Republic F-84E/G Thunderjet
1:72, Academy
No.1617 (2000)
Pintér György - Múzeumi krimik
A típusról:
Az F–84 Thunderjet amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgép volt, melyet a Republic repülőgépgyár fejlesztett ki az Egyesült Államok Légierejének (USAF) nappali vadászgépre kiírására 1944-es pályázatára. 1946-ban szállt fel először. Annak ellenére, hogy 1947-ben hadrendbe állították, a Thunderjetnél annyi szerkezeti és hajtómű probléma lépett fel, hogy a Légierő egy 1948-as tanulmánya alkalmatlannak ítélte minden tervezett feladat végrehajtására és javasolta a program törlését. A repülőgépet csak az 1949-ben megjelent F–84D típusváltozat kibocsátásával tekintették szolgálatra teljesen alkalmasnak, és a konstrukció csak az 1951-ben megjelent F–84G változattal lett elfogadott típus. 1954-ben az eredetileg egyenes szárnyú Thunderjet nyilazott szárnyakat kapott, így alakult ki az F–84F Thunderstreak vadászgép és az RF–84F Thunderflash felderítő repülőgép.Az F-84 elnevezése kissé zavaró lehet. Az egyenes-szárnyú F–84A-tól F–84E-ig és az F–84G típusokat Thunderjetnek hívták. Az F-84F Thunderstreak és az RF-84F Thunderflash ezektől különböző nyilazott szárnyú repülőgép volt. Az XF-84H Thunderscreech az F-84F típus egy kísérleti változata volt légcsavaros gázturbina hajtással. Az F-84F nyilazott szárnyú változata csak kevéssé tért el az egyenesszárnyú Thunderjettől kevés számú nem egyező alkatrésszel, ezért ez megtartotta az eredeti F-84 jelzést. Az F-84 gyártásának elhúzódása miatt újabb rendelést adtak fel egyenesszárnyú gépekre: ez lett az F-84G.A korszerűsítések ellenére az F-84E hadrafoghatósága gyenge volt: az állománynak alig a fele volt repülőképes az egész szolgálati idő alatt.Ennek legfőbb oka az Allison motorok rossz tartalékalkatrész ellátása volt. A követelmény a géppel szemben az volt, hogy havonta 25 órát repüljön, 100 repülési óránként pedig motor felülvizsgálatot írtak elő. A tényleges repülési órák a koreai háború és a hidegháború alatt jelentősen megnőttek és ez az Allison kapacitását olyan mértékben lekötötte, hogy komolyan korlátozta az új motorok gyártását. Az F-84E vadászgépeket az USAF 1956-ban vonta ki a szolgálatból, a nemzeti gárda 1959-ben.
Az utolsó egyenesszárnyú F-84 az F-84G volt, mely 1951-ben került a csapatokhoz. A repülőgép a bal szárnyára légi utántöltő csonkot kapott, robotpilótát, ILS leszálló rendszert, 24,7 kN tolóerejű J-35-A-29 sugárhajtóművet és felfüggesztési pontot egy Mark 7 atombombához.[1] Az F-84G-t a 1960-as évek közepén nyugdíjazták az USAF-nál.Az 1960-as évek elején a vadászgépet intenzíven használta a portugál légierő az afrikai portugál gyarmati háborúban.
Műszaki adatok (F–84G Thunderjet)
* Személyzet: 1 fő
* Hossz: 11,60 m
* Fesztáv: 11,10 m
* Magasság: 3,84 m
* Szárnyfelület: 24 m²
* Üres tömeg: 5200 kg
* Teljes tömeg: 8200 kg
* Legnagyobb felszálló tömeg: 10 590 kg
* Sugárhajtómű: 1 db Allison J35–A–29
* Maximális tolóerő: 24,7 kN
* Legnagyobb sebesség: 1000 km/h
* Normál utazósebesség 770 km/h
* Hatótávolság: 1600 km (belső üzemanyag tartályokkal)
* Hatótávolság 3200 km (külső tartályokkal
* Szolgálati csúcsmagasság: 12 350 m
* Emelkedőképesség: 19,1 m/s
* Szárny felületi terhelése: 342 kg/m²
* Tolóerő/súly: 0,31
* Fegyverzet:
6 x 12,7 mm-es M3 Browning géppuska 300 egyenként lőszerrel
legfeljebb 2020 kg össztömegű rakéta- és bombaterhelés, beleértve a Mark 7 harcászati atombombát is
A-1CM vagy A-4 irányzék vagy MK-18 radar
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet)
Az építés:
Nos,az a helyzet,hogy nem sokat tudok hozzáfűzni a dolgokhoz, ezt még pár éve csináltam, első gépeim között volt. Amire viszont szilárdan emlékszem,azokat ismertetem veletek. Az összerakás nem okozott különösebb gondot. Amit viszont az elején le kell szögeznem, az az,hogy az első kép utáni 4 képen a régi változatot láthatjuk, a többin a már felújítottat. Azért azóta lényegesen sokat fejlődtem.
Festés:
A leírás két amerikai és egy francia sémát ad nekünk.Az elején egy valóságos amerikai gépet próbáltam megcsinálni (ami nem lett valami jó, sőt!), a felújított pedig saját ízlésem szerint készült, bár egy kicsit hasonlít egy portugál típusra.
Összegzés:
Szerintem egy egész szép kis gépet lehet belőle kihozni,ha odafigyel az ember, és nem kezdő korában próbálja megépíteni.
Az F–84 Thunderjet amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgép volt, melyet a Republic repülőgépgyár fejlesztett ki az Egyesült Államok Légierejének (USAF) nappali vadászgépre kiírására 1944-es pályázatára. 1946-ban szállt fel először. Annak ellenére, hogy 1947-ben hadrendbe állították, a Thunderjetnél annyi szerkezeti és hajtómű probléma lépett fel, hogy a Légierő egy 1948-as tanulmánya alkalmatlannak ítélte minden tervezett feladat végrehajtására és javasolta a program törlését. A repülőgépet csak az 1949-ben megjelent F–84D típusváltozat kibocsátásával tekintették szolgálatra teljesen alkalmasnak, és a konstrukció csak az 1951-ben megjelent F–84G változattal lett elfogadott típus. 1954-ben az eredetileg egyenes szárnyú Thunderjet nyilazott szárnyakat kapott, így alakult ki az F–84F Thunderstreak vadászgép és az RF–84F Thunderflash felderítő repülőgép.Az F-84 elnevezése kissé zavaró lehet. Az egyenes-szárnyú F–84A-tól F–84E-ig és az F–84G típusokat Thunderjetnek hívták. Az F-84F Thunderstreak és az RF-84F Thunderflash ezektől különböző nyilazott szárnyú repülőgép volt. Az XF-84H Thunderscreech az F-84F típus egy kísérleti változata volt légcsavaros gázturbina hajtással. Az F-84F nyilazott szárnyú változata csak kevéssé tért el az egyenesszárnyú Thunderjettől kevés számú nem egyező alkatrésszel, ezért ez megtartotta az eredeti F-84 jelzést. Az F-84 gyártásának elhúzódása miatt újabb rendelést adtak fel egyenesszárnyú gépekre: ez lett az F-84G.A korszerűsítések ellenére az F-84E hadrafoghatósága gyenge volt: az állománynak alig a fele volt repülőképes az egész szolgálati idő alatt.Ennek legfőbb oka az Allison motorok rossz tartalékalkatrész ellátása volt. A követelmény a géppel szemben az volt, hogy havonta 25 órát repüljön, 100 repülési óránként pedig motor felülvizsgálatot írtak elő. A tényleges repülési órák a koreai háború és a hidegháború alatt jelentősen megnőttek és ez az Allison kapacitását olyan mértékben lekötötte, hogy komolyan korlátozta az új motorok gyártását. Az F-84E vadászgépeket az USAF 1956-ban vonta ki a szolgálatból, a nemzeti gárda 1959-ben.
Az utolsó egyenesszárnyú F-84 az F-84G volt, mely 1951-ben került a csapatokhoz. A repülőgép a bal szárnyára légi utántöltő csonkot kapott, robotpilótát, ILS leszálló rendszert, 24,7 kN tolóerejű J-35-A-29 sugárhajtóművet és felfüggesztési pontot egy Mark 7 atombombához.[1] Az F-84G-t a 1960-as évek közepén nyugdíjazták az USAF-nál.Az 1960-as évek elején a vadászgépet intenzíven használta a portugál légierő az afrikai portugál gyarmati háborúban.
Műszaki adatok (F–84G Thunderjet)
* Személyzet: 1 fő
* Hossz: 11,60 m
* Fesztáv: 11,10 m
* Magasság: 3,84 m
* Szárnyfelület: 24 m²
* Üres tömeg: 5200 kg
* Teljes tömeg: 8200 kg
* Legnagyobb felszálló tömeg: 10 590 kg
* Sugárhajtómű: 1 db Allison J35–A–29
* Maximális tolóerő: 24,7 kN
* Legnagyobb sebesség: 1000 km/h
* Normál utazósebesség 770 km/h
* Hatótávolság: 1600 km (belső üzemanyag tartályokkal)
* Hatótávolság 3200 km (külső tartályokkal
* Szolgálati csúcsmagasság: 12 350 m
* Emelkedőképesség: 19,1 m/s
* Szárny felületi terhelése: 342 kg/m²
* Tolóerő/súly: 0,31
* Fegyverzet:
6 x 12,7 mm-es M3 Browning géppuska 300 egyenként lőszerrel
legfeljebb 2020 kg össztömegű rakéta- és bombaterhelés, beleértve a Mark 7 harcászati atombombát is
A-1CM vagy A-4 irányzék vagy MK-18 radar
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet)
Az építés:
Nos,az a helyzet,hogy nem sokat tudok hozzáfűzni a dolgokhoz, ezt még pár éve csináltam, első gépeim között volt. Amire viszont szilárdan emlékszem,azokat ismertetem veletek. Az összerakás nem okozott különösebb gondot. Amit viszont az elején le kell szögeznem, az az,hogy az első kép utáni 4 képen a régi változatot láthatjuk, a többin a már felújítottat. Azért azóta lényegesen sokat fejlődtem.
Festés:
A leírás két amerikai és egy francia sémát ad nekünk.Az elején egy valóságos amerikai gépet próbáltam megcsinálni (ami nem lett valami jó, sőt!), a felújított pedig saját ízlésem szerint készült, bár egy kicsit hasonlít egy portugál típusra.
Összegzés:
Szerintem egy egész szép kis gépet lehet belőle kihozni,ha odafigyel az ember, és nem kezdő korában próbálja megépíteni.
|
| 12 |
|
| P1000015 |
|
| P1000016 |
|
| P1000017 |
|
| P1000018 |
|
| 01 |
|
| 03 |
|
| 04 |
|
| 05 |
|
| 06 |
|
| 07 |
|
| 08 |
|
| 09 |
|
| 10 |
|
| 11 |
|
| 13 |
|
| 14 |
|
| 15 |
|
| 16 |
|
| 13 |
2010.10.24.
Utolsó módosítás: 2010.11.08.
Utolsó módosítás: 2010.11.08.