|
| 6547993-130-ezer-... |
Na ez már valami! 130ezer szem rízsből kirakott "3D"-s kép! 11féle különböző színű rizsből:)
|
| Screenshot_20240203_... |
Gyerekek hogy nem esik le az orra a pasinak hát ez már a szemtelenség kategória:(
|
| Hűtővizet tö... |
Hűtővizet töltenek az egyik Do X egyik motorpárjába. Érdemes megfigyelni, hogy az elülső motor négyágú légcsavart hajt, míg a hátsó kétágút.
nemzetiarchivum.hu/public/uploads/background_image/FMAFI19485923004.jpg
1948: Mindent felhasználni amit csak kicsit is lehet!. Ford G917T-V3000 hibrid :)
1948: Mindent felhasználni amit csak kicsit is lehet!. Ford G917T-V3000 hibrid :)
|
| Áramlás a normál... |
|
| Áramlás a sü... |
|
| Repülőgépek... |
|
| Süllyesztett... |
|
| Repülőgépek... |
A Luftwaffe topikban merült fel, de másnak is jól jöhet. Ez egy oktatófilm a Disney-stúdiótól, ami a repülőgépek szegecselési technikáit mutatja be.
Tudom, hogy egy maketten ezek csak gömbszeletként, vagy kerek lyukként jelennek meg, de ha valakit érdekel, valójában mennyi tudomány volt ebben a hegesztés általánossá válása előtt, az feltétlenül nézze meg.
(Tudom, a hegesztés ma sem szorította ki a szegecselést, de ez a műfaj kifejezetten a 40-es évekig készült gépeken látványos.)
www.youtube.com/watch
A Kistuskón látványos volt elől csücsülni. Egyéb előnye nem sok volt, sőt a magasabb hajózóknak macerás volt bemásznni.
Nézd meg a Tu-16 és a Tu-134 üvegorrának kialakítását. Feltűnően hasonló. Vajon miért?
"A korai Tu-134-esen a navigátor ugyanúgy műszerekkel navigált és számolt. Ezért tették át a pilóták mögé."
Ezzel is teljesen egyetértek. Utaltam is rá, hogy feleslegessé vált/feleslegesnek bizonyult ez a kialakítás.
Ezzel is teljesen egyetértek. Utaltam is rá, hogy feleslegessé vált/feleslegesnek bizonyult ez a kialakítás.
A korai Tu-134-esen a navigátor ugyanúgy műszerekkel navigált és számolt. Ezért tették át a pilóták mögé.
"Másrészt a célzókészülék nemcsak bombázásra használandó: bázisszög lerepülésével föld feletti sebesség vagy széleltérítés szögének mérésére is használható."
Teljesen egyetértek.
"Ezen kívül pl. személy- vagy teherdeszantra is, a sorozat nagyon hasonló a bombáéhoz."
Ezzel is teljesen egyetértek. Ezért is mondtam, hogy egy 134-esnél nem hiszem, hogy személy, vagy teherdeszant dobása indokolná az üvegezett orrot. Legalábbis szerintem az a típus nem igazán alkalmas ilyenre. De lehet, hogy a típus ismerői kijavítanak.
Egy An-12, vagy Il-76 esetén biztos vagyok benne, hogy a deszantvetés miatt is lett üvegezett az orr. A hangsúly az IS-en van és hogy más típusoknál NEM FELTÉTLENÜL ezért.
Teljesen egyetértek.
"Ezen kívül pl. személy- vagy teherdeszantra is, a sorozat nagyon hasonló a bombáéhoz."
Ezzel is teljesen egyetértek. Ezért is mondtam, hogy egy 134-esnél nem hiszem, hogy személy, vagy teherdeszant dobása indokolná az üvegezett orrot. Legalábbis szerintem az a típus nem igazán alkalmas ilyenre. De lehet, hogy a típus ismerői kijavítanak.
Egy An-12, vagy Il-76 esetén biztos vagyok benne, hogy a deszantvetés miatt is lett üvegezett az orr. A hangsúly az IS-en van és hogy más típusoknál NEM FELTÉTLENÜL ezért.
Ne haragudj, de mintha két külön nyelvet beszélnénk. Az állításaim között válogatsz, és többször teljesen mást adsz a számba, mint amit mondtam.
Először is:
"Bocsi, de a JAK-40-esnek hol volt üvegorra?"
Mea culpa, itt valóban megtréfált a memóriám, a Jak-40-re vonatkozó érvemet tekintsd semmisnek.
De: egyszer sem állítottam, hogy minden navigációs tevékenységet csak az orrban lehet végezni, sőt. Az, hogy néha kellhet, szerintem jó indok az navigátor pozíciójának kialakítására, ha épp nem kell másra az orr.
A tengeres választ is példának szántam, mert többször azzal érvelsz, hogy ha valamikor nem látni tereptárgyakat, akkor miért akarna valaki máskor a terep alapján navigálni, navigációt pontosítani.
Illetve, bár az eredeti vita akörül robbant ki, hogy kettős felhasználásra voltak-e szánva ezek a gépek és azért kaptak üvegezett orrot, annyiban pontosítanám az általam elmondottakat, hogy azt nem hiszem, hogy ez az orrkialakítás bombázás miatt volt. Másodlagos felhasználást, pl fényképezést simán el tudok képzelni, de kétlem, hogy ez prioritás lett volna a tervezésben.
Először is:
"Bocsi, de a JAK-40-esnek hol volt üvegorra?"
Mea culpa, itt valóban megtréfált a memóriám, a Jak-40-re vonatkozó érvemet tekintsd semmisnek.
De: egyszer sem állítottam, hogy minden navigációs tevékenységet csak az orrban lehet végezni, sőt. Az, hogy néha kellhet, szerintem jó indok az navigátor pozíciójának kialakítására, ha épp nem kell másra az orr.
A tengeres választ is példának szántam, mert többször azzal érvelsz, hogy ha valamikor nem látni tereptárgyakat, akkor miért akarna valaki máskor a terep alapján navigálni, navigációt pontosítani.
Illetve, bár az eredeti vita akörül robbant ki, hogy kettős felhasználásra voltak-e szánva ezek a gépek és azért kaptak üvegezett orrot, annyiban pontosítanám az általam elmondottakat, hogy azt nem hiszem, hogy ez az orrkialakítás bombázás miatt volt. Másodlagos felhasználást, pl fényképezést simán el tudok képzelni, de kétlem, hogy ez prioritás lett volna a tervezésben.
A civil célra tervezett An-24-esen nincs buborék, csak a katonai célra szánt 26-oson (én közel 400 órát töltöttem benne). De sokon már megszűntették-
A dead reckoning az helyszámító eljárás. Az előrejelzett szél és a számítások alapján repülsz. A ruszkik is nagyon használták. Sőt ők talán még jobban. A tajga vagy a sarkvidék felett semmire se mész a látás utáni navigációval. Emellett maximum csillag navigáció marad. Nézd meg a LI-2-est vagy az Il-14-est stb.
Másrészt a célzókészülék nemcsak bombázásra használandó: bázisszög lerepülésével föld feletti sebesség vagy széleltérítés szögének mérésére is használható. Ezen kívül pl. személy- vagy teherdeszantra is, a sorozat nagyon hasonló a bombáéhoz... Ehhez nem kell üvegorr pl. An-26...
Másrészt a célzókészülék nemcsak bombázásra használandó: bázisszög lerepülésével föld feletti sebesség vagy széleltérítés szögének mérésére is használható. Ezen kívül pl. személy- vagy teherdeszantra is, a sorozat nagyon hasonló a bombáéhoz... Ehhez nem kell üvegorr pl. An-26...
Saját magadnak mondasz ellent, amikor azt állítod, hogy a navigátori számításokat bárhol el lehet végezni, de kötöd az ebet a karóhoz, hogy csak navigátori feladatra voltak kialakítva a Tupoljev gépeken az üvegorr. Te nem érzel ebben ellentmondást? Ha felhő takarja a földfelszínt, milyen tereptárgyat látsz?
A sztyeppe felett sincs sok navigációs pont a Szu-ban volt elég sok nagy lakatlan terület (és sík). De vannak beltengerek is rendesen (Kaszpi, Fekete)
Ugye Te sem gondolod, hogy ezeket a gépeket csak belföldön használták és véletlenül sem teljesítettek a Szu határán túl járatokat. A Szu északi határának legnagyobb területe tengerre néz. A Transzszibériai járatok (Európából a Távol Keletre) szerinted hol repülnek? Európai induláskor ÉSZAKNAK repülnek az északi sarkkörön túlra is, és utána fordulnak rá Szibérián át a Távol Keleti állomásokra.
A Bosztonoknál a navigátorok egy része az üvegorrban ült, de a többség hátul. Ők hogy tudták végezni a dolgukat? Nem azt mondom, hogy nem kényelmesebb, de nem ez volt az egyetlen ok az üvegorrnak. Sok gépet a tengerészeti légierő használt, főleg torpedóvetésre, ott szükség volt a jobb rálátásra. A sima bombázóknál nem volt erre szükség.
Bocsi, de a JAK-40-esnek hol volt üvegorra?
Nem kell ahhoz Óceán, hogy ne láss navigációs pontokat, elég, ha felhő takarja a tájat Az a baj, hogy csak a látás utáni navigációban gondolkozol, és nem akarod elfogadni, hogy nem ez volt az elsődleges. Éjszaka se látod mindíg a tereptárgyakat. (Ne Európában gondolkodj, hanem Szibériában.)
A
A sztyeppe felett sincs sok navigációs pont a Szu-ban volt elég sok nagy lakatlan terület (és sík). De vannak beltengerek is rendesen (Kaszpi, Fekete)
Ugye Te sem gondolod, hogy ezeket a gépeket csak belföldön használták és véletlenül sem teljesítettek a Szu határán túl járatokat. A Szu északi határának legnagyobb területe tengerre néz. A Transzszibériai járatok (Európából a Távol Keletre) szerinted hol repülnek? Európai induláskor ÉSZAKNAK repülnek az északi sarkkörön túlra is, és utána fordulnak rá Szibérián át a Távol Keleti állomásokra.
A Bosztonoknál a navigátorok egy része az üvegorrban ült, de a többség hátul. Ők hogy tudták végezni a dolgukat? Nem azt mondom, hogy nem kényelmesebb, de nem ez volt az egyetlen ok az üvegorrnak. Sok gépet a tengerészeti légierő használt, főleg torpedóvetésre, ott szükség volt a jobb rálátásra. A sima bombázóknál nem volt erre szükség.
Bocsi, de a JAK-40-esnek hol volt üvegorra?
Nem kell ahhoz Óceán, hogy ne láss navigációs pontokat, elég, ha felhő takarja a tájat Az a baj, hogy csak a látás utáni navigációban gondolkozol, és nem akarod elfogadni, hogy nem ez volt az elsődleges. Éjszaka se látod mindíg a tereptárgyakat. (Ne Európában gondolkodj, hanem Szibériában.)
A
Hosszú lesz, megpróbálok pontról pontra válaszolni.
"Meglepő, de a navigálás sokkal inkább számításokon alapult, mint a tereptárgyak megfigyelése. (rossz idő esetén milyen tereptárgyat látsz?"
Nincs ebben semmi meglepő, én sem állítottam az ellenkezőjét. A számításokon alapuló navigációval nem habosítottam, mert a számításokat nyilván el lehet végezni akárhol.
Világos, hogy az akkori navigátor eszközei elsősorban az óra, térkép, vonalzó, szextáns, stb. De amikor mégis muszáj a tereptárgyakra néznie, akkor jól jön az üvegezett orr.
"A tenger (óceán) felett milyen navigációs pontjaid vannak?"
A Szovjetunió területén milyen óceánok vannak?
"Egy B-17-es bombázóban, vagy egy PV-1 bombázóban hol ült a navigátor? A IIVH-s navigálás se volt fejlettebb a háború utáni szovjet éránál."
Igen, tudom, hogy a 17-esben a navigátor hátul ült, az orrban pedig a bombázótiszt. Ezért is utaltam rá, hogy amikor bombázni már nem terveztek egy géppel, akkor kézenfekvő a felszabadult, üvegezett orrba tenni a navigátort. Amíg nem akadozott a radarnak.
"A szovjetek a G Bostonokra is visszarakták a navigátort, de nem az orrba, hanem a lövész mellé hátulra. Rengeteg példát lehetne felhozni, hogy a navigátor nem az orrban csücsült, de mégiscsak tudta tenni a dolgát."
Egy gyors keresés után azt találtam, hogy a Bostonok egy részénél az orrot üvegezettre alakították, hogy a navigátornak legyen helye (persze amúgy ő bombázó-navigátor volt). Másoknál a pilóta mögé került.
"The solid nose comprised of forward-firing machine guns was often times, though not always, replaced with a glazed nose to accommodate a navigator. In other cases, a navigator station was installed behind the pilot."
vvsairwar.com/2018/01/09/the-douglas-a-20-havoc-boston-in-soviet-service/
"Bocsi, de a kistuskó és a nagytuskó is szállító repülőgép, miért nem hiszed el ezekről, hogy ezek is kettős felhasználásra készültek? Alapvetően a sebesség és a távolság és a terhelhetőség határozta meg, mire volt jó."
Biztos vagyok benne, hogy háború esetén mindent felhasználnak katonai célra, amit tudnak. A szovjetek nem is nagyon csináltak ebből titkot. De a bombázást ezen típusok esetében kétlem. Szállításra korlátozottan lettek volna képesek a rakodóajtók és a rakterek miatt. Ejtőernyős ugratásra háááát...
"Egy JAK-40-es terhelhetősége, hatótávolsága nem indokolta, hogy bombázógépként használják a Tu-skáknál már igen."
Akkor miért kellett üvegezett orr a Jak-40-nek?
"A JAK 40/42 család más tészta, ne keverd ide. Azt eleve kommuter gépnek tervezték."
Én semmivel sem látok több bizonyítékot, hogy a 124-est, vagy a 134-est kettősebb felhasználásra tervezték volna, mint a Jakokat. Lehet, hogy közismert egy erről kiadott KB-határozat, konstruktőri feljegyzés, vagy megvannak a bombafüggesztők helyei, de akkor elnézést kérek, nekem ezek elkerülték a figyelmemet.
Te tanultál léginavigációt?
Nem, csak olvastam róla. Mondtam valami hülyeséget?
"Meglepő, de a navigálás sokkal inkább számításokon alapult, mint a tereptárgyak megfigyelése. (rossz idő esetén milyen tereptárgyat látsz?"
Nincs ebben semmi meglepő, én sem állítottam az ellenkezőjét. A számításokon alapuló navigációval nem habosítottam, mert a számításokat nyilván el lehet végezni akárhol.
Világos, hogy az akkori navigátor eszközei elsősorban az óra, térkép, vonalzó, szextáns, stb. De amikor mégis muszáj a tereptárgyakra néznie, akkor jól jön az üvegezett orr.
"A tenger (óceán) felett milyen navigációs pontjaid vannak?"
A Szovjetunió területén milyen óceánok vannak?
"Egy B-17-es bombázóban, vagy egy PV-1 bombázóban hol ült a navigátor? A IIVH-s navigálás se volt fejlettebb a háború utáni szovjet éránál."
Igen, tudom, hogy a 17-esben a navigátor hátul ült, az orrban pedig a bombázótiszt. Ezért is utaltam rá, hogy amikor bombázni már nem terveztek egy géppel, akkor kézenfekvő a felszabadult, üvegezett orrba tenni a navigátort. Amíg nem akadozott a radarnak.
"A szovjetek a G Bostonokra is visszarakták a navigátort, de nem az orrba, hanem a lövész mellé hátulra. Rengeteg példát lehetne felhozni, hogy a navigátor nem az orrban csücsült, de mégiscsak tudta tenni a dolgát."
Egy gyors keresés után azt találtam, hogy a Bostonok egy részénél az orrot üvegezettre alakították, hogy a navigátornak legyen helye (persze amúgy ő bombázó-navigátor volt). Másoknál a pilóta mögé került.
"The solid nose comprised of forward-firing machine guns was often times, though not always, replaced with a glazed nose to accommodate a navigator. In other cases, a navigator station was installed behind the pilot."
vvsairwar.com/2018/01/09/the-douglas-a-20-havoc-boston-in-soviet-service/
"Bocsi, de a kistuskó és a nagytuskó is szállító repülőgép, miért nem hiszed el ezekről, hogy ezek is kettős felhasználásra készültek? Alapvetően a sebesség és a távolság és a terhelhetőség határozta meg, mire volt jó."
Biztos vagyok benne, hogy háború esetén mindent felhasználnak katonai célra, amit tudnak. A szovjetek nem is nagyon csináltak ebből titkot. De a bombázást ezen típusok esetében kétlem. Szállításra korlátozottan lettek volna képesek a rakodóajtók és a rakterek miatt. Ejtőernyős ugratásra háááát...
"Egy JAK-40-es terhelhetősége, hatótávolsága nem indokolta, hogy bombázógépként használják a Tu-skáknál már igen."
Akkor miért kellett üvegezett orr a Jak-40-nek?
"A JAK 40/42 család más tészta, ne keverd ide. Azt eleve kommuter gépnek tervezték."
Én semmivel sem látok több bizonyítékot, hogy a 124-est, vagy a 134-est kettősebb felhasználásra tervezték volna, mint a Jakokat. Lehet, hogy közismert egy erről kiadott KB-határozat, konstruktőri feljegyzés, vagy megvannak a bombafüggesztők helyei, de akkor elnézést kérek, nekem ezek elkerülték a figyelmemet.
Te tanultál léginavigációt?
Nem, csak olvastam róla. Mondtam valami hülyeséget?
A JAK 40/42 család más tészta, ne keverd ide. Azt eleve kommuter gépnek tervezték.
Te tanultál léginavigációt?
Meglepő, de a navigálás sokkal inkább számításokon alapult, mint a tereptárgyak megfigyelése. (rossz idő esetén milyen tereptárgyat látsz? A tenger (óceán) felett milyen navigációs pontjaid vannak?
Egy B-17-es bombázóban, vagy egy PV-1 bombázóban hol ült a navigátor? A IIVH-s navigálás se volt fejlettebb a háború utáni szovjet éránál.
A szovjetek a G Bostonokra is visszarakták a navigátort, de nem az orrba, hanem a lövész mellé hátulra. Rengeteg példát lehetne felhozni, hogy a navigátor nem az orrban csücsült, de mégiscsak tudta tenni a dolgát.
Bocsi, de a kistuskó és a nagytuskó is szállító repülőgép, miért nem hiszed el ezekről, hogy ezek is kettős felhasználásra készültek? Alapvetően a sebesség és a távolság és a terhelhetőség határozta meg, mire volt jó. Egy JAK-40-es terhelhetősége, hatótávolsága nem indokolta, hogy bombázógépként használják a Tu-skáknál már igen.
Te tanultál léginavigációt?
Meglepő, de a navigálás sokkal inkább számításokon alapult, mint a tereptárgyak megfigyelése. (rossz idő esetén milyen tereptárgyat látsz? A tenger (óceán) felett milyen navigációs pontjaid vannak?
Egy B-17-es bombázóban, vagy egy PV-1 bombázóban hol ült a navigátor? A IIVH-s navigálás se volt fejlettebb a háború utáni szovjet éránál.
A szovjetek a G Bostonokra is visszarakták a navigátort, de nem az orrba, hanem a lövész mellé hátulra. Rengeteg példát lehetne felhozni, hogy a navigátor nem az orrban csücsült, de mégiscsak tudta tenni a dolgát.
Bocsi, de a kistuskó és a nagytuskó is szállító repülőgép, miért nem hiszed el ezekről, hogy ezek is kettős felhasználásra készültek? Alapvetően a sebesség és a távolság és a terhelhetőség határozta meg, mire volt jó. Egy JAK-40-es terhelhetősége, hatótávolsága nem indokolta, hogy bombázógépként használják a Tu-skáknál már igen.
A Szovjetunió hatalmas mérete, anyagi és technológiai lemaradása miatt sokkal fejletlenebb volt a földi navigációs hálózat.
A navigátorok számára sokáig fontos volt a tereptárgyak alapján való tájékozódás (ahogy a csillagászati is). Ehhez a legjobb pozíció az orrban volt, amíg ki nem szorította onnan őket a radar, illetve a technika fejlődésével már kevésbé volt szükség erre a módszerre.
Úgy rémlik, a háború előtt és után az USA-ba repülő szovjet személyzetek (hagyományos) navigációs képességeit megsüvegelték a helyiek, bár ők már jócskán meghaladták azokat.
Egyébként tudja valaki, mi a "dead reckoning" magyar megfelelője?
Persze, a régi bombázógépeknél kulcsfontosságú volt a bombavetés pontosságáért felelő célzóberendezések elhelyezése az orrban, de egy Tu-134-nél, pláne Jak-40-nél nem hiszem, hogy volt olyan másodlagos felhasználás, ami indokolta volna ezt.
A szállítógépeknél egyértelmű a katonai felhasználás, nyílt titok volt az Aeroflot színeiben repülő An-12-esek és Il-76-osok esetében.
A navigátorok számára sokáig fontos volt a tereptárgyak alapján való tájékozódás (ahogy a csillagászati is). Ehhez a legjobb pozíció az orrban volt, amíg ki nem szorította onnan őket a radar, illetve a technika fejlődésével már kevésbé volt szükség erre a módszerre.
Úgy rémlik, a háború előtt és után az USA-ba repülő szovjet személyzetek (hagyományos) navigációs képességeit megsüvegelték a helyiek, bár ők már jócskán meghaladták azokat.
Egyébként tudja valaki, mi a "dead reckoning" magyar megfelelője?
Persze, a régi bombázógépeknél kulcsfontosságú volt a bombavetés pontosságáért felelő célzóberendezések elhelyezése az orrban, de egy Tu-134-nél, pláne Jak-40-nél nem hiszem, hogy volt olyan másodlagos felhasználás, ami indokolta volna ezt.
A szállítógépeknél egyértelmű a katonai felhasználás, nyílt titok volt az Aeroflot színeiben repülő An-12-esek és Il-76-osok esetében.
Bocs. de nem jól tudod!
A szovjet repülőgépek eleve kettős felhasználásúra készültek. Navigátornak nem kell üvegorr, nézz meg akár egy IIVH-s bombázót. Az An 24-esen is oldalt van a buborék.
A szovjet repülőgépek eleve kettős felhasználásúra készültek. Navigátornak nem kell üvegorr, nézz meg akár egy IIVH-s bombázót. Az An 24-esen is oldalt van a buborék.
Szerintem a Tu-134-nek már kevés köze van a bombázó ősökhöz, a Tu-104-esen keresztül a a Tu-16-hoz. Ő konkrétan a kisebb Tu-124-es leszármazottja, ami viszont új konstrukció volt a Tu-104-hez képest.
Az akkori szovjet utasszállítóknak azért volt robosztusabb futóműve, mert tényleg számoltak a füves reptér használatával. Ez különösen a Jak-40/42-nél ütközött ki.
A közhiedelemmel ellentétben az üvegezett orr sem a katonai felhasználás, hanem az akkori, ottani navigációs lehetőségek miatt élt túl sokáig.
Az akkori szovjet utasszállítóknak azért volt robosztusabb futóműve, mert tényleg számoltak a füves reptér használatával. Ez különösen a Jak-40/42-nél ütközött ki.
A közhiedelemmel ellentétben az üvegezett orr sem a katonai felhasználás, hanem az akkori, ottani navigációs lehetőségek miatt élt túl sokáig.
Öregszem(?) Tutira mondtam volna hogy Interflugos Tu-134 az "erdőszéli kaszálón" szál le. De akkor nem:( de köszi jó videó!
Nekem is ez ugrott be, de ezt az Il-62-t szándékosan "verték oda". Tervezetten hajtottak végre egy utolsó, limiteken túli leszállást, azóta is ott van kiállítva. Már akkor tudható volt, hogy onnan újra felszállni nem tudna.
Most kerestem anyagokat az összeszerelésről. A szárnyak egy-egy darabban kerülnek beépítésre.
Csak hát a franc tudja, hogy hogy lehet azt szétszedni? Bizonyos kis gépeket úgy terveznek, hogy könnyen szét lehessen szedni, ezeket már nem.
Gyanítom, hogy ha könnyű lett volna, már szétszedték volna.
Bár ennyi idő alatt talán egy repteret is köré lehetett volna építeni.
Nem vágom, hogy milyen a környezete, de 100 méter erdőirtás is bele kellett volna férjen.
Nem csak a terület bérlése a költség, az álló gép is kiesés.
Csak hát a franc tudja, hogy hogy lehet azt szétszedni? Bizonyos kis gépeket úgy terveznek, hogy könnyen szét lehessen szedni, ezeket már nem.
Gyanítom, hogy ha könnyű lett volna, már szétszedték volna.
Bár ennyi idő alatt talán egy repteret is köré lehetett volna építeni.
Nem vágom, hogy milyen a környezete, de 100 méter erdőirtás is bele kellett volna férjen.
Nem csak a terület bérlése a költség, az álló gép is kiesés.
Ahogy Muzzy írta, a kis Tuskó sokkal masszívabb. Szovjetesen kecses.
Tudod, "a súly a megbízhatóság jele". :D
Tudod, "a súly a megbízhatóság jele". :D
Nem olyan biztos az ha X kibírja, akkor Y-nak is ki kell bírni a füves leszállást. Nem erre tervezték... A roncs összeseprés meg azért ettől kicsit bonyolultabb. És ha meghal rajta valaki ?
Biztos vagy abban, hogy szétszerelhető? Ezeknek a szárnyat már nem 3 csapszeg tartja.
97-ben Toulusban láttam, két napig csak a törzs és szárny beállítását végezték, utána automata fúrta az illesztő furatokat. Arra már nem emlékszem, hogy eleve leszerelhetővé tették (oldható kötéssel rögzítették-e?
Igaz, kisebb gépeken, de eleve egybe gyártják a szárnyat és a törzset súlycsökkentés miatt. Mondjuk ez a javíthatóság rovására megy, de valamit valamiért.
A Tu-134-es alapja szovjet bombázó volt, ezért eleve a futó bírta a füves leszállást, Az Airbusnál ez nem volt követelmény (kivéve a katonai célra tervezett szállítókat mint az A400M)
97-ben Toulusban láttam, két napig csak a törzs és szárny beállítását végezték, utána automata fúrta az illesztő furatokat. Arra már nem emlékszem, hogy eleve leszerelhetővé tették (oldható kötéssel rögzítették-e?
Igaz, kisebb gépeken, de eleve egybe gyártják a szárnyat és a törzset súlycsökkentés miatt. Mondjuk ez a javíthatóság rovására megy, de valamit valamiért.
A Tu-134-es alapja szovjet bombázó volt, ezért eleve a futó bírta a füves leszállást, Az Airbusnál ez nem volt követelmény (kivéve a katonai célra tervezett szállítókat mint az A400M)
Hàá de akkor fel sem merült(volna) a felszállás(i) kisérlet-e--gondolom én. Máklyuk volt hogy (ksz)leszállás közben a futók nem törtek ki. Van NDK(?) videó Tu-134es füves legelőre leszállt akkor egy Airbus is kibírja;)
Jó kérdés. Szerintem egy A320 törzset, szárnyakat külön, tréleren elszállítani nem olyan nagy kihívás. Nem lehet, hogy sérült a szerkezet a kényszerleszállásnál?
De hová? Ki a főútra? Ki tudja milyen messze van egy normális reptér. Meg akkor az összes fát ki kell vágni kétoldalt:) Nagyjából szét lehetne kapni és úgy szállítható lenne de én is egy felszállását megpróbálnék vele. Ha nem sikerül majd összeseprik a roncsokat:(
Nem lenne egyszerűbb elvontatni ?
|
| Screenshot_20240116_... |
|
| ural-airlines |
Nem semmi:)
|
| Sptifire családfa |
Egy érdekes ábra a Supermarine Spitfire alváltozatainak családfájáról. Állítólag sok hiány és néhány hiba is van, de számomra máris kicsit átláthatóbbá vált a dolog.
Szia,
nézd meg a "Magyar légierő" c. fórumban az alábbi bejegyzéseket:
359974
359979
359981
nézd meg a "Magyar légierő" c. fórumban az alábbi bejegyzéseket:
359974
359979
359981
|
| MiG-15-25 |
Szia!
Csak ezt az egy képet találtam az Avia-infón erről a gépről. 1952-57-ig szolgált nálunk.
|
| Mig-15 |
Sziasztok!
Erről tud-e valaki többet?
Találtam ezt a rajzot, de semmi egyéb infót mi is történt.
Üdv,
budha
Na akkor az, köszönöm.
Az megvolt, hogy valamelyik '48-as vértanúról nevezték el.
Az megvolt, hogy valamelyik '48-as vértanúról nevezték el.
Most éppen MH Lahner György 2. Ellátóezred
|
| 20240105_111856 |
Ez az Ural valahogy mindig izgatta a fantáziámat, valahogy a régi idők elmúlását szimbolizálja nekem az obligát fél tonna rozsda nélkül (belépési jogosultság híján nem all around képsorozat).
Ex-MH 64. BSzJ LE, most éppen nem tudom, mi a nevük, talán Aulich.
scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/415978289_748485070645304_4308001785720177830_n.jpg
Cseh és magyar Gripen, meg ha jól látom, akkor egy görög F-16.
Szerintem piszok jó, háttérképnek való fénykép!
Cseh és magyar Gripen, meg ha jól látom, akkor egy görög F-16.
Szerintem piszok jó, háttérképnek való fénykép!
Csesznye egy jószág!
|
| Britten-Norman... |
Egy átalakított, érzékelőkkel telerakott Britten-Norman Trislander, amivel érceket kutattak a 80-as években, Észak-Amerikában.
en.wikipedia.org/wiki/Britten-Norman_Trislander
|
| Bristol Freighter... |
Mostanában sok szó esett az MKHL topikban a Klagenfurti repülőtérről. Ez a kép is ott készült, csak 1964-ben. A képen látható Bristol Freighter az "A sárga Rolls-Royce" című film címszereplőjét repítette oda. A film főleg Jugoszláviában játszódik, de Nagy-Britanniában és Olaszországban vették fel, így valószínűleg a forgatásra érkezett, nem turnézni.
en.wikipedia.org/wiki/The_Yellow_Rolls-Royce
|
| V-2 - Devonport 1945 |
Kiállított V-2 Devonportban, 1945-ben.
Bár a képaláírás nem írja, szerintem egy odaszállított tesztrakétáról lehet szó, legalábbis nagyon egyben van. Vagy a bevetettek is kaptak fekete-fehér festést?
Látható, hogy a rakétahajtómű áramlásterelő lapjait (pontosabban az egész hajtóművet) kiszerelték.
ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2023/12/24/napi_erdekes_166
Köszönöm az infókat!
|
| Boeing 747 hátsó... |
Nagyon jól mondtad, a kapszulás hasonlat találó. Ezek voltak talán az első, sorozatban gyártott, túlnyomásos kabinú gépek. A kapszula hátfala is az erők eloszzltása érdekében ilyen gömbölyű. Ez ugyanígy néz ki a későbbi Boeingeken is, a Speyerben kiállított 747-esen ez remekül látható.
A két nyílás közül a felső egy csőszerű közlekedőfolyosóra nyílt, amin keresztül a hátsó szekcióba lehetett jutni.
Az alsó nyílás a bombarekeszbe vitt, amire optimális esetben az élesítésnél volt szükség, vagy a tesztrepülőgépek megközelítésénél.
Ez egy zseniális kép, köszi, úgy néz ki, mint valami kapszula. A két nyílás valami közlekedőfolyosóhoz csatlakozik?
Egy ismerősöm viszont siman azt mondja ilyenkor: ez nem draga, ennyi az ára, megvenni viszont nem kötelező, a döntés a tiéd. :)