Sd.Kfz.181 Tiger I
1:35, Tamiya
No.216 (1997)
Pintér György - Múzeumi krimik
Pár évvel ezelőtt került birtokomba fiatalkorom egyik áhított makettje, az egykor szebb időket megélt Tamiya cég Tiger makettje. Habár megjelenésekor, a kilencvenes években az etalont képviselte, napjainkban már nem veheti fel sem minőségben, sem ár/érték arányban a versenyt a kínai gyártók Tigris készleteivel. A Dragon legújabb Tigriseihez képest leegyszerűsített, és minden, 2010-ben elvárható extrát nélkülöz a Tamiya Tigrise. A legszembetűnőbb gyengéi a készletnek a fotómaratott rácsok és egyéb alkatrészek, alumínium lövegcső, valamint a szemenkénti lánctalpak hiánya. Habár a makett jól kidolgozott és rendkívül pontos, a komolyabb eredményhez számos olyan kiegészítőt és feljavítót kellene beszereznünk, amit a rivális gyártók készleteiben alapból megkapunk. Emiatt egyszerűen nem éri meg ezt a készletet választani kiindulási alapnak, mivel mindazon extrát, amit az alapkészlet árának többszöröséért tudnánk csak beszerezni, egy kissé magasabb áron a rivális gyártók eleve mellékelik a készleteikhez.
A Tigrisem a beszerzését követően jó pár évig hevert a szekrényemben, azonban a minden makettezőt sújtó probléma miatt - azaz nagyobb iramban vásároljuk a maketteket mint amilyen ütemben meg tudjuk építeni azokat- úgy döntöttem, hogy ideje megszabadulni az elfekvő makettektől. A készletek kisöprésének megkezdéséhez ideális jelölt volt a Tamiya könnyen és gyorsan összeállítható, öröm makettezést ígérő kitje.
Már az építés elején eldöntöttem, minimálisra szorítandó az építés időtartamát, hogy semmilyen feljavítást és átalakítást sem fogok végrehajtani, csak a dobozból fogom összerakni a Tigrist. Az egyedüli feljavítás amit engedélyeztem magamnak, az a motortér rácsairól hiányzó drótháló pótlása volt, persze szigorúan otthon fellelt hulladék alkatrészekből. Az összeépítés során különösebb probléma nem merült fel. Tömíteni szinte sehol sem kellett, az alkatrészeken sorjával csak elvétve lehetett találkozni. Az egyedüli érdekesség a gumi lánctalp összeillesztése volt számomra, ugyanis a gyártó szerint ragasztóval kellett a lánctalpakat egybe rögzíteni.
Az összeépítést követően a Gunze Panzer Grey festékével fújtam fel az alapszínt, amit először az alapszín különböző árnyalataival sötétítettem és világosítottam, majd pedig olajfestékekkel fakítottam. A szokásos befolyatások és panelezés után a Gunze pigment készletével antikoltam a tankot. A végeredményt egy vékony matt lakk réteggel állítottam be.
Összességében az építés valódi örömmakettezés volt. Habár a Tamiya Tigrise nem veheti fel a versenyt a riválisokkal, kezdőknek, időhiánnyal küzdőknek, és a szenzációhajhászás jegyében 700-900 alkatrészre felhizlalt, fotómaratott, fehérfém és alumínium alkatrészekkel telepakolt bonyolult készletektől ódzkodó makettezőknek továbbra is ideális választás lehet.
A Tigrisem a beszerzését követően jó pár évig hevert a szekrényemben, azonban a minden makettezőt sújtó probléma miatt - azaz nagyobb iramban vásároljuk a maketteket mint amilyen ütemben meg tudjuk építeni azokat- úgy döntöttem, hogy ideje megszabadulni az elfekvő makettektől. A készletek kisöprésének megkezdéséhez ideális jelölt volt a Tamiya könnyen és gyorsan összeállítható, öröm makettezést ígérő kitje.
Már az építés elején eldöntöttem, minimálisra szorítandó az építés időtartamát, hogy semmilyen feljavítást és átalakítást sem fogok végrehajtani, csak a dobozból fogom összerakni a Tigrist. Az egyedüli feljavítás amit engedélyeztem magamnak, az a motortér rácsairól hiányzó drótháló pótlása volt, persze szigorúan otthon fellelt hulladék alkatrészekből. Az összeépítés során különösebb probléma nem merült fel. Tömíteni szinte sehol sem kellett, az alkatrészeken sorjával csak elvétve lehetett találkozni. Az egyedüli érdekesség a gumi lánctalp összeillesztése volt számomra, ugyanis a gyártó szerint ragasztóval kellett a lánctalpakat egybe rögzíteni.
Az összeépítést követően a Gunze Panzer Grey festékével fújtam fel az alapszínt, amit először az alapszín különböző árnyalataival sötétítettem és világosítottam, majd pedig olajfestékekkel fakítottam. A szokásos befolyatások és panelezés után a Gunze pigment készletével antikoltam a tankot. A végeredményt egy vékony matt lakk réteggel állítottam be.
Összességében az építés valódi örömmakettezés volt. Habár a Tamiya Tigrise nem veheti fel a versenyt a riválisokkal, kezdőknek, időhiánnyal küzdőknek, és a szenzációhajhászás jegyében 700-900 alkatrészre felhizlalt, fotómaratott, fehérfém és alumínium alkatrészekkel telepakolt bonyolult készletektől ódzkodó makettezőknek továbbra is ideális választás lehet.
|
| P6250102 |
|
| P6250093 |
|
| P6250094 |
|
| P6250096 |
|
| P6250098 |
|
| P6250099 |
|
| P6250100 |
|
| P6250113 |
2010.07.04.
Utolsó módosítás: 2010.07.05.
Utolsó módosítás: 2010.07.05.