scenario: katonai megszállás, adminisztratív megszállás. majd szép lassan csak átalakul kedvezőbbé a helyzet. a Nagy háborúban próbálnak magyarokat is sorozni a németek és osztrákok ostoba háborújához, de végül meglehet, hogy más elbírálás alá esünk a nagyhatalmak részéről, mivel gyakorlatilag 1914-ben is csak megszállt országként lettünk volna jelen, nem pedig az Osztrák-Magyar-Monarchia jelentős tagjaként, másodikként. ki tudja? :-O
azért persze volt ökölrázás 1914-ben is, hogy "Megfizetsz, kutya Szerbia!" és hasonlók, előtte meg Bosznia annektálása.
(az biztos, hogy 1867-1914 hatalmas gazdasági és kulturális fejlődést hozott Magyarországnak, de ez már egy másik, későbbre nyúló történet, csúnya befejezéssel...)

Ha nincs kiegyezés?
Érdekes ötlet. A kiegyezés azért jött össze, mert nem volt más megoldás. A megszállás, katnai, majd adminisztratív megszállás állati drága volt a Habsburgoknak is, nekünk is. Nekünk, mert egy ideiglenes, haditörvényekkel szabályozott ország nem buli a gazdaság fejlesztésében érdekelteknek. A másik oldalnak pedig lekötötte az erőit, amik, mint kiderült nem is voltak olyan erősek. Nem megalkuvás, hanem realizmus volt a kiegyezés.
Miggyuri

Nem akarom bántani Kossuthot, de azért azt is illik tudni, hogy rendesen sikkasztott és nyúlt le pénzt-persze ez mindig kimarad. Számomra nem példakép az aki csak szájal de ténylegesen soha sem vesz részt a dolgokban. A legnagyobb magyar terveivel bizony sokkal előrébb lennénk szerintem és hosszútávon (!) jobban jártunk volna. A baj, hogy ha szembenéznénk a saját történelmünkkel, bizony rájönnénk, hogy nem minden igaz ahogy tanultuk/juk.

Én mindkét embert nagyra becsülöm, attól függetlenül, hogy más volt az elképzelésük. Széchenyi a forradalom kitörése után beismerte, hogy az ő módszerével évtizedekig tartott volna ugyanazt véghezvinni. A "What if..." talán abban lenne a legérdekesebb, hogy az osztrákok miként viselkedtek volna velünk, ha nincs kiegyezés (tehát Kossuth meg nem alkuvás politikáját folytatja a magyar politika), és hogyan (talán sehogyan sem) alakult volna a "Nagy háború" számunkra 1914-től, annak minden további következményével..

Őersze= Ő persze

Nem kellett volna. Szerintem a Széchenyi által javasolt gazdasági fejlesztés többre vitt volna (What if... haha!)mint a Védegyletesdi, ami végül is egy politikai párt alapozása volt. Az általa gyűjtött stb. Ha nem erre a célra, akkor hová? Igen, Kossuth álmodozó IS volt. Őerzse ettől még jól mutatott a 100-ason :) Igaz Szécheni is az első 5000-en. :)
Miggyuri

Azért szavazták meg a Honvédség felfegyverzését, és a toborzást. Namost akkor mégsem kellett volna szabadságharc?
"Az általa gyűjtött adományok nem jutottak célba, hiszen nem robbant ki újabb szabadságharc" - nem látom az összefüggést. Az adományből lehet finanszírozni ekkora projektet? Másrészt nem azért nem robbant ki újból, hanem mert a sógorok padlóra vertek minket.
Kossuth igen, álmodozó is volt.

hja, "kispolgári enteriőr" címen láttam olyan szobafalat, ahol Ferencjóska, Horthy, és Kádár volt kitéve, a megfelelő korszakokban.:-)

Amikor belevitte kis Hazánkat a fegyveres harcba, még nem volt kormányzó-elnök. Miniszterelnök sem. Jó szónok és pénzügyér volt. Gyakorlailag 0 hadiiparral, hivatalosan nem létező hadsereggel akart szembe nézni a Habsburgokkal. A tömeg hitt neki és megpróbálta. Amikor kiderült, hogy nem megy, vette a kalapját és angolosan távozott. Az általa gyűjtött adomáyok nem jutottak célba, hiszen nem robbant ki újabb szabadságharc. Persze, voltak próbálozások, de ezek leginkább az álmok szintjén működtek.
A magyarság emlékezetét inkább hagyjuk!
Kossuth apánk mellett elfért "a" Ferec Jóska is. Nemrég - egy levéltári anyagban olvastam: "a Ferenc Jóska eltörölte a jobbágyságot, felszabadította a parasztokat..."- emlékezett egy helyi öreg egy néprajzos kérdésére. Azt hittem lepadlózok, amikor olvastam. Pedig "az úrbéri viszonyok megszűntetése" nem igazán a császári politika programja volt.

Az egész máshogy alakult volna ha nem árad ki a Csele patak és a királyunk nem azon át akar menekülni. Akkor nem itt tartanánk, vagy nem így! Kár már ezen rágódni hogy mi volt 100-80 vagy akár 25 éve. Hozzánk hasonlóan jártak a CSehek, a Lengyelek vagy ott van akár Porosz ország, ami meg nincs is... akár így is járhattunk volna... vagy a BAlti államok, vagy pl ott van Japán ők is bekaptak egy-egy bombát! Sírhatnának mind, de nem teszik, valahoyg most mégis jól élnek.. Egyéni véleményem hogy leginkább az a baj hogy a politikusaink (és mindkét oldalon)nem azzal foglalkoznak hogy felemeljék az országot, hanem hogy egyéni és párt érdekeikkel szórakoznak. CSak ez mind a MI zsebünkre megy!

..."Mire bementek a nagytremben, papíron már nem is volt országuk"...
Hááát, valami hasonló történt pár évvel korábban, amit csak úgy hívunk: Trianon. Csak a Csehekkel ellentétben a mi tragédiánkat valahogy nem akarták és akarják a mai napig sem rendbe tenni. Európa iszonyatos bűnt követett el ellenünk, és ezt mindenki nagyon jól tudja...

Nem "másokéval verte", hanem leginkább kormányzó elnök volt. Ha mártír lett volna, ki örülne neki jobban? Batthyány-t kivégezték, oszt jónapot. Kossuth mennyi pénzt gyűjtött és az hova ment? Mert én nem tudok arról, hogy az ő zsebébe vándorolt volna (ez csak a mai kor története); ha vki mutat erről bizonyítékot, elolvasom. A tevékenységének meg nagyon nagy hatása volt külföldön.
De mindegy, lehet hinni dolgokban.
Az is biztos, hogy a normális nemzetpolitika nagyjából a XIX. század végén el is tűnt Magyarországon. Szerintem. Ami utána következett, abba kár belemenni.
Na, ennyi.

Igaz is a napokban van az évfordulója a müncheni szerződés aláírásának. 1938-ban Olaszo. Németo. Frenciao és Nagy Britannia a Csehszlovákia feldarabolását előirányzó szerződést. Hogy ekkor hol voltak a csehek? Kinn a folyosón. Mire bementek a nagytremben, papíron már nem is volt országuk. Na jó ez így egy kicsit durva, de fedi a valóságot.

Szerintem ha vki másokéval veri és utána lemegy a pályáról- az megszökik. Mi értelme, ha meghal? Erre csak azt tudom írni, amit Gorcsev Ivánnak mondott a biztosító igazgatója: "Koreketebb így az ügylet." A külföldi szereplésről csak annyit, hogy a világon semmiféle előnye az országnak nem volt belőle.(A szabadságharc folytatásához gyűjtött adományok vajon hová kerültek?) Még egy vicc, igaz a XX. század második feléből:
"- Jé! Maga itt? Itt lakom Bécsben.
- Én meg odahaza Veszprémben.
- Maga miért jött ki?
- Kalandvágyból. És maga miért maradt otthon?
- Kalandvágyból."
:)

Biztos jót akart a Kossuth bácsi, csak nem ment neki, és beismerni sem akarta ezt.
Ezt a dalt mi 48asnak tanultunk...

Miért megszökés? Mennyivel lett volna annak több értelme, hogy itt marad, és nagy mártírként kivégzik? Az emigrációban legalább tovább tudott működni, hasznosította magát, további 46 évig. Egész körutakat tett a magyar forradalom ügyéért (+ országimázs:-), és nagy hatással volt mindenkire. Talán elfogult vagyok, mert sokat olvastam róla. „A közös államiság végveszélybe sodorja Magyarországot” - írta, mint látom a Wikipédián. A boldog békeidőknek nevezett korszak valóban nagyon prosperáló volt Magyarország számára, de végül az osztrákok rángattak bele minket a "Nagy háborúba". Persze ez már a "mi lett volna, ha..." kérdésköre.

borisz!
Hej, ha csak százezerrel jött volna! A nóta egyébként az első világháborúból való. Volt szerencsém nagyapámtól megtanulni az egészet végig. Ott emlegetnek még négyszáz ágyút, meg ami jellemző, búsan vonuló magyarokat is. A dal hangulata inkább gyászos, mint lelkesítő.
MrChef!
Radikálisnak radikális, bár akkor hogyan minősíthetjük a Petőfi, Vasvári fémjelezte Fiatal Magyarországot? Kossuth radikalizmusa szerintem inkább egy "majd én megmutatom, hogy lehet" alapú szereplés. A végén a mexökés egyenes következménye ennek.
Miggyuri

Érdekes megnézni, hogy az ún. nemzeti radikális gondolat mikortól datálódik. Merthogy Kossuth radikális volt (a körülményeket is nézve), de nem a mai értelemben. Aztán ugye jött a Görgei-féle összeesküvés-elmélet (oda-vissza), meg a Kossuth-Deák vita, meg a borgőzös vagdalkozások. "Valahol utat vesztettünk"...

Hadd ne álljak neki vitakozni! Nem volt keresnivalónk.
(Katonai, ipari potenciál, külföldi támogatottság, belső egység hiánya, nemzetiségi mozgalmak)
Gyönyörű álom volt, de a katonai akciók kezdtetétől esélytelenek voltunk. Ez a katonák adása Kossuthtól a Habsurgoknak sztori engem is érdekelne, bár pontosan tudom, hogy az egykori kormányzó nem volt szent.

Az utolsó mondat Kossuth Lajosra vonatkozik?

Tanárúr, kérem, volt is keresnivalónk.
Csak, ahogy a nóta írja, megjött a muszka százezer emberrel. Mehetett is a büszke Habsburg kezet csókolni!
Kossuth apánknak is voltak ám dolgai... Megtagadta a Szent Koronát, a forradalom után katonákat adott az osztrákoknak az olaszországi forradalom leveréséhez, stb.

1848-ban, ezen a napon a 990.hsz-ban jelzett horvát seregtest Jellaèiæ vezetésével elfoglalta Székesfehérvárt elindult Pákozd irányába. Holnap lesz az évfordulója annak, hogy onnan már nem is jutott tovább. Maga a csata inkább morális értelemben volt döntő, hisz megerősítette a függetlenségi törekvéseket és azt az illúziót, hogy van keresnivalónk a Habsburgok ellen.

16 éve, 1993 szeptember 20.-án hunyt el Erich Hartmann, az ászok ásza, minden idők legeredményesebb vadászpilótája, aki 352 légigyőzelmet aratott.

Egy kedves, sajnos azóta elhunyt lengyel makettező barátom édesapja ebben a "felszabadításban" egy I-15 ellen aratott légigyőzelmet.
Majd a többi lengyel katonával együtt járta europa harctereit. Franciaország, Anglia.
Egy ideig Horbacsevszki kisérője volt. 1946-os hazatérése után néhány évet töltött börtönben. Nem felejtették el az I-15-öst.

Vadász

Hetven esztendeje, szeptember 17-én kezdődött Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia népeinek felszabadítása. Mivan? Ok, lefordítom! Ezen a napon támadta meg a németek által már félig lerohant Lengyelországot a Szovjetunió. Csapatai a gyenge ellenállást legyűrve elfoglalták az akkori Lengyelország jelentős területeit (amiről három és fél héttel korábban a Molotov-Ribbentrop paktumban megegyeztek a németekkel.)
Miggyuri

1978.09.15.-én hunyt el Willy Messershmitt, a 2.v.h. egyik legtöbbet emlegetett repülőgép konstruktőre, a legendás 109-es tervezője.
1975-ben ugyanezen a napon hunyt el Pavel Oszipovics Szuhoj, szintén jeles repülőgéptervező, akinek a nevével fémjelzett tervezőiroda harcigépeit szintén nem kell bemutatni.

Igazad van kimaradt egy betű.
Jellaèiæ. Egy horvát oldalon így láttam.
Az ifjabb nevében köszi!
Miggyuri

Grat a fiadhoz!

Tanár úr!
Nem Jellasics a "Jellsics" ? ( tudom a az utsó c az a bizonyos felül v betűvel ellátott c de nem tudom a megfelelő kombinációt)...

1944. szeptember 4-én Finnország, majd 9-én Bulgária lépett ki a németek melletti háborúból. Így alaposan lerövidült annak a frontszakasznak a hossza, amely a szovjet csapatok és a németek közötti harcok színhelye volt.
1848. szeptember 11. A horvát csapatok Jellsics vezetésével átlépik a Drávát és elindulnak, hogy szétzavarják a magyar kormányt. Útjuk 18 nap múlva a pákozdi szőlőhegyek lábáig tartott.
1973. szeptember 11. Kirobban a chilei kaonai puccs. A fellázadt katonák megostromolják a Moneda palotát. Éleltét veszti az ország törvényesen megválasztott elnöke, dr. Salvador Allende (Egyes vélemények szerint öngyilkos lett.)
2001. szeptember 11. A Hálózat (Al Kaida) több eltérített utasszállító repülőt felhasználva támadásokat intéz több amerikai célpont ellen.
Legyen egy pozitív dolog is!
1997. szeptember 11. Megszületett a fiam.

1940-ben szeptember 5-én indultak meg a magyar csapatok Észak-Erdély visszafoglalására.

100 éve, 1909. augusztus 31-én született Fejtő Ferenc (franciául: François Fejtő) francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista († 2008).

Kitört a bocs! :)

1939. szeptember 1. Kitörta II. világháború. Németország támadást indított a lengyelek ellen, akiket három heti harc után le is győzött.
1945. szeptember 2. Befejeződik a II. világháború.

1526. augusztus 29-én - állítólag Mohács környékén- csatát veszetett a magyar király a törökök ellen.
Miggyuri

1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén, Vállas Antal (1809-1869) bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével, fényérzékeny nyersanyagon. Ehhez hasonló nyilvános esemény korábban hazánkban nem volt.

1968. augusztus 21. A Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai, néhány óra alatt lerohanták Csehszlovákiát.

22 évvel ezelőtt, ezen a napon meghalt Rudolf Hess.

9 éve robbant fel a Kurszk.

1849. augusztus 11-én Kossuth, hatalmát Görgeire bízza és elmenekül az országból. Két nappal később a magyar sereg jelentős része, Világosnál, leteszi a fegyvert az oroszok előtt.

1945. augusztus 6. Hirosima fölött százegynehány méterrel felrobban az első élesben bevetett atombomba.
1945. augusztus 8. A szovjet hadsereg elkezdte a szárazföldi légi és tengeri hadműveleteket a Kínában állomásozó japán Kvantung hadsereg ellen.
1945. augusztus 9. Ledobják a második atombombát Japánra.

1944. augusztus 1. Kirobbant a varsói felkelés. A véres harcokat, és több tízezer lengyel lemészárlását hozó felkelés erős másfél hónapig tartott a lengyel fővárosban. Mivel külső katonai segítséget nem kapott, a németek leverték. A Visztula túlsó partján ott ácsorgott a szovjet haderő. Támadni csak a következő év januárjában kezdett, azaz csaknem három hónappal a felkelés leverése után.

A forint vásárlóértékét csak érdekességként írtam nem összehasonlítás céljával. Nem lehet és nem is érdemes átszámolgatni.(Három éve egy órám díja több lett, mint amennyit kezdőként havonta kerestem. Mégis akkor több pénzem maradt arányaiban hónap végére.)Borisz jól gondolta az utólsó fél mondatomat.
:)
Migyguri

ez off akart lenni

lesz még háromhatvanas kenyér figyeld meg...

1849. július 31. A segesvári csatában - legjobb tudomásom szerint - életét veszti a magyar irodalom, mai napig legismertebb költője, Petőfi Sándor.
1919. augusztus 1. Megbukik a tanácskormány. Helyét a proletárdiktatúra alatt nem exponálódott szakszervezeti vezetők veszik át "szakszervezeti kormány"- egy hétre.
1946. augusztus 1. Bevezetik az új értékálló fizetőeszközt, a forintot. Vásárlóértéke nem hasonlítható a maihoz. 1kg kenyér 1 forint volt - amikor volt.

Hááát...ha van ország, aki tudja ezt, azok asszem mi vagyunk...:( (a térkép átrendeződést)

Tegnap volt 95 eszetndeje, hogy a Monarchia hadat üzent Szerbiának és ezzel kezdetét vett az első világháború. Az egy hónappal korábban Gavrilo Princip által elkövetett merénylet szolgáltatott ürügyet a háborúra. A több, mint négy évig tartó és összességében csaknem 20 millió halottat és valamivel több sebeültet követelő háború teljesen áterndezte Közép- Európa térképét.
Miggyuri

Az a bizonyos harangszó a csatázó keresztényeknek isteni segítség hívását volt hivatva elősegíteni, a pápai bulla szerint. Az más kérdés, h mire eljutott Európa minden szögletébe már a csata régen lezajlott.
Ez a hír sokszor gyorsabb volt minta hivatalos pápai futár.
Így a köztudatba az emlékezés vonult be.

A déli harangszóval is erre az eseményre emlékezzünk.

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket

Szomorú, hogy ez volt az utolsó, döntő győzelem, amit magyar hadsereg aratott. Azóta...