Na az fel sem tűnt. Igen az alsó pötty az nem kell. A 405-ról egyedül Markó Ferenc téli képét ismerem, hátulról. Arról teljességgel megmondhatatlan, hogy volt-e homlokgéppuska rajta vagy nem.

A Pz IV több altípus keveréke (mint általában szokták a gyártók), a csőtisztítót szerintem még lehetne cserélni és a buzogány mellől lefesteném az egyik pöttyöt, a 3. század az I. zászlóaljhoz tartozott.
A 405-ről van szemből fotó? Érzésre nem volt rádiós géppuskája.

Hú de benéztem a PzIV-et a 4. századdal... (mert először azt akatam írni hogy mindkettő lehetne 3. század a diorámához, aztán láttam meg a másmilyen számot)
A3. század számstílusát én sem merném felfesteni még dícséretes műszaki rajzoló kezemmel sem, 35-ben sem, nem hogy 72-ben. Úgyhogy elnézve. :) Ha nagyon szeretnéd, talán lehetne kérni hogy valaki nyomtasson olyan matricát, de az már elég erős elhivatottságot igényel.
Ami a magyar gyalogságot illet: 72-ben már annyira kicsit a különbségek, hogy nagyjából a festés különbözteti meg a némettől. Kb a gázálarctáska a legláthatóbb eltérés. De hogy ne csak a levegőbe beszéljek, itt van két kép is:

Helló!
Jogosak az észrevételek, a toronyszám sajnos csak ilyen stílusban van a lapon, arra meg nem mertem vállalkozni, hogy szabad kézzel fessem fel -ahhoz béna vagyok.
A századok számozása elvileg megoldható lenne, mivel a rendszámokat is úgy kell számonként összeállítani, és a századszámozás is kb. ugyanakkora matricákból állna -de ilyen kisméretű számok a lapon csak feketében vannak, fehérben nem, kézzel meg azt se tudnám szépen felrajzolni...
4. századi nem lehet mindkettő, hiszen a páncélfírek csak a 3. meg a 6.századokban voltak ugyebár, és a diorámához még kéne egy Sdkfz is (ami a kisebbik gond, mert kapható pl. az Italeritől), meg magyar gyalogság is -ami viszont már kihívás lenne, mivel 1/72-ben 1942-es nyári magyar gyalogságot nem gyárt senki...

A 3. század járművei más számstílust használtak. Ez kicsit zavaró, ha már a toronyszámhoz párosított rendszámok is stimmelnek. Hiányolom még a századok arab számos jelzését a harckocsirombusz mellől, de lehet hogy ekkorában már nem is lehet megcsinálni.
Kár, hogy nem 4. századé mindkettő mert akkor lehetne már jó kis egy dioráma alapja. Mondjuk kísérőgyalogsággal meg Sd.Kfz 251/8C-vel

Helló!
Most nem korabeli járgányok képei következnek, csak a saját tákolmámyaim -remélem azért elférnek itt. Mindkét kocsi 1/72 méretarány: a T-38G Unimodels, a Páncélfír Hasegawa. Feljavítva csak utóbbi lett: a motorháztetőt visszaalakítottam a korai hűtőrácsok nélküli verzióra -a fényképek tanulsága szerint nekünk ilyen gépek jutottak. Kapott egy RBModels lövegcsövet, a vontatókábel egy Revell készletből, a pót lánctalpszemek az Italeritől vannak -ezeket a japók kifelejtették a készletükből. Festve Vallejo akrilokkal lett, és kaptak némi vödöringet befolyatással, pigmentekkel stb. A matricák a HAD Models ívéről vannak.

Bár ez nem a magyar honvédségről szól, de pár érdekesség talán akad a cikkben. A hadtörténeti vonatkozású részeket idemásoltam.

Bakonyi Péter: Német katonák Zala megyében 1941 áprilisában

"A nemzetközi politika és a háború távoli, olykor valószerűtlen hírei ezen a ponton váltak kézzelfogható valósággá Zala megye lakói számára: megkezdődött a honvédség alakulatainak mozgósítása, a Jugoszlávia ellen felvonuló német csapatok egyik összpontosítási helyéül pedig éppen Nagykanizsa környékét jelölték ki. A Heinrich von Vietinghoff altábornagy vezette 46. gépesített hadtest kötelékébe tartozó 8. és 14. páncéloshadosztály, valamint a 16. gépesített gyalogos hadosztály alakulatai Ausztriából érkeztek Zala megyébe. A csapatok egy részét a Bécs-Sopron-Nagykanizsa vasútvonalon szállították, más alakulatok viszont csak Székesfehérvárig vonatoztak, onnét pedig közúton folytatták az utat. A nagyarányú katonai csapatmozgások annyira igénybe vették a MÁV erőforrásait, hogy április közepére Nagykanizsa és Budapest között mindössze napi egy vonatpárra korlátozódott a személyszállítás. Mindemellett a hadi helyzetre tekintettel szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, így például a még közlekedő vonatokra csak fényképes igazolvány bemutatása után lehetett felszállni. A megfeszített tempó ellenére több alakulat csak késve, a hadműveletek megindulása után érte el a kijelölt gyülekezési körzetet. A városba érkező német katonákat elsősorban az oktatási intézményekben helyezték el, ebből fakadóan a legtöbb nagykanizsai iskolában április végéig rendkívüli oktatási szünetet rendeltek el. Miközben Nagykanizsa utcáin német harckocsik dübörögtek és katonák masíroztak, a honvédség a város több pontján légvédelmi gépágyúkat állított fel. Rövidesen a német légierő felderítő repülői is leszálltak a Nagykanizsa melletti repülőtérre, velük együtt repülőirányító- és híradóosztagok is érkeztek. Forrásainkból arra következtethetünk, hogy a lakosság és a nagyjából egy hónapig itt állomásozó német katonák kapcsolata meglehetősen szívélyes volt, nincs nyoma atrocitásoknak, bár kisebb súrlódások előfordulhattak. A trianoni béke revíziójának lázában égő közvélemény amúgy is inkább szövetségesként tekintett a német katonákra.

1941. április 6-án a német hadsereg támadásba lendült Jugoszlávia ellen. A Nagykanizsa térségében felvonuló 46. hadtest csapatainak előrenyomulását némileg lassította, hogy a jugoszlávok felrobbantották a gyékényesi és a murakeresztúri vasúti, valamint a letenyei közúti hidat. A Gyékényes térségében kialakított német hídfőállás ellen a jugoszláv hadsereg kisebb támadásokkal kísérletezett, de érdemi eredmény nélkül. A háború első napjaiban Zala megyében többször kellett légiriadót elrendelni a magyar légtérbe berepülő jugoszláv repülőgépek miatt, ám ezek akciói komolyabb károkat nem okoztak. Így például Zalaegerszeg határában a vasúti sínekre ledobott bombák is inkább csak riadalmat keltettek. Miután április 10-én a horvát usztasa mozgalom vezetői proklamálták a Független Horvát Állam megalakulását, a magyar honvédség alakulatai is átlépték a határt. Ekkorra már a jugoszláv hadsereg egyre nagyobb számban tették le a fegyvert, közülük többen magyar területre szöktek és átmenetileg a nagykanizsai internálótáborba kerültek."

(zaol)

Azt eddig is tudtam, hogy a 7.5cm fogatolt tábori ágyú (aminek a tüzérismeretét betetted most) belga eredetű (mert ez eredetileg: Canon de 75 mle TR - Cockeril gyártmány). De itt most nem erről a típusról van szó, mert Elnar képén nem az van, hanem egy brit gyártmányú QF 25pdr löveg, ami (szerintem) nem jöhetett belga forrásból, mert forrásaim szerint nekik 1943-ig nem volt ilyen lövegük, így a németek sem zsákmányolhatták tőlük, hogy aztán a magyar csapatoknak adják.

Hadtörténeti Levéltár illetve német anyagban is van róla adat.

Köszönöm, ez viszont így egyértelmű.
Ez a táblázat publikus valahol, vagy csak levéltárban érhető el?
Bevallom nem sokat foglalkoztam a megszálló erők történetével, mivel nem tartottam elég érdekesnek eddig

A megszálló erők hadrendi táblázatában külön van jelölve Belga és Angol ágyú.

Ez zavart meg engem is. Mert ez a 7,5 cm belga tábori [7,5 cm FK 235 (b)] ágyú amivel együtt volt tárgyalva a mostani. Viszont az egy teljesen más löveg, a 25/18-pdr angol tábori ágyú [8.76 cm FK 281 (e)].

Az biztos hogy németek a belgáktól szedték.

Nekem a belgaságról innen van infóm, de visszakeresve látom, benéztem és igazából balgaság :)

A jelzést gyanítottam, mert mikor meglátok egy új alakulatjelet mindig azt nézem, hogy van-e bármi szöveges infó a hovatartozásáról. Itt írva volt hogy minden kép a Szent Lászlóból van, így adta magát hogy mit kéne belelátni :D
Utána megnéztem kétszeres méretben is, és úgy már látszik a rajzolat is: csatabárd, pont úgy jobbra álló fejjel ahogy a felvarrón. Maga a kialakítás más, mert a jelvényben szereplő bárd helyett itt egy szakállas normann fejsze van, foktüske helyett kalapácsfejjel balról. Ahogy elnézem, nem is sablonnal készült a jel, csak felfújva egy ügyes kezű honvéd által. (a háromszög sarkaiban a pöttyök megfolyások ahogy irányt vált a szórópisztoly)

Helló!
Erről a belga eredetről van valami forrás? Sehol nem találtam rá adatot, hogy a belgáknak lett volna a '40-es bukás előtt ilyen 25fontosuk, azt meg kicsit valószínűtlennek tartom, hogy később a szabad belga erőknek átadott lövegek épp nálunk kötöttek volna ki. Bár tudom, hogy a világ elég furcsa hely ahhoz, hogy bármi megtörténhessen, meg annak az ellenkezője is...
A kurucinfón magamtól nekem se jutna eszembe keresgélni, egy guglis képkeresés során dobta elém a rendszer a Harmath-album egyik képét, mint "hasonló találat", így akadtam rá.
A Botondon a Szent László-jelzés valószínű, mivel a Harmath Lajos annak az alakulatnak volt a katonája.

van ott még sok kuriózum is a 39M fénytávbeszélőtől ( https://www.roncskutatas.com/node/21327 )kezdve a páncélrémen át egy rendszámos Botondig, amin szerintem a szent László alakulatjelzése van a sárvédőn (2. pc. ho-ra jellemző háromszögben álló csatabárd - legalábbis én ezt látom)

Egy része volt, de ami megvan nekem, azok is elég gyatra minőségűek (bevallom, kurucinfón eszembe sem jutott keresgélni :D - pedig belegondolva, logikus döntés)

A belga tarack meg úgy belga, hogy a britektől vették a belgák, és tőlük zsákmányolták a németek, akiktől mi kaptuk ... :D

De hogy viszonozzam a képeket: nemtom, ezek mótak-e vá, Harmath Lajos képeiből néhány, amin technika is van (a teljes album a kurucinfón lelhető fel).

Helló!
Jó képek ismét! Az a belga huszonötfontos amúgy nem belga, hanem brit, de így csak még fehérebb az a holló! :))) (És külön jó, hogy találtad, mert ezzel már háromra emelkedett a típusról fellelhető képek száma!)

Dolgok innen onnan. Leginkább Facebookról.
Pl rendszámos Botond a HM-HIM jóvoltából, egy fél marék eddig észre nem vett (frissített?) kép fortepanról, és az egyik Nimród összematekozva onnam, gyakorlatilag minden oldalról körbefotózva. Lehet festeni autentikus terepfoltozást adott rendszámhoz!
A végére maradt még egy kis tüzérség. Skoda hegyiágyú erdélyi bevonuláskor, és a végére egy kuriózum: Téglatesó egyik kedvenc fehér hollója a belga huszonötfontos a megszálló erőknél!

Felkerült az adatlapomra.

Szia Romsista!
Kérlek küldj e-mail címet,magánban kérdeznék
Köszi: Hadúr67

A színek a jelen állás szerint RAL 7028 Dunkelgelb, 8017 Rotbraun, 6003 Olivgrün.
Hogy melyik gyártó milyen festéke felel meg leginkább ezeknek, az méretarány, ízlés, terepminta, csillagegyüttállás kérdése.

Hát mivel még az Ikarus Story 5-ben is egy teljesen más kivitel leírása van, és csak annyit infó róla hogy később módosításokkal rendelték meg, ezt kereshettem volna egy darabig. Köszönöm!

Hello!
Ez az Uhri-féle karosszériás 43M nagy parancsnoki személygépkocsi. A 14 egyike.
I.

Na még az is! Fene se fog eligazodni rajta...

Közben tegnap éjjel egy, a varsói felkelés magyar részvételét taglaló könyv ismertetője nyomán a lengyel intézet honlapján találtam egy teljesen ismeretlen (parancsnoki?) karosszériás Ford V8-at az 1. huszárhadosztály helyi alakulatából, ahol annyira közeli lett a kapcsolat a felkelőkkel, hogy magyar ruhába öltözve vannak fotózva a magyar járműben.

Az egy dolog, hogy a lovas és páncélos különböző kék, de a kerékpáros és gépkocsizó zöld, pedig mindkettő a gyorsfegyvernem része, ami kék.

Ha jól látom, a 3 Bofors egyike sem ugyanaz. Az első tarack egy 14M 10 cm, a második meg egy 14M 15 cm (modernizálatlan) . A Ford BB is érdekes kép, mert ez az első amit látok ahol már szinte olvasható a stencil
Ráadásul ezek is olyan helyről vannak amikről nem tudok...

Akkor még egyszer... nem tudom, hogy miért keverte össze a feliratokat...

Pár fénykép...

És csak hogy kép is legyen, ha már megint telifloodolom az egész topicot :)
Kiszúrtam egy eddig ismeretlen Pavesit a marosvásáhelyi filmhíradóban, éppen elkapható rednszámmal. Emellett még van egy "németek pózolnak egy szerelvény Toldi előtt" kép, és egy régebbi fotó párja egy 21cm tarackról (tehénfoltok alapján azonosítva)

Üdv!
Nem teljesen járműves téma, de érinti.
Szóval adott hogy a fegyvernemi beosztást a paroli színnel jelzik a honvédségnél. Az is, hogy az egység zászlók a járműveken ugyanilyen színnel vannak. Gyalogság: zöld, tüzérség: vörös, gyorscsapatok: búzavirágkék, etc.
És itt jön az érdekesség, mert (már csak Thot tudja honnan) van nekem egy beszekennelt 1939-es körrendelet alapján kiadott Alapkiképzés 2. füzet - jelek és jelzések. Ebben a taktikai jelektől a fény és hangjelzésekig minden benne van (de még a takarodó kört dallamának kottája is).
Ebből származik a csatolt kép, ahol a páncélosokhoz tartozó dolgok láthatóan más színűek a lovasságnál. Ez vajon csak tervezet volt (amit nehezen hiszek, mert ez egy kiadott dokumentum) vagy később vonták egybe a színeket (ha igen, mikor, miért). Esetleg kizárólag a zászlókon volt megkülönböztetve (ez viszont felesleges bonyolítás volna)

Nem tudom mikorinak vaní rva a kép, de a Fortepannál az amúgy is necces.
Kiindulva abból, hogy a 20-ason van hadijel, a 40-esen meg nincs, valamint az, hogy eltérnek a vastagságok a hivatalostól, nekem azt sejteti. hogy ez még a fejlesztési fázisban készült fotó. Ez megmagyarázná a légvédelmi állvány hiányát is, és a civil ruhás, erősen mérnöknek tűnő embereket is.

Megoldásaiban a Rába Kruppra hajaz a kocsi, de pont ilyet nem láttam.

Lehet volt, nekem most jöttek szembe, Fortepan 224488 és 224489. A számok szerintem páncélvastagsáok lehetnek, kicsit eltérnek az oirodalomban szereplőtől, a B40-ről hiányzik a légvédelmi állvány.

És ami még kimaradt:
a tábori sütöde vontató teherkocsi amit még nem fejtettem meg, néhány csónak meg pontonhíd, meg az hogy a Fiat rendszáma nem lehet GH mert az motor, úgyhogy AH 656.

Ebayre felraktak egy magyar utásztiszt hagyatékát. Állítólag 125 db van összesen, itt: www.ebay.de/sch/i.html
Van itt minden a harmincésfeles mozsártól a vasbeton bunkerépítésen át vízenjárásig. Ez csak a járműveket ábrázoló része:

Ez nem hadi jármű.
Belenagyítva látszik hogy szögletes a nemzeti színű pajzs. Ilyen csak az egyéb állami járműveken volt. Háromszorosra nagyítva látszik a rendszám is: P-095 Az a Posta MÁVAG-Mercedes N26-os rádióskocsija, a postamúzeum honlapján van is róla fotó.
Nem tudom, hány volt ebből a járműből, de én nem zárom ki hogy pont ugyanez a példány van lefotózva Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és még a Délvidéken

Négy új kép a Fortepan-ról ugyanarról a járműről... A rendszáma talán 2-045..
Kiemelés a képekből...

Összenéztem a disszertációt (dissz.) a Bírós-Sárhidai könyvvel (BS).
Az angoloknak gyárott alvázra szerkesztettek egy vas felépítményt 1937-ben (dissz.) vagy 1938-ban (BS).
Ez biztosan a "toronygyűrűs" kocsi (én) és ez volt a Borbála (BS).
Ezt átépítették, kapott tornyot, sárvédőket (BS) 1938 júniusában (dissz.), amikor a HM-nek eszébe jutott, hogy ki kéne próbálni tüzérségi vontatónak is, ezért átalakították a kocsit és kipróbálták 1938 őszén (dissz.). Majd mindkét forrás szerint visszaalkaították a kocsit.

Mivel VKF iratokra hivatkoznak elfogadom, hogy a Borbála valahogyan létezett és kipróbálták, erre két módot látok:
Az AC II-ről leszedték a tornyot és sárvédőket valamikor a WM-ben készült fotó után, de még a HTI udvarán készült kép előtt.
A toronygyűrűs kocsival próbálgatták a vontatást, de akkor nem stimmel az oda-vissza építés.

Ez is lehetséges. Ismerve a szűkös lehetőségeket, adja magát, hogy egy járművet minél több célra felhasználhatóan fejlesszenek.
A toronygyűrűől való elméleted szintén logikusnak tűnik.

Ha megnézed az AC II-ön elöl-hátul masszív vonóhorog van, ami egy páncélautón felesleges, ezért felmerül, hogy eleve úgy tervezték meg a protót, hogy páncélkocsi és páncélozott vonatató?

A fotók alapján azt gondolom logikusnak, hogy az eredeti felépítményt, amin a toronygyűrű van ( szerintem a torony súlyát imitálja) kipróbálták vontatásra úgy, ahogy volt.
Majd valamiért átalakították a kocsit akkor, amikor tornyot kapott.

A disszertáció érdekes, a szerint a Borbála sikeres volt és rendszeresítésre javasolták, Bíró-Sárhidai szerint a Borbála nem volt sikeres és visszatértek az AC II-höz. Go figure.

Én egy ideje arra hajlok, hogy nem volt semmilyen Borbála, max tervezet.
Egyetlen rajzot találtam róla a Harisék által készítve ami egy Lehel és egy AC-II öszvére. Harisék több dolgáról kiderült már hogy nem úgy volt, nem lepne meg ez sem.
Ami fotó Borbálának van írva, azon látszódik egy toronygyűrű is. Egyszerűen minden mérnöki gondolkodás ellen vall az hogy egy orr kialakítást _egy picit_ megváltoztassanak, majd _vissza_. Ugyanez a kerekekkel. Minden logika szerint a testen nem variálgattak csak úgy, előre-hátra. Főleg, ismerve a kifejletet a Csaba képében, egyértelmű hogy az ahhoz közelebbi megoldások a későbbiek. Egyszerűen így működik egy fejlesztési folyamat.

Ha jól értem, akkor fogtak egy, az angoloknak gyártott AC alvázat és arra szerkesztettek egy kasztnit.
Ez volt az első verzió, amiből valahogyan lett a Borbála, vagy ez volt a Borbála.
Aztán átépítették (új orr és motortér), kapott egy tornyot, ez az AC II, amit aztán tovább farigcsáltak.

btk.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/old/uploads/articles/7429/file/nemeth_karoly_disszertacio.pdf
Itt azt írják, hogy a Borbála az AC-II visszabontásából lett, majd a projekt bukása után vissza lett építve AC-II-vé. Ez forrásokkal van alátámasztva lábjegyzetekben, amiknek még nem kerestem utána. Viszont a Borbála láthatóan más mint az AC-II amiről elvileg csak a tornyot és a sárvédőket vették le. Más orrpáncél, más kerekek, etc.
Úgyhogy szerintem is nagyjából az a sorrend amit írtál.

A rajzon az orrlemez teljesen aránytalan szvsz.
Időrendben az gyanítom, hogy:
A két Borbála fotó a legkorábbi
Aztán jönnek a toronyos képek a tereppróbáról, itt nincs még bent rádió, sárvédő dobozok doboz, hévér hiányoznak.
Következik a fotó a WM udvarán, hátulról felülről, már rádióval és szerelékekkel, de antenna nélkül.
HTI udvarán és szemből P 19 rendszámmal, felkerült a keretantenna, még kisajtós motordeklivel.
Fortepan 72133 és 43910 végleges állapot.

Az AC II-őn a direkt kitekintő nem középen van, az a Csaba jellemzője, a prizmák kivágásai az AC II-őn szintén nagyobbak a rajzhoz képest, az megint a Csabára hajaz.
A kipufógó teóriával annyi a problémám, hogy a Csabát vidáman gyártották lent vezett kipufogóval.
A lamellák kiosztását meg úgy látom a Borbáláról örökölte, így már ott illett volna, hogy kiderüljön, nem jó.
Majd egyszer kiderül.

A vezetősisak is AC II, csak annyi különbséggel, hogy az elkészült késői vezetősisakon az elülső kitekintők nem rövidebbek, hanem ugyanolyan hosszúak mint az oldalsók, ezért összeérnek (Fortepan 72133). Gyanítom ez gyengítette az integritását az egész szerkezetnek, így a Csabán már kisebb kitekintőket alkalmaztak, oldalt is, egységessé téve a gyártást. A többi valóban be lett nézve. Nem mondom, hogy ha én rajzoltam volna nem maradt volna le ilyen részlet :)
Farlemezt egyenes lamellákkal csak a szerelékdobozok nélküli képeken láttam. Szerintem azok a tereppróbán készültek, és ott kiderült hogy nagy hátsó terepszögnél a lentre vezetett kipufogó és a motorszellőző rács is telemegy sárral így módosítottak rajtuk.
A motortér ajtó cseréje nekem is eszembe jutott, de elvetettem, mert nem láttam logikusnak. azt mondjuk el tudom képzelni, hogy úgy gondolták kell rá egy kis ajtó, rátették, de később kiderült hogy túlságosan deformálódik tőle a motortér ajtó (mivel lemeztárcsa helyett keretként kezd el viselkedni) így később visszakerült a régi, teli lemez kialakítás. Sajnos a 72133-as képen ez a rész nem látszik, pedig az a legvégső állapot, teljesen zöldre festve, 42 utáni hadijellel.

A HTI rajz ffőbb méretekhez jó, a részletek terén több sebből vérzik. A géppuskatoldat van és nincs, az előre toronykitekintőt elszabták, a vezetősisak oldalról AC-II szemből Csaba.

Ha feltételezhető lenne, hogy a két különböző farlemez és motorfedél lemez párhuzamosan létezett és bármikor cserélgethették, akkor minden a helyére kerül, kivéve, hogy a bal oldalról készült fotón nincsen hévér és doboz, a gyárudvarin van, viszont utóbbin a sárga folt úgy néz ki mint amit újrakontúroztak zölddel.

Kicsit elemezgettem a képeket.
HTI rajz szerintem nem az első verzió már. Szerintem valami ilyesmi lehet a kialakítás sorrendje:
Legelső változat a 2. kép. Motortér ajtón nincs kisajtó, kipufogó csonk rövid, nincsenek dobozok a sárvédőkön. Lehet, hogy még légvédelmi géppuska rögzítési pont sem volt ekkor.
Második fázisban felkerül a kisajtó a motorházajtóra. Ezt ábrázolja a HTI rajz. Kisajtó motorházon, nincsenek szerelékdobozok, nincs magas kipufogócsonk még (igazából a rajzon semmiféle kipufócsonk nincs rajzolva, de ha magas lett volna már, akkor azt biztos berajzolják)
Harmadik verzióra felkerültek a dobozok, az emelő, meg a magas kipufugó. Lecserélik a motortér hátsó lamelláit egyenes ritkáról ferde sűrűre. A terepmintát a dobozokhoz és az új hátfalhoz igazítják, hogy ne legyen éles átmenet az új és a régi rész közt. Ez van a legelső képen. Lehet látni hogy a dobozokon annyira új a festés, hogy tükröződik benne a motortér oldalsó lemezének szegecselése (!)
A motortér oldalsó keskeny lemezének szegecselése ekkor változik meg.

És itt megáll a tudomány, mert a korlátantenna megléte vagy hiánya borít mindent. A Fortepan képen nincs motortéren kis ajtó, de már vannak dobozok és korlátantenna. Ezt cifrázza, hogy olyan kép is létezik, ahol a kis ajtó megvan, és a korlátantenna is, dobozokkal, magas kipufogóval, sűrű lamellás motortérrel