<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
lucky | Adatlap | 426741 | 2007. március 19. 11:56 | ![]() | |
ChevyG | Adatlap | 426738 | 2007. március 19. 10:04 | ![]() | |
én voltam! fotóztam is! majd felrakom a képeket! A kiállításon nem nagyon nézelődtem, (kivéve a hajók) mert a bőrze kötött le:) | |||||
hellodebil | Adatlap | 426737 | 2007. március 19. 09:11 | ![]() | |
Tsokika Ahogy elnéztem szolnokon sem volt túl sok hajó :S - vki volt innen? (ha igen, akkor ejnyebejnye, h nem vitt le makettet :D ) | |||||
Simi | Adatlap | 426736 | 2007. március 17. 20:18 | ![]() | |
hellodebil! Én ennél sokkal egyszerübben fúrtam ki a lyukakat: az elsö és talán legfontosabb lépés a "pontozás", vagyis egy nagyon hegyes tüvel (én pengeszárba szoktam fogatni) megszúrom az adott helyet, ahova fúrni szeretnék, mert ez majd megvezeti a fúró hegyét. Ha úgy látom, nem sikerült pont középre a "pont", akkor melléje bökök, kicsit erösebben és már ki is javítottam a hibát. Ha a "pont" pont középen van, jöhet a fúrás: azt javaslom, elöször egy vékonyabb fúrószárral kell egy kis lyukat fúrni. Ha úgy látom, hogy mégse középre került a furat, még lehet korrigálni a méretarányos fúrásnál: egy kicsit a kellö irányba kell finoman feszíteni a fúrószárat - nekem ez eddig mindig bejött! Ha viszont minden OK, akkor gyerekjáték a végső, méretarányos fúrás... Ez esetben úgy számolom, hogy 0.4-es fúrót kéne alkalmazni.(Esetleg 0.5-öst, mert pontosan 0.44-re jön ki.) Én elöször 0.2-est, után pedig 0.4-est használnék. | |||||
hellodebil | Adatlap | 426735 | 2007. március 17. 11:02 | ![]() | |
Simi! A 150 mm-es ágyútornyok csöveit hogy fúrtad ki? Én a 460asokat úgy, hogy két különböző átmérőjű lukat fúrtam egy kis fa hengerbe a nagyobbik a cső külső átmérője volt, a kissebbik meg a luké. Igy amikor ráhúztam az ágyucsőre a kis hengert akkor a kissebb lukon át fúrtam tovább magát a csövet. Remélem vmennyire érthető amit firkantottam... de a 150 mmeseknél ez nem láccik annyira járható útnak... | |||||
Simi | Adatlap | 426734 | 2007. március 16. 22:42 | ![]() | |
EDE! Biztosan nagyon jó lehet ez a cikk! Nem fordítanál még nekünk belöle? | |||||
EDE | Adatlap | 426733 | 2007. március 16. 20:50 | ![]() | |
SImi! SImi! SImi! Annak idején volt egy vitánk a japán zuhanóbombázók Pearl Harbori szerepléséről. Most találtam egy fantasztikus cikket egy japán zuhanóbombázó pilótától: www.j-aircraft.com/research/jimlansdale/phval/phval_part2.html A második hullámban repült, nekik a felbukkanó repülőgéphordozókat kelet volna megtámadni, de tudjuk, azok messze voltak. Így a csatahajókat kellett bombázniuk, de tudták, hogy a 250 kg-os bomba kevés ahhoz, hogy átüsse azok fedélzeti páncélt. Ezért a kéménybe próbálták dobálni a cuccot!!! Az fickó (nekünk bácsi) végiharcolta a II.vh-t, így még bitos sok finom info falat akad számunkra! | |||||
Amon | Adatlap | 426731 | 2007. március 16. 10:52 | ![]() | |
Szerintem folytassuk az eszmecserét a könyvek topikba ne itt folgaljk a drága helyet | |||||
lucky | Adatlap | 426730 | 2007. március 16. 10:35 | ![]() | |
Kalóz, Podva! F P ügyben egyetértek. Többé-kevésbé elfogult, néha annyira " belelkesedik" h már zavaró. Szerintem illene egy kis tárgyilagos hangnemet használnia. Az első könyve még fogyasztható volt, a második már csak első olvasatra, a harmadikat már meg se vettem (de nagybratyó igen, szóval bele- bele olvastam). | |||||
lucky | Adatlap | 426729 | 2007. március 16. 10:30 | ![]() | |
Amon! Ezt egyszűen lehet ellenőrizni. Meg kell nézni a könyv belső borítőján a kiadás+ nyomda adatait. Ott szerepel többek között egy bekarikázott c betűvel kezdődő sorban a szerző is. | |||||
Amon | Adatlap | 426728 | 2007. március 16. 10:25 | ![]() | |
Szia Kalóz! Állítólag Földi Pál és Kurt Raider egy azon személy. Először nem hittem el de egyre többet hallom hogy igaz a dolog. | |||||
Kalóz | Adatlap | 426727 | 2007. március 16. 10:07 | ![]() | |
Földi úr kiváló tehetséggel használja az olló nevezetű eszközt. Több könyvében oldalakat vesz át más szerzőktől betű szerint. Jobb helyen ezt plágiumnak mondják, nálunk sokan áhítattal olvassák, mert újszerű. A Vagabund kiadónak sok szerző dolgozik, több-kevesebb hitelességgel. Földi úr javára lehet írni, hogy saját neve alatt "alkot", az álnéven írók viszont kicsit jobb munkákat adnak ki (Kurt Raider, Walter G. Gcott stb.) Igaz, nem akarnak minden témában a legokosabbak lenni. Földi Pál ráadásul bizonyos irányokban nagyon elfogult (+és - értelemben is), ami a témában jártasabbaknak sokszor visszatetsző. nekem egyébként elég sok könyve megvan, így nem csak hallomásból alkotok véleményt. Kalóz | |||||
hellodebil | Adatlap | 426726 | 2007. március 15. 17:52 | ![]() | |
Kispatkány! Közelednek álláspontjaink. :) A minek kellett az a pár hajó? Hát az a pár hajó a fegyverkezés folyamatának a része volt. Ha később robban ki a háború, akkor tovább éptiették volna a hadiflottájukat. Ez kb olyan, mnitha egy sportoló készül az olimpiára és egyszercsak 1 évvel korábbra hozzák a verseny időpontját... az időzités a fontos, vmi ilyesmit akartam leirni... | |||||
kispatkány | Adatlap | 426725 | 2007. március 15. 17:43 | ![]() | |
földi pál mindenhez ért, mindenről tud könyveket írni..igen,elfogult. van pár író, akit komolyabb szakmai körökben (történészek közt) nem szokás emlegetni, olvasni! :) visszatérve pont arról van szó, amit te is írtál, hogy annyi hajó kevés volt-de akkor minek kellett az a kevés, ami így is hatalmas forrásokat kötött le? :) atlanti csata csúcspontján jól jött volna az a pár + tengeralattjáró, és akkor talán 43-ra nem lett volna anglia független! tehát kb körbe is értünk! sztem erre gondolnak akkor, amikor azt mondják, h a felszíni flotta sikertelen volt.. amúgy meg, a német iparnak is kellett volna pár év, kb 3-4,h felkészüljenek a háborúra! | |||||
korzaar | Adatlap | 426724 | 2007. március 15. 17:19 | ![]() | |
Hali!! Most olvasom a Földi Pál féle Második világháboru katonai története cimü könyvet, csak nekem van olyan érzésem hogy az iro egy pötttyet elfogult??? | |||||
hellodebil | Adatlap | 426723 | 2007. március 15. 17:18 | ![]() | |
Németország céljai megvalósoitásához egy sokkal nagyobb hadiflottára lett volna szükség. Ez már történelem, vitázni lehet, de az tény, hogy részsikereket értek el, amint az ábra mutatja ez kevés volt... de a lényeg ah áborúba lépéskor kb 30-40 tengeralattjárójuk volt. Kevesebb mint sok más országnak. Ahoz h megnyerjék az atlanti-csatát 250 hajóra lett volna ekkor - saját számitásaik szerint - szükségük. Felszini flottájuk gerincét 39-ben a zsebcsatahajók, a két csatacirkáló és nehércikrálók, ill rombolók stb. alkották. A Bismarck és Tirpitz későbbk észültek el, de ekkora már nem tervezték több iylen hajó épitését. Ahogy olvastam a Kriegsmarine-t felkészületlen érte a háború. Úgy tervezték h még 4-5 évük van a fegyverkezésre. Egyszerüen kevés volt mindenből. A többi csak feltételezés... Ha ezt összehasonlitjuk az angol flotta erejével, hát elenyésző - ehez képest sztem megérte a befektetést, mig a németeknek az Atlanti-óceánon és a Földközi-Tengeren kellett harcolniuk az angoloknak Szingapúrtól kezdve az egész világon át voltak gyarmataik és az usából hozták be a sok szállitmányt. Arról nem is beszélve h az angolok rengeteg első vh-s csatahajót megtartottak és később ezeket bevetették. Nekik volt lehetőségük rephordozókba fektetni. Az U-bootok jelentőségéről annyit mnodanék (ez teljesen szubjektiv) hogy az első vh-ban harmad annyi hajóval ugyanannyi tonnát küldtek a tenger fenekére, mint a másodikban. Ha az U-bootok sikeréről beszélünk, az az első vh-ban volt jelentősebb. 43-tól öngyilkosság volt a tengerre küldeni ezeket a hajózókat. Hiába jött a XXI-es tipús, addigram ár elvesztették a reményt is... | |||||
Simi | Adatlap | 426722 | 2007. március 15. 16:13 | ![]() | |
A háborúban a gyöztes "mindent visz". Vesztesnek nem érdemes lenni. De ha a vesztes elöre tudná, hogy veszít, nem indítana háborút. De mind a két fél abban bízik, hogy ö fog nyerni. Utólag aztán a vesztes áldozatai hiábavalónak tünnek. Szóval ez egy ördögi kör. Ha pl a németek gyöznek, a szövetségesekre mondhatnánk, hogy nem értek el semmit... Különben egy igazi világháborút nem lehet csak a szárazföldön megnyerni. | |||||
kispatkány | Adatlap | 426721 | 2007. március 15. 16:13 | ![]() | |
nem u-boatok, hanem a felszíni flotta..ha mondjuk a scharnhorst,gneisenau,bismarck és tirpitz helyett +50-100u-boatot legyáratanak, lehet meg is törik az angolokat!persze ez erősen teória szint.. tehát nem harcászati szint,hanem hadászati..érted? | |||||
Kalóz | Adatlap | 426720 | 2007. március 15. 15:41 | ![]() | |
Hááát. mondjuk a Bismsrck az első lövéseinek egyuikével elsüllyesztette a Home fleet büszkeségét, a Hood-ot, merg az U-boat-ok is a fenékre küldtek némi regisztertonnát mindkét háborúban, a tobbi felszíni hajó eredményeiről nem is beszélve, az első világháborúban pedig pl. a Gallipoli események, szóval tényleg nem értek el semmit.:-D | |||||
kispatkány | Adatlap | 426719 | 2007. március 15. 15:31 | ![]() | |
és ezt a németek később be is látták, és leállították a csatahajó programjukat, amelyben nem is szerepe volt hitler megalomániájának.. | |||||
kispatkány | Adatlap | 426718 | 2007. március 15. 15:30 | ![]() | |
héj, a harcászati sikerek nem voltak olyan meghatározóak, hogy befolyásolják a háború menetét.azaz a csatát megnyerték ,a háborút elvesztették. Azért voltak sikertelenek, mert hatalmas mennyiségű erőforrást emésztettek el, és azt nem hozták vissza. Tehát ezt csak megerősíti, h több ilyen hajó kellett volna,vagy egy sem. építettek volna tankokat, tengeralattjárókat, v repülőket. Nagyobban kell gondolkodni, egész háborús viszonylatban! | |||||
ChevyG | Adatlap | 426717 | 2007. március 15. 14:30 | ![]() | |
Főleg, ha figyelembe vesszük az arányokat! | |||||
Simi | Adatlap | 426716 | 2007. március 15. 12:51 | ![]() | |
"német hadiflotta se az első, se a második vh-ban nem ért el semmit" Na ez a tipikus féligazság!Végülis, ha úgy vesszük, hogy a vesztes nem éri el a célját, talán igaznak tünik. De tudjuk, hogy az atlanti csata csúcspontján a németek közel álltak az áttöréshez. (A Rajna-hadmüvelet is az atlanti csata része volt.) | |||||
hellodebil | Adatlap | 426715 | 2007. március 15. 12:45 | ![]() | |
Na ebben én máshogy foglalok állást. Németországnak igenis szüksége volt a hadiflottájára, mert az angol hadiflotta az első vh-ban is blokád alá vette a németeket és kereskedelmi flottája is megbénult. Anglia a gyarmatai miatt volt függőségben és Németo csak úgy kényszerithette térdre ha elszigeteli. Ez csakis tengeri úton volt lehetséges. Ezért volt szüksége minél modernebb és ütőképesebb hadiflottára. (sajnos) soha nem rendelkeztek megfelelő számú hajóval, ugyanakkor a meglévő technika világelső volt. És a Bismarck nem votl elhibázott lépés, inkább úgy mondanám h pár ilyen hajó nem volt elég döntő győzelem kivivására. (Az 1930as években még cska teóriák lehettek arról, hogy miképp dőlnek el a tengeri csaták.) A rephordozók és sokkal több tengeralattjáró lett volna szükséges. Az angol flotta egyszerüen többszörös túlerőben volt. Ezért nem értek egyet azzal a kijelentéssel, hgoy nem értek el semmit... a Bismarck - igaz csak pár napra - de porba alázta őfelsége flottáját és aláásta az angol harciszellemet. A Scharnhorst és a Gneisenau elsüllyesztette a Gloriust, azért voltak szép sikereik. Nem is beszélve a Tirpitzről, mely jelentős erőket kötött le még a kikötőkben rostokolva is és csupán a kifutásának hire elég volt egy konvoj pusztulásáshoz. | |||||
kispatkány | Adatlap | 426714 | 2007. március 15. 11:45 | ![]() | |
tehát na kicsit kívülről nézed, történelmi távlatokból, elhibázott volt a hajóépítés..de mi lenne velünk bismarck nélkül?? :) | |||||
kispatkány | Adatlap | 426713 | 2007. március 15. 11:44 | ![]() | |
hadászati szempontból nem..és ez leginkább a felszíni flottára értendő..a pillanatnyi harcászati sikerek mellett sem "hozta vissza az árát"-ezért is állították le a nagy csatahajók építését-mellesleg,Németo. tradícionálisan szárazföldi nagyhatalom volt,és az is maradt! | |||||
hellodebil | Adatlap | 426712 | 2007. március 15. 11:24 | ![]() | |
Én csak a végét láttam! Abban csak eredeti felvételek voltak. Ami a füleim sértette az a kijelentés volt, hogy a német hadiflotta se az első, se a második vh-ban nem ért el semmit... azért ez merész kijelentés. | |||||
kispatkány | Adatlap | 426711 | 2007. március 15. 10:23 | ![]() | |
hááát..a régi időkben készített makettes megoldás nekem elég gagyinak hatott.. :) vannak sokkal jobban megcsinált dokumentumfilmek is! | |||||
hellodebil | Adatlap | 426710 | 2007. március 14. 22:29 | ![]() | |
Remélem sokan láttátok a spektrumon a csatahajókról szóló ksi dokfilmet. Egész türhető volt, nagy ba..ság nem hangzott el benne, és a sok felvétel szemet gyönyörködtetett! | |||||
hellodebil | Adatlap | 426709 | 2007. március 14. 19:37 | ![]() | |
Én kb 8 rongyért szereztem meg hong kongból :DD - de nem bánom, ez legalább az eredeti és angol szinkronnal is élvezhető. | |||||
Simi | Adatlap | 426708 | 2007. március 14. 19:37 | ![]() | |
Szerintem igen. Persze kell egy kicsit kisérletezgetni, de majd ráérzel. | |||||
kispatkány | Adatlap | 426707 | 2007. március 14. 18:16 | ![]() | |
meglássuk! eddig főleg figurákkal dolgoztam-és vízbázisú festékekkel..ott aláfestettem a fő rétegnek,az adott más árnyalatot!no, szóval meglássuk! | |||||
Atlasz | Adatlap | 426706 | 2007. március 14. 17:30 | ![]() | |
Esetleg az átmosáson kívül befestesz egy két kis egységet. De az átmosás tényleg hatásos.Üdv: Atlasz | |||||
kispatkány | Adatlap | 426705 | 2007. március 14. 17:18 | ![]() | |
Atlasz megfejtette! :) igen, bemosás oké, de én vmi ilyesmire gondoltam: www.steelnavy.com/images/2003July/Bis219PC.jpg ezt az eredméynt vajon el lehet e érni bemosással? | |||||
Atlasz | Adatlap | 426704 | 2007. március 14. 17:11 | ![]() | |
A vizes felületet fényes lakkal imitálhatod. Üdv: Atlasz | |||||
Simi | Adatlap | 426703 | 2007. március 14. 16:58 | ![]() | |
kispatkány! Én éppen most festem a Hood fedélzetét. Egy "új" módszert alkalmazok, ami nagyon egyszerü, de hatásos. Szóval elöször lefestettem a sárga alapszínre. Száradás után elöször híg fekete vízfestékkel (Ez az az igazi "gombos" vízfesték, amit a gyerekek is használnak, na meg persze a müvészek is az akvarellhez.) átecseteltem, így az osztásokba befolyt a fekete szín. Ezt enyhén nedves fültisztító pálcával visszapucoltam, hogy csak a mélyedésekben maradjon belöle. A végén pedig egy világosabb barna árnyalattal (szintén vízfesték!) hígan átkentem. Ebböl is kicsit visszadolgoztam a pálcikákkal (persze mindig csak a száradás után!). Szerintem egész jó lett az eredmény. Van ennek egy nagy elönye: ha nem tetszik, lemoshatod. Sajnos nem sikerült megfejtenem a következö mondatodat: "hogyan lehet lakkal imitálhatom simán, h vizes a fa-átcsapó hullámok,stb.." | |||||
kispatkány | Adatlap | 426702 | 2007. március 14. 15:44 | ![]() | |
mellesleg ti hogy szoktátok festeni a fa fedélzetet, hogy a deszkák színe olyan legyen, mint a valóságban (tehát vegyes, nem sima egyszínű)? hogyan lehet lakkal imitálhatom simán, h vizes a fa-átcsapó hullámok,stb.. | |||||
kispatkány | Adatlap | 426701 | 2007. március 14. 15:36 | ![]() | |
ja! 1:350es scharnhorst létezik??? | |||||
kispatkány | Adatlap | 426700 | 2007. március 14. 15:36 | ![]() | |
üdv! én is megrendeltem innen, és kicsit csalóka az ár..kb olyan 11ezerre jön ki, ha utánvétellel veszed át, amúgy kb egy 10es személyesen.. már csak egy fotómaratás kell hozzá :P | |||||
salou | Adatlap | 426699 | 2007. március 14. 11:00 | ![]() | |
Szia! Köszi az infókat,visszaolvastam az egész topicot, /igaz ezt előbb is megtehettem volna/ de csak annyit hogy gyönyörűek a hajóid. Én repülőket "gyártok" néhanapján, de egy 350-es Bismarc-ot mindenképp megcsinálok! Kapható Pesten a Tam. vagy az Aca? Amit ChevyG belinkelt ott már nincs. Ha nincs megrendelem. | |||||
Kopi | Adatlap | 426698 | 2007. március 14. 10:32 | ![]() | |
Tisztelt flotta ! Többeket érdekelt a YAMATO című japán film. A film megjelent magyarszinkronnal a Best Hollywood gondozásában 1990 Ft-ért. Nagyon jó, csak ajánlani tudom mindenkinek. A film magyar címe : Yamato - Öngyilkos küldetés Üdv Kopi | |||||
hellodebil | Adatlap | 426697 | 2007. március 13. 16:14 | ![]() | |
Salou! Ha 350-ben szeretnéd - én is megerősithetem - az Academy tökéletes, nekem a Tirpitz van meg Academiben és kiválló a minősége. A 350es Tamiya Musashival sztem egálban van. | |||||
Sebi | Adatlap | 426696 | 2007. március 13. 14:39 | ![]() | |
Bocs, de a második link úgy tűnik nem oda mutat ahová szeretném. Ha megjelenik az oldal, akkor baloldalon a ship reviewsban a 700-720 makettek közt a trumpeter kittekre gondoltam. | |||||
Sebi | Adatlap | 426695 | 2007. március 13. 14:31 | ![]() | |
Már bocs, de azért 700-ban lenne még két ötletem a Bismarckhoz: www.steelnavy.com/SamekBismarckPC.htm www.modelwarships.com/reviews/reviews.html | |||||
salou | Adatlap | 426694 | 2007. március 13. 12:30 | ![]() | |
ChevyG | Adatlap | 426693 | 2007. március 12. 22:08 | ![]() | |
a méretarány nem szerepelt a kiírásban! Salou: úgy tudom, az ACADEMY utángyártott (átvett) TAMIYA. Ha ACADEMY-t akarsz akkor innen vedd meg: shop.modell.hu 9 ezer pénz és ezt már ingyen szállítják az országban! (8e ft felett) | |||||
hellodebil | Adatlap | 426692 | 2007. március 12. 21:51 | ![]() | |
700-asban igen. De 350-ben Tamiya. | |||||
ChevyG | Adatlap | 426691 | 2007. március 12. 21:07 | ![]() | |
salou | Adatlap | 426689 | 2007. március 12. 20:55 | ![]() | |
Fiúk, pillanatnyilag melyik a legszebb Bismarc makett szerintetek?? Előre is köszi!!! | |||||
halaci | Adatlap | 426688 | 2007. március 12. 08:24 | ![]() | |
Az Italeri Elco hajójáról került fel egy elég részletes, képekkel illusztrált build review a CMO-ra. www.cybermodeler.com/hobby/builds/it/build_it_5602.shtml |
<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
Max a PBR-t tudtam volna vinni de az inkább csónak...