Sziasztok !

Imi egész szépen elmagyarázta a dolgot. De egyvalamiben van egy kis tévedés. Nem azért volt 3 torony rajtuk, mert több páncélzatot kaptak, hanem mert ezek a hajók alapvetően nem csatahajók, hanem csatacirkálók voltak. Tehát ahogy Imi is írta a sebesség volt a döntő.

Hy! Én nemtom biztosra igérni, hogy ott leszek. Igyekezni fogok. (kocsi, idő sem biztos) de a számom előre is: 20/3322-460 (Bencze Balázs) egyébként a ki kicsoda a makettinfo topicban van rólam fotó :DD (csak erős idegzetüeknek)

Móváron én is leszek!
20/57-99-609

Pisti és hellodebil!
Az én számom: 06-20/5753-782

Simi, Hellodebil!
Mikor majd ott leszünk Óváron, akkor majd hogyan gondoltátok megtalálni egymást? Én azt sem tudom, hogy néztek ki! Kellene egy telefonszám csere, hogy majd egymásra csöröghessünk, mikor éppen hol vagyunk. Mert elég nagy az a terem és sokan lesznek. Az én mobilom: 0620 427 1858.

hellodebil!
"Másnak (kivülállónak) biztos látványos, de én tudom h ennél sokkalt szebbet is lehet épiteni! És ez a cél..." Tudod, ezzel mindenki így van... Mit, gondolsz, Pisti miért építi át a Musashi-ját? Nincsen tökéletes makett. Valahol el kell fogadnia az embernek, hogy most ennyire vagyok képes.
A Repulse/Renown nekem is tetszik. állítólag a WEM műgyanta készletei a legszebbek (1/700). Az utóbbiról egész jó kis rajzot sikerült nemrégiben letöltenem. Szerintem azért volt csak 3 fő lövegtornya, mert a súllyal spóroltak - így vastagabb lehetett a páncélzat, de a nagy sebesség is megmaradt. (Egy lövegtorony a barbettájával együtt nagyon nagy súlyt képvisel.) Különben volt is valami olyasmi mondás ezeken a hajókon, hogy minek a hátsó lövegtorony? Mert a nagy sebességgel való támadáskor többnyire csak az első tornyokat tutdák használni(ld pl Hood).

Oké, oké megpróbálom visszafogni az állandó panaszkodásom. Az a bajom a hajómmal, h a saját elvárásaimnak sem felel meg. Ezzel a korlát dologgal tényleg csúf hibákat vétettem rajta, amik kijavitására már nincs lehetőség. Ezt biztosan gyakorolnom kell még :) Másnak (kivülállónak) biztos látványos, de én tudom h ennél sokkalt szebbet is lehet épiteni! És ez a cél...
Egyébként nézegettem a régebbi angol csatahajókat, a Repulse/Renown? (osztály) nagyon teccik, tök fura, h egy ilyen hatalmas hajóra csak 3 nagy lövegtornyot épitettek, miközben méretei a Hoodéval azonosak és a felépitése is nagyon hasonló. Ennek vajon vmi korlátozás lehetett az oka? Ha valamely cég gyártaná ezt a tipust én bizony lehet megfontolnám a továbbiakat :)
A másik angol kedvencem a Queen E.-osztály hajói (persze a régi felépitményekkel)

hellodebil
Jajj! De nem szeretem ezt a sok negatív kisugárzást... Nem kell magadat ennyire lebecsülni. Ráadásul a végén már szinte bele is beszéled, hogy te nem is tudsz szépet alkotni. Hidd már el egyszer nekünk, hogy a te hajód is jó. Hiszen annyian megdicsérték már itt is. Most ennyit tudsz (ami szintén nem kevés), de 10 év múlva sokkal több tapasztalatod lesz és még szebbeket fogsz építeni.
És Móváron egy jót fogunk beszélgetni...

Pisti!
Az a baj, hogy én addig tuti nem leszek kész a hajómmal. Meg nem is egy nagy durranás... bár szivesen beszélgetnék személyesen a különböző épitési technikákról!

Hellodebil!
Óváron ott leszel? Mert szerintem jelenleg az országban csak mi ketten készítünk most Musashit. Az enyémmel már találkozhattál tavaly a Stefin (1/700), de azóta teljesen átépítettem. Lehet hogy elviszem Óvárra is. Úgy gondolom ott volna miről beszélgetnünk: tapasztalatok, stb...

Megbolondulok a korlátoktól!!! Sajna ezzel csak rontottam a hajón, de mostmár el kell készülnie :)

Na majd Berényben megnézheted a Pibbert.

Sztem itt egyikőnk sem olyan béna, hogy ne vihetné le egyik munkáját se (főleg h gyakorlatilag alig van hajó)... tudom h én vagyok a leggyengébb láncszem, ha másért nem is, de egyszer azért leviszem egy makettem h körbe nevessenek :D (ha ez kell ahoz h bátrabbak legyetek, hát megteszem :D)

Én is voltam vasárnap, akkor meg már kicsit késő lett volna, nem? Amúgy sincs kiállításérett hajóm:(
Kalóz

Jelentem én voltam, igaz csak szombaton ( kitűző is volt rajtam).
Max a PBR-t tudtam volna vinni de az inkább csónak...

én voltam!

fotóztam is! majd felrakom a képeket!

A kiállításon nem nagyon nézelődtem, (kivéve a hajók) mert a bőrze kötött le:)

Tsokika
Ahogy elnéztem szolnokon sem volt túl sok hajó :S - vki volt innen? (ha igen, akkor ejnyebejnye, h nem vitt le makettet :D )

hellodebil!
Én ennél sokkal egyszerübben fúrtam ki a lyukakat: az elsö és talán legfontosabb lépés a "pontozás", vagyis egy nagyon hegyes tüvel (én pengeszárba szoktam fogatni) megszúrom az adott helyet, ahova fúrni szeretnék, mert ez majd megvezeti a fúró hegyét. Ha úgy látom, nem sikerült pont középre a "pont", akkor melléje bökök, kicsit erösebben és már ki is javítottam a hibát. Ha a "pont" pont középen van, jöhet a fúrás: azt javaslom, elöször egy vékonyabb fúrószárral kell egy kis lyukat fúrni. Ha úgy látom, hogy mégse középre került a furat, még lehet korrigálni a méretarányos fúrásnál: egy kicsit a kellö irányba kell finoman feszíteni a fúrószárat - nekem ez eddig mindig bejött! Ha viszont minden OK, akkor gyerekjáték a végső, méretarányos fúrás... Ez esetben úgy számolom, hogy 0.4-es fúrót kéne alkalmazni.(Esetleg 0.5-öst, mert pontosan 0.44-re jön ki.) Én elöször 0.2-est, után pedig 0.4-est használnék.

Simi!
A 150 mm-es ágyútornyok csöveit hogy fúrtad ki? Én a 460asokat úgy, hogy két különböző átmérőjű lukat fúrtam egy kis fa hengerbe a nagyobbik a cső külső átmérője volt, a kissebbik meg a luké. Igy amikor ráhúztam az ágyucsőre a kis hengert akkor a kissebb lukon át fúrtam tovább magát a csövet. Remélem vmennyire érthető amit firkantottam... de a 150 mmeseknél ez nem láccik annyira járható útnak...

EDE!
Biztosan nagyon jó lehet ez a cikk! Nem fordítanál még nekünk belöle?

SImi! SImi! SImi!
Annak idején volt egy vitánk a japán zuhanóbombázók Pearl Harbori szerepléséről. Most találtam egy fantasztikus cikket egy japán zuhanóbombázó pilótától:
www.j-aircraft.com/research/jimlansdale/phval/phval_part2.html
A második hullámban repült, nekik a felbukkanó repülőgéphordozókat kelet volna megtámadni, de tudjuk, azok messze voltak. Így a csatahajókat kellett bombázniuk, de tudták, hogy a 250 kg-os bomba kevés ahhoz, hogy átüsse azok fedélzeti páncélt. Ezért a kéménybe próbálták dobálni a cuccot!!!
Az fickó (nekünk bácsi) végiharcolta a II.vh-t, így még bitos sok finom info falat akad számunkra!

Szerintem folytassuk az eszmecserét a könyvek topikba ne itt folgaljk a drága helyet

Kalóz, Podva!
F P ügyben egyetértek. Többé-kevésbé elfogult, néha annyira " belelkesedik" h már zavaró.
Szerintem illene egy kis tárgyilagos hangnemet használnia.
Az első könyve még fogyasztható volt, a második már csak első olvasatra, a harmadikat már meg se vettem (de nagybratyó igen, szóval bele- bele olvastam).

Amon!
Ezt egyszűen lehet ellenőrizni.
Meg kell nézni a könyv belső borítőján a kiadás+ nyomda adatait.
Ott szerepel többek között egy bekarikázott c betűvel kezdődő sorban a szerző is.

Szia Kalóz!

Állítólag Földi Pál és Kurt Raider egy azon személy. Először nem hittem el de egyre többet hallom hogy igaz a dolog.

Földi úr kiváló tehetséggel használja az olló nevezetű eszközt. Több könyvében oldalakat vesz át más szerzőktől betű szerint. Jobb helyen ezt plágiumnak mondják, nálunk sokan áhítattal olvassák, mert újszerű. A Vagabund kiadónak sok szerző dolgozik, több-kevesebb hitelességgel. Földi úr javára lehet írni, hogy saját neve alatt "alkot", az álnéven írók viszont kicsit jobb munkákat adnak ki (Kurt Raider, Walter G. Gcott stb.) Igaz, nem akarnak minden témában a legokosabbak lenni. Földi Pál ráadásul bizonyos irányokban nagyon elfogult (+és - értelemben is), ami a témában jártasabbaknak sokszor visszatetsző. nekem egyébként elég sok könyve megvan, így nem csak hallomásból alkotok véleményt.
Kalóz

Kispatkány!
Közelednek álláspontjaink. :) A minek kellett az a pár hajó? Hát az a pár hajó a fegyverkezés folyamatának a része volt. Ha később robban ki a háború, akkor tovább éptiették volna a hadiflottájukat. Ez kb olyan, mnitha egy sportoló készül az olimpiára és egyszercsak 1 évvel korábbra hozzák a verseny időpontját... az időzités a fontos, vmi ilyesmit akartam leirni...

földi pál mindenhez ért, mindenről tud könyveket írni..igen,elfogult. van pár író, akit komolyabb szakmai körökben (történészek közt) nem szokás emlegetni, olvasni! :)

visszatérve pont arról van szó, amit te is írtál, hogy annyi hajó kevés volt-de akkor minek kellett az a kevés, ami így is hatalmas forrásokat kötött le? :)
atlanti csata csúcspontján jól jött volna az a pár + tengeralattjáró, és akkor talán 43-ra nem lett volna anglia független!
tehát kb körbe is értünk! sztem erre gondolnak akkor, amikor azt mondják, h a felszíni flotta sikertelen volt..

amúgy meg, a német iparnak is kellett volna pár év, kb 3-4,h felkészüljenek a háborúra!

Hali!! Most olvasom a Földi Pál féle Második világháboru katonai története cimü könyvet, csak nekem van olyan érzésem hogy az iro egy pötttyet elfogult???

Németország céljai megvalósoitásához egy sokkal nagyobb hadiflottára lett volna szükség. Ez már történelem, vitázni lehet, de az tény, hogy részsikereket értek el, amint az ábra mutatja ez kevés volt... de a lényeg ah áborúba lépéskor kb 30-40 tengeralattjárójuk volt. Kevesebb mint sok más országnak. Ahoz h megnyerjék az atlanti-csatát 250 hajóra lett volna ekkor - saját számitásaik szerint - szükségük. Felszini flottájuk gerincét 39-ben a zsebcsatahajók, a két csatacirkáló és nehércikrálók, ill rombolók stb. alkották. A Bismarck és Tirpitz későbbk észültek el, de ekkora már nem tervezték több iylen hajó épitését. Ahogy olvastam a Kriegsmarine-t felkészületlen érte a háború. Úgy tervezték h még 4-5 évük van a fegyverkezésre. Egyszerüen kevés volt mindenből. A többi csak feltételezés...
Ha ezt összehasonlitjuk az angol flotta erejével, hát elenyésző - ehez képest sztem megérte a befektetést, mig a németeknek az Atlanti-óceánon és a Földközi-Tengeren kellett harcolniuk az angoloknak Szingapúrtól kezdve az egész világon át voltak gyarmataik és az usából hozták be a sok szállitmányt.
Arról nem is beszélve h az angolok rengeteg első vh-s csatahajót megtartottak és később ezeket bevetették. Nekik volt lehetőségük rephordozókba fektetni.
Az U-bootok jelentőségéről annyit mnodanék (ez teljesen szubjektiv) hogy az első vh-ban harmad annyi hajóval ugyanannyi tonnát küldtek a tenger fenekére, mint a másodikban. Ha az U-bootok sikeréről beszélünk, az az első vh-ban volt jelentősebb. 43-tól öngyilkosság volt a tengerre küldeni ezeket a hajózókat. Hiába jött a XXI-es tipús, addigram ár elvesztették a reményt is...

A háborúban a gyöztes "mindent visz". Vesztesnek nem érdemes lenni. De ha a vesztes elöre tudná, hogy veszít, nem indítana háborút. De mind a két fél abban bízik, hogy ö fog nyerni. Utólag aztán a vesztes áldozatai hiábavalónak tünnek. Szóval ez egy ördögi kör. Ha pl a németek gyöznek, a szövetségesekre mondhatnánk, hogy nem értek el semmit...
Különben egy igazi világháborút nem lehet csak a szárazföldön megnyerni.

nem u-boatok, hanem a felszíni flotta..ha mondjuk a scharnhorst,gneisenau,bismarck és tirpitz helyett +50-100u-boatot legyáratanak, lehet meg is törik az angolokat!persze ez erősen teória szint..
tehát nem harcászati szint,hanem hadászati..érted?

Hááát. mondjuk a Bismsrck az első lövéseinek egyuikével elsüllyesztette a Home fleet büszkeségét, a Hood-ot, merg az U-boat-ok is a fenékre küldtek némi regisztertonnát mindkét háborúban, a tobbi felszíni hajó eredményeiről nem is beszélve, az első világháborúban pedig pl. a Gallipoli események, szóval tényleg nem értek el semmit.:-D

és ezt a németek később be is látták, és leállították a csatahajó programjukat, amelyben nem is szerepe volt hitler megalomániájának..

héj, a harcászati sikerek nem voltak olyan meghatározóak, hogy befolyásolják a háború menetét.azaz a csatát megnyerték ,a háborút elvesztették. Azért voltak sikertelenek, mert hatalmas mennyiségű erőforrást emésztettek el, és azt nem hozták vissza. Tehát ezt csak megerősíti, h több ilyen hajó kellett volna,vagy egy sem. építettek volna tankokat, tengeralattjárókat, v repülőket. Nagyobban kell gondolkodni, egész háborús viszonylatban!

Főleg, ha figyelembe vesszük az arányokat!

"német hadiflotta se az első, se a második vh-ban nem ért el semmit" Na ez a tipikus féligazság!Végülis, ha úgy vesszük, hogy a vesztes nem éri el a célját, talán igaznak tünik. De tudjuk, hogy az atlanti csata csúcspontján a németek közel álltak az áttöréshez. (A Rajna-hadmüvelet is az atlanti csata része volt.)

Na ebben én máshogy foglalok állást. Németországnak igenis szüksége volt a hadiflottájára, mert az angol hadiflotta az első vh-ban is blokád alá vette a németeket és kereskedelmi flottája is megbénult. Anglia a gyarmatai miatt volt függőségben és Németo csak úgy kényszerithette térdre ha elszigeteli. Ez csakis tengeri úton volt lehetséges. Ezért volt szüksége minél modernebb és ütőképesebb hadiflottára. (sajnos) soha nem rendelkeztek megfelelő számú hajóval, ugyanakkor a meglévő technika világelső volt. És a Bismarck nem votl elhibázott lépés, inkább úgy mondanám h pár ilyen hajó nem volt elég döntő győzelem kivivására. (Az 1930as években még cska teóriák lehettek arról, hogy miképp dőlnek el a tengeri csaták.) A rephordozók és sokkal több tengeralattjáró lett volna szükséges. Az angol flotta egyszerüen többszörös túlerőben volt. Ezért nem értek egyet azzal a kijelentéssel, hgoy nem értek el semmit... a Bismarck - igaz csak pár napra - de porba alázta őfelsége flottáját és aláásta az angol harciszellemet. A Scharnhorst és a Gneisenau elsüllyesztette a Gloriust, azért voltak szép sikereik. Nem is beszélve a Tirpitzről, mely jelentős erőket kötött le még a kikötőkben rostokolva is és csupán a kifutásának hire elég volt egy konvoj pusztulásáshoz.

tehát na kicsit kívülről nézed, történelmi távlatokból, elhibázott volt a hajóépítés..de mi lenne velünk bismarck nélkül?? :)

hadászati szempontból nem..és ez leginkább a felszíni flottára értendő..a pillanatnyi harcászati sikerek mellett sem "hozta vissza az árát"-ezért is állították le a nagy csatahajók építését-mellesleg,Németo. tradícionálisan szárazföldi nagyhatalom volt,és az is maradt!

Én csak a végét láttam! Abban csak eredeti felvételek voltak. Ami a füleim sértette az a kijelentés volt, hogy a német hadiflotta se az első, se a második vh-ban nem ért el semmit... azért ez merész kijelentés.

hááát..a régi időkben készített makettes megoldás nekem elég gagyinak hatott.. :)
vannak sokkal jobban megcsinált dokumentumfilmek is!

Remélem sokan láttátok a spektrumon a csatahajókról szóló ksi dokfilmet. Egész türhető volt, nagy ba..ság nem hangzott el benne, és a sok felvétel szemet gyönyörködtetett!

Én kb 8 rongyért szereztem meg hong kongból :DD - de nem bánom, ez legalább az eredeti és angol szinkronnal is élvezhető.

Szerintem igen. Persze kell egy kicsit kisérletezgetni, de majd ráérzel.

meglássuk!
eddig főleg figurákkal dolgoztam-és vízbázisú festékekkel..ott aláfestettem a fő rétegnek,az adott más árnyalatot!no, szóval meglássuk!

Esetleg az átmosáson kívül befestesz egy két kis egységet.
De az átmosás tényleg hatásos.Üdv:
Atlasz

Atlasz megfejtette! :)
igen, bemosás oké, de én vmi ilyesmire gondoltam:
www.steelnavy.com/images/2003July/Bis219PC.jpg
ezt az eredméynt vajon el lehet e érni bemosással?

A vizes felületet fényes lakkal imitálhatod.
Üdv:
Atlasz

kispatkány!
Én éppen most festem a Hood fedélzetét. Egy "új" módszert alkalmazok, ami nagyon egyszerü, de hatásos. Szóval elöször lefestettem a sárga alapszínre. Száradás után elöször híg fekete vízfestékkel (Ez az az igazi "gombos" vízfesték, amit a gyerekek is használnak, na meg persze a müvészek is az akvarellhez.) átecseteltem, így az osztásokba befolyt a fekete szín. Ezt enyhén nedves fültisztító pálcával visszapucoltam, hogy csak a mélyedésekben maradjon belöle. A végén pedig egy világosabb barna árnyalattal (szintén vízfesték!) hígan átkentem. Ebböl is kicsit visszadolgoztam a pálcikákkal (persze mindig csak a száradás után!). Szerintem egész jó lett az eredmény. Van ennek egy nagy elönye: ha nem tetszik, lemoshatod.
Sajnos nem sikerült megfejtenem a következö mondatodat: "hogyan lehet lakkal imitálhatom simán, h vizes a fa-átcsapó hullámok,stb.."