Ez nem ilyen egyszerű. Sainz nem gondolta, hogy nem lesz rá szüksége, és nem elajándékozta. Azaz nem adta át a felhasználási jogokat, csupán neki is lehetőséget biztosított a felhasználásra. De nem engedte meg, hogy mások számára felhasználási lehetőséget adjon az illető.
A szerzői jogi szabályozás másik célja az, hogy biztosítsa az alkotások elkészülésének anyagi hátterét. Mert ha bárki munkáját szabadon felhasználhatná bárki, az valószínűleg oda vezetne, hogy senki nem készítene semmit. Ezért a szerző megmondhatja, hogy mely jogairól milyen feltételek (összeg) mellett mond le, vagy kinek a javára pl.
Ez az illető nem tartotta be ezt és Sainz lehet hogy soha többé nem fotózik ezért. 1:0 oda.
A szerzői jogi szabályozás másik célja az, hogy biztosítsa az alkotások elkészülésének anyagi hátterét. Mert ha bárki munkáját szabadon felhasználhatná bárki, az valószínűleg oda vezetne, hogy senki nem készítene semmit. Ezért a szerző megmondhatja, hogy mely jogairól milyen feltételek (összeg) mellett mond le, vagy kinek a javára pl.
Ez az illető nem tartotta be ezt és Sainz lehet hogy soha többé nem fotózik ezért. 1:0 oda.
Kalóz !
Olvasd el mégegyszer...
Nem létezik hogy ennyire nem érted.
Abszolut lényeges hogy mi ez a tárgy(fotó).
Rolexet tudsz venni, lopni, sőt van hamsítvány is.
Egy fotó a régmúltból, pillanattöredék megörökítve, ez nem nagyon mérhető össze semmi mással...
Ilyet nem tudsz csinálni, csináltatni, venni, lopatni...
Olvasd el mégegyszer...
Nem létezik hogy ennyire nem érted.
Abszolut lényeges hogy mi ez a tárgy(fotó).
Rolexet tudsz venni, lopni, sőt van hamsítvány is.
Egy fotó a régmúltból, pillanattöredék megörökítve, ez nem nagyon mérhető össze semmi mással...
Ilyet nem tudsz csinálni, csináltatni, venni, lopatni...
Hát ez igen, egy eléggé szomorú példa volt.
De azért nem feltétlenül a magántulajdon tiszteletével függ össze szerintem a szellemi termékek (alkotások) védelme. Pl a magyar jog is csak 70 évig nyújt védelmet bizonyos műfajtákra a szerző halála után, de semmiképpen sem örökre. Ez és még számos mechanizmus szolgálja éppen azt a célt, hogy lehetőleg ne süllyedjen el semmi ilyen-olyan (anyagi) megfontolásból, vagy más okból. Én inkább erre a törekvésre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a köz javát, gyarapodását kell, hogy szolgálja minden alkotás.
Persze semmiképp nem úgy, hogy a szerzőt ezáltal kár érje.
De azért nem feltétlenül a magántulajdon tiszteletével függ össze szerintem a szellemi termékek (alkotások) védelme. Pl a magyar jog is csak 70 évig nyújt védelmet bizonyos műfajtákra a szerző halála után, de semmiképpen sem örökre. Ez és még számos mechanizmus szolgálja éppen azt a célt, hogy lehetőleg ne süllyedjen el semmi ilyen-olyan (anyagi) megfontolásból, vagy más okból. Én inkább erre a törekvésre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a köz javát, gyarapodását kell, hogy szolgálja minden alkotás.
Persze semmiképp nem úgy, hogy a szerzőt ezáltal kár érje.
sainz!
Van egy tárgyad (lényegtelen, hogy mi!), amire úgy gondolod, nincs szükséged, ezért elajándékozod valakinek. Pár év múlva szükséged lesz egy ilyen tárgyra, ezért keresni kezded a megfelelő fórumokon, ahol találsz is egyet, nem kevés pénzért. Amikor felkeresed az illetőt vételi szándékoddal, rájössz, hogy ez AZ a bizonyos tárgy, amit anno elajándékoztál, mert nem gondoltál arra, hogy később szükséged lesz rá.
Nos akkor mi van?
Van egy tárgyad (lényegtelen, hogy mi!), amire úgy gondolod, nincs szükséged, ezért elajándékozod valakinek. Pár év múlva szükséged lesz egy ilyen tárgyra, ezért keresni kezded a megfelelő fórumokon, ahol találsz is egyet, nem kevés pénzért. Amikor felkeresed az illetőt vételi szándékoddal, rájössz, hogy ez AZ a bizonyos tárgy, amit anno elajándékoztál, mert nem gondoltál arra, hogy később szükséged lesz rá.
Nos akkor mi van?
Na akkor az én vesém még megmarad! :)
Sztem nem teljesen egyről beszélünk. Ezt itt nem tudjuk, nem is lehet kivesézni. Gondolom a törvényhozóknak sem véletlenül jelent ez gondot.
Sztem nem teljesen egyről beszélünk. Ezt itt nem tudjuk, nem is lehet kivesézni. Gondolom a törvényhozóknak sem véletlenül jelent ez gondot.
A kérdés alapvetően Ennyi:
Tiszteletben tartjuk e a mások magántulajdonát vagy sem ?
Kicsit konkrétabban:
Tegyük fel, hogy egy nyugdíjas magyar vadászpilóta vagyok.
Beszkenneltem, CD-re írtam a páratlan,régi fotóimat abból az időből, és olyan helyekről, ahol és amikor kőkeményen tilos volt fotózni.
Repülésbaráti szeretetből(naivan) odaadtam a CD-t egy fiatal makettezőnek, kizárólag saját használatra.
Ő a szavát adta, hogy nem adja tovább azokat.
Hogy, hogynem előbb utóbb egy jóbarát kiénekelt egy másolt CD-t az illetőtől, és így tovább, és így tovább...
Csak idő kérdése volt, és közülük akadt egy "Júdás", aki nem tudta megállni, kérkedésként feltette internetes forumokra a képeimet.
Ezek a fotók hamarosan, járványként terjedve feltűntek angol- német nyelvű, igencsak látogatott forumokon, sőt nyomtatásban is megjelentek magyar és külföldi szaklapokban.
Az "eseményt" megkönnyeztem , abból sokat tanultam...
Néhány év múlva megírtam visszaemlékezéseimet, majd felkerestem néhány kiadót.
Nagyon érdekesnek, közlésre kívánatosnak találták művemet, csupán az illusztrációként mellékelt, egykor páratlan, saját fotóim láttán fakadtak mosolyra a szerkesztők.
Azt kérték, amennyiben meg kívánom jelentetni írásomat, kerítsek eredeti, izgalmas képanyagot, és ne próbáljam nekik eladni az internetről unalomig ismert, lépten nyomon sokszorosított fotókat - az egykoron kincset érő, saját fotóimat...(((
A történetben idáig egyetlen Forint vagy Dollár sem cserélt gazdát.
Hogy történt e károkozás ?
Nehéz lenne Forintban kifejezni...
Ha a fentiek alapján valaki valós eseményekre ismer, az nem csupán a véletlen műve...
Tiszteletben tartjuk e a mások magántulajdonát vagy sem ?
Kicsit konkrétabban:
Tegyük fel, hogy egy nyugdíjas magyar vadászpilóta vagyok.
Beszkenneltem, CD-re írtam a páratlan,régi fotóimat abból az időből, és olyan helyekről, ahol és amikor kőkeményen tilos volt fotózni.
Repülésbaráti szeretetből(naivan) odaadtam a CD-t egy fiatal makettezőnek, kizárólag saját használatra.
Ő a szavát adta, hogy nem adja tovább azokat.
Hogy, hogynem előbb utóbb egy jóbarát kiénekelt egy másolt CD-t az illetőtől, és így tovább, és így tovább...
Csak idő kérdése volt, és közülük akadt egy "Júdás", aki nem tudta megállni, kérkedésként feltette internetes forumokra a képeimet.
Ezek a fotók hamarosan, járványként terjedve feltűntek angol- német nyelvű, igencsak látogatott forumokon, sőt nyomtatásban is megjelentek magyar és külföldi szaklapokban.
Az "eseményt" megkönnyeztem , abból sokat tanultam...
Néhány év múlva megírtam visszaemlékezéseimet, majd felkerestem néhány kiadót.
Nagyon érdekesnek, közlésre kívánatosnak találták művemet, csupán az illusztrációként mellékelt, egykor páratlan, saját fotóim láttán fakadtak mosolyra a szerkesztők.
Azt kérték, amennyiben meg kívánom jelentetni írásomat, kerítsek eredeti, izgalmas képanyagot, és ne próbáljam nekik eladni az internetről unalomig ismert, lépten nyomon sokszorosított fotókat - az egykoron kincset érő, saját fotóimat...(((
A történetben idáig egyetlen Forint vagy Dollár sem cserélt gazdát.
Hogy történt e károkozás ?
Nehéz lenne Forintban kifejezni...
Ha a fentiek alapján valaki valós eseményekre ismer, az nem csupán a véletlen műve...
Azért én azt sem támogatom, hogy átgondolatlanul megváltoztassák/töröljék a meglévő szabályozást, de tény, hogy jelenleg is sok átgondolatlan, vagy éppen elavult dolog van benne, mert a technikai fejlődéssel nem igazán tudták a lépést tartani az elmúlt 20-30 évben. Ennek következményeként az internettel kapcsolatos jogok a legkevésbé végleges állapotok szerintem. Sok helyen még csak mintegy ideiglenes jelleggel, "egyéb felhasználásként" említik az internetes felhasználásokat pl.
Csak még egy csendes megjegyzés: ha a szerzői jogok megfelelőek lennének, akkor nem lenne ennyi vita róluk, sem nálunk, sem szerte a világban. Szóval valahol azért csak van valami huba a kréta körül.
Egyébként egy régi mondás:
Ha egy törvényt az érintettek kis százaláka kifogásol, a törvény jó.
Ha a törvényt az érintettek jelentős része kifogásolja, meg kell vizsgálni, nem szorul-e korrekcióra.
Ha egy törvényt az érintettek döntő többsége kifogásolja, a törvényt - további vizsgálat nélkül - el kell vetni!
Vajon a szerzői jogok melyik kategóriába tartoznak???
Kalóz
Egyébként egy régi mondás:
Ha egy törvényt az érintettek kis százaláka kifogásol, a törvény jó.
Ha a törvényt az érintettek jelentős része kifogásolja, meg kell vizsgálni, nem szorul-e korrekcióra.
Ha egy törvényt az érintettek döntő többsége kifogásolja, a törvényt - további vizsgálat nélkül - el kell vetni!
Vajon a szerzői jogok melyik kategóriába tartoznak???
Kalóz
Nem ezért írtam. Mint mondtam, én sem értek egyet az utolsó betűig a (magyar) törvényi szabályozással, de a nézeteimnél szigorubban betartom azért. És ez speciell egy olyan dolog, amit én is teljesen jónak tartok, és én is lerúgnám a veséjét annak, aki saját szerzeményeként közli le valamelyik munkámat, vagy valamelyik cikkíróét (most szerintem néhányan a veséjükhöz kaptak).
A délután mondottakat csak annyival egészíteném még ki, hogy felhasználni is csak olyankor használtam fel más munkáját engedély nélkül, ha esély sem volt engedély kérésére.
A délután mondottakat csak annyival egészíteném még ki, hogy felhasználni is csak olyankor használtam fel más munkáját engedély nélkül, ha esély sem volt engedély kérésére.
Na pont erről megy a vita. :) Hogy az általad is említett "szerzői jog is szilárdan kiköti" mennyire életszerű vagy nem az. "Igazságos", vagy nem az.
Persze azzal egyetértek, hogy (a saját érdekünkben) ne lépjük át a törvényes kereteket.
Persze azzal egyetértek, hogy (a saját érdekünkben) ne lépjük át a törvényes kereteket.
Nem egészen így van. Ha közzétette, eladta, az egy dolog, hogy lemondott-e a jogairól térítés ellenében vagy akár ingyen. De a kötődése sohasem szűnik meg, ezt a szerzői jog is szilárdan kiköti, hogy senki nem jelölheti magát más alkotásának a szerzőjeként, még ha az összes felhasználási joggal rendelkezik is.
Ezért is óva intenék bárkit, hogy egy netről töltött, vagy könyvből szkennelt képet saját munkájában explicit forrásmegjelölés nélkül használjon fel.
Ezért is óva intenék bárkit, hogy egy netről töltött, vagy könyvből szkennelt képet saját munkájában explicit forrásmegjelölés nélkül használjon fel.
Nem nevezek meg senkit, mert nem akarok személyes vitákat folytatni. Nyilván én nem vagyok olyan komoly ember mint az itt felszólalók egy része. Az én munkáim biztos nem érnek semmit. De ha valaki ezeket a semmitérő munkákat fel tudja használni, hát tegye. Talán még büszke is leszek rá ...
Más: Lefényképezek valamit, ami nem az enyém semmilyen tekintetben, és utána sajátnak tekintem az eredményt? Hááát ... Ezen is lehetne vitázni.
Nagy vonalakban egyetértek Kalózzal. A produktumok többségének sztem a közzététel, vagy eladás pillanában megszünik a szerzőhöz való kizárólagos kötődése. Ha egyszer már megosztotta másokkal (pénzért vagy ingyen, ez a saját döntése) onnantól szvsz nem követelhet(ne) tovább semmit.
Na de én renegát vagyok. :)
Más: Lefényképezek valamit, ami nem az enyém semmilyen tekintetben, és utána sajátnak tekintem az eredményt? Hááát ... Ezen is lehetne vitázni.
Nagy vonalakban egyetértek Kalózzal. A produktumok többségének sztem a közzététel, vagy eladás pillanában megszünik a szerzőhöz való kizárólagos kötődése. Ha egyszer már megosztotta másokkal (pénzért vagy ingyen, ez a saját döntése) onnantól szvsz nem követelhet(ne) tovább semmit.
Na de én renegát vagyok. :)
sixt67 és a többiek!
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vannak (jó vagy rossz) törvények és azokat be kell(ene) tartani, tartatni. Azonban a hozzászólások, reagálásaitok is arról szólnak, hogy betű szerint értelmezitek ezeket a törvényeket és nem foglalkoztok a dolgok mögötti területtel, az egésznek a filozófiájával.
Mert amire szerettem volna rámutatni (természetesen eléggé provokáló módon), az az, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer és az élet (jelen esetben a net) filozófiája sok esetben köszönő viszonyban sincs egymással, sőt egyes esetekben feloldhatatlan ellentétben állnak egymással. Amit az egyik oldal így, a másik amúgy értelmez és használ. Viszont ha a tények és a szabályozás ilyen - és az idő múlásával egyre mélyülő - ellentétben állnak egymással, az hosszútávon előbb-utóbb robbanással fenyeget. Ráadásul nem mindig a hivatalosságnak van/lesz igaza!
Sajnos ugyanez a probléma az élet más területén is jelen van, nagyon kemény analógiák vezethetők le, de mivel ez nem egy politikai fórum, ezért ezekbe nem akarok belemenni.
Természetesen mindenki maga köteles eldönteni, hogy milyen etikai elveket fogad meg, mit tart be vagy nem, és ebből kifolyólag miért vállal felelősséget. És természetesen mindenki köteles figyelembe venni, hogy másoknak a saját tevékenységével ne okozzon kárt, nehézségeket.
Ha valakit érdekel a problémáról véleményt cserélni, magánban szívesen rendelkezésére állok.
Üdvözlettel: Kalóz
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vannak (jó vagy rossz) törvények és azokat be kell(ene) tartani, tartatni. Azonban a hozzászólások, reagálásaitok is arról szólnak, hogy betű szerint értelmezitek ezeket a törvényeket és nem foglalkoztok a dolgok mögötti területtel, az egésznek a filozófiájával.
Mert amire szerettem volna rámutatni (természetesen eléggé provokáló módon), az az, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer és az élet (jelen esetben a net) filozófiája sok esetben köszönő viszonyban sincs egymással, sőt egyes esetekben feloldhatatlan ellentétben állnak egymással. Amit az egyik oldal így, a másik amúgy értelmez és használ. Viszont ha a tények és a szabályozás ilyen - és az idő múlásával egyre mélyülő - ellentétben állnak egymással, az hosszútávon előbb-utóbb robbanással fenyeget. Ráadásul nem mindig a hivatalosságnak van/lesz igaza!
Sajnos ugyanez a probléma az élet más területén is jelen van, nagyon kemény analógiák vezethetők le, de mivel ez nem egy politikai fórum, ezért ezekbe nem akarok belemenni.
Természetesen mindenki maga köteles eldönteni, hogy milyen etikai elveket fogad meg, mit tart be vagy nem, és ebből kifolyólag miért vállal felelősséget. És természetesen mindenki köteles figyelembe venni, hogy másoknak a saját tevékenységével ne okozzon kárt, nehézségeket.
Ha valakit érdekel a problémáról véleményt cserélni, magánban szívesen rendelkezésére állok.
Üdvözlettel: Kalóz
Ez a szerző jogi vita, elsősorban hozzáálás kérdése. Az Ukrán Unicraft model honlapjára mindenki felrakhatja az elkészült, általuk gyártott makettjének fotóit, melette a neve,
ahogyan kell. Én is feltettem egyet, ment minden a maga utján. Kb egy év múlva mailt küldött Igor, a tulaj, és megkérdezte, felhasználhatja -e egy kiadványban.
Ha nem kérdezi meg, jó az esélye, hogy soha az életben nem tudom meg, továbbhasználta.
DE VETTE A FÁRADTSÁGOT, ÉS MEGKÉRDEZTE!...
ahogyan kell. Én is feltettem egyet, ment minden a maga utján. Kb egy év múlva mailt küldött Igor, a tulaj, és megkérdezte, felhasználhatja -e egy kiadványban.
Ha nem kérdezi meg, jó az esélye, hogy soha az életben nem tudom meg, továbbhasználta.
DE VETTE A FÁRADTSÁGOT, ÉS MEGKÉRDEZTE!...
Az itt elhangzottakhoz most csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy szerintem is jó lenne, ha változna az emberek hozzáállása az interneten elérhető vagy elérhetővé tett anyagokkal kapcsolatban. Nekünk (fejlesztőknek, cikkíróknak) rengeteg anyagunk szabadon elérhető, amit sokan - nagyrészt tájékozatlanság miatt - úgy használnak fel, hogy sérti a szerző jogait.
Nem mondom, hogy én minden esetben a törvény betűje szerint járok el. Ennek oka lehet például, ha renegát módon úgy ítélem meg, hogy az adott helyzetben a szerzői jog előírásait kicsit háttérbe helyezem valamely tágabb közösségi etikai szabály mellett.
De csak amennyire muszáj és ha ez szükséges ahhoz, hogy saját munka hozzáadásával létrehozzak valami újat. És persze mindig megjelölve a forrásmunkákat, helyüket, szerzőjüket.
Én is ezt kérem a fórumozóktól és a cikkíróktól, mivel mi is sokezer cikkért és képért felelünk, amiket sajnos időnként viszontlátunk olyan helyeken, ahol nem kéne. És ugye csak annyit várhatunk el másoktól, amennyit mi magunk is megteszünk.
Üdv
Mekett
Nem mondom, hogy én minden esetben a törvény betűje szerint járok el. Ennek oka lehet például, ha renegát módon úgy ítélem meg, hogy az adott helyzetben a szerzői jog előírásait kicsit háttérbe helyezem valamely tágabb közösségi etikai szabály mellett.
De csak amennyire muszáj és ha ez szükséges ahhoz, hogy saját munka hozzáadásával létrehozzak valami újat. És persze mindig megjelölve a forrásmunkákat, helyüket, szerzőjüket.
Én is ezt kérem a fórumozóktól és a cikkíróktól, mivel mi is sokezer cikkért és képért felelünk, amiket sajnos időnként viszontlátunk olyan helyeken, ahol nem kéne. És ugye csak annyit várhatunk el másoktól, amennyit mi magunk is megteszünk.
Üdv
Mekett
Kedves Kalóz!
A "szerző jogi őrületről":
Ha ellopják a tele pénztárcádat ugye sértve érzed magad...
Ha lemásolják az álalad írt könyvet és eladják a másolatot, így csinálnak pénzt belőle akkor "ugye az nem fog neked fájni..."
A netre feltett anyagok jogi helyzete teljesen különböző lehet és az anyagok felhasználásának jogi megoldásai emiatt eltérőek.
Természetesen előző hozzászólásomban csak a leglalapvetőbb szabályokra utaltam.
Az a megállapításod, hogy "Ráadásul, amikor valaki valamit feltesz a netre, akkor de facto lemond annak szerzői jogáról", teljesen téves.
A szerző ettől még nem mondott le személyhez fűződő illetve vagyoni jogairól. Ezért van például a képeken copyrigt feltüntetve, vagy a szerző internetes elérhetősége. Biztosan találkoztál olyan megjegyzéssek képekhez kapcsolódva, hogy csak magánfelhasználásra illetve üzleti felhasználás esetén fel kell venni a kapcsolatot a szerzővel/jogtulajdonossal.
Az Aranysas egy üzleti alpon kiadott sajtótermék,amely nyilvánvalóan a példányszámból él.Tehát, ha másolt képet közöl és íly módon szerez bevételt a jogsértés megtörtént...
Az internet természetesen a nyilvánosság fontos terepe. Ha utána olvasol az elektronkus hírközlésre, valamint aszolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályoknak (legyen akár magyar jogszabály vagy úniós norma) akkor látni fogod, hogy a szabadság nem azonos a szabadossággal.
A szerzői jogi szabályok viszonylag nagy rugalmasságal tudják kezelni az internet illetve az elektronikus média világát.
Azzal a kitételeddel: "Különben is, aki sajnálja, hogy a művéhez mások is hozzáférnek, az ne tegye közkinccsé, tartsa a fiókjában és halála előtt semmisítse meg, nehogy valami bunkó örökös mégis nyilvánosságra hozza" szakemberként nem tudok mit kezdeni.
Egy sörözés közben talán jó poén...lehetne...
Üdvözlettel:
sixt67
A "szerző jogi őrületről":
Ha ellopják a tele pénztárcádat ugye sértve érzed magad...
Ha lemásolják az álalad írt könyvet és eladják a másolatot, így csinálnak pénzt belőle akkor "ugye az nem fog neked fájni..."
A netre feltett anyagok jogi helyzete teljesen különböző lehet és az anyagok felhasználásának jogi megoldásai emiatt eltérőek.
Természetesen előző hozzászólásomban csak a leglalapvetőbb szabályokra utaltam.
Az a megállapításod, hogy "Ráadásul, amikor valaki valamit feltesz a netre, akkor de facto lemond annak szerzői jogáról", teljesen téves.
A szerző ettől még nem mondott le személyhez fűződő illetve vagyoni jogairól. Ezért van például a képeken copyrigt feltüntetve, vagy a szerző internetes elérhetősége. Biztosan találkoztál olyan megjegyzéssek képekhez kapcsolódva, hogy csak magánfelhasználásra illetve üzleti felhasználás esetén fel kell venni a kapcsolatot a szerzővel/jogtulajdonossal.
Az Aranysas egy üzleti alpon kiadott sajtótermék,amely nyilvánvalóan a példányszámból él.Tehát, ha másolt képet közöl és íly módon szerez bevételt a jogsértés megtörtént...
Az internet természetesen a nyilvánosság fontos terepe. Ha utána olvasol az elektronkus hírközlésre, valamint aszolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályoknak (legyen akár magyar jogszabály vagy úniós norma) akkor látni fogod, hogy a szabadság nem azonos a szabadossággal.
A szerzői jogi szabályok viszonylag nagy rugalmasságal tudják kezelni az internet illetve az elektronikus média világát.
Azzal a kitételeddel: "Különben is, aki sajnálja, hogy a művéhez mások is hozzáférnek, az ne tegye közkinccsé, tartsa a fiókjában és halála előtt semmisítse meg, nehogy valami bunkó örökös mégis nyilvánosságra hozza" szakemberként nem tudok mit kezdeni.
Egy sörözés közben talán jó poén...lehetne...
Üdvözlettel:
sixt67
:)) Hehehe aki meg ebből él az meg dögöljön éhen :))).
www.history.navy.mil/photos/sh-fornv/japan/japsh-h/hosho2.htm
Itt pl.(mint a legtöbb archívumban), meg lehet venni a high-res fotókat:
Itt pl.(mint a legtöbb archívumban), meg lehet venni a high-res fotókat:
Na, ezért kéne ezt a hülye szerzői jogokról szóló őrületet átgondolni az illetékesek részéről. Mert tíz-húsz évvel ezelőtt ez működött, de ma már az idő túlhaladt rajta. Csak az adott kérdéshez:
Ha csatolod az illetékes képet engedély nélkül, akkor jogsértést követsz el stb., stb. Ha viszont beteszel a szövegbe egy linket, hogy itt érhető el, akkor minden oké! Nem hülyeség ez így? Jó, tudom, a cikk vagy mű értéke ezzel csökken, de mondjuk az Aranysas olvasóinál ez sztem nem lényeges (úgyis többet vagyunk a neten, mint az újságot olvassuk). Ráadásul, amikor valaki valamit feltesz a netre, akkor de facto lemond annak szerzői jogáról. Éppen a net filozófiája miatt, és ez a sok okos jogvédő minden erőfeszítése ellenére így van! Mert ami ugye egyszer felkerült (és valamiért hangyányit is érdekes), akkor az már bárkinek elérhető, és a büdös életben el nem távolítható a hálóról.
Na, ezt kéne már megérteni a sok okosnak, és ennek szellemében átgondolni, átírni a törvényeket. Merthogy ma már nem működnek igazán, az esetek igen nagy hányadában meg semmiképp. Különben is, aki sajnálja, hogy a művéhez mások is hozzáférnek, az ne tegye közkinccsé, tartsa a fiókjában és halála előtt semmisítse meg, nehogy valami bunkó örökös mégis nyilvánosságra hozza :)
Kalóz
Ha csatolod az illetékes képet engedély nélkül, akkor jogsértést követsz el stb., stb. Ha viszont beteszel a szövegbe egy linket, hogy itt érhető el, akkor minden oké! Nem hülyeség ez így? Jó, tudom, a cikk vagy mű értéke ezzel csökken, de mondjuk az Aranysas olvasóinál ez sztem nem lényeges (úgyis többet vagyunk a neten, mint az újságot olvassuk). Ráadásul, amikor valaki valamit feltesz a netre, akkor de facto lemond annak szerzői jogáról. Éppen a net filozófiája miatt, és ez a sok okos jogvédő minden erőfeszítése ellenére így van! Mert ami ugye egyszer felkerült (és valamiért hangyányit is érdekes), akkor az már bárkinek elérhető, és a büdös életben el nem távolítható a hálóról.
Na, ezt kéne már megérteni a sok okosnak, és ennek szellemében átgondolni, átírni a törvényeket. Merthogy ma már nem működnek igazán, az esetek igen nagy hányadában meg semmiképp. Különben is, aki sajnálja, hogy a művéhez mások is hozzáférnek, az ne tegye közkinccsé, tartsa a fiókjában és halála előtt semmisítse meg, nehogy valami bunkó örökös mégis nyilvánosságra hozza :)
Kalóz
Amennyiben publikációhoz használod fel a letötltött vagy scannelt képet akkor az nem tartozik a szerzői jogról szóló tv. "szabad felhasználásra" vonatkozó rendelkezései alá (1999.évi LXVVI T. 34-41.§)
Függetlenül attól , hogy az Aranysasban közölt cikkért díjat kapsz-e, a felhasznált fotókért és egyébb képekért jogdíjfizetési közelezettség áll fent.
A fotó, épületterv, irodalmi alkotás ... stb. szerzői műnek minősül.
A szerző kizárólagos joga művének többszörözését, felhasználását engedélyezni.
Fő szabály, hogy a felhasználás jogdíj fizetéséhez kötött!!!
Más irodalmi alkotásából (cikkéből) idézni lehet, ez jogdíj fizetéssel nem jár viszont a forrást (cím, szerző, kiadó,oldalszám) fel kell tüntetni.
A szerzőnek ugyanis nem csak a szerzői jogi díjazáshoz fűződő vagyoni joga van, hanem személyhez fűződő jogai is. Ha a forrást nem jelőlöd meg ezzel a szerző személyhez fűződő jogát sérted meg.
A vagyoni és személyhez fűződő jogok megsértésének polgárijogi következményei (Ptk.
84.§) illetve büntetőjogi következményei (Btk. 329, 329/A§) lehetnek.
Üdvözlettel:
sixt67
Függetlenül attól , hogy az Aranysasban közölt cikkért díjat kapsz-e, a felhasznált fotókért és egyébb képekért jogdíjfizetési közelezettség áll fent.
A fotó, épületterv, irodalmi alkotás ... stb. szerzői műnek minősül.
A szerző kizárólagos joga művének többszörözését, felhasználását engedélyezni.
Fő szabály, hogy a felhasználás jogdíj fizetéséhez kötött!!!
Más irodalmi alkotásából (cikkéből) idézni lehet, ez jogdíj fizetéssel nem jár viszont a forrást (cím, szerző, kiadó,oldalszám) fel kell tüntetni.
A szerzőnek ugyanis nem csak a szerzői jogi díjazáshoz fűződő vagyoni joga van, hanem személyhez fűződő jogai is. Ha a forrást nem jelőlöd meg ezzel a szerző személyhez fűződő jogát sérted meg.
A vagyoni és személyhez fűződő jogok megsértésének polgárijogi következményei (Ptk.
84.§) illetve büntetőjogi következményei (Btk. 329, 329/A§) lehetnek.
Üdvözlettel:
sixt67
Raptor!
Nem tudom,hogy hogyan megy ez az ismeretterjesztés,és emiatt engedélyezett dolog,de azt tudom,hogy nagyon komoly copyright-os viták szoktak lenni így újságba bekerült képek miatt.Valszeg, mivel kereskedelmi forgalomba kerül a kép az újság által,a szabadon felhasználás ugrik.
Sainz sem arra gondolt,hogy fotózd körbe az eredetit,hanem,hogy az eredeti fénykép tulajdonosától engedélyt kellene kérni a másodközlésre.Tőröst meg kellene kérdezni erről,ő biztosan tudja.
Keri
Nem tudom,hogy hogyan megy ez az ismeretterjesztés,és emiatt engedélyezett dolog,de azt tudom,hogy nagyon komoly copyright-os viták szoktak lenni így újságba bekerült képek miatt.Valszeg, mivel kereskedelmi forgalomba kerül a kép az újság által,a szabadon felhasználás ugrik.
Sainz sem arra gondolt,hogy fotózd körbe az eredetit,hanem,hogy az eredeti fénykép tulajdonosától engedélyt kellene kérni a másodközlésre.Tőröst meg kellene kérdezni erről,ő biztosan tudja.
Keri
Végül is...
Viszont ismeretterjesztő, tudományos, művészi célra a jog is korlátlanul engedélyezi más szellemi termékének a felhasználását. Márpedig ez ismeretterjesztés lenne.
Arról nem is szólva, hogy bizony egy japán hordozó lefényképezését sajnos az időgép feltalálása utánra kell halasztanom.
A rajz is hatalmas ötlet, nemtom, mit szólna a főszerkesztő, de asszem rögvest befonná a haját a szakállával együtt.
Viszont ismeretterjesztő, tudományos, művészi célra a jog is korlátlanul engedélyezi más szellemi termékének a felhasználását. Márpedig ez ismeretterjesztés lenne.
Arról nem is szólva, hogy bizony egy japán hordozó lefényképezését sajnos az időgép feltalálása utánra kell halasztanom.
A rajz is hatalmas ötlet, nemtom, mit szólna a főszerkesztő, de asszem rögvest befonná a haját a szakállával együtt.
Hosho-t nem tud Ő maga fényképezni...
Azzal hogy "valamit illene odabiggyeszteni" a kép eredeti-szerzője(vagy jelenlegi tulajdonosa) nem hiszem hogy megelégedne.
Ezért nem találtok a neten high-res fotót a Hosho-ról pl...
Mert onnantól kezdve bárki azt csinál vele amit akar...o:((
Azzal hogy "valamit illene odabiggyeszteni" a kép eredeti-szerzője(vagy jelenlegi tulajdonosa) nem hiszem hogy megelégedne.
Ezért nem találtok a neten high-res fotót a Hosho-ról pl...
Mert onnantól kezdve bárki azt csinál vele amit akar...o:((
valaki ráér:D
Most hogy mondod...
valamit illene odabiggyeszteni, ez igaz.
De szerinted fényképezzen ő maga? vag yaz aranysasba nem netrő halászott képek vannak?
valamit illene odabiggyeszteni, ez igaz.
De szerinted fényképezzen ő maga? vag yaz aranysasba nem netrő halászott képek vannak?
Letöltünk egy fotót a netről, vagy szkennelünk egy másolatot egy könyvből vagy újságból, aztán az jelenik meg illusztrációként az Aranysasban a cikkünkhöz...
Szerintetek ez így rendben van ?
Szerintetek ez így rendben van ?
A Google-t próbáltam, de a legnagyobb se volt nagyobb 100 kb-nál, az meg ide nulla. 3nézeti rajz? Hmmm. Nem is rossz, de az még csak egy illusztráció. Kösz a tippet.
Az a baj, hogy a Google-ben még amolyan festmény-kép se nagyon volt, ami volt, az is kicsiben.
Az a baj, hogy a Google-ben még amolyan festmény-kép se nagyon volt, ami volt, az is kicsiben.
Google képkereső és beállítod, hogy csak a nagyméretű képeket dobja ki. Keresésnek meg beírod a kívánt hajó nevét. Szerintem.
háromnézeti rajz nem jó?
AVe mindenkinek!
Nincs véletlenül valahol, valakinek kb. 5-600 kb-os képe háborús japán anyahajókról? Írtam a Hosho-ról egy jó kis cikket az Aranysasba, de megfelelő kép nélkül nem tud megjelenni. Pedig már készült a második rész az Akagiról meg a Kagáról. Én meg a neten csak kis képeket találtam, és hiába nagyítom, legfeljebb jó pixelesek lesznek.
Nincs véletlenül valahol, valakinek kb. 5-600 kb-os képe háborús japán anyahajókról? Írtam a Hosho-ról egy jó kis cikket az Aranysasba, de megfelelő kép nélkül nem tud megjelenni. Pedig már készült a második rész az Akagiról meg a Kagáról. Én meg a neten csak kis képeket találtam, és hiába nagyítom, legfeljebb jó pixelesek lesznek.
exec!!
Hol vannak már azok a képek?
Hol vannak már azok a képek?
Akkor a belsejéről készült képeket nem rakom föl...
Az életeddel fizetsz értük :)
KÉt kép, Mekett kedvéért. Szeptemberben készültek ferihegyen a tűzoltóság nyjltnapján :)
Mekett, megfelelnek?
Üdv.
exec
Mekett, megfelelnek?
Üdv.
exec
Vagyis : Szívesen.
Sízvesen. :)
Kösz Figaro...
buék :)
jajj, de szép:)
UTI MiG-15P
hatékony kamuflázs...
Boldog Karácsonyt Minden Kedves Makettezőnek!!!
Macal
Macal
web.mac.com/lilenginebob/iWeb/Site/Some%20Tiny%20Engines.html
Működő mini belsőégésű motormodellek...
Működő mini belsőégésű motormodellek...
Ezt tudtam, a lényeg azon van hogy odaát ilyen tv adások is vannak, és nemcsak fél perces bejátszások hajnalban, mint nálunk :)
Kedves Rape!
Ez a világ legnagyobb,legtökéletesebben megépített terepasztal!
Itt van a link:
http://www.miniatur-wunderland.de/
Üdv
Batya
Ez a világ legnagyobb,legtökéletesebben megépített terepasztal!
Itt van a link:
http://www.miniatur-wunderland.de/
Üdv
Batya
2ik rész.
(volt közben egy reklám)
Ez ha jól vettem ki a lényeget a hamburgi modellkiállításm ami a régi kikötői raktárépületek egyikében van. Egy kb fél órát sikerült az adásból elcsípnem.
(volt közben egy reklám)
Ez ha jól vettem ki a lényeget a hamburgi modellkiállításm ami a régi kikötői raktárépületek egyikében van. Egy kb fél órát sikerült az adásból elcsípnem.
Általában véve a szellemi termék - írás - eléggé más.
Megírok valamit, azt elolvassátok, elmesélitek, rádióban elhangzik stb...
Hogyan meséltek el egy fotót ?