JA az ki maradt, hogy tessék méret arányosítani!
Hát nálunk most be van borúlva. :(
Én így tudom azonosítani. :)
Gesztenye barna: G.1102, RAL8019, RLM61, XF-10
Szürkés zöld: G.1103, RAL6003, RLM62, XF58
Piszkossárga: H.1795 RAL7028, XF-60 + XF-1 1ml
Szürke: G1100, RAL7005, RLM63, XF-24
Világos kék: G.1101 RLM65 XF-23 + XF-8 1ml
Jól felkeverve!
Én így tudom azonosítani. :)
Gesztenye barna: G.1102, RAL8019, RLM61, XF-10
Szürkés zöld: G.1103, RAL6003, RLM62, XF58
Piszkossárga: H.1795 RAL7028, XF-60 + XF-1 1ml
Szürke: G1100, RAL7005, RLM63, XF-24
Világos kék: G.1101 RLM65 XF-23 + XF-8 1ml
Jól felkeverve!
Szép idő van szerencsére, így volt lehetőségem normális fényviszonyok között is összevetni a Revell enameleket(Email Color 14ml kiszerlés, - a most forgalomban lévő kódolás alapján) a Magó Károly által összeállított, és a roncsokon mért színminták alapján.
Ígéretemhez híven most leírom pár szóban azok számára akik nyökögtek,- akiket meg nem érdekel, offolják, vagy kenjék a hajukra :)
Gesztenyebarna G.1102 (barna) = Revell Email Color Matt84 + 2 csepp fekete
Szürkészöld G.1103 (zöld) = Revell Email Color SM361
Piszkossárga H.1795 (terepsárga) = Revell Email Color Matt17 + Matt86 + SM382 1:1:1 arányban összekeverve
Szürke /Herbig-Haarhaus A.G./Celesta grund G.1100 = Revell Email Color SM378 + 1 csepp piros
Világoskék G.1101 = Revell Email Color 49 + 51 2:1 arányban keverve
Ígéretemhez híven most leírom pár szóban azok számára akik nyökögtek,- akiket meg nem érdekel, offolják, vagy kenjék a hajukra :)
Gesztenyebarna G.1102 (barna) = Revell Email Color Matt84 + 2 csepp fekete
Szürkészöld G.1103 (zöld) = Revell Email Color SM361
Piszkossárga H.1795 (terepsárga) = Revell Email Color Matt17 + Matt86 + SM382 1:1:1 arányban összekeverve
Szürke /Herbig-Haarhaus A.G./Celesta grund G.1100 = Revell Email Color SM378 + 1 csepp piros
Világoskék G.1101 = Revell Email Color 49 + 51 2:1 arányban keverve
Sziasztok!
Igazat adok Karesznek, hogy a februári kérdései, cáfolataira nem jött válasz, és ott eléggé kilóg a lóláb a másik oldal (esetünkben Alexandros képviseli őket) részéről, és valóban felmerül a dokumentumok nem megfelelő közlése esete.
Megkérném Alexandrost, hogy a jövőben csak akkor válaszoljon, szóljon hozzá, ha azokat a felvetésetek tudja cáfolni, avagy bizonyítani megfelelő módszerekkel (itt természetesen hiteles dokumentumokra gondolok).
Ellenkező esetben, ha továbbra is csak az a cél, hogy szétoffoljuk a topikot, teóriákat gyártsunk, a lényegi dolgokat háttérbe szorítsuk első esetben esetben egy hónapos felfüggesztést kap, második esetben törlöm a regisztrációját.
Minden olyan hozzászólását törlöm, amely nem abban a kérdésben születik addig, amíg arra nem születik egyértelmű válasz, cáfolat, beismerés.
Szeretném, ha valamennyire még maradna a topik eredti célja, és az egyszerű olvasó információkat - természetesen hiteleseket! - kapna a fejlécben szereplő témakörben.
Köszönöm mindenkitől a jövőben is az együttműködést!
Gabi
Igazat adok Karesznek, hogy a februári kérdései, cáfolataira nem jött válasz, és ott eléggé kilóg a lóláb a másik oldal (esetünkben Alexandros képviseli őket) részéről, és valóban felmerül a dokumentumok nem megfelelő közlése esete.
Megkérném Alexandrost, hogy a jövőben csak akkor válaszoljon, szóljon hozzá, ha azokat a felvetésetek tudja cáfolni, avagy bizonyítani megfelelő módszerekkel (itt természetesen hiteles dokumentumokra gondolok).
Ellenkező esetben, ha továbbra is csak az a cél, hogy szétoffoljuk a topikot, teóriákat gyártsunk, a lényegi dolgokat háttérbe szorítsuk első esetben esetben egy hónapos felfüggesztést kap, második esetben törlöm a regisztrációját.
Minden olyan hozzászólását törlöm, amely nem abban a kérdésben születik addig, amíg arra nem születik egyértelmű válasz, cáfolat, beismerés.
Szeretném, ha valamennyire még maradna a topik eredti célja, és az egyszerű olvasó információkat - természetesen hiteleseket! - kapna a fejlécben szereplő témakörben.
Köszönöm mindenkitől a jövőben is az együttműködést!
Gabi
Úgy igaz ahogy írtad!
Tisztelt Fórumozók!
Nagy Sanyi visszatért! Lehet, hogy neki minden magas, csak a doksizás, a trafalgarozás és pusztavámozás nem!
Vissza a kályhához: 2016. február 4. 09:55 602239 a hozzászólásomból a lényeg:
Sanyi!
Nem értelek, ahogy Dénest és Gyurit sem! Szerintem igen nagy hiba, ha nyilvánosan nem irtok igazat, megváltoztatjátok a doksik tartalmát. Az, hogy megy a történelemgyártás, már senki előtt sem kérdés! Az a gond veled is, ami Gyuriékkal: Hiába figyelmeztettek, hogy nem az van a doksiban, amit leírsz, csak ragaszkodsz hozzá. Persze ez szükséges ahhoz, hogy ez az egész magyartarkakrayerozás, ha inogva is, de valahogy megálljon! Szerinted mennyi idő kideríteni, hogy megváltoztatod a doksik tartalmát?
Ezt írtad: (2016. február 3. 02:12)
G.1103 1000kg. könnyűfém terepszín zöld 43'IX.10. 44.VII.22. Főv.Levéltár,Krayer rendelés az ILGy. felé.
G.1103 nitró álcázó fedőlakk 43' IX.10 200 kg. rendelés az ILGY. részére.
G.1102 könnyűfém terepszín barna 1000 kg.
G.1102/a nitró álcázó barna 200kg. 44'V.19.
A súly és a szállítási időpontok a kisasszony doksin rajta vannak. Ezeket a magyartarka tanulmányban a szerzők táblázatosan közölték az MRT 198. oldalán. ILGy sehol sem szerepel! Szerencsére te már mellékelted, így nem kell feltennem. Itt mindenki ellenőrizheti: Sanyi hozzászólása, 600828 2016. január 21. 23:33. Az Ipari Lakkok Gyára még Gyuriék szerint sem szerepel a dokumentumokban, de te már beletetted. Vajon minek hívják azt, ha valakinek felhívják a figyelmét a tévedésre, a dokumentum pontatlan idézésére, majd újra ugyan azt írja le a legendaéltetés keretében?
Két lehetőség van:
1, Az MRT tanulmányt változtattad meg, akkor csak történelmet gyártasz HFC-s stílusban.
2, A kisasszony doksit változtattad meg, akkor nem írtál igazat és történelmet is gyártasz HFC-s stílusban.
Melyik?
Valahogy erre nem jött válasz, de most megint írsz! Tehát itt a fórumon szakmai vitában lehet csalni, hamisítani és hazudozni? Ha igen, akkor javaslom, hogy legyen szkifitarka a topik neve.
Három éve egy bizonyítékot sem tudtatok felmutatni a G. repülőfesték gyártásra 1938-1939-1940-ben, viszont van sajnálatos emberi tévedésből igen jelentős mennyiség. Már tudjuk, hogy a vegyes építésű Ju.86 mellett minden doksi tartalom megváltoztatás elfogadható és laikus vagyok, mert a vászonra való festék szerintem nem a Ju.86-é.
Tedd meg légyszi, hogy megválaszolod a kérdéseket, melyeket elfelejtettél!
Mátyás király: változtattok doksit, meg nem is!
Sanyi! Hamarosan vége a sztorinak, mert az MRT döntése a küszöbön áll. Dénesék választották őket, ezért nem lehet azzal vádolni az MRT-t, hogy nem megfelelő szakmai fórum. A döntés megszületéséig szívesen nézegetem a jegyzőkönyvet, mely arról tanúskodik, hogy milyen vétségeket tudtam bizonyítani és mit nem!
Természetesen az én döntésem, hogy a Krayer megnevezés került a borítóra. Sajnos nem lehetett mindent felírni, mert csak erre volt hely a dobozon.
Amint kiderül, hogy Sanyi mivel egészítette ki a doksikat és ezt miért tagadta le, lesz válasz mindenre. Ígérem egy kicsit bővebben lesz kifejtve, mint a Pesti Janó érvrendszere.:-)
magoo
Nagy Sanyi visszatért! Lehet, hogy neki minden magas, csak a doksizás, a trafalgarozás és pusztavámozás nem!
Vissza a kályhához: 2016. február 4. 09:55 602239 a hozzászólásomból a lényeg:
Sanyi!
Nem értelek, ahogy Dénest és Gyurit sem! Szerintem igen nagy hiba, ha nyilvánosan nem irtok igazat, megváltoztatjátok a doksik tartalmát. Az, hogy megy a történelemgyártás, már senki előtt sem kérdés! Az a gond veled is, ami Gyuriékkal: Hiába figyelmeztettek, hogy nem az van a doksiban, amit leírsz, csak ragaszkodsz hozzá. Persze ez szükséges ahhoz, hogy ez az egész magyartarkakrayerozás, ha inogva is, de valahogy megálljon! Szerinted mennyi idő kideríteni, hogy megváltoztatod a doksik tartalmát?
Ezt írtad: (2016. február 3. 02:12)
G.1103 1000kg. könnyűfém terepszín zöld 43'IX.10. 44.VII.22. Főv.Levéltár,Krayer rendelés az ILGy. felé.
G.1103 nitró álcázó fedőlakk 43' IX.10 200 kg. rendelés az ILGY. részére.
G.1102 könnyűfém terepszín barna 1000 kg.
G.1102/a nitró álcázó barna 200kg. 44'V.19.
A súly és a szállítási időpontok a kisasszony doksin rajta vannak. Ezeket a magyartarka tanulmányban a szerzők táblázatosan közölték az MRT 198. oldalán. ILGy sehol sem szerepel! Szerencsére te már mellékelted, így nem kell feltennem. Itt mindenki ellenőrizheti: Sanyi hozzászólása, 600828 2016. január 21. 23:33. Az Ipari Lakkok Gyára még Gyuriék szerint sem szerepel a dokumentumokban, de te már beletetted. Vajon minek hívják azt, ha valakinek felhívják a figyelmét a tévedésre, a dokumentum pontatlan idézésére, majd újra ugyan azt írja le a legendaéltetés keretében?
Két lehetőség van:
1, Az MRT tanulmányt változtattad meg, akkor csak történelmet gyártasz HFC-s stílusban.
2, A kisasszony doksit változtattad meg, akkor nem írtál igazat és történelmet is gyártasz HFC-s stílusban.
Melyik?
Valahogy erre nem jött válasz, de most megint írsz! Tehát itt a fórumon szakmai vitában lehet csalni, hamisítani és hazudozni? Ha igen, akkor javaslom, hogy legyen szkifitarka a topik neve.
Három éve egy bizonyítékot sem tudtatok felmutatni a G. repülőfesték gyártásra 1938-1939-1940-ben, viszont van sajnálatos emberi tévedésből igen jelentős mennyiség. Már tudjuk, hogy a vegyes építésű Ju.86 mellett minden doksi tartalom megváltoztatás elfogadható és laikus vagyok, mert a vászonra való festék szerintem nem a Ju.86-é.
Tedd meg légyszi, hogy megválaszolod a kérdéseket, melyeket elfelejtettél!
Mátyás király: változtattok doksit, meg nem is!
Sanyi! Hamarosan vége a sztorinak, mert az MRT döntése a küszöbön áll. Dénesék választották őket, ezért nem lehet azzal vádolni az MRT-t, hogy nem megfelelő szakmai fórum. A döntés megszületéséig szívesen nézegetem a jegyzőkönyvet, mely arról tanúskodik, hogy milyen vétségeket tudtam bizonyítani és mit nem!
Természetesen az én döntésem, hogy a Krayer megnevezés került a borítóra. Sajnos nem lehetett mindent felírni, mert csak erre volt hely a dobozon.
Amint kiderül, hogy Sanyi mivel egészítette ki a doksikat és ezt miért tagadta le, lesz válasz mindenre. Ígérem egy kicsit bővebben lesz kifejtve, mint a Pesti Janó érvrendszere.:-)
magoo
Üdv!
Van szerintem még egy lehetőség, van egy olyan kétkötetes mű ami alapján keresik a színeket a makettezők és festenek.
Mint most Szolnokon kiderült sajna nem csak külföldön készítenek makettet a HFC könyvek alapján. :-(
Van szerintem még egy lehetőség, van egy olyan kétkötetes mű ami alapján keresik a színeket a makettezők és festenek.
Mint most Szolnokon kiderült sajna nem csak külföldön készítenek makettet a HFC könyvek alapján. :-(
Roli
Szerintem ennek csak akkor lenne értelme, ha a fotózásnál mellé tud tenni olyan szín-mintákat, szín-kártyát, ami neked is megvan otthon, hogy legyen mihez hasonlítani a kifújt festéket. Különben semmit se ér a látvány a képernyőn, hiszen elviszi az eredeti árnyalatokat a fotózás is meg a monitorok szín-eltérései is.
Üdv R.
Szerintem ennek csak akkor lenne értelme, ha a fotózásnál mellé tud tenni olyan szín-mintákat, szín-kártyát, ami neked is megvan otthon, hogy legyen mihez hasonlítani a kifújt festéket. Különben semmit se ér a látvány a képernyőn, hiszen elviszi az eredeti árnyalatokat a fotózás is meg a monitorok szín-eltérései is.
Üdv R.
Kicsit gondolkozva a dolgon, esetleg lehetséges az, hogy egy RLM-sor nem jelentene nagy újdonságot, illetve nem utalna arra, hogy itt echte magyar színekről van szó? A Herbig meg azért a makettezők többségének valószínűleg nem mond semmit.
De csak ötletelek.
De csak ötletelek.
Szia Tamás!
Nem,nemcsak neked magas!
Már több mint két éve hallgatom,hogy nemvolt Krayer,meg ez Herbig,meg RLM,meg átcsomagolták stb.Meg az elején RAL,később RLM.Most meg majd a tégelyeken G...sor.
Akkor már miért nem korai RLM,ha már úgy is az volt.És akkor beálltak ötödiknek a korai színeket kiadók sorába.
Igaz,kaptam olyan választ,azért mert így forgalmazták.
Ez olyan mint egy népmese Mátyás királlyal-volt is,meg nem is.
A lényeg,hogy lesz!
Meg az,hogy idén is rengeteg magyar felségjelű makett volt a szolnoki versenyen.Ha végre megjelenik a várva várt színsor,jövőre még több lesz.
Bizonyára!
Nem,nemcsak neked magas!
Már több mint két éve hallgatom,hogy nemvolt Krayer,meg ez Herbig,meg RLM,meg átcsomagolták stb.Meg az elején RAL,később RLM.Most meg majd a tégelyeken G...sor.
Akkor már miért nem korai RLM,ha már úgy is az volt.És akkor beálltak ötödiknek a korai színeket kiadók sorába.
Igaz,kaptam olyan választ,azért mert így forgalmazták.
Ez olyan mint egy népmese Mátyás királlyal-volt is,meg nem is.
A lényeg,hogy lesz!
Meg az,hogy idén is rengeteg magyar felségjelű makett volt a szolnoki versenyen.Ha végre megjelenik a várva várt színsor,jövőre még több lesz.
Bizonyára!
Szia!
Az megoldható lenne, ha megjön az első szállítmány kifújnád egy fehér sztirol lapra a színeket és a fotókat feltennéd ide?
Az megoldható lenne, ha megjön az első szállítmány kifújnád egy fehér sztirol lapra a színeket és a fotókat feltennéd ide?
Krayer megnevezésekkel? Ez csak nekem magas?
|
| AK2330 |
Sziasztok!
Nagy örömmel jelenthetjük be, hogy hamarosan érkeznek webáruházunkba a Magó Károly kutatásai alapján elkészített Magyar Királyi Honvéd Légierő álcázó színei, amelyet az AK-Interactive készített el számunkra. A festékeket már előrendelhetitek a linkre kattintva:
www.makettshop.hu/tlista_ujtermek
Üdvözlettel,
Sanyi,
Makettshop
Csak azért, hogy a színekkel foglalkozó topikban is meglegyen:
Kedves Fórumozók!
Szeretném kiegészíteni Sokolka sorait:
Ahogy a táncban, induljunk a kályhától:
A megjelent tanulmányaimban a Krayer kártyán lévő magyar álcázó színeket /G-(55)/ a RAL kártyákkal vetettem össze, mert a színek első szabályozásakor /Emerick és Norbert segítségével: 1937/ még nem volt RLM.
A Ju.86 esetében leírta a WM, hogy szürke zöld barna színeket (kód nélkül) használtak. Nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy volt olyan magyar gép, melyre a sárga került. A fotóelemzés, azért lehet kicsit rizikós, mert a Herbig szürke sötétebb, mint a később használt W&B, tehát a szürkék között is van eltérés. A fotókon látható eltérés adódhat a fakulásból és a szürkék közötti eltérésből, valamint abból (eljátszva a sárga lehetőségével), hogy lehetett sárga is az álcázó szín egyes gépeken. De azt ki mondja meg egy ff fotó alapján, hogy melyik-melyik?
Visszatáncolunk a kályha irányába:
Export színek. A kék minta akkor is ott van a roncson, ha nem volt export szín megnevezés. Az export sárga világosabb, mint a Krayer kártya, de az biztosra vehető, hogy a sárga (bármilyen megnevezéssel) létezett a RAL-ban, amikor a magyar szín szabványok készültek. Miki leírta, hogy van bizonyíték a sárga német színre.
Visszaértünk a kályhához:
A Ju.86 biztosra vehető, hogy RAL színekkel érkezett, de a javítófesték 1939 után már RLM is lehetett. Mennyire egyezett a két színsor? Merrick szerint olyan szorosan passzolt egymáshoz, hogy évekkel a 61, 62 és 63 színek kivonása után azért lehetett (PONT MAGYARORSZÁG a példa) szállítani ezeket a színeket, mert benne voltak a RAL színszabványában, ezért mindegyikhez mindig is létezett pontos minta. Tehát a RAL végig kísérte a háborút még akkor is, amikor az RLM volt a repülőre a szabvány.
Teljesen igaz, hogy nem lehet minden pillanatban erelemezni! Ha pontosak akarunk lenni, akkor a korai időszakot érdemes a RAL-hoz kötni, majd 1939 után már lehet magyar vonatkozásban RLM színekről beszélni. Először a RAL színeket rendszeresítettünk 1937-ben, majd a háború alatt az RLM színeket.
Szín (vagy makettező) szempontból: Én RLM kártyákat használtam, Eses Sanyi RAL-t a roncselemzéshez és ugyanaz lett az eredmény: német szabvány színeket használtunk. Éppen ezért én a színkártyákhoz a RAL és az RLM jelzéseket is használtam ahol lehetett.
magoo
Kedves Fórumozók!
Szeretném kiegészíteni Sokolka sorait:
Ahogy a táncban, induljunk a kályhától:
A megjelent tanulmányaimban a Krayer kártyán lévő magyar álcázó színeket /G-(55)/ a RAL kártyákkal vetettem össze, mert a színek első szabályozásakor /Emerick és Norbert segítségével: 1937/ még nem volt RLM.
A Ju.86 esetében leírta a WM, hogy szürke zöld barna színeket (kód nélkül) használtak. Nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy volt olyan magyar gép, melyre a sárga került. A fotóelemzés, azért lehet kicsit rizikós, mert a Herbig szürke sötétebb, mint a később használt W&B, tehát a szürkék között is van eltérés. A fotókon látható eltérés adódhat a fakulásból és a szürkék közötti eltérésből, valamint abból (eljátszva a sárga lehetőségével), hogy lehetett sárga is az álcázó szín egyes gépeken. De azt ki mondja meg egy ff fotó alapján, hogy melyik-melyik?
Visszatáncolunk a kályha irányába:
Export színek. A kék minta akkor is ott van a roncson, ha nem volt export szín megnevezés. Az export sárga világosabb, mint a Krayer kártya, de az biztosra vehető, hogy a sárga (bármilyen megnevezéssel) létezett a RAL-ban, amikor a magyar szín szabványok készültek. Miki leírta, hogy van bizonyíték a sárga német színre.
Visszaértünk a kályhához:
A Ju.86 biztosra vehető, hogy RAL színekkel érkezett, de a javítófesték 1939 után már RLM is lehetett. Mennyire egyezett a két színsor? Merrick szerint olyan szorosan passzolt egymáshoz, hogy évekkel a 61, 62 és 63 színek kivonása után azért lehetett (PONT MAGYARORSZÁG a példa) szállítani ezeket a színeket, mert benne voltak a RAL színszabványában, ezért mindegyikhez mindig is létezett pontos minta. Tehát a RAL végig kísérte a háborút még akkor is, amikor az RLM volt a repülőre a szabvány.
Teljesen igaz, hogy nem lehet minden pillanatban erelemezni! Ha pontosak akarunk lenni, akkor a korai időszakot érdemes a RAL-hoz kötni, majd 1939 után már lehet magyar vonatkozásban RLM színekről beszélni. Először a RAL színeket rendszeresítettünk 1937-ben, majd a háború alatt az RLM színeket.
Szín (vagy makettező) szempontból: Én RLM kártyákat használtam, Eses Sanyi RAL-t a roncselemzéshez és ugyanaz lett az eredmény: német szabvány színeket használtunk. Éppen ezért én a színkártyákhoz a RAL és az RLM jelzéseket is használtam ahol lehetett.
magoo
Viktor!
Van a Sanyi által feltett doksi a Sólyom festék igényéről.
A WM felületet ad meg a Herbignek a festék igénynél, majd kiszámolják a németek a mennyiséget.
A Krayer ajánlat festék mennyiségét érdemes összevetni ezekkel!
A Krayer hivatkozás a Herbigre: gépek.
magoo
Van a Sanyi által feltett doksi a Sólyom festék igényéről.
A WM felületet ad meg a Herbignek a festék igénynél, majd kiszámolják a németek a mennyiséget.
A Krayer ajánlat festék mennyiségét érdemes összevetni ezekkel!
A Krayer hivatkozás a Herbigre: gépek.
magoo
Akkor ott valami nem stimmel , hány négyzetméter lehet egy gép felülete ? vagy nem gépenként van értve ez a mennyiség ,
Pedig így van, nézd meg a Magó-tanulmányt az orgon...
Üdv
Üdv
120 kiló festékkel kb 1000-1200 négyzetmétert le lehet festeni , fújva meg mégtöbbet ,
Szia Miki
Akkor ezért van az hogy, a WM-16-hoz világos- és sötétszürke LJE jelű alapozót illetve fedőfestéket rendeltek külön 30-30 kilót, összesen 120 kilót gépenként? Míg a sólyomhoz. A Herbig 45 kiló fedőfestéket ajánlot 4 színben a Krayer 55 kiló "G"t...?
Üdv Viktor
Akkor ezért van az hogy, a WM-16-hoz világos- és sötétszürke LJE jelű alapozót illetve fedőfestéket rendeltek külön 30-30 kilót, összesen 120 kilót gépenként? Míg a sólyomhoz. A Herbig 45 kiló fedőfestéket ajánlot 4 színben a Krayer 55 kiló "G"t...?
Üdv Viktor
Az általad kereset három szó: Duco, Dilutexol és Glasurit
Duco -egyértelmű (szóráshoz) - nálunk Fiat, Budanil és Marosics
S. Dilutexol - ez a Springer/Raadas/Ipari Lakkok Gyára (Tóth Zoltán rendelkezik még infóval a konkrét színekről) Rába, Hoffher és Láng
Glasurit (Magó Károly kutatása) - AutoUnion/BMW (1979-ig!), Sipőczy és közvetlenül a WM
Duco -egyértelmű (szóráshoz) - nálunk Fiat, Budanil és Marosics
S. Dilutexol - ez a Springer/Raadas/Ipari Lakkok Gyára (Tóth Zoltán rendelkezik még infóval a konkrét színekről) Rába, Hoffher és Láng
Glasurit (Magó Károly kutatása) - AutoUnion/BMW (1979-ig!), Sipőczy és közvetlenül a WM
Hát azért szaladnék egy kört örömömben, ha belefutnék egy ilyen leírással és hivatalos színskálával, legyen az német vagy magyar. :D
I.
I.
Miki ne hagyd magad! 8-)
Ezt köszönöm, de mivel nem értem, ezért megköszönnék róla egy kis eszmefuttatást.
:( könyörgöm olvassátok már el a négy éve jelzett forrásokat!
Nem kell megálmodni semmit.
1938-ban nem színeket váltottak, hanem TECHNOLÓGIÁT! Nem RLM színű szivárványt akartak ők festeni Göring szemhéjára, hanem egyrétegű lakkokat amik a korábban 2-3 eltérő vegyület rétegzett felhordása helyett egyszerre tudta biztosítani az elvárt pozitív tulajdonságokat.
Nem kellett már köztes feszítés és alapozás a hőhatás kivédésére és a hólyagos felvállás megakadályozására. Nem kellett az aluminiumbronz meg az acetátos sigma oldat, hogy "fertőtlenítsen" meg levezesse a hőt. Az új univerzális lakkok 3 az egyben elven működtek (ad 1.: ha volt rá pénzed, hogy megvedd, ad 2.: ha teljesen be tudtad vonni a masinádat vele, mert pl.: az 50 nSi duraluminimumot nem tudtad...ugye a Junkers meg a nagyszerű ötletei...) nem kell más csak a Taschenbuch für Lackierbetriebe és a Tarnfiebel két kiadása hogy megértsd mi a kapcsolat a RAL és az RLM vagy bármelyik másik Heer st. között. Görgess csak itt le! : www.historycolors.de/deutsch/historycolors-archiv/ www.historycolors.de/deutsch/historycolors-archiv/
historycolors.de/deutsch/historycolors-archiv/
Nem kell megálmodni semmit.
1938-ban nem színeket váltottak, hanem TECHNOLÓGIÁT! Nem RLM színű szivárványt akartak ők festeni Göring szemhéjára, hanem egyrétegű lakkokat amik a korábban 2-3 eltérő vegyület rétegzett felhordása helyett egyszerre tudta biztosítani az elvárt pozitív tulajdonságokat.
Nem kellett már köztes feszítés és alapozás a hőhatás kivédésére és a hólyagos felvállás megakadályozására. Nem kellett az aluminiumbronz meg az acetátos sigma oldat, hogy "fertőtlenítsen" meg levezesse a hőt. Az új univerzális lakkok 3 az egyben elven működtek (ad 1.: ha volt rá pénzed, hogy megvedd, ad 2.: ha teljesen be tudtad vonni a masinádat vele, mert pl.: az 50 nSi duraluminimumot nem tudtad...ugye a Junkers meg a nagyszerű ötletei...) nem kell más csak a Taschenbuch für Lackierbetriebe és a Tarnfiebel két kiadása hogy megértsd mi a kapcsolat a RAL és az RLM vagy bármelyik másik Heer st. között. Görgess csak itt le! : www.historycolors.de/deutsch/historycolors-archiv/ www.historycolors.de/deutsch/historycolors-archiv/
historycolors.de/deutsch/historycolors-archiv/
Szia
Én nem vagyok meggyőzödve arról, hogy a 4 színt: (61/62/63/65)-öt egyszerre vezették be... Nem vagyok igazán otthon a témában, de talán az olvtársak kisegítenek, a Condor légios He-51-esek például viseltek RLM65-öt? Lehet, hogy valami későbbi igény lehetett a repgépek alúlról történő álcázása?
Üdv Viktor
Én nem vagyok meggyőzödve arról, hogy a 4 színt: (61/62/63/65)-öt egyszerre vezették be... Nem vagyok igazán otthon a témában, de talán az olvtársak kisegítenek, a Condor légios He-51-esek például viseltek RLM65-öt? Lehet, hogy valami későbbi igény lehetett a repgépek alúlról történő álcázása?
Üdv Viktor
Mégsem jó. A te forrásod is ugyan erre a könyvre hivatkozik, elnéztem a dátumot, nem valószínű a nyomdahiba (az eredetiben). Otthon van még egy, megnézem azt is, hátha más évjárat.
Üdv
Á
Üdv
Á
A zöldhöz még annyit, hogy egyszerű nyomdahiba is lehet, csak kérdés, hogy az 1943-as vagy 44-esben van elírva. Kellene még egy évkönyv.
Üdv
Ã
Üdv
Ã
Szia,
Szerintem ez ugyan annak a kiadványnak egy későbbi kiadására hivatkozik. A színeltérés látszott már, de a RAL fenntartotta magának a jogot, hogy a festékmintái kisebb eltéréseket mutassanak (mekkora lehetett ez?) A Herbig színmintái még nem ismertek (ők mekkora toleranciával gyártottak?). A zöld roncsról és egy 80 éves színmintán szerepel (mennyit változott az árnyalat?), ehhez képest egy számnyi eltérés számomra belelfér, főleg, hogy a 6002 világosabb, a zöldek meg idővel inkább sötétednek mint fakulnak.
Bocs, nem tudok linkelni:
http://www.zundappfool.com/techstuff/paint_codes_1944/p-41-a.jpg
A Luftwaffénak direkt fejlesztett színek elmélete ott sántít számomra, hogy az RLM 61/62/63/65-ből a 65 nem RAL szín, a Luftwaffe/RLM találhatta ki, akkor amikor a 61/62/63 RAL színek is jók voltak nekik.
Vagy nem volt olyan kék a RAL skálán ami jó lett volna álcázáshoz vagy Göring szeretett volna egy saját színt?
Üdv
Á
Szerintem ez ugyan annak a kiadványnak egy későbbi kiadására hivatkozik. A színeltérés látszott már, de a RAL fenntartotta magának a jogot, hogy a festékmintái kisebb eltéréseket mutassanak (mekkora lehetett ez?) A Herbig színmintái még nem ismertek (ők mekkora toleranciával gyártottak?). A zöld roncsról és egy 80 éves színmintán szerepel (mennyit változott az árnyalat?), ehhez képest egy számnyi eltérés számomra belelfér, főleg, hogy a 6002 világosabb, a zöldek meg idővel inkább sötétednek mint fakulnak.
Bocs, nem tudok linkelni:
http://www.zundappfool.com/techstuff/paint_codes_1944/p-41-a.jpg
A Luftwaffénak direkt fejlesztett színek elmélete ott sántít számomra, hogy az RLM 61/62/63/65-ből a 65 nem RAL szín, a Luftwaffe/RLM találhatta ki, akkor amikor a 61/62/63 RAL színek is jók voltak nekik.
Vagy nem volt olyan kék a RAL skálán ami jó lett volna álcázáshoz vagy Göring szeretett volna egy saját színt?
Üdv
Á
Elfogadom, de jobb lett volna odaírni (direkt írok hülyeséget):
Pl: RLM-104 (Pinkgrey) = G-2158, = RAL 45085, kb= FS54452
Pl: RLM-104 (Pinkgrey) = G-2158, = RAL 45085, kb= FS54452
A tavalyi MRT vitán (a videón elhangzik), kiadó kérte az FS kódot.
|
| 11004453_83255252346... |
itt:
Bocs itt van helyesen:
Üdv Viktor
Üdv Viktor
Szia
Nekem úgy rémlik, hogy 1938-as LDv521/1 a legkorábbi fennmaradt utasítás. Előtte is hivatkoztak már RLM színekre, de maga az eredeti utasítás nincs meg.
70/71/65 sor már egy olyan színsor lehetett, amit nem a festékgyárak érdekeit szem előtt tartva fejlesztettek, ill. vettek át, hanem a tényleges rejtés követelményei szerint a luftwaffe igényei szerint készült.
Én ezt az RLM/RAL átváltót ismertem eddig, ez a zündapp féle eddig ismeretlen volt nekem:
https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/hphotos-xtp1/v/t34.0-12/11004453_832552523469995_436675935_n.jpg
A mi a feltűnő hogy itt a zőld RAL 6003, míg az általad linkelt szerint RAL 6002
Üdv Viktor
Nekem úgy rémlik, hogy 1938-as LDv521/1 a legkorábbi fennmaradt utasítás. Előtte is hivatkoztak már RLM színekre, de maga az eredeti utasítás nincs meg.
70/71/65 sor már egy olyan színsor lehetett, amit nem a festékgyárak érdekeit szem előtt tartva fejlesztettek, ill. vettek át, hanem a tényleges rejtés követelményei szerint a luftwaffe igényei szerint készült.
Én ezt az RLM/RAL átváltót ismertem eddig, ez a zündapp féle eddig ismeretlen volt nekem:
https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/hphotos-xtp1/v/t34.0-12/11004453_832552523469995_436675935_n.jpg
A mi a feltűnő hogy itt a zőld RAL 6003, míg az általad linkelt szerint RAL 6002
Üdv Viktor
Szia,
Emlékeim szerint a linkelt topik kb. egy éve már előkerült, de akkor is megakadt.
www.network54.com/Forum/149674/thread/1280856220/1/Setting+the+cat+amongst+the+pigeons-+Early+Luftwaffe+colors+%28LONG+post%29
Ha minden dokumentum igaz, akkor a Me-109 1938-as kezelési utasításában van L40/51-70-71-65 szín. Ez a kódolás veszélyesen hasonlít az RLM 70-71-65-re.
Ha jól tudom az első fennmaradt L.Dv. 521 előírás, ami RLM színekre hivatkozik, is ebben az évben született.
Az L40/ sorozat 51-es színe nem található meg RLM 51 színként, a 70, 71, 65 viszont igen. Valamikor még az 1938-as L.Dv. 521 előtt ki kellett, hogy vonják az 51-es színt és RLM prefixet adjanak a tovább használt színeknek (ekkor már a 70, 71 és 65 is létezik), hiszen ez a dokumentum már RLM XX színekről szól.
Az RLM szériából a 61, 62, 63 színeknek volt RAL megfelelője, a 70, 71, 65-nek viszont nem. Ez egy 1943-as kiadvány vonatkozó oldala, 1938-43 között tudtommal nem változott a RAL számok kiosztása.
[/http://www.zundappfool.com/techstuff/paint_codes_1944/p-43-a.jpg
Szerintem legkésőbb 1938-ban (valószínű korábban is, mert a 61/62/63/65 egy álcamintában szerepelt) már létezett olyan, az RLM által használt színskála, ami nem volt teljesen a RAL színeknek megfeleltethető.
Üdv
Á
Emlékeim szerint a linkelt topik kb. egy éve már előkerült, de akkor is megakadt.
www.network54.com/Forum/149674/thread/1280856220/1/Setting+the+cat+amongst+the+pigeons-+Early+Luftwaffe+colors+%28LONG+post%29
Ha minden dokumentum igaz, akkor a Me-109 1938-as kezelési utasításában van L40/51-70-71-65 szín. Ez a kódolás veszélyesen hasonlít az RLM 70-71-65-re.
Ha jól tudom az első fennmaradt L.Dv. 521 előírás, ami RLM színekre hivatkozik, is ebben az évben született.
Az L40/ sorozat 51-es színe nem található meg RLM 51 színként, a 70, 71, 65 viszont igen. Valamikor még az 1938-as L.Dv. 521 előtt ki kellett, hogy vonják az 51-es színt és RLM prefixet adjanak a tovább használt színeknek (ekkor már a 70, 71 és 65 is létezik), hiszen ez a dokumentum már RLM XX színekről szól.
Az RLM szériából a 61, 62, 63 színeknek volt RAL megfelelője, a 70, 71, 65-nek viszont nem. Ez egy 1943-as kiadvány vonatkozó oldala, 1938-43 között tudtommal nem változott a RAL számok kiosztása.
[/http://www.zundappfool.com/techstuff/paint_codes_1944/p-43-a.jpg
Szerintem legkésőbb 1938-ban (valószínű korábban is, mert a 61/62/63/65 egy álcamintában szerepelt) már létezett olyan, az RLM által használt színskála, ami nem volt teljesen a RAL színeknek megfeleltethető.
Üdv
Á
A román a két ország közötti hadiállapot beáltáig brit (dk. green, dk earth, sky) a hadiállapot beálltát követően herbig (RLM65/64?)
Forrás:RFC
Üdv Viktor
Forrás:RFC
Üdv Viktor
Karcsi!
Lehet valamit tudni, hogy a többi szövetségesnél mi volt a helyzet? A románok, csehszlovákok milyen festéket használtak? Mindkét országban volt repgép gyártás, mindkét országban egy csomó német gépet használtak. Adódik a kérdés, hogy ők hogy oldották meg a festék beszerzést.
Üdv.
Levi
Lehet valamit tudni, hogy a többi szövetségesnél mi volt a helyzet? A románok, csehszlovákok milyen festéket használtak? Mindkét országban volt repgép gyártás, mindkét országban egy csomó német gépet használtak. Adódik a kérdés, hogy ők hogy oldották meg a festék beszerzést.
Üdv.
Levi
Kedves Fórumozók!
A magyartarka ügyet több szempont szerint vizsgáltuk eddig:
- kereskedelem
- vegyipar történet
- festékszínek
Kereskedelmi oldal:
Vadász Pisti mondta már az elején, hogy ezen a vonalon kell kutatni, mert ott sok információnak kell lennie. Ez bejött! A kereskedelmi levelezések egy része megmaradt, mely bizonyítja, hogy német festékek voltak a magyar piacon. (Még Nagy Sanyi Krayer recept alapján gyártott (Ipari Lakkok Gyára) Vitus repülőfestéke is német, Coswig környékéről származik. A kisasszony viszont magyar, aki legépelte a Krayer doksit) Podva szereti felpezsdíteni a kutatást! A hétvégén is beszéltünk és feldobott olyan kérdést, amiért átnéztem megint néhány doksit. Nos, a tanulmányomban azt írtam, hogy nem rendelt a WM a Lingeltől Herbig festéket 1939 után, mert drága volt, erre kiderül, hogy a WM-nek beszállítója volt még 1941-ben is a Herbig. 1941. június 10-én tájékoztatták Lingelt, hogy egy kanna festékanyaghoz még nincs meg a behozatali engedély. (1939. március és 1941. március közötti levelezés hiányzik. No trafalgar, mert igazolható, hogy nem teljes a levelezés, mivel utalás van olyan levélre, szállítmányra, melynek papírja nincs meg!) Ha megnézzük a G. álcázószín recepteket, akkor láthatjuk, hogy 1940. november 28-29-én készültek. Vajon miért kellett a német festék, amikor már a receptek kész voltak, lehetett volna tömegesen gyártani a WM-nek?
Nagy Sanyi tájékoztatott az előadásom után arról, hogy lesz nagy pofára esés, mert Gyuriék bebizonyítják, hogy a G. festék nem német!
A kereskedelmi levelek alapján remélem sikerül a Herbig Krayer levelezést megtalálni, mert akkor a továbbiakban nem kell a magyar eredet bizonyításához doksizni! Meglátjuk, majd, hogy a Krayer 1939-ben miért a Herbigre hivatkozik és miért nem a Gyuriék szerint rendelkezésre álló saját fejlesztései eredményére! Várom!
Vegyipar történet:
Sajnos kémiából közepes voltam, mert nem ez volt a kedvenc tantárgyam. Ebből kifolyólag nem vagyok szakembere a területnek, de igyekeztem minden receptet átnézni és az összetevőkről lehetőleg sok mindent kideríteni! A tanulmányomban olvasható, hogy a G. repülőfestékek két technológiai sorból állnak és az előadásomon érintettem, hogy a megmaradt receptek magyarosítottak, mert vannak benne olyan összetevők, melyek Krayer gyártásúak. Itt a fórumon 2015. január 15-én írtam róla, hogy mi tűnt el a Krayer iratok közül és mi nem. Igaz ekkor még konyhanyelven, mert az előadásra tartogattam a kifejtést. Sokolka 10 nap múlva kicsit konkrétabbá tette mindenkinek! Hogy világos legyen: Gyuriék megtalálták és publikálták, hogy Krayer 1947. június 17-én arról nyilatkozott a Szovjetunió Magyarországi Vagyonkezelőségének, hogy német licencet nem vásároltak, ami bizonyíthatóan hamis nyilatkozat volt, mert az anyagkiadás könyve szerint német anyagok gyártása (pl.: műgyanta) is folyt a vállalatnál. Az eredeti német receptek és a technológia átvételek dokumentumai eltűntek. (Maradt egy VASAG kollodiumgyapot ismertető, egy I.G. Farben cellulózéter ismertető és 1909-ből német nyelvű receptek.) A német kapcsolatokra (pl.: I.G. Farbenindustrie A.G., Beckacite Kunstharzfabrik G.m.B.H) utaló bizonyítékokat eltüntették, de portás ezt is lejegyezte a kiskönyvecskéjébe, ezért nyomon követhető, hogy kinek milyen termékét gyártották! Mivel az eredeti német doksik nincsenek meg, az átvett festéktechnológiák pontos forrása (egy-két kivétellel) nem derül ki a megmaradt receptekből, mert minden recept magyar nyelvű és szerepelnek benne a Krayer által gyártott anyagok is. Biztosra vehető, hogy ezek honosított receptek, melyekben a hazánkban nehezen beszerezhető anyagokat igyekeztek kiváltani, valamint a Krayer saját gyártású alapanyagait beletenni. Az álcázó színek esetében a 6272 és a 6273 sárga összetevőket a Krayer gyártotta le, ami igazolja a honosítást.
Nem vagyok kémikus, ezért én úgy vezettem le a külföldi technológia honosítását, hogy a dokumentumokból bizonyítható, hogy a Krayer L.J.E jelzésű festékei a Titanine anyagait jelentik. A festékek jelzését később megváltoztatták, és az L.J.E-ből E. lett. Ezt a receptekkel és a recepteket összefogó kartotékrendszerrel lehet bizonyítani. (Az E. receptek a kartotékrendszer L.J.E jelzésénél vannak és van olyan recept melynél az L.J.E és az E. minden összetevőben, súlyrészben és anyagjelölési kódban egyezik.) A G. festékcsalád hígítója megegyezik az E.610 (korábban L.J.E.610) hígítójával, mely bizonyíthatóan a németek által szállított Titanine anyaga. Persze lehetne azt mondani, hogy azért egyezik, mert a magyarok olyan festéket fejlesztettek önállóan, mely a Titanineból indul ki. Ezzel egy baj van, az, hogy a G. sor két technológiából áll, mert az álcázószínek lakkgyapot alapanyagból készültek, a trikolór színei pedig műgyantából. Amikor elkészültek a jelzőfestékek receptjei a német Beckosol 15 műgyantát használták benne, nem az akkor már rendelkezésre álló és a német Beckosol 15-el felcserélhető Krayer Krayol 15-öt. Azért nem Krayer fejlesztésűek még a nemzeti színek sem, mert ha saját fejlesztés lenne a G. festékcsalád, akkor a már rendelkezésre álló Krayer műgyantát tették volna bele és nem a németet. Bizonyítható a Trinát esetében, hogy pont az volt a fejlesztés célja, hogy kiváltsák a német Beckosol 15-öt a Krayol 15-re. Összegezve: sok idő és pénz megy el a Trinát Beckosol 15 műgyantájának a kiváltására a Krayol 15-re. De, a (Gyuriék által erőltetett saját fejlesztésű) repülőfestéket a Krayol 15 helyett inkább a német Beckosol 15 műgyantával fejlesztették ki, hogy majd azért kelljen fejleszteni és kísérletezni, hogy kiváltsák ebből is a Beckosol 15-öt a Krayol 15-re. Később egyébként megtörtént a Beckosol 15 kiváltása Krayol 15-re, ami igazolja, hogy az eredeti recepteket tovább kellett módosítani, azzal, hogy német műgyantát is kiváltották a magyarra.
Tegyük fel, hogy teljesen magyar fejlesztés a Krayer G. festék 1940. novemberében! Ha a Gyuriék bizonyítéka alátámassza, akkor is ott a portáskönyv, melyet egy magyar szakember szakvéleményezett! (Persze ez nem fog számítani, ahogy eddig sem, mert nem támasztja alá a sztorit!) Tehát lehetséges, hogy eljutottak a fejlesztés végére, de nem tudták valami okból nagy tömegben gyártani, mert egyetlen gyártási szám alatt sem szerepel! (Ezért kellett a Herbig!) Az anyakiadási könyv szerint a könnyűfémek bevonására alkalmas festékek fejlesztése 1943-tól került abba a stádiumba, hogy eljussanak a kísérleti gyártásig. 1943. novemberben (nincs feltüntetve a munkanap) és 1944. február végén-március elején (nincs feltüntetve a munkanap) találtam meg a könnyűfém lakkok kísérleti gyártás bejegyzését. (Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, hogy a H.1711/G.1103/ átvonó lakk receptje 1944. február elején készült, majd a könnyűfémre való lakk kísérleti gyártása 1944. február végén-március elején történt) Az utolsó műgyanta kísérleti gyártás 1944 nyarán volt (nincs feltüntetve a munkanap), ekkor Beckosol 31 műgyantagyártási kísérlet volt. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Krayer fejlesztett és szerintem sikerült előállítania olyan könnyűfém lakkot, mely alkalmas volt a repülőgépek lefestésére, de ez nem 1938-39-ben volt. A szorgalmas portás lejegyezte a gyártási időpontokat, ezért tudjuk, hogy mikor!
Utaltam Müller Sándor publikációjára, melyet Lakkipai műgyanták címmel adtak ki 1946-ban. (Az összeállítását Krayer Gyula segítette.) Ebben bemutatták a különböző műgyanták szerkezetét, felsoroltak sok külföldi műgyantát, még olyan lakkipari műgyantafejlesztéseket is publikáltak, melyek zsákutcának bizonyultak, vagy nem váltak be, de a Krayer műgyantáról nem tesznek említést. Ahogy Sokolka írta, senki sem verte büszkén a mellét, hogy hadianyagokat állítottak elő és láss csodát 1946-ban a Krayer Gyula és a Müller Sándor könyvet adhatott ki ebben a témában. Van egy kézzel írt napló a gyártásról, vannak magyar receptek, amivel lehet gyártani a háború után is, amit igényelnek, de nincs német recept és technológia átvétel. Ezt megkoronázták azzal a nyilatkozattal, hogy semmi közünk a németekhez!
Nagy Sanyi tájékoztatott az előadásom után arról, hogy lesz nagy pofára esés, mert Gyuriék bebizonyítják, hogy a G. festék nem német!
Sajnos közepes voltam kémiából, ezért könnyen be lehet bizonyítani, hogy van nálam sokkal képzettebb szakember! Ha a receptek vezetnek sikerre az ősmagyar elméletben, akkor biztos megmagyarázzák mindenkinek, hogy mi a különbség a német Beckosol 15 műgyanta és a receptekben szereplő Beckosol 15 műgyanta között, vagy a német trikezilfoszfát és a magyar trikezilfoszfát között. Arra is pontos magyarázatot fogunk kapni, hogy miért kellett a G. jelzőfestékekbe Beckosol 15 műgyanta, amikor volt vele felcserélhető Krayol 15, mely végül a következő lépcsőben csak belekerült a receptekbe. A színezőanyagok között van Krayer, azt nem kell elmagyarázni senkinek, mert kivetítettem a portáskönyvéből. A receptekből remélhetőleg Gyuriék ki fogják deríteni azt is, hogy hogyan lehet festéket gyártani a recept elkészülése előtt!
A színek:
A roncsokon talált színeket, ha összeveti mindenki a referencia kártyákkal, akkor a szemének csak hisz. Az általam elkészített színminták más összetevőkből készültek, mint a roncson lévő színek, de a végeredmény látható. Nem az számít, hogy milyen színezőanyagokból, milyen anyagminőségben készült, hanem az, hogy egyezik a roncson lévő színnel vagy sem. Ehhez nem kell kémikusnak lenni, csak nézni. Hol vannak a magyar színek a roncsokon! Bizonyítható, hogy a G. festékcsalád színeit és alkotó elemeit két magyar festékgyár is képes volt szállítani! Az egyik a Győri Lakkgyár, a másik a Schramm Kristóf Lakk és Festékgyárak. Ezek vagy a Krayer licencet gyártották, vagy a Magyarországon rendszeresített német festékanyagokat. Az interneten 5 perc alatt eldöntheti mindenki, hogy melyik, mert az egyik cég ős magyar alapítóit Reichhold és Boeckingnek, a másik cég anyavállalatának egyik alapítóját pedig Christoph Schrammnak hívták. A győri gyárról azt állítja egy hamburgi cég reklámja, hogy egy gyáruk Raab, Ungarn telephelyen van. A magyar Schramm céges papírokon és a nem magyar Schramm céges papírokon is feltüntették, hogy a cég kapott kitüntetést 1862-ben Londonban.
Én nem vagyok lépéskényszerben! Ha Sanyi jóslata beválik és bebizonyosodik, hogy HFC színű magyar fejlesztésű festékek voltak a G. festékcsalád termékei, melyek már 1938-tól rendelkezésre álltak, akkor biztos megnézhetem a bizonyítékokat, ahogy mindenki és azt mondom, hogy: gratulálok!
Egy kérdésem lesz: akkor miért kellett hazudozni, doksizni, szelektálni, hivatkozás nélkül átvenni az anyagomat és bizonyítékot kreálni? Érdemes elolvasni a Bernád-Punka szerzőpáros 2015-ös tanulmányát, melyben kifejtik, hogy nem gond a szelektálás és doksi tartalom megváltoztatás! Továbbá felfedezték a Ju.86 PB (Punka Bernád) típusváltozatát, mely vegyes építésű!
Az a probléma, hogy a pofára esésen van, aki már túl van!
magoo
A magyartarka ügyet több szempont szerint vizsgáltuk eddig:
- kereskedelem
- vegyipar történet
- festékszínek
Kereskedelmi oldal:
Vadász Pisti mondta már az elején, hogy ezen a vonalon kell kutatni, mert ott sok információnak kell lennie. Ez bejött! A kereskedelmi levelezések egy része megmaradt, mely bizonyítja, hogy német festékek voltak a magyar piacon. (Még Nagy Sanyi Krayer recept alapján gyártott (Ipari Lakkok Gyára) Vitus repülőfestéke is német, Coswig környékéről származik. A kisasszony viszont magyar, aki legépelte a Krayer doksit) Podva szereti felpezsdíteni a kutatást! A hétvégén is beszéltünk és feldobott olyan kérdést, amiért átnéztem megint néhány doksit. Nos, a tanulmányomban azt írtam, hogy nem rendelt a WM a Lingeltől Herbig festéket 1939 után, mert drága volt, erre kiderül, hogy a WM-nek beszállítója volt még 1941-ben is a Herbig. 1941. június 10-én tájékoztatták Lingelt, hogy egy kanna festékanyaghoz még nincs meg a behozatali engedély. (1939. március és 1941. március közötti levelezés hiányzik. No trafalgar, mert igazolható, hogy nem teljes a levelezés, mivel utalás van olyan levélre, szállítmányra, melynek papírja nincs meg!) Ha megnézzük a G. álcázószín recepteket, akkor láthatjuk, hogy 1940. november 28-29-én készültek. Vajon miért kellett a német festék, amikor már a receptek kész voltak, lehetett volna tömegesen gyártani a WM-nek?
Nagy Sanyi tájékoztatott az előadásom után arról, hogy lesz nagy pofára esés, mert Gyuriék bebizonyítják, hogy a G. festék nem német!
A kereskedelmi levelek alapján remélem sikerül a Herbig Krayer levelezést megtalálni, mert akkor a továbbiakban nem kell a magyar eredet bizonyításához doksizni! Meglátjuk, majd, hogy a Krayer 1939-ben miért a Herbigre hivatkozik és miért nem a Gyuriék szerint rendelkezésre álló saját fejlesztései eredményére! Várom!
Vegyipar történet:
Sajnos kémiából közepes voltam, mert nem ez volt a kedvenc tantárgyam. Ebből kifolyólag nem vagyok szakembere a területnek, de igyekeztem minden receptet átnézni és az összetevőkről lehetőleg sok mindent kideríteni! A tanulmányomban olvasható, hogy a G. repülőfestékek két technológiai sorból állnak és az előadásomon érintettem, hogy a megmaradt receptek magyarosítottak, mert vannak benne olyan összetevők, melyek Krayer gyártásúak. Itt a fórumon 2015. január 15-én írtam róla, hogy mi tűnt el a Krayer iratok közül és mi nem. Igaz ekkor még konyhanyelven, mert az előadásra tartogattam a kifejtést. Sokolka 10 nap múlva kicsit konkrétabbá tette mindenkinek! Hogy világos legyen: Gyuriék megtalálták és publikálták, hogy Krayer 1947. június 17-én arról nyilatkozott a Szovjetunió Magyarországi Vagyonkezelőségének, hogy német licencet nem vásároltak, ami bizonyíthatóan hamis nyilatkozat volt, mert az anyagkiadás könyve szerint német anyagok gyártása (pl.: műgyanta) is folyt a vállalatnál. Az eredeti német receptek és a technológia átvételek dokumentumai eltűntek. (Maradt egy VASAG kollodiumgyapot ismertető, egy I.G. Farben cellulózéter ismertető és 1909-ből német nyelvű receptek.) A német kapcsolatokra (pl.: I.G. Farbenindustrie A.G., Beckacite Kunstharzfabrik G.m.B.H) utaló bizonyítékokat eltüntették, de portás ezt is lejegyezte a kiskönyvecskéjébe, ezért nyomon követhető, hogy kinek milyen termékét gyártották! Mivel az eredeti német doksik nincsenek meg, az átvett festéktechnológiák pontos forrása (egy-két kivétellel) nem derül ki a megmaradt receptekből, mert minden recept magyar nyelvű és szerepelnek benne a Krayer által gyártott anyagok is. Biztosra vehető, hogy ezek honosított receptek, melyekben a hazánkban nehezen beszerezhető anyagokat igyekeztek kiváltani, valamint a Krayer saját gyártású alapanyagait beletenni. Az álcázó színek esetében a 6272 és a 6273 sárga összetevőket a Krayer gyártotta le, ami igazolja a honosítást.
Nem vagyok kémikus, ezért én úgy vezettem le a külföldi technológia honosítását, hogy a dokumentumokból bizonyítható, hogy a Krayer L.J.E jelzésű festékei a Titanine anyagait jelentik. A festékek jelzését később megváltoztatták, és az L.J.E-ből E. lett. Ezt a receptekkel és a recepteket összefogó kartotékrendszerrel lehet bizonyítani. (Az E. receptek a kartotékrendszer L.J.E jelzésénél vannak és van olyan recept melynél az L.J.E és az E. minden összetevőben, súlyrészben és anyagjelölési kódban egyezik.) A G. festékcsalád hígítója megegyezik az E.610 (korábban L.J.E.610) hígítójával, mely bizonyíthatóan a németek által szállított Titanine anyaga. Persze lehetne azt mondani, hogy azért egyezik, mert a magyarok olyan festéket fejlesztettek önállóan, mely a Titanineból indul ki. Ezzel egy baj van, az, hogy a G. sor két technológiából áll, mert az álcázószínek lakkgyapot alapanyagból készültek, a trikolór színei pedig műgyantából. Amikor elkészültek a jelzőfestékek receptjei a német Beckosol 15 műgyantát használták benne, nem az akkor már rendelkezésre álló és a német Beckosol 15-el felcserélhető Krayer Krayol 15-öt. Azért nem Krayer fejlesztésűek még a nemzeti színek sem, mert ha saját fejlesztés lenne a G. festékcsalád, akkor a már rendelkezésre álló Krayer műgyantát tették volna bele és nem a németet. Bizonyítható a Trinát esetében, hogy pont az volt a fejlesztés célja, hogy kiváltsák a német Beckosol 15-öt a Krayol 15-re. Összegezve: sok idő és pénz megy el a Trinát Beckosol 15 műgyantájának a kiváltására a Krayol 15-re. De, a (Gyuriék által erőltetett saját fejlesztésű) repülőfestéket a Krayol 15 helyett inkább a német Beckosol 15 műgyantával fejlesztették ki, hogy majd azért kelljen fejleszteni és kísérletezni, hogy kiváltsák ebből is a Beckosol 15-öt a Krayol 15-re. Később egyébként megtörtént a Beckosol 15 kiváltása Krayol 15-re, ami igazolja, hogy az eredeti recepteket tovább kellett módosítani, azzal, hogy német műgyantát is kiváltották a magyarra.
Tegyük fel, hogy teljesen magyar fejlesztés a Krayer G. festék 1940. novemberében! Ha a Gyuriék bizonyítéka alátámassza, akkor is ott a portáskönyv, melyet egy magyar szakember szakvéleményezett! (Persze ez nem fog számítani, ahogy eddig sem, mert nem támasztja alá a sztorit!) Tehát lehetséges, hogy eljutottak a fejlesztés végére, de nem tudták valami okból nagy tömegben gyártani, mert egyetlen gyártási szám alatt sem szerepel! (Ezért kellett a Herbig!) Az anyakiadási könyv szerint a könnyűfémek bevonására alkalmas festékek fejlesztése 1943-tól került abba a stádiumba, hogy eljussanak a kísérleti gyártásig. 1943. novemberben (nincs feltüntetve a munkanap) és 1944. február végén-március elején (nincs feltüntetve a munkanap) találtam meg a könnyűfém lakkok kísérleti gyártás bejegyzését. (Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, hogy a H.1711/G.1103/ átvonó lakk receptje 1944. február elején készült, majd a könnyűfémre való lakk kísérleti gyártása 1944. február végén-március elején történt) Az utolsó műgyanta kísérleti gyártás 1944 nyarán volt (nincs feltüntetve a munkanap), ekkor Beckosol 31 műgyantagyártási kísérlet volt. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a Krayer fejlesztett és szerintem sikerült előállítania olyan könnyűfém lakkot, mely alkalmas volt a repülőgépek lefestésére, de ez nem 1938-39-ben volt. A szorgalmas portás lejegyezte a gyártási időpontokat, ezért tudjuk, hogy mikor!
Utaltam Müller Sándor publikációjára, melyet Lakkipai műgyanták címmel adtak ki 1946-ban. (Az összeállítását Krayer Gyula segítette.) Ebben bemutatták a különböző műgyanták szerkezetét, felsoroltak sok külföldi műgyantát, még olyan lakkipari műgyantafejlesztéseket is publikáltak, melyek zsákutcának bizonyultak, vagy nem váltak be, de a Krayer műgyantáról nem tesznek említést. Ahogy Sokolka írta, senki sem verte büszkén a mellét, hogy hadianyagokat állítottak elő és láss csodát 1946-ban a Krayer Gyula és a Müller Sándor könyvet adhatott ki ebben a témában. Van egy kézzel írt napló a gyártásról, vannak magyar receptek, amivel lehet gyártani a háború után is, amit igényelnek, de nincs német recept és technológia átvétel. Ezt megkoronázták azzal a nyilatkozattal, hogy semmi közünk a németekhez!
Nagy Sanyi tájékoztatott az előadásom után arról, hogy lesz nagy pofára esés, mert Gyuriék bebizonyítják, hogy a G. festék nem német!
Sajnos közepes voltam kémiából, ezért könnyen be lehet bizonyítani, hogy van nálam sokkal képzettebb szakember! Ha a receptek vezetnek sikerre az ősmagyar elméletben, akkor biztos megmagyarázzák mindenkinek, hogy mi a különbség a német Beckosol 15 műgyanta és a receptekben szereplő Beckosol 15 műgyanta között, vagy a német trikezilfoszfát és a magyar trikezilfoszfát között. Arra is pontos magyarázatot fogunk kapni, hogy miért kellett a G. jelzőfestékekbe Beckosol 15 műgyanta, amikor volt vele felcserélhető Krayol 15, mely végül a következő lépcsőben csak belekerült a receptekbe. A színezőanyagok között van Krayer, azt nem kell elmagyarázni senkinek, mert kivetítettem a portáskönyvéből. A receptekből remélhetőleg Gyuriék ki fogják deríteni azt is, hogy hogyan lehet festéket gyártani a recept elkészülése előtt!
A színek:
A roncsokon talált színeket, ha összeveti mindenki a referencia kártyákkal, akkor a szemének csak hisz. Az általam elkészített színminták más összetevőkből készültek, mint a roncson lévő színek, de a végeredmény látható. Nem az számít, hogy milyen színezőanyagokból, milyen anyagminőségben készült, hanem az, hogy egyezik a roncson lévő színnel vagy sem. Ehhez nem kell kémikusnak lenni, csak nézni. Hol vannak a magyar színek a roncsokon! Bizonyítható, hogy a G. festékcsalád színeit és alkotó elemeit két magyar festékgyár is képes volt szállítani! Az egyik a Győri Lakkgyár, a másik a Schramm Kristóf Lakk és Festékgyárak. Ezek vagy a Krayer licencet gyártották, vagy a Magyarországon rendszeresített német festékanyagokat. Az interneten 5 perc alatt eldöntheti mindenki, hogy melyik, mert az egyik cég ős magyar alapítóit Reichhold és Boeckingnek, a másik cég anyavállalatának egyik alapítóját pedig Christoph Schrammnak hívták. A győri gyárról azt állítja egy hamburgi cég reklámja, hogy egy gyáruk Raab, Ungarn telephelyen van. A magyar Schramm céges papírokon és a nem magyar Schramm céges papírokon is feltüntették, hogy a cég kapott kitüntetést 1862-ben Londonban.
Én nem vagyok lépéskényszerben! Ha Sanyi jóslata beválik és bebizonyosodik, hogy HFC színű magyar fejlesztésű festékek voltak a G. festékcsalád termékei, melyek már 1938-tól rendelkezésre álltak, akkor biztos megnézhetem a bizonyítékokat, ahogy mindenki és azt mondom, hogy: gratulálok!
Egy kérdésem lesz: akkor miért kellett hazudozni, doksizni, szelektálni, hivatkozás nélkül átvenni az anyagomat és bizonyítékot kreálni? Érdemes elolvasni a Bernád-Punka szerzőpáros 2015-ös tanulmányát, melyben kifejtik, hogy nem gond a szelektálás és doksi tartalom megváltoztatás! Továbbá felfedezték a Ju.86 PB (Punka Bernád) típusváltozatát, mely vegyes építésű!
Az a probléma, hogy a pofára esésen van, aki már túl van!
magoo
Reichs-Ausschuß für Lieferbedingungen und Gütesicherung ez a RAL betűszó megfejtése. Ez egy hatósági szabvány, hogy pl. a "kanárisárga" színt ne az otthoni kalitkalakó színe alapján kelljen meghatározni. 210 színt tartalmaz ma, de 40-el indult 27-ben...
Podva!
Szerintem az is meg lesz, csak egy másik (teljesebb) katalógusban.
Szerintem az is meg lesz, csak egy másik (teljesebb) katalógusban.
Ádám!
Állítólag valahol fent van a magyar járművek színmeghatározása RAL-ban.
Állítólag valahol fent van a magyar járművek színmeghatározása RAL-ban.
Folytatás:
Van egy csomó szín, amivel repülőgépeket festettek és nincs RLM besorolása. Ezek alapvetően exportra szállított gépek, vagy sport, ill, utasgépek. A mai napig vita van róla, hogy a Bf-108 kékje RLM-24 vagy RAL 2008. Szerintem az utóbbi. Nem véletlenül nincs RLM megfelelője a Ju-86 szürkéjének, vagy "magyar" piszkossárgának.
Van egy csomó szín, amivel repülőgépeket festettek és nincs RLM besorolása. Ezek alapvetően exportra szállított gépek, vagy sport, ill, utasgépek. A mai napig vita van róla, hogy a Bf-108 kékje RLM-24 vagy RAL 2008. Szerintem az utóbbi. Nem véletlenül nincs RLM megfelelője a Ju-86 szürkéjének, vagy "magyar" piszkossárgának.
Igen pontosan ezt mondom.
A RAL egy épitőipari cég volt, 1927-ben alakult. Falfestékekhez találta ki a színek rendszerezését. A rendszerezés elvét még nem tudom.
Ebből fejlődött ki az ipar többi részére is átterjedő rendszer. A RAL katalógusokat is tematikusan forgalmazzák, ezért hozzáférésük és áruk is különböző. Van 1500 Ft -ért és van 600.000 Ft-ért is katalógus.
Szerintem azért nem merült fel a kutatók között a RAL szerinti meghatározás, mert mindenki követte az amerikai piac rossz beidegződését. Ezt segítette a nagyszámú USA technika elterjedése a folyamatos háborúkban. A Luftwaffe a mai napig RAL-ban határozza meg a színeket.
Tehát szerintem minden (nem kutyult) RLM színnek meg van a RAL megfelelője, csak meg kell keresnünk. Természetesen csak azok kaptak RLM besorolást, amelyeket az RLM saját rendszerébe integrált. Hogy hogyan működött az RLM kiválasztási rendszere, arra majd a témában jártasabbak válaszolnak. Magyarán minden RLM RAL, de nem minden RAL RLM.
A RAL egy épitőipari cég volt, 1927-ben alakult. Falfestékekhez találta ki a színek rendszerezését. A rendszerezés elvét még nem tudom.
Ebből fejlődött ki az ipar többi részére is átterjedő rendszer. A RAL katalógusokat is tematikusan forgalmazzák, ezért hozzáférésük és áruk is különböző. Van 1500 Ft -ért és van 600.000 Ft-ért is katalógus.
Szerintem azért nem merült fel a kutatók között a RAL szerinti meghatározás, mert mindenki követte az amerikai piac rossz beidegződését. Ezt segítette a nagyszámú USA technika elterjedése a folyamatos háborúkban. A Luftwaffe a mai napig RAL-ban határozza meg a színeket.
Tehát szerintem minden (nem kutyult) RLM színnek meg van a RAL megfelelője, csak meg kell keresnünk. Természetesen csak azok kaptak RLM besorolást, amelyeket az RLM saját rendszerébe integrált. Hogy hogyan működött az RLM kiválasztási rendszere, arra majd a témában jártasabbak válaszolnak. Magyarán minden RLM RAL, de nem minden RAL RLM.
Lehet szerencsésebb lett volna cég helyett intézetet írnom. A RAL nem szabvány, színkatalógus konkrét színekből amit a RAL hozott létre, pont ez a hátránya.
Meglátásod szerint az összes korai RLM szín megfeleltethető a korabeli RAL katalógusnak? Mert erről beszéltünk, nem a 61/62/63-ról.
Lehetséges, hogy minden (korai) RLM színnek van RAL megfelelője, de ez eddig egy kutató munkájában sem merült fel, ami azért vet fel kérdéseket.
Üdv
Á
Meglátásod szerint az összes korai RLM szín megfeleltethető a korabeli RAL katalógusnak? Mert erről beszéltünk, nem a 61/62/63-ról.
Lehetséges, hogy minden (korai) RLM színnek van RAL megfelelője, de ez eddig egy kutató munkájában sem merült fel, ami azért vet fel kérdéseket.
Üdv
Á
Szia Ádám
A RAL nem egy cég hanem egy szabvány, amit a színek egységesítése céljából hoztak létre, talán az elsők között. Az RLM indulásakor kézenfekvő volt ebből a színsorból válogatni 36-37-ben. Később természetesen lettek színek bevezetve amelyekre nincs RAL megfelelő (pl: RLM 65) de a mi esetünkben érdeker RLM61/62/63 nem ilyen.
Üdv Viktor
A RAL nem egy cég hanem egy szabvány, amit a színek egységesítése céljából hoztak létre, talán az elsők között. Az RLM indulásakor kézenfekvő volt ebből a színsorból válogatni 36-37-ben. Később természetesen lettek színek bevezetve amelyekre nincs RAL megfelelő (pl: RLM 65) de a mi esetünkben érdeker RLM61/62/63 nem ilyen.
Üdv Viktor
Az FS-RLM viszonyítás valószínű ezekre az okokra vezethető vissza.
Abban nem vagyok biztos, hogy az RLM színeknek minden esetben van RAL megfelelője, pl. az RLM 28 weinrot néven fut, de ugyan ez az elnevezése a RAL 3005 színének is, viszont (képernyőről) a két szín eltér egymástól.
Párhuzamként ott van a Dunkelgelb nach Muster elnevezésű festék a szárazföldi technikára, sosem került be a RAL színek közé, külön kártyákat gyártottak hozzá pedig tetemes mennyiség fogyhatott belőle, mert 1943-tól standard alapszín volt a RAL 7028 bevezetéséig.
Nem tudom, hogy bárki kutatta-e azt, hogyan választott színeket a légügyi minisztérium, volt-e saját technikai háttere, milyen kapcsolatban volt a RAL céggel?
Az elképzelhető, hogy az RLM átszámozta és átnevezte a meglévő RAL színeket, de ennek nem látom semmi előnyét.
Üdv
Á
Abban nem vagyok biztos, hogy az RLM színeknek minden esetben van RAL megfelelője, pl. az RLM 28 weinrot néven fut, de ugyan ez az elnevezése a RAL 3005 színének is, viszont (képernyőről) a két szín eltér egymástól.
Párhuzamként ott van a Dunkelgelb nach Muster elnevezésű festék a szárazföldi technikára, sosem került be a RAL színek közé, külön kártyákat gyártottak hozzá pedig tetemes mennyiség fogyhatott belőle, mert 1943-tól standard alapszín volt a RAL 7028 bevezetéséig.
Nem tudom, hogy bárki kutatta-e azt, hogyan választott színeket a légügyi minisztérium, volt-e saját technikai háttere, milyen kapcsolatban volt a RAL céggel?
Az elképzelhető, hogy az RLM átszámozta és átnevezte a meglévő RAL színeket, de ennek nem látom semmi előnyét.
Üdv
Á
Szándékaim ellenére nem tudtam részt venni a vasárnapi előadáson, amit nagyon sajnálok.
Nekem már nagyon régen piszkálja egy apróság.
Miért Fs-ben keressük a megfelelő színeket?
Nem tudok másra gondolni, mint egy a hetvenes-nyolcvanas évekből eredő rossz beidegződésre. Akkor az USA volt a makettező élet középpontja. Természetes, hogy az általuk használt kódban jelentek meg a festékek és leírások.
A mi kicsiny légierőnk viszont Európában működőt, ahol a kontinens legtöbb országában a RAL színskála az elfogadott.
Meggyőződésem, hogy minden alap RLM színnek megtalálható a RAL megfelelője.
Miért akarunk gulyást főzni amerikai recept alapján?
Nekem már nagyon régen piszkálja egy apróság.
Miért Fs-ben keressük a megfelelő színeket?
Nem tudok másra gondolni, mint egy a hetvenes-nyolcvanas évekből eredő rossz beidegződésre. Akkor az USA volt a makettező élet középpontja. Természetes, hogy az általuk használt kódban jelentek meg a festékek és leírások.
A mi kicsiny légierőnk viszont Európában működőt, ahol a kontinens legtöbb országában a RAL színskála az elfogadott.
Meggyőződésem, hogy minden alap RLM színnek megtalálható a RAL megfelelője.
Miért akarunk gulyást főzni amerikai recept alapján?
Üdv
Azért volt számomra más érdekesség is a konferencián:
Károly kivetített egy Krayer G jelű és egy Titanine (LJE jelű) higító receptet. Ami a nagyon érdekes benne, hogy alkotókra, összetételre, még dátumra is tökéletesen megegyeztek egymással... Vajon miért?
További érdekesség volt, hogy végre kiderült, ki volt a Titanine-ár össze összehasonlító táblán a "Dán" nevű ajánlatküldő... Ő egy budapesti festéknagyker volt, bizonyos Dán Kristóf, akitől árajánlatot kértek Titanine festék szállításra... (Valószínűleg gyártókapacitás nélkül...)
Kezd összeállni a kép, hogy miért épp a Krayer volt a WM-nek a megfelelő partner: Ha egy festékgyár rendel 15 vagon Wollét, meg 5 vagon Trikrezilfoszfátot, meg mindenféle egyéb festékalapanyagot külföldi partnerétől, akkor szerintem a hazai festékipar ellátásához szükséges pár tonna spéci festéket nyomott áron, vagy akár grátisz is beszerezhette. Ezért volt versenyképes bármelyik külföldi festékgyár hazai képviseletével...
Üdv Viktor
Azért volt számomra más érdekesség is a konferencián:
Károly kivetített egy Krayer G jelű és egy Titanine (LJE jelű) higító receptet. Ami a nagyon érdekes benne, hogy alkotókra, összetételre, még dátumra is tökéletesen megegyeztek egymással... Vajon miért?
További érdekesség volt, hogy végre kiderült, ki volt a Titanine-ár össze összehasonlító táblán a "Dán" nevű ajánlatküldő... Ő egy budapesti festéknagyker volt, bizonyos Dán Kristóf, akitől árajánlatot kértek Titanine festék szállításra... (Valószínűleg gyártókapacitás nélkül...)
Kezd összeállni a kép, hogy miért épp a Krayer volt a WM-nek a megfelelő partner: Ha egy festékgyár rendel 15 vagon Wollét, meg 5 vagon Trikrezilfoszfátot, meg mindenféle egyéb festékalapanyagot külföldi partnerétől, akkor szerintem a hazai festékipar ellátásához szükséges pár tonna spéci festéket nyomott áron, vagy akár grátisz is beszerezhette. Ezért volt versenyképes bármelyik külföldi festékgyár hazai képviseletével...
Üdv Viktor
Kedves Fórumozók!
Korábban azt hittem, hogy a Krayer gyárbirodalmat nem lehet felülmúlni, DE az élet kegyetlen!
A WM a Herbigtől fémre, fára és vászonra rendelt festéket a Ju.86-oson használt festékszínekből. Most már tudom, hogy laikus vagyok, mert nem jöttem rá, hogy a Ju.86 vegyes építésű, ezért rendelték a fára és a vászonra festhető festéket! Pompás!
Az MKHL nagyon különleges Ju.86-osokat rendszeresített: Vegyes építésű volt, melyen barna korróziót látott a mérnöki szem és kaméleon festék van rajta, mert Dénesék vörösesbarnának látták, a referencia fotókon pedig RLM61. Szerintem itt az idő a doksigyárat ismét beindítani, és Sanyi kisasszonyát megkérni, hogy gépeljen egy eredeti típus ismertetőt a vegyes építésű Ju.86-ról.
Nagyon sajnálom, hogy nem világnyelv a magyar, mert akkor mindenki láthatná az alapos szakmai felkészültséget és az én laikusságomat!
magoo
Korábban azt hittem, hogy a Krayer gyárbirodalmat nem lehet felülmúlni, DE az élet kegyetlen!
A WM a Herbigtől fémre, fára és vászonra rendelt festéket a Ju.86-oson használt festékszínekből. Most már tudom, hogy laikus vagyok, mert nem jöttem rá, hogy a Ju.86 vegyes építésű, ezért rendelték a fára és a vászonra festhető festéket! Pompás!
Az MKHL nagyon különleges Ju.86-osokat rendszeresített: Vegyes építésű volt, melyen barna korróziót látott a mérnöki szem és kaméleon festék van rajta, mert Dénesék vörösesbarnának látták, a referencia fotókon pedig RLM61. Szerintem itt az idő a doksigyárat ismét beindítani, és Sanyi kisasszonyát megkérni, hogy gépeljen egy eredeti típus ismertetőt a vegyes építésű Ju.86-ról.
Nagyon sajnálom, hogy nem világnyelv a magyar, mert akkor mindenki láthatná az alapos szakmai felkészültséget és az én laikusságomat!
magoo