Sziasztok !

Budapesten meg lehet tekinteni nyilvanosan T-34 es harckocsit valahol ?

Juge 75!

Szerintem sehol. Próbálj meg speciális szigetelőcsíkot venni, amit a nyílászárók záródó felületére ragasztanak, azt vágd méretre és helyezd a BMP lánctalpakra kívülről. Belül a kis füleket, ami között futnak a görgök át kell faragni kicsit.
Eléggé sufni-tuning, de hirtelen nincs jobb ötletem.

Hol kapok ilyet?

Juge 75!

Méretében a BMP és 2Sz1-el megegyezik.
Csatolok egy képet.

résztvevők elmondásai alapján a KUB rendszeresítésében nagy szerepet játszott a 73-as arab-izraeli háborúban mutatott képességei, eredményei.
az előttem szólóval egyetértek, az F-16-ost lőtték le Kubbal,

Páncélos!

Nem a Kub lőtte le az F-117-est. Azt egy Sz-125M Nyeva komplexum szedte le, amit sajnos itthon már kivontak. (Lengyelországban még mindig szolgálatban áll!) Egyébként hallottam, hogy az Sz-200 Vegának is megvolt a képessége, hogy leküzdje az F-117-est, dehát az "okos emberek" úgy döntöttek, hogy ki kell vonni azt is.

Figyu! Segíthetnél nekem, milyen típussal egyezik ezen lánctalp, mert ezt a verziót akarom megépíteni!

Juge 75 & Gaunt!

Nem fegyvernemem a légvédelem, de a szakma öregjeitől azt hallottam, hogy mint lánctalpas eszköz azért maradhatott meg a KUB, és azért kaptak felújítást, mert az F-117 lepottyanása ennek a típusnak köszönhető.
A fegyverzeti részéhez és az elektronikához nem szeretnék hozzászólni, de külsőleg Diehl lánctalpat kaptak a felújítás során (az előttem szóló már ezt meg is erősítette), ami a láncmeghajtó keréknél is módosulást eredményezett.
A km. óra alapján nem lehet megtudni, hogy mennyit futott egy harcjármű. Az üzemórák lényegesebbek, de óracsere is előfordulhat.

1970-71-től kezdték rendszerbe állítani nálunk, jelenleg 4 üteg maradt rendszerben belőle, ami azt jelenti 4 db 1Sz91M2 és 16db 2p25M2 Szpu.
Digitalizálták a belsejét vagyis a számítógépet fejlesztették, a felderítő lokátor adója mellől elkerült az Iff, fejlesztették az optikai rendszert, infra tartományban is képes működni, javult a zavarvédettség és a paraméterek.
Diehl rendszerű gumipapucsos láncot kaptak a közúti közlekedésre, fel újították a járműveket és 3 színű festést kaptak.
Lengyel-magyar kooperációban történt a modernizáció. Nos ennyit hivatalosan tudok.
Az eredménye pedig az lett, hogy egy igen hatékony rendszer nagyon jól felkészült szakértő kezelő gárdával. Nézd meg a legutóbbi Nato-gyakorlat eredményeit.

Na jó, de a Nyevának parancsközlő irányítási rendszere van, így nincs radarja, csak egy antennája ami veszi az SzNR (UNV) jeleit. Mindegy, jó tanulság volt a NATO-nak, hogy nem szabad lenézni az orosz fegyvereket, még ha régiek akkor sem.

Ha már a Kubnál tartunk, hogyan lettek modernizálva? Tavaly a repülőnapon a kiállítot SZURN-ba volt szerencsém beülni, de sajnos sokat nem tudtam meg az átalakításról. Azt viszont észrevettem, hogy az optikai rendszert kicserélték.
És még egy bugyuta kérdés: Körülbelül hány évesek ezek a járművek? Amibe beültem, a kilométerórában kb. 1700 km volt, az pedig szerintem nem sok.

Nem a felderítés jelent gondot, hanem a rakéta számára megvilágítani (alávilágítani) a célt.
Pl. a Kub rakétánál, a rakéta rávezetéshez, bár van saját radarja a rakétának is, de a robot pilóta a megvilágított cél visszavert jelei, valamint a tűzvezető radar adatai alapján előre számított találkozási pont felé repül.
Majd a cél közelében, ideális esetben a harci rész robbanási (megsemmisítési) zónájában felrobban, és repeszekkel megsemmisíti a célt.
Ezért kellett azt a szép nagy felületet megvárni.

Gaunt! Nyitott bombatér ajtóval, egyenes vonalban repült.

A méteressel felderítették, és a nyitást kivárva fogták el, majd indítottak.

Én azt az F-117 lelövést úgy hallottam, hogy a P-18-as stabilan tudta követni a gépet, az SzNR kijelzőjén pedig gyengén, de azért kivehetően lehetett látni, így a rakéta indításának feltételei megvoltak. Ebben az egészben szerintem az az érdekes, hogy ugye a P-18 as méteres hullámhosszú, ami természetes, hogy tudja követni, de az SzNR-125 viszont centiméteres!

Ha szabad belekotyogni: jól emlékszel.
Ld Admiral Graf Spee a La Plata torkolatában.
Miután a legénység elsüllyesztette és elhagyta a hajót ( ami csak részlegesen sikerült a sekély víz miatt), egy angol mérnök felment a roncsra és megállapította, h volt a hajón egy tűzvezető radar.

Bocsi, nem régen olvastam egy visszaemlékezést mert engem is érdekelt, hogy mikor használtak a szovjetek radart. Kiderült, 41 nyarán már leningrád térségében alkalamzták. Az első változatban még a kabin forgott, ez nem igazán volt kényelmes és felhasználóbarát, de a később (41 öszétől) alkalmazott radarral darabra meg tudták mondani a támadó gépek számát!
Van amikor az egyszerű a biztosabb... erre is jó példákat találni a korábbi háborúk történetét tanulmányozva (sár, homok, időjárás), bár a mostani csaták nem ezt tükrözik vissza, modjuk más kérdés, hogyan teljesítnének igazi háborúban...
Ha jól emlékszem a németek a hajózás terén kezdték a radar fejlesztésekkel foglalkozni.
Muzzy

Sziasztok!

KV-1-gyel kapcsolatban kérdezem, hogy gyártja-e valaki 1/35-ben a mellékelt fotón szereplő áttört görgőt (KV-1S-hez kellene). Másik kérdésem, hogy mennyi a KV-1 futógörgőjének átmérője, mert ahány makett (Trumpeter, Eastern Express, Zvezda), annyi méret.

Igen, és mostanában mm-es, csak annyira jók, hogy digitalizállják őket!
Pl. a Kub 1Sz91M2 járművén levőt.
Az F-117 tervezésekor nem számoltak a régi technikával!
Sikerült azt a pillanatot elcsípni, amikor a bombatér ajtajai nyitva voltak.
Egyes források szerint Sz-125, más (orosz) szerint Kub volt az elkövető.
Sőt! Hallottam csaliként használt mikrosütő magnetronról is!
Kitették bekapcsolva a régi radarokat, fekete nylon fóliákat tettek az útra, ami az éjjel látón gépkocsi oszlopnak tűnt, fa repülők hősugárzóval stb.
Nagyszámú és vegyes légvédelmük volt.
Kis magasságon a Silkák, Sztrela-10-ek, Iglák, Zu-23-2, Sz-60,Zsu-57-2 közepesen a Kub, Krug, Osza, Nyeva. Volt olyan terület, ahová nem is mertek be repülni.
Tetejében a gépágyú lőszerét nem lehet zavarni ilyen kis távon max 3km.
Okosan, állcázva használták, és kiegészítve egymással a technikákat ahogyan kell.

De akkor ez azt jelenti, hogy a német és a szovjet radartechnológia külön utakon járt, mert a korai orosz radarok méteres hullámhosszt használtak, bár az is egy nagyon jó megoldás (F-117, Jugoszlávia). Mondjuk az igaz, hogy ők is gyorsan áttértek a dm-es hullámhosszra a P-20-al.

Kedves Gaunt kolléga!
Mindennek van gyenge pontja!
Ha ismerik a hullám hosszt, zavarható.
Aktívan, vagy passzívan.
Aktív zavarás, akkoriban nem lévén olyan kis tömegű és nagy intenzitású adó amit repülő elbírt, nem igazán volt.
De az adott hosszúságúra vágott fólia a mai napig használatos.
A volt szovjet légvédelem (tüzérség)a mai napig nagyon fejlett és hatékony.
Külön kell választani a felderítő és tűz vezető radarokat.
Bizony, korszerűek hatékonyak és (primitívek)egyszerűek voltak.
Bár az angolszászok fejlesztették ki, de használták a németek is.
Pl. a 88-as légvédelmi ütegeket radar vezérelte a háború végén.
Fölösleges technikai bonyolítás nélkül.
Ezen radarok még cm-es hullámhosszt használtak, amin később finomítottak.
Minden mai rendszer alapjait a 2. világháborúban kifejlesztett technikai megoldások
jellemzik, van amit változatlanul!
Moszkva légvédelme például egyetlen német gépet sem engedett be a dísz szemle idejére a vörös tér fölé.

Juge75!

Ahogy észrevettem, eléggé ismered a szovjet légvédelmi eszközöket, így megkérdezném, hogy szerinted a korai szovjet radarok (P-8, P-10, P-12) korukban mennyire voltak korszerűnek nevezhetőek? Lehetett őket II. Világháborús módszerekkel zavarni pl. alufólia?
Engem nagyon érdekelnek ezek, de sajnos nem vagyok annyira járatos a témában műszaki szempontból, azért szerencsére nem a NATO kódjuk alapján ismerem őket.(bár megmondom őszintén nem is érdekel az)

A toronyban az egész repülést, forgalmat felügyelik, míg az rszp-sek a leszállást/felszállást segítik elő, 1 db magasság és 1 db irány mérő lokátorral, ez nagyban segíti a besiklást nagy ködben és éjszaka.

A toronyban az egész repülést, forgalmat felügyelik, míg az rszp-sek a leszállást/felszállást segítik elő, 1 db magasság és 1 db irány mérő lokátorral, ez nagyban segíti a besiklást nagy ködben és éjszaka.

Szia juge75!

Pontosan arra gondoltam, amivel a toronyban követik és segítik, a helikopter leszállását/követését. A kettő között mi a különbség?

VISZP-RSZP leszállító rendszer?
Rszp-7 és 10.
Mire vagy kíváncsi róluk?
Történetesen van 1 jó barátom, aki Taszáron kezdte, és most itt figyeli az indikátor képernyőt ezen az eszközön.

Sziasztok!

A segítségetekre lenne szükségem, mégpedig egy orosz radarról, ami a mostani legaktuálisabb helikopteres leszállító berendezés (remélem nem írtam rosszul) :), nem tudom van-e különbség a repülőket és a helikoptereket kiszolgáló berendezések között. A Szolnokon lévőt láttam, de gondolom azóta történt fejlesztés, ebben a témában nem vagyok valami jártas. Egy CG filmbe kerülne bele.

Kösz előre is!

Kutyaeb

Sz-75/V-750 Dvina és Sz-75/V-755 Volhov volt.
A Volhovnak 9 féle rakétáját rendszeresítette a Szovjetunió.
Ebből Magyarországra 2 változat került.:

1978-ban rendszeresített 20ДСУ В-755У (20DSzU V-755U)
1983-ban rendszeresítettük a 5Я23 В-759 (5Já23 V-759)

A Dvina rakéta 11D típusú volt, a Volhové 20DSZU, majd 5JA23.
Először is a Dvina rakéta starthajtóművében van egy Laval körte, ami a Volhov rakétában nincs. A Volhov rakéta segge egy egyszerű - durván 0,5 mm-es aluminium lemezzel van lezárva.

A Volhov rakéta indító hajtóművének stabilizátor szárnyairól hiányzanak a csűrőlapok, amik a Dvina rakétán még ott voltak. Természetesen a közöttük lévő mechanikai összekötő elem sincs.

A Volhov rakétán valóban van a szárnyak és a destabilizátorok között egy - egy hosszanti borda.

Másképp néztek ki a rádiógyújtó antennái. A Dvina rakétán volt négy rövidebb és négy hosszabb barna (nem sárga) csík, a Volhovén pedig egy koncentrikus gyűrű, ami típustól függően vagy barna, vagy szürke volt.

A Dvina rakétán a Pitot cső egy a törzs anyagából lévő burkolatból bújt elő indulás előtt, a Volhov rakéta Pitot csöve hátsó harmada végig kint volt, és krómozott volt.
És végül a felíratok: A Dvina rakéta 11D típusú volt, a Volhové 20DSZU, majd 5JA23. Mindkettőnek más volt a színe. A gyártási szám a Volhov rakétákon már valami 25 millió körüli szám volt.

Más volt a rakéták színe.

Juge75!

Kösz a képeket, most már értem, hogy mi a különbség a két indító között.
Lenne még egy kérdésem: Volt itthon Sz-75 Deszna? Vagy csak Dvina és Volhov?

Uraim! BRDM-2 re, illetve magyar harcjárművekre álltalánosan keresek zöld színt.
Amim van, az messze áll.
Olajbázisú festék tippeket kérnék!

Okés, köszi az infókat!

A KV-2-ből nagyon kevés készült, alapvetően ritka harcijárműnek számított mellesleg nagyon sok hibája volt.A II.VH elején, merem állítani, hogy jópár német katonának, tisztnek őszült meg a haja a KV-2 miatt. ( Jópár történet van a neten ) A hábrú első éveiben a szovjeteknek 3 ütöképes páncélosuk volt: a T-34 a KV-1 és a KV-2 lévén, hogy álandóan ezeket nyüstölték, sokszor vesztüket, a túlhajtás okozta: üzemanyaghiány löszerhiány sorozatos műszaki hibák nemeg az ütközetek során elszenvedett veszteségek. Mivel a KV-2 ből alapvetően kevés készült (255db/Wiki) ezek a veszteségek méginkább megritkították. A SZU-122 és a SZU-152 megjelenésével, meljek mozgékonyság és megbízhatoság terén jóval felülmulták, a KV-2 szerepe méginkább háttérbe szorult. A németek egy zsákmányolt KV-2-est az amerikaiak ellen használtak a Ruhr vidéken 1945-ben. Én nemtudok arról, hogy a második világháború után bárki is használt volna KV-2-est. Tudomásom szerint a Koreai háboruban használtak még nagy számban 2. VH-s Harcijárműveket de KV-2-ről nem tudok

helyesbítek, a test felső része a hibás. A hüűtőrács rövidebb kb 4 mm-rel de talán 5 is van. Rohadtul kiábrándító, pláne a sok sajátkészítésü feljavítás után.

Sziasztok!

Meg tudná valamelyőtök mondani, hogy a KV-2-es harckocsikat használták-e (akár élesben is) a II.vh után? Én magam nem találtam erre vonatkozóan semmi infót, de hátha...

Esetleg másik torony?

Vagy a test, vagy a torony nem mérethű.
Talán szabászattal megoldható.

Nagy bajban vagyok az ISZ-2-sem már szinte teljesen kész de észrevettem, hogy a torony túl hosszú! Rányúlik a légszűrő kupolájára holot valóságban az teljesen látszik felülről, kilehet javítani?

előreis köszönöm

Sdsdaf!
Igazad lesz, a rövid csöve miatt. Azt elfelejtettem megírni, de hogy megnéztem a goglin, így eszembe jutott. Ezek a vasak tudtak 40-50-60 -nal menni?
Kösz Rizmajer.

Köszi SDSDAF!
Egy felnőtt hátán, a válla felett, úgy 200 méterről sötétedésben, lehet hogy nem is voltak alacsonyak, de nem 34-eseknek néztek ki, vagy azt a felnőtt aki a nagybátyám volt, esetleg felismerte volna? Még egyszer kösz.
Rizmajer József

én a su 152-es rohamlövegre tippelek, bár az egy átlagmagasságú tank... Rohmalövegnek hívják bár akkoriban kitudja..

Sziasztok!
1956.őszén, (nov-3,4,5,6)pontosan nem tudom, lestünk ki a Kada utcából a Gyömrői útra. Ez Kőbánya. Harckocsik húztak be Pest felé, de nagyon gyorsan, csak úgy szikrázott a lánctalpjuk. Egy felnőtt azt mondta, hogy rohamtankok. Sokáig nem mertünk bámészkodni, de még a vendéglátóinknál is hallottam azt a nagyon erős fémes hangot.Így utólag nagyon alacsonyak voltak, és nagyon elöl volt a tornyuk.
Kérdése: volt e ilyen, hogy rohamtank!
Válaszotokat köszönöm Rizmajer József

Itt láthatod.

Belül sok minden, de azzal nem foglalkozok.
Máshol vannak a szerelő nyílások, hosszabbak a munka hengerek.
Pár fotó a külömbségekről.

Belül sok minden, de azzal nem foglalkozok.
Máshol vannak a szerelő nyílások, hosszabbak a munka hengerek.
Pár fotó a külömbségekről.

Háát ezt a járgányt éppen hugyozásra alkalmazták(ahogy a görgőn is látszik):D

Ha már szóba került a Dvina és a Volhov, akkor mi a különbség az SzM-63 és SzM-90 indítók közt?
Egyébként a Trumpeter 2P25-öse megvan nekem is, a rakéták tényleg eléggé gagyik. A jármű nem rossz, de az Eduard maratás nem árt hozzá.

Szia!
Elég jellegzetes a környezet, majdnem akárhol lehet. Nekem mégis úgy tűnik az MH Gödöllő környéki szétbontó telepe.
Üdv: Laac

Én főleg légvédelmi eszközöket építek, most éppen az SA-2 1/35 Dvina makettből alakítok át Volhovot.
A makett pontos és nagyon élethű ha a Dvinát építed.
Postázás alatt van 2db SA-6 Kub Szpu, hááát...
Annál már vannak bajok, főleg a rakéta nem oké.
De elkészítem méret helyesen műgyantából, és a második szolgál alapul az 1SZ91 Szurn járműnek.

Üdv!

Tudja valaki, hogy hol készültek a fotók?
Ismerőstől kaptam, sajnos ő sem tudja.
Magyar Honvédség harcjárművei.

Szia ambasa!
Köszönöm szépen a kimerítő, és lényegre törő információkat,nagyon sokat segítettél!Akkor ezek tükrében már tudom,hogy mit és hova rakjak.Még egyszer is köszönöm a fáradozásodat .Szép napot és üdv:Bubu

Suia Bubu!

kicsit érdeklődtem a kérdésedről. A BM-13 rakétáit elektromosan indították. Annyi rakéta ment el, ahányszor körbetekerték az indítókart, ha egy rakéta indító mechanizmusa, vagy az oda vezető kábel meghibásodott, az egyszerűen kimaradt. Az indítás a kintről befelé történt (egyet balról egyet jobbról, majd megint balról, majd megint jobbról és így tovább). Hogy a felső, vagy az alsó sor ment-e előbb el, vagy vegyesen azt nem tudom. Az M-13 rakéta normál KTM-1 gyújtóval voltszerelve, mint a legtöbb tüzérségi gránát, amin lehetett állítani, hogy pillanat, vagy rövid késleltetésű legyen és természetesen el volt látva lepelbiztosítással, ami azt jelent, hogy csak a kilövés után bizonyos távolság (több, mint 50 méter) élesedett a gyújtó.
Vagyis igen, rossz minőségű gyártás, vagy az indítórendszer zárlata miatt maradhatott fent rakéta, és csak azért, mert nem indult be hajtómű nem robbanhatott fel.

De szerintem akkor sem kell feltenned az összes rakétát a járművedre, ha a tüzelés valamiért félbeszakadt (ilyenkor viszont a külsők hiányoznak és a belsők megvannak), vagy ha töltés közben hagyta el a személyzet valamiért a járművet (ilyenkor lehetnek rakéták csak az egyik oldalon, vagy ha többen töltötték akkor pl. kétoldalt).

TG

Szia!
Itt a "Makettek" menüpont alatt találsz egy Trumpeter KV-1-et.
Nekem, modernekkel van tapasztalatom, azok eddig jók.
Üdv!