Tupoljev Tu-95V Bear
1:72, Trumpeter
Pintér György - Múzeumi krimik
"Mindig van egy nagyobb hal!" - jelentette ki Obi van Kenobi a Star Wars első részében. Nos, igen! A Pe-8 nagy volt - de a Tu-160 nagyobb. A Tu-95 szintén nem kicsi.
Így ismét egy nagy fa vágta belém a fejszéjét! Méretben is, munkában is nagy és összetett dolog. Egy munkám során meg kellett ismerkednem Ivánnal, a "Cárbombával", a szovjetek által 1961. október 30-án a Novaja Zemljára - itt van az egyik kísérleti terep - ledobott ötven megatonnás hatóerejű hidrogénbombával.
Nézegetve a fennmaradt filmfelvételeket döntöttem úgy, hogy elkészítem az erre a célra átalakított - a 27 tonnás bomba hordozására alkalmas - Tupoljev Tu-95V-t.
Beszereztem egy Tu-95 MR-t, a Trumpeter készletét. Ez ugyan a haditengerészeti változat, de ennek az orr-része kívánta a kevesebb átalakítást. Ezt a változtatást egy Tu-134-es üvegezett orrkúpjával gondoltam megoldani. Egy makettező kollégának volt felesleges darabja ebből. Miután dolgoztam már szovjet bombázók makettjén, nem rettentett meg az az alkarész-halom, ami elém tárult a méretes doboz kinyitásakor. Amúgy a makett profi munka. Jórészt szépen illeszkedő alkatrészekből. Van persze átlátszó rész is. Ezt komoly feladat lesz majd maszkolni.
Érdekesség, hogy a gép felületének jelentős részét - beleértve a légcsavarok menetiránnyal szemközti felületeit is - csillogó fehér festékkel vonták be, aminek hővisszaverő hatása kellett, hogy legyen.
Ki kellett deríteni a gép lajstromszámát. Ehhez végigbóklásztam jó pár oldalt, de meglett! Most már csak meg kellett rajzolnom és kinyomtatnom átlátszó matricalapra. Ehhez persze be kellett szereznem a megfelelő matricalapot is.
Egy oldalon részletfotók voltak a gép speciális átalakításáról, például a faroklövész lőállásának, a mögötte kétoldalt kiemelkedő megfigyelő-erkélynek és a bomba felfüggesztésének kialakításáról.
Beszereztem az Amodel Cárbombáját (AN-602). Ez 1/72-ben is tekintélyes darab. Itt igazából csak a bomba négytucatnyi alkatrészére volt szükségem. Egyszerű, nagyon elronthatatlan makett. A földi hordozójármű kismillió alkatrésze nem kellett. "Makettileg" a bomba egyszerű szerkezet. A bombatestet alkotó három elem és az ejtőernyős szekción kívül csak a három stabilizátorszárny és az őket merevítő másféltucat alkatrész plusz két antenna. A merevítés felrakásával persze kellemesen el lehetett bíbelődni, csakúgy mint a bombára szerelt ejtőernyő-csomag nyitófüleinek felragasztgatásával, ami amúgy két gombostűfejnyi alkatrész levágásával, helyére rögzítésével járt. Makettező szempontból ennyi a "Cárbomba". Igazi türelemjáték.
Persze fölrakni a hordozó bombázó aljára nem lesz egyszerű, hiszen piszok nagy. Vágni kell majd a törzsön, ha odáig jutok. (Mint ahogy az eredetin is vágni, alakítani kellett a nagyméretű bomba függesztésének megoldásához.) De hol van az még! Ezt a munkát megkönnyítendő, a bomba összerakási útmutatóján szerepel az elkészítendő nyílás minden mérete.
A gépből kezdésnek a két szárnyat raktam össze, ahogy ezt az összeállítási rajz is javasolja. Ekkora makettnél érdemes követni a rajzokat. Igazi gond a négy motorgondola beépítésével volt. Komoly csiszolásokra, tömítésekre volt szükség a megfelelő forma kialakításához. A 4x2 légcsavar festéséhez neki kellett készülődni rendesen. A frontfelületek matt feketék, a toll végén sárga színezéssel. A hátoldal és a légcsavarkúpok fehérek.
Ami komoly feladat volt, az az MR változat "V-sítése", azaz átalakítása. Ehhez irodalom kellett. Személyes szerencsém, hogy beszélek oroszul. Így nem okozott gondot az orosznyelvű kereső és oldalak használata, olvasása sem. Viszonylag kevés kép áll rendelkezésre, de találtam egy filmfelvételt a bomba felfüggesztéséről és a gép indulásáról. Ezen láthatók voltak olyan dologok, amiket máshol nem találtam. Például a hátsó lőállás átalakítása, a festés, valamint a gép lajstromszáma is.
Nagy munka volt a gép törzsén, a menetirány szerinti bal oldalon végighúzódó, valószínűleg érzékelők befogadására rendszeresített "gerenda" eltávolítása és helyének eltűntetése. Ennél komolyabb szabás-varrás tanfolyamot igényelt az orrplasztika, azaz az egész orr-rész átszabása olyanná, amilyen a "V" változat volt. Közben ment a számolgatás. Jelesül. hogy mennyi súlyt kell belegyömöszölnöm az orrba, hogy ne üljön fenékre a makett. A gyárilag kiírt mennyiség nem játszik, hiszen a felfüggesztett rakomány súlya borítja az egészet. Végül is sikerült. A gép az orrán áll. Ettől függetlenül a végleges helyén alátámasztom, hogy ne a gyufaszál vékonyságú orrfutó száron terhelődjön a sok plusz súly.
A festés egy külön rémdráma. Két szín van, ami képes a legkisebb felületi hibát is kiadni. Az egyik a sima fémszín, a másik a hófehér. Na, ezt a kettőt kellett használnom úgy, hogy a pisztollyal festést még csak most tanulgatom. (Ugye a jó pap is holtig...)
A következő gond az volt, hogy hová tudom elhelyezni a makettet, aminek törzshossza 64 centi és szélességben sem kevés. Elég ránézni a dobozára. Jó, tudom, a más méretarányban dolgozóknak ez talán napi gyakorlat, de 1:72-ben ez óriásinak mondható.
A történet még a végére is tartogatott egy meglepetést. Egy oldalon megtaláltam egy makettgyártó 3D-s terveit a "V" változatról és hozzá egy festési sémát. Ennek alapján festettem a makettet. Aztán előkerült egy, amúgy elég gyenge minőségű filmfelvétel, ahol más volt a festés. Konkrétan a farokrészen - ellentétben a rajzokon jelöltekkel a teljes farokrész fehér!
Így ismét egy nagy fa vágta belém a fejszéjét! Méretben is, munkában is nagy és összetett dolog. Egy munkám során meg kellett ismerkednem Ivánnal, a "Cárbombával", a szovjetek által 1961. október 30-án a Novaja Zemljára - itt van az egyik kísérleti terep - ledobott ötven megatonnás hatóerejű hidrogénbombával.
Nézegetve a fennmaradt filmfelvételeket döntöttem úgy, hogy elkészítem az erre a célra átalakított - a 27 tonnás bomba hordozására alkalmas - Tupoljev Tu-95V-t.
Beszereztem egy Tu-95 MR-t, a Trumpeter készletét. Ez ugyan a haditengerészeti változat, de ennek az orr-része kívánta a kevesebb átalakítást. Ezt a változtatást egy Tu-134-es üvegezett orrkúpjával gondoltam megoldani. Egy makettező kollégának volt felesleges darabja ebből. Miután dolgoztam már szovjet bombázók makettjén, nem rettentett meg az az alkarész-halom, ami elém tárult a méretes doboz kinyitásakor. Amúgy a makett profi munka. Jórészt szépen illeszkedő alkatrészekből. Van persze átlátszó rész is. Ezt komoly feladat lesz majd maszkolni.
Érdekesség, hogy a gép felületének jelentős részét - beleértve a légcsavarok menetiránnyal szemközti felületeit is - csillogó fehér festékkel vonták be, aminek hővisszaverő hatása kellett, hogy legyen.
Ki kellett deríteni a gép lajstromszámát. Ehhez végigbóklásztam jó pár oldalt, de meglett! Most már csak meg kellett rajzolnom és kinyomtatnom átlátszó matricalapra. Ehhez persze be kellett szereznem a megfelelő matricalapot is.
Egy oldalon részletfotók voltak a gép speciális átalakításáról, például a faroklövész lőállásának, a mögötte kétoldalt kiemelkedő megfigyelő-erkélynek és a bomba felfüggesztésének kialakításáról.
Beszereztem az Amodel Cárbombáját (AN-602). Ez 1/72-ben is tekintélyes darab. Itt igazából csak a bomba négytucatnyi alkatrészére volt szükségem. Egyszerű, nagyon elronthatatlan makett. A földi hordozójármű kismillió alkatrésze nem kellett. "Makettileg" a bomba egyszerű szerkezet. A bombatestet alkotó három elem és az ejtőernyős szekción kívül csak a három stabilizátorszárny és az őket merevítő másféltucat alkatrész plusz két antenna. A merevítés felrakásával persze kellemesen el lehetett bíbelődni, csakúgy mint a bombára szerelt ejtőernyő-csomag nyitófüleinek felragasztgatásával, ami amúgy két gombostűfejnyi alkatrész levágásával, helyére rögzítésével járt. Makettező szempontból ennyi a "Cárbomba". Igazi türelemjáték.
Persze fölrakni a hordozó bombázó aljára nem lesz egyszerű, hiszen piszok nagy. Vágni kell majd a törzsön, ha odáig jutok. (Mint ahogy az eredetin is vágni, alakítani kellett a nagyméretű bomba függesztésének megoldásához.) De hol van az még! Ezt a munkát megkönnyítendő, a bomba összerakási útmutatóján szerepel az elkészítendő nyílás minden mérete.
A gépből kezdésnek a két szárnyat raktam össze, ahogy ezt az összeállítási rajz is javasolja. Ekkora makettnél érdemes követni a rajzokat. Igazi gond a négy motorgondola beépítésével volt. Komoly csiszolásokra, tömítésekre volt szükség a megfelelő forma kialakításához. A 4x2 légcsavar festéséhez neki kellett készülődni rendesen. A frontfelületek matt feketék, a toll végén sárga színezéssel. A hátoldal és a légcsavarkúpok fehérek.
Ami komoly feladat volt, az az MR változat "V-sítése", azaz átalakítása. Ehhez irodalom kellett. Személyes szerencsém, hogy beszélek oroszul. Így nem okozott gondot az orosznyelvű kereső és oldalak használata, olvasása sem. Viszonylag kevés kép áll rendelkezésre, de találtam egy filmfelvételt a bomba felfüggesztéséről és a gép indulásáról. Ezen láthatók voltak olyan dologok, amiket máshol nem találtam. Például a hátsó lőállás átalakítása, a festés, valamint a gép lajstromszáma is.
Nagy munka volt a gép törzsén, a menetirány szerinti bal oldalon végighúzódó, valószínűleg érzékelők befogadására rendszeresített "gerenda" eltávolítása és helyének eltűntetése. Ennél komolyabb szabás-varrás tanfolyamot igényelt az orrplasztika, azaz az egész orr-rész átszabása olyanná, amilyen a "V" változat volt. Közben ment a számolgatás. Jelesül. hogy mennyi súlyt kell belegyömöszölnöm az orrba, hogy ne üljön fenékre a makett. A gyárilag kiírt mennyiség nem játszik, hiszen a felfüggesztett rakomány súlya borítja az egészet. Végül is sikerült. A gép az orrán áll. Ettől függetlenül a végleges helyén alátámasztom, hogy ne a gyufaszál vékonyságú orrfutó száron terhelődjön a sok plusz súly.
A festés egy külön rémdráma. Két szín van, ami képes a legkisebb felületi hibát is kiadni. Az egyik a sima fémszín, a másik a hófehér. Na, ezt a kettőt kellett használnom úgy, hogy a pisztollyal festést még csak most tanulgatom. (Ugye a jó pap is holtig...)
A következő gond az volt, hogy hová tudom elhelyezni a makettet, aminek törzshossza 64 centi és szélességben sem kevés. Elég ránézni a dobozára. Jó, tudom, a más méretarányban dolgozóknak ez talán napi gyakorlat, de 1:72-ben ez óriásinak mondható.
A történet még a végére is tartogatott egy meglepetést. Egy oldalon megtaláltam egy makettgyártó 3D-s terveit a "V" változatról és hozzá egy festési sémát. Ennek alapján festettem a makettet. Aztán előkerült egy, amúgy elég gyenge minőségű filmfelvétel, ahol más volt a festés. Konkrétan a farokrészen - ellentétben a rajzokon jelöltekkel a teljes farokrész fehér!
|
| doboz |
|
| tömítés2 |
|
| oldal2 |
|
| törzs_eleje |
|
| száraz1 |
|
| száraz2 |
|
| lábon1 |
|
| bombával |
|
| csavaros4 |
|
| csavaros3 |
|
| csavarokkal1 |
|
| csavarok2 |
|
| nagyok és nagyobbak |
2022.11.21.
Utolsó módosítás: 2022.12.09.
Utolsó módosítás: 2022.12.09.