szét kabintetőt.A Z63-féle Pilka fűrész nélkül nem is ment volna,na meg a lélekerősítő barack nélkül.
Utólag belegondolva jó ötlet volt kinyítni a kabint:a tető eléggé torzít.Már csak attól félek,hogy vajon a Malcolm-buborék hátrahúzott állapotban passzol-e majd a gerincre?
Levágtam az eredeti,P-51A/A-36 készletekhez való padlót,és egy Barangoló telefonkártya segítségével újat készítettem.A fotók alapján a fa borítást egy surfacerrel kezelt műszaki rajzlap imitálja.Ez lesz majd feketére fújva,a megfelelő helyeken a kopásokat szárazecsetelem majd.
A képen látható az üzemenyagtartály is,mely a közép-,és kései szériájú B/C Mustangokon már megtalálható volt.A P-51 A és a korai Merlines Mustangoknak nem volt a törzsben üzemanyagtartályuk,később erre azért volt szükség,mert a Rolls Royce Merlin többet evett,mint az Allison.
Az oldalkonzolokon is dolgoztam.A készlethez igen baráti áron szereztem egy eduard maratást,ennek egyetlen problémája,hogy a régi monogram kithez adták ki.Lényegtelen,igazából csak a műszerfalra volt szükségem belőle,meg egy-két dologra.
Az oldalfalakra szintén papírból kellett "hosszabbítást" csinálnom.Ennek oka nagyon egyszerű,az ives padló elhagyása után simán be lehetett látni a szárnyba.papírt azért használtam,mert nagon vékony,surfaceres kezelés után csiszolható,és kellően merev lesz.
Az eduard készlet mellékel ülést és hátpáncélt is.
Az ICM által adott seat feltünően kicsi,így a maratást fogom felhasználni,a páncéllemezből is.
Az ülésbe még milliputból elkészítem majd a háttámlán található párnát is.
A napokban akarom majd festeni,a már említett humbrol 226 felhasználásával.
UPDATE 2.
Nem sok változás történt sajnos,eléggé lassan haladtam a madárral.Nem igazán a kit hibája,a plusz munka,amit adott nem túl nagy ügy,csak lusta vagyok.
A kabint lefestettem fehérrel világosított Humbrol 226 IG-vel.A kezelőszervek lefestése után lefújtam MM Acrylic selyem lakkal,majd Humbrol Enamel hígítóval oldott művészolajjal befolyattam a mélyen fekvő részeket,kicsit filtereztem is.Ettől az egész bemattult,döglött lett a felülete,Kormos Peti tanácsára kapott egy újabb réteg lakkot.Előtte a bordákat az alapszín világosított árnyalatával kiemeltem.
Az ülésbe elkészítettem Milliputból a háttámla párnáját,néhány képen rajzon látható.Szerintem az a minimális komfortérzet,amit nyújt,kicsit feldobja a kabint,ezért ragaszkodtam hozzá.A hevederek tamiya szalagból és Z63 ónhuzaljaiból készültek.(Az eduard készlet nem tartalmaz hevedereket.Ejnye-bejnye.)
A padlólemezt,miután feketére festettem,elkezdtem kicsit gyilkolni,koptatni.A gumi borítást a pilóták lerugdosták,lekoptatták.Ehhez híg barna és szürke árnylatokat használtam.
A műszerfal kisebb egységeit,konzoljait híg szürkével folyattam be,megtörve az alap feketéjének egyhangúságát.
A hűtők és a kabin behelyezése után jött a két törzsfél összeállítása.Az illeszkedés nagyon jó a gerinc mentén,alig kell majd tömíteni.Csapnivaló a hason a farok alatt és a hűtőnél.
Az ICM műanyaga nagyon rossz:puha,gyenge,a szorítókat nem mertem rárakni,mert féltem,hogy összeroppan az egész....
Szép kis tömítések következnek....
A Merlin motoros P-51 az erős agregátnak köszönhetően domináns típus lett nyugaton, a pilóták rajongtak érte. Az Allison motorról a Merlinre való átállást valaki így jellemezte: "Mintha versenyautóba ülne át az ember."
Egy másik mondás szerint, ha a pilóta imponálni akart a "csajának", küldött magáról egy "mustangos" képet. (Ha pedig azt akarta jelezni az otthoniaknak,hogy BIZTOSAN túléli a háborút, egy P-47-esben fotóztatta magát.)
A makett
Egy éve rongyolódott ennek a makettnek a doboza a raktáramban. Szó szerint rongyolódott, mert olyan finoman sikerült felbontanom, hogy az egész szétszakadt.
Az ICM eme "lova" valaha a Tamiya istállójában született, aztán az ukrán gyártó is kiadta, több más Tamiya Mustang-változattal egyetemben. Ez részint örvendetes hír, hiszen a japán cég kitjét az eredeti ár töredékéért kaphatjuk meg, részint szomorú, mert a Tamiya Mustang nyílvánvaló hibái megismétlődnek...
Melyek is volnának ezek?
- a padlólemez rossz
- szegényes a kabin részletezettsége
A padlólemez problémájára Kormos Péter hívta fel a figyelmemet, mely szerint a készlet a korai P-51A családra jellemző íves, fém szárnyprofilra épülő padlót tartalmazza. Tehát rossz az alakja és a részletei is. A P-51B/C/D Mustangok fa padlólemezzel készültek, mely sík lapként fedte a kabin alját.
A Tamiya itt elszúrta, az ICM pedig majmolta...
Az ukrán gyártó legnagyobb hibája ennél a Mustangnál az, hogy teljesen kihagyta a rögzítőcsapokat és -füleket a készletből. A két törzsfél összeillesztésénél és egyéb nagy felületek rögzítésénél nem árt óvatosnak lenni...
Az én példányomnak volt egy további bosszantó hibája, vagyis úszott a formaleválasztó olajban. Szó szerint cseppekben állt a zacskón ez az olajos folyadék, sokszor kellett átdörzsölnöm a műanyagot, hogy megszabaduljak tőle.
Az építés
Az én példányom a doboz lehetőségeit felhasználva egy emigráns lengyel alakulat gépe lesz, a 316. squadroné. A gép festése a szokványos angol kamuflázs, inváziós csíkokkal és vörös-fehér csíkos orral.
Az építés eddig nagyon nagy vargabetűkkel halad. Eleinte úgy gondoltam, zárt kabinnal, minimális feljavítással építem meg. Aztán elkezdtem a kabint, sorra derültek ki a problémák, ismeretanyag hiányából fakadó rossz lépések (a mellékelt képek tartalmaznak párat). Jelenleg úgy áll a dolog, hogy nyitott kabinnal épül, számos feljavítással. Így a rossz padlólemezt levágtam, az újat kivágtam sztirolból sablon alapján, és beleástam magam a szakirodalomba és képekbe.
UPDATE 1.
Hosszabb kihagyás után az alábbiak történtek.
Jubilálok ezzel a makettel,még soha nem fűrészeltem szét kabintetőt.A Z63-féle Pilka fűrész nélkül nem is ment volna,na meg a lélekerősítő barack nélkül.
Utólag belegondolva jó ötlet volt kinyítni a kabint:a tető eléggé torzít.Már csak attól félek,hogy vajon a Malcolm-buborék hátrahúzott állapotban passzol-e majd a gerincre?
Levágtam az eredeti,P-51A/A-36 készletekhez való padlót,és egy Barangoló telefonkártya segítségével újat készítettem.A fotók alapján a fa borítást egy surfacerrel kezelt műszaki rajzlap imitálja.Ez lesz majd feketére fújva,a megfelelő helyeken a kopásokat szárazecsetelem majd.
A képen látható az üzemenyagtartály is,mely a közép-,és kései szériájú B/C Mustangokon már megtalálható volt.A P-51 A és a korai Merlines Mustangoknak nem volt a törzsben üzemanyagtartályuk,később erre azért volt szükség,mert a Rolls Royce Merlin többet evett,mint az Allison.
Az oldalkonzolokon is dolgoztam.A készlethez igen baráti áron szereztem egy eduard maratást,ennek egyetlen problémája,hogy a régi monogram kithez adták ki.Lényegtelen,igazából csak a műszerfalra volt szükségem belőle,meg egy-két dologra.
Az oldalfalakra szintén papírból kellett "hosszabbítást" csinálnom.Ennek oka nagyon egyszerű,az ives padló elhagyása után simán be lehetett látni a szárnyba.papírt azért használtam,mert nagon vékony,surfaceres kezelés után csiszolható,és kellően merev lesz.
Az eduard készlet mellékel ülést és hátpáncélt is.
Az ICM által adott seat feltünően kicsi,így a maratást fogom felhasználni,a páncéllemezből is.
Az ülésbe még milliputból elkészítem majd a háttámlán található párnát is.
A napokban akarom majd festeni,a már említett humbrol 226 felhasználásával.
UPDATE 2.
Nem sok változás történt sajnos,eléggé lassan haladtam a madárral.Nem igazán a kit hibája,a plusz munka,amit adott nem túl nagy ügy,csak lusta vagyok.
A kabint lefestettem fehérrel világosított Humbrol 226 IG-vel.A kezelőszervek lefestése után lefújtam MM Acrylic selyem lakkal,majd Humbrol Enamel hígítóval oldott művészolajjal befolyattam a mélyen fekvő részeket,kicsit filtereztem is.Ettől az egész bemattult,döglött lett a felülete,Kormos Peti tanácsára kapott egy újabb réteg lakkot.Előtte a bordákat az alapszín világosított árnyalatával kiemeltem.
Az ülésbe elkészítettem Milliputból a háttámla párnáját,néhány képen rajzon látható.Szerintem az a minimális komfortérzet,amit nyújt,kicsit feldobja a kabint,ezért ragaszkodtam hozzá.A hevederek tamiya szalagból és Z63 ónhuzaljaiból készültek.(Az eduard készlet nem tartalmaz hevedereket.Ejnye-bejnye.)
A padlólemezt,miután feketére festettem,elkezdtem kicsit gyilkolni,koptatni.A gumi borítást a pilóták lerugdosták,lekoptatták.Ehhez híg barna és szürke árnylatokat használtam.
A műszerfal kisebb egységeit,konzoljait híg szürkével folyattam be,megtörve az alap feketéjének egyhangúságát.
A hűtők és a kabin behelyezése után jött a két törzsfél összeállítása.Az illeszkedés nagyon jó a gerinc mentén,alig kell majd tömíteni.Csapnivaló a hason a farok alatt és a hűtőnél.
Az ICM műanyaga nagyon rossz:puha,gyenge,a szorítókat nem mertem rárakni,mert féltem,hogy összeroppan az egész....
Szép kis tömítések következnek....
|
| Mustang1 |
|
| Mustang2 |
|
| Mustang3 |
|
| Mustang4 |
|
| Mustang5 |
|
| Mustang6 |
|
| Mustang8 |
|
| Mustang9 |
|
| Mustang11 |
|
| Mustang12 |
|
| Mustang14 |
|
| Mustang15 |
|
| Mustang16 |
|
| Mustang17 |
|
| Mustang18 |
|
| Mustang19 |
|
| Mustang20 |
|
| Mustang21 |
|
| Mustang22 |
2008.04.19.
Utolsó módosítás: 2008.09.05.
Utolsó módosítás: 2008.09.05.