A rézlemez lehet, hogy kicsit nehezen beszerezhető, javaslom helyette az alulemezt. A legjobb, ha nyomdai lemezt tudsz szerezni, ha nem, akkor marad a kólás doboz (vagy sörös doboz), persze kiegyengetve egy kicsit. Ez 0.2-es lemez, de nagyon valószínű, hogy merevebb, mint a hasonló vastagságú rézlemez, ami talán nem hátrány.

Hát nem hiszem, hogy könnyebb lenne. Gondolom, nem túl nagy méretű lenne, és az sztirolból kicsit macerás. Gondolj bele, három-négy-öt lapátot egyformára, egyforma állásszöggel kireszelni? A fémlemezt meg csak el kell csavarni, ha nem jó, könnyű korrigálni. Gumimotoros hajómodelleknél igen sokszor így készítik a csavart, pedig azok nagyobb átmérőjűek.
Kalóz

köszi!
akkor inkább sztirolból jobb nem? (könnyebben megmunkál6ó)

Vékony rézlemezből kivágod a lapátok formáját, beállítod az elcsavarodásukat, majd pillanatragasztóval felhízlalod. Némi csiszolás, meg az agy legyártása marad, de azt már szerintem te is megoldod.

Kalóz

ha 1 hajónak katasztrófális a hajócsavarja, azt miből tudom utángyártani?

én annyit tudok, hogy 4 tesvérhajó volt. a Jütlanfi csatában vettek részt (ebben tuti), és 1919ben Scapa Flow-ban sűlyesztették el öket.

ok! fogjunk össze! ajki talál valami újat, az elküldi a többieknek!

Jól vetted ki: ezek az ICM által kiadott hajók mind König osztályú csatahajók. Az osztályminden tagja valamilyen uralkodói titulus nevét kapta: König (=király), Grosser Kurfürst (=nagy választófejedelem), Markgraf (ha jól tudom: őrgróf), Kaiser (=császár). Ha valaki tudná, hogy kitől lehet tervrajzot venni, azt nagyon megköszönném!

www.cybermodeler.com/hobby/kits/icm/kit_icm_s002.shtml

Markgraf és egyéb hajók
viribusunitis.fw.hu/jutland.html

ChevyG!
Én is írtam már: nekem meg a Grosser Kurfürst van meg.
Ha jól vettem ki a doboz feliratából ezek König osztályú csatahajók.
Egyébként hasonló cipőben vkok mint SImi.

Különben a kithez is mellékelnek egy ennél jobb rajzot, de még az is kevés egy kicsit. Már többször próbáltam elküldeni egy 51 KB-s képet, sikertelenűl...

még kaporgálok

Nagyon köszönöm! De azért vmi részletesebb is jól jönne...

Tényleg??? Kíváncsian várom!!!

ja, de van valamennyi! (mind küldöm mélben, csekkold a ládád)

áhh, még semmi! (még a hajó sincs nálam!)

És neked van hozzá rajzod???

én a világos szürkét szeretem.

fehérrel találkoztam már (főleg régi keleti makettekre jelemző)
és van 1 revell 1:570es Titanicom, az is fehér, de kerülje el mindenki nagy ívben! (nem csak a szine miatt!)

Nem mondom, hogy nagyon zavar a fehér szín, de kicsit azért furcsa: soha, sehol nem találkoztam még hasonlóval. Nyilván majd egy kicsit vastagabban kell megfújni.

Téked zavar a fehér műanyag? (nem derült ki a hsz-odbol) (engem igen)

Már egyszer korábban írtam, hogy nekem a Markgraf van meg ebből a sorozatból. 2 éve vettem Móváron 6 ezer Ft-ért. Az anyaga fehér (!) műanyag. Minőségre jó közepes. Szívesen megépíteném, de semmilyen rajzom nincs hozzá... Különben a GMM (azt hiszem a WEM is) szép fotomaratást kínál hozzá jó pénzért.

na! eddig pörgött a tápik, most mi lett?

amúgy a jövő 7N bestzerzek 1 ICM 1/350es Königet!

Van valakinek ilyenje? V valamelyik tesrtvérhajója?
(nem megvenni akarom, csak a véleményére)

ok, majd szólok!

Nem. Az előbbi képet a te meggyőzésedre szkenneltem be. Persze, ha valami konkrétan kell, akkor digitalizálom.

digitális formába vannak?

Nem dicsekvésképpen, de nekem elég szép kis anyagom gyűlt össze Bismarck-témában. Ezek közűl az AJ Press (lengyel) kiadó 4 kötetes monográfiája a leghasznosabb. Ezekben számtalan rajz is van, az utolsó számban pedig egy sorozat 3D-s rajz is... Ha kell konkrét segítség, csak szólj!

na igen, de a rossz minőségün tudod, hogy mit nézel! ez fontos külömbség!

Na majd ilyen fotókra lessz szükségem mikor neki esek a Bismarcknak!

Én most hirtelen ezt a képet találtam az egyik monográfiában, ill egy másikat is, azon még építés alatt áll a hajó, és ott látszik a korlát is itt, de nem vmi jó minőségű volt az a fotó. De a ponyva ráncai és horpadásai itt is jól kivehetők. Ja és ezek a híd-szárnyak még hátra hajthatóak is voltak, a kötelekkel lehetett szabályozni, ami itt is jól látható.

én ezekből következtettem:

Sajnos tévedsz, kedves barátom!
Azok a kis erkély-szerű valamik az un "híd-szárnyak". (Gyakorlati hasznuk az volt, hogy ki lehetett sétálni rajtuk, és meg lehetett nézni, hogy mi van közvetlenűl a hajótest mellett.) Ezen korlát volt, de a felcsapódó vízpermet miatt gyakran leponyvázták, vagyis ponyvával vonták be. Na most ezt nézted te lemeznek azon a doc filmen. Sajnos több gyártó (mint a Heller is) egyszerűen tömör műanyagból csinálja meg ezeket. (Különben a Brúnó torony mögötti felépítmény a navigációs terem.)

a "b turret"es képen van 1 kamu (valószinű a gyártó hibája): a "b" torony mögötti felépítményen két irányba kilógó kis erkély szerü valamin, igazábol tömör fém lemez volt, nem korlát! tegnap elött néztem 1 doksifilmetr és eggyértelmüen látszik rajta!

azt csak simán összerakta, de a legbántóbb, hogy a heller féle korlátotb rakta fel...

Szép nagyon ez a Hellerből varázsolt Bismarck is! Elég sok munkája lehetett vele, ismerve a heller minőségét... nekem ugyanakkor a másik is teccik, bár való igaz, nem olyan kidolgozott, de szépnek szép, én még olyat sem tudok késziteni, számomra az is kiválló munka.

Hát igen, a festés az egész hajó erőssége, mert különben szebben is kidolgozhatta volna a készítője. Pl a horgonyok körül is volt korlát, de nemes egyszerűséggel itt lemaradt. Persze még sok apróságot lehetne hiányolni róla, a legbántóbb azonban tényleg a kötélzet teljes hiánya. Különben a festéssel is vannak gondok: amikor a hajót a Grimstad fjordban lefestették, átfestéssel eltüntették róla az un balti csíkokat. Csakhogy a hajótestet csak egyszer tudták átfesteni - festék hiány miatt - és így a hajótesten kicsit halványabban ugyan, de elég határozottan láthatóak maradtak ezek a csíkok.

ezt készítette el (festést) Zsile Péter Zsolt, tsak az 1/400as Heller vot. (ami nekem nagyon nem tetszett!)

Azért nem rossz! Nagyon szép a festése.

kötélzet nem ártott volna

2 kéményes :-o

bocsi a sok "milyen"-ért :DD

Még régebben vmelyikőtök érdelődött h milyen volt a Rajna hadművelet alatt milyen volt a Bismarck festése, hát ez eléggé lefedi a kérdést :D
Egyébknét csak átköltözött az oldal ChevyG, ha ezt nem érted!

www.modelwarships.com/reviews/books-plans/warshipbooks/german-pocket-bb/dkmbb-05.jpg

hát ezt nem értem!:S

Végre vita szintere lett a fórum :D
Te más véleményen vagy ezzel a Laconia paranccsal kapcsolatban, az h kiadták a parancsot, az én egyéni véleményem szerint sok mindennek tudható be, úgy mondanám, hogy a Laconia utasainak mentésekor történtek tetézték be ezt a folyamatot. Én igy gondolom, te úgy! Én ezt úgy értem kb., hogy mivel a háborúban előtte is előfordult számtalan esetben a túlélőket azért nem vették fel, mert igy - ahogy irtad - a személyzetben elszenvedett vesztesség fájóbb volt, mint maga a hajó elvesztése! Én csak azt állitom, mivel a nemzetközi egyezmények tiltották az ilyesfajta magatartást, ezért a Laconia elsüllyesztése után történt események kiválló indoknak bizonyúltak ahoz, h Dönitz kiadhassa a Laconia parancsot! És ezért mondom h egy folyamat végkifejlete volt a Laconia parancs, ürügy, hogy nyiltan szembe szegüljenek mindenfajta egyezménnyel. Ez már messze túl mutatott a korlátlan tengeralattjáró háború kifejezésen...
Azért azzal nem árt tisztában lennünk h a háború azért háború, mert kegyetlen, és emberek halnak meg... egy akkora tengeralattjárón mint a német (vagy korabeli) U-boot-ok voltak, a személyzet is nyomorgott - nem hogy több száz embert kimenthessenek - egy gyilkoló gép volt, nem mentőhajó... a tengeralattjárók személyzetének volt a legminimálisabb esélye a túlélésre a fegyvernemek közül...
A VII tipusai inkább... vizalá merülő naszádok voltak :D viccesen hangzik, de nagy részt a felszinen kellett haladniuk, a XXI tipus hozta a tengeralattjárók közt a robbanásszerű fejlődést. Ha bele gondolunk, a német tengeralattjárók a kor technikai csúcsát jelentették, és hatalmas jelentőséggel birtak a mai modern tengeralattjárók fejlődésében.
Mégeccer mindenki figyelmébe ajánlom a "Das Boot"-ot A film sztem hibátlan, semmi ferdités, túlzás nincs benne.

Hi,

Értem mire gondolsz és ugyan nem vagyok vérbeli "tengeralattjárós", de sajnos az összes forrás, amit találtam azt írja, hogy a Laconia parancs kiadásához csak a Laconia elsüllyesztése és a túlélők mentésekor történt dolgok vezettek. Vagyis semmi kapcsolat nincs a Bismarck túlélői és a Laconia parancs között.
Az előzmény valahogy így nézhetett ki:
Már 1939 őszén létezett egy parancs, 154 v. 156(?) számú hadparancs, aminek a lényege az volt, hogy tilos a segítségnyújtás. Emögött a parancs mögött egy elég embertelen számítás húzodott meg: Meg akarták fosztani az ellenséget a képzett személyzettől. A parancs ellenére azért akadtak "lovagias" parancsnokok, akik a lehetőségekhez képest valamilyen formában azért segítséget adtak az elsüllyesztett hajósoknak (mondjuk a szovjetekkel szemben nem voltak annyira gálánsak).
A Laconia esete ennek vetett véget. Dönitz itt világossá tette, hogy ettől kezdve "nincs irgalom".
Ami ezután történt (mint például a Peleus esete) tulajdonképp azért volt, mert sem a fentebb említett hadparancs, sem a Laconia parancs nem fogalmazott egyértelműen. Nem is lehetett egyértelmű a parancs, hisz a németeket (akármennyire is kegyetlenek voltak) azért kötötték bizonyos nemzetközi szabályok. Nem lehetett tehát nyíltan leírni, hogy az ellenséges hajósokat le kell gyilkolni.
Ami tehát a Bismarck túlélőivel történt, az inkább bosszú volt a Hood-ért és ezt a németek is tudták.
Ami Freyer könyvét illeti. Egyrészt igaza van Kalóznak (281-es hozzászólása). Más művekben én is találtam már idézeteket a könyvből. Másrészt az utószót leszámítva egyáltalán nem érzem szubjektívnek. Sőt ! Elég reálisan ír le dolgokat, mint például az Athenia elsüllyesztését vagy Prien Scapa Flow-i rajtaütését.

Az óriások csatája-t kb 4 éve adták ki utóljára, még lehet, hogy könyvesboltokban is itt-ott meg lehet venni.

Jaja, ezt az "Óriások csatáját" már régóta kinéztem csak vhogy még nem jutottam el oda, hogy megvegyem, de most beszerzem...

Ahhoz képest, hogy Freier könyvét mikor adták ki és mennyire szubjektív, Földi Pál és Géczi József is elég sokat felhasznál belőle. FP. akár oldalakat is változtatás nélkül.

Akit egyébként a Bismarck története érdekel, olvassa el Ludovic Kennedy: Óriások csatája könyvét. Abban szinte minden benne van, sok későbbi munka is csak abból "idéz".

pedig, ha forditva lett volna a németek nem hagyták volna ott öket!

Én is ovlastam e könyvet - ém félre értettél - már 1940-ben nyiltan kimondták, hogy nem ajánlatos a megtorpedózott hajók legénysége számára segitséget nyújtani (sőt ez vhova az I. világháborúba nyúlik vissza). Ennek összetett okai voltak, elsősorban h a saját hajót megvédjék, ill. a túlélők számát is csökkentsék.
És a Bismarck túlélőivel történt események - az h hagyták őket vizbe fulladni a bosszús angolok - is vezetett oda h ezt nyomatékositsák. Minden iylen esetnek köze volt a Laconia parancshoz, ám ez az eset vezetett oda, hogy akár a mészárlást is elnézzék a parancsnokoknak... mondjuk úgy, hogy az események láncolata vezetett a La... blabla
A Laconia-val történtek miatt adták ki a parancsot, de ennek már számos előzménye volt, többek közt a Bismarck esete is! Sztem elég érthetően kifejtettem h mire gondoltam :D
Egyébként az ominózus könyv jó alap, ám szubjektiv! 1971-ben adták ki, azóta eltelt 35 év... sok könyvet el kell olvasni, tárgyilagos álláspont erről nincs is (hogy is lehetne, mindenkinek húz valamerre a szive :D ), de ha sokat olvasunk - sok forrásból, akkor talán közeledhetünk az objektivitás felé...

Nem tudom olvastad e P.H. Freyer-től a Halál a tengereken-t ? Egy-két mondatodból úgy tűnik igen, de azért engedd meg, hogy kissé kiigazítsam a dolgokat.
Szóval annak, hogy az angolok hány túlélőt szedtek fel a Bismarck elsüllyesztése után és mennyit hagytak ott, igazából nincs köze a Laconia parancs kiadásához.
A parancsot Dönitz admirális adta ki azok után az események után, melyek 1942 szeptember 12.-én történtek az Atlanti-óceán déli részén. Azon a napon este az U-156 tengeralattjáró elsüllyesztette az RMS Laconia nevű óceánjárót. Miután a hajó elsüllyedt, a tengeralattjáró parancsnoka felszínre vitte a hajóját, mert szerette volna a hajó rangidős tisztjeit elfogni. Rá kellett azonban döbbenie, hogy a vízben lévő hajótöröttek közt közel 2000 olasz hadifogoly is van. A kapitány ezt azonnal jelentette a parancsnokságnak és ugyanakkor mentőakcióba kezdett. Aztán szeptember 13.-án reggel nyílt adást adott le, melyben megadta a mentéshez szükséges koordinátákat. A mentés még 3 napig tartott, közben megérkezett még két német és egy olasz tengeralattjáró, hogy segítsen. Szenegálból pedig (vichy) francia hajók indultak el a túlélőkért.
Szeptember 16.-án egy Ascension szigetéről felszállt amerikai B-24-es észrevette a felszínen lévő tengeralattjárókat és annak ellenére, hogy mind a négy tengeralattjáró tornyán vöröskeresztes jelzés volt és az U-156 parancsnoka jelzett is a gépnek, hogy mentőakció folyik, a repülőgép támadott.
Dönitz ezekután bizonyítottnak látta, hogy az amerikaiak nem törődnek a vöröskeresztes jelzéssel és azzal sem, ha mentőakció folyik. Ezért kiadta a Laconia parancsot, mely a továbbiakban megtiltotta a segítségnyújtást a megtorpedózott hajók legénysége és utasai számára.
Hát "röviden" ennyi.