<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
21., | 22., | 23., | 24., | 25., | 26., | 27., | 28., | 29., | 30., | 31., | 32., | 33., | 34., | 35., | 36., | 37., | 38., | 39., | 40., |
41., | 42., | 43., | 44., | 45., | 46., | 47., | 48., | 49., | 50., | 51., | 52., | 53., | 54., | 55., | 56., | 57., | 58., | 59., | 60., |
61., | 62., | 63., | 64., | 65., | 66., | 67., | 68., | 69., | 70., | 71., | 72., | 73. |
eles | Adatlap | 353109 | 2011. február 1. 10:42 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
fizimokus | Adatlap | 353108 | 2011. január 31. 18:19 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Ha valakit érdekel: hajomakett.hu/content/view/853/114/lang,hu/
Itt lesz szó az angol és a holland bordatervezés kölönbségeiről, az írásos források megbízhatóságáról, a holland bordatervezésről részletesebben terület és kor szerint, hajótervezésről CAD-del, meg egyéb dolgokról. Mathew Baker "könyve" egy 130 oldalas töredékes kézirat, ami 1570-ben jelent meg. A Pepys Library-ban őrzik, Cambridge-ben. A kéziratot többen is felgoldozták: nautarch.tamu.edu/shiplab/treatisefiles/ttfragments.htm A kéziratot sem részben, sem teljesen nem adták ki eredeti formájában, a szövege nehezen érthető, ma is kutatják. Emellett a legfontosabb forrás az ún. Abhandlung, mely pl. Peter Kirsch: Die Galeonen (angolul The great ships of the Armada Era címen jelent meg) könyvében olvasható. Az eredeti művet 1610-ben publikáltak, szerzője ismeretlen (akár Baker is lehet, hiszen Baker 1613-ban halt meg). Az angol bordaszerkesztés menete innen is ismert, Baker munkájából inkább a rajzok, képek népszerűek, sokféle könyvben előfordulnak. | |||||||||||||||||||||||||||||
hajomester | Adatlap | 353107 | 2011. január 31. 16:33 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Sziasztok! A Duyfkennek megépítették a replikáját, megtalálható awww.duyfken.com/helyen. A hajó meglehetősen kicsi volt.Teljes hossza 25 m, fedélzet hossza 20 m, szélessége 6 m.Tehát akkora volt, mint a Santa Maria, vagy mint a Golden Hind. Kis mérete miatt jól megfelelt felfedőzi célokra.Az a dicsőség jutott neki, hogy az európai hajók közül első volt, aki kikötött Ausztrália partjain. A jacht (jagd ) eredetileg a holland vizek egyárbocos hajója volt, ahogy a festményeken is látható. Jellegzetes tartozéka az oldaluszony, amire a csekély merülése miatt volt szüksége. A jacht elnevezés később II. Károly alatt angol hatásra módosult, luxus célokat szolgáló hajót értettek alatta.Károly kedvenc sportja a vitorlázás volt, ekkor rendezték Angliában az első vitorlás versenyeket, amire a holland jagd kitűnően megfelelt. Ez a hajó az előzménye az angol vizeken kialakuló sloopnak. A pinasse és a jacht sose voltak egyformák, a pinasse névvel egyébként nagyon kell vigyázni, már VIII. Henrik flottájában is szerepeltek hajók ilyen névvel, persze nem olyanok voltak mint a későbbi holland hajók. A holland pinasse a kisebb galleonok leszármazottja, inkább kereskedelmi célokat szolgált, de kalózkodásra is használták. A hadiflottákban csak mint segédhajó szerepelt, mert a tűzereje jelentéktelen volt. A hajók nagy csónakját is pinassénak nevezték. Képek az angol pinassékról. | |||||||||||||||||||||||||||||
Szamuráj | Adatlap | 353106 | 2011. január 31. 12:53 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Kedves LS! ttpeti@tvn.hu a címem Az Abel Tasman hajóiról szóló könyv megvan, részletesen végigvezeti a Zeehaen fleute és a Heemskerck pinnace modelljének építését. A Mattew Baker által rajzolt hajókról viszont nem rendelkezem kellő háttéranyaggal. Ezt megköszönném. Tanárúr | |||||||||||||||||||||||||||||
eles | Adatlap | 353105 | 2011. január 31. 11:13 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Kedves Tanárúr! A holland és az angol galleonok között talán az volt az egyi leglényegesebb különbség,amit lentebb boncolgatni is kezdtél. A holland hajók a sekélyebb parti vizek miatt kisebb merülésüek voltak. (ezeken kivűl az árbocozat bizonyos megoldásai és a kötélzet vezetése stb.)A bordarajzon a fenekük sokkal laposabb (amire te is céloztál), szemben az angol galleon Matthew Baker rajzain is jól látható "halformájú" keresztmetszetével. A holland hajóépítés elveit a balti sólyák is jórészt átvették. A Papegojan rekonstrukciójánál ezt vették szerintem figyelembe. Kicsit ellntmondásos számomra a rekonstrukciók esetében, hogy az 1627-es Papegojan és a jóval későbbi Berlin ugyanarra a pinnace rajzra alapul szinte változtatás nélkül. (érdekes módon a Papegojan-t elverő lengyel Swiety Jerzy esetében a lenyel rekonstrukciók egy korábbi galleon-formát vettek alapul, pedig talán egy évben épült a két hajó) Vigyázni kell azzal kapcsolatban hogy a yacht, a pinnace között inkább csak a méret és a hordozható tűzfegyverek terén van különbség. Vagyis egy yacht és egy pinnace külsőleg akár egyformák is lehettek. A magyar nyelv sajnos nem minden esetben tud hajó és hajó között különbséget tenni. Csak arra kell gondolni, hogy mit nevezett Nelson hajónak:csak azt ami keresztvitorlázatú és legalább háromárbocos volt. A többi volt a sloop, snow, kutter, bark stb. Ha küldesz nekem egy emailt Abel Tasman hajóiról egy remek kis anyagot tudok neked küldeni és talán megtalálom az angol galleon rekonstrukciójának menetét a bakeri elvek alapján. üdv LS | |||||||||||||||||||||||||||||
Szamuráj | Adatlap | 353104 | 2011. január 31. 05:01 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Szamuráj | Adatlap | 353103 | 2011. január 31. 04:11 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Hajómester! Találtam tervrajzot a Duyfkenhez. Hosszasan tanulmányoztam és arra a következtetésre jutottam, hogy erősen hasonlított az angol kisméretű hadi galeonokra. A mellékelt tervrajz alapján a szögletes hajótestnek nyoma sincsen, inkább a vele azonos méretű Golden Hindre emlékeztetnek arányai. Úgy tudom, hogy a zárt tatfelépítmények az 1610-20-as évek fordulóján jelentek meg a holland hajókon. Az 1628-as Batávián már zárt tatfelépítmény van. Egy másik dologra is figyelmes lettem. Nézegettem festményeket, metszeteket és találtam egy-két elsőre jelentéktelennek számító képet az úgynevezett hadi jachtról. Sőt olyat is, amelyen ezek a felfegyverzett jachtok spanyol gályákkal harcolnak. Összevetve egy 1620-as évekből származó pinnace tervrajzával, feltűnő számomra a hasonlóság ezen jachtokkal, különösen az arányok és a szögletesség szempontjából. Annyi a különbség, hogy a galeonok tulajdonságait is megtaláljuk rajta. Lehetséges, hogy a sekély holland vizeken jobban beváltak a kis merülésű szögletes hajóformák? Én erre következtetek. Üdvözlettel | |||||||||||||||||||||||||||||
hajomester | Adatlap | 353102 | 2011. január 30. 19:56 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Üdvözletem Szamuráj! Nagyon örülök annak, hogy szóba hoztad Hérodotoszt, ez is az Én állításomat erősíti, az emberek úgy gondolták már akkor is, nagy ország nagy hajók, kis ország kis hajók.Mondjuk van ennek némi alapja, mert egy kis ország valóban nem képes hajóóriásokat építeni,de ez alapján azért nem szabad általánosítani. A 16-ik századi angol galleonokat Matthew Baker angol hajóépítő 1586-ban kiadott könyvéből ismerjük, a hollandokról szinte semmit sem tudunk, legfeljebb csak következtethetünk. Ha Baker által tervezetteket összevetjük a 40-50 évvel későbbi, 17-ik századiakkal,amelyek az akkori festőknek szolgálták a mintát, akkor azt láthatjuk, hogy változás csak a tatfelépítménynél történt, nyitottból zárt lett, valamint megváltozott az orrész kialakítása és kialakult a fedett kormányállás a kormánybot részére. Hasonló változás zajlott le a holland hajókon is.Ezek a változások folyamatosak voltak és a hajók együtt léteztek egy ideig mindkét változatban. C. Vroom a festményein egyébként a régebbi, nyitott tatgalériával épült hajókat ábrázol, feltehetően azért, mert tisztában volt ezekkel a változásokkal és a régebbi típusokat vette mintának. Ezek a képek is azt igazolják, hogy Vroom nagyon ragaszkodhatott a történelmi hűséghez.A spanyol- holland háborúk végső csatáiban tehát nagy valószínűleg olyan hajók vettek részt, amilyeneket a képein ábrázol. A Duyfkent nem tudom értékelni.Ahhoz több információra lenne szükségem, mint amit a képek közölnek. Tervrajz, méretek, stb. Egyet mondhatok, tipikus holland galleon a 17-ik század elejéről, később ebből fejlődött ki a holland pinnace, tehát nem járhat messze a valóságostól. | |||||||||||||||||||||||||||||
Szamuráj | Adatlap | 353101 | 2011. január 30. 09:06 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Kedves Hajómester! Mint nagy szakértő, kérdezem Tőled, hogy a pár bejegyzéssel korábbi kisméretű holland galeonom történelmileg helyes-e? Alapját a Duyfken galeon képezi, amely 1606-ban indult el Indonéziába és amiről viszonylag sok dokumentum fennmaradt. Az a 21 hajóból álló holland flotilla Heemskerck vezetésével, ami 1607-ben rajtaütött a horgonyzó spanyolokra, valóban a makettemhez hasonló vitorlásokból állt? Az a problémám, hogy a főleg Cornelis Vroom által gyönyörűen megfestett képek az 1620-30-as években készültek, amikor már nagyobbak és fejlettebbek voltak a holland hajók, használhatók-e a 17. század eleji típusok modellezéséhez? A festményeket tanulmányozva legfeljebb méretbeli eltéréseket tapasztalok, de maguk a galeonok, sziluettjüket tekintve jellegzetes hollandok. Szögletes hajótest, szépen emelkedő tat és egy ütegfedélzet. Ja, és eszembe jutott még a főiskolai történelmi tanulmányaim idején, amikor Hérodotoszt olvastuk a görög-perzsa háborúkról. Leírja, hogy a perzsa hajók sokkal ormótlanabbak és magasabbak voltak, mint a görög hajók. Ez szerintem túlzás, mert ma már tudjuk, a perzsa flottában főleg föníciai hajók voltak, ők meg már jóval a görögök megjelenése előtt meghódították a Földközi-tenger nyugati vidékét. Üdvözlettel: Tanárúr | |||||||||||||||||||||||||||||
hajomester | Adatlap | 353100 | 2011. január 27. 21:42 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
A tonnatartalom mérésében valóban jelentős eltérés volt.Amint Marja írja az angolok által elfogott San Salvador a spanyol mérés szerint 958 tonnás volt, az angol mérés szerint viszont csak 600 tonnás.A felépítményük sem volt kirívóan magas. Egy vagy két ütegsorral épültek, egy félfedélzettel és egy tatfedélzettel. Ilyen volt mindenütt a tipikus galleon. Ha viszont egy két ágyúsorost, egy ágyúsorosok között ábrázolnak, az lényegesen magasabb. A holland hajók ekkoriban szinte kivétel nélkül egy ágyúsorosak voltak ez a korabeli festményeken világosan látszik, ahogy látszik az is, hogy ha hasonló felépítésű hajóval ábrázolják együtt a spanyol galleont, akkor lényeges magasságbeli eltérés nincs. A hatalmas, tehetetlen spanyol hajók képzete a 19. szd-i angol romantikus történelemfelfogás terméke, amely úgy mutatta be a spanyolok ellen harcot,mint Dávid és Góliát küzdelmét. Dávid kicsi volt, eszes és fürge, a Góliát egy behemót és buta. Ezt még megtoldotta az a viktoriánus felfogás, ami az angolt embert felsőbbrendűnek képzelte el. A valóság azonban nem ez volt. Néhány kép az elmondottakhoz. A spanyol hajók arról ismerhetők fel, hogy a tatjukra és a zászlójukra szentek képe van festve. | |||||||||||||||||||||||||||||
TAMAS78 | Adatlap | 353099 | 2011. január 27. 18:58 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Én úgy olvastam, a nagy spanyol galeonok legendája részben azok magasabb felépítményei miatt alakult ki, amitől tán nagyobbnak látszottak, és esetleg az is szerepet játszhatott benne, hogy a spanyolok egész más - elméleti - vízkiszorítás-számolási módszert használtak, ami adott méretű (gerinchosszúságú, szélességű) hajó esetében jóval nagyobb tonnatartalmat adott meg, mint az angol számítási módszer. Tamás | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353098 | 2011. január 27. 17:09 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Sziasztok! Hát ilyenre sikerültek a hevederek... | |||||||||||||||||||||||||||||
hajomester | Adatlap | 353097 | 2011. január 27. 11:19 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Sziasztok! Egy közkeletű téves nézetet szeretnék cáfolni, mégpedig azt, amelyik mindig hatalmas spanyol galleonokat emleget.A spanyolok hajói egyáltalán nem voltak nagyobbak, mint például az angoloké.Az 1588-as Anglia elleni hadjáratban éppen hogy az angol királyi hajók voltak már nagyobbak, mint az Armada galleonjai. Az 1607-es gibraltári csatában a hollandok azért arathattak megsemmisítő győzelmet a kisebb hajóikkal, mert a spanyol hajók a kikötőben horgonyon állva vették fel a harcot a támadókkal és így teljesen manőverképtelenek voltak. El sem tudták volna képzelni azt a vakmerőséget, hogy a hollandok behatolnak a jól védett kikötőbe.A spanyol hajók legénységének egy része nem is volt a hajókon, hanem a parton tartózkodott.Ez látható a festményen is, ahol három holland hajó vesz közre egy nagyobb spanyolt, amelyik bevont vitorlákkal áll. Téves az az elképzelés, hogy egy kisebb hajó csak azért mert könnyeben manőverez a tüzérségével könnyen elpusztít egy nagyot.Ha ez így lenne, akkor nem építettek volna hatalmas költséggel olyan 100 ágyús hajókat, mint például a Sovereign of the Seas, vagy mint a Victory, hogy csak a legismertebbeket mondjam. Ezeket egyetlen fregatt, de még tíz sem tudta volna elsüllyeszteni. | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353096 | 2011. január 26. 18:18 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
okok köszönöm | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353095 | 2011. január 26. 17:34 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Ennyi rajzom volt róla. A többi fantázia szüleménye... | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353094 | 2011. január 26. 17:21 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Hello,Johnie neked a tűzhely/kazánodhoz volt pontos méreted amit kicsinyítettél vagy csak elképzelés szerint készült? kösz | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353093 | 2011. január 26. 16:17 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
A főárboctörzs oldalköteleknél fixre húztam a macskafejek feszítőköteleit. Eljött az idő a macskafejek tartókeretei alatt levő láncok, (hevederek) elkészítésére. Sablont készítettem így egyforma méretűre tudtam a drótszálakat hajlítani. Majd még ezek alsó részére is imitálok egy vagy két furattal ellátot tagokat, amivel majd a hajó oldalához rögzítem őket ragasztással. Sajnos az imitáció nem fog kiterjedni a funkcióra is, ha a párkányra ragasztott macskafejek esetleg idővel engedni kezdenének a legkisebb feszítésre az egész szerkezet szétnyílna :-) ... | |||||||||||||||||||||||||||||
Szamuráj | Adatlap | 353091 | 2011. január 25. 08:42 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Sziasztok! Engem nem érdekel a költözés, a dobozban lévő elkezdett munkák, ezt a kis holland galeont akkor is befejezem! :) A szívemhez nőtt, annyira szép és egyszerű. Tipikus hadi galeon, kis mérete és gyorsasága tette győzedelmessé a hatalmas spanyol galeonokkal szemben 1607-ben, a gibraltári csatában. Mérete 1/72 és lesznek rajta a képeken látható emberkék közül jó sokan. A korlátjai piros-fehér-kék színűek lesznek, a tatnál pedig címer és faragványok. A váza balsafából van, a héjazat vegyesen papírból és fából, csiszolva, tömítve, stb. Üdvözlettel: Tanárúr | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353090 | 2011. január 25. 08:41 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Hello,még egyszer megköszönném a hasznos információt-képeket amit tegnap kaptam , úgy döntöttem egy-két helyen nyitottá teszem a hajó oldalát pl.a csörlőnél és a kazánnál . van egy pár apróság amit még nem sikerült beazonosítanom mi lehet pl. az 1-es képnem én egy szekrényre gondolok de nem vagyok benne biztos. | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353089 | 2011. január 25. 07:42 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353087 | 2011. január 24. 18:04 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353086 | 2011. január 24. 15:10 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Köszi hajómester. Megpróbálom a szerelvényeknél a kit tervrajzot követni minél pontosabban, csak még át kell rágnom magam az egészen. Bevallom sok ez a pár rajz is néha nekem. Lelakkoztam a testet és a fedélzetet (nem parkettlakkal hanem makettezőlakkal Revell 01 fényes) de meg sem látszik rajta. Csak tapintásra érezhető picit. Az árbocoknál megpróbálkozok lentről felfele építkezni. Beragasztom az előárboctörzset, főárboctörzset és a keresztárbocot, majd jöhet a macskafejekkel és oldalkötelekkel a végleges rögzítésük. Utána persze a tarcskötelek ,majd egy emelettel feljebb költözök. Szeretnék vitorlákat. Eljön majd az idő mikor az építésben elérek erre a pontra és akkor majd veszek egy nagy levegőt és a szekrény mélyéről egy régebbi vászon inget. A csíkozást szerintem itt is imitálni fogom. De kár előre szaladni, még párat aludhatok mig eljön ennek az ideje :-) (nekem a mumusom amúgy a vitorlakészítés) ... | |||||||||||||||||||||||||||||
hajomester | Adatlap | 353085 | 2011. január 24. 12:31 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Sziasztok! Nagyon jól néz ki a fregattod Johnie. Vitorlák is lesznek rá? | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353084 | 2011. január 24. 07:38 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353083 | 2011. január 23. 19:55 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
ebben a villanykörtés nagyon kreatív http://www.youtube.com/watch?v=8Tai9r1tdyw&feature=related | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353082 | 2011. január 23. 19:53 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Ez igen,nagyon érdekes. Ilyet most látok először,(igaz nagyon rövid ideje foglalkozok hajókkal) ez a üvegben való makettezés fel is került a megépítendők listájára :) az hogy ,,repül, az üveg vagy sem még a jövő titka . | |||||||||||||||||||||||||||||
Atis | Adatlap | 353080 | 2011. január 23. 19:40 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Rakj össze egy hajót másfél centis átmérőjű csövön keresztül csipesszel.:D Én biztos 10 perc mulva szemléltetném a fallal!:D | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353079 | 2011. január 23. 19:38 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Az interneten, pl. a Youtube-on nagyon sok kép található palackban történő hajó építésekről. Például ez is: www.youtube.com/watch Elég annyit beírni a keresőbe: Ship in bootle | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353078 | 2011. január 23. 19:36 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
köszi,mind két válaszban látok logikát,megkerestem a hajót elvileg 20,1m volt a hossza ha nem tévedek 1:250 ben ez 8,04 cm tehát vagy pohár vagy kisebb méretű üveg . Viszont az üvegben való összerakás vonzóbb . Valaki csinált esetleg ilyet ? Az érdekelne mennyire kivitelezhető meg mennyire lehet nehéz ? üdv | |||||||||||||||||||||||||||||
Kalóz | Adatlap | 353076 | 2011. január 23. 19:18 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
már mért ne az üvegben rakták össze? Az üveg elég nagyméretű, nekem is van a garázsban 2 db, azt hiszem 24 literesek | |||||||||||||||||||||||||||||
Atis | Adatlap | 353075 | 2011. január 23. 19:02 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Szia. Én a méretek alapján egy nagyobb konyakos vagy borospohárra saccolnék. Talpa levágva és kupaknak álcázva. | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353074 | 2011. január 23. 18:58 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353073 | 2011. január 23. 18:53 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Köszönöm a segitséget ,nézegettem a képeket csak nem voltam benne biztos hogy úgy készült . üdv | |||||||||||||||||||||||||||||
tanar | Adatlap | 353072 | 2011. január 23. 15:25 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Ceruzával van megvonalazva... Így kell ezt írni. Bocsánat a kiigazításért, de aki csak ennyit tud a magyar nyelvtanból, az jobb ha nyilvánosan sehova se ír. | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353070 | 2011. január 22. 20:30 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Igen cario, jól látod. Lapozz a topik 22-ik oldalára, ott indult az imitálása a fedélzeti deszkáknak... | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353069 | 2011. január 22. 18:19 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
hello Johnie ha szabad érdeklődni a fedélzet az egy szélesebb lemez és ceruzával megvan vonalazva ? (403as képre gondolok ) kösz | |||||||||||||||||||||||||||||
cario | Adatlap | 353068 | 2011. január 21. 12:26 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
zaran | Adatlap | 353067 | 2011. január 19. 18:28 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Ronin | Adatlap | 353066 | 2011. január 19. 16:33 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Az első nem halászhajó. Ha minden igaz, ez egy hátsó árbócától megfosztott kétárbócos luxusjacht lehet, amit besorozott a Kriegsmarine. Viszont a többi KFK boat azaz, KriegFishKutter. Ha érdekel, tudok neked küldeni egy beszkennelt cikket róluk. Nem merem ide feltenni, mer bár legalább 15 éves, nem tudom nem-e sértenék szerzői jogot a leközléséért. Küldj e-mail címet. üdv:Ronin | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353064 | 2011. január 19. 10:16 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
zaran | Adatlap | 353063 | 2011. január 17. 20:34 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
zaran | Adatlap | 353062 | 2011. január 17. 20:32 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353061 | 2011. január 16. 16:00 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353060 | 2011. január 15. 19:25 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Bátran lakkozhatod, nem lesz semmi baja | |||||||||||||||||||||||||||||
Kuolema | Adatlap | 353059 | 2011. január 15. 18:50 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Még annyit szeretnék kérdezni, hogy a réz alkatrészeket lehet lakkozni, vagy lesz valami bajuk? (szögekre, meg kormánylapát tartó fülekre gondolok) | |||||||||||||||||||||||||||||
Jozsi | Adatlap | 353058 | 2011. január 13. 21:15 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Csatlakozom. SUPRALUX Monolakk. Selyemfényű parkettlakk. Üdv.: Jozsi | |||||||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353057 | 2011. január 13. 20:53 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Azért várj még a lakkozással hátha valakinek akad jobb ötlete itt a topikban | |||||||||||||||||||||||||||||
Kuolema | Adatlap | 353056 | 2011. január 13. 20:39 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Johnie | Adatlap | 353055 | 2011. január 13. 15:37 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
Nekem is van egy Constructo Santa Mariám aminek a teste csak mahagóni csikokból van palánkozva. Én sima félfényes parkettalakkot használtam a lakkozásához, de néhol túl vastag lett. Valamint az egész modell a lakkozás után sötétebb árnyalatba borult. | |||||||||||||||||||||||||||||
Kuolema | Adatlap | 353053 | 2011. január 13. 15:17 | ![]() | |||||||||||||||||||||||||
<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
21., | 22., | 23., | 24., | 25., | 26., | 27., | 28., | 29., | 30., | 31., | 32., | 33., | 34., | 35., | 36., | 37., | 38., | 39., | 40., |
41., | 42., | 43., | 44., | 45., | 46., | 47., | 48., | 49., | 50., | 51., | 52., | 53., | 54., | 55., | 56., | 57., | 58., | 59., | 60., |
61., | 62., | 63., | 64., | 65., | 66., | 67., | 68., | 69., | 70., | 71., | 72., | 73. |
Hopp...hopp mondhatnám!
"Duyfken is remarkable not only because she is the first Dutch "jacht" to sail from Indonesia to Australia in 350 years, and more recently to sail from Australia to The Netherlands in a recreation of a Dutch spice voyage, but because the impetus to build the ship and sail the expedition came not from governments or corporations, but through an enormous community effort."
vagy:
"Research to reconstruct the design of Duyfken, a Dutch jacht built at the end of the 16th-century and used for exploratory voyages, drew on five major types of data."
A legnagyobb elnézést az itt nem egészen helyénvaló angol idézetekért. Ezeket éppen a www.duyfken.com/ oldalról vettem (de vehettem volna holland szakirodalomból is hasonlókat). Bizony ezt járművet (is) a "tengeribb" népek jacht-ként azonosítják!
Pontosan ezért írtam korábban, amit írtam és ahogyan írtam. Az egyes tengerész-népek terminológiája persze különbözhet- mint ahogyan különbözik is- ami adhat okot némi félreértésre, vagy bizonytalanságra.
Vagyis jól hangzik, hogy "egyárbocos, élvtolázatú, oldaluszonyos, luxus jármű"= jacht, csak az adott korban nem igazán fedte a valóságot.
A holland gallion a spanyol gallion erősebb építésű, északi felfogású változata volt. Akkoriban a gallion építési forma vált a sztenderd hajóépítési "dizájnná". A kisebb hajók természetesen követték a formát, de más súlycsoportba tartoztak, némileg más kötélzettel és vitorlázattal, és a használók igyekeztek is megkülönböztetni öket.
A Papegojan-t pl. már inkább a "hajó" kategóriába lehetne sorolni, mint ahogy sok gallionkén emlegetett hajó, már inkább átmeneti forma volt, mivelhogy sok tekintetben meghaladta a galliont, de külső jegyeiben még hasonlított hozzá.
üdv, LS