Köszi Kalóz! Nitró - egy aki mindent visz -
Majd kipróbálom, ha működik leírom.
X.

Korábban adtak hozzá egy kis üvegben valami gyantaszerűt, amivel hígítani lehetett, de hogy mi volt az, fogalmam sincs. Elvileg a nitrohígító oldja, de hogy használható marad-e, azt nem tudom, még nem próbáltam. Természetesen az alapgyantát kell hígítani, az edző csak utána keverendő hozzá.
Kalóz

Ez előfordulhat, nekem egyetlen gondom, hogy elég sűrű az anyag, nem tudjátok, lehet -e valamivel hígítani?
X.

A Neoplaszt vastagabb rétegben viszont hajlamos berepedezni!!! A kocsimon néhány napot igénybe vett, amíg lecsiszoltam a berepedezett helyeken.
A maketteknél ez talán nem olyan sűrűn előforduló hiányossága.
Egyébként a márkásabb (pl. Body) autósgittek rugalmasabbak, és nem is sokkal drágábbak.
Kalóz

Ezt csak tanusítani tudom: jópár repülő komplett alkatrészeit faragtam ki belőle évekkel ezelőtt.

Hello!
A makettezős tömítők, a tamiya putty is beszívódik, csak kb 1 év múlva észrevehető.
Nézzétek meg régi makettjeitek tömítését, amit a készítéskor tökéletesen simára csiszoltatok, látszik a helye. A neoplaszt kétkomponensű autógitt nem csinál ilyet, próbáljátok ki.
X.

Én a Tamiya putty-t használom, ugyan nem beton keménységű, de kb fél óra alatt megköt, és mivel szürke színű, ezért a festésnél sem okoz gondot.

Hát a ragasztás a legkissebb, de hogy miért van külön az eleje... én csak teljes makettet készitek, szerintem úgy mutatós igazán (ez szubjektiv)
Egyébként ti milyen gittet használtok tömitéshez, csiszoláshoz? Én sima Neoflex javitótapaszt, haverom régen az ócska verdáját foltozta ezzel :) de eddig maketteknél is bevált, miután megszáradt - beton keményen köt és tapad, csiszolni meg jól lehet.

Hellodebil!
A Trumpeter hajói ilyen kialakításúak! Az nyer vele a legtöbbet, aki vízvonalasat akar építeni. Aki meg "full hull" -osat, annak bizony össze kell ragasztani a darabokat. A felépítményeket pedig szintenként (vízszintesen) lehet összerakni. (A Tamiya-ra inkább a függőleges osztású fél darabok voltak a jellemzőek.)Ez a szisztéma jellemző különben az én Hood-omra is. Azért nem olyan rossz, majd meglátod. Meg különben is: a ragasztás a legkisebb meló. A gyári tartókat én alapból dobni szoktam: nem méltóak az elkészült hajóhoz (még a Tamiya se). Inkább valamilyen szép fa lapra érdemesebb applikálni, a variációkból sokat találsz a neten.

Thanx a segitséget!
Megvettem a Ticonderoga-t :) hát aminek nem örültem, hogy az alját külön kell összeilleszteni, és az orr rész is külön darab, igy lesz a hajótesten is sok munkám. Meg a tartó sem nyerte el a tetszésem, eddig nekem a Tamiya-é jött be leginkább... De ez majd még soká jön el, elrakom szépen egy fiókba, most a Musashin kell dolgoznom!

Hellodebil:
találtam 3 könyvet!!!

Mégegyszer:www.acepilots.com/planes/helldiver.html

Hellodebil!
Az Intrepid ott volt. Ezen a Helldiveres lapon találsz egy kis
beszámolót a pilótáktól, sajnos nem túl bőséges:
http://www.acepilots.com/planes/helldiver.html

Hellodebil:
http://www.modellversium.de/kit/artikel.php?id=1288

hellodebil!
100% h fennt van a betah-n.

Köszi Chevy!
Arról vki tud valamit, hogy a Musashi-t melyik repülőgép-hordozóról (vagy esetleg melyekről) felszálló repülőgépek süllyesztették el?

98% h van essex osztályrol anyag! squadron signal!

vegyél fel emesenre!

chevyg@fibermail.hu

Köszi!
A Ticonderoga CV-14 az Essex osztályba tartozott (végre letudtam irni helyesen a nevét :S ) ezen kivül még pár képet találtam róla, egyértelmű, hogy az álcázó festéses verziót szeretném majd elkésziteni.
De mostmár erőt kéne venni magamon, hogy Musashit befejezzem, bár még rengeteg szerelvény és géppuska stb. van hátra...

körülnézek hátha van valami pdf, és ajkkor elküldöm msn-n v mittomén hogy.
meljik osztályba tartozik?

maj képeket reprezentálj az építés közben, mint ahogy azt tetted a mushasival!

hajócsavar-propeller-légcsavar-propeller, mostmár mindenki tud mindent :D
egy lépést előre... please
ma vagy holnap lehet megveszem a Ticodenderogát, bár a neten nem találtam eddig még annyi képet se róla, mint a Musashi-ról/Yamato-ról...
ha vki tud, kérem segitsen!

SImi!
Ha már szóba került...
Marjai szerint zászló az, ami egy rúdhoz van erősítve teljes hosszában,lobogó meg az ami egy zsinórhoz( kötélhez).A lobogót ennél a kötélnél fogva kezelik,míg a zászlót a rúdjánál fogva.

nekem a mi ahajókon van az hajócsavar, ami repülőn az légcsavar (v turbo légcsavar), ami helikopteren az rotor. propeller angol eredetü szó, légcsavarra tuti használják, de még sok minden másra is!

fufffuuu, dejo h volt eszem és nem propellert írtam hajócsavar hejjjett! most mekkora cirkusz lenne belőle!!??:D:D

Kalóz!
Semmi gond, köszönöm a kijavítást, meg persze a rövid ismertetőt a bronz hajócsavarról.
Volt egy öreg tengerész ismerősöm - Szimon Miklós kapitány(sajnos tavaly meghalt "balesetben") - tőle tudtam, hogy pl ilyen harapós téma köztük a zászló ill. a lobogó fogalma. Szerinte egy hajón nem zászló, hanem lobogó van. Szóval ő ezért "harapott"...

hellodebil!
Igazad van, ez egy makettes fórum. De ugyanakkor szakmai is, két oknál fogva: szakmai mint makettezés és szakmai, mint hajós témájú topik. És a szakkifejezéseket illik helyesen alkalmazni, vagy legalább is tudni, hogy mit jelent. És néha egy kicsit viccesen is kell venni a dolgokat. Hidd el, néha nem árt mosolyogni (akár magunkon is).
Üdv: Kalóz

SImi!
Nekem semmi kifogásom a propeller szó ellen hajócsavarként alkalmazva is, de néhány öreg hajós kifejezetten harap rá. Szó szerint! Tulajdonképpen nekik szólt a javítás.
Üdv: Kalóz

Ede!
A nagy hadihajók fő fedélzetét a II.VH -ig szivesen borították be fa pallókkal. Az ok gondolom kézenfekvő: nem volt annyira csúszós nedvesen, mint az acél; ill. a korróziónak is ellenállt. Az igaz, hogy egy fafajtát igyekeztek használni az adott hajóhoz (pl teak), de egy fajtán belűl is voltak színbeli eltérések. Meg persze időnként egy-egy pallót ki is kellett cserélni. De - szerintem - drámai eltérés nem volt a pallók színe közt, inkább csak árnyalatbeli.

Kalóz!
Teljesen igazad van: minek használunk idegen szavakat, ha van magyar megfelelője???
A német "der propeller", ill. az angol "propeller" szó jelentése: hajócsavar,légcsavar.(Különben valószínűleg görög eredetű szó, bár még nyomozok a pontos eredője iránt.) Pl. a Floating Drydoc's -ban is ezt a szót használják a hajócsavarra.
De mi magyarok vagyunk, tehát helyesebb a "hajócsavar" szó.

Ismét bocs!
SImi 676-os hozzászólásánál láttam a képet!

Bocs! Igazad van, utólag én is úgy éreztem, hogy ellenségesnek tűnhetett, de tényleg csak a jó szándék vezérelt!
Viszont van egy tényleg szakmai kérdésem az itt társalgó urakhoz: Mi a véleményetek a fedélzet fa burkolatának "parkettázásáról", azaz a világosabb és sötétebb fa lemezek feltűntetéséről? Pl.: SImi rakott fel egy képet:
bismarck model5.jpg a 705-ös hozzászólásban.

Sztem meg ne menjünk bele, nyelvtani dolgokba, ez egy fórum, nem szakmai szószedet. Egymás szavába belekötni, olyan ellenséges...

Bocs, de a repülőgépnek meg légcsavarja van!

lehet h valakinek segitség, de arra a megállapításra jöttem rá, hogy a számítógépes ventilátorok (főleg a kicsik) nagyon sokoldaluak:
1. nagyon vékony rézdrót található bennük
2. lapátjaikból hajócsavar kreállható

Szóval téged a kép fogott meg? Igaz, én is láttam már olyan dobozfedelet, ami megdobogtatta a szívem... Az a lényeg, hogy legyen hozzá kedved. Már hozzá is foghatsz a háttéranyag begyüjtéséhez.

Bár még nincs kész a Musashi, rövidesen megveszem a Ticonderogát... :) annyira szép a dobozon a kép róla, hogy már rég megfogott, és most h van boltban...

SImi!
A hajócsavar (bocsi, de propellere a repülőgépnek van. Meg egy dunai hajótípust hívtak így, de nem a hajócsavart) azért készül bronzból, mert sokkal jobban ellenáll a korróziónak más anyagokhoz képest, megfelelő szilárdsággal rendelkezik, valamint jól önthető, pontosan kitölti a formát, és elég kevés utómunkát igényel. Azon kívül egy hajócsavar árában az alapanyag menniysége a kevésbé döntő (a megmunkálás adja az ár nagyobbik hányadát, márha pontos végterméket feltételezünk). Az ár a fentiek miatt nem lényeges, főleg a nagyobb méreteknél van így (egy kis csavar értéke az előállítás olcsóbbsága miatt nem nagy, ott döntő lehet az anyaghányad).
A hetvenes években takarékosságból megpróbálták itthon az öntöttacél hajócsavarokat alkalmazni a bronz helyett, végül is rájöttek, hogy hosszabb távon olcsóbb a bronz. Az alumínium a nagyobb terheléseknél nem jöhet szóba, mert gyakran törik, kis terhelésű csavaroknál azonban használják (pl. vízibusz, kishajók, külmotorok és hasonlók).

Kalóz

Egyébként a srác munkáiban az a szörnyű, hogy nem is lenne olyan rossz minden makettje, de a rozsdamániája, totálisan elrontja a hajóit. Egyszerüen ilyen nincs...

érdemes megnézni a kolléga többi munkáit! az összes foltos.

Sziasztok!

A hajók rendbentartásának alapvetően gyakorlati okai voltak. A tengereken a vízpára az, ami a sivatagogban a finom por. Mindenütt ott van! A leglátványosabb bizonyítéka ennek az, ha megnéztek egy északi vizeken hajózó hajót. Minden egyes kitüremkedésen vastag jág rakódik le. A tengeri páranak van egy rossz tulajdonsága: agresszív sókat hagy maga után, amely a korrodációs faktort jelentősen megemeli és ennek veszélyeire egy vashajón nem kell kitérni. A fából való hajókon is szigorú előírások voltak a napi, heti havi és éves karbantartásokra. Ez alól sok magánkézben lévő kereskedelmi hajó kivétel lehetett, de a hadihajóknál ez kizárt volt. A karbantartás ráadásul a fedélzeti drill egyik eszköze is volt a hosszadalmas, unalmas tengeri utakon.
Ezért azután valóban nem túl életszerű ripityára antikolt csatahajót művelni, bár kihívásnak nem semmi. Akkor már inkább a belövésektől és robbanásoktól tarkított hajótörzs a valószerűbb.

üdv,

LS

Ebben igazad van! Az a makett, sajnos valóban el van rontva. Nem tisztem mások munkáját kritzálni, de a hajó úgy néz ki a képen, mint amikor egy több hónapja elsüllyedt hajót emeltek ki. A Hood ráadásul békeidőkben az egész világot körbe járta, mint a világ legmonumentálisabb hadihajója, és az angol hadiflotta büszkesége! A Hood pont az a hajó, ami csillogott villogott minden percében a pályafutásának!
Ekkora rozsdafoltok kikötőben (elhanyagolva) is hosszú idő alatt keletkeznek, sőt az teljesen elképzelhetetlen, hogy a felépitmények, ágyútornyok, fedélzet igy nézzen ki. Az újpesti kikötőben ritkán látok ennyire elhanyagolt hajót, pedig azok évek óta ott rozsdásodnak... másfelől nem ezzel van az egyetlen porbléma. A festése alapjában véve el van rontva, leginkább a fényes fetekével!!!

Itt egy szörnyű példa!
www.modelshipgallery.com/gallery/bb/hms/hood-350-cl/cl-index.html
A Hood-ról talán csak a hajógyári képek közt találunk kicsit "rendetlenebbet". Mindenegyes fotón úgy néz ki, mintha a skatulyából húzták volna elő...

Köszönöm a dícséretet... de most igazából egy - szerintem - fontos dolgot vetettél fel a koszolással kapcsolatban. Évek óta az agyonrozsdázott, koptatott, koszolt hajókat láthatjuk a különböző kiállításokon. Többek véleménye szerint (Pék György, Sebi stb)és szerintem is ez téves dolog! Egy hajót nem lehet pl egy tankhoz, rohamlöveghez stb hasonlítani, mert ezeket a harcmezőn nem igen festegették, ápolták külsőleg, meg különben is, ha le is festették 10 perc múlva úgyis jó koszos lett. Nem így voltak a hajók! Ezeket még mostoha körülmények közt is igyekeztek tisztán, rendben tartani. Pl a fedélzet felmosását akár naponta többször is elvégették. A hajók gyakori lefestéséhez is ragaszkodtak. Az archiv felvételek közt ritkán látható rozsdás hajó. Ez érthető is, hiszen egy csatahajó - kis túlzással - milliószorta nagyobb értéket képviselt pénzben, mint egy tank... (Ezt nem sértésnek szántam.) Némelyik hajómaketten pedig akkora rozsdafoltok éktelenkednek (néha még a parancsnoki tornyon és a kéményen is!!!), hogy az a valóságban akár 4-5 m-es átmérővel is rendelkezne...
Véleményem szerint tehát a hajókat nem szabad nagyon koszolni, rozsdázni; csak finoman!

Én értem, és egyetértek veletek! Szerintem a Yamato osztálynál a csavartengely be volt vonva vagy le volt festve a hajócsavar szinére - erről tanúskodnak a képek is - és a lényeg... a Yamato múzeumban kiállitott Yamato, a hajót újszerű állapotban ábrázolja! Nyilván való, hogy egy rozsdás kopottas hajó kevésbé látványos ilyen helyen. Az autókiállitásokon is csillogó villogó gépjárművek vannak. Én nekem nem célom a hajó "öregitése". Én újszerű állapotában szeretném elkésziteni. Egyébként ettől függetlenül, le a kalappal minden makettező előtt, de én nem mélyedek el ennyire a hajó aprólékos elkészitéséeben... most bizonyára megköveztek :D Persze szivesen tenném, de nem érzem annyira fontosnak ezt... És őszintén mondom, Simi Yamatojánál szebbet még sosem láttam!

Köszönjük szépen a kimerítő (természetesen nem átvitt értelemben!)magyarázatot! Én is azt gondolom, hogy rézből, vagy bronzból biztosan nem készült a csavartengely. Különben az a kérdés merült fel bennem, hogy miért készül maga a propeller bronzból??? Azért az egy kicsit drága mulatság lehet egy több méteres átmérőnél!

hellodebil!
Elvileg a tengelyburkolat is készülhet bronzból, azonban ennyire fényes csak gyári állapotban lehetséges (a hajócsavarnál is!). Viszont kétségkívül látványos! És a makettezés egyik célja a látványosság (is)! Tehát, hogy milyenre készíted el a makettedet, az a te dolgod. Neked tetszen, ez a fő! Én sem kifogásként írtam le azt, amit írtam, mindössze annak segítségül, aki nagyon valósághűen akarja elkészíteni a hajóját. Ami persze mindig csak bizonyos kompromisszumokkal lehetséges. Mert tökéletes makett, mint azt SImi nagyon találóan megjegyezte, nem létezik (de azért törekedni kell a megépítésére. Vagy mégsem ...).
Üdv: Klaóz

Mi hiszünk neked, mert te hajómérnök vagy! Mindenesetre én erre a képre hagyatkoztam, az 1:10-es Yamato-ra... nyilván van vmi oka annak, hogy igy készitették el!
www.oshipee.com/omami/e-photo-yamatomuseum-stern03.htm

SImi!
A hajócsavarok a valóságban bronzból készülnek, ami a vízben beoxidálódik, tehát egy barnás árnyalatot vesz fel (nem tévesztendő össze a patinával, ami zöld színű!).
A csavartengelyek általában acélból (ritkábban saválló anyagból ill. saválló bevonattal) készülnek, amik a vízben egy feketészürkésbarna árnyalatra korrodálódnak (a saválló fémszínű marad!). Ha kiemelik a hajót a vízből, akkor ez az oxidréteg nem sok idő alatt átmegy rozsdába, aminek a színe, azt hiszem, ismert.
A tengelyeket a hajótest színére a legritkább esetben festik, ill.általában nem festik semmilyen színűre.
A hajótest színére festik viszont a nadrágcsöveket (ez az a tengelynél vastagabb kilépő rész, ami a hajótesthez csatlakozik) mivel azok a test részét képezik. Ugyanilyen színűek az ún bakcsapágyak, ill. tartókonzoljaik (ezek a hajócsavar előtt közvetlenül található elemek). Egyes hajóknál a bakcsapágyház ill. a nadrágcső egybeépül, nem különálló elem.
Ha van kérdés, nyugodtan tegyétek fel, nekem igazán szakmába vág a dolog :)

Kalóz

az építést kezd a hajtörzsel, amikro az kész van, le is festetted, akkor kezd "rápakolni" a felépitményeket, fegyvereket, stb. ezután jön a korlát építés és az árboc kötelek pótlása. végül, öregités, koszolás.

dióhéjban ennyi a munka menet.

Én a Yamato muzeumban készült hajóra hagyatkoztam... azon egyszerű oknál fogva, hogy a japánok épitették, és sztem náluk jobban senki nem tudhatja a valóságot :) ... pl a makett és az ott kiállitott 1:10-es hajó közt felfedeztem pár eltérést... a legszembetűnőbb a nagyobbik kormánylapát, ami vizszintesen bordázott, a 350-esen egyszerüen nem igy öntötték ki, pedig nem lett volna túl nagy munka. Én is gondolkodtam azon, hogy a katapultok ill. a daru karját nem épitem majd be, hanem vmi igényesebb kidolgozású alkatrésszel - fotómaratással - készitem el. Azért az olyan gagyi, hogy kis tömör dolgokkal elintézik ezeket a részeket...

hogy honnan rendelted (szeretem a heller hajókat, és énis szeretnék veni)

SIminek igaza van! Minnél több szakikirodalmat győjts be hozzá, mielött elkezded!