Dede! Kecel, bár az ominózus temetés óta nem szerelték össze, de megvan a lövegtalp és a lövegcső is.

I.

Úgy rémlik egy ilyen (ezen?) lövegtalpon vitték Antall József koporsóját, valahol biztos, hogy megvan még.

Üdv

Á

Ne őrjítsetek meg, hogy van/volt még valahol eldugva egy 40M 10.5-ös MÁVAG-tarackunk! (a ZMNE tüzérséggel foglalkozó filmjében találtam):
www.youtube.com/watch

Nagyon úgy tűnik, hogy igazad lesz. Köszönöm!

Ez az, hogy nem tudtam eldönteni, hogy ez most túlnyúlik vagy sem. Este bogarászok képeket Ádám javaslatairól, de addig is köszi mindenkinek!

Az lesz az! Megtévesztett, hogy a rossz minőségű képen nem szúrtam ki, hogy a cső jóval túlnyúlik a bölcső végénél ezért valami taracknak (be)néztem...

Lemaradt az év, 7,5 cm Feldkanone 16 neuer Art.

7,7 cm Feldkanone 16 vagy 7,5 cm Feldkanone neuer Art.

Üdv

Á

Sziasztok!
Ilyen lehet...
en.wikipedia.org/wiki/10.5_cm_Feldhaubitze_98/09

Szia Tamás!
Nem tudom, keresed-e még a választ, de szerintem ez nem Skoda löveg, hanem valami Krupp cucc.
A gyanús elemek:
1. A lövegpajzs felső része (hátrafelé) íves, ez a Kruppokra volt jellemző, a Skoda lövegek pajzsa egyenes (és nem látszanak a lehajtható felső elemek támasztó vasai sem a pajzs belső oldalán).
2. Nincs sárvédő lemez a kerekek előtt, ez a Skodákon rajta volt mindig.
3. Fura a talpdoboz is: a Skodákon a doboz a talp végéig (majd' a sarkantyúig) kiért, ezen meg a doboz mögött mintha még lenne rés.
Szerintem inkább valami Krupp export löveg lehet: a talp és a pajzs (szinte biztosan) a 10.5cm leFH1898/09-esé csak a cső valami más (hosszabb) ebből gondolom, hogy exportra készült.
Érdemes körbenézni pl. a Landships fórumán, hátha találsz valamit, ott van is külön topic a Krupp export lövegeknek.
(Természetesen a tévedés jogát fenntartom).

Mondjátok, jól sejtem, hogy ez egy Skoda vz 14 lehet?

Hálás köszönetem, ha esetleg nem derülne ki, amit akartam, ez akkor is érdekes!

Illetve böngészd még át ezt a táblázatot is: (A "Vzdálenost středu kola a chobotu - 2.900mm- nevezetű adat talán az lesz, amit keresel, a google fordító a "A kerék középpontja és a törzs közötti távolság" fordítást adta rá...)
Ez a táblázat meg innen van:
www.delostrelectvocsarmady1918-1939.estranky.cz/clanky/lehka-polni-dela/-75-10-cm-lehka-polni-houfnice-vz.14-a-14-19.html

Üdv!
Sajna csak ennyi méretadatot tudtam összevadászni a lövegtalpról. Sokminden benne van, de amit te keresel asszem speciel pont nincs... :(
Ezen a linken megtalálod a löveg eredeti "kezelési útmutatójának" letölthető verzióját (is), rengeteg adattal, képpel. hátha segít:
www.heeresgeschichten.at

Sziasztok,

ha már ilyen sok szó esett róla, valaki tudna nekem segíteni abban, hogy a Skoda 100mm vz 14 lövegtalpa milyen hosszú a tengelytől mérve? Az IBG makettjén kellene, de eredetiben is jó, el tudom osztani 35-tel. :)

*bocsi, természetesen 14M, 14/35M és 14/39M-et akartam írni.

Egyébként a 15cm-s 14M 16/35M 14/39M tarackoknál nem variálták a pajzsot, ott megmaradt az eredeti szabás meg a felső rész lehajthatósága.

Mind a négy kép 10cm-s 14M tarackot ábrázol, ezeknek volt olyan változata, aminek nem volt lehajtható a pajzs felső része. Gondolom anyagtakarékossági okokból vagy, a gyártás egyszerűsítése végett volt ilyen egyrészes pajzs is, vagy csak szimplán rájöttek, hogy tök fölösleges lehajthatóra csinálni, nem tudom.
Ha jól rémlik, az eredeti I. vh.-s Skoda tarackok készültek lehajtható pajzzsal, a későbbi, két háború közti utángyártott cseh meg magyar tarackok már egyrészes pajzzsal épültek, meg a 14AM-ek is, amik új kerekeket is kaptak a gépvontatáshoz.
A 10cm-s könnyű tck.-ból nem volt 14/35M, a 15cm-s közepes tck. egyik fejlesztett változatát nevezték így, (nem sok készült belőle, mert félmegoldás volt, lásd lejjebb).

A kép lemaradt

Még jellegzetessége, hogy nem lehajtható a pajzs teteje. A HM-HIM példánya is ilyen.

Ezer hála az évtizedes sötétség eloszlatásáért!
Viszont van még ez kérdésnek. Olyan mint a sima 14M de a pajzsa közepén 2x8 szegecs van mint a 8cm 18M-nek. Ez a 14/35M pajzsa lenne?

És egy kicsit jobb kép a 14/39M 15cm-s közepes tck. csőszájfékéről:

És akkor a típusok:
1. kép: az eredeti Skoda 10cm-s 14M könnyű tarack,
2. kép: a fejlesztett 14AM 10cm-s könnyű tarack, itt megfigyelhető az új kerék,
3. kép: a szintén (bár nem Magyarországon) fejlesztett 14/19M 10cm-s könnyű tarack, megfigyelhető, hogy ennek hosszabb a csöve az eredeti 14M-nél,
4. kép: az eredeti Skoda 15cm-s 14M közepes tarack,
5. kép: a fejlesztett 14/35M 15cm-s közepes tarack, itt a képen szétszedett állapotban, mivel két részre bontva vontatták őket, külön a talpat, és külön a csövet egy csőkocsin, itt megfigyelhető az első fajta csőszájfék, ami nem volt túl hatékony, ebből a változatból nem sok készült,
6. kép: a fejlesztett 14/39M 15cm-s közepes tarack, itt jól megfigyelhető az új csőszájfék (hasonló a 40M 10.5cm-s tarackéhoz, amit utána a Zrínyi II.-be is beépítettek).

A "14M" elnevezést az szokta általában megkavarni, hogy ezen a néven két különböző kategóriájú löveg is futott: a 14M 10cm könnyű-, és a 14M 15cm közepes tarack. Mivel mind a kettő Skoda-gyártmány, még a kinézetük is nagyon hasonló, nagyon meg kell nézni a róluk készült képeket, hogy eldöntsük, melyik-melyik. Talán onnan a legkönnyebb megkülönböztetni, hogy a 15cm-s tck. talpa vastagabb-szélesebb, és könnyítő réseléssel van ellátva két oldalt, a 10cm-s tck. talpa viszont nem (plusz a 15cm-s tck. csöve is értelemszerűen vastagabb, és a lövegzár is jóval nagyobb).
A 10cm-es könnyűnél a '30-as években a modernizáció célja a gépvontatás lehetőségének megteremtése volt, ezért kapta az új futószerkezetet (aminél a kerekek -szerintem- megegyeztek a 29M 8cm-s Bofors légv. á. kerekével). Itt a löveg lőteljesítményének fokozását a lőszerek fejlesztésével akarták elérni, külföldön (Csehszlovákia, Lengyelország) viszont a csövet is cserélték, hosszabbították: ebből lett (többek között) a nálunk is használt ex-lengyel 14/19M.
A 15cm-s közepes taracknál a futószerkezetet nem módosították (megmaradt az eredeti küllős fakerék), itt a lőteljesítmény fokozása volt a cél: a csövet hosszabbították, illetve csőszájfékkel látták el, és fejlesztették a lövegzárat, ennek a modernizációnak a lépcsői a 14/35M és a 14/39M (meg persze itt is modernizálták a lőszereket).

Köszi!
Ezek szerint még nagyobb káosz volt a fejemben a 14M tarackok közt, mint hittem. Megyek, újrarendszerezem a mappáimat :) (a kereke csak hasonlít vajon, vagy teljesen megegyező a 8 centis légvédelmi Boforséval?)

A terepezett pajzsbelső előfordult pedig. 8cm 18M-nél is láttam már.

Freddy! Köszi a képeket! nagyon jók, tényleg elkeserítő, hogy ilyen állapotban van, vigyázhatnának rá jobban is... :(

Szia Elnar!
Köszi, igen, én is a 15cm felé hajlok. Ami igazán érdekes a képen, hogy még a pajzs belső oldalát is terepezték...
Nem, a 14AM-et könnyű megkülönböztetni, hogy már más a kereke, mivel itt a gépvontatás lehetőségének a megteremtése volt a cél a fejlesztéssel (lásd az első képet), a csőhöz azonban nem nyúltak (legalábbis nem hosszabb, mint a 14M esetében).
A 14/19M egy sima lóvontatású (eredeti küllős-fakerekes) 14M hosszabb csővel, mivel itt meg a löveg teljesítményét akarták növelni: hosszabb cső = nagyobb torkolati sebesség = nagyobb lőtáv /jobb pontosság.
Amúgy aki 14/19M-et akar a polcára könnyű dolga van: az IBG kiadta 1/35-ben, a FtF meg 1/72-ben, ezeket viszonylag könnyű visszaalakítani 14M-re (amiből 1/72-ben ott van a régi HaT készlet).

Atyaég, nem gondoltam volna, hogy ennyire leharcolt állapotban van.
Megérdemelt volna egy fedett helyet szerintem. Vagy ha más nem, még így egy restaurálást.

Keceli szekér2
Ennyi képet csináltam róla, sajnos ez nem az a dolog, ami sokáig bírja a remeteszexet (nap szíja, eső veri), úgyhogy aki kíváncsi rá, ne sokat várjon a meglátogatásával. A Hadtörténeti Múzeumban egyszer egyébként volt egy ilyen kiállítva, kifejezetten jó állapotban.

Keceli szekér1

Az egy 31M 15 cm tck szerintem. A 10,5-esnek már kilógna a csöve a pajzs mögül ilyen szög mellett.

Szóval ami olyan mint a 14A/M, csak hosszabb csővel, az a 14/19M?

És megint még valami: a 14/19M-et megtaláltam egy híradóban is: filmhiradokonline.hu/watch.php

És a kép:

Déé! És köszi, nagyon jók a belgáról a képek!
Meg még annyi, hogy a mellékelt kép a 14/19M 10cm-es lengyel (Skoda) cucc: csak a hülye fortepan valamiért 1933-asnak sorolta be (amikor ugye még nem volt ilyenünk).

Sziasztok!
Elnar! Bocsi, a hsz.-m nem direkt volt off, egy off hsz.-re válaszoltam, és a rendszer automatice tette offba az enyémet is.
Amúgy 5/8M elvileg volt nekünk még 1944-ben is, a híradó 1076-os számában ("Harcok a Kárpátokban és Erdélyben") is benne van, ahogy hatlovas fogattal húzzák a hegyi úton (bár nem tudom, a felvételek tényleg pont akkor és ott készültek-e, mert köztudott, hogy a híradóban néha csaltak a felvételekkel...)
Déé! Igen, a belgából kettő is van, egy a Bolyain, egy meg Kecelen, pont ezért nem értem, miért nem találni róla eredeti, háborús filmfelvételt, vagy fotót, bár a tippem az, hogy ezeket csak a megszálló erőknél használták.
A személyes kapcsolat alatt azt értem, ami a mellékelt fotón is van, a szilvamérős magyar egy Bofors mellett társalog egy némettel (csak azt nem tudom, ez 10.5-ös, vagy 15-ös-e?):

Szia!
Még nem láttam olyan iratot ahol személyes kapcsolatok útján szereztek volna infót a németektől, olaszokkal sokkal jobb kapcsolatuk volt, rendszeresek voltak a bizottsági találkozók fegyverek és lőszerek tekintetében.
10,5 cm 31M ágyúnak volt egy hibája, maximális lőtávolságnál alig lehetett látni a becsapódást, nem lehetett kihasználni a 19,5 km lőtávot.
Közbe prioritást kapott a 21 cm nehéz tarack és ebből próbáltak készíteni 17 cm nehézágyút.
Belga 7,5 cm ágyúból kettő is van.

10,5-ös ágyú a 31M után fel sem merül, sehol, megkockáztatom más irányba (tarack) gondolkodtak.
A zsákmányanyagot a németek akkor használták, ha “jó” volt és volt hozzá “ellátmány”, utóbbi felkutatása maximum időigényes lehetett, miután elfoglalták a teljes országot. Saját gyártásra/átalakításra csak indokolt esetben álltak át, pl. 120 mm-es aknavető.

Üdv

Á

Sajnos rosszul emlékeztem, csak a lövegmozdonyokat mértem le, ezt valamiért nem. De fényképek tényleg vannak, ha kell.

Van egy ilyen szekér Kecelen, azt meg is mértem meg körbe is fényképeztem, otthon előkeresem majd.

dkp! Köszönöm a tippet, letöltöttem a magazint, majd áttanulmányozom, de első ránézésre is nagyon hasznos!
Elnar! neked is köszi a linket! Ezt a tanulmányt már én is megtaláltam, történeti áttekintésnek jó, de makettépítésben sajna nem sokat segít :( (viszont a feltöltött képeid, rajzaid nagyon jók, köszi!)
Déé! Az igaz, hogy a németek nem kürtölték világhírré a zsákmányanyag-listájukat, de arra gondoltam, hátha személyes kapcsolatok útján átszivárgott infó a magyar oldalra is ezekről a lövegekről.
Az is igaz, hogy a németek nem szívesen adtak el/át a legmodernebb fegyverekből, de ha belegondolsz, pl. a Pz. IV. F1 is a(z egyik) legjobb harckocsijuk volt abban az időben, amikor adtak belőle a 30. hk.e. felszereléséhez (és vannak még hasonló példák). Ezen továbbmenve talán a holland Boforsok át/eladásával is mindenki jól járt volna: Honvédség erősödik egy olyan fegyverrel, ami már eleve volt, de nehézséget okozott a gyártása, a németeknek meg eggyel kevesebb fajta löveget kell rendszerben tartani -amihez ugye az általuk nem is gyártott lőszer, alkatrész, stb. utánpótlása csak a logisztikájukat terhelte-, cserébe nyilván megkérhették volna az árát (ahogy szokták).
Még valami: a 10.5-es Boforsból tényleg csak 13db volt? Mindenhol 18db-ot olvasok... Amúgy mindig csodáltam, miért nem gyártottak többet? Ennyire nem volt pénz/anyag/kapacitás?

Ezermester Magazin 1975. 10. szám, 15-18. oldal. NET-ről djvu fájlként letölthető.

Van még egy ilyen is:
epa.oszk.hu/02700/02735/00080/pdf/epa02735_katonai_logisztika_2015_2_250-275.pdf

SZia!
Németek nem közölték mit zsákmányoltak, meg hát ami jó volt, azt nem kaptunk még pénzért se.
10,5 cm 31M közepes ágyúból összesen 13 db volt, abból 12 db ottmaradt a Don-kanyarba, maradék egy meg Hajmáskéren volt a HTI kísérleti telepén.

Üdv!

Eddig is sejtettem, hogy a helyzet nem ilyen egyértelmű. A képeken mindenféle szekér látható honvédségi használatban. Viszont eddig úgy gondoltam, hogy azok csak kiegészítések voltak a szabványos mellett. Valaminek biztosan léteznie kellett, mert a Roncskutatáson több olyan láda is van fenn, amik centire illeszkednek a megadott raktér méretbe, valamint van egy ilyen kép is, ami pont megegyezik a közlönyben ábrázolttal (sajnos a helyszín nekem ismeretlen).
Mellékelek még egy interneten meglelt málházási képet, egy Detektorweben talált (tányérakna)ládával. Pontosan ugyanolyan kialakítású

Szia Emerick!
Köszi, ezek is nagyon hasznos infók, még ha kicsit elkeserítőek is... :)
Tulajdonképpen mindegy is, hogy nem volt mindegyik szekér egyforma, nekem elég a "szabvány" (mármint a szabályzatban leírt) "típusról" minél több adat, rajz, fotó. Konkrét kocsit amúgy is max. csak akkor lehetne építeni, ha találnék olyat, amit alaposan körbefotóztak, plusz le is lehetne a fotók alapján venni a méreteket...

Üdv!

Egyébként a magyar királyi Honvédségben nem volt rendszeresített országos jármű típus. A szabályzat egy dolog, de a rengeteg kis műhely nem tudott volna soha egy bizonyos valamit gyártani. Sacc/kb 17-20, tájegységre jellemző szekér/országos jármű típus létezett, melyeket mindenféle méretű vállalkozás gyártott. Ezek a tengelyszélességtől kezdve a magasságon át a raktér szögeit és méretéig bezárólag mind más és más. A honvédség igényeit kocsigyártóktól vásárolt, illetve a polgári életből igénybevett mindenféle járművekkel oldották meg. Aki ebben rendszert lát, annak hajrá! :)
Ami egy másik érdekesség: mozgósításkor elviekben az országos járművekre is felfestették az alakulatok jelzéseit. Ezekből elég keveset látni fényképeken. (bár itt most láttunk két példát)

I.

http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=1622148.xml&dvs=1556978163619~220&locale=hu_HU&search_terms=&adjacency=&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&usePid1=true&usePid2=true

Honvédségi közlöny, 1936/25. Ábra melléklet a végén.
A málházási ábrák, ha jól emlékszem a bunkermúzeum oldaláról valók, de már nem biztos.
Végére még pár archív képe a felirati tábla kinézetéről, beosztási jelzésekkel.

Üdv!
A II. vh.ban a M.K.H. által használt országos járműről keresnék adatokat (méretadatok: szélesség, hosszúság, magasság, kerekek átmérője, szóval minden), rajzokat (többnézeti, ha lehet méretezett, vagy méretaránnyal megjelölt), részletfotókat, (főleg a "futóműről", szerelékekről). Mindent csak szigorúan saját célra, méretarányos másolat készítéséhez kell! Aki tud, kérem segítsen!
Köszönöm!

Biztos, hogy az, mint a makett.

Ez már egy továbbfejlesztett "B" változat lehet.