1:35
Pintér György - Múzeumi krimik
Az ötlet
Az egész úgy kezdődött, hogy akartam egy gyorsan összedobált téli témájú asztaldíszt karácsonyra. A vége pedig az lett, hogy menet közben mégis csak jobban kidolgoztam a részleteket.
A cél az volt,hogy legyen egy havas táj házikóval, patakkal és híddal az általam eddig még ki nem próbált technikák megismerésére. A méretaránnyal nem foglalkoztam, de 1:35 körüli.
Az alkalmazott technikák
El kell mondanom, hogy Adóba László könyvei alapján készítettem mindent, így az egyes technikákra nem térnék ki nagyon részletesen, mert a könyvekben már minden le van írva. Ezúton is köszönet Lacinak, hogy megosztja a szakmai tudását az emberekkel! Így minden kezdő építőt – köztük engem is – hozzásegít, hogy ilyeneket építhessen!
Az alap
Hungarocellből készült. Egy 30x33-as méretű 1 centiméter vastag alsó réteg - ami adta a patak alját is – majd egy 2 centiméteres lap került rá, amiből ki lett alakítva a patakmeder. Egy vékony réteg került még a ház köré kiemelkedésként, meghagyva a ház helyét. Kapott az egész egy tapétaragasztós wc-papír borítást pár rétegben. A híd helyét ezek után vágtam ki. Később persze tömíteni kellett, de ezt a patak készítésnél írom le.
A fenyőfa
Egy régebben készített nem túl jól sikerült fámat szedtem szét. Kapott egy új fatörzset balsafából, mert az eredeti törzs nagyon kemény fából volt,és nem lehetett vele dolgozni. Sűrűbbre vettem az ágak elhelyezkedését, kipótoltam még jó sok mohával, majd végül pisztollyal fújtam be zöld akrillal a lombozatot.
A ház
2 centis alapra kerültek az 1 centis falak. Az összeragasztás előtt kivágtam az ajtó és ablakok helyeit. Ragasztás után következett a falak agyagozása, formázása, majd festése. Ha jól emlékszem különböző színű vízfestékekkel festettem, majd szárazecsetelés következett. A tető kartonból készült és kapott széldeszkákat. Nem akartam sem palát, sem cserepet tenni a házra,mondván, hogy a hó mindent betakar. A tetőablakot utólag alakítottam ki, ami egy ívesre hajtott kartondarabból készült. A kémény is kartonból van, kis belső merevítésekkel, majd az is agyaggal befedve. A lépcső kék színű szigetelőanyagból vagdosott, terpentinnel maratott kis „kövekből” készült. Pillanatragasztóval ragasztva és akrillal festve.
Az ajtó és az ablakok 1 mm-es balsafából készültek. Az ajtó és az ablakok esetében is egy lapból vágtam ki a keretet,amit ráragasztottam az ugyanolyan formájú másik 1 mm-es lapra pillanatragasztóval. Ez adott némi merevséget a későbbi munkákhoz. Tűreszelővel megerősítettem a fa erezetét. Ezután berajzoltam magát az ablakokat,és csiszológéppel kimartam őket. Azért alkalmaztam ezt a technikát,mert gyorsabban el lehet készülni vele,mintha darabokból állítottam volna össze a nyílászárókat. Az tény hogy így gyorsabb, viszont így messze nem olyan tetszetős. Hígított olajfestékkel festettem le a darabokat. Az „üvegek” írásvetítő fóliából készültek. Megmarattam makettragasztóval, így kissé imitálja a jegesedett üveget. A felső kis kerek ablakok kartonból készültek. Az ajtóra, ablakokra fenyő girlandok kerültek, amelyek ugyanúgy mohából készültek, mint a fenyőfa. Ezek pillanatragasztóval kerültek a helyükre.
Az ajtó melletti két kis lámpás mustáros tubusból készült körülbelül 15 perc alatt. Több időráfordítással sokkal szebbet is lehetett volna készíteni A lámpások alja 5x5-ös, a tetejük 7x7-es négyzetből, az ezeket összekötő elemek pedig 9 mm-es kis csíkokból áll. A lámpatartók forrasztóónból készültek. Pillanatragasztóval lett ragasztva, faragasztóval lekenve, majd fekete akrillal festve. Fehér húzott szálból gyertya került beléjük.
A házikó belsejében a világítást egy sárga 5 mm-es megcsiszolt led adja egy kis ellenállással. A csiszolás azért kellett,hogy jobban szétszórja fényt. A vezetékeket a hungarocellalapban vezettem ki. Két ceruzaelem hajtja,amiknek a tartóját az alapban akarom még majd elhelyezni.
A házat és a lépcsőt faragasztóval ragasztottam véglegesen a helyére
FBS üvegragasztóból készült pár jégcsap is rá.
A híd
A két íves oldalt kartonból készült sablon és vékony hungarocell alkotja. A híd járófelületét egymás mellé ragasztott sablon segítségével ívesre vágott deproncsíkokok alkotják. Az alsó ívet kartoncsíkokkal fedtem be, majd levegőn száradó gyurmával tömítettem. Itt is agyagból van kialakítva a felület, majd a házhoz hasonlóan festettem ezt is.
A patak
A meder két végét lezártam egy-egy karton csíkkal, hogy vízhatlanná tudjam tenni a később alkalmazandó művízhez. A mederben a tapétaragasztós, papírozott alapra megmaratott lábazati szigetelőből készült kis köveket ragasztottam, majd az egészet kikentem matt lakkal és sűrű fehér akrillal. A kis köveknél alkalmaztam bemosást feketével.
A sziklák faszénből készültek, a hézagokat tapétaragasztós papírral tömtem ki. Fehér akrillal lett lefestve, majd száradás után következett a többszöri bemosás híg, fekete akrilos vízzel. A szárazecsetelés zárta a sziklák festését.
Ezután sűrű fekete akrillal festettem le a meder alját, ezzel imitálva a téli patakmeder fenekét.
A hidat a helyére ragasztottam faragasztóval,és levegőn száradó gyurmával kitömtem a híd és meder közti réseket. Festéssel eltüntettem a gyurmát száradás után.
Zárásként kapott két réteg fényes akril lakkot és pár réteg matt akril lakkot is a teljes vízhatlanság érdekében. Festetlen natúr színű kenderkócot használtam fűcsomóknak,faragasztóval rögzítve őket. Ezeket lenyomkodtam, mintha a hó súlya alatt terültek vona el.
Jöhetett a több réteg Vallejo Still Water. Ez a művelet több napig tartott. Itt felhívnám a figyelmet, hogy senki ne kövesse el a hibát, amit én elkövettem. A művíz előtt ajánlatos, hogy a legfelső réteg lakk fényes legyen! Az eleve átlátszó. Sajnos én hobby célú matt akril lakkot használtam utolsó rétegnek, ami eredetileg fehér színű és csak száradás után lesz áttetsző. Itt még száradás után is kifehéredett minden réteg művíz öntése esetén. De mindig szépen kiszáradt. Kivéve az utolsó rétegnél... Ott sajnos valami történhett, mert fehéres maradt a víz alatt a lakk. Valószinű, hogy már nem tudott teljesen kiszáradni.
A patak fodrozódását sűrűbb Still Water és egy fogpiszkáló segítségével értem el. A szikláról lecsorgó vizet mézállagú Still Water-ből készítettem, néhol keverve hozzá egy kis szódabikarbónát.
A patak szélén látható jég úgy készült, hogy üvegragasztót kentem sztirollapra. Miután megszáradt a ragasztó, lehúztam a sztirolról és a megfelelő méretűre vágott darabokat egy kis folyékony művízzel ragsztottam a helyére. Ahol az üvegragasztó-darabka alja érintkezik a friss művízzel,ott sötétebbnek hat, ahol viszont nem érintkezik, ott ugye levegő marad alatta. Így imitálja azt,ahogyan igazából is folyik a jég alatt a víz,nem mindenhol érintve a jeget. Lehet játszani a jég vastagságával is.
A sziklák is kaptak egy-két jégcsapot üvegragasztóból.
A hó
A jó öreg faragasztó + gyógyszertári szódabikarbóna szükség szerint vizezve. Nem egy lépésben havaztam az egészet, hanem külön-külön a háztetőt, ablakpárkányokat, a lépcsőt, a fenyőt, az alapot és a hidat a sziklákkal. Több szódabikarbónás faragasztó réteget használtam mindenhová,és csak az utolsó réteget szitáltam meg szódabikarbónával.
Az alap havazásánál kihagytam a fenyő törzsének helyét, és csak a terep és a fa végleges havazása után állítottam be a fát a helyére.
A bokor szárított tejoltó galaj, használat előtt faragasztós vízbe mártva, majd szárítva. Ezt a műveletet megismételtem. A teljes száradás után lefújtam hajlakkal és megszórtam szódabikarbónával.
A patak jegénél is kentem egy kis faragasztót és kiskanállal szórtam rá.
Akartam valami állatot is rá, például egy őzet, vagy nyulat 1:35-ben. Sajnos karácsony előtt már nem sikerült semmit beszerezni hozzá. Az egyik boltban lett volna egy nyúl,de sajnos csak olyan,amit lelőtt egy vadász,és a kimúlt nyulat tartja a kezében. A kinyúlt nyúl pedig nem mutatott volna olyan jól rajta.
A fakeret még készülőben van hozzá. Azt le akarom hozni a pataknál a patak szintjéig.
Az egész úgy kezdődött, hogy akartam egy gyorsan összedobált téli témájú asztaldíszt karácsonyra. A vége pedig az lett, hogy menet közben mégis csak jobban kidolgoztam a részleteket.
A cél az volt,hogy legyen egy havas táj házikóval, patakkal és híddal az általam eddig még ki nem próbált technikák megismerésére. A méretaránnyal nem foglalkoztam, de 1:35 körüli.
Az alkalmazott technikák
El kell mondanom, hogy Adóba László könyvei alapján készítettem mindent, így az egyes technikákra nem térnék ki nagyon részletesen, mert a könyvekben már minden le van írva. Ezúton is köszönet Lacinak, hogy megosztja a szakmai tudását az emberekkel! Így minden kezdő építőt – köztük engem is – hozzásegít, hogy ilyeneket építhessen!
Az alap
Hungarocellből készült. Egy 30x33-as méretű 1 centiméter vastag alsó réteg - ami adta a patak alját is – majd egy 2 centiméteres lap került rá, amiből ki lett alakítva a patakmeder. Egy vékony réteg került még a ház köré kiemelkedésként, meghagyva a ház helyét. Kapott az egész egy tapétaragasztós wc-papír borítást pár rétegben. A híd helyét ezek után vágtam ki. Később persze tömíteni kellett, de ezt a patak készítésnél írom le.
A fenyőfa
Egy régebben készített nem túl jól sikerült fámat szedtem szét. Kapott egy új fatörzset balsafából, mert az eredeti törzs nagyon kemény fából volt,és nem lehetett vele dolgozni. Sűrűbbre vettem az ágak elhelyezkedését, kipótoltam még jó sok mohával, majd végül pisztollyal fújtam be zöld akrillal a lombozatot.
A ház
2 centis alapra kerültek az 1 centis falak. Az összeragasztás előtt kivágtam az ajtó és ablakok helyeit. Ragasztás után következett a falak agyagozása, formázása, majd festése. Ha jól emlékszem különböző színű vízfestékekkel festettem, majd szárazecsetelés következett. A tető kartonból készült és kapott széldeszkákat. Nem akartam sem palát, sem cserepet tenni a házra,mondván, hogy a hó mindent betakar. A tetőablakot utólag alakítottam ki, ami egy ívesre hajtott kartondarabból készült. A kémény is kartonból van, kis belső merevítésekkel, majd az is agyaggal befedve. A lépcső kék színű szigetelőanyagból vagdosott, terpentinnel maratott kis „kövekből” készült. Pillanatragasztóval ragasztva és akrillal festve.
Az ajtó és az ablakok 1 mm-es balsafából készültek. Az ajtó és az ablakok esetében is egy lapból vágtam ki a keretet,amit ráragasztottam az ugyanolyan formájú másik 1 mm-es lapra pillanatragasztóval. Ez adott némi merevséget a későbbi munkákhoz. Tűreszelővel megerősítettem a fa erezetét. Ezután berajzoltam magát az ablakokat,és csiszológéppel kimartam őket. Azért alkalmaztam ezt a technikát,mert gyorsabban el lehet készülni vele,mintha darabokból állítottam volna össze a nyílászárókat. Az tény hogy így gyorsabb, viszont így messze nem olyan tetszetős. Hígított olajfestékkel festettem le a darabokat. Az „üvegek” írásvetítő fóliából készültek. Megmarattam makettragasztóval, így kissé imitálja a jegesedett üveget. A felső kis kerek ablakok kartonból készültek. Az ajtóra, ablakokra fenyő girlandok kerültek, amelyek ugyanúgy mohából készültek, mint a fenyőfa. Ezek pillanatragasztóval kerültek a helyükre.
Az ajtó melletti két kis lámpás mustáros tubusból készült körülbelül 15 perc alatt. Több időráfordítással sokkal szebbet is lehetett volna készíteni A lámpások alja 5x5-ös, a tetejük 7x7-es négyzetből, az ezeket összekötő elemek pedig 9 mm-es kis csíkokból áll. A lámpatartók forrasztóónból készültek. Pillanatragasztóval lett ragasztva, faragasztóval lekenve, majd fekete akrillal festve. Fehér húzott szálból gyertya került beléjük.
A házikó belsejében a világítást egy sárga 5 mm-es megcsiszolt led adja egy kis ellenállással. A csiszolás azért kellett,hogy jobban szétszórja fényt. A vezetékeket a hungarocellalapban vezettem ki. Két ceruzaelem hajtja,amiknek a tartóját az alapban akarom még majd elhelyezni.
A házat és a lépcsőt faragasztóval ragasztottam véglegesen a helyére
FBS üvegragasztóból készült pár jégcsap is rá.
A híd
A két íves oldalt kartonból készült sablon és vékony hungarocell alkotja. A híd járófelületét egymás mellé ragasztott sablon segítségével ívesre vágott deproncsíkokok alkotják. Az alsó ívet kartoncsíkokkal fedtem be, majd levegőn száradó gyurmával tömítettem. Itt is agyagból van kialakítva a felület, majd a házhoz hasonlóan festettem ezt is.
A patak
A meder két végét lezártam egy-egy karton csíkkal, hogy vízhatlanná tudjam tenni a később alkalmazandó művízhez. A mederben a tapétaragasztós, papírozott alapra megmaratott lábazati szigetelőből készült kis köveket ragasztottam, majd az egészet kikentem matt lakkal és sűrű fehér akrillal. A kis köveknél alkalmaztam bemosást feketével.
A sziklák faszénből készültek, a hézagokat tapétaragasztós papírral tömtem ki. Fehér akrillal lett lefestve, majd száradás után következett a többszöri bemosás híg, fekete akrilos vízzel. A szárazecsetelés zárta a sziklák festését.
Ezután sűrű fekete akrillal festettem le a meder alját, ezzel imitálva a téli patakmeder fenekét.
A hidat a helyére ragasztottam faragasztóval,és levegőn száradó gyurmával kitömtem a híd és meder közti réseket. Festéssel eltüntettem a gyurmát száradás után.
Zárásként kapott két réteg fényes akril lakkot és pár réteg matt akril lakkot is a teljes vízhatlanság érdekében. Festetlen natúr színű kenderkócot használtam fűcsomóknak,faragasztóval rögzítve őket. Ezeket lenyomkodtam, mintha a hó súlya alatt terültek vona el.
Jöhetett a több réteg Vallejo Still Water. Ez a művelet több napig tartott. Itt felhívnám a figyelmet, hogy senki ne kövesse el a hibát, amit én elkövettem. A művíz előtt ajánlatos, hogy a legfelső réteg lakk fényes legyen! Az eleve átlátszó. Sajnos én hobby célú matt akril lakkot használtam utolsó rétegnek, ami eredetileg fehér színű és csak száradás után lesz áttetsző. Itt még száradás után is kifehéredett minden réteg művíz öntése esetén. De mindig szépen kiszáradt. Kivéve az utolsó rétegnél... Ott sajnos valami történhett, mert fehéres maradt a víz alatt a lakk. Valószinű, hogy már nem tudott teljesen kiszáradni.
A patak fodrozódását sűrűbb Still Water és egy fogpiszkáló segítségével értem el. A szikláról lecsorgó vizet mézállagú Still Water-ből készítettem, néhol keverve hozzá egy kis szódabikarbónát.
A patak szélén látható jég úgy készült, hogy üvegragasztót kentem sztirollapra. Miután megszáradt a ragasztó, lehúztam a sztirolról és a megfelelő méretűre vágott darabokat egy kis folyékony művízzel ragsztottam a helyére. Ahol az üvegragasztó-darabka alja érintkezik a friss művízzel,ott sötétebbnek hat, ahol viszont nem érintkezik, ott ugye levegő marad alatta. Így imitálja azt,ahogyan igazából is folyik a jég alatt a víz,nem mindenhol érintve a jeget. Lehet játszani a jég vastagságával is.
A sziklák is kaptak egy-két jégcsapot üvegragasztóból.
A hó
A jó öreg faragasztó + gyógyszertári szódabikarbóna szükség szerint vizezve. Nem egy lépésben havaztam az egészet, hanem külön-külön a háztetőt, ablakpárkányokat, a lépcsőt, a fenyőt, az alapot és a hidat a sziklákkal. Több szódabikarbónás faragasztó réteget használtam mindenhová,és csak az utolsó réteget szitáltam meg szódabikarbónával.
Az alap havazásánál kihagytam a fenyő törzsének helyét, és csak a terep és a fa végleges havazása után állítottam be a fát a helyére.
A bokor szárított tejoltó galaj, használat előtt faragasztós vízbe mártva, majd szárítva. Ezt a műveletet megismételtem. A teljes száradás után lefújtam hajlakkal és megszórtam szódabikarbónával.
A patak jegénél is kentem egy kis faragasztót és kiskanállal szórtam rá.
Akartam valami állatot is rá, például egy őzet, vagy nyulat 1:35-ben. Sajnos karácsony előtt már nem sikerült semmit beszerezni hozzá. Az egyik boltban lett volna egy nyúl,de sajnos csak olyan,amit lelőtt egy vadász,és a kimúlt nyulat tartja a kezében. A kinyúlt nyúl pedig nem mutatott volna olyan jól rajta.
A fakeret még készülőben van hozzá. Azt le akarom hozni a pataknál a patak szintjéig.
|
| Kész patak2 |
|
| Alapok |
|
| Szikla alap |
|
| Ablakok |
|
| Ajt |
|
| Meder |
|
| A híd a helyére… |
|
| Művíz első réteg |
|
| Havas tet |
|
| Fűcsomók |
|
| Fűcsomók 2 |
|
| Alap havazása |
|
| Szikla havazás |
|
| Szikla havazás 2 |
|
| Minden a helyén |
|
| Patak jéggel |
|
| Patak jéggel 2 |
|
| Lépcs |
|
| Lámpák |
|
| Kész1 |
|
| Kész2 |
|
| Kész patak |
2013.01.03.
Utolsó módosítás: 2013.01.04.
Utolsó módosítás: 2013.01.04.