Szia!
Tökéletes!! KÖSZÖNÖM előre is!
Üdv.: Szabolcs

Hali,

vagy a Balatoni csata, vagy a Bp ostroma c. orosz kiadványban.

Nem 100% hogy Totenkopf, de biztos hogy C és hogy WSS.

este átküldöm.

ad

Nem rossz.
De ez sem. És még a zenne is jó:
www.porkolt.com/other/atom/bomba/robbanás-8001.html

Szia!
Én kérdeztem még régebben! De jo h találtál! El tudod nekem küldeni?

Üdv.: Szabolcs

Valaki arról érdeklődött, hogy 44-45-ben jártak-e Magyarországon 251/C-k.
A Wikingnek volt, most találtam egy képet.

Üdv

ad

Újdonság:

Dragon Kingtiger w/Henschel turret and ZIMMERIT!!!

www.perthmilitarymodelling.com/newkitnews/newf.htm

és még hátha valaki nem ismeri www.youtube.com/watch

hátha valaki nem láttawww.youtube.com/watch

1/35-ben a Zvezda kiadta a BTR-70 -80 -80A -t ill nem rég a Revell a BTR-70-et ami Zvezda átvétel. Szép, jól kidogozott kit-ek, 1/35-ös BTR-60-ast nem tudok, 1/72-ben az ICM kiadta.

Tanácsot kérnék, ha meg akarom építeni a btr60/70/80/80a sorozatot (1/35ben), mely gyártók termékeit javasoljátok

Á, szerintem ez egy ócskás. Mindenféle fémhulladékot, csöveket szállít, abból remél némi pénzt.

Mintha töltényhüvelyeket szállitana.Vagy csak mindenben ilyesmit látok?

Íme egy mozgó rozsdatemető:-) Jó referenciafotó.

A sima vs huzagolt csövö témához, a kumulativ löszer kapcsán: A 2. vh.-s Panzerfaust-nál a páncélt átégető gázsugarat a tri-hexogén gáztöltet adta, ami egy forgó lövedék esetén a fizikai erök miatt (centrifugális) inhomogén eloszlást vesz fel a lövedék testében, legyen az bármilyen nagy nyomású is, a fal belsejéhez préselödik, ezért a forgó páncélököl valóban nem lenne jó.

A modern kumulativ löszerekben a páncélt átégetö plazmasugarat egy kúpos kiképzésü fémtölcsér (ált valamilyen rézötvözet) biztosítja, igy aztán majdnem mindegy hogy a lövedék forgásstabizált-e, ez a tipusu löszer már sima és huzagolt csöböl is kilöhetö.

Illetve! Halacinak igaza van mert huzagolt csőböl kilött forgásstabilizált lövedésk becsapódásákor, a kumulativ hatásra, keletkező fémsugar valóban kissé széttartóvá, divergensé válik és ez valamelyest csökkenti a hatásfokát, azonban ennek ellenére még alkalmazzák.

Az úgynevezett HESH lőszer miatt alakalmazzák a David Miller féle harckocsis könyv szerint.Becsapodáskor "pogácsát" hoz létre és a harckocsi belső falábol szakit ki darabokat.Szárnystabilitásra épit ezért nem lehet kilőni sima csövü lövegből.

gluer!
Nekem is u.a. van meg a Trump.tól ami neked és szintén még dobozban.Én nem tudok választani a hullámos és az egyenes kötény között.

sibito!
Van benne valami amit írsz. :)
A lovag képéről viszont nem a Challenger,hanem a Mr.Bean féle Fekete Vipera (ha jól emlékszem a címére) jutott eszembe. :DDD

nekem valami középkori páncélos lovag, jut eszembe róla, ahol a lónak is volt "ruhája"
www.armyrecognition.com/europe/Angleterre/vehicules_lourds/Challenger2/Challenger_2_Main_Battle_Tank_Iraq_War_UK_British_07.jpg www.maniacworld.com/black-knight.jpg

érdekes, nekem pont az öbölháborús(Telic) változat teszik kevésbé
inkább a KFOR változatot vettem meg a trumpitól, de azt is a futóműnél lévő pótpáncélzat nélkül rakom majd össze
úgy jobban kijön szerintem a jármű alakja

Nem tudom, hogy mikor használták, de én is olvastam ezt az aknavetős dolgot. Talán az lehetett a cél, hogy a gyűrű megfogja a lőporgázokat is, így talán nagyobb volt a lőtávolsága az aknavetőnek.

Úgy tudom, már az első világháborúban is alkalmaztak csapágyas vezetőgyűrűket nagy űrméretű, huzagolt(!) aknavetőkön. Talán éppen a monarchiabeli Skoda-művek lövegei kapcsán olvastam ezt.
Hogy miért kellett huzagolni az aknavetőt, hogy aztán a szárnystabilizált lövedéket gyűrűvel lőhessék ki...? Ne kérdezzétek. Megpróbálom előásni, de valaki cáfoljon meg.

Még annyit a kumulatív témához, hogy a 2.vh idején - és azóta is - inkább a saját hajtású páncéltörő eszközök (RPG, bazooka, Panzerfaust, etc.), illetve a tankelhárító gránátok jellemzője, az elterjedt angol rövidítése HEAT. A németek (sőt az olaszok és a japánok is) valóban használtak ilyen lőszert az elavult, nagy űrméretű de kis kezdősebességű "gyalogsági" lövegekhez, mivel ennél a lőszernél a lövedék becsapódási sebessége nem lényeges. A németek egy, a huzagolásba illeszkedő, de szabadon forgó vezetőgyűrűt használtak ezeken a lőszereken a forgás csökkentésére - alkalmasint innen származik a franciák csapágyazási ötlete. A forgás valóban káros a kumulatív hatás miatt, mert megnöveli a kialakuló olvadt "dárda" átmérőjét, csökkentve ezzel hatását.

Nincs vita törpokos,csak eszmecsere! :))
Egy kilencvenes évek elején kiadott,angolról fordított könyvben azt írták,hogy az angolok egy csak általuk használt és nagyrabecsült páncéltörő lövedék fajta miatt használják még mindig a huzagolt csövű ágyúkat,mert ennek feltétele,hogy onnan indítsák.
Tudtok valamit hozzászólni?Nem akarom most előkundizni a könyvet.

A Challenger nekem is nagy kedvencem. :)
Főleg az Irakban nemrég bevetett felszereléssel nagyon brutális.Olyan masszívnak nézett ki.Nem mintha egyébként nem lenne az... :)))

Sorry, bocs és a többi mégegyszer a kumulativról, a szárnyak ép azért jelentek meg a lövedékeken, hogy javítsák a pontosságot, ezek a lövedékek is forognak, csak nem mindegy milyen hossztengely körüli sebbeséggel( nagyságrendekkel kissebbel). A rakéta póthajtást tüzérségi eszközöknél lőtávolság növelésre használják. A harckocsi ágyúból kilőhető irányitható rakéta más eszköz. A huzagolt csővű fegyver pontossága, lőtávolsága nagyobb mint a simacsövűé (lásd sörétes ill. golyós vadászpuskák) talán ezért ragaszkodnak az angolok hozzá. (lásd még t-55 hk. max. lőtáv ill. t-72 max. lőtáv). Semmi vita csak közös csevegés kedvéért

A buzogányvetőn kívül felejtsetek el mindent amit írtam, azt hiszem alaposan megkavartam valamit.

bocs

ad

mivel a Challenger az egyik kedvencem abba eleve szívesen beülnék
de azt hiszem a biztonságom érdekében is inkább azt választanám :)

romsita!
Az írásodhoz nem tudok hozzá szólni,mert csak a magyar buzogányról olvastam.
Viszont logikátlannak tűnik,hogy az indirekt irányzású lövegeket szereljék fel kumulatív páncéltörő gránáttal.Közvetett célzással,parabolikus pályán szerintem nem sok az esélye,hogy eltaláljanak az akkori technikával egy álló vagy ráadásul mzgó járművet.
Nem kötekedni akarok,csak ez jutott róla eszembe.

Ez nagyon kemény csata gluer!! :)
Már én is láttam egyszer.Baromi látványos.
Melyikben ülnél szívesebben? :)

Amennyire tudom a háború utáni kumulatív harckocsi lőszerek sem voltak szárnystabilizáltak,hanem huzagolt lövegből lőtték ki őket-tehát forogtak.
Nem bizots,hogy a Panzerfaust teljesen azonos elven működik,mint a harckocsilőszer.
De ha van szakértő a témában,akkor szóljon közbe.Én is csak olvasó vagyok,bár több helyen olvastam már nagyjából ugyanazt.

Hali,

nekem úgy rémlik elsősorban az indirekt irányzású lövegeket szerelték fel kumulatív lőszerrel, pl. sfh18, fh18 tarackok, magyar 105mm-es tarack.
Ezen felül voltak az űrméret feletti gránátok pl. a Boforshoz, vagy a Pak 37-hez.
Ez utóbbiakat szárnyakkal stabilizálták, de a tarackok lőszerét nem, viszont huzagolt a csövük így ezeknek forogniuk kellett.

A legjobb (ellen)példa talán a magyar 44M Buzogánylövedék, mert ezt a másodlagos hajtóműve eleve megpörgette az indulásnál, így biztosították a stabilitását (és működött)

Üdv

ad

A kilövés pillanatában a csőből hátrafelé kb. 3 m- es magasnyomású gázsugár csapott ki, emiatt 4-5 m- es veszélyzóna volt a Panzerfaust mögött, ez pedig alkalmatlanná tette arra, hogy zárt helységből lőjenek vele - a lövész könnyen "megsüthette" magát.
ez tök jó! Rambo2 -ben Szilveszter Szalonna kilőtt a helikopter ablakán majd továbbrepült.

ha már a Challenger huzagolt lövege szóba került itt meg lehet közelről nézni
eszméletlen párbaj , már régebben is meg volt és most eszembe jutott :))

www.youtube.com/watch

ezek szerint mégsem jó ha forog...

wikingkutatocsoport.com/modules/news/article.phpszerintem ezt el kellene olvasnod egész érdekes

Legjobb tudomásom szerint talán mindenki használta.A németek kb. 40-41 környékén vetették be először,mikor kiderült,hogy kicsi a meglévő lőszereik hatásfoka.Úgy tudom a Shermanokhoz is létezett,nem is rossz eredménnyel.Egyébként sokkal korábban fedezték fel a kumulatív hatást.
A kumulatív lőszernek nem feltétele a sima cső,mert nem szárnyas lővedék és mert nem a lövedék becsapódási energiája szakítja át a páncélt,hanem az olvadt fém.Az meg forgó lőszernél is működik.

csak a hiányos tudásom bővítésére milyen ágyúknak volt a második világháborúban kum. lőszere?

És említsük meg a Merkevával kapcsolatban,hogy valamire az M-60-as is jó volt.Tőle van a Merkava motorja. :))

Jaj, de bocsi, akartam szólni: tegnap érkezett meg kis borítékban. Köszönöm, jó lesz nagyon!:-)

Összegyúrták amit jónak találtak. A futómű a Centurionra, a belső elrendezés a BMP-1-re, míg a torony a Chieftain-re hasonlít.

Off:

Nem mondod, hogy még nem ért oda?

Noigen, a Merkavát direkt úgy tervezték, hogy minél nagyobb legyen a személyzet túlélési esélye. A nagyon komoly páncélrendszer mellett elől van a motorja.

És még az izraeliek mellett szól,hogy a Merkavából találat esetén a személyzet igen nagy eséllyel megmenekülhet a T-72-ből talán kevésbé.Belegondolni is rossz,hogy mi történhet olyankor ott bent. :(

Törpokoskát egészíteném ki.
Nem igaz,hogy csak a sima cső alkalmas a kum. lövedékhez.Már a világháborúban is kegyetlen eredménnyel használták a kumulatív lövedékeket,pedig akkor még szó sem volt sima csövű lövegről.
A sima csövű löveg előnye,hogy űrméret alatti,szárnystabilizált (akár rakéta póthajtású) lövedéket is ki lehet lőni belőle.Amit Törpokoska ír,hogy a lőszer csapágyazott,azt egyedül a franciák csinálták és a leírások szerint óriási mérnöki ötlet volt és igen jó hatásfokú.
Mostanában csak az angolok használnak huzagolt 120-as lövegeket.Habár ezekről azt írják,hogy ugyanolyan hatásfokú mint a német-amerikai sima 120-as.Angol források szerint felül is múlja azt.Ennek ellent mond,hogy a világ rajtuk kívül átállt a sima lövegre.

Valóban találkoztak szíriai T-72-esekkel, de nemcsak az M-60-asok, hanem itt mutatkozott be a Merkava is. Tény, hogy sok szíriai 72-es esett áldozatul, de a dologhoz hozzátenném, hogy egy szíriai T-72-es zászlóalj elvert egy Merkava zászlóaljat, mégpedig úgy, hogy 2000 méterről érték el az első találatokat. Szerintem ez oda-vissza ment, mindkét oldalon voltak veszteségek. Talán az izraeliek javára billentette a mérleget, hogy a taktikájuk jobb volt.

A torony lerepülés oka a forgó lőszertároló és adogató, mivel a küzdőtérben van elhelyezve, így találat esetén ezek felrobbanva repítették le a tornyot. A nyugati típusoknál ezért van hátrafele megnyújtva a torony és itt helyezik el a lőszereket, a kezelőket még páncéllal is elrekesztették a gránátoktól, valamint a lőszertároló tetején olyan fedelek vannak, amik a lőszerek robbanásánál nem a küzdőtér irányába hatnak, hanem kifele.

ja mégegy simacsőből lehet irányított rakétát indítani, huzagoltból nem, bár a rendszeresítésekor ez még nem hiszem, hogy szempont volt, csak később használták ki

Sima csövű lövegből lehet kumulativ lőszert kilőni, a huzagolt cső megforgatja a lövedéket és ez a forgás akadályozza a kumulativ hatás kialakulását( bár huzagolt csőhöz is létezik kum. lőszer csak előállítása bonyolult és drága, talán körbe van "csapágyazva"?)Továbbiakban a huzagolt cső mindenben jobb mint a sima. (lehet még az előállítási költsége is kisebb a simának, de ez szerintem ritkán játszik szerepet a hideg háború idején)

Az Izraeliek 82 ben már találkoztak a T-72 vel.Az M-60 asnak nem egyszer sikerült kilőnie,akkor figyelték meg elöször a T-72 torony lerepülését.

A síma csövű lövegnek mi volt a jelentősége?Lehet kicsit hülyeségeket kérdezek de nekem a 2ww-al meg állt az érdeklődés.Most kezdett érdekelni a kortárs harckocsi művészet.

Meddő vitába biztos nem keveredünk.:))

Valóban részt vettek az M-60-asok az Öböl-háborúban, de legjobb tudomásom szerint a Tengerészgyalogság színeiben. Nem ők voltak az ékek, hanem a hadsereg M1-esei. Lehet, hogy megbízhatóak, de olyan nagy számban volt rendszeresítve, hogy tömeges pótlásuk M1-esekkel nagyon drága lett volna. Az amerikai tengerészgyalogosoknál a mai napig rendszerben van az M-60-as. Izraelben is, igaz kívülről már nem is hasonlít az eredetui járműre a Magach átépítések. Na jó-jó, de Izreal rendszerben tartja a T-55-öst is, illetve az ebből átépített nehéz gyalogsági szállítójárművet, az Acharit-ot.

Én azt mondom, hogy a T-55-ös megbízhatóbb volt, könnyen kezelhető, egyszerű, így olcsó kívitelű, amit legjobban az bizonyít, hogy több, mint 60 országban rendszeresítették, illetve most is sok országban harcrendben áll ( Pl.: Peru, Kongó, Kuba, Pakistan, India, Szlovénia, Elefántcsontpart, stb. ) Sőt! Az orosz tengerészetnél is!

Nem akarok senkivel meddő vitákba keveredni, de ha jól tudom az M60 részt vett az öbölháborúban, és izrael a mai napig rendszerben tartja. Nyilván azért mert megbízható.
kokomo71

Ez tökéletesen igaz!Tudták ezt az amik is.Nekem úgy tűnik(ezért lehet sokan furán néznek majd),hogy csak angolok tettek ezért valami konkrét lépést a 80-as évekig.Persze volt sok próbálkozás (pl.MBT-70),de a Leopard-2-ig csak a Chieftainokat lehetett eséllyel szembe állítani a T-55-nél fejlettebb keleti hk.-kal.És ne felejtsük el,hogy a világ első rendszeresített sima csövű lövege a T-62-esen jelent meg.Valamit tudtak! :)