SImi!
Én nem állítottam, hogy az egyéni bátorság, minden esetben győz! Viszont komoly kételyeim vannak az eleve elrendeltséggel kapcsolatban. Márpedig az idézet szerint, ha a feje tetejére állt volna a világ, Mohácsnál akkor is veszettünk volna. Ami annyira nem igaz, hogy a törökök jó ideig nem is tudták, hogy győztek. Mert ha tisztában lettek volna azzal, hogy nincs velük szemben semmiféle komoly haderő, akkor egy gyors támadással elfoglalták volna Budát, meg a fél országot. Ami csak 15 évvel később történt meg, ha nem hiányosak az ismereteim.
Amúgy persze mindenkinek szíve-joga nem egyetérteni :)
Üdv: Kalóz
Én nem állítottam, hogy az egyéni bátorság, minden esetben győz! Viszont komoly kételyeim vannak az eleve elrendeltséggel kapcsolatban. Márpedig az idézet szerint, ha a feje tetejére állt volna a világ, Mohácsnál akkor is veszettünk volna. Ami annyira nem igaz, hogy a törökök jó ideig nem is tudták, hogy győztek. Mert ha tisztában lettek volna azzal, hogy nincs velük szemben semmiféle komoly haderő, akkor egy gyors támadással elfoglalták volna Budát, meg a fél országot. Ami csak 15 évvel később történt meg, ha nem hiányosak az ismereteim.
Amúgy persze mindenkinek szíve-joga nem egyetérteni :)
Üdv: Kalóz
Szeptember a HARCKOCSIZÓK hónapja!
90 éves a harckocsizó fegyvernem.
1916 szeptemberében mutatkozott be az első harckocsi.
20-évvel késöbb Magyarország is elkezdte páncélos alakulatainak szervezését.
Az egykori Szovjetunióban 1946 július 11.-én határozták el, hogy minden év szeptember második vasárnapján ünneplik, köszöntik a harckocsizókat.
Igaz, a Magyar Honvédség a 90-es évek közepe óta július 25-én tartja a harckocsizók napját, de ne feledjük, hogy a magyar harckocsizó fegyvernem is most ünnepli kerek évfordulóját. Ennek köszönhető, hogy tíz éve még megemlékeztek erről a Bolyain.
Kérdés, hogy most ez eszébe jut-e valakinek???
90 éves a harckocsizó fegyvernem.
1916 szeptemberében mutatkozott be az első harckocsi.
20-évvel késöbb Magyarország is elkezdte páncélos alakulatainak szervezését.
Az egykori Szovjetunióban 1946 július 11.-én határozták el, hogy minden év szeptember második vasárnapján ünneplik, köszöntik a harckocsizókat.
Igaz, a Magyar Honvédség a 90-es évek közepe óta július 25-én tartja a harckocsizók napját, de ne feledjük, hogy a magyar harckocsizó fegyvernem is most ünnepli kerek évfordulóját. Ennek köszönhető, hogy tíz éve még megemlékeztek erről a Bolyain.
Kérdés, hogy most ez eszébe jut-e valakinek???
SImi!
Amit írtam, nem neked szólt. Ha figyeltél, nem válaszoltam semmiféle állításra. Egyszerűen leírtam, amit ezekről a dolgokról gondolok. Mivel a ha meg a volna nem történelmi kategória. Persze, győzhettünk volna, de a 4 milliós magyarságnak az akkor össz-passz 100 milliós Oszmán Birodalommal szemben nem volt esélye. Mohácsot 1370-es években vesztettünk el. Amikor Nagy Lajos királyunk meghódította a Balkánt. Ekkor, amikor "három tenger mosta" a magyar király birtokait /sose volt egyszerre három!/ vesztettünk. Hősiesen meghódítottunk és lekezdték megtéríteni a szerbeket, bosnyákokat, havasalföldieket, bolgárokat. Közebn szétverete amúgy is eléggé gyenge haderőiket. Szövetségesként - esetleg - más lett volna a helyzet. Bár, ki tudja?
Miggyuri
Amit írtam, nem neked szólt. Ha figyeltél, nem válaszoltam semmiféle állításra. Egyszerűen leírtam, amit ezekről a dolgokról gondolok. Mivel a ha meg a volna nem történelmi kategória. Persze, győzhettünk volna, de a 4 milliós magyarságnak az akkor össz-passz 100 milliós Oszmán Birodalommal szemben nem volt esélye. Mohácsot 1370-es években vesztettünk el. Amikor Nagy Lajos királyunk meghódította a Balkánt. Ekkor, amikor "három tenger mosta" a magyar király birtokait /sose volt egyszerre három!/ vesztettünk. Hősiesen meghódítottunk és lekezdték megtéríteni a szerbeket, bosnyákokat, havasalföldieket, bolgárokat. Közebn szétverete amúgy is eléggé gyenge haderőiket. Szövetségesként - esetleg - más lett volna a helyzet. Bár, ki tudja?
Miggyuri
Bocs, én nem azt írtam, hogy Mohács kiszámítható volt. A magyarok sok nagy győzelmet arattak a törökök felett, de azért ez nem mehetett a végtelenségig, hiszen közben elapadtak az erőforrások, az erő koncentrációja pedig egyre csökkent. Ráadásul ez a török hadsereg volt a kor legerősebb hadserege. És Mohács magyar harcosai nem voltak gyávák: a legtöbben halálukig küzdöttek. Szóval az egy olyan csata volt, ahol már nem volt elég pusztán a magyar virtus. Persze Mohácsnál győzhettek volna a magyarok is - olyasmi elképesztő fordulat által, mint ami Nándorfehérvárnál történt - de ilyen fordulatok általában nem szokták nagy gyakorisággal egymást követni. Sajnos.
Sziasztok!
Szerény véleményem szerint, csak annyit tennék hozzá a történelem-történészek viszonyához, kutatásaihoz, hogy elég erősen változó adatokat láthatunk az évek múlásával. A különböző történelmi adatok, események feldolgozása bizony függ az adott ország politikai és akár gazdasági helyzetétől, mit engednek meg kutatni, milyen adatokat láthatnak a kutatók. De benne van az is, hogy direkt rossz adatokat kapnak, mert valaki érdeke ezt szolgálja, és azt veszik megtörténtnak. Nagyon sok homályos folt van a történelemben, és lesz is, ezért én a történészek kutatásait sohasem kezelem kész tényként, mert az élet sokszor bebizonyította 50-100 év múlva a teljesen fordítottját.
Gabi
Szerény véleményem szerint, csak annyit tennék hozzá a történelem-történészek viszonyához, kutatásaihoz, hogy elég erősen változó adatokat láthatunk az évek múlásával. A különböző történelmi adatok, események feldolgozása bizony függ az adott ország politikai és akár gazdasági helyzetétől, mit engednek meg kutatni, milyen adatokat láthatnak a kutatók. De benne van az is, hogy direkt rossz adatokat kapnak, mert valaki érdeke ezt szolgálja, és azt veszik megtörténtnak. Nagyon sok homályos folt van a történelemben, és lesz is, ezért én a történészek kutatásait sohasem kezelem kész tényként, mert az élet sokszor bebizonyította 50-100 év múlva a teljesen fordítottját.
Gabi
A történelem, ahogy a neve is elárulja a történések sorozata. A magyar nyelv komoly különbséget tesz a cselekvés és a történés közé. A cselekvést tudatos mozzanatsor, a történés eseményeinek jó részét nem irányíthatjuk, mert annyi a - tőlünk - független összetevő. Lehet számítgatni, tanulmányokat, könyveket írni, olvasni, de a saját, személyes történelmünket sem tudjuk úgy irányítani, hogy az mindig optimális legyen. Én is írok - most éppen - helytörténeti munkát és eközben teljesen tisztába jöttem azzal, hogy évek munkájával is, jó esetben, csak karcolgatom a felszínt és nem "ások az adatok mélyére". Ismerem az említett történészek munkáit. Szépek. De nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ők is, akárcsak mi, soxor mai fejjel, gondolkodással adnak válaszokat évszázadokkal ezelőtt felvetődött problémákra. (Ez hasonló ahhoz a kényszerképzethez, amit az amerikaiak tesznek. Mindenhol a saját "demokráciájukat" keresik és kérik számon, holott az is nagyon messze van a tökéletestől.Irak, Afganisztán, Albánia Vietnám...)
Hősök vagy kiszámítható folyamatok? Ez is, az is, hisz a társadalmaknak vannak törvényszerűségei, működési mechanizmusuk és vannak a hősök, aki - adott esetben - vallási, vagy más elkötelezettség /hazaszeretet, elkeseredettség/ miatt felrúgják ezeket az egyébként eléggé merev kereteket és időlegesen változtatnak, vagy nem az eseményeken. Hunyadi és Mohamed, Dobó és Ali+Ahmed, Zrinyi és Szulejmán... a sor folytatható.
A tudományos tényekről pedig az említett, 2 éve megnyert vietnámi háború mellet, hasonló: számítógépbe táplálták az első világháborút megelőző gazdasági, társadalmi stb. folyamatokat és megérdeklődték a géptől, mikorra várható a háború kitörése. A gép válasza, az adatok alapján nincs háború helyzet. Hány olyan esetet tudnátok felsorolni, amikor, minde összetevőt figyelembe véve kiszámítottak valamit és az egész nem ért egy kalap sz...t? Sokat. Nem?
Miggyuri
Hősök vagy kiszámítható folyamatok? Ez is, az is, hisz a társadalmaknak vannak törvényszerűségei, működési mechanizmusuk és vannak a hősök, aki - adott esetben - vallási, vagy más elkötelezettség /hazaszeretet, elkeseredettség/ miatt felrúgják ezeket az egyébként eléggé merev kereteket és időlegesen változtatnak, vagy nem az eseményeken. Hunyadi és Mohamed, Dobó és Ali+Ahmed, Zrinyi és Szulejmán... a sor folytatható.
A tudományos tényekről pedig az említett, 2 éve megnyert vietnámi háború mellet, hasonló: számítógépbe táplálták az első világháborút megelőző gazdasági, társadalmi stb. folyamatokat és megérdeklődték a géptől, mikorra várható a háború kitörése. A gép válasza, az adatok alapján nincs háború helyzet. Hány olyan esetet tudnátok felsorolni, amikor, minde összetevőt figyelembe véve kiszámítottak valamit és az egész nem ért egy kalap sz...t? Sokat. Nem?
Miggyuri
Kedves simi,
akkor hogyan is volt sir francis drake esete a 3x akkora spanyol gályákkal? Vagy a maroknyi (három kishajónyi) spanyol esete a több milliós inka birodalommal? Ez a történelmi elrendeltetés nékem 1 kicsit markszista ízű. Westmoreland tábornok a vietnámi háború vége felé betáplálta amerika legnagyobb számítógépébe a szembenálló felekről és a háborúról rendelkezésére álló összes gazdasági és katonai adatot, majd megkérdezte a gépezettől, hogy mikor nyeri meg amerika a háborút? A gép meg azt felelte, hogy amerika már 2 éve megnyerte... De ebből senki se tanul, lásd iraq, hezbollah stb. ismétlődő esetjeit. A magyar királyság a maga 4 milliós lakosságával nem volt kisebb vagy gyöngébb, mint pl. a korabeli Anglia. Vagy olvasd el A nagy temető című könyvet przemyslről. Megtud6od belőle, hogy azér' veszett el a monarhia legnagyobb erődje, mert szűklátókörű, osztályérdekek irányította feudális vezérek vezették, a sereg gyenge felszerelést kapott stb. Szemben a csöppet sem feudális alapon vezetett, remekül felszerelt, jól táplált, nem osztályérdekekért harcoló oroszokkal... szóval érdekes dolog ez a történelem.
akkor hogyan is volt sir francis drake esete a 3x akkora spanyol gályákkal? Vagy a maroknyi (három kishajónyi) spanyol esete a több milliós inka birodalommal? Ez a történelmi elrendeltetés nékem 1 kicsit markszista ízű. Westmoreland tábornok a vietnámi háború vége felé betáplálta amerika legnagyobb számítógépébe a szembenálló felekről és a háborúról rendelkezésére álló összes gazdasági és katonai adatot, majd megkérdezte a gépezettől, hogy mikor nyeri meg amerika a háborút? A gép meg azt felelte, hogy amerika már 2 éve megnyerte... De ebből senki se tanul, lásd iraq, hezbollah stb. ismétlődő esetjeit. A magyar királyság a maga 4 milliós lakosságával nem volt kisebb vagy gyöngébb, mint pl. a korabeli Anglia. Vagy olvasd el A nagy temető című könyvet przemyslről. Megtud6od belőle, hogy azér' veszett el a monarhia legnagyobb erődje, mert szűklátókörű, osztályérdekek irányította feudális vezérek vezették, a sereg gyenge felszerelést kapott stb. Szemben a csöppet sem feudális alapon vezetett, remekül felszerelt, jól táplált, nem osztályérdekekért harcoló oroszokkal... szóval érdekes dolog ez a történelem.
Kalóz!
Valamennyit én is olvasgattam ezekben a témákban. Mondjuk azt, hogy nem értek veled egyet. Pl Zrínyi Miklós miért nem tudta megvédeni Szigetvárt 1566-ban? Mert ő nem volt olyan hősies és jó szervező, mint Dobó??? Szóval nem lehet történéseket összemosni, meg általánosítani.
Valamennyit én is olvasgattam ezekben a témákban. Mondjuk azt, hogy nem értek veled egyet. Pl Zrínyi Miklós miért nem tudta megvédeni Szigetvárt 1566-ban? Mert ő nem volt olyan hősies és jó szervező, mint Dobó??? Szóval nem lehet történéseket összemosni, meg általánosítani.
SImi!
Én sem tartom magam okosabbnak náluk. Viszont a szakmai "vakság" sokszor figyelmen kívül hagy bizonyos dolgokat, amit egy kívülálló esetleg észre vehet. Tudom saját szakmai gyakorlatomból.
Kalóz
Én sem tartom magam okosabbnak náluk. Viszont a szakmai "vakság" sokszor figyelmen kívül hagy bizonyos dolgokat, amit egy kívülálló esetleg észre vehet. Tudom saját szakmai gyakorlatomból.
Kalóz
Kedves Kalóz!
Én azért nem tartom magam okasabbnak és tájékozottabnak, mint a korszakot ezer szempontból, sokszor egy életen keresztül tanulányozó történész. Te igen?
Én azért nem tartom magam okasabbnak és tájékozottabnak, mint a korszakot ezer szempontból, sokszor egy életen keresztül tanulányozó történész. Te igen?
Kedves SImi!
Minden tiszteletem a történész uraké, de: a történelemben (sem) lehet mindig mindent patikamérlegem, tisztán matematikai alapon mérlegelni. Hogy a korszaknál maradjunk: az Egri Hősök esete is ellentmond a szerzők következtetésének. Eger várának minden számítás szerint el kellett volna esnie a százezres török had ostroma által, de nem így történt, pedig a körülményeik rosszabbak voltak, mint 1526-ban.
A történelemben néha (sokszor) az egyes emberek képességeit is figyelembe kell venni, a 2x2 néha 5! És akkor nem csodáról beszélhetünk, mint ahogy Nándorfehérvár esete sem csoda volt, hanem egyes emberek (sokak!) hősiessége!
Ezt ajánlanám mindenki, a történész urak figyelmébe is!
Kalóz
Minden tiszteletem a történész uraké, de: a történelemben (sem) lehet mindig mindent patikamérlegem, tisztán matematikai alapon mérlegelni. Hogy a korszaknál maradjunk: az Egri Hősök esete is ellentmond a szerzők következtetésének. Eger várának minden számítás szerint el kellett volna esnie a százezres török had ostroma által, de nem így történt, pedig a körülményeik rosszabbak voltak, mint 1526-ban.
A történelemben néha (sokszor) az egyes emberek képességeit is figyelembe kell venni, a 2x2 néha 5! És akkor nem csodáról beszélhetünk, mint ahogy Nándorfehérvár esete sem csoda volt, hanem egyes emberek (sokak!) hősiessége!
Ezt ajánlanám mindenki, a történész urak figyelmébe is!
Kalóz
Kedves Momi!
Neves történészek szerint - pl Szakály Ferenc, Domokos György - Mohács "végelszámolás volt". "A magyar Királyság a maga alig 4 millió lakójával... hanyatló gazdasáságval, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször , lakosságát tekintve hatszor nagyobb Oszmán Birodalommal. Vereségre volt ítélve... az erősen központosított, despotikus uralom alatt élő oszmánok erőiket sokkal jobban tudták öszpontosítani, mint.. a teljesen szétzilálódott, pártharcokba merült magyar állam." (Az idézet Domokos György tanulmányából származik). Tehát ezt az egész tényállást se Szapolyai, se Dózsa, se mások nem tudták volna megfordítani. A nándorfehérvári csoda-eset is egy nép életében csak egyszer történhet meg.
Neves történészek szerint - pl Szakály Ferenc, Domokos György - Mohács "végelszámolás volt". "A magyar Királyság a maga alig 4 millió lakójával... hanyatló gazdasáságval, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször , lakosságát tekintve hatszor nagyobb Oszmán Birodalommal. Vereségre volt ítélve... az erősen központosított, despotikus uralom alatt élő oszmánok erőiket sokkal jobban tudták öszpontosítani, mint.. a teljesen szétzilálódott, pártharcokba merült magyar állam." (Az idézet Domokos György tanulmányából származik). Tehát ezt az egész tényállást se Szapolyai, se Dózsa, se mások nem tudták volna megfordítani. A nándorfehérvári csoda-eset is egy nép életében csak egyszer történhet meg.
Ja. Egyes, renegát, lengyel történészek szerint nem a nácik, hanem iskolások robbantották ki a világháborút, hogy ne legyen tanítás. Ez részben be is jött, hisu pl.: Magyarországon 1944-ben április 1-ig tartott a tanév.:)
Miggyuri
Miggyuri
Valamint ne feledkezzünk meg a szeptember elsejei iskolakezdésről sem!!!
Igaz Tanár Úr?
Igaz Tanár Úr?
1945. szeptember 2-án a Missouri csatahajó fedélzetén aláírták Japán feltétel nélküli kapitulációját. Ezzel a momentummal véget ért a II. világháború.
Sziasztok!
Mohács!
Hát igen egy csúnya csatavesztés volt mert a török középső hadait negverő magyarok el kezdték fosztogatni a tábort, ahelyett hogy a ruméliai oldal ellen fordultak volna ahol döntetlenre állt a csata. Ráadásul Szapolyai a jövőbeni király álmai dédelgetése miatt szándékosan nem érkezett meg Mohácsra, hogy harapófógóba kerüljön a török és akkor Magyar Királyság derékba roppantotta volna a törk birodalmat a következő 40-50 évre.
A második nagy szomorúság a Dózs György féle paraszt felkelés. Aminek a leverése után 1526-ban nem merték megint a "véres kardot" végig hordozni az országon a török ellenében. Emlékezzetek a Dózs György féle felkelés először a török ellenni Keresztes Háborúnak készült.
A történelemben nincs "HA" meg "Mi történt volna"
Tehát emlékezzünk az elesett hősökre és a független Magyarország vesztére.
DE SOHA NE FELEJTSÜK a történelem forgandó!
Momi
Mohács!
Hát igen egy csúnya csatavesztés volt mert a török középső hadait negverő magyarok el kezdték fosztogatni a tábort, ahelyett hogy a ruméliai oldal ellen fordultak volna ahol döntetlenre állt a csata. Ráadásul Szapolyai a jövőbeni király álmai dédelgetése miatt szándékosan nem érkezett meg Mohácsra, hogy harapófógóba kerüljön a török és akkor Magyar Királyság derékba roppantotta volna a törk birodalmat a következő 40-50 évre.
A második nagy szomorúság a Dózs György féle paraszt felkelés. Aminek a leverése után 1526-ban nem merték megint a "véres kardot" végig hordozni az országon a török ellenében. Emlékezzetek a Dózs György féle felkelés először a török ellenni Keresztes Háborúnak készült.
A történelemben nincs "HA" meg "Mi történt volna"
Tehát emlékezzünk az elesett hősökre és a független Magyarország vesztére.
DE SOHA NE FELEJTSÜK a történelem forgandó!
Momi
1939. augusztus 31-én járt le az az ultimátum, amely szerint a németeknek közuti és vasuti kapcsolatot kellett volna kapniuk a lengyel korridoron keresztül, Kelet-Poroszország területei és a Német Birodalom törzsterültete között.
Ugyanekkor, a németországi, Gleinwitz/Gliwice/ helyi rádióállomását, fegyveres támadás érte. A támadók megölték az őröket és a személyzetet, majd beolvastak egy lengyel nyelvű felhívást. Eszerint itt az idő, hogy a lengyelek kiirtsanak minden németet. A helyszínre érkező biztonsági erők egy szálig megölték a támadókat, akik lengyel egyenruhát viseltek. Hat esztendővel később, a nürnbergi perben, Helmut Naukjott(?)SS-tiszt vallomásából derült ki, hogy az eset megrendezett provokáció volt. A lelőtt, "lengyel támadók" német fegyencek voltak.
E provokáció adott jogalapot a másnapi, német támadásra és ezzel a II. világháború kirobbantására.
Miggyuri
Ugyanekkor, a németországi, Gleinwitz/Gliwice/ helyi rádióállomását, fegyveres támadás érte. A támadók megölték az őröket és a személyzetet, majd beolvastak egy lengyel nyelvű felhívást. Eszerint itt az idő, hogy a lengyelek kiirtsanak minden németet. A helyszínre érkező biztonsági erők egy szálig megölték a támadókat, akik lengyel egyenruhát viseltek. Hat esztendővel később, a nürnbergi perben, Helmut Naukjott(?)SS-tiszt vallomásából derült ki, hogy az eset megrendezett provokáció volt. A lelőtt, "lengyel támadók" német fegyencek voltak.
E provokáció adott jogalapot a másnapi, német támadásra és ezzel a II. világháború kirobbantására.
Miggyuri
Igaz is, tudja vki, hogyan halt meg II. Lajos?
Szerintem egyedül csak Lajos király ...
Viccen kívül: a tragédia nem az volt, hogy a zászlósurak meghaltak, hanem az, hogy ha életben maradtak volna, akkor is ugyanez a végkifejlet. A mohácsi csatavesztés csak tünet volt, ami a mélyen lappangó (???) gondokat jelezte. Bár ahogy elnézem, az eltelt közel félévezred alatt sem sokat változott a dolog :(
Ja, és én sem vicceltem (az első két sort kivéve :)) :(((
Kalóz
Szerintem egyedül csak Lajos király ...
Viccen kívül: a tragédia nem az volt, hogy a zászlósurak meghaltak, hanem az, hogy ha életben maradtak volna, akkor is ugyanez a végkifejlet. A mohácsi csatavesztés csak tünet volt, ami a mélyen lappangó (???) gondokat jelezte. Bár ahogy elnézem, az eltelt közel félévezred alatt sem sokat változott a dolog :(
Ja, és én sem vicceltem (az első két sort kivéve :)) :(((
Kalóz
Kalóz!
Ha csak azt nézem, hogy az ország meghatározó személyiségeinek nagy része - a zászlósurak java - ott vesztek, s így nem nagyon akadt döntésre alklamas és képes személy (persze, ha addig volt, lásd a vitát, hogy ki vezesse a sereget, a király menjen-e a haddal stb...)akkor ez megsemmisítő vereség. Különösen, ha a következményeit nézzük. Maga a katonai vereség - a veszteség - nem volt elsöprő.
Igaz is, tudja vki, hogyan halt meg II. Lajos? Mert a krónikák közül csak az egyik említi a Csele-patakban végzett úszóversenyt. Még olyan hírek is vannak, hogy a feldühödött urak szúrták le. Ja és minimum 4 helyen van eltemetve a kb háromféleképp elhunyt király. :)
Ha pedg hozzáteszem, hogy nem vicceltem...
Miggyuri
Ha csak azt nézem, hogy az ország meghatározó személyiségeinek nagy része - a zászlósurak java - ott vesztek, s így nem nagyon akadt döntésre alklamas és képes személy (persze, ha addig volt, lásd a vitát, hogy ki vezesse a sereget, a király menjen-e a haddal stb...)akkor ez megsemmisítő vereség. Különösen, ha a következményeit nézzük. Maga a katonai vereség - a veszteség - nem volt elsöprő.
Igaz is, tudja vki, hogyan halt meg II. Lajos? Mert a krónikák közül csak az egyik említi a Csele-patakban végzett úszóversenyt. Még olyan hírek is vannak, hogy a feldühödött urak szúrták le. Ja és minimum 4 helyen van eltemetve a kb háromféleképp elhunyt király. :)
Ha pedg hozzáteszem, hogy nem vicceltem...
Miggyuri
Az a vereség azért nem is volt olyan megsemmisítő ... A törökök sokáig nem hitték el, hogy győztek (sajnos mi elhittük, hogy vesztettünk). Egy csata elvesztése még nem a világ, ráadásul ott volt még a Szapolyai féle sereg is. Csak éppen egy normális vezető nem volt, aki összefogta volna a hadakat. Már akkor sem volt ... (Ma van???)
Kalóz
Kalóz
1110éves a Magyar név, mivel 896 ban döntöttek úgy az ősök, hogy mostantól ez lesz a népuk neve
1526. augusztus 29-én a Tomori Pál érsek vezette magyar hadak megsemmisítő vereséget szenvedtek a törököktől Mohácsnál.
Affene! Mindig eszembejut vmi, ami már elmúlt.
Szal: 1939. augusztus 23-án írták alá a - tíz évre szóló- német-szovjet megnemtámadási szerződést, más néven a Molotov-Ribbentropp paktumot. E szerint a két szerződő fél 10 évig nem visel háborút a másik ellen. A szerződés titkos záradékában pedig a Magas Szerződő Felek, nagyvonalúan felosztották egymás közt Lengyelországot és a későbbiekre tekintettel a Baltikumot is. A folytatás ismert.
Szal: 1939. augusztus 23-án írták alá a - tíz évre szóló- német-szovjet megnemtámadási szerződést, más néven a Molotov-Ribbentropp paktumot. E szerint a két szerződő fél 10 évig nem visel háborút a másik ellen. A szerződés titkos záradékában pedig a Magas Szerződő Felek, nagyvonalúan felosztották egymás közt Lengyelországot és a későbbiekre tekintettel a Baltikumot is. A folytatás ismert.
pl.: az SZB-2-es bombázókból három századnyit tudtak bevetni korábbi gazdáik ellen. De volt I-15, I-16 LaGG-3, R-5, a világon létező három T-28-as tankból kettő van a finnek Parolai múzeumában, a nagy Szovjetunióban egyetlen példány. A sajátos rögtönzések egyike a BT-42. Itt a BT- tankok alvázára egy 115 mm-s tarackot pakoltak fel.
Miggyuri
Miggyuri
És milyen jól alkalmazták azokat!
Nem egyszerűen kellett, temérdeket zsákmányoltak. A finnek haditechnikai arzenálja volt a legvegyesebb, szó szerint összegányolták minden nemzet termékeiből.
Amikor a szövetséges, majd a német szállítások is elmaradoztak, ez igen jól jött nekik.
Amikor a szövetséges, majd a német szállítások is elmaradoztak, ez igen jól jött nekik.
meg kellett Keleti technikát is használniuk, ha jól emlékszem. vagy valami hasonló
Miggyuri!
A kártérítés tényleg fordítva volt, én emlékeztem rosszul.
A kártérítés tényleg fordítva volt, én emlékeztem rosszul.
Zebi!
A szovjetek nem akarták elfoglalni Finnországot. Csak egy darabkájára, Karéliára a földszorosra, fájt a foguk. Az ma is Oroszországhoz tartozik. Két háború folyt ezért a területért. Az egyik, a Téli háború, 1939/41, a másik 1941/44, az úgynevezett folytatólagos háború. Az önállóan németek ellen fodulás feltétele volt a fegyverszüneti egyezményben annak, hogy a szovjetek ne támadjanak. Abban a kártérítésben te biztos vagy? Érdekes lenne, hisza finnek adták oda jóvátételként, 10 évre Petsamo kikötőjét, a Halász félszigetet és a Finn-öböl több szigetét s egy Helsinki melletti haditámaszpontot a szovjeteknek.
A szovjetek nem akarták elfoglalni Finnországot. Csak egy darabkájára, Karéliára a földszorosra, fájt a foguk. Az ma is Oroszországhoz tartozik. Két háború folyt ezért a területért. Az egyik, a Téli háború, 1939/41, a másik 1941/44, az úgynevezett folytatólagos háború. Az önállóan németek ellen fodulás feltétele volt a fegyverszüneti egyezményben annak, hogy a szovjetek ne támadjanak. Abban a kártérítésben te biztos vagy? Érdekes lenne, hisza finnek adták oda jóvátételként, 10 évre Petsamo kikötőjét, a Halász félszigetet és a Finn-öböl több szigetét s egy Helsinki melletti haditámaszpontot a szovjeteknek.
Miggyuri!
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Finnországban kicsit másként történtek a dolgok.
Ugyanis sikerült nekik egy előnyös fegyverszünetet kötni: a szovjetek nem bírták elfoglalni Finnországot, és a háború után még nagy kártérítst is kellett fizetniük. Csakhogy az addig segítséget nyújtó németek a háborű befejeződésével nem nagyon akaróztak elmenni tőlük, főleg az észak-finnországi nikkelbányák miatt. A finnek végül szovjet nyomásra kezdtek háborút a németek ellen (önállóan, szovjet segítség nélkül), és kiszorították őket az országból. Ezáltal Finnországnak sikerült megőrizni függetlenségét, ami mondjuk nem mondható el a másik két országról.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Finnországban kicsit másként történtek a dolgok.
Ugyanis sikerült nekik egy előnyös fegyverszünetet kötni: a szovjetek nem bírták elfoglalni Finnországot, és a háború után még nagy kártérítst is kellett fizetniük. Csakhogy az addig segítséget nyújtó németek a háborű befejeződésével nem nagyon akaróztak elmenni tőlük, főleg az észak-finnországi nikkelbányák miatt. A finnek végül szovjet nyomásra kezdtek háborút a németek ellen (önállóan, szovjet segítség nélkül), és kiszorították őket az országból. Ezáltal Finnországnak sikerült megőrizni függetlenségét, ami mondjuk nem mondható el a másik két országról.
1944. augusztus 23-án a királyi Románia kilépett az addig lelkesen támogatott Németország melletti háborúból és átlépett a Vörös Hadsereg oldalára. Ezzel hatalmas rést nyitott az addig masszívan védelmezett Keleti-Kárpátok előterében húzódó fronton. Ennek következtében a harcok áttevődtek a magyar Alföldre. A román csapatok ezek után részt vettek Budapest ostromában és egészen Győrig követték újdonsűlt szövetségeseiket. A románok példáját követte szeptember 4-én Finnország és szeptember 9-én Bulgária.
Miggyuri
Miggyuri
Igaz is!
1968. augusztis 21-én a Varsói Szerződés csapatai lerohanták és jó két hónapra megszállták a politikai refomokkal kísérletező Csehszlovákiát.
Miggyuri
1968. augusztis 21-én a Varsói Szerződés csapatai lerohanták és jó két hónapra megszállták a politikai refomokkal kísérletező Csehszlovákiát.
Miggyuri
Mohácsra gondolsz?
És az augusztus 29. minek a napja lesz? Hű de szeretnék arról vmi diorámát, vagy vmi ahhoz hasonlót látni!
Igaz is, augusztus 18-a nem csupán kedvenc születési dátumunk Gabival, hanem a Vörös Légiflotta és Ejtőernyős Csapatok Napa volt(?) a Szovjetunióban.
Migyguri
Migyguri
Boldog Szülinapot Minden Szülinaposnak!
Köszi mindenkinek. Gabi akkor asztrológiai ikrek vagyunk. Haha!
Miggyuri
Miggyuri
bulldog születésnapot mindenkinek!
Happy Birthday!
Köszönöm a jókívánságokat!
Miggyuri!
Eddig nem is tudtam, hogy egy napon születtünk, boldog szülinapot Neked is!
Gabi
Miggyuri!
Eddig nem is tudtam, hogy egy napon születtünk, boldog szülinapot Neked is!
Gabi
ÓÓÓ!!!
Boldog név és születésnapot minden éríntettnek !
Elektro
Boldog név és születésnapot minden éríntettnek !
Elektro
Egyébként Gabinak is boldog szülinapot, meg a többi Oroszlánnak is!
Ahogy elnéztem, vagyunk egy páran itt a klubban :)))
Kalóz
Ahogy elnéztem, vagyunk egy páran itt a klubban :)))
Kalóz
Igazán ontopik évfordulós esemény: Boldog Szülinapot Miggyuri! :))
35 évvel ezelőtt, 1971. augusztus 12-én betegszállítás közben lezuhant az Országos Mentőszolgálat HA-LDD lajstromjelű L-200D Moravája. A gép Tatabánya közelében kora délután az erdőben egy tisztásra csapódott. A baleset következtében életét vesztette a gép pilótája, a 46 éves Tóth György és a szállított beteg a 62 éves Kalivoda Józsefné. A betegápoló a 29 éves Berkó István csodával határos módon könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet.
Tóth György akkoriban a légi betegszállító csoport főpilótája volt. A magyar repüléstörténet egyik legendás, megbecsült, nagy tapasztalatú és tisztelt alakja, aki a magyar légi betegszállítás egyik alapítója volt és munkájával rengeteget tett azért hogy a szolgálat a csúcsra emelkedjen. A baleset idején több mint 6000 repült órája volt és 10425 felszállása. Ő volt az első aki Moravával külföldre is szállított betegeket, úgy mint Stockholm, Krakkó, Belgrád, Stuttgart, London és megannyi város.
Ez volt a magyar légi betegszállítás történelmének első tragikus balesete.
A pilóta és a baleset történetét közel másfél éve kutatom, és remélem hamarosan az egyik újság hasábjain meg is oszthatom az érdeklődőkkel az ő történetét.
Nyugodjanak békében!
Tóth György akkoriban a légi betegszállító csoport főpilótája volt. A magyar repüléstörténet egyik legendás, megbecsült, nagy tapasztalatú és tisztelt alakja, aki a magyar légi betegszállítás egyik alapítója volt és munkájával rengeteget tett azért hogy a szolgálat a csúcsra emelkedjen. A baleset idején több mint 6000 repült órája volt és 10425 felszállása. Ő volt az első aki Moravával külföldre is szállított betegeket, úgy mint Stockholm, Krakkó, Belgrád, Stuttgart, London és megannyi város.
Ez volt a magyar légi betegszállítás történelmének első tragikus balesete.
A pilóta és a baleset történetét közel másfél éve kutatom, és remélem hamarosan az egyik újság hasábjain meg is oszthatom az érdeklődőkkel az ő történetét.
Nyugodjanak békében!
1961.augusztus 13-án kezdték meg a hatásos határvédelem kialakítását a kele-német főváros és Nyugat-Berlin között. Magyarul: Felpült a berlni fal.
Augusztus 15. a Légierő napja.
Tud valaki nyíltnapot valahol? (Kecskeméten, vagy Pápán?)
Tud valaki nyíltnapot valahol? (Kecskeméten, vagy Pápán?)
1849.augisztus 13-án az Aradhoz közeli Világos melletti mezőn a Görgey vezette magyar sereg az oroszok előtt lettet a fegyvert. Hivatalosan befejeződött a magyar szabadságharc.
A történelem nem csak az egyes eseményeket igyekszik dokumentálni, hanem azokat meg is akarja érteni, tehát elemezni, logikus összefüggésbe helyezni a történéseket. A történésekben persze helye van a "véletlennek" is, de azért általában ezek valamiből logikusan következnek. Namost az idézett munkában (amivel én egyetértek) nem eleve elrendelésről van szó, hanem az események utólagos elemzéséről, hogy miért is következett be ez a tragédia. Persze voltak emberi bűnök, mulasztások, de nem ez volt az egyedüli és kizárólagos ok, hanem pl az erőviszonyok, a háttér, a politikai berendezkedés stb... és lehet, hogy ezek az okok itt nagyon erősen közrejátszottak.