Nem, nem azt mondom, hogy az oldal szakértőinek válaszolnia kell a kérdésekre, inkább hogy én személy szerint örülök, ha megteszik. Sajnos sokan nem viselik a sallangmentes kritikát és sértődés a vége, visszacsapás, annak meg az, hogy a szakértő nem véleményez inkább. Hirtelen két személy jut eszembe, akik ilyesmi miatt hagyták itt az oldalt és óriási veszteség volt, mert segítőkészek voltak: a Fülöp Sándor meg a Szabó Ákos. Persze sokszor a sértődés abból fakadt, hogy mindig maximalista szemmel véleményeztek, ami nem mindig állt arányban a véleményezett makett alkotójának tudásszintjével és hitelességre törekvési hajlandóságával.

Kellenek a könyvek persze, de nálam az már sok lenne, hogy csak a tökéletes árnyalatok és alkalmazási műhelytitkaik leírása birtoklásáért tízezreket költsek. Ezt a pénzt fordítom másfajta szakkönyvekre és másik hobbira is. De tök jó, ha pl J_K hajlandó áldozni mondjuk Bernád Dénes szakkönyveire és szigorúan az útmutatásai alapján fest, a szaktudást pedig akár meg is osztja.

A tömegbázis hiányának problémájára azonnal beugrik pl a pro modell megszűnése. Nem tudta a lapot eltartani a közönség. Pedig amúgy meggyőződésem szerint nem helyettesíti az internet a nyomtatott makettújságot. Egy csomó hasznos leírás és képanyag miatt pl én forgatom a promodelleket most is újra és újra.

De ha benevez, akkor sincs gond. Majd nem választják ki, ha nem érdemes arra, és kész.

Tamás!

A verseny mint olyan eleve stressz forrás a versenyhelyzet miatt. Azért neveznek az emberek, hogy összehasonlítsák a munkáikat.
Pistikének egy laza szakkörre és/vagy kikapcsolódásra van szüksége, nem versenyhelyzetre, főleg az általad jelzet mentális állapotban.

Nincs azzal semmi baj, hogy kikapcsolódás, vagy szórakozás képen makettezik. Mindenki épít szórakozásból is, hiszen ez az a hobbi amit űzünk.
De a versenyen azt nézik, mit tud, és mit nem tud.
Ha csak meg szeretné mutatni a munkáit, ahhoz nem kell automatikusan neveznie a megmérettetésre. Ezer féle módon megoldható, hogy csak kiállítóként vegyen részt, és nem tudok róla, hogy valaha elzárkózott volna ilyen jellegű kéréstől kiállítás szervező csapat. Ahhoz, hogy a közösségi élményt megélhesse, vagy visszacsatolást kapjon a munkáiról nem kell neveznie.

Valóban fakó a sárga így.. Minden esetre nekem az általad ismertetett második fotó jelenti a valósághűt, bár sose láttam a valóságban ezt a Messzert..se :)

"Természertesen Pistike makettezhet magának is, de szerintem inkább járjon klubba vagy fórumokra és ott legalább jó közösségbe is kerül."

Így van, de sehol senki ne akarja Pistikét a maga képére formálni, illetve olyan elvárásokat támasztani vele szemben, aminek nem tud/nem esik jól megfelelni. Pistikét elég frusztráció éri az iskolában, ahol egy akkora adag lexikális baromságot akar mindenki beleerőltetni a fejébe, ami nem fér bele, meg nagy részének nincs is ott semmi keresnivalója. Makettezni meg épp azért kezdett, hogy szabadon, szórakozásból csináljon valamit, nem azért, hogy itt is oktassák, és mindenki csak azzal foglalkozzon, amit nem tud.

Biztos Lorco? :-D
Üzemanyagjelző háromszög sárgája nekem elég furcsa.

v02

Helyesbítek: rossz beállítás az első kép, bocsi az elhamarkodott ítéletért..
Helyesen ilyen kb.

"Pistikének a zsűri szemszögéből és szempontjai alapján rettenetesen eltolt makettjét egyszerűen nem választják ki zsűrizésre, és kész. Az, hogy valaki elmegy egy versenyre, nem jelenti azt, hogy az NB1-be képzeli magát. Hogy ki való oda, az teljes mértékben az aktuális zsűrire van bízva. Ha valaki megkérdezi, ő miért nem került a legjobbak közé, ezt nyilván el lehet neki magyarázni, és ha nem kultúrált stílusú a kérdés, én személy szerint nem várom el, hogy a válasz az legyen."

Egyetértek fenti soraiddal.
Annyit szeretnék hozzátenni hogy néhány Pistike (maradjunk nála mert már volt példa :-D ) nem ismeri az alapokat (ragasztó száradási deje, beszívódás a sok ragasztótól, tömítés, sorjázás), mert ezek NINCSENEK benne a gyors sikereket ígérő kiadványokban és juh-tyúkos videókon (csak érintőlegesen, és a látványosságot szem előtt tartva).
Pistike nem tudja hogy van kulimunka a jól szereplő versenymakettek esetében.

Természertesen Pistike makettezhet magának is, de szerintem inkább járjon klubba vagy fórumokra és ott legalább jó közösségbe is kerül.

A savazóembörkék pedig általában azok közül (szerintem) kerülnek ki akik úgy érzik egy kis információ birtokában (jól-rosszul alkalmazva) hogy most már mindent tudnak (az utakon is általában az ilyenek a legveszélyesebbek).
Nem érzik át azt hogy milyen súlya van annak ha állít valamit ami nem helytálló de mégis néhányan "követik".

Szia!

Értem. Illetve nem.
Nem az a baj, ha "nem vágod a Luftwaffe témát", hanem az, hogy kellő ismeret híján nyilatkozol. Hitelesnek fogadsz el -egy totál szubjektív- internetes táblázatot anélkül, hogy magukat a színmintákat (és az eltéréseiket) valaha láttad volna. Majd röhögőgörcsöt kapsz, aztán biztos, ami biztos belerúgsz a makettversenyek zsűrijébe is. (A röhögőgörcsnél még szó sem volt scale-effectről, meg egyebekről.)
A zsűri-undorra legalább választ kaptunk: valaha, valaki nagyon csúnya dolgot követett el, amin te aztán jól megsértődtél. Ok, van ilyen. Az adott zsűritaggal nem lesztek öribarik -de ne általánosíts nyilvánosan! Ez több mint sértő a többiekre nézve.

Visszatérve a színmintákra: nagyon csodálkoznál, ha azt mondanám, hogy már az első festett színatlasznál (1973, Messerschmitt 0-Nine Gallery melléklete) leírták, hogy melyik színt mi alapján keverték ki (mi származik német színatlaszból, mi repülőgépdarabról; és hol nem volt eredeti mintájuk?) Aztán ugyanígy leírták a Kookaburránál, MPG-ben, Merrick-nél (A Kiroff-melléklet az egyik legtanulságosabb a témában.) A Warnecke & Böhm (Eagle-kiadás) külön nem írta le -ő ugye a saját eredeti háborús receptjeiből dolgozott. Ullmann-nál nem emlékszem, A Model Art-okat a japán nyelv miatt nem tudom elolvasni.

No ez a helyzet. Látom a színkülönbségeket, de -részben- értem az okokat is.
Amikor pedig makettet festek, akkor nem internetes táblázatok tuti tippjei alapján választok festéket.
Sem síró-, sem röhögőgörcsöt nem kapok, hanem fogom, és módosítom (ha kell) a makettfestéket, vagy kikeverem magamnak az adott színt.

Utóirat: Ja, ha nem értek valamihez, akkor nem szoktam véleményt mondani róla.

Pistikének a zsűri szemszögéből és szempontjai alapján rettenetesen eltolt makettjét egyszerűen nem választják ki zsűrizésre, és kész. Az, hogy valaki elmegy egy versenyre, nem jelenti azt, hogy az NB1-be képzeli magát. Hogy ki való oda, az teljes mértékben az aktuális zsűrire van bízva. Ha valaki megkérdezi, ő miért nem került a legjobbak közé, ezt nyilván el lehet neki magyarázni, és ha nem kultúrált stílusú a kérdés, én személy szerint nem várom el, hogy a válasz az legyen.

"A verseny magáról az elvárásról és az annak megfelelésről szól. "
Igazságod vagyon.

Viszont, megfigyelésem szerint a versenyeken leginkább életkori besorolások vannak, ami abból a szempontból totál elhibázott, hogy egy 4-5 éve makettezgető 14 éves gyerek sokkal jobb lehet, mint az éppen kezdő 45 éves családapa. Pedig lehet, hogy a családapa sokkal inkább képes és akar utánamenni az általad igényelt dolgoknak, mint egy gyerek, de ő sem elhivatott, netán jómódú annyira, hogy beletoljon kétszázezret azokba az eszközökbe (kompresszor, festékszóró, stb. stb. stb.), amik az ő életkori besorolása alapján elvártak. Pedig éppen gyerekkori álmát valósítja - illetve inkább valósítaná - meg.

Szia Betyár,

hosszabban nem akarok szólni festésügyben (sem).

A lényeg: az első kép erősen manipulált kép (vszleg Photoshop) a másik nem az.

Még egy észrevétel, amit itt a vitában olvasottakhoz fűzök hozzá: a különböző behatások nagyjából egyszerre érik az adott képet, a különböző szürkeárnyalat-viszonyok nagyjából megmaradnak, még a nyomdai megvalósításhoz szükséges képmanipulációk során is. Elég sok archiv képet digitalizálunk nyomdai munkák során, azokat vizsgálgatva egyszer elgondolkoztam egy konkrét masina képanyagán itt a fórumon. A hatás vicces volt :)

Üdv: Lorco

Ne haragudj, de ezt én úgy értelmezném (maradva az előbbi példámnál), hogy akiben nincs meg a Cseh Lacihoz mérhető tehetség, elhivatottság és kitartás, az takarodjon ki a medencéből.

Pedig mindennek megvan a maga létjogosultsága, az esti kocogásnak és az olimpiai maratonnak is.

"A makettezés állandó tanulás."
Ez így van, de valahol el kell kezdeni. És még osztályozni sem feltétlenül kell, legfeljebb akkor, amikor már - nem mellesleg önkéntes alapon - "vérre megy".

Igaz, hogy az lenne az igazi, ha jól felkészült szakemberektől személyesen tanulhatna mindenki!
A jelen technikai szint mellett erre meg is lenne a lehetőség. Nem is kellene hozzá sok, csak egy Youtube-csatorna, egy közepes minőségű, de videofelvételre képes digitális fényképezőgép, amivel az utánpótlásnevelő felveszi a foglalkozást. Igaz, utána nem árt megvágni, hogy az üresjárat kimaradjon belőle, de az szerintem max. fél órás munka. De lehet azt a nyomorult kamerát is ki-be kapcsolgatni.
És ott lehetőség lenne elmondani, hogy a technikai tudás, amit a Mig FAQ mutat, kevés, mert kell hozzá az is, hogy tudjuk, mit, miért kenünk fel és hova - sőt, esetleg azt, hogy amit ott lát, az erős túlzás, mert vagy tesz rá méretes lyukakat, vagy ennyire soha az életben nem rozsdásodott meg és kopott le haditechnika a háború adott szakaszában - tekintve, hogy előbb lőtték ki.

a szakirodalomhoz csak egy kérdés:
A kezdő makettező, honnan fogja tudni, h melyik szakirodalom a helyes?
pl.: megkérdezi, h Gipsz Jakab: Piréz légierő kezdetektől napjainkig c. könyve jó-e?
vagy Luc Erna: Piréz légierő 50 éve c. könyve jó-e?
Elég megnézni, h MKHL festése témában milyen parázsvita alakult ki, h megvegyék-e a könyvet vagy se.

Sokol: +1

Kedves J K!
Bocsánat, nem vágom a Luftwaffe témát, talán megbocsátható bűn, talán... Felsorolnak egy mázsa gyártót. Oké. Egyes gyártók a 70 éve a földben rohadt festéket elemzik, mások a gyári prospektusok alapján csinálják a grafikát, megint mások - ha már német téma - pl. Haupmtmann Bauer elbeszélése alapján, vagy egyszerűen az épp kéznél lévő festékkel... Egyes színek már eleve "lekicsinyítve" vannak. Ezeket tudom, nem mondtál vele újdonságot. A "szkélefffektről" is hallottam már. No és itt a röhögésem tárgya: véletlenül nem egyformán kellene fakulniuk, világosodniuk, sötétedniük? Ez történik a linkelt oldalon? Nem. Egyes színek totál mások - lásd szürkék-, míg mások tök egyformák - zöld és barna. Hol a scale-effect? Sehol. Mi alapján fesse le a szerencsétlen makettező? Na ezen röhögtem, tetszik érteni? Ha nem szkélezem le csak az egyik színt, akkor a másikkal mi van? :)
Szerintem ez nem "tudatlanság", ha mégis, akkor valóban tudatlan vagyok...
A zsűrizésről annyit, hogy 10 év alatt voltam pár versenyen és rájöttem, hogy biztos nem viszem oda a cuccaimat. Egyrészt nem vagyok olyan ügyes, másrészt tapasztaltam olyat, amit tuti nem fogok elmondani, max. négy szem közt...

Értem, de mond csak mit keres Pistike, Sanyika és Lacika az nb.1-ben felkészülés nélkül? Nem a grundon kellene annak a labdának pattognia?

Vagy ha még is megpróbálják, és rúgnak is gólt annyira született tehetségek, akkor miért gondolják, hogy ez most már mindig így lesz? Miért kellene újra és újra gólt lőniük felkészülés nélkül a legerősebb mezőnyben? És ha nem lőnek gólt akkor miért indokolt ezek után a hiszti minden alkalommal?

A vitaindító probléma nem Pistike, Sanyika és Lacika grundfocija. Az úgy szép ahogy van.
Az eredeti kérdés a megye egybe tévedt Pistike sikertelensége volt. A verseny magáról az elvárásról és az annak megfelelésről szól.

Analógia: Pistike, Sanyika és Lacika suli után kimennek a grundra egy lasztival. Letesznek két iskolatáskát kapufa gyanánt (keresztléc nincs, a kapu az égig ér, illetve majd egy-egy lövés után megegyeznek, hogy ez most fölé ment vagy bent volt). Nincs bíró, nincs csapat, nincs taktika, nincs alapvonal, büntetőterület, semmi. Csak annyi, hogy kézzel csak a kapus nyúlhat a labdához. Önfeledten, boldogan, röhögve játszanak másfél órát, aztán hazamennek. Én az örömüket látom ebben a jelenetben, te, úgy látom, azt, hogy mennyi szabályt megszegtek.

Nos, szerintem így kéne makettezni is. Nem csak a Pistikéknek, hanem a férfivá lett Istvánoknak is. Ledobni a két táskát és megszabadulni az elvárásoktól. Aki eredményt akar elérni, úgyis elmegy a megye I-be, majd tovább a ranglétrán, ameddig jut. De bármeddig jusson is, soha semmi köze nem lesz hozzá, Pistike (vagy István) mitől boldog a grundon.

"Utánpótlásnevelés" - te végig a "mesteredző" szemszögéből nézed az egészet, aki a versenygyőzteseket akarja "kinevelni". Foggal-körömmel, mindenáron.

Mi meg azokról beszélünk, akik jól akarják érezni magukat makettezés közben. Játszani, mindenféle külső kényszer és elvárás nélkül. Márpedig, ha ezek eltűnnek, nem lesz "utánpótlásbázis" sem.

Pistike nem tudja, mit miért csinál? Na és? Mi köze hozzá bárkinek? Csak az számít, jól érezte-e magát közben? Akik úgy akarnak makettezni, mint te, majd szépen eldöntik, és a nyomdokaidba lépnek.

Ez a könyvégetős dolog Egerszegen kétszer olyan fájdalmas mint máshol, persze inkább hunyjuk felette szemet amolyan multikulti módon :/ Tudom, nem úgy értetted.

Igazad van abban, hogy nem szabadna kizárólag a könyvek felé menni, de ahogy már 1001 alkalommal, megint jeleznem kell, hogy az építők többsége nem rendelkezik saját, első kézből származó ismeretekkel.
Mindegy, hogy miért nem. Nem rendelkezik, ez tény.

Mivel az utánpótlásnevelést csak néhány "elvetemült" ember vállalja fel, ezért a Te véleményed szerint úgy érthető, hogy ennek a néhánynak kellene egymagában választ tudni is adnia minden kérdésre, minden esetben?
Hiszen épp elég erőfeszítés fizikailag ott lenni, akarni valamit ténylegesen tenni. Minden szabadidőnk erre megy el.

Naná, hogy kell a könyv, és buzdítani kell a gyerkőcöt, hogy keresse ki az infót maga. Sőt, továbbmegyek meg kell tanítani, hogy kritikusan tegye, és ragaszkodjon az objektivitáshoz amennyire lehetséges. Az információs társadalom lényege ugyanis ez. Nem az infót kell tudni fejből, hanem azt hol találod meg pontosan, ha szükséged van rá!

Beszéljünk akkor nyíltan.
Ez a tömegbázis keresés, meg egyéb projektszemléletű kalózkodás verte szét a régebben még működő formákat! Persze a marketinges makettneppernek az a legfontosabb a tömeg bázis, meg az csodaszer kétnaponta más -más néven feltaláló kuruzslóknak és a disztribútor hálózat teljesítményén élősködő, a tényleges makettezőt magasról leszaró gyártóknak is (tisztelet a ritka kivételeknek!)

A "facebookos makettezés" szép dolog, tényleg sokakhoz azonnal eljut, és azon nyomban visszacsatolási lehetőséget nyújt. Ez igaz, hurrá!
Csak az a baj, hogy ebből max a reklám erejéig lesz tömegbázis éppen azért mert nincs legtöbbször szakmai célja. Márpedig az alapokat meg kell tanulni ahhoz, hogy valaki sikeres makettező legyen. Az volna a cél, hogy mindenki művelt és sikeres legyen abban amit csinál, - nem az, hogy minél több fogyjon az XY pigmentből.

Mondok egy példát: Megveszi Pistike a Mig Faq egyik kötetét és beszerez mindent amit ott lát. Lépésről lépésre követi a képeket a munkafolyamat során és láss csodát, kanyarít egy szuper kis tankot aminek mindenki a csodájára jár. Még vállon is veregetik és kap két cuppanós puszit is :* :*
Jaj de ügyes ez a Pistike, igazi mester makettező mondják.
Csak közben Pistikének halvány lila f*** sincs, hogy mit miért csinált. Ő csak követte az sbs-t. Aztán felbuzdulva a sikeren csinál egy másik témát, és ugyan úgy, az emlékei, vagy a könyv alapján sorba elvégzi az ott látottakat. Még kicsit hozzá is tesz saját fantázia alapján, hogy huszáros legyen az a siker.
Aztán amikor a versenyen hátba vágja valaki, mert a fa szerkezetet alumíniummal koptatta és még vasoxid vörös pigmentekkel is jól átkente, hogy igazán alehándrós legyen, akkor aztán bunkó mindenki, a zsűri hülye, és különben is mindenki totál fogalmatlan, mert mit tudják ők, hogy az ájrópai csúcsmakettezők ezt hogyan csinálják. Hiszen ott van a kifestőkönyvben írva! Ja, csak nem arra a gépre, ja csak nem ott, ja csak nem akkor, ja csak nem abból,ja csak nem úgy.

Nagyon kisarkítottam, de azt hiszem érthető mit szeretnék vele mondani.
A makettezés állandó tanulás. Minden építésnél kénytelen vagy valami újat megismerni, megtanulni. Gondolj csak bele, hogy mennyi mindent kellett elsajátítanod és megismerned már eddig is, hogy olyan színvonalú munkákat készíts amiket láthatunk Tőled. Ezeket az ismereteket vagy a szakkörön, vagy fórumokon, vagy baráti beszélgetések alkalmával, vagy önálló forráskutatással sajátítottad mind el. Igaz, hogy az lenne az igazi, ha jól felkészült szakemberektől személyesen tanulhatna mindenki! Igazad van! De erre a makettezők legnagyobb részének nincs lehetősége. Így marad a könyv stb. illetve szekunder tanulási folyamatnak az éles kritika, ami jobb esetben hatásos és egy jobb minőség felé mozdít.

Ez a kritika a téma iránt valójában nem érdeklődő, vagy csak gyors sikereket hajszoló a makettezéssel komolyan nem foglakozó játékosok számára fáj. De a kérdés akkor megint csak adott - miért kellene a minőségből és szakmaiságból engedni, ha őt amúgy sem érdekli az egész? Hogyan lesz valakiből a saját és mások munkájára igényes építő, ha eleve sokadlagos számára az építés? Megmondom, sehogy. Minden energia elpocsékolt amit ilyen mentalitású emberre fordítasz.

Tehát jobb híján inkább kövessük a könyveket, és próbáljunk valamiféle objektív ismerethalmazon belül mozogva összehasonlítani munkákat. Lehetőleg csoportosan, mert több szem többet lát.

Szia!

A színatlaszok között van olyan ami jó állapotú roncsok alapján lett meghatározva és van olyan ami az eredeti gyártócégnél készült eredeti receptúra alapján.
-Na itt van egy nagy bukó lehetőség és maga a színező paszta/pigment, hogy épp milyen irányba tolódik a szín amit lehet korrigálni más színekkel de akkor megint más irányban megy az ember. Az, hogy eredeti gyártócég nem jelent semmit. A Mercigyárban is össze lehet tenni a Suzukit, ha ott vannak az alkatrészek.

Ezek a színek elég jól reprodukáltak: Az elég jól az nem egyenlő az a reprudkáltal.
pl: a 3221(fiktív szám)-es G párducot építem fotóról, de lángerjtőssel építettem a kipufogót. Egész jól megépítettem csak az nem az a páncélos.
Mindig is voltak és lesznek eltérések csak anno jóval nagyobb volt a szórás.
A mesterszín nem öregszik? hogy a viharba ne öregedne, ezért nem fog senki letenni egy ilyet, hogy ez az igazi.
Ha egy szín matt és fényes, félfényes színt akarsz, teljesen más lesz a recepted plusz látod, hogy olyasmi a szín.

Amit a képeken látok az egyik fényes(ezért élénkebb, a mattító nem töri a fényt más a felületi érdesség) a másik matt (fakó, a mattító miatt nagy a felületi érdesség, máshogy szórja a fényt)

De igen. El kell égetni mindet!

Örülök ha megveszitek a könyveket, de főleg annak, ha megválaszoljátok a feltett kérdéseket és beszóltok, ha nagyon gáz a megvalósítás.. A meózás jó dolog.

Egyébként a hazai versenyzsűrizéssel személy szerint nincs gondom. A jó maketteket díjazzák mindenhol. Sőt, gyengébbeket is akár, nincs olyan nagy szigor hobbi kategóriában. De jó ha a tendencia nem a szakkönyvvel felszerelt nevezés fele megy szerintem.

"De ugye azért az még nem bűn, ha valaki vásárol és olvas szakirodalmat?"

Az nem, sőt. Csak az, hogy ha mindenkitől elvárja, hogy tegyen ugyanígy. (Más kérdés, hogy aki nem tesz, az ne is nagyon kotyogjon bele olyan kérdésekbe, amelyek megítéléséhez ez a szakirodalmi háttér szükséges.)

De ugye azért az még nem bűn, ha valaki vásárol és olvas szakirodalmat?
(Egyébként a könyvek nem rakják össze és nem festik le a maketteket -bármennyi is van belőlük, és bármennyit költ rájuk az ember. A makettet még mindig a makettező készíti -aztán vagy elviszi kiállításra/versenyre, vagy nem.)

Sokol, azt a műfajt amiről írsz akkor és most is néhány elvetemült művelte és műveli. A mai makettezés hobbiban az érdek és cél inkább a makettező tömegbázis kiépítése lehetőleg. Ennek az útja meg szerintem nem a festési szakkönyvekkel felszerelkezés elvárása, hogy a versenyen ne tudjanak könnyen félretolni, akár hobbi kategóriában is.

Harmonikusak szubjektíve, a te ízlésed szerint, vagy harmonikusak olyan módon és mértékben, ahogy az eredeti festékek harmonizáltak egymással az eredeti felületeken, 1944-ben (vagy mikor), nem beszélve az adott makettek megvilágításának, a fényképezőgépeknek és a monitorainknak a különbözőségeiről, és a menet közben történt tömörítési és egyéb képátalakítási események során elszenvedett változásokról, és a színérzékelésünk valószínű eltéréseiről? :))

(Komolyan kérdezem, nem csak humorizálok. A harmonikusság azonos az autentikussággal?)

"különböző színviszonyok között látjuk" - Úgy értem, fényviszonyok között. Bocs.

Bf 109K4

bf109k432at_1

Üdv!

Amit leírok az fájni fog! :-D

A színatlaszok között van olyan ami jó állapotú roncsok alapján lett meghatározva és van olyan ami az eredeti gyártócégnél készült eredeti receptúra alapján.
Ezek a színek elég jól reprodukáltak.
Eltérések, ismétlem, a különböző gyártók színei között is voltak.!
Emiatt nem egyformák a színatlaszok sem, valamint a kialakításuk okán sem (a nem pontos színmintákban van olyan ami méret, nyomtatott vagy nem, fényes vagy matt nem hiteles).

A mester szín nem öregszik?
Mert ha jól értem akkor az lenne a mester szín amit akkor és ott elfogadtak gyártásra.

Nem árnyalatokról megy olykor a lecsóba egy munka várt helyezése hanem egyéb hibákból (fotóról azonosíthatóan más folttérkép, farbtron 75 helyett farbtron 83, mert az jobban néz ki.

Két példát mellékelnék, elvileg ugyanazok a színek voltak használatban mindkettőnél és mégis más a végeredmény. A fotók nem egyforma körülmények között készültek de az egyiken harmonikusak a színek a másikon nem.

És akkor még ott van az a probléma, hogy a színeket különböző módon érzékeljük, különböző színviszonyok között látjuk, sokszor csak monitoron van lehetőségünk megnézni, satöbbi. Ezért van szerintem abszolút feleslegesen túlspirázva a téma. Egyszerűen nincs, nem létezik 1 db, mindenki számára elérhető és lemérhető méterbot, amihez igazíthatná a magáét, vagy mérhetné másokét. És ha ezt tagadja, az nettó hazugság.

"Olyan kitétel talán nincs, hogy onnantól csak mesterben muszáj indulni minden makettel."

Ha lenne, az elég nagy baj lenne...

"Ott lehetőleg objektív mutatók alapján kell mindennek működnie."

Így van, de azt is pontosan tudni kell, hogy ennek az objektivitásnak meddig terjednek a határai. Azért lássuk be, a makettezés minden belevitt objektivitás ellenére is sokkal inkább jégtánc, mint 100 m síkfutás. :)

Én is láttam olyan grafikát, ami szerint vagy fekete volt, vagy piros, egyesek szerint ez, mások szerint az. Én biztos, hogy a kevésnél is kevesebb vagyok ahhoz, hogy eldöntsem, a fekete tuti teljes baromság-e?

"Tamás, gyermekei élményt gyűjtők vagy nem versenyeznek vagy már annak is örülnek ha látják a munkáikat az asztalon egy versenyen kiállítva, szerintem (persze ha a hobbi kategóriában neveznek, mesterben már savaznák :-) )"

Ezzel egyetértek, a probléma szerintem ott van, hogy a gyermeki élményt gyűjtő már egy fórumra sem nagyon meri feltenni a makettjeit, mert ha megteszi, jó eséllyel jön egy izomból savazó önjelölt atyaúristen, aki kiválóan tudja hizlalni a beteg, nyomorult egóját azzal, hogy másokat kigyűlöl a makettezésből. Elnézést az erős fogalmazásért, de ezt látom.

Lehet a makettezést teljesítménysportként kezelni, csak egy ennyire szubjektív értékelésű műfajnál ez bajos, másrészt nagyon kellene vigyázni arra, hogy a feketeöves hozzáértés sugallta erőteljes kritikákat csak azokra a tárgykörökre terjesszük ki, ahol abszolút megalapozott, objektív a tudásunk (egy-két árnyalatnyi színeltérés nem ez a pálya), és csak azokra a személyekre, akik ezt kérik. Úgyis halódik mifelénk a makettezés, talán nem rugdalni kéne azt, aki belevág, hanem esetleg még érdemén felül is simogatni, hogy jól érezze itt magát.

De ez is mind szubjektív meglátás.

A probléma az, hogy amikor régen a tengerészek hajókat ügyködtek üvegekbe, akkor tudták minden elem funkcióját és nevét amit kifaragtak és odaragasztottak. Egy egy komolyabb hajómodell ma is a múzeumok legértékesebb kincsei közé tartoznak éppen technikatörténeti értékük miatt, nem azért mert szép művészeti alkotások.
Szóval a makettezés lényege az, hogy historikus, illetve technikatörténeti, illetve hadtörténeti, illetve sport-történeti emlékeket készítünk. Na ehhez elengedhetetlen a háttér ismeret.
Van aki csak a WoT gépét akarja hétvégén összeragasztani. Van aki egy könyvben/filmben látott, vagy önmaga/mások által megélt élményének akar emléket állítani. Vagy éppen játszani akar az elkészült géppel/figurával. Vagy ezer más dolog miatt ragaszt és fest. Na de ők nem állnak le Kispistával veszekedni a versenyen :)

A típus és eszköz ismeret a makettezés és modellezés létezése óta valamilyen szinten elvárás. Része a folyamatnak az alkotóelemek megismerése. Ennek hiánya az esetek 99.999%-ban a konfliktusok forrása.

Pontosan.
Kispista zsűritagról beszéltünk aki megkeseríti Tótjóska versenyen elinduló makettező életét :D
Sanyi 623903 hozzászólása alapján.

A másik oldalról:
Ha nem volna a készletekből szórakozásból, vagy megbízásra - valami teljesen mást összeragasztgató vagy lefestő hobbista is, akkor ma volna birodalmi lépegető? Volna Maschinen Krieger, vagy Blue submarine anime, vagy Jin-Roh képregények? Thomas the Tank Engine Ringo Starr-ral?
A fantasynak is a művészi alkotásnak ugyan úgy helye van, mint a saját szórakozásból építő és gyűjtő embereknek. Teljesen igazad van ebben Tamás.

Csak a verseny világa nagyon más. Ott lehetőleg objektív mutatók alapján kell mindennek működnie.

Helló Sanyi!

Persze, úgy van ahogy írod, de nem erről beszéltem. Már talán a hobbi kategória is halad a könyves dolog felé.

Asszem a Bolyai is így működik. Ha aranyat nyer az adott makett, akkor már azzal a makettel máshol csak mesterben. Olyan kitétel talán nincs, hogy onnantól csak mesterben muszáj indulni minden makettel.

Igen, jó hogy láthatják, de a probléma amire utaltam az létezik attól még.

Tisztelt tyimosenko!

Erre van a hobbi kategória, a mester kategóriában pedig minden apróság számít.
Aki aranyat nyer hobbi kategóriában az a következő versenytől már mesterben indulhat csak (Móvár és Szolnok biztosan így működik, Bolyain nem vagyok biztos).
Szerintem teljesen jó ez így.

Ugyanazokat a maketteket viszik, ez lehet jó is olyan szempontból hogy aki az egyik versenyre nem jut el az egy hozzá közelebbin már láthatja ezeket.

Sziasztok,

Szerintem az sem túl jó út, ha a versenymakettezés azon fanatikusok számára maradna kényelmes terep, akik beleölnek tízezreket vagy százezreket egy megfelelő szakirodalmi háttér megteremtésébe. Már talán a hobbi kategória is efelé halad.

Ma is csak azért van a versenyeken pár asztalnyi makett Magyarországon a Móvárt kivéve, mert néhány tucat ember viszi mindenhova ugyanazokat a maketteket szezononként. Alig van helyi makett. Nem érdemes rontani szerintem a versenykedvet ilyen szélsőségekkel, hogy védd szakirodalommal a makettedet.

Sziszatok!

Amit leírok pár embernek fájni fog.
2.VH-s színek ez legyen tank, repülő eszköz bármi.. cirka 70éves színmintát venni és azt kikiáltani eredetinek több mint vicces. Illetve 1 sarszot is mesternek venni, mert! Az a mester szín? Milyen delta értékekkel rendelkezett amikor kiment? Ja nem volt még akkor színmérő gép? Az a réteg van rajta ami előírt? Több/kevesebb? A felületre való felvitel mivel történt? Ecset? Szórópisztollyal? Körülmények?
A sima vörös alapozóról ékes viták zengenek. kb 5különböző képet tudok mutatni, hogy mind külömböző masszívan eltérő a szín, holott kb egy időben készültek, csak a tárolás volt más és még UV sem érte őket egy percre sem.
Majd, ha valaki fogja és leteszi elém azokat a mester lapokat amiket használtak 36-45között akkor lehet azt mondani, hogy igen ez az. Addig csak a pontos szín a saját lécem méregetése a másikéhoz.
+ Ahány gyártó annyi árnyalat és a saját színének is van tűrése.
El lehet csattogni egy festékboltba és kikérni az elérhető gyártók RAL színeit.
Vagy állíts egymás mellé 1 nulla km-es autót ugyan azon típusból és egy egy éveset. Ja és 2017-et írunk. Nem 45-öt.
És több mint 10év festékgyártási, applikáció tapasztalattal a hátam mögött mondom.

Igen!

Annyira régi matrica és grafika alapján festette a makettező hogy én arról nem is tudtam, egy veterán experte elékezett rá egy régi könyvből.
Tavaly mégis benevezték a Plastic Winterre.
Nem kigúnyolom, csak nem értem.

Tamás, gyermekei élményt gyűjtők vagy nem versenyeznek vagy már annak is örülnek ha látják a munkáikat az asztalon egy versenyen kiállítva, szerintem (persze ha a hobbi kategóriában neveznek, mesterben már savaznák :-) ).
A hozzáállásuk általában példás, még egy hobbi kategóriában indulót sem láttam kiabálva veszekedni a zsűrivel hogy "mi az hogy nem szimmetrikus a két oldala, nulláról építettem!"

"Sokan keverik ezt a sportágat a Lego-val, meg a blogerkedéssel, de azok valami egészen eltérő dolgok.
Itt nem az egyén a fontos. Nem holmi szubjektív műfaj."

Szerintem tegyük hozzá, hogy a versenymakettezésről beszélsz. A gyermeki ragasztgatás, pacsmagolás játékát ne vegyük el attól, akinek eszében sincs ezt az egész hobbit egy fikarcnyit is véresen komolyan venni. A kora esti kocogókhoz sem rohanunk oda lépten-nyomon, hogy ez a teljesítmény k...a kevés lesz az olimpiára. Nem oda készülnek, és ezért a világon semmi köze hozzá semmilyen profinak, hogy hogyan hódolnak a hobbijuknak.

Szia!

A könyvekben a minták eleve az eredeti roncsok alapján készültek, így csak egy 1:1 méretarányú gépen helyesek. Abban a pillanatban, hogy a méretarányhoz világosítjuk már egy másik színről van szó. A lényeg, hogy a mérethez igazított árnyalatok egysége, összképe stimmeljen! Ezt a legnehezebb megoldani, de egy kis gyakorlással és ellenőrzéssel megtanulható.
A könyv csak kapaszkodó. Ez a az alapvető baj.
Ma úgy forgalmaznak festékeket, hogy a reklám tele pofával üvölti, hogy nem kell keverni, meg mérethez igazítani, meg hígítani stb stb stb. Ez a fából vaskarika tipikus esete.
Annyi vagylagosság van benne míg az a festék az asztalodra kerül, hogy gyakorlatilag lutri minden egyes árnyalat.
Aki versenyezni akar, tudjon színeket megkülönböztetni. Tudjon színeket keverni és felfesteni/hígítani stb stb. Ez alap dolog a makettezésben, kikerülhetetlen elvárás. Sokan keverik ezt a sportágat a Lego-val, meg a blogerkedéssel, de azok valami egészen eltérő dolgok.
Itt nem az egyén a fontos. Nem holmi szubjektív műfaj.

Valójában minél objektívebben képes az ember megfigyelni és leutánozni dolgokat annál sikeresebb makettező. A valóság (kicsinyített) látszatát kell kelteni és ugyan ahhoz is csalni kell kicsit, de nem olyan mértékben, mint az előcsomagolt csodaszerek hirdetik.
Itt szakmai alázat kell a valódi sikerhez.
Aki tényleg gyakorolja, az tempera festékből is hihető "RLM", meg egyéb szabványosított kutyafüle színeket pancsol.

A könyvek mindegyike rendelkezik erényekkel és hibákkal. Az említett művek esetében csak itt a fórumon több mint 7 topicban fordultak elő a könyvek ilyen-olyan szempontból vett kritikái. A magyar gépek festését taglaló témáknál nem egy alkalommal hangoztak el érvek pro és kontra. Azok alapján biztonsággal ki lehet választani melyik színminta előnyösebb.

Igen, így igaz! A munkádat meg kell tudni szakmai módon védeni, ha eltér olyan mértékben valami miatt az általánosan elfogadott képtől, hogy nem veszik ki szemlézésre, vagy csak simán lehúzzák valami durva kritikával a festést. A védés szabályait a versenyek szervezői közlik.
Ezért fontos, hogy ha komolyabb munkát versenyeztetsz rendelkezz dokumentációval!

Manapság ez is divatja múlt a sok műsár wash, és pigment mintha a bírák éleslátását is megzavarta volna :P
Jogos a versenyzők részéről is a kritika, hogy a zsűrinek esetenként az új ifjú van Gogh és Manet (mindkettőnek rossz volt a szeme és betegség miatt torzult a színérzékelésük XD !)keresése helyett inkább a pontos összképpel rendelkező munkákkal kellene több időt tölteniük.

Szóval egész nyugodtan tedd oda az orruk elé a könyvet, ha kell. De arra vigyázz, hogy ismerd a szakirodalmakat is! Amennyiben ismert a könyv adott hibája, nem tudsz azzal érvelni, hogy nem tudtál róla. A forráskritika alkalmazása építésnél ugyan olyan elvárás, mint a színkeverés, vagy tudni ragasztani.

Küzdősport a verseny. A vállveregetős zászlólobogtatós happy cheerings matiné megint más műfaj ?D

Sanyinak sikerült úgy röhögőgörcsöt kapnia, hogy

A, A nyakam rá, hogy sem az Eagle (Warnecke & Böhm), sem a Merrick (Kiroff), sem az Ullmann mintákat nem ismeri (hogy a többiről -MPG, Messerschmitt 09 Gallery, Kookaburra, Model Art- ne is beszéljünk). Ha ismerné, akkor talán lenne sejtése a különbségek okáról is.

B, Nem ismeri a zsűrizés menetét belülről.

No, erről nekem meg az "1984" egyik szlogenje jutott eszembe: "A tudatlanság erő!"

"néhány színnél mutat 3-at és a három között nem kicsi eltérés van"

Tudtommal a festékgyártók elvileg azonos színei között is volt eltérés, néha nem kicsi. Bevallom, szerintem ez a szín-mizéria nagyon erősen túl van tolva, ami ellen kismillió érv szól.

A hasszín a helyes válasz?

Fw 190D9 JV44

Üdv!

Komolyan volt már olyan hogy ez a farbtron 75 két árnyalatnyival világosabb és ezért nem kapott aranyat (ami nem mindig a valós értéke a megmérettetésen a lezsűrizett makettnek, szerintem).
Bármelyik alapján festhető, csak ne (egyedül) az adott makett festési útmutatója alapján legyen lefestve, hanem ténylegesen referencia alapján.
Szerintem ilyen nincs és nem is lesz. Egyetértve Sokolkával, nagyobb bajok szoktak lenni két árnyalatnyi eltérésnél.

Két kérdés.

Milyen színűek voltak a német gépeken a pitotcsövek, melyik elfogadható?

A mellékelt fotón mi az ami nem stimmel (a minőségén kívül)? :-D

Világos, amit írsz a divatos művész jellegű alkotásokról, ahol lehet sejteni, hogy az alkotó nem látott még igazit, de akkor melyik kiadvány alapján fessek? Ezen röhögök, hogy néhány színnél mutat 3-at és a három között nem kicsi eltérés van. Kérlek, nehogy írd, hogy nézzen meg fotót, mert egy 70 éves "színes" kép alapján színt megállapítani, elég "komoly" tudomány.:)
Esetleg tegye az asztalra az adott könyvet, mondván: "itt ez van írva, ez így nézett ki és én ennek megfelelően mázoltam."

A zsűrinek van igaza!

Ő legalább ítélkezik valami ismeret alapján, ha az éppen nem is naprakész, vagy pontos ítélet stb stb. Azért a zsűrizésre felkértek legtöbbje már látott ezt-azt, esetleg ért is -ritkább esetben- a témakörhöz. VAGY nem, de akkor is ő a zsűri.

Tegye fel a kezét, aki ezek alapján a minták alapján mázolta a munkáját, és kivágták! Most komolyan! Ki védte meg már az igazát versenyen a jelzett szakirodalmak egyikével?
(a művészi intuícióktól és rodrigo interaktív ködöktől hajtott tótjóskák meg menjenek a műcsarnokba versenyezni, ha nem ismerik az adott típus és színeket. Úgy nevezni versenyre, hogy nem készült fel a delikvens baromi nagy divat manapság sajnos. De nem baj, majd a blogjában mindenki megírja ki volt éppen az ügyeletes kö*** mert nem az ő világrengető mesterművét választotta ki XD

Szóval persze röhögőgörcs, de ha az Általad jelzett táblázatban összehasonlított szakirodalmak mellékletein található minták alapján festegetne a többség, nem holmi latinos művészellátós reklámanyagok alapján talán bizony jobb esélyekkel futhatnának neki a megmérettetésnek a zsűri nagy örömére is...

Üdv!
Tótjóska lemázolja a Bf-109-esét, panelezi, feljavítja, megszólal amilyen szép. Erre Kispista zsűritag előkapja a másik kiadványt és kivágja az ablakon a Gusztávot, hogy miként is van ez lefestve. No és ezt bírd ki röhögés nélkül, főleg ha Te vagy tótjóska...
Nem kötekedésként, de képzelj el egy ilyen szitut. Kinek van igaza?

Üdv!

Nem igazán értem miért indul a röhögőgörcs?
Nem kötekedésképpen, tényleg nem értem.

A német színeket használóknak vagy jövőbeni használóknak ez segítség lehet.
No nem a képernyőn látható színek, mert azok torzultak az eredetihez képest.

Több gyártó volt, több árnyalattal. Akkor lenne igazán "kerek" a táblázat ha meglennének a gyártók is határozva.

használjam... A röhögőgörcs miatt nem tudtam írni...

Na akkor itt indul a kacagás, itt a pontos link:
www.cybermodeler.com/color/rlm_table.shtml