Tuningolás, átalakítás

A következő kis tanulmányban kizárólag autókkal kapcsolatos tuningról, illetve átalakításról lesz szó, ami viszont nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az itt megemlítésre kerülő anyagok, technikák a makettezés valamely másik ágában ne lennének hasznosíthatóak. Mindenki a saját szakágának szűrőjén keresztül olvassa és vonja le a számára hasznos következtetéseket.

És akkor most a kissé hosszúra sikerült bevezető után jöjjön a lényeg. A tuningolás tulajdonképpen egyfajta átalakítást jelent, így igazán nem is választható szét a két fogalom. Az átalakítás mértéke az egészen kis belepiszkálástól egészen az új autó létrehozásáig terjed, mindenkinek a fantáziája és lehetőségei szerint. A fokozatokat nem választom szét, hiszen a technikák és anyagok hasonlóak.

Az autók átalakítása a következő főbb elemekre bontható: karosszéria, futómű, lámpák, belső tér, motortér, kerekek. felszerelések-kiegészítők. Nézzük most külön külön is őket.

Karosszéria

A karosszériából lehet részeket kivágni (pl. kerékívek, levegőbeömlők, tető) illetve részeket bepótolni (spoilerek, szárnyak, magasított levegőbeömlők) is. Az egyik legbrutálisabb módon az egész karosszéria toldásával illetve rövidítésével avatkozhatunk be. Mindkét esetben alaposan meg kell fontolni, hogy mely vonalak mentén vágjuk ketté a kasznit. Az egész művelet komoly megfontolást igényel. A különböző íves felületek találkozása nagyon kényes rész, könnyen kialakulhatnak csúnya találkozási vonalak, amit csak hosszas tapaszolás/csiszolás árán lehet majd eltüntetni. A fentiek miatt ez csak nagyon türelmes és céltudatos makettezőknek való. Sokkal egyszerűbb dolgunk van, amikor kisebb-nagyobb toldásokat illesztünk a karosszériára. A fent felsorolt elemek kialakításához jól alkalmazhatjuk a használt műanyag kártyákat (pl. mobiltelefon feltöltő). Ezek sima felületűek, könnyen vághatóak és meleg vízben is jól alakíthatóak. Méretükből adódóan még 1:24-es léptékben is lehet vele felületeket kialakítani. A ragasztási felületeket azért illik egy picit megcsiszolni, mert előfordulhat, hogy némelyiken valamilyen védőfilmréteg van, ami bezavarhat. Ide tartozik még a gallytörők készítése is. Ezek öntőkeretből vagy rézdrótból készülhetnek, esetleg némi húzott szál kiegészítéssel. Ügyelni kell a hajlításnál a szimmetriára, mert nagyon ordít a legkisebb hiba is. Ha lehet, alkalmazzunk sablont. Az öntőkeretet láng fölött, vagy esetleg forrásban levő vízbe mártva, majd kiemelve tudjuk hajlítani.

Futómű

A futóművet két alapsikban lehet változtatni: emelni vagy süllyeszteni, illetve szélesíteni, vagy (ami viszonylag ritka) keskenyíteni. A futómű szerkezetébe való beavatkozáskor sem szabad azt elfelejteni, hogy ez a valóság (többé-kevésbé hűen) kicsinyített mása. Mindennemű átalakítás akkor jó csak igazán, ha köze van a valósághoz, vagyis az életben is hasonló módon módosítják a szóban forgó szerkezeti elemet. Emeléskor általában a futómű felfüggesztési pontjánál, vagyis az alvázkerethez, illetve a karosszériához való csatlakozásnál kell beletenni azt a bizonyos toldást. Nagyon fontos a léptékhelyesség, hiszen itt (pl. 1:35-ben) tizedmilimétereket is kell tudni elvenni vagy hozzáadni, hogy elérjük a valóságos méreteket. A toldásnál a futómű felerősítési pontjának megtoldása mellett természetesen az összes többi kapcsolódó elemet is kellő mértékben meg kell nyújtani/toldani vagy akár újat is lehet készíteni. Miről is van szó itt. Például a lengéscsillapító és tekercsrúgó együttesről (szinte mindig egybe vannak öntve és általában nem valami túl meggyőzően), az első futómű esetében a kormányrúdról ha van, illetve a különböző merevítő- és összekötőrudakról. A lengéscsillapító hosszába lehet például betoldani húzottszálból levágott darabot, vagy egyéb hasonló átmérőjű műanyagdarabot is. Megfelelő méretű vékony alumínium, réz vagy műanyagcső darabból és/vagy húzottszálból le is lehet gyártani az egészet. A tekercsrúgót szintén célszerű ilyenkor legyártani. Ezt a legkönnyebben a már elkészült teleszkóp hengerére csavart megfelelő méretű rézdrótból lehet megcsinálni. Rátekerés után valamennyit visszarúgózik és így legtöbbször már ki is adja a kívánt - és valósághz mérten arányos - átmérőt. Erre a célra használható még a forrasztó cin is, ami sokkal kevésbé rugalmas, ezért erre a méretezésnél kell figyelni. Laprúgót nehezebb módosítani, ezt inkább csak újra elkészíteni lehet a vékony iratborító műanyagból kivágott lapokat rézdróttal összefogva. Ez elég sok türelmet és nagy pontosságot kíván. A futómű ültetésénél némileg egyszerűbb a helyzet, mivel itt csak kivágni kell a megfelelő helyen. Itt is fontos a helyes méret! Ebben az esetben figyelni kell arra, nehogy a gumik a karosszériához érjenek!

Lámpák

Itt elsősorban a pótlólag felszerelt ködlámpákról van szó. Sok autót fel lehet dobni ezekkel. Már az eredeti lámpáknál is kétféle fő megoldás létezik. Az egyik, amikor a lámpa már eredetileg sem átlátszó és a szinét meg kell festeni, illetve a másik, amikor átlátszó műanyagból lehet elkészíteni. Ez utóbbi a jobb, bár pótlámpák esetében ez jelenti a nagyobb kihívást is. A ködlámpák lehetnek kerekek vagy téglalap alakúak, illetve egyes speciális esetekben - amikor a karosszéria bizonyos részeibe (spoiler) kerül beillesztésre - egyedi formájú. Az átlátszó alkatrészek öntőkerete lehet az egyik legjobb alapanyag ehhez a munkához. A méretre faragásnál vigyázni kell, nehogy az "üveg"-felület megsérüljön vagy letompuljon. A kerek lámpákhoz lehet még használni - pl. 1:35-ben - az öntés technikai sajátosságaihoz tartoző kis (kb. 1-1,5 mm átmérőjű) hengeres csonkokat. Ha szerencsénk van, ezek teljesen kiadják a lámpa formáját. Javítani lehet az összhatáson, ha hátulról belefúrunk egy kicsit a lámpába. Ez szemből az izzóhoz hasonló hatású. Izzót tudunk varázsolni az eredeti fényszórókba vagy egyéb (pl. index) lámpákba is. Itt átlátszó vagy festett húzott szál darabot kell a lámpatükörbe ragasztani. Ez különösen jól mutat sárga fényű ködlámpák vagy fehér búrás indexlámpák esetében.

Belső tér

A belső tér feljavítása több fokozatban is lehetséges, mindig az autó fajtájától függően (pl. terepjáró, luxusjármű, ralliautó, stb.). Itt mindig egy valódi jármű felszerelését kell elképzelni. Mi szokott lenni az adott járgányban. A biztonsági öv például rendszerint ki van hagyva vagy pedig el van nagyolva: vagy külön adják ekkor túl vastag vagy az üléssel együtt öntik. Mindkét esetben természetellenes. Ilyenkor ha külön van, akkor esetleg a csatját tudjuk használni, ha egybe van öntve akkor pedig le kell csiszolni. A jó alapanyag egy papírcsík, amit kellőképpen tudunk festeni és utána a helyére hajlítani/gyűrni. A belső teret fel lehet javítani külön szőnyegek beragasztásával illetve az ajtón levő kezelőelemek húzott szállal való kiegészítésével/cseréjével. Versenyautóknál természetes a bukókeret, a tűzoltókészülék, esetleg akkumulátor, szerszámok, póttank, emelő, stb. A bukókeret a megfelelő átmérőjű öntőkeretből vagy rézdrótból készíthető. A szerszámok kifaragására szintén a keret, vékony drótok, megmaradó alkatrészdarabok a legalkalmasabbak. Előfordulhat még, hogy pótműszerek, térkép, cigarettásdoboz, italosüveg stb. teszi még életszerűbbé a makettet. Ezek olyan dolgok amiknek a lehetősége szinte végtelen és a makettező fantázájától, jó megfigyelőképességétől és ügyességétől függ.

Motortér

A motortér legfőbb tuningolási lehetősége a bevezetékezés. Ez különböző átmérőjű drótokból és húzott szálakból lehetséges. Előfordulhat, hogy némi vezetékimitáció van rátapsztva a karosszériára. ezeket le kell vágni vagy csiszolni. Megeshet, hogy kevesebb alkatrészt alakítottak ki a motortérben, mint kellett volna. Ilyenkor - természetesen az élethűség figyelembevételével - lehet pótolni azokat vagy tuningolásképpen pluszként beépíteni néhányat. Itt forrásként az elektronika világa jöhet szóba, elsősorban a felületszerelt elektronikai panelekt ajánlom figyelembe de természetesen bármely elektronikus készülék rejthet kincseket. Ezek kisebb-nagyobb átalakítással hűen imitálhatják a valóságot.

A húzott szál készítése

Ez egy érdekes és fontos dolog, hiszen a makettezés szinte minden ága használja ezt a technikát és nem kerül semmibe. Az öntőkeretnél alig vékonyabbtól egészen a hajszál vékonyságig előállíthatunk így szálakat rengeteg féle alkalmazási céllal. A lényege, hogy a kiálló csonkoktól megtisztított öntőkeret darabot óvatosan láng vagy egyéb koncentrált hőforrás főlé tartjuk, amíg az egy kicsit meglágyul és utána elkezdjük nyújtani az anyagot. A melegítés mennyiségétől, a húzás sebességétől illetve az adott anyag jellemzőitől függően szabályozhatjuk a szálunk hosszát és átmérőjét. Érdemes előtte kísérletezni és a sok-sok próba nyomán megtanulni a különböző átmérők készítését.

Weiling Péter, weilingp@freemail.hu