Nem ez vlt a szabotázs az 1ik Iowa ellen?

Hát igen, ez a fotó az Iowa 2. sz. lövegtornyának kiégését ábrázolja (elöb persze robbanás történt a toronyban). Ha jól emlékszem, 1989-ben történt. Úgy tudom, ma sem lehet pontosan tudni, mi is okozta a tragédiát. 47-en haltak meg.

Szia kedves Momi!
Nem Kurt Ridert vagy Nemere I-t olvastam, nem is Földi Pált... Az infóim jó része Giorgo Giorgerini: Le navy da battaglia della Seconda Guerra Mondiale c. (kb 300 oldalas; az ára is szép volt.) müböl származik, ami - kicsit komolyabb - mint a Hadihajó tipuskönyv. Amit pedig az I.VH-s dolgokról írtam, azt pedig V.E. Tarrant Jütland c. könyvéböl vettem.
Örülök, hogy jó vagy hadtörténelemböl.

váááo

Szia Simi!

Ne haragudj, hogy hozzá szólok,de info terjesztésnél kérek nagyobb odafigyelést és olvasását MEGFELELŐ hiteles szakirodalomnak. Kurt Rieder és Nemere I. nem az.
Kezdem a problémákat sorolni:
A német csatacirkálók 38cm főtüzérséggel tervezték (3X2),de nem készültel el a 38cm ágyúk ezért kényszerből kaptak a már sorozatban gyártott 280mm-ekből (3X3)
A Scharnhorst és Gneisenau ezért egy kicsit alulfegyverzet volt a méretükhöz képest.
A csatahajók tervezése ugyanakkor indult és 406mm löveggel tervezték őket de hadihajó építési kapacitás problémák miatt később készültel el lásd évszámok és gerincfektetési évszámok a Bismarcknál és a Tirpitznél. A 40,6cm lövegek pedig sohasem lettek legyártva. Ezért kapták az addigra elkészült 38cm-sket amelyeket eredetileg a csatacirkálókra szántak.Azért elég jó "kis" ágyúk voltak.

A HOOD-t (John Brown gyár: 1916.09.-1920.03) csak át akarták építeni! SOHASEM építették át a lőszerellátást biztosító ajtókat. Bismarck szét is lőtte az első adandó alkalommal. Tervezték de az I.vh megnyerése után álmukban nem gondoltak rá,hogy 30 év múlva újra VH. lesz! Admiralitás takarékosságból a HOOD testvérhajóit is törölte az építési programmból. A HODD átépítését is halogatták sőt egyik csatcirkálót sem építették át.
"Curageous és társai" pedig csatacirkálónak épültek 2X1db 18" -os!!! ágyúval Glorius (Harland and Wolff gyár 1915.05.-1917.01;)
Curageous (ELSWICK gyár 1915.03-1917.01.)
kizárólagosan a BALTI tengeri behatolásokra az I.vh végén. Agyament ötlet a britektől. Át is építették őket repgép hordózóknak. Miért? Lásd alább.

Nelson miért lett olyan amilyen. Hát az 1922-es Whasingtoni fegyverzetkorlátozási tárgyalások alapján. Pontosabban tengerészeti korlátozás és egyezség a nagyhatalmak között. Érdemes utánaolvasni. Érdekes egyeszség volt. A Szovjetuniót meg sem hívták rá!!! Már akkor meg akarták akadályozni a fegyverkezési versenyt. Ami ma az atomütőerő az akkoriban a nagy csatahajók és csatacirkálók építése volt a nagyhatalmi státusz kifejezésére. Na ezt akarták korlátok közé szorítani. Rephordozók pedig nem voltak korlátozva az egyezménybe!! Na ezek is értettek akkor a haditechnika fejlődéséhez. Poltikusok. -:(

Mai szemmel borzalmas csatahajókat terveztek mint az USA-ban mint ANGLIÁban mind Japánban. Iszonyú vízkiszorításokkal 88 000-95 000T monstrumok 566-652mm (10-12db) ágyúk!!!

Vissza Nelson és Rodney-re. Csökkenti kellett a tüzérség számát és korlátozták a vízkiszorítást. Ezért lett ilyen fura formája a súlytakarékosságtól. A két csatahajó tüzérsége ezért került előre. Ezt a két csatahajót befejezhették az angolok,de törölni kellett a többi programjukat sőt jópár I. vh csatahajót szét kellett bontaniuk. Szét is szedték!! Viszont pár csatacirkálót átépíthettek a szerződő felek Repgép hordózónak.
Japán: Akagi (Kure hajógyár 1920 dec-1927 nov.)

USA: Saratoga(New York ship Building 1921.01-1927.12),
Lexington (Fore River 1920.09-1927.11.)
Anglia: Glorius,Curageous

Javaslom a HADIHAJÓ típuskönyv beszerzését a Zrinyi kiadótól. Nagyon jó kis alapmű!!

Mára ennyit hadihajó történelemből. Ha van kérdésed keress meg nyugodtan. Makettezni nem tudok jól,de hadtörténelemből jó vagyok.
További jó makettezést és hadihajózást.

Momi

Ezután a hadművelet után az Egyesült Államokba ment nagyjavitásra (asszem a saját sortüze is megrongálta) de a sebessége nemcsak a gépei állapota miatt volt alacsony. Kb ennyit tudtak.

Helodebil . az ominózusmondat arra vonatkozott, hogy a Rodney gépei már nem tudták tartani a 22 csomót, amivel a többiek próbáltak hozzá igazodni.

Helyesbítek: Jütlandnál a német csatahajók nagy része 305, míg a CSATACIRKÁLÓK 280 mm-es fötüzérséggel rendelkeztek.

Ja, és hogy mennyire elégedetlenek voltak a britek a Nelson/Rodney 16'-eseivel, a tervezett Lion osztályú (de soha meg nem épült) csatahajók már az áttervezett 16'-eseket kapták volna meg...

Jütlandnál a német csatahajók nagy része 305 mm-es fötüzérséggel, míg a csatahajók 280 mm-es fötüzérséggel rendelkeztek. A német célzóberendezések tényleg jobbak voltak, de nem csak ez az oka a nagyobb brit veszteségeknek (föleg a kevésbé páncélozott csatacirkálók körében). 1915 elején volt egy Dogger Bank-i ütközet a német és a brit csatacirkálók közt. Ha jól emlékszem, a Seydlitz majdnem odavesztett egy "szerencsés" brit találat nyomán. A helyzetet az mentette meg, hogy az egyik tiszt elárasztotta a hátsó lövegtorony alatti löszerraktárat. Ekkor felfigyeltek a német szakemberek arra, hogy túl sok az ajtó a löszerraktár környékén (a barbetta aljában). Egy robbanás beszakíthatja ezeket, a tüz pedig berobbanthatja a löszerraktárat és odavész az egész hajó. Ök megoldották ezeket a problémákat. A britek viszont csak Jütland után vonták le ugyanezeket a konzekvenciákat... (3 csatacirkáló volt az ára). Ennek fényében az akkor már épülö Hood-ot áttervezték, visszabontották és újraépítették. Meg persze a többi hajón is módosításokat eszközöltek.

a Yamato vakon lőtt a Bismarckhoz képest!

És többet ér 1 100mm-es találata, mint 1 460mm célt tévesztése!

hellodebil!
Szerintem a lőszer nem megfelelő tárolása csak az egyik ok.
A másik a német célzóműszerek kiválósága.
Na meg a motiváció sem elhanyagolható.
Sóval ez egy sok összetevős dolog.
Az űrméretekről:
Hiába tudsz nagy követ dobni ha nem látod h hova...
Jó példa rá az egy japán csatahajó egyik lőgyakorlata. Kissé csúsztatva lőttek mint állat, csak célt nem találták el...
Nevet nem írok de biztosan tudom,h volt ilyen.

Az ilyen infókat mindig szivesen olvasom!
Nem akarok hülyeséget krédezni... de Jütlandnál a német hajók többsége 280 v 380as ágyúkkal volt felszerelve? Gondolom az angol hajók 380 mm-esekkel... ebből adódik a kérdésem, hogy vihettek véghez nagyobb pusztitást ezekkel a kissebb lövedékekkel a németek? Bár arról hallotam h az angol hajókon túl sok kordit v mi volt a fedélzeten felhalmozva, ami könnyen lángra lobbant.
A Nelson-osztálynál ami számomra "döbbenetes" az a hajók igen alacsony sebessége... a kor hajóihoz mérten is lassuak voltak. Az óriások csatájában is elhangzott: "úgy látom az önök 22 csomója valamicskét több a mi 22 csomónkénál" :)

A németeknél a 280-as ürméretü hajóágyúk már az I. Vh-ban jól bizonyítottak a csatacirkálókon. Ezt fejlesztették tovább 1928-ban, készülve a Deutschland-osztály építésére. A 380-as ágyúkat csak 1934-re fejlesztették ki, ezeket már erdetileg a Scharnhorst-osztálynak szánták, de amikor odaértek, hogy beépítsék a lövegtornyokat, már túl jól álltak az építéssel a Bismarck és a Tirpitz (1938 vége; a Bismarck-ot egy hónappal a Scharnhorst szolgálatba állítása után bocsátották vízre 1939. febr.14-én.). A gyártókapacitás pedig szük volt. Így a csatacirkálók 280-as lövegtornyokat kaptak: ezek súlya majdnem csak fele volt egy 380-ashoz képest. Késöbb, a csatorna-futam után gondoltak rá, hogy a súlyosan sérült Gneisenau-t feljavítva 380-as tornyokkal szerelik fel, de Hitler végülis letiltotta az egész projektet (ekkoriban akarta lebontatni és beolvasztatni a nagy hadihajókat...).
Szerintem a Nelson/Rodney 16'-es ágyúi csak propaganda késztetésböl készültek: az nem lehet, hogy olyan országok, mint Japán és az USA rendelkezzen ilyen ürméretü csatahajókkal, a britek meg nem?! Állításomat az is alátámasztja, hogy ilyen ürmérettel soha többet nem építettek csatahajót. Gondoljatok bele: a brit 406 mm-es lövedék súlya mindössze 32 kg-al volt nehezebb a 380 mm-es lövedéknél, viszont a lövegcsö súlya 34 T-al!!! Igaz, a britek a 15'-es ágyút 1913-ból örökölték, de ez még a II.VH-ban is remekül megállta a helyét. Ezt lehet tekinteni a legsikresebb brit nehézágyúnak a XX.sz-ban. Még az 1946-ban szolgálatba állított utolsó brit csatahajó, a Vanguard is ezeket az ágyúkat kapta (ha jól tudom, ez utóbbiak a Curageous és társai átépítéséböl maradtak meg).

11 hüvelyk azaz 280 mm Scharnhorst-osztály, Deutschland-osztály
12-305mm Vittorio Veneto?
14-356mm King V George-osztály v. Kongo-osztály
15-381mm Bismarck ill. Vanguard és a legtöbb angol csatacirkáló
16-406mm Iowa, South Dakota-osztály ill. Nagato-osztály
18-460mm Yamato-osztály
de ezt ti is tudjátok... csak igy összehasonlitásképp :) azért irtam ki, mert a tűzerős dolog nem mindenhol jogos "annyira" - ha vmit rosszul irtam volna, javitsatok ki!

sztem uazok!
(max 95%ik)

nem akarom átszámolgatni a hüvelyket, add meg emberi mértékegységekkel:)

A "képlet" alapjában véve helytálló, ugyanakkor a németekre tett utalásom mást feszeget. A német hajók "tűzereje" (űrmérete) jóval kissebb volt, mnit ami elvárható lett volna ilyen hajóktól. Ez nyilván szubjektiv, de pl Gneisenau/Scharnhorst sztem simán "megérdemelt volna egy 14-15 hüvelykes főtüzérséget (bár a németeknél 14 hüvelykesről nem is tudok - marad a 15 :) ), mig a Bismarckra a 16 hüvelykesek is megállták volna a helyüket. Hiszen - talán Simi mondta - a Hood (régi csatacirkáló) egy lövedéke nehezebb volt a Bismarckénal.
Gondolom ezeknek gazdasági okai voltak. A Graf Spee és testvérhajóin szintén a 280 mm-esek voltak, ebből a megfontolásból kaphatták a későbbi csatacirkálók is ezt a főtüzérséget. De akkor is :)!!! Egy újabb kérdés! A Gneisenaun és a Graf Spee-n található ágyútornyok/lövegek teljesen megyeggyeztek (külsőre ugyanolyanok)?

Igen, a képlet jogos!

sebesség+tűzerő=csata/nehéz cirkáló
páncélzat+tűzerő=csatahajó

Miért?
HOOD, SCHARNHORST (osztály) mind csatacirkáló volt!

Én annyira nem vagyok otthon a témában, de a 40000 tonna körüli vizkiszoritás és a 15 hüvelykes kaliber, annyira nem csatacirkálós, bár a sebességük a kor hajóihoz viszonyitva lehet h kimagasló volt.
Bár már szóba került, de... a német második vh-s hadihajók főtüzérsége alulméretezett volt ahoz/ehez képest... a britteknek a Nelson-osztályon ott voltak a 9x16 hüvelykes ágyúk, azokról vki tud vmit, hogy mennyire voltak hatékonyak? Azt olvastam h a sebességük igen csupán 22-23 csomó volt, de pl egy Bismarckhoz viszonyitva mennyivel maradt el a találati pontosságuk? Elég massziv hajóknak láccanak :)

Sziasztok !

Imi egész szépen elmagyarázta a dolgot. De egyvalamiben van egy kis tévedés. Nem azért volt 3 torony rajtuk, mert több páncélzatot kaptak, hanem mert ezek a hajók alapvetően nem csatahajók, hanem csatacirkálók voltak. Tehát ahogy Imi is írta a sebesség volt a döntő.

Hy! Én nemtom biztosra igérni, hogy ott leszek. Igyekezni fogok. (kocsi, idő sem biztos) de a számom előre is: 20/3322-460 (Bencze Balázs) egyébként a ki kicsoda a makettinfo topicban van rólam fotó :DD (csak erős idegzetüeknek)

Móváron én is leszek!
20/57-99-609

Pisti és hellodebil!
Az én számom: 06-20/5753-782

Simi, Hellodebil!
Mikor majd ott leszünk Óváron, akkor majd hogyan gondoltátok megtalálni egymást? Én azt sem tudom, hogy néztek ki! Kellene egy telefonszám csere, hogy majd egymásra csöröghessünk, mikor éppen hol vagyunk. Mert elég nagy az a terem és sokan lesznek. Az én mobilom: 0620 427 1858.

hellodebil!
"Másnak (kivülállónak) biztos látványos, de én tudom h ennél sokkalt szebbet is lehet épiteni! És ez a cél..." Tudod, ezzel mindenki így van... Mit, gondolsz, Pisti miért építi át a Musashi-ját? Nincsen tökéletes makett. Valahol el kell fogadnia az embernek, hogy most ennyire vagyok képes.
A Repulse/Renown nekem is tetszik. állítólag a WEM műgyanta készletei a legszebbek (1/700). Az utóbbiról egész jó kis rajzot sikerült nemrégiben letöltenem. Szerintem azért volt csak 3 fő lövegtornya, mert a súllyal spóroltak - így vastagabb lehetett a páncélzat, de a nagy sebesség is megmaradt. (Egy lövegtorony a barbettájával együtt nagyon nagy súlyt képvisel.) Különben volt is valami olyasmi mondás ezeken a hajókon, hogy minek a hátsó lövegtorony? Mert a nagy sebességgel való támadáskor többnyire csak az első tornyokat tutdák használni(ld pl Hood).

Oké, oké megpróbálom visszafogni az állandó panaszkodásom. Az a bajom a hajómmal, h a saját elvárásaimnak sem felel meg. Ezzel a korlát dologgal tényleg csúf hibákat vétettem rajta, amik kijavitására már nincs lehetőség. Ezt biztosan gyakorolnom kell még :) Másnak (kivülállónak) biztos látványos, de én tudom h ennél sokkalt szebbet is lehet épiteni! És ez a cél...
Egyébként nézegettem a régebbi angol csatahajókat, a Repulse/Renown? (osztály) nagyon teccik, tök fura, h egy ilyen hatalmas hajóra csak 3 nagy lövegtornyot épitettek, miközben méretei a Hoodéval azonosak és a felépitése is nagyon hasonló. Ennek vajon vmi korlátozás lehetett az oka? Ha valamely cég gyártaná ezt a tipust én bizony lehet megfontolnám a továbbiakat :)
A másik angol kedvencem a Queen E.-osztály hajói (persze a régi felépitményekkel)

hellodebil
Jajj! De nem szeretem ezt a sok negatív kisugárzást... Nem kell magadat ennyire lebecsülni. Ráadásul a végén már szinte bele is beszéled, hogy te nem is tudsz szépet alkotni. Hidd már el egyszer nekünk, hogy a te hajód is jó. Hiszen annyian megdicsérték már itt is. Most ennyit tudsz (ami szintén nem kevés), de 10 év múlva sokkal több tapasztalatod lesz és még szebbeket fogsz építeni.
És Móváron egy jót fogunk beszélgetni...

Pisti!
Az a baj, hogy én addig tuti nem leszek kész a hajómmal. Meg nem is egy nagy durranás... bár szivesen beszélgetnék személyesen a különböző épitési technikákról!

Hellodebil!
Óváron ott leszel? Mert szerintem jelenleg az országban csak mi ketten készítünk most Musashit. Az enyémmel már találkozhattál tavaly a Stefin (1/700), de azóta teljesen átépítettem. Lehet hogy elviszem Óvárra is. Úgy gondolom ott volna miről beszélgetnünk: tapasztalatok, stb...

Megbolondulok a korlátoktól!!! Sajna ezzel csak rontottam a hajón, de mostmár el kell készülnie :)

Na majd Berényben megnézheted a Pibbert.

Sztem itt egyikőnk sem olyan béna, hogy ne vihetné le egyik munkáját se (főleg h gyakorlatilag alig van hajó)... tudom h én vagyok a leggyengébb láncszem, ha másért nem is, de egyszer azért leviszem egy makettem h körbe nevessenek :D (ha ez kell ahoz h bátrabbak legyetek, hát megteszem :D)

Én is voltam vasárnap, akkor meg már kicsit késő lett volna, nem? Amúgy sincs kiállításérett hajóm:(
Kalóz

Jelentem én voltam, igaz csak szombaton ( kitűző is volt rajtam).
Max a PBR-t tudtam volna vinni de az inkább csónak...

én voltam!

fotóztam is! majd felrakom a képeket!

A kiállításon nem nagyon nézelődtem, (kivéve a hajók) mert a bőrze kötött le:)

Tsokika
Ahogy elnéztem szolnokon sem volt túl sok hajó :S - vki volt innen? (ha igen, akkor ejnyebejnye, h nem vitt le makettet :D )

hellodebil!
Én ennél sokkal egyszerübben fúrtam ki a lyukakat: az elsö és talán legfontosabb lépés a "pontozás", vagyis egy nagyon hegyes tüvel (én pengeszárba szoktam fogatni) megszúrom az adott helyet, ahova fúrni szeretnék, mert ez majd megvezeti a fúró hegyét. Ha úgy látom, nem sikerült pont középre a "pont", akkor melléje bökök, kicsit erösebben és már ki is javítottam a hibát. Ha a "pont" pont középen van, jöhet a fúrás: azt javaslom, elöször egy vékonyabb fúrószárral kell egy kis lyukat fúrni. Ha úgy látom, hogy mégse középre került a furat, még lehet korrigálni a méretarányos fúrásnál: egy kicsit a kellö irányba kell finoman feszíteni a fúrószárat - nekem ez eddig mindig bejött! Ha viszont minden OK, akkor gyerekjáték a végső, méretarányos fúrás... Ez esetben úgy számolom, hogy 0.4-es fúrót kéne alkalmazni.(Esetleg 0.5-öst, mert pontosan 0.44-re jön ki.) Én elöször 0.2-est, után pedig 0.4-est használnék.

Simi!
A 150 mm-es ágyútornyok csöveit hogy fúrtad ki? Én a 460asokat úgy, hogy két különböző átmérőjű lukat fúrtam egy kis fa hengerbe a nagyobbik a cső külső átmérője volt, a kissebbik meg a luké. Igy amikor ráhúztam az ágyucsőre a kis hengert akkor a kissebb lukon át fúrtam tovább magát a csövet. Remélem vmennyire érthető amit firkantottam... de a 150 mmeseknél ez nem láccik annyira járható útnak...

EDE!
Biztosan nagyon jó lehet ez a cikk! Nem fordítanál még nekünk belöle?

SImi! SImi! SImi!
Annak idején volt egy vitánk a japán zuhanóbombázók Pearl Harbori szerepléséről. Most találtam egy fantasztikus cikket egy japán zuhanóbombázó pilótától:
www.j-aircraft.com/research/jimlansdale/phval/phval_part2.html
A második hullámban repült, nekik a felbukkanó repülőgéphordozókat kelet volna megtámadni, de tudjuk, azok messze voltak. Így a csatahajókat kellett bombázniuk, de tudták, hogy a 250 kg-os bomba kevés ahhoz, hogy átüsse azok fedélzeti páncélt. Ezért a kéménybe próbálták dobálni a cuccot!!!
Az fickó (nekünk bácsi) végiharcolta a II.vh-t, így még bitos sok finom info falat akad számunkra!

Szerintem folytassuk az eszmecserét a könyvek topikba ne itt folgaljk a drága helyet

Kalóz, Podva!
F P ügyben egyetértek. Többé-kevésbé elfogult, néha annyira " belelkesedik" h már zavaró.
Szerintem illene egy kis tárgyilagos hangnemet használnia.
Az első könyve még fogyasztható volt, a második már csak első olvasatra, a harmadikat már meg se vettem (de nagybratyó igen, szóval bele- bele olvastam).

Amon!
Ezt egyszűen lehet ellenőrizni.
Meg kell nézni a könyv belső borítőján a kiadás+ nyomda adatait.
Ott szerepel többek között egy bekarikázott c betűvel kezdődő sorban a szerző is.

Szia Kalóz!

Állítólag Földi Pál és Kurt Raider egy azon személy. Először nem hittem el de egyre többet hallom hogy igaz a dolog.

Földi úr kiváló tehetséggel használja az olló nevezetű eszközt. Több könyvében oldalakat vesz át más szerzőktől betű szerint. Jobb helyen ezt plágiumnak mondják, nálunk sokan áhítattal olvassák, mert újszerű. A Vagabund kiadónak sok szerző dolgozik, több-kevesebb hitelességgel. Földi úr javára lehet írni, hogy saját neve alatt "alkot", az álnéven írók viszont kicsit jobb munkákat adnak ki (Kurt Raider, Walter G. Gcott stb.) Igaz, nem akarnak minden témában a legokosabbak lenni. Földi Pál ráadásul bizonyos irányokban nagyon elfogult (+és - értelemben is), ami a témában jártasabbaknak sokszor visszatetsző. nekem egyébként elég sok könyve megvan, így nem csak hallomásból alkotok véleményt.
Kalóz

Kispatkány!
Közelednek álláspontjaink. :) A minek kellett az a pár hajó? Hát az a pár hajó a fegyverkezés folyamatának a része volt. Ha később robban ki a háború, akkor tovább éptiették volna a hadiflottájukat. Ez kb olyan, mnitha egy sportoló készül az olimpiára és egyszercsak 1 évvel korábbra hozzák a verseny időpontját... az időzités a fontos, vmi ilyesmit akartam leirni...

földi pál mindenhez ért, mindenről tud könyveket írni..igen,elfogult. van pár író, akit komolyabb szakmai körökben (történészek közt) nem szokás emlegetni, olvasni! :)

visszatérve pont arról van szó, amit te is írtál, hogy annyi hajó kevés volt-de akkor minek kellett az a kevés, ami így is hatalmas forrásokat kötött le? :)
atlanti csata csúcspontján jól jött volna az a pár + tengeralattjáró, és akkor talán 43-ra nem lett volna anglia független!
tehát kb körbe is értünk! sztem erre gondolnak akkor, amikor azt mondják, h a felszíni flotta sikertelen volt..

amúgy meg, a német iparnak is kellett volna pár év, kb 3-4,h felkészüljenek a háborúra!

Hali!! Most olvasom a Földi Pál féle Második világháboru katonai története cimü könyvet, csak nekem van olyan érzésem hogy az iro egy pötttyet elfogult???

Németország céljai megvalósoitásához egy sokkal nagyobb hadiflottára lett volna szükség. Ez már történelem, vitázni lehet, de az tény, hogy részsikereket értek el, amint az ábra mutatja ez kevés volt... de a lényeg ah áborúba lépéskor kb 30-40 tengeralattjárójuk volt. Kevesebb mint sok más országnak. Ahoz h megnyerjék az atlanti-csatát 250 hajóra lett volna ekkor - saját számitásaik szerint - szükségük. Felszini flottájuk gerincét 39-ben a zsebcsatahajók, a két csatacirkáló és nehércikrálók, ill rombolók stb. alkották. A Bismarck és Tirpitz későbbk észültek el, de ekkora már nem tervezték több iylen hajó épitését. Ahogy olvastam a Kriegsmarine-t felkészületlen érte a háború. Úgy tervezték h még 4-5 évük van a fegyverkezésre. Egyszerüen kevés volt mindenből. A többi csak feltételezés...
Ha ezt összehasonlitjuk az angol flotta erejével, hát elenyésző - ehez képest sztem megérte a befektetést, mig a németeknek az Atlanti-óceánon és a Földközi-Tengeren kellett harcolniuk az angoloknak Szingapúrtól kezdve az egész világon át voltak gyarmataik és az usából hozták be a sok szállitmányt.
Arról nem is beszélve h az angolok rengeteg első vh-s csatahajót megtartottak és később ezeket bevetették. Nekik volt lehetőségük rephordozókba fektetni.
Az U-bootok jelentőségéről annyit mnodanék (ez teljesen szubjektiv) hogy az első vh-ban harmad annyi hajóval ugyanannyi tonnát küldtek a tenger fenekére, mint a másodikban. Ha az U-bootok sikeréről beszélünk, az az első vh-ban volt jelentősebb. 43-tól öngyilkosság volt a tengerre küldeni ezeket a hajózókat. Hiába jött a XXI-es tipús, addigram ár elvesztették a reményt is...