Pintér György - Múzeumi krimik
Szokás szerint egy átépítésről szeretnék Nektek írni, melynek alanya egy Titan lesz.
A Titan egy német speciális gyártó, mely nehézvontatókat és az olajipar számára egyedi megrendelésre kamionokat készít. A jellegéből adódóan igen kevés, de annál különlegesebb kamiont gyártanak, melyek között a speciális egyedi igények miatt ritka a két egyforma. Az általam megépített Iveco-kabinos változat egy régebbi széria, a nyolcvanas évek végén készítették, és pár darab készült belőle, de főleg a fülke mögötti felépítmény miatt nem volt itt se két egyforma. Amikor először megláttam ennek a vontatónak a képét, rögtön megtetszett, és megragadott a téma. El is határoztam, hogy egyszer megépítem magamnak.
Ebben segített az Italeri, mikor újra kiadta a Turbostart a tavalyi évben. Ezután már csak a képgyűjtések maradtak, hogy minél több részletképem legyen az eredetiről, ami nem volt egy egyszerű feladat, mert szerintem 8-10 darabnál több nem készülhetett belőle, és azok is már régen. Szerencsére egy német úrtól kaptam jól hasznosítható képeket több nézetből, és ezen a vonalon indultam el. A legnagyobb problémát a viszonylag kevés méretadat okozta, ezért sok helyen az érzékeimre voltam kénytelen hagyatkozni. Az eredeti változat 6x6-os hajtásképletű, míg a makett 4x2-es, és a fülke se gyári.
Az építés kezdetekor megrendeltem a KFS hajtott első hídját, amihez egy osztóművet is adnak. Elsőnek a motort raktam össze, melyen az üzemanyag, levegő és olajcsöveket rézdróttal pótoltam. Ami szintén máshonnan jött, az a komplett ikerdifi hátra, ez egy Renault kitből maradt ki. Mivel az első híd késve érkezett meg, viszont a pontos tengelytáv beállítása miatt azzal kellett kezdeni az alvázat, ezért ezt a részt félretettem. Hozzáfogtam a fülke toldásának megalkotásához. Mivel elől is hajtott híd van, ezért a motort magasabbra kell beépíteni, így viszont már nem fért el a normál fülke alatt, és a Titannál beletoldottak az oldalában. Ezt én is megpróbáltam a fényképek alapján megvalósítani, és az alsó sárvédőkhöz illeszteni. Elnyelt egy kis tömítőt, mire azt mondtam rá, hogy rendben. Közben a motort is lefestettem pirosra, a hűtőt pedig feketére.
Megérkezett a várva-várt KFS első híd, így most már nem volt akadálya az alváz készítésének. Az első híd felfogatási pontjait át kellett helyeznem az eredeti vázhoz megfelelő helyekre, de a régi rugókra kerültek. Mivel a hajtott híd egyenes és jóval vastagabb, így jóval nagyobb lett a has magassága. Az első rész és a hátsó hidak közé sztirolból készítettem vázat, majd a két részt összeillesztettem. Bekerült középre az osztómű, majd bekötöttem a kardánokat az első és hátsó tengelyekhez. A hátuljára készítettem egy vonófej csatlakozást, mert ezek a vontatók képesek nyerges és normálvontatású trélereket is húzni. Az oldalára a légtartályok régi készletekből kerültek fel, majd rézdrótból bekötöttem a levegőcsöveket. Bekerült a motor is az emelt helyére, és hozzápróbálva a fülkét hátradőlhettem, mert stimmelt az emelés.
Az első felniket átalakítottam hajtottra úgy, hogy kivágtam két hátsó felni közepét (a kerékagyat), és azt ragasztottam utólag az első felni közepére. Az egész vázat lefestettem szürkére, a jobb oldalára pedig egy MAN készletből származó tankot raktam. Ezután kis szünet következett, mert jött a Jabbekei kirándulás, ahol vásároltam hozzá trepni lemeznek való sztirolt. Ez egy nagyon szép mintázatú lemez, csak egy kicsit vékony, de nagyon élethű. Ebből alakítottam ki a hátsó sárvédőket, gyártottam hozzá tartókat, majd festettem le Alclad White alumíniummal. Készítgettem a fülke belsejét is, de nem tervezte nagyobb feljavításokat, mert ez nem egy show-truck. Az üléseket bevontam, újság, függöny, CB rádió, néhány apróság. A fülkét Tamiya naranccsal festettem, igazi munkagépes színre, és a váznál használt szürkét alkalmaztam az eredeti kamion műanyag elemeinél.
Az első lökhárítót teljesen újra kellett gyártani, csak a lámpaburákat használtam az eredetiből. Ezeknél a kamionoknál elől is olyan speciális lökhárító van mely erősített, mert sokszor 2-3 kamion szükséges egy vontatási feladathoz. Ezt teljes egészében sztirolból készítettem el, majd először sárgával festettem, maszkolás után pedig feketével.
Közben nekiálltam a fülke mögötti felépítménynek is, ahol kiegészítő hűtők, egy csörlő, a levegőszűrök, és a két kipufogódob van. Ezek mindegyike valamilyen régi készletből származik, és úgy lettek összeépítve a célnak a megfelelően. Végezetül néhány apróság került még rá, antenna, tükör, légkürt, villogó, valamint az Ernő által gyártott Titan felírat.
Szerintem egy igazi kuriózum lett, ilyen makettet még nem láttam senkitől, és szokás szerint élveztem az építést.