Egy alig ismert felkelés – Nagylengyelországban

Lengyelország története tele van felkelésekkel. Ezek jó része a „levert” kategória. Van azonban egy, az ország további életét meghatározó, aminek a végén a legbarátibb szláv nép győztesen került ki a harcból. Az első világháború befejeződése nem csupán nálunk okozott mindenféle traumákat, határvonal ide-oda tologatást. Ebben az időszakban zajlott a nagylengyelországi felkelés. Ha valaki esetleg nem hallott róla, ne szégyellje! Bár a lengyel iskolai tankönyvek bőséggel tárgyalják, a mi tananyagainkban egy szó sincs róla. Hacsak a német, 1918-as forradalmakról, felkelésekről nem. Mert ott kezdődött az egész.

A helyszín, Nagylengyelország

Lengyelország helyzete speciális volt, hiszen a világháború végéig tényszerűen nem létezett. Területét a II. Német Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország tartotta a saját területének. Galícia? Ismerős? A különféle megszállók különféle módon kezelték a lengyelek lakta területeket. De mindhárom hatalom hadseregébe besorozták a lengyeleket. Így bizony még az is előfordulhatott, hogy a frontvonal mindkét oldalán lengyelek küzdöttek, idegen zászlók alatt egymás ellen. A háború végén mindhárom megszálló hatalom meggyengült. A Monarchia szétesett. Októberben a lengyel felkelők vér nélkül vették át az uralmat Krakkóban. Németországban forradalom tört ki, Oroszországban nem különben, ami aztán polgárháborúvá szélesedett. Szóval, igazából nem volt meg a túlnyomó hatalom, ami a lengyelség egyesülését megakadályozhatta volna.

Felkelők, még német uniformisban, de már lengyel sassal

A széteső német hadsereg lengyel alakulatai megjelentek abban a hatalmi vákumban ami a birodalmak szétesése után kialakult. A németek által uralt terület központja Poznan volt. A széteső német hatalom hirtelen rájött, hogy független Lengyelország nélkül nem élet, az élet. Persze azok a területeken, amik 1772 óta nem voltak porosz, később német megszállás alatt. Az első szabad lengyel terület Ostrow városában alakult ki még a felkelés kirobbanása előtt egy jó hónappal. Itt előbb német munkás majd katonatanács alakult. Ezek szigorúan német szervezetek voltak. De megalakultak a helyi lengyelség szervezetei is. Mindehhez döntő hátteret adott a helyben állomásozó 1. Lengyel Gyalogezred. Pár kilométerrel odébb Stanisław Taczak, a Nagy-lengyelországi felkelés első parancsnoka már szervezte a Nagylengyelországi Köztársaság hadseregét A következő napokban lassan és erőszakmentesen ment át a hatalom a lengyelek kezébe. Megalakult az Ostrowi Köztársaság a Republika Ostrowska. A Legfelsőbb Néptanács (Naczelna Rada Ludowa, NRL) azonban korainak tartotta ennek a kis független lengyel földnek a létezését, így kötelezték az ostrowi köztársaságot az önfeloszlatásra.

Taczak őrnagy a lengyel erők első parancsnoka

Egy hónappal később a nagylengyel köztársaság a területéhez sorolta a „feloszlatott” köztársaság területét is. December 27-én kirobbant a fegyveres harc Poznanban. Egy lengyel politikus, Paderewski látogatása volt a kirobbantó ok. A német külügy megtiltotta, hogy Paderewski az akkor még jogilag német területhez tartozó Posen/Poznanba betegye a lábát. A fogadására készülő lengyelek központjára támadtak a helyi német erők, a lengyelek visszaverték a támadást, majd elfoglalták a németek bázisait. A harcok kiterjedtek Wielkopolska/Nagylengyelország teljes területére. Ennek a területnek a Poznantól nyugatra fekvő részein a németség, keletre a lengyelek voltak számbeli többségben. A harcok a vidéki városok birtoklásáért váltakozó hevességgel és sikerességgel zajlottak. Még légitámadásokra is sor került. „Január 6-án [a lengyelek] elfoglalták a poznańi repülőteret a német repülőgépekkel együtt. Ezzel megszűnt az a veszély, hogy a németek lebombázzák a várost. A németek mégis megpróbálták megsemmisíteni a repülőgépeket, bombázva azokat a frankfurti reptérről indított gépekkel. Erre felelve január 9-én a lengyelek bombázták a frankfurti repülőteret az általuk megszerzett gépekkel. ” Közben ment a politikai torzsalkodás a Piłsudski és a fent említett politikus között. Augusztusban egy újabb kis köztársaság jött létre Schwedtben/ Świętnoban, a Świętno Szabadállam. A harcok még egy fél évig folytak. Mind a két fél keményen bánt a területén élő másik nemzetiség tagjaival. Végül 1920. január 10-én hivatalosan is fejeződött be a küzdelem. A harcok áttevődtek az ukrán, majd a szovjetorosz irányba és létrejött a II. Lengyel Köztársaság, ami élt nem egészen húsz évet.