<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
lucky | Adatlap | 427987 | 2007. november 13. 09:18 | ||
ChevyG | Adatlap | 427986 | 2007. november 12. 23:13 | ||
Ok, a két készletet nem volt szerencsém öszemérni, de volt róla szó itt is, hogy ugyan az. (én úgy emlékeztem, hogy másolat csak) Akkor főleg Academy lesz! üdv! | |||||
csatahajos | Adatlap | 427985 | 2007. november 12. 22:28 | ||
Sziasztok! A Shattered Sword mű összefoglalásához több tíz oldalnyit lehetne írni, ugyanis mint az sejthető egy ilyen bonyolultságú és méretű hadműveletben minden összefügg mindennel, a japán hordozók tervezésétől (zárt hangár, lassú liftek, kevés torpedó targonca), a japán doktrinán illetve az ahhoz való elképesztően merev ragaszkodáson keresztül egészen az alap haditerv elképesztő baklövései és persze nem kis mértékben a szerencsének (persze nem úgy ahogyan idáig hittük, sőt éppen ellenkezőleg...) is köszönhető a csata végkimenetele. De álljon itt egy remek ksi összefoglaló egy kedves barátom tollából (persze ha van kérdéseetek ezzel kapcsolatban akkor szívesen válaszolok): Kettétört kard A Dáj Icsi Kidó Butáj (angolosan a Dai Ichi Kido Butai) azaz az Első Csapásmérú Flotta sorsának beteljesülését valószínűleg a legtöbb olvasó jól ismeri Walter Lord Hihetetlen Győzelem című művéből. A midway-i csatában elsüllyedt négy hordozó elvesztése megpecsételte a Császári Japán Hadintengerészet és ezáltal a császári Japán sorsát. Már nem sokkal az ütközet után megjelentek, a minden döntő ütközetet körülvevő, legendák, melyek kisebb-nagyobb pontossággal adták vissza az eseményeket. Ezek közül talán a legismertebb a hatalmas túlerővel szemben, a szerencse hihetetlen kegyéből győzedelmeskedő maroknyi hősé. Az igazság azonban sokkal prózaibb. A győzelmi betegség okozta hibákon túl, a közhiedelemmel ellentétben, nem néhány bátor zuhanóbombázó pilóta öt kritikus perc alatt végrehajtott támadása döntötte el a csatát, hanem Yamamoto merev haditerve által gúzsbakötött japán hordozó doktrína vallott csúfos kudarcot. Egy nemrégiben megjelent könyv ezeket az okokat veszi górcső alá. Ugyan a háború után számos mű feldolgozta az eseményeket, ezek közül Walter Lordé a legalaposabb és legsikerültebb, azonban ő is -mint szinte mindenki- a Fucsida-jelentésre támaszkodva írta le a Császári Japán Haditengerészet tevékenységét. Ez az 1955-ben megjelent mű azonban egy helyét kereső vesztes ország, helyét kereső haditengerészetének admirálisának tollából származott, mely éppen ezért számos egyszerűsítést, ferdítést tartalmaz, sőt néhány helyen egyenesen megmásítja a történteket, hogy az akkor még élő és aktív szereplők kedvezőbb fényben tűnjenek fel. Mivel Fucsida az események szemtanúja volt, ráadásul a haditervek kidolgozsásában is részt vett, állításait senki sem kérdőjelezte meg, sőt minden nyugati író az ő (és kisebb mértékben Nagumo jelentését) használta forrásként. A háború végén részben elveszett elsődleges források (hadműveleti naplók stb.) feldolgozására nagyjából hatvan évet kellett várni, de az eredmény mindenért kárpótolt. Tully és Parshall könyve : a Shattered Sword /Kettétört Kard/ címmel megjelent mű néhány -inkább bosszantó mint komoly-, hibája mellett sem hiányozhat egyetlen, a csendes óceáni hadszíntér után, érdeklődő polcáról sem. A szerzők átrágták magukat a megmaradt eredeti dokumentumokon, és így olyan következtetésekre jutottak, melyek alapjában forgatják fel a csatáról kialakult képet. Az alábbiakban ezeket vennénk sorra. Talán a magát legerősebben tartó tévhit a japán flotta túlereje a csatában. Nos, ha az egész hadműveletet nézzük ez igaz. Ám a legtöbb táblázat a Midwayi csatában szereplő erőkhöz sorolja az Attu/Kiska hadműveletben résztvevő hajókat is. Figyelembe véve azonban, hogy az események közel a Föld felszínének 1/6-án (!) zajlottak, ez mindenképpen téves képet mutat. Meglepő módon épp az ellenkezője igaz. Bár a japánok eggyel több hordozóval rendelkeztek az általuk szállított repülőgépek száma szinte megegyezett az amerikai hordozókon szállítottakéval (227 és 233). A felsoroltakon felül a Midwayen, mint „elsüllyeszthetetlen hordozón” állomásozó 130 különböző típusú gép, már jelentős amerikai túlerőt biztosított. A haditerv hibái miatt a komoly ütőerőt képviselő japán csatahajók többszáz tengeri mérföldre lemaradva követték a Csapásmérő Flottát, így nem tudtak beavatkozni, amikor a helyzet rosszabbra fordult, arról nem is beszélve, hogy az Attu/Kiskai erőket eleve nem is szánták a Midway környéki ütnözetben való résztvételre. A csatában csak légvédelmi szerepet ellátó felszíni erőkben is amerikai, igaz nem túl jelentős, volt a fölény. Eddig nem volt ismert, hogy a közel féléve szakadatlanul tartó hadműveletek miatt a Kido Butáj légiereje jócskán megfogyatkozott létszámmal indult a csatába. Jellemző a helyzetre, hogy a a midway-i helyőrségnek szánt 6. légiezred Zérói a Kidó Butáj összes hordozóján bevetésre kerültek, mind kísérő, mind légi őrjárat feladatokra. Külön érdekessége a repülő csoportoknak, hogy az 1930-as évek közepe óta szolgáló Aicsi (Aichi) D3A Val felváltására tervezett Jokoszuka (Yokosuka) D4Y Judy két példánya már szolgált a Szorjun (Soryu), felderítő szerepkörben. Zárójelben jegyezném meg, hogy jól jellemzi a japán ipar akkori felkészültségét az a tény, hogy a gép sorozatgyártásának beindulására 1943 márciusáig, míg szolgálatba állítására 1943 októberéig kellett várni! A másik híres legenda a császári japán flotta repülőgéphordozó doktrínájának félreértésén alapul. Ebben, az említett okok miatt túlzó Fucsida jelentésen túl, japán források hiányában az amerikai hordozó műveletek alapulvétele a hibás. A legtöbbek által ismert történet szerint az Enterprise és a Yorktown zuhanóbombázói abban az öt percben mértek csapást a négy japán hordozó közül háromra, amikor azok éppen szélbe fordultak, hogy elindítsák a támadásukat az amerikai flotta ellen. Parshall és Tully szerint ez a felfogás is téves. A légi műveletek naplóinak elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikaik ellen indított támadás még legalább egy órányira volt az indulástól, ugyanis a feltankolt és felfegyverzett gépek ekkor még a hangárban voltak. A fedélzetre emelésük és a motorok bemelegítése legalább ennyi időbe telt volna. Itt érhető tetten először a két doktrína közötti jelentős különbség. Amerikai társaikkal ellentétben a japán hordozók hangárfedélezete teljesen zárt volt, így a csillagmotorok elengedhetetlen bemelegítésére csak a fedélzeten kerülhetett sor. Mindezeken felül a japánok megszállotjai voltak a kombinált (azaz torpedóvető és zuhanóbombázó) támadásnak, így a gépek indítását a Kidó Butáj hordozói csak egyszerre kezdhették el. Megbocsátható az amerikai zuhanóbombázók szemtanú pilótáinak tévedése, ők ugyanis a stressz és a célzás miatt nagyon kis területre koncentráltak, még magán egy-egy hordozón belül is. Így az az Akagiról felszálló híres Zero, melyet gyakran az induló csapásmérő erő első gépének tartottak valójában az állandó támadások miatt lőszer és üzemanyag feltöltésre szinte öt percenként leszálló légiőrjárat egyik gépe volt, ugyanúgy mint a másik szintén híres gép, melyet egy találat dobott le az egyik hordozó fedélzetéről. Hogy a csapás miért olyan későn indulhatott volna csak (több mint két órával az első amerikai hordozóról szóló jelentés után), az egy meglehetősen hosszú történet, de jelentős szerepet játszott benne a teljesen rugalmatlan haditerv, a visszatérő gépek fogadásának problémája, a zászlóshajó Akagi szűk parancsnoki hídján szorongó Nagumó személyisége, illetve olyan profán és már-már nevetséges okok is mint, a torpedóemelő targoncák alacsony száma a japán hordozókon. Röviden elég annyi, hogy az az időpont amikor az ellentámadás jó eséllyel sikeres lehetett volna jóval a zuhanóbombázók érkezése előtt elmúlt. Maga az amerikai támadás eredménye (7-8 találat) a bevetett gépek számát tekintve nem mondható túl jónak, különösen összevetve a Yorktown ellen bevetett maroknyi Aicsi zuhanóbombázó két találatával, de a feltankolt és felfegyverzett gépek felrobbanása megsokszorozták a találatok hatását. Példának okáért Parshall és Tully szerint Dick Best a hatodik bombázószázad (VB-6) parancsoka által vezetett háromgépes raj okozta egy teli és egy közeli találat felelős az Akagi pusztulásáért. A parancsnok által pontosan a hajó közepére küldött bomba beszakította a középső felvonót és a bevetésre felkészített gépek között robbant. A közeli találat tönkre tette a kormányt, így a súlyosan sérült és irányíthatatlan hajó megmentésére már nem volt esély. Kicsit visszatérve az átfegyverzésre váró gépekre, Yamamoto részletes haditerve egyértelműen rendelkezett egy, az ellenséges flotta ellen bevetendő, tartalék létrehozásáról. Ebbe az egységbe tartozott például a flotta legjobb zuhanóbombázó egységének tartott század is. Amennyiben a szűken mért felderítés időben észleli az amerikai hordozókat, az eredmény könnyen teljesen másképp alakulhatott volna. Nagumo határozatlansága ill. a merev parancs miatt kialakult helyzet (azaz a szanaszét heverő bombák és torpedók) csak tovább rontották a japán hordozók túlélési esélyeit. A felderítéssel kapcsolatos az a tévhit, miszerint a Tone 4. számú gépének kései indítása fosztotta meg a japán flottát az ellencsapás lehetőségétől. Hihetetlen, de ennek is pont az ellenkezője igaz. Amennyiben a gép időben indul, a többiekhez hasonlóan ő is csak az üres tengert találja. Ugyan Fucsida is hibáztatja a hiányos felderítést, de nagyvonalúan átsiklik a Tone pilótájának meglepő gyávasága felett, akinek szabályosan könyörögni kellett, hogy repüljön az amerikai légvédelem hatókörébe és azonosítsa pontosan az észlelt hajókat. Végül az utolsó, de korántsem mellékes állítás, mely szerint a csatában a japán tengerészeti légierő elvesztette legtapasztaltabb pilótáit szintén hamisnak mondható Parson és Tully kutatásai nyomán. A japán haditengerészet által AF hadműveletnek nevezett csatában „csak” 110 japán aviátor vesztette életét. A császári haditengerészet, a Kaigun, tapasztalt pilóták százait vesztette a Salamon-szigeteki felőrlő csatában, így a színvonal hanyatlása a hordozó hadműveletek nélkül lezajlott 1943-as év során következett be. Összefoglalva ez a könyv nem hiányozhat egyetlen rajongó polcáról sem. Bár néhol túlságosan szájbarágós stílusa, illetve feleslegesen erőltetett japán kifejezései miatt néhol nehezen olvasható, mégis forrásértékű táblázatai valamint a belefektetett alapos kutatómunka miatt. | |||||
sszabi | Adatlap | 427984 | 2007. november 12. 20:54 | ||
Köszi hellodebil! | |||||
hellodebil | Adatlap | 427983 | 2007. november 12. 20:52 | ||
Sszabi! Nekem megvan az emlitett készlet megépítve. Honlap készítek róla képeket, ha elfeledném, akkor szólj rám!!! | |||||
sszabi | Adatlap | 427982 | 2007. november 12. 20:46 | ||
Üdv! Érdekelne hogy mit gondoltok a a revell 1:720-as Graf Zeppelinéről. Nekem az lenne a legjobb ha valaki aki építette felrakna néhány képet róla + némi jellemzést a megépíthetőségéről.Vagy egy dobozbontásos ismertetővel is megelégednék. Előre is köszke! | |||||
Simi | Adatlap | 427981 | 2007. november 12. 20:08 | ||
Véleményem szerint a Revell sokkal impozánsabb készletet is készíthetett volna. Vannak gyártók, akik ezt a minőséget 1/700-ban is simán verik. Tehát az öntési technika már túlhaladta ezt a szintet minőségben. Véleményem szerint azonban - bár ezt csak internetes képekre alapozom - mégis ma ez a Bismarck-készlet a legjobb 1/350-ben. Különben egyöntetű vélemény, hogy a Heller Bismarck-Tirpitz párosa a leggyengébb a hajós készleteik közül - talán mert azok a legrégebbiek (kb vagy 10 évvel idősebbek a Tamiya kitektől). | |||||
hellodebil | Adatlap | 427980 | 2007. november 12. 20:08 | ||
Chevy! Megfogsz (vagy nem) lepődni, de a Tamiya ugyanaz mint az Academy. Tényleg! - nekem megvan az Academy, és volt Tamiyahoz is szerencsém. Valóban ugyanaz az öntőkeret és minőség. A Revelltől nem vagyok elájulva - sőt inkább ellenszenvvel vagyok iránta, igaz részletesebb a kidolgozás ,de annyi a gagyi rajta, hogy kétséges a hozzáadott plussz valósághű-e?! Sztem melléfogtak a készlettel Revellék, bár biztos lesz, aki megveszi. Láttunk eddig is gyönyörű és élethű Bismarckot, nem a gagyi ablakon és az 1 mm-es korláton múlott. | |||||
kezdõ-hajós | Adatlap | 427979 | 2007. november 12. 20:02 | ||
Szia Hellodebil! Köszönöm az elismerésed, de mit értettél a "fantasztikus teljesítmény" alatt? Te milyen hajókat építesz? | |||||
ChevyG | Adatlap | 427978 | 2007. november 12. 19:55 | ||
Az tény h a Heller nagyon benézte a a Bismarck-Tirpitz készleteit! (de a többi DKM szerintem az árát megéri!) üdv | |||||
ChevyG | Adatlap | 427977 | 2007. november 12. 19:54 | ||
Tiszteletem! Szerintem ez a legjobb Bismarck a méretarányában és 400ban (nem a Revell érdeme!!!). De a 17-18e Ft ára miatt felejtős. Belenéztem Debrecenben 1 Academybe és attól kicsit megijedtem. (igaz, az csak 9e volt!) Azt hiszem a távolkeletről fogok szerezni 1 tamiját, (kb 10e-ből kijön!!!) és a revell különbözetét kiegészitőkre költöm üdv! | |||||
Sebi | Adatlap | 427976 | 2007. november 12. 19:02 | ||
Hát, így elnézve a fotókat, nekem a Heller Bismarckja jut eszembe. Nem akarok károgni, de szerintem a Revell semmi újat nem talált ki. | |||||
hellodebil | Adatlap | 427975 | 2007. november 12. 18:21 | ||
A Hihetetlen Győzelemben leginkább a végzetes amerikai támadásról vannak ellentmondásos információk. Ami elsőként eszembe jut - a pilóták egymásnak ellentmondóan állították h egyes hajók melyik oldalán volt a felépítmény. A beszámolók nemtom miben módosulhattak az évtizedek során. Amerikai lévén W. Lord nyilván h a sajátjai felé húz és ezen az oldalon nyomozott főként. De ne feledjük el, hogy Yamamoto irnokával és számos tiszttel beszélgetett a japán hajókról. Rengeteg áldozat volt japán oldalon - gondolom a későbbi csatákban még többen estek el. Bár a technika mai fejlettségi színtjén nyilván pontosabb képet kaphatunk az általad említett műben, én inkább arra céloztam az idézetemmel, hogy milyen fantasztikusan ábrázolja a jeleneteket. Olvasmányos-élvezhető, egyenrangú kötet az Óriások csatájával. Aki hasonló könyvet tud ajánlani a XX. századi tengeri hadviselés témájában, az ne fukarkodjon! :) Kezdő hajósnak gratula a fantasztikus teljesítményért, csakúgy mint Akagisnak, Simi mester - kiérdemelte a mester fokozatot :) kiváncsi leszek a Hoodra ha elkészül. Persze a Yamatot is megnézném élőben szívesen. | |||||
EDE | Adatlap | 427974 | 2007. november 12. 16:18 | ||
Csatahajós! Csatkakozom SImi mesterhez, és én is kérlek írj néhány pontot, ahol Lord Könyve és az új könyv nagyon eltér! Hellodebilhez hasonlóan nekem is nagy kedvencem ui. a Hihetetlen győzelem. Szerintem egyébként Lord még viszonylag megpróbálta a japán oldalt is ábrázolni. Pl Edwin P. Hoyt Vér és verőfény c. könyvében még annyira sem sikerült. | |||||
Varjúbácsi | Adatlap | 427973 | 2007. november 12. 14:11 | ||
Simi | Adatlap | 427972 | 2007. november 12. 09:52 | ||
Nagyon szépen köszönöm a jó kis anyagokat. Bár nem valószínű, hogy mostanában japán hajókat fogok építeni, de azért jó, ha van... | |||||
ChevyG | Adatlap | 427971 | 2007. november 11. 23:29 | ||
ChevyG | Adatlap | 427970 | 2007. november 11. 23:29 | ||
ChevyG | Adatlap | 427969 | 2007. november 11. 23:28 | ||
ChevyG | Adatlap | 427968 | 2007. november 11. 23:28 | ||
ChevyG | Adatlap | 427967 | 2007. november 11. 23:27 | ||
ChevyG | Adatlap | 427966 | 2007. november 11. 23:27 | ||
ChevyG | Adatlap | 427965 | 2007. november 11. 23:26 | ||
ChevyG | Adatlap | 427964 | 2007. november 11. 23:25 | ||
ChevyG | Adatlap | 427963 | 2007. november 11. 23:25 | ||
ChevyG | Adatlap | 427962 | 2007. november 11. 23:24 | ||
Sziasztok! Egy makettező társunk megkért, hogy kereseek Néki infót a IJN- hajóiról. Feltöltöttem amit hirtelenjében a vinyómon találtam. Mivel a letöltés száma nem limitált, ezért megoszotm Veletek is. (de csak 1 hétig vannak fent!) Baráti üdv! | |||||
Simi | Adatlap | 427961 | 2007. november 11. 22:11 | ||
Jó, majd csinálok a mostani állásról is egy képet, bár el kell mondjam, hogy rengeteg apróságot elkészítettem már, ami viszont még nincs beépítve a hajóba, mert azért az nem úgy megy, hogy van valamim, aztán ész nélkül egyből felragasztom. Az egyes építési fázisokat jól végig kell gondolni, hogy ne én magam nehezítsem meg a készítést. Így a mostani fotó még nem lesz túl biztató, mert sok alkatrész még kis dobozkákban lapul és várja a nagy pillanatot... | |||||
Bill | Adatlap | 427960 | 2007. november 11. 21:42 | ||
Simi! Egyszerűen elképesztő! Mi lesz ebből ha elkészül...? Ebből is látszik, hogy a téma szakértőjévé kell válni ha valaki igazán élethű makettet akar építeni. Szívesen látnék képet az egész hajóról, kíváncsi vagyok ezek a profin kidolgozott részletek hogyan állnak össze egésszé. Nagyon tetszik a fedélzet deszkázása is. Le a kalappal! Üdv! Bill | |||||
Simi | Adatlap | 427959 | 2007. november 11. 21:23 | ||
Ragasztás... én bizony nagyon vigyázok a pillanatragasztóval. Az ajtót pl úgy ragasztottam fel, hogy előtte a helyére két lyukat fúrtam, aztán lakkal kicsit odafogattamm, kényelmesen pozícionáltam, aztán hátulról a lyukakon keresztül befolyattam neki a pillanatragsztót. A rácsokat is először lakkal fogattam oda és csak később folyattam körbe a pillanatragasztóval (0.2-es dróttal szedem fel a ragasztót, hogy ne tocsogjon; szerintem a tű rettenetes mennyiségeket képes felvenni). | |||||
Asheron | Adatlap | 427958 | 2007. november 11. 19:07 | ||
ChevyG | Adatlap | 427957 | 2007. november 11. 18:56 | ||
Srácok! Csak ámulok! Grat!!! | |||||
kezdõ-hajós | Adatlap | 427956 | 2007. november 11. 17:16 | ||
Hmm! Nagyon szépen ragasztasz! Azért látom Te sem szenvedsz rézhiányban. Gondold el ezt 700-ban kivitelezni. Ezért fogok én is legközelebb 350-est választani. Láthatnánk egy komplet fotót a Hoodról, ahogy most állsz vele. | |||||
Simi | Adatlap | 427955 | 2007. november 11. 15:28 | ||
Hmm! Tényleg kicsi volt az Akagi hídja... Ezt pedig én alkottam a hétvégén: a Hood egyik szellőzőháza, amin keresztül a géptermet szellőztették. 1920-ban még nem voltak a tetején az ajtók, de aztán a huszas években tett a hajó néhány világkörüli utat, és bebizonyosodott, hogy az egyenlítő környékén kicsit fullasztó odalent a munka. Így az 1929-30-as felűjításkor kinyitották a tetőrészt is. Hát én is így kinyitva építettem meg. | |||||
Simi | Adatlap | 427954 | 2007. november 11. 15:19 | ||
Valóban, a Walter Lord könyvet kicsit figyelmesebben elolvasva, kiviláglik, hogy nagyban az amerikai szemtanúk nyilatkozataira és amerikai adatokra támaszkodik. És bizony ellentmondásokban is bővelkednek ezek a beszámolók. A könyv végén van is egy olyan fejezet, hogy midway-i talányok, több olyan esemény, amelyet nem tud tisztázni a szerző. Persze, van néhány japán szemtanú is a könyvben, de ők az abszolút kisebbség. A másik fél adatait és nyilatkozatait feldolgozva biztosan egy letisztultabb könyvet írtak a témáról. Nem írnál róla, kedves Csatahajós barátom legalább néhány sort, hogy miben lehet most tisztábban látni a midway-i csatát illetően? | |||||
Kalóz | Adatlap | 427953 | 2007. november 11. 14:41 | ||
kezdő hajós! Az utolsó kép alapján ítélve te sem vagy normális :). Üdv a lököttek klubjában, és csak így tovább: Kalóz | |||||
kezdõ-hajós | Adatlap | 427952 | 2007. november 11. 13:57 | ||
hellodebil | Adatlap | 427951 | 2007. november 10. 18:20 | ||
Hát igen, egyre több információ jut el hozzánk, de ne feledjük h az általam emlegetett alkotás nem mai regény (pontosan nemtom hány éves) és azóta sokminden kiderült. Csak az Óriások csatájához tudom hasonlitani, a szerző sztem a legnagyobb jóindulattal és tárgyilagossággal írta meg a művét. | |||||
csatahajos | Adatlap | 427950 | 2007. november 10. 17:05 | ||
Bár sokkkal kevésbé irodalmi stílusú, de annál megvilágosítóbb és érdekesebb a John Parshall, Anthony Tuly által írt Shattere Sword c. mű, amelyet 2005ben adtak ki - és 90% egyetértésben jelenleg ez a meghatározó mű a csatáról, amely javarészt elsődleges japán forrásokra támaszkodik. A Lord könyvben is megírt szokásos történet ugyanis nem teljesen, sőt sok helyen egyáltalán nem fedi a valóságot... De ez azt hiszem már egy másik topik része lehetne. | |||||
hellodebil | Adatlap | 427949 | 2007. november 10. 09:47 | ||
A mostanság jelentkezett "Akagi lázhoz" egy kis adalék a másik oldalról. Azoknak akik olvasták Walter Lord könyvét - és másoknak is - kötelező képsorok a Yorktown és a Hammann elsüllyedéséről. "A vég közel volt és 4 óra 54 perckor valamennyi hajó félárbocra eresztette zászlaját, mindenki levette a sapkáját, és vigyázba merevedett. Kér járőröző PBY jelent meg a hajó felett, és üdvözletként mmegbillegtette a szárnyát. 5 óra 1 perckor a tat felé erősen lesüllyedt Yorktown lassan eltűnt a szem elől. A szokásos zajok hallatszottak... ez emberek többsége számára nyugodtan és roppant méltósággal távozott - mint amilyen komoly hölgy volt -, ahogy azt valaki megjegyezte." - bocsi, h ilyen idézetekkel "zavarlak" titeket, de gyermekkorom egyik meghatározó regényérőből idéztem, ennek is köszönhető a hadihajó őrölet nálam :) - aki nem olvasta még - nosza! www.maritimequest.com/warship_directory/us_navy_pages/aircraft_carriers/uss_yorktown_cv5_page_2.htm www.maritimequest.com/warship_directory/us_navy_pages/aircraft_carriers/uss_yorktown_cv5_page_3.htm | |||||
Szamuráj | Adatlap | 427948 | 2007. november 10. 07:47 | ||
xoomer.alice.it/bk/NWS/Imperial_Japanese_Navy/index.html
www.combinedfleet.com/furashita/furamain.htm Kedves japán flotta rajongó kollégák! ;-) Találtam egy oldalt olyan japán hadihajókról, amelyek a "what if" kategóriába tartoztak és sosem épültek meg teljes egészében, valamint a washingtoni konferencia miatt nem lehetett megvalósítani. Volt olyan projekt, amely a Yamatónál is nagyobb hajót tervezett, 290 méteres vízvonal hosszal!!! (a fél Csendes-óceán kiöntött volna ha vízre bocsátják :DDD ) Szamuráj | |||||
Simi | Adatlap | 427947 | 2007. november 9. 18:44 | ||
Nincs néhány képed arról a bizonyos flottáról? Mert szerintem itt mindenkit nagyon érdekelne... (A galéria létrehozása/szerkesztése gombbal tudod feltölteni, csak ne legyen nagyobb egy -egy kép 270 megánál). | |||||
csatahajos | Adatlap | 427946 | 2007. november 9. 17:57 | ||
SZiasztok! Megjött a levél, igyekszem válaszolni ;-)! Szia Sebi, jól vagyok köszönöm, kevés szabadidővel de jól. Remélem felétek is minden OK! Gyűlik szépen az 1250-es hajóhad :) Te ha jól láttam most Nimitzezel igaz? Üdv. | |||||
Akagis | Adatlap | 427945 | 2007. november 9. 12:48 | ||
Csatahajós! Küldtem egy e-mailt, remélem jól írtam be a címedet és megkapod. Ha nem, jelezz vissza! Köszi! | |||||
Sebi | Adatlap | 427944 | 2007. november 9. 12:21 | ||
És hogy tetszik lenni kedves Csatahajós ? ;) Móvár már elég régen volt. Mi van veled mostanság ? | |||||
csatahajos | Adatlap | 427943 | 2007. november 8. 22:35 | ||
Szia Akagis! Imre egy kicsit túloz, nagyon kedvelem a japán hajókat és az Akagi tényleg a kedvenceim közé tartozik, mind mint csatacirkáló, mind mint hordozó. Kérdezz bátran, aztán vagy tudok válazsolni vagy nem ;-). az e-mail címem a login-em és a végződése pedig @mail.datanet.hu Üdv. | |||||
Akagis | Adatlap | 427942 | 2007. november 8. 22:07 | ||
Szia Csatahajós! (Gergely Ákos?) Akkor most már bíztos hogy 1941 a győztes szám. Egyébként nekem is megvan a japán kolléga oldala. Sok ötletet "lopok" tőle. Ha tényleg jól ismered az Akagit, akkor még volna egy-két kérdésem a témával kapcsolatban. Megadnád az e-mail cimedet?! Üdv. | |||||
Akagis | Adatlap | 427941 | 2007. november 8. 22:05 | ||
Szia Csatahajós! (Gergely Ákos?) Akkor most már bíztos hogy 1941 a győztes szám. Egyébként nekem is megvan a japán kolléga oldala. Sok ötletet "lopok" tőle. Ha tényleg jól ismered az Akagit, akkor még volna egy-két kérdésem a témával kapcsolatban. Megadnád az e-mail cimedet?! Üdv. | |||||
csatahajos | Adatlap | 427940 | 2007. november 8. 21:06 | ||
Sziasztok kedves makettezők! Imre barátom kérésének eleget tévve bekukkantottam és öröm látni hogy ilyen pezsgő élet folyik itt a fórumon. Ha gondoljatok nézzetek át ide is, igaz nem makett téma, de hajók maximálisan: http://forum.rpg.hu/index.php?showtopic=4219 Akagis! Gondolom ismered de hátha újdonság, nagyon ajánlom egy megnézésre: http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-frame-gallery.htm A srác megcsinálta már a Kaga-t is meg a Soryu-t is, nem semmi. Akagi híd: az AJ Press AKagi-s kiadványa alapján amely elég erősen támaszkodik japán forrásokra egyértelműen a Pearl-i csapás volt az utolsó ahol használták a zsákokat, ugyanis rájöttek hogy tűzveszélyes és nem adott annyi védelmet. Kedves Szamuráj! "Akit szintén érdekelnek a japán hajók és repcsik, szívesen megosztom a tapasztalataimat, mert közel 10 éve vagyok szerelmes beléjük. Mindegy milyen hajó, csak a Hinomaru lobogjon rajta. :-)" Én szeretnék jelentkezni teljes mellszélességgel. Én ugyan az 1250-es kész modellek világában gyűjtök, de minden forrás, könyv érdekel. Üdv. | |||||
Szamuráj | Adatlap | 427939 | 2007. november 8. 20:17 | ||
Tényleg jó lenne, megköszönnénk! ;-) | |||||
Sebi | Adatlap | 427938 | 2007. november 8. 20:07 | ||
<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
Kíváncsivá tettél a könyv iránt..
Ez kapható vhol kicsiny hazánkban?