Nachtjäger

BF-110G-4

1:72, Italeri
Jó szokásomhoz híven a típus ismertetését kihagynám, helyette legyen egy hosszabb bevezető. Ha csak az építésre vagy kíváncsi, akkor görgess lejjebb. Aki még sincs képben, annak tömören annyit, hogy a Luftwaffe Messerschmitt Bf-110-es nehéz vadásznak egy speciális, éjszakai vadász változatát formázza meg a készlet. Erről leginkább a gép orrán lévő korai radarberendezés antennái árulkodnak.

Na de koncentráljunk a makettre és az építésre.

Pozitív panelvonalas készletet kapunk, ugyanakkor van egy valamilyen szinten kidolgozott kabinbelső és a főfutók aknái is egész jónak számíthattak.

Amikor először nekiestem a készletnek, elég sok hibát követtem el az építés során, ahogy ezt a harmadik és negyedik képen láthatjátok.
Aztán meg kellett rázzam magam egy hosszabb parkolttaás után, szétszedtem, lemartam a festéket, és újra nekiláttam úgy, hogy már megfeleljen a saját elvárásaimnak.

Időközben kijött az Eduard készlete, de ezt anno a Hara családtól kaptam születésnapomra, szóval nem volt mese, meg kellett csinálni.
Hogy feldobjam a készletet, az egyik budapesti boltban megrenedltem az Aries kabinbelsőjét. Úgy volt, hogy szólnak, ha megjött. Pár hónap várakozás után bementem megkérdezni, hogy mi újság? Mondják, hogy volt egy ilyen készletük, de eladták, mert nem jött érte senki...
Így jobb híján az Airwaves maratásait rendeltem meg neten, mert éppen ahhoz lehetett hozzájutni.

Szóval komoly előélettel bírt a makett már akkor, amikor még a műszerfala sem volt lefestve rendesen. Éreztem én, hogy eddigre hadban álltam az egész világgal, így úgy döntöttem, hogy az Eduard profi packjának építési leírását is segítségül hívom.

>>Az építés>>

Ortodox módon a kabinnal és a futóművek aknáival kezdtem. Az eredeti darabokat nyűgösnek találtam felhasználni, így többnyire kevertem a maratott alkatrészeket és a saját faragványokat.
Miután megépítettem, kifestettem a kabint, jöhetett a törzsfelek összeragasztása, aztán a panelvonalak újrakarcolása, immár negatívvá. Aztán a tömör rudakként adott kipufogókat fúrtam fel. Egyszer mellé is ment... Utána a kabintető jött. A leghátsó szekciót inkább egy húzott darabra cseréltem.

Ezzel mintegy párhuzamosan összeállt a sárkány is. Egy kis odafigyeléssel egészen jól lehetett illeszteni a szárnyakat és a vezérsíkot is, sokat nem kellett faragni. Nem úgy a motorburkolatnál. Az egész motorrésze idegesítő volt, valahogy se a hűtő, se az elemek nem akartak passzolni. Láthatjátok a képeken, oda azért kellett tömítő, hogy a lépcsők elsimuljanak. Akár csak a motorburkolatok púpjainál.

Ahol komolyabb lakatosmunkára volt szükség, az a has volt, az orr és a szárny találkozásánál. Egyrészt az illesztések eltüntetése miatt, másrészt az eltűnt panelvonalak visszakarcolása, és a visszakarcolás miatt kipattogzó tömítő miatt. Aztán az orr megkapta a páncélzatát is.
Ezt alu lapra cseréltem, mert a műanyag megvolt vagy 1mm vastag. 7 centi páncél meg lent a földön sem volt annyira rossz. Szóval kétoldalt alu lemez, összekötve egy kis epoxi gyanta híddal.
Ezen kívül a bal szárny is beavatkozásért kiáltott. A leszálló fényszóró és talán egy légbeömlő helye a belépőélen volt az, aminek vette a középértékét a gyártó, aztán kihagyott egy darabot a belépőélből, úgyhogy lehetett átrakni a lyukat, illetve csinálni egy másikat. A régi visszatöltése és síkba csiszolása legalább annyira izgalmas volt, mint a fényszóró kialakítása.

Amíg nagy nehezen festhető lett a sárkány, tehát eltűntek az egyenetlenségek, és rendesen a helyükre kerültek a panelvonalak, addig a sok kis apróság, mint a védelmi géppuska, a futóművek, antennák, miegymás megcsinálták magukat. Közben az a kép is kialakult bennem, hogy ezek a maratások azért elég felemás készletek voltak, elég sok megmaradt róluk.

Eddigre lényegében el is értem a festéshez. Az alap RLM76 lett, a Model Master hajdani kettes sorozatából, amit személy szerint nagyon szerettem, és még most is féltve őrzök pár tégelynyit. Szóval egy előárnyékolás után az egészet átfújtam így, egy színűre, aztán utána jött az óvatos kukacmintázás, festékszóróval, szabad kézzel. Ez hol jobban, hol kevésbé sikerült, így volt néhány oda-vissza fújás, hogy az alapszínnel elvékonyítsam a vonalakat. Életem eddigi első és egyetlen ilyen mintája volt eddig.

A festést, miután magamban késznek nyilvánítottam, szokás szerint lakkoztam fényes lakkal, majd jöttek a matricák. Valakitől, sok év távlatából már nem is emlékszem, sikerült szereznem egy stencil ívet is szvasztikával együtt így teljesebb lett a kép. A koszolást eléggé visszafogtam, hiszen a háború késői szakaszában német oldalon nem igazán tudtak nagyon viseltesek lenni a gépek.

Utolsó lépésnek a végszerelés maradt. Habár a maratott lapokon kaptam himbákat, antennákat is, némi után dolgozás elkélt. A huzalantennák rugalmas huzalozóból készültek. A radarantennákat végül is megtartottam az Italeritől, csak el kellett forgatni, ahogy a fellelt képeket álltak.

Miután elkészültem vele, valami nem tetszett. Egy darabig eltartott, mire rájöttem mi is. Nem volt mit tenni, utolsó utáni mozzanatként kinyitottam a kabint, így vált teljessé a dolog.
P1060507
P1060507
Eredetiben
Eredetiben
Kezdeti próbálkozások
Kezdeti próbálkoz…
P1010856
P1010856
P1050210
P1050210
P1050211
P1050211
P1050252
P1050252
P1050253
P1050253
P1050266
P1050266
P1050268
P1050268
P1050270
P1050270
P1050272
P1050272
P1050273
P1050273
P1050285
P1050285
P1050286
P1050286
P1050297
P1050297
P1050307
P1050307
P1050308
P1050308
P1050313
P1050313
P1050314
P1050314
P1050317 (Másolás)
P1050317 (Másolás
P1050318
P1050318
P1050321
P1050321
P1050322
P1050322
P1060367
P1060367
P1060429
P1060429
P1060441
P1060441
P1060445
P1060445
Ez mind megmaradt
Ez mind megmaradt
P1060492
P1060492
P1060493
P1060493
P1060505
P1060505
P1060507
P1060507
P1060508
P1060508
P1060509
P1060509
P1060511
P1060511
P1060514
P1060514
P1060515
P1060515
P1060516
P1060516
P1060517
P1060517
P1060650
P1060650
2019.07.26.
Utolsó módosítás: 2019.07.31.
borisz
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
ecsetes
2019.09.28. 02:22:22
Szia! Biztos jó felé dőlnek azok az antennák?
pmheros
2019.09.28. 07:14:35
Ecsetes: Ha a cikk második "archív" képét vesszük alapul, akkor igen, jól állnak.
pmheros
2019.09.28. 08:10:07
Ecsetes: Ha a cikk második "archív" képét vesszük alapul, akkor igen, jól állnak, legalábbis abból a szempontból, hogy párhuzamosak. Megnéztem gyorsan még pár képet az agancsosról, és leginkább függőlegesre vannak, állítva, de nem minden esetben. A közös mindegyikben, hogy közel párhuzamosan állnak.
Zoli
2019.09.28. 10:22:46
Szia,
Öröm látni egy ilyen régi, gyengébb minőségű készletet ilyen szépen megépítve. Csak pár apró észrevételem lenne: a kipufogók túl fényesnek és újnak tűnnek, szinte világítanak, illetve a kabintető keretek kézzel festettnek tűnnek. Előbbieket kellene még kicsit antikolni, utóbbiaknál viszont maszkolás és újrafestés lenne a megoldás. A kukacolás tényleg ilyen volt? Kicsit vaskosnak tűnik, a német gépeken mintha vékonyabb és sűrűbb lett volna.
z
ecsetes
2019.09.28. 14:23:27
Én arra céloztam, hogy a maketten a bal szárny felé dőlnek, míg a korabeli képen jobbra. Nekünk is volt ilyen gépünk, azon is a jobb szárny felé dőltek. Nem kukacoskodásból, csak észrevettem.
borisz
2019.09.30. 20:19:57
Köszi, de én ezt már nem bántom. Hagyok lehetőséget másnak, hogy felülmúljon. :)
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció