A Magyar Királyi Honvéd Légierő 1938-39. évi oldalszám-jelölési rendszere 3. rész
Pintér György - Múzeumi krimik Közelfelderítők

A vizsgált időszakban 7 db, római számmal jelölt közelfelderítő század állt hadrendben. Ezek alkalmazásuk tekintetében a területi alapon szerveződő vegyes dandárokhoz tartoztak, ellátás és kiképzés terén azonban a Légierő Parancsnokságnak voltak alárendelve. Minden század állomáshelye (és számozása) általában megegyezett a vegyes dandár-, később hadtestparancsnokságéval az alábbiak szerint:
I.K.F. "Holló": Mátyásföld
II.K.F. "Lucifer": Székesfehérvár-Sóstó
III.K.F. "Somogyi Bicska": Kaposvár
IV.K.F. "Vörös Kakas": Pécs
V.K.F. "Paprikás Boszorkány": Szeged
VI.K.F. "Csikós": Debrecen
VII.K.F. "Kocsonyás Béka": Miskolc

Az első 3 század 1938 tavaszától, 12-12 db He 46 E-2/Un gépet kapott. A VI.K.F. 9 db WM-16 "Budapest-9", a többi pedig régi Fokker C.V.D(F) gépekkel rendelkezett, ám gépállományuk nem volt teljes mértékben feltöltve.

A He 46 E-2/Un-ek fotóról az alábbiak szerint köthetők valamely századhoz:
I.K.F. "Holló": F.303, F.304, F.307, F.310, F.312
II.K.F. "Lucifer": F.314, F.315, F.316, F.317, F.318, F.319, F.320, F.321, F.322, F.323
III.K.F. "Somogyi Bicska": F.325, F.328, F329, F.331, F.333, F.334

A számok sorrendiségét tekintve nyilvánvaló, hogy a közelfelderítő alakulatoknál a vadászokhoz, illetve bombázókhoz hasonlóan az oldalszámok kiosztásának rendje a hadrendi számozással volt összefüggésben. Ezen túlmenően természetesen a számok formája, illetve felfestésük módja is megkülönböztette egymástól az alakulatokat (11-12-13. kép).


Kivételek amelyek...

Természetesen ez a századonkénti oldalszám-kiosztás egy pillanatfelvétel csupán az 1938 szeptemberi állapotról. Vannak kivételek: sorba nem illeszkedő gépszámok, alakulatjelzések, illetve a "szokásostól" eltérő karakterű oldalszámok. Rendszerint ezekre egyszerű magyarázat van, az alábbiakban ismertetek jellemző példákat.


Nagyjavítás

A frissen alakult légierő 1938 októberétől 1939 márciusáig egy igen mozgalmas időszakon ment keresztül. Az egyes repülőegységek több alkalommal települtek át "hadi" repülőterükre, gépeik intenzív használata során előfordultak sérülések, kisebb-nagyobb géptörések. Amennyiben a javítást nem tudták az alakulatnál megoldani, a sérült gép az adott típus javítására kijelölt repülőgép-javító műhelybe, komolyabb sérülés esetén javítási licencjoggal rendelkező repülőgépgyárba került. Természetesen a javítás során, szükség esetén a gép új festést (fényezést) is kapott, melyre az oldalszámot, illetve felségjelzést a gyárban festették újra. Természetesen az adott javítóüzemben nem álltak rendelkezésre az alakulatoknál használatos sablonok, ezért az ilyen nagyjavított gépek magukon viselték az adott javítóüzem, illetve repülőgépgyár jellegzetes oldalszám- illetve festésmintáját.

A leírtakat jól demonstrálják a Győrben javított repülőgépekről készült fotók. 1938-tól a győri Magyar Waggon- és Gépgyár R.t (MWG) a légierő egyik legjelentősebb beszállítójává lépett elő. Megszerezte, illetve megkapta a Fiat CR.30, CR.32, CR.42, a Focke-Wulf Fw 58, és Fw 56, valamint az Arado Ar 96 típusú repülőgépek javítási licencének jogait. Szintén szervizelhette ezen típusok motorjait is. Szerencsére a repülőgépgyár iratanyaga fennmaradt, így elég jól követhető, hogy adott repülőgép mikor milyen okból fordult meg Győrben, s a fotókon beazonosítható gyár által alkalmazott oldalszám-minta, de még az álcázófestés jellegzetességei is. Meg kell jegyezni, hogy az MWG-ben felfestett oldalszámok típusonként is más-más jellegzetességeket mutattak. Más oldalszámot alkalmaztak a Fiat-okon (14-15. kép) és később mást a Fw 58Ka-kon (16-17. kép).

A "győri" minta természetesen csak egy példa. Minden egyes repülőgépjavító műhely, üzem, illetve repülőgépgyár saját egyedi, jellegzetes oldalszám-mintával rendelkezett, ezek bemutatása még további kutatást igényel.


Gyártás során felfestett lajstromszámok

Egy 1936-ból fennmaradt levélben a LüH (Légügyi Hivatal) felkéri a Reichsverband der Deutschen Luftfahrtindustrie-t, hogy intézkedjen arra vonatkozóan, hogy a részére gyártott gépekre fessék fel az általa megadott polgári lajstrom- és LüH-jelzéseket.
További fotódokumentumok szintén azt támasztják alá, hogy 1938 szeptembere előtt polgári lajstromjel, LüH-szám, 1938 szeptembere után oldalszám, illetve a felségjelzés gyári felfestése is a megrendelés teljesítésének feltétele volt (12-13. kép). Ilyen "gyári" oldalszámokkal kerültek a légierőhöz a Bü 131, Ar 96 A, Fiat CR.42, Re.2000, Ca.135, Fw 58 és Fw 56 típusok.

Utóbbi eset kifejezetten érdekes a dolgozat témája szempontjából: '37-ben, illetve '38 elején 18 db érkezett, Ezek a gépek polgári jelet kaptak a HA-XAA-tól terjedő lajstromsorban. A vadászszázadoknál aztán felkerültek az alakulatok századjelzései is. A HA-XAJ 1938. július 4-én Pesterzsébeten lezuhant. A megmaradt 17 db gép 1938 szeptemberében G.121-től G.137-ig terjedő oldalszámozást kapott, a korábbiakban részletezett karakterekkel és logika szerint. 1938-ban további 8 db érkezett, vagyis a G.138-tól fölfelé eső számsorba tartozó gépek. Ezeken a gépeken kötőjellel van felfestve az oldalszám, de nem hasonlít az 1/3 "Puma" századnál alkalmazott "veszprémi I" mintára (pl. az egyesek alakja eltérő). További érdekesség, hogy a G.138 és a G.141 jelű gépekről készült fotón nem látható se század-, se felségjelzés, csak a függőleges és vízszintes vezérsíkon a LÜH korábbi szabályozása által előírt nemzeti színű festés. Erre egyféle magyarázat létezik: a megrendelő kérte a gyártót, hogy az 1938-ban szállítandó gépek polgári lajstromjel helyett katonai oldalszámmal kerüljenek leszállításra, a felségjelről viszont valószínűleg nem rendelkezett, így a gyárban a régi utasítást tekintették érvényben lévőnek. Az eképpen megérkezett gépek szintén kikerültek a vadászalakulatokhoz, ahol elvégezték a hiányosságok pótlását, azonban a "Focke-Wulf gyári" mintájú oldalszám egy darabig még a gépeken maradt. Bizonyos esetben még az után is, hogy álcázó festést kaptak. Hasonló a helyzet az 1937-ben, illetve az 1939-ben szállított Fw 58-asokkal is.


Összegzés

Az írás elején feltett kérdésekre, vagyis miért különböztek az egyes betűstílus-minták, illetve milyen rendszer szerint kerültek kiosztásra az egyes oldalszámok 1938-ban, egyértelmű válasz adható.
A fennmaradt fotódokumentumok kategorizálásával igazolható egy hármas kapcsolatrendszer megléte az oldalszámok sorrendisége, felfestésük módja, és az adott alakulat hadrendi számozása között. Az oldalszám-minták hozzárendelhetőek egy-egy alakulathoz, illetve bázisrepülőtérhez, ahogy az oldalszám önmagában is meghatároz egy alakulatot, illetve mintát. Másképpen: egy oldalszám ismeretében jó eséllyel megállapítható egy-egy repülőeszköz 1938 szeptemberi állomáshelye, az, hogy milyen századjelvény volt rá felfestve, illetve (ami egy makettező számára fontos) milyen minta szerinti oldalszámot viselt.
A fentiek alapján egyértelműen cáfolható az az eddig több helyen megjelenő feltételezés, hogy az 1938-ban megjelenő oldalszámozás, és a korábban a repülőeszközök jelölésére szolgáló polgári lajstromjelzés, LüH-számozás, vagy "kötelékszámozás" között bármilyen összefüggés állna fenn.


Az írás lábjegyzetekkel és forrásmegjelöléssel ellátott eredeti változata a Magyar Repüléstörténeti Társaság 2018 évi évkönyvében jelent meg. Elkészítéséhez nyújtott segítségért ezúton fejezem ki köszönetemet Zámbori Péternek, Horváth Balázsnak, Winkler Lászlónak.
11.kép
11.kép
12.kép
12.kép
13.kép
13.kép
14. kép
14. kép
15. kép
15. kép
16.kép
16.kép
17.kép
17.kép
18.kép
18.kép
19.kép
19.kép
20.kép
20.kép
2023.11.27.
Utolsó módosítás: 2023.12.06.
Podva
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció