1:65?
Pintér György - Múzeumi krimik
Sziasztok!
Az elmúlt három napban dolgzotam ezen a maketten. Egy csomagban volt egy Screamnig Bell-el és 20 skaven katonával. Eddig 4 makettet készítettem az évek során, egy tiger II-őt – nagyon kezdetleges volt, de első makett révén nagyon örültem neki -, egy Messerschmitt-et, egy Warhammer Vampire Coven Throne-t, és a Screaming Bell-t. Az első kettő kisgyerekek martalékául esett, de az utolsó kettővel együtt remek alapok voltak arra, hogy mit csináljak, mit kellene másképp, szóval rengeteg tapasztalatot szereztem.
Ezek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy beszereztem új, minőségibb eszközöket:
- Citadel festékékek: moot green, warpstone glow, kislev flesh, gorthor brown, brass scorpion, typhus corrosion, screaming bell.
- Lupri ecsetek
- The Army Painter mat lakk
- Citadel Chaos Black alapozó
Egy kis magyarázat annak, aki nem ismeri a Warhammer világát. A skavenek patkányemberek, akik a föld alatt élnek. Nagyon szaporák, rendkívül sokan vannak, azonban az örökös viszálykodásuk, egymás elleni áskálódásuk mindig megakadályozza, hogy egyesüljenek, és közös erővel támadjanak a felszínen élőkre. Istenük a Szarvas Patkány, mágiájukat a káosz eszenciájával, torzkővel "turbózzák fel". Összecaspottnak tűnő, gonosz gépeikkel, és torz teremtményeikkel egészítik ki seregük sorait
Először lefújtam az összes elemet Chaos Black-el, így sokkal jobban lehet őket festeni – ezt a Vamprie Coven Throne-nál nem alkalmaztam, meg is látszik, ott sokszor helyen lejött a festék, itt nem volt ilyen probléma.
A maketteket kisebb ollóval és szőnyegvágóval vágtam ki.
Először a fa részeket festettem le barna akrilfestékkel, majd erre vittem fel gorthor brown-t, vagy a barna akrilt kislev flshel-el keverve. A fém részeket és a tüskéket brase scorpionnal húztam ki, párat pedig screaming bellel. Erre jött a typhus corrosion, amit elég bőkezűen használtam, tekintettel a skavenek "mocskos" mivoltára.
A kerekeknél ugyan így tettem, annyival változtatva, hogy a kerekeken lévő vasalást fémes festékkel színeztem - ez az egyetlen ilyen rész, a többinek rezes, bronzos hatást képzeltem el a kezdetektől.
Az ágyút brass scorpionnal festettem, majd erre jött megint a typhus corrosion. A torzkövet warpstone glow-al alapoztam, az éleket száraz ecsettel és moot grennel festettem.
Amikor az egész gépet összeraktam, akkor jöttek a figurák, Revell piros, az említett fémes festék, brass scorpion, gorthor brown, és egy kis Revell kék használatával.
Az ágyú csövén lévő rúnáknak igyekeztem olyan kinézetet adni, mintha töltődne a szerkezet, így sötétebből elérkezünk az ágyú vége felé a legvilágosabb árnyalatba.
(Egyébként a festésnél nagy segítség volt édesanyám, aki segített, amikor rákérdeztem néhány árnyalatra, hogy ez így jól néz-e ki, kell-e valami..., mert sajnos a színtévesztés nem a legjobb barát ilyenkor :))
Végül következett az ovális alap kialakítása, mini diorámának. Először füves alapot képzeltem el, hóval, mint a Screamnig Bellnél, de aztán arra gondoltam, hogy kicsit dobok rajta, és álljon a makett inkább egy olyan alapon, mintha egy fagyott tónál, vagy vízzel gazdagon megáldott területen lenne.
Kihasználtam a fantasy adta lehetőségeket, és a talapzatot világoskékre festettem, majd erre próbaként - nem voltam benne biztos, hogy ekkora mennyiségben is sikerülhet-e -, de kicsit improvizáltam, és hajzselét tettem. Igen, hajzselét :D Nem voltam benne biztos, de ragasztóval, és szódabikarbónával kombinálva meglepően jó végeredményt kaptam - legalábbis véleményem szerint. Sikerütl vele kissé "megemelni" a keveréket, így kevesebb kelett, és a kulcsínynél is segített kicsit jegesebbé tenni az egsézet.
Először a felület sokkal havasabb, egységesebb volt, de véletlenül megcsúsztattam a makettet, és "feltörte a jeget". Először átkozódtam ezért, de aztán kiderült ,hogy sokkal jobb, érdekesebb lett így az egész, szóval hatalmas mázlim volt.
Amikor a helyére tettem a figurát, és az összes szódabikarbónát, akkor néhány helyen próbáltam úgy kifesteni pár csövet, mintha eresztenének. Hátulra tettem egy nagyobb folyást, Patex ragasztóval odafolyattam egy kicsit, és mivel ez elég sűrű, így rá tudtam festeni. Néhány torzkőnyomot a hóban is hagytam, mert úgy képzeltem, hogy a gép előre haladt, és ahol most van, ott órák óta mozdulatlan, harcra kész.
Végezetül jött a kerekre egy kis ragasztó és zselé, némi szódabikarbónával, valamint typhus corrosionnal átmentem szinte az egész gépen, ahol kellett, hogy koszosabb, használtabb legyen. Ezek után még finomításként némi barnás-zöldes keverékkel ráfestettem fára pár helyen, egy egész kicsit, fokozva a skavenek áldásos" tevékenységét az ágyún, majd megpróbáltam warpstone glow-al a torzkő fényének tükröződését ráfesteni a hozzá közel eső részeken.
Ezután már csak az Army Painter matt lakk volt hátra, magára a gépre kevesebb, alulra több került – így is próbáltam „egyben tartani” a zselés részt.
Zavar, hogy pár helyen nem tudtam jobban kifesteni a makettet, hogy még mindig nincs akkora türelmem, mint kellene, hogy még mindig néha nehézkesen megy az ecsethasználat, és hogy nem halogathatom egy festékszóró megvételét – szerintem nagy szükségem lenne rá, leglaább egy kis terhet levenne rólam.
A figura alapja miatt viszont, valamint azért, mert közel került ahhoz, ami összeállt a fejemben, nagyon megszerettem a kis gépet. Annak pedig nagyon örültem, hogy egyértelműen látszik, hogy megéri, és voltaképp kell is bizonyos területen rászánni a pénzt, és minőségibb alapanyagokba fektetni. Mind a festékek, mind az ecsetek megszolgálták a beléjük vetett bizalmam.
Köszönöm a figyelmeteket, minden segítséget, észrevételt szívesen fogadok!
Az elmúlt három napban dolgzotam ezen a maketten. Egy csomagban volt egy Screamnig Bell-el és 20 skaven katonával. Eddig 4 makettet készítettem az évek során, egy tiger II-őt – nagyon kezdetleges volt, de első makett révén nagyon örültem neki -, egy Messerschmitt-et, egy Warhammer Vampire Coven Throne-t, és a Screaming Bell-t. Az első kettő kisgyerekek martalékául esett, de az utolsó kettővel együtt remek alapok voltak arra, hogy mit csináljak, mit kellene másképp, szóval rengeteg tapasztalatot szereztem.
Ezek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy beszereztem új, minőségibb eszközöket:
- Citadel festékékek: moot green, warpstone glow, kislev flesh, gorthor brown, brass scorpion, typhus corrosion, screaming bell.
- Lupri ecsetek
- The Army Painter mat lakk
- Citadel Chaos Black alapozó
Egy kis magyarázat annak, aki nem ismeri a Warhammer világát. A skavenek patkányemberek, akik a föld alatt élnek. Nagyon szaporák, rendkívül sokan vannak, azonban az örökös viszálykodásuk, egymás elleni áskálódásuk mindig megakadályozza, hogy egyesüljenek, és közös erővel támadjanak a felszínen élőkre. Istenük a Szarvas Patkány, mágiájukat a káosz eszenciájával, torzkővel "turbózzák fel". Összecaspottnak tűnő, gonosz gépeikkel, és torz teremtményeikkel egészítik ki seregük sorait
Először lefújtam az összes elemet Chaos Black-el, így sokkal jobban lehet őket festeni – ezt a Vamprie Coven Throne-nál nem alkalmaztam, meg is látszik, ott sokszor helyen lejött a festék, itt nem volt ilyen probléma.
A maketteket kisebb ollóval és szőnyegvágóval vágtam ki.
Először a fa részeket festettem le barna akrilfestékkel, majd erre vittem fel gorthor brown-t, vagy a barna akrilt kislev flshel-el keverve. A fém részeket és a tüskéket brase scorpionnal húztam ki, párat pedig screaming bellel. Erre jött a typhus corrosion, amit elég bőkezűen használtam, tekintettel a skavenek "mocskos" mivoltára.
A kerekeknél ugyan így tettem, annyival változtatva, hogy a kerekeken lévő vasalást fémes festékkel színeztem - ez az egyetlen ilyen rész, a többinek rezes, bronzos hatást képzeltem el a kezdetektől.
Az ágyút brass scorpionnal festettem, majd erre jött megint a typhus corrosion. A torzkövet warpstone glow-al alapoztam, az éleket száraz ecsettel és moot grennel festettem.
Amikor az egész gépet összeraktam, akkor jöttek a figurák, Revell piros, az említett fémes festék, brass scorpion, gorthor brown, és egy kis Revell kék használatával.
Az ágyú csövén lévő rúnáknak igyekeztem olyan kinézetet adni, mintha töltődne a szerkezet, így sötétebből elérkezünk az ágyú vége felé a legvilágosabb árnyalatba.
(Egyébként a festésnél nagy segítség volt édesanyám, aki segített, amikor rákérdeztem néhány árnyalatra, hogy ez így jól néz-e ki, kell-e valami..., mert sajnos a színtévesztés nem a legjobb barát ilyenkor :))
Végül következett az ovális alap kialakítása, mini diorámának. Először füves alapot képzeltem el, hóval, mint a Screamnig Bellnél, de aztán arra gondoltam, hogy kicsit dobok rajta, és álljon a makett inkább egy olyan alapon, mintha egy fagyott tónál, vagy vízzel gazdagon megáldott területen lenne.
Kihasználtam a fantasy adta lehetőségeket, és a talapzatot világoskékre festettem, majd erre próbaként - nem voltam benne biztos, hogy ekkora mennyiségben is sikerülhet-e -, de kicsit improvizáltam, és hajzselét tettem. Igen, hajzselét :D Nem voltam benne biztos, de ragasztóval, és szódabikarbónával kombinálva meglepően jó végeredményt kaptam - legalábbis véleményem szerint. Sikerütl vele kissé "megemelni" a keveréket, így kevesebb kelett, és a kulcsínynél is segített kicsit jegesebbé tenni az egsézet.
Először a felület sokkal havasabb, egységesebb volt, de véletlenül megcsúsztattam a makettet, és "feltörte a jeget". Először átkozódtam ezért, de aztán kiderült ,hogy sokkal jobb, érdekesebb lett így az egész, szóval hatalmas mázlim volt.
Amikor a helyére tettem a figurát, és az összes szódabikarbónát, akkor néhány helyen próbáltam úgy kifesteni pár csövet, mintha eresztenének. Hátulra tettem egy nagyobb folyást, Patex ragasztóval odafolyattam egy kicsit, és mivel ez elég sűrű, így rá tudtam festeni. Néhány torzkőnyomot a hóban is hagytam, mert úgy képzeltem, hogy a gép előre haladt, és ahol most van, ott órák óta mozdulatlan, harcra kész.
Végezetül jött a kerekre egy kis ragasztó és zselé, némi szódabikarbónával, valamint typhus corrosionnal átmentem szinte az egész gépen, ahol kellett, hogy koszosabb, használtabb legyen. Ezek után még finomításként némi barnás-zöldes keverékkel ráfestettem fára pár helyen, egy egész kicsit, fokozva a skavenek áldásos" tevékenységét az ágyún, majd megpróbáltam warpstone glow-al a torzkő fényének tükröződését ráfesteni a hozzá közel eső részeken.
Ezután már csak az Army Painter matt lakk volt hátra, magára a gépre kevesebb, alulra több került – így is próbáltam „egyben tartani” a zselés részt.
Zavar, hogy pár helyen nem tudtam jobban kifesteni a makettet, hogy még mindig nincs akkora türelmem, mint kellene, hogy még mindig néha nehézkesen megy az ecsethasználat, és hogy nem halogathatom egy festékszóró megvételét – szerintem nagy szükségem lenne rá, leglaább egy kis terhet levenne rólam.
A figura alapja miatt viszont, valamint azért, mert közel került ahhoz, ami összeállt a fejemben, nagyon megszerettem a kis gépet. Annak pedig nagyon örültem, hogy egyértelműen látszik, hogy megéri, és voltaképp kell is bizonyos területen rászánni a pénzt, és minőségibb alapanyagokba fektetni. Mind a festékek, mind az ecsetek megszolgálták a beléjük vetett bizalmam.
Köszönöm a figyelmeteket, minden segítséget, észrevételt szívesen fogadok!
|
| Skaven Warp… |
|
| Skaven Warp… |
|
| Skaven Warp… |
|
| Skaven Warp… |
|
| Skaven Warp… |
|
| Skaven Warp… |
|
| Skaven Warp… |
2016.04.16.
Utolsó módosítás: 2016.04.17.
Utolsó módosítás: 2016.04.17.