Illetve nem biztos, lehet addíg nem jutottak hála a Bismarcknak :D

Simi igen: hu.wikipedia.org/wiki/HMS_Hood_(csatacirk%C3%A1l%C3%B3)

Kedves Csatahajós barátom!
Köszönjük a kisebbfajta tanulmányt! Nagyon érdekes volt. Én pl nem is tudtam, hogy a fő lövegeket még a II.VH után is fejlesztették.
Nem tudod, a Hood -on is cseréltek lövegeket azalatt a 20 év alatt?
Remélem, találkozunk Móváron...

Kedves Gyuri,
én sajnos csak szombaton leszek Móváron. Pedig a Hood-ot is elviszem... igaz nem lesz teljesen kész, de a felépítményekkel már végeztem, és a fő lövegtornyok is rajt lesznek (lehet, hogy festetlenűl). Különben most az összerakással foglalkozok; sajnos az se mindenhol egyszerű, pl a p.torony aljánál komolyan kellett fúrnom-faragnom, hogy a helyére kerülhessen a torony.

Pontosan! tökmindegy, merre állítod be, a valóságban elég össze-vissza is lehettek. Általános szabály, hogy a szívószellőzők széliránynak háttal, a nyomók szélirtány felé fordítják a szájukat. Makettten mondjuk rendezettebb képet ad, ha legalább az egy csoporthoz tartozók egyirányba állnak, de gyakorlatban ez nem biztos, hogy így van (a legénységnek sok esetben kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a szellőzők irányba állítgatásával foglalkozzon. Automata meg elég kevés van köztük, főleg a régi hajókon).
Kalóz

Kedves Barátaim,

sajnos úgy tűnik, csak vasárnap tudok lemenni Móvárra. Remélem, akkor is sokan ott lesztek és tudok Veletek találkozni. Simi, Te mindkét nap ott leszel?

P.Gy.

Persze, hiszen még a fele cucc rajta sincsen. És kértem tippeket lejjebb, hogy hogyan koszoljam...
Köszi a képeket nagyonjók :D

Szia hellodebil,

nos ahogy Imi is írja alapvetően két fajta radar létezett, a keresőradarok , ezek is alapvetően felszíni ill. légi célpontok elleni alkalmazhatóság szerint csoportosíthatóak (volt némi átfedés) és az ún. tűzvezető radarok, amelyek kisebb energiával de sokkal alacsonyabb hullámhosszon működtek, pontosabb adatokat szolgáltatva és igazából ezek jelentették a hatalmas előrelépést a csatahajó harcászatban.

Lövegcső élettartam: nos ez kaliber és kaliberhossz függő, természetesen minél nagyobb annál rövidebb az élettartam, de ez még a legeslegkiélezettebb (pl amcsi 16"/56 Mark 4 taksált élettartama kb. 120 ún. full service round, tehát teljes kivetőtöltetű páncéltörő gránáttal történő lövés).
Az bizony nem igaz h az Iowa-kon nem cseréltek lövegeket (ezt egyébként fényképpel is tudom bizonyítni), a legtöbb csatahajó (akármilyen nemzetiségű) bizony megérte ezt (a brit 15"-ekről van is valahol egy egész jó kis cikk, hogy hogy is ment a rotálásuk a sok sok hajó közt ami ezt a kalibert és lövegtípust használta). A dolgot tehát tovább komplikálja a korszak, az adott tengerészet doktrinája és persze az egyes lövegek egyéni tulajdonságai. Mondjuk az Iowa-kon is alkalmazott Mark 7-es 16"/50-es löveg II. Vh-s verziója (merthogy ezeket is bozony modernizálták de rendesen ám!!!) jellemzően 290-300 páncéltörő (AP) teljes töltetű lövést bírtak ki (ESR - effective service round). Ha nagy-robbanóerejű (HE) lövedéket használtak -jellemzően partok bombázása- akkor már ez az érték 2X-re nőtt. Koreában már egy alacsonyabb hőfokon égő kivetőtöltetnek köszönhetően az AP full charge-gal már 350 lövés körülire nptt az élettartam. A '80-as évek beli reaktiváláskor egy ún. "svéd-formula"-val kezelték a béléscsöveket (titanium-dioxid és spéci wax) amitől a koreai-éhoz képest körülbelül négyszeresére őtt a csőélettartam (tehát akkoris ESR csak kb a 0,26%-os koreai ESR-nek felelt meg). Az öbölháborúra még további újításként bevezették a lőportöltetek poliuretánnal való bevoánását, ami egy finom habréteget képzett, gyakorlatilag megvédve a csövet az erróziótól. Az olyannyira sikeres volt, hogy többé már nem is ESR-ben számolták a löveg élettartamát, ugyanis nem az volt a szűk keresztmetszet, hanem a külső lövegcső fizikai elfáradása. Tehát végső formájában a 16"/50 Mark 7-es löveg bámulatos, 1500 lövéses csőélettartamot ért el.

A 150-es szám ami neked rémlett kedves hellodebil pedig Marjai nagy hajóskönyvéből való volt, de bocsássuk meg neki, hiszen neki le kellett szólnia az akkori rezsimnek megfelelően az amcsi csatahajókat...ugyanis pont a rövid csőélettartamra hivatkozik, h ez a csatahajók egyik nagy gyengéje. Ha mindehhez hozzáteszem hogy összesen eleve 100 (túlterheléssel 120) lőszernyi javadalmazás/lövegcső volt az Iowa-k kapacitása akkor bizony kevéssé gondolható ez a kijelentés komolyan.

zed!
Csak óvatosan mondanám el véleményemet mivel még én is kezdő vagyok (2 hajó). Idáig szépen haladsz vele. De úgye ez még csak félkész hajó? Mint ha most jött volna ki a "gyárból". Szóval precíz a festése csak nagyon steril még. Fakítások, rozsdafolyások, fémkopások, befolyatások, stb... kellene még rá. Ugye kötélzet is lesz majd rajta?! Mert bőven volt rajta és nagyon látványossá tudja tenni a kész makettet. Sok sikert a befejezéshez. Pár kép mondandom alátámasztására.

Hát akkor optikai csalódás volt.
A szellőzők meg állhatnak bármelyik irányba, mert a szükségnek megfelelően forgathatók.

Azok pedig egyenesen állnak. A jobb hátúlsó kifelé néz, direkt, mert így írja az összerakási rajz. Mint ahogy a hátsó árbócnál létő két szellőző is balra néz.
Ne kérdezd miért.

Szia zed!
A képen lévő barna nyilat nézd a kémény mögött.
A képek a netről származnak, de oldalt azt ne nagyon kérdezz.

Köszi az infót!
Amiről hallottam, az még ennél is kevesebb volt, 100-150 lövésről írtak vhol (lehet ez a szám első vh-s hadihajókra passzolt). Mondjuk ez az Iowa-s adat elgé fura, mert 50 év alatt - noha soxor álltak tartalékállományban - azért minden konfliktusnál ott voltak és ágyúzták a partokat.

Hello !

Mondjuk átlag percenként egyet. Nagyjából 250-300 lövésre voltak kalibrálva, de legjobb tudomásom szerint egyetlen csatahajó sem érte meg, hogy cserélni kelljen őket. Ennyit ugyanis egy sem lőtt. Elég ha arra gondolsz, hogy az Iowákat szinte ugyanazokkal az ágyúkkal selejtezték ki, melyekkel építették.

Töredékes tudásom szerint alapvetően kétféle radart alkalmaztak: volt keresőradar, amivel a hajókat és a repülőket derítették fel; és volt külön tűzvezető radar, amivel a cél távolságát tudták bemérni ill. a lövedékeket tudták nyomon követni és azt is, hogy hol csapódnak be (gondolom ez inkább csak a későbbiekben valósult meg).

Jah és (még) egy kérdésem lenne:
Ezek a hatalmas hajóágyúk cirka hány lövést tudtak leadni? Olvastam arról, hogy ugyebár koptak és cserélni kellett őket... milyen gyakran? Ez igaz v miylen technikai megoldásokat alkalmaztak?

Igen, a végén le kell lakkozni matt lakkal. Személy szerint tudom ajánlani a Modell Master akrilját: jó és megbízható anyag; kb 15 perc alatt jól meg is szárad.

Azért nekem úgy tűnt, hogy a cirkálók gyengébb erőt képviseltek, mint a három 380 mm ágyúkkal felszerelt angol csatahajó. Esélyük nem sok lett volna, max elmenekülni...
A másik - inkább kérdés - a radar nem a hajók követésére volt hivatott? Az Óriások csatájában nekem úgy tűnt, hogy inkább a németek követésére volt használatos. A tűzvezetés az optikai távmérőkkel történt mindkét fél részéről./?

Utána le kell lakkozni?
Mattal vagy fényessel fújjam a hajót a végén?

Azért csak előbb próbáld ki valamin azt a rozsdázást, hogy hogy is műxik...

Kedves Csatahajós!
Valóban, igen combos távmérőket csináltak a britek, de nem tudom miért? Pl a Bismarck távmérői ránézésre sokkal vékonyabb kivitelűek voltak. Ott az optikát tényleg csak egy csőben helyezték el és kész, nem csináltak olyan páncélozott "füleket" (amelyek olyan nehezek lehettek, hogy jócskán meg kellett támasztani alúlról). A németek csak a távmérőtiszteket védték páncéllal.

Nah meg is vettem, lassan megtudom mire is jó?! :D

Szia Imi,

Erre a kérdésre elég egyszerű a válasz: szimplán a tripod nem bírta el a nagy távmérőt, a Bismarck torony felépítméyne sokkal masszívabb ilyen szempontból. Anno Jütland után a németek is ezért kezdtek az egyszárú árbocokról áttérni a tripodokra, mert utóbbi jóval nehezebb és persze nagyobb optikát is elbírt.

Ami a felső optika kiszerelését illeti az valószínűleg vagy súly problémák (ilyen magasan elhelyezett bármekkora súly komolyan befolyásolhatja a hajó stabilitását) vagy pedig szimplán a távmérő kis mivolta miatti viszonylagos használhatatlanság okozata. Szerintem a lövegtornyokban lévő szettek is jobbak voltak mint az árboc tetején lévő, mégha alacsonyabban is volt.

Mondjuk a Nagato hatlábú árboc- szerkezete már konkurálhatott a rendes toronyfelépítményekkel.

Kedves Csatahajós!
Köszönöm a kimerítő választ! Valóban, igazad van, a tripod tetején levő optikának kisebb volt a bázistávolsága. Ez meg két szempontból is érdekes: egyrészt miért nem itt helyezték el a legjobb optikát, mint ahogy az általában lenni szokott (pl úgy tudom, a Bismarck-on a legfelső tűzvezető volt a fő központ; Schneider innen irányította a tüzet); másrészt meg a radar mellett is üzemelhetett volna a szerkezet, a becsapódások megfigyelésére még biztosan alkalmas lehetett volna. Ezek szeint egy kicsit elhamarkodott döntés volt azt az optikát leszerelni.

Szia Kedves Imi!

Persze, természetesen a nuygati és főleg a brit források a tűzvezető radarjaik szerepét hangsúlyozzák, de szerintem az nagyon nem mellékes szempont hogy csatahajó viszonylatba elképesztően kis távolságból vívták a tűzharcot, még Csuziműnál is jellemzően 5-7 km-ről nyitottak tüzet. Ezen felül mint mondtam az, hogy az olasz hajók egy helyben ácsorogtak gyakorlatilag béna kacsává tették őket. Félreértés nem essék nem azt mondom, hogy a radarnak nem volt szerepe, sőt, anélkül sosem találják meg az olaszokat, de a magas találati aránynak sokkal inkább a körülményeknek van köze.

Kennedy könyvét régen olvastam ,de szerintem tévedsz kedves barátom, a vége felé a King George-nál bizony említi, hogy kb 5 mérföldik a radarony nyomon tudták követn ia saját lövedékeiket, illetve ilyen távolsaágon belül a becsapódások keltette vízfüggönyöket is észlelhették (ez utóbbit persze nem említi a könyv).

Utolsó két kérdésedre válaszolva nem és igen :). A britek nem becsülték túl a radar szerepét, csak tudták nagyon jól, hogy nem 100%-osan megbízható. Ami a radar fejlődését ilelti nos igen, azalatt a 2 és fél év alatt rendkívüli fejlődés ment végbe.
Tudtommal az első eset hogy felszíni hajó felszíni hajó ellen csak radarral vezetett tüzet az Iowa és a New Jersey 1944 februári Truk körüli akciója volt, ahol kb 40,000 yardról nyitottak tüzet a Novaki rombolóra és villába is fogták. Ez volt az ún. "blind fire" első esete. Egyébként Surigao-nál látszódott meg a legjobban a tűzvezeteő radar fejlődése, a 3 teljesen átalakított standard csatahajó (Tennessee, Californi,West Virg.) mind Mark. 13-as radarral volt felszerelve és végig tudták követni a csatát ill. a sortüzek zömét ez a 3 hajó adta le. A másik 3 hajó, amelyek 1 generációval régebbi radarral harcoltak, alig alig tudtak lőni, ha igen akkor is a fejlettebb hajók adatai alapján.

Számomra a csúcspont a radar-technológia tűzvezetésre alkalmazásában az, amikor a háború után az Iowa-k lövegtornyaira felszereltek csak azért radarokat, hogy mérjék a lövedékek csőtorkolati sebességét pontosan, ebből következtetve a csőkopás állapotára, így tovább korrigálva a lőelemeket...

Ami a Hood tűzvezetőit illeti szvsz a conning tower-en lévő "másodlagos" set volt igazából a legkomolyabb, mert annak a bázistávolsága sokkal nagyobb mint ami a tripod legtetején volt és aminek gyengécske optikáját kiváltotta a radar. Természetesen 1941-ben még a radar által szolgáltatott adatokat megerősítették az optikák útján szerzettekkel is, sőt ez még énszerintem a Scharnhorst akció esetében is így volt, ugyanis tudtommal a britek elég sok illumináló lövedéket lőttek ki a német hajó fölé.
Ezért is írtam feljebb, hogy az első teljesen optikai kontaktus (az éjszakai akciókban a sötét ellenére a torkolattüzek így is úgy is megvilágították a hajókat) nélküli tűzvezetes '44 elején az az ominózus eset volt, ez persze mit sem von le a DOY akciójának eredményéből, bár ezt a teljesítményt a Washington csatahajó is hozta 1 évvel korábban, igaz kisebb távolságból, viszont szárazföld közvetlen közelében, ami radaros szempontból elég sokat nehezített a dolgokon.

Elmész egy "hobbi"boltba (vagy papírboltba) és ott veszel egy rozsdaszínű (por)pasztellkrétát, lereszeled (pl egy csiszolópapíron) aztán vagy ecsettel, vagy fültisztító pálcával finoman felviszed a felületre és ott egy kicsit eldolgozod (igazából szétkened). Azt javaslom, ne vidd túlzásba és jó, ha előtte még megnézel néhány képet (archiv és makettfotókat).

A szellőzőkürtök szine jó így, vagy a belsejét sötétre? Fekete vagy sötétszürke?

Szerintetek a rozsdás részeket hogyan csináljam meg?
Adjatok már tippeket hogyan lehetne ezt koszolni, ez az első hajóm.

Szia lucky!

Igen a tömítés elkelne oda, majd megcsinálom.
De a szellőzőket nemtom hol látod ferdének ?
Ez a beton cucc meg új nekem ilyet még nem láttam :S
Trumpeter 1/350-es. :D
De csak próbakészítés. Veszek majd egy másikat is és azt is összerakom.
Köszi a képeket.

Szia Ákos!
Eddig mindig azt olvastam, hogy a Matapan foknál a radaros tűzvezetés volt a döntő. Az volt az érdekes számomra, hogy Ludovic Kennedy "Óriások csatája" könyvében pedig még említés sem esik a brit (tűzvezető)radarokról. Pedig ezzel a POW is rendelkezett. Ráadásul a POW esetében ezen nem is történt módosítás a csata után sem - tudtommal. Igaz, arra hivatkozik L. Kennedy, hogy a brit hajók optikáira széllel szemben haladva felcsapódott a vízpermet és ez nehezítette a bemérést. Most az építés alatt szembesültem vele, hogy a Hood fő távmérő optikáit eltávolították 1940-ben a p.torony legtetejéről - vagyis levették róla a "füleket", vagyis magát az optikát, és rászerelték a tűzvezető radart. Nyilván azért, mert jobbnak és pontosabbank gondolták, mint a hagyományos berendezést. Csak a conning tower feletti másodlagos (hagyományos)tűzvezető központ maradt érintetlen, ami már jóval alacsonyabban volt. Ide tényleg felcsapódhatott a vízpermet. Akkor ezek szerint többet gonoltak a tűzvezető radarról a britek ekkor, mint amire az valójában képes volt? És két év alatt akkorát fejlődtek, hogy 1943.dec.26-án a Scharnhorst elsüllyesztésénél viszont már főszerepet játszhatott a radar(nagyon rossz optikai feltételek mellett)?

Az említett csatáról:
www.haborumuveszete.hu/rovatok/angelskin/olasz_070226/

Kicsit érdekes a széljárás felétek...

zed!
Nocsak nocsak...:))D Egy L hajó.
Melyik lesz? Miből van? Mekkora a méretarány?
Ha már kérdezted:
Az orrtorony létrája egy kicsit vaskos, cserélni kellene.
A gépház tetején lévő szellőző kürtők mintha egy kicsit csálén állnának.
Az árbocok töveinél lévő dobozok felső részénél sztem nem ártana némi tömítés. A légvédelmi gpu-k fedezéke beton.A képen láthatod a kialakítást.
Van rajta még máshol is beton.

Szia Imi,

nos szerintem a legfőbb különbség a lőtávolságban áll, illetve feltételezem az időjárási körülmények, tengerállapot (az éjszaka ellenére) kedvezőbbek voltak Matapannál. És ha mindez nem lenne elég, ne felejtsd el, hogy az olasz hajók gyakorlatilag mozdulatlanok voltak a brit támadás idején. SZerencsétlenek el voltak foglalva a saját bajaikkal amikor egyszercsak az éjszaka sötétjében 3,5km-ről a brit 15"-es lövegek rájuk "pirítottak"...a fejetlenségben nem is csoda, hogy a brit hajók lemészárolták őket gyakorlatilag.

Ezzel szemben a Dánia-szorosban széllel szemben haladtak a britek ami nem tett jót az optikáiknak (azért akkor még a tűzvezető radar nem tett lehetővé ún. vakon lövést, csak egy jó körülbelüli irányzék volt). Másrészről a távolság is 15-17km körüli volt és a német hajók nem éppen vánszorogtak. Szintén nem segített a britek taktikai helyzete, ti. h csak az elülső tornyaikkal tudtak tüzelni, csökkentve így a becsapódások számát és ezzel az esélyét annak, hogy ezek alapján pontosítsanak.

Tehát összegezve az egyik egy kivégzés volt közvetlen közelről kedvezőbb taktikai helyzetben (az olaszok nem is látták a briteket amig azok nem tüzeltek), a másik egy nagysebességű flottaakció közepes lőtávolságon kedvezőtlenebb taktikai szituban.

Jaj lemaradtak a képek.

Remélem beleillik ebbe a topicba.
Jelenleg ezen dolgozom most...

Nagyobb felbontásban itt: nexuspc.hu/~shavezz/makett/2/4.jpg nexuspc.hu/~shavezz/makett/2/5.jpg
nexuspc.hu/~shavezz/makett/2/6.jpg

Véleményeket kérnék, őszintét, és ha kritika van tanácsot is mellé hogyan javítsam.
Köszönöm előre is.

Kedves """amatőr""" barátaink!
Különben engem is érdekelnek a harcjárművek, néhányat magam is elkövettem - persze biztosan nem olyan szinten, mint ti. A figurák készítőire pedig nagyon felnézek és írigylem őket... csak azért nem fogok bele ebbe a műfajba, mert nincs még plussz két életem, csak egy. És mivel a hajókat szeretem a legjobban... Szóval nagyon örülök, hogy csatlakoztok hozzánk. Igyekszünk támogatni titeket.

Kedves Csatahajós!
Az említett linken is említették a matapani csatát, ami nem sokkal a Dánia szoros -beli csata előtt történt. Ott, a Matapan foknál az éjszakai harcban a brit hajók a radar segítségével semmisítették meg az olasz hajókat az éjszaka leple alatt. Az volna a kérdésem: ha ilyen fejlett technika vola az akkori brit radar, akkor a Hood - ami elméletileg rendelkezett ezzel - miért nem ért el azonnal találatokat? A beszámolók és a fotók szerint is nagyon távol csapódtak be a Prinz Eugen-től a Hood sortüzei (ha jól tudom, mindössze egy csapódott be viszonylag közel).

Köszöntelek a kezdő hajósok klubjában! Pár éve pont én is így voltam ahogy most te. A lényeg hogy bátran kérdezzél bármit-bármiről. És sok fotót rakjál föl a készülő munkáidról, mert úgy könnyebben tudunk-tudnak segíteni, tanácsot adni. Amúgy mely hajók fogtak meg leginkább a topicban?

üdv!

teljesen kezdő hajós vagyok, bár jó 10éve bütykölök tankokat, és főleg figurákat! a hadihajók története érdekel már jó ideje, elég sokat olvastam utána mindenfélének, de a hajók összerakására eddig nem vállalkoztam, mert túl nagy falatnak tűnt.
régóta olvasom ezt a topicot, és gondoltam belevágok a hajó makettezésbe végre! be is szereztem nagy mennyiségű 1/700as japán hajót-mert ők a gyengéim. csak meg akartam köszönni azt a sok képet, amit saját műveitekről feltettetek, mert ez vett rá, hogy nekiálljak a dolognak!
köszi srácok!

Nem olvastam végig az összes adatot, de ha a Duilio és Cesare osztályok főfegyverzetére gondolsz az bizony 320 mm-es volt. E két osztály eset abban, hogy az I Vh-s formájából a IIVh-sba történő nagy átépítése során a főfegyverzet kaliberét is megváltoztatták, mégpedig a meglévő 12" (305mm) lövegek felfúrásával; technikailag ekkorát lehetett kihozni még biztonságosan a 12-esek A tube-jából-

Amivel viszont nem értek egyet az a pirossal kiemelt mondat az oldalon...a németeknél is volt bőséggel és szépszámmal "béna" vagy elvakult (pl. Kummetz v. szerintem Lütjens is) tiszt, aki pedig kicsit kreatívabb volt azt rögtön el is távolították (lásd Marschall).

A másik szerintem félrevezető mondat az olasz flotta gyengeségét illetőleg az a sok régi átépített egységre vonatkozó. Kérdem én, a fentebb említett két csatahajó osztályon kívül (amelyek mellesleg gyakorlatilag teljesen újáépültek, még a hajótest alakját is megváltoztatták) milyen régi és átépített egység volt még az élvonalbeli hajóiknál...?

Érdekesség, rengeteg pontatlan adattal... pl: 320 mm-es ágyúk :) ?
www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Olasz/Flotta/Reginamarina.htm

CSatahajós barátom!
Igen, remélem jönni fog a Hood. Abban bízok, hogy olyan készültségi szinten lesz, hogy "csak" a fegyverzet és a csónakok, meg néhány apróság (pl kötélzet)nem lesz addigra kész. A fő lövegtornyokat azért majd ráteszem, ha nem is tudom akkorra lefesteni őket. Jelenleg a parancsnoki tornyon az utolsó simításokat végzem.

Sziasztok!

Imi örömmel hallom hogy jön a Mighty Hood ;-)!

Takumi mester régebbijei közül megvan a Shinano-ról is pár képem illetve a Yamashiro '44-es verziója is elég kuriózum. Ez a Musashi amit Imi postolt annyiban különleges, hogy a legújabb tervrajzok és a Yamato roncs alapján felfedezett bulbaorral van...ja és mind 700-as méretarányú!

A 400 lepedő szerintem teljesen baráti ár érte, emberünk kb. az összes fellelhető fotomaratást, fém lövegcsöveket stb. felhasználja ami csak kapható+a munkadíja és már ott is vagyunk hogy bizony kb 10%ot ha keres rajta (ami japán viszonyok közt vicc, mármint 40k)...

Istenem!!! Micsoda hajók!!! Az a Fuso nagyon megfogott, hát isti, ahogy említetted reggel, ha lesz félkész kategória, akkor hozom a Fusót, egyébként is szándékomban volt.
Szami

Tévedsz kedves EDE, a "full hull" ellenére ez egy 700 -as Musashi... Különben úgy néz ki, ő is elég tempósan épít (PVB rekordjai azért nincsenek veszélyben...), mert már a Trumpi Richelieu -val is végzet, és azt tényleg nem régtől lehet megkapni (talán 2 hónapja).

Ráadásul, ha nem tévedek ez a korábbi a 350-es, lévén teljes hajótest. Úgy tudom csak a Sibuyan tengeren volt szürkére festve a fedélzet. Nem tudom, hogy gondolta a "parkettázást". Mindenesetre tényleg döbbenetes makett. Ha meg 400 lepedő az ára, szerintem nem lehet túl jól megélni belőle beleszámítva az építési időt. Plusz a szívem vérezne kiadni a kezemből.

Egyébként van olyan kategória hogy 'félkész makettek'. A lényeg hogy elhozod.

Ilyen félkész állapotban is be lehet nevezni? Nem tudom. Én inkább majd csak jövőre gondoltam. Most tinkább csak kiállítanám.

Simikém!
A nap híre! Még is csak ott lesz Óváron a Hood, és nem kell még 1 évet várni rá hogy élőben is láthassuk.
Kérdésem az lenne feléd -ha véletlenül elolvasnád a hozzászolásomat- hogy majd azon állapotában be is nevezed a versenyzők közé (erősítve a "magyar csapatot"), vagy csak kiállítani viszed?