Azért nekem úgy tűnt, hogy a cirkálók gyengébb erőt képviseltek, mint a három 380 mm ágyúkkal felszerelt angol csatahajó. Esélyük nem sok lett volna, max elmenekülni...
A másik - inkább kérdés - a radar nem a hajók követésére volt hivatott? Az Óriások csatájában nekem úgy tűnt, hogy inkább a németek követésére volt használatos. A tűzvezetés az optikai távmérőkkel történt mindkét fél részéről./?

Utána le kell lakkozni?
Mattal vagy fényessel fújjam a hajót a végén?

Azért csak előbb próbáld ki valamin azt a rozsdázást, hogy hogy is műxik...

Kedves Csatahajós!
Valóban, igen combos távmérőket csináltak a britek, de nem tudom miért? Pl a Bismarck távmérői ránézésre sokkal vékonyabb kivitelűek voltak. Ott az optikát tényleg csak egy csőben helyezték el és kész, nem csináltak olyan páncélozott "füleket" (amelyek olyan nehezek lehettek, hogy jócskán meg kellett támasztani alúlról). A németek csak a távmérőtiszteket védték páncéllal.

Nah meg is vettem, lassan megtudom mire is jó?! :D

Szia Imi,

Erre a kérdésre elég egyszerű a válasz: szimplán a tripod nem bírta el a nagy távmérőt, a Bismarck torony felépítméyne sokkal masszívabb ilyen szempontból. Anno Jütland után a németek is ezért kezdtek az egyszárú árbocokról áttérni a tripodokra, mert utóbbi jóval nehezebb és persze nagyobb optikát is elbírt.

Ami a felső optika kiszerelését illeti az valószínűleg vagy súly problémák (ilyen magasan elhelyezett bármekkora súly komolyan befolyásolhatja a hajó stabilitását) vagy pedig szimplán a távmérő kis mivolta miatti viszonylagos használhatatlanság okozata. Szerintem a lövegtornyokban lévő szettek is jobbak voltak mint az árboc tetején lévő, mégha alacsonyabban is volt.

Mondjuk a Nagato hatlábú árboc- szerkezete már konkurálhatott a rendes toronyfelépítményekkel.

Kedves Csatahajós!
Köszönöm a kimerítő választ! Valóban, igazad van, a tripod tetején levő optikának kisebb volt a bázistávolsága. Ez meg két szempontból is érdekes: egyrészt miért nem itt helyezték el a legjobb optikát, mint ahogy az általában lenni szokott (pl úgy tudom, a Bismarck-on a legfelső tűzvezető volt a fő központ; Schneider innen irányította a tüzet); másrészt meg a radar mellett is üzemelhetett volna a szerkezet, a becsapódások megfigyelésére még biztosan alkalmas lehetett volna. Ezek szeint egy kicsit elhamarkodott döntés volt azt az optikát leszerelni.

Szia Kedves Imi!

Persze, természetesen a nuygati és főleg a brit források a tűzvezető radarjaik szerepét hangsúlyozzák, de szerintem az nagyon nem mellékes szempont hogy csatahajó viszonylatba elképesztően kis távolságból vívták a tűzharcot, még Csuziműnál is jellemzően 5-7 km-ről nyitottak tüzet. Ezen felül mint mondtam az, hogy az olasz hajók egy helyben ácsorogtak gyakorlatilag béna kacsává tették őket. Félreértés nem essék nem azt mondom, hogy a radarnak nem volt szerepe, sőt, anélkül sosem találják meg az olaszokat, de a magas találati aránynak sokkal inkább a körülményeknek van köze.

Kennedy könyvét régen olvastam ,de szerintem tévedsz kedves barátom, a vége felé a King George-nál bizony említi, hogy kb 5 mérföldik a radarony nyomon tudták követn ia saját lövedékeiket, illetve ilyen távolsaágon belül a becsapódások keltette vízfüggönyöket is észlelhették (ez utóbbit persze nem említi a könyv).

Utolsó két kérdésedre válaszolva nem és igen :). A britek nem becsülték túl a radar szerepét, csak tudták nagyon jól, hogy nem 100%-osan megbízható. Ami a radar fejlődését ilelti nos igen, azalatt a 2 és fél év alatt rendkívüli fejlődés ment végbe.
Tudtommal az első eset hogy felszíni hajó felszíni hajó ellen csak radarral vezetett tüzet az Iowa és a New Jersey 1944 februári Truk körüli akciója volt, ahol kb 40,000 yardról nyitottak tüzet a Novaki rombolóra és villába is fogták. Ez volt az ún. "blind fire" első esete. Egyébként Surigao-nál látszódott meg a legjobban a tűzvezeteő radar fejlődése, a 3 teljesen átalakított standard csatahajó (Tennessee, Californi,West Virg.) mind Mark. 13-as radarral volt felszerelve és végig tudták követni a csatát ill. a sortüzek zömét ez a 3 hajó adta le. A másik 3 hajó, amelyek 1 generációval régebbi radarral harcoltak, alig alig tudtak lőni, ha igen akkor is a fejlettebb hajók adatai alapján.

Számomra a csúcspont a radar-technológia tűzvezetésre alkalmazásában az, amikor a háború után az Iowa-k lövegtornyaira felszereltek csak azért radarokat, hogy mérjék a lövedékek csőtorkolati sebességét pontosan, ebből következtetve a csőkopás állapotára, így tovább korrigálva a lőelemeket...

Ami a Hood tűzvezetőit illeti szvsz a conning tower-en lévő "másodlagos" set volt igazából a legkomolyabb, mert annak a bázistávolsága sokkal nagyobb mint ami a tripod legtetején volt és aminek gyengécske optikáját kiváltotta a radar. Természetesen 1941-ben még a radar által szolgáltatott adatokat megerősítették az optikák útján szerzettekkel is, sőt ez még énszerintem a Scharnhorst akció esetében is így volt, ugyanis tudtommal a britek elég sok illumináló lövedéket lőttek ki a német hajó fölé.
Ezért is írtam feljebb, hogy az első teljesen optikai kontaktus (az éjszakai akciókban a sötét ellenére a torkolattüzek így is úgy is megvilágították a hajókat) nélküli tűzvezetes '44 elején az az ominózus eset volt, ez persze mit sem von le a DOY akciójának eredményéből, bár ezt a teljesítményt a Washington csatahajó is hozta 1 évvel korábban, igaz kisebb távolságból, viszont szárazföld közvetlen közelében, ami radaros szempontból elég sokat nehezített a dolgokon.

Elmész egy "hobbi"boltba (vagy papírboltba) és ott veszel egy rozsdaszínű (por)pasztellkrétát, lereszeled (pl egy csiszolópapíron) aztán vagy ecsettel, vagy fültisztító pálcával finoman felviszed a felületre és ott egy kicsit eldolgozod (igazából szétkened). Azt javaslom, ne vidd túlzásba és jó, ha előtte még megnézel néhány képet (archiv és makettfotókat).

A szellőzőkürtök szine jó így, vagy a belsejét sötétre? Fekete vagy sötétszürke?

Szerintetek a rozsdás részeket hogyan csináljam meg?
Adjatok már tippeket hogyan lehetne ezt koszolni, ez az első hajóm.

Szia lucky!

Igen a tömítés elkelne oda, majd megcsinálom.
De a szellőzőket nemtom hol látod ferdének ?
Ez a beton cucc meg új nekem ilyet még nem láttam :S
Trumpeter 1/350-es. :D
De csak próbakészítés. Veszek majd egy másikat is és azt is összerakom.
Köszi a képeket.

Szia Ákos!
Eddig mindig azt olvastam, hogy a Matapan foknál a radaros tűzvezetés volt a döntő. Az volt az érdekes számomra, hogy Ludovic Kennedy "Óriások csatája" könyvében pedig még említés sem esik a brit (tűzvezető)radarokról. Pedig ezzel a POW is rendelkezett. Ráadásul a POW esetében ezen nem is történt módosítás a csata után sem - tudtommal. Igaz, arra hivatkozik L. Kennedy, hogy a brit hajók optikáira széllel szemben haladva felcsapódott a vízpermet és ez nehezítette a bemérést. Most az építés alatt szembesültem vele, hogy a Hood fő távmérő optikáit eltávolították 1940-ben a p.torony legtetejéről - vagyis levették róla a "füleket", vagyis magát az optikát, és rászerelték a tűzvezető radart. Nyilván azért, mert jobbnak és pontosabbank gondolták, mint a hagyományos berendezést. Csak a conning tower feletti másodlagos (hagyományos)tűzvezető központ maradt érintetlen, ami már jóval alacsonyabban volt. Ide tényleg felcsapódhatott a vízpermet. Akkor ezek szerint többet gonoltak a tűzvezető radarról a britek ekkor, mint amire az valójában képes volt? És két év alatt akkorát fejlődtek, hogy 1943.dec.26-án a Scharnhorst elsüllyesztésénél viszont már főszerepet játszhatott a radar(nagyon rossz optikai feltételek mellett)?

Az említett csatáról:
www.haborumuveszete.hu/rovatok/angelskin/olasz_070226/

Kicsit érdekes a széljárás felétek...

zed!
Nocsak nocsak...:))D Egy L hajó.
Melyik lesz? Miből van? Mekkora a méretarány?
Ha már kérdezted:
Az orrtorony létrája egy kicsit vaskos, cserélni kellene.
A gépház tetején lévő szellőző kürtők mintha egy kicsit csálén állnának.
Az árbocok töveinél lévő dobozok felső részénél sztem nem ártana némi tömítés. A légvédelmi gpu-k fedezéke beton.A képen láthatod a kialakítást.
Van rajta még máshol is beton.

Szia Imi,

nos szerintem a legfőbb különbség a lőtávolságban áll, illetve feltételezem az időjárási körülmények, tengerállapot (az éjszaka ellenére) kedvezőbbek voltak Matapannál. És ha mindez nem lenne elég, ne felejtsd el, hogy az olasz hajók gyakorlatilag mozdulatlanok voltak a brit támadás idején. SZerencsétlenek el voltak foglalva a saját bajaikkal amikor egyszercsak az éjszaka sötétjében 3,5km-ről a brit 15"-es lövegek rájuk "pirítottak"...a fejetlenségben nem is csoda, hogy a brit hajók lemészárolták őket gyakorlatilag.

Ezzel szemben a Dánia-szorosban széllel szemben haladtak a britek ami nem tett jót az optikáiknak (azért akkor még a tűzvezető radar nem tett lehetővé ún. vakon lövést, csak egy jó körülbelüli irányzék volt). Másrészről a távolság is 15-17km körüli volt és a német hajók nem éppen vánszorogtak. Szintén nem segített a britek taktikai helyzete, ti. h csak az elülső tornyaikkal tudtak tüzelni, csökkentve így a becsapódások számát és ezzel az esélyét annak, hogy ezek alapján pontosítsanak.

Tehát összegezve az egyik egy kivégzés volt közvetlen közelről kedvezőbb taktikai helyzetben (az olaszok nem is látták a briteket amig azok nem tüzeltek), a másik egy nagysebességű flottaakció közepes lőtávolságon kedvezőtlenebb taktikai szituban.

Jaj lemaradtak a képek.

Remélem beleillik ebbe a topicba.
Jelenleg ezen dolgozom most...

Nagyobb felbontásban itt: nexuspc.hu/~shavezz/makett/2/4.jpg nexuspc.hu/~shavezz/makett/2/5.jpg
nexuspc.hu/~shavezz/makett/2/6.jpg

Véleményeket kérnék, őszintét, és ha kritika van tanácsot is mellé hogyan javítsam.
Köszönöm előre is.

Kedves """amatőr""" barátaink!
Különben engem is érdekelnek a harcjárművek, néhányat magam is elkövettem - persze biztosan nem olyan szinten, mint ti. A figurák készítőire pedig nagyon felnézek és írigylem őket... csak azért nem fogok bele ebbe a műfajba, mert nincs még plussz két életem, csak egy. És mivel a hajókat szeretem a legjobban... Szóval nagyon örülök, hogy csatlakoztok hozzánk. Igyekszünk támogatni titeket.

Kedves Csatahajós!
Az említett linken is említették a matapani csatát, ami nem sokkal a Dánia szoros -beli csata előtt történt. Ott, a Matapan foknál az éjszakai harcban a brit hajók a radar segítségével semmisítették meg az olasz hajókat az éjszaka leple alatt. Az volna a kérdésem: ha ilyen fejlett technika vola az akkori brit radar, akkor a Hood - ami elméletileg rendelkezett ezzel - miért nem ért el azonnal találatokat? A beszámolók és a fotók szerint is nagyon távol csapódtak be a Prinz Eugen-től a Hood sortüzei (ha jól tudom, mindössze egy csapódott be viszonylag közel).

Köszöntelek a kezdő hajósok klubjában! Pár éve pont én is így voltam ahogy most te. A lényeg hogy bátran kérdezzél bármit-bármiről. És sok fotót rakjál föl a készülő munkáidról, mert úgy könnyebben tudunk-tudnak segíteni, tanácsot adni. Amúgy mely hajók fogtak meg leginkább a topicban?

üdv!

teljesen kezdő hajós vagyok, bár jó 10éve bütykölök tankokat, és főleg figurákat! a hadihajók története érdekel már jó ideje, elég sokat olvastam utána mindenfélének, de a hajók összerakására eddig nem vállalkoztam, mert túl nagy falatnak tűnt.
régóta olvasom ezt a topicot, és gondoltam belevágok a hajó makettezésbe végre! be is szereztem nagy mennyiségű 1/700as japán hajót-mert ők a gyengéim. csak meg akartam köszönni azt a sok képet, amit saját műveitekről feltettetek, mert ez vett rá, hogy nekiálljak a dolognak!
köszi srácok!

Nem olvastam végig az összes adatot, de ha a Duilio és Cesare osztályok főfegyverzetére gondolsz az bizony 320 mm-es volt. E két osztály eset abban, hogy az I Vh-s formájából a IIVh-sba történő nagy átépítése során a főfegyverzet kaliberét is megváltoztatták, mégpedig a meglévő 12" (305mm) lövegek felfúrásával; technikailag ekkorát lehetett kihozni még biztonságosan a 12-esek A tube-jából-

Amivel viszont nem értek egyet az a pirossal kiemelt mondat az oldalon...a németeknél is volt bőséggel és szépszámmal "béna" vagy elvakult (pl. Kummetz v. szerintem Lütjens is) tiszt, aki pedig kicsit kreatívabb volt azt rögtön el is távolították (lásd Marschall).

A másik szerintem félrevezető mondat az olasz flotta gyengeségét illetőleg az a sok régi átépített egységre vonatkozó. Kérdem én, a fentebb említett két csatahajó osztályon kívül (amelyek mellesleg gyakorlatilag teljesen újáépültek, még a hajótest alakját is megváltoztatták) milyen régi és átépített egység volt még az élvonalbeli hajóiknál...?

Érdekesség, rengeteg pontatlan adattal... pl: 320 mm-es ágyúk :) ?
www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Olasz/Flotta/Reginamarina.htm

CSatahajós barátom!
Igen, remélem jönni fog a Hood. Abban bízok, hogy olyan készültségi szinten lesz, hogy "csak" a fegyverzet és a csónakok, meg néhány apróság (pl kötélzet)nem lesz addigra kész. A fő lövegtornyokat azért majd ráteszem, ha nem is tudom akkorra lefesteni őket. Jelenleg a parancsnoki tornyon az utolsó simításokat végzem.

Sziasztok!

Imi örömmel hallom hogy jön a Mighty Hood ;-)!

Takumi mester régebbijei közül megvan a Shinano-ról is pár képem illetve a Yamashiro '44-es verziója is elég kuriózum. Ez a Musashi amit Imi postolt annyiban különleges, hogy a legújabb tervrajzok és a Yamato roncs alapján felfedezett bulbaorral van...ja és mind 700-as méretarányú!

A 400 lepedő szerintem teljesen baráti ár érte, emberünk kb. az összes fellelhető fotomaratást, fém lövegcsöveket stb. felhasználja ami csak kapható+a munkadíja és már ott is vagyunk hogy bizony kb 10%ot ha keres rajta (ami japán viszonyok közt vicc, mármint 40k)...

Istenem!!! Micsoda hajók!!! Az a Fuso nagyon megfogott, hát isti, ahogy említetted reggel, ha lesz félkész kategória, akkor hozom a Fusót, egyébként is szándékomban volt.
Szami

Tévedsz kedves EDE, a "full hull" ellenére ez egy 700 -as Musashi... Különben úgy néz ki, ő is elég tempósan épít (PVB rekordjai azért nincsenek veszélyben...), mert már a Trumpi Richelieu -val is végzet, és azt tényleg nem régtől lehet megkapni (talán 2 hónapja).

Ráadásul, ha nem tévedek ez a korábbi a 350-es, lévén teljes hajótest. Úgy tudom csak a Sibuyan tengeren volt szürkére festve a fedélzet. Nem tudom, hogy gondolta a "parkettázást". Mindenesetre tényleg döbbenetes makett. Ha meg 400 lepedő az ára, szerintem nem lehet túl jól megélni belőle beleszámítva az építési időt. Plusz a szívem vérezne kiadni a kezemből.

Egyébként van olyan kategória hogy 'félkész makettek'. A lényeg hogy elhozod.

Ilyen félkész állapotban is be lehet nevezni? Nem tudom. Én inkább majd csak jövőre gondoltam. Most tinkább csak kiállítanám.

Simikém!
A nap híre! Még is csak ott lesz Óváron a Hood, és nem kell még 1 évet várni rá hogy élőben is láthassuk.
Kérdésem az lenne feléd -ha véletlenül elolvasnád a hozzászolásomat- hogy majd azon állapotában be is nevezed a versenyzők közé (erősítve a "magyar csapatot"), vagy csak kiállítani viszed?

kicsit én is hozzá szeretnék szólni a Sietős Péter elleni kampányhoz:))

Szóval nem ismerjük, nem tudjuk kinek a fia.

És lehet egy egyszerü, és abszolút elképzelhető verzió:

pl:
Peter egy nyugdíjas éveit tolókocsiban töltő, tehetős hajószerelmes. Semmi más öröme nincs csak a hajógyártás.

Ritka az az eset, amikor tudjuk, ki áll 1-1 mű mögött.

Én valamilyek nap láttam 1 350es Bismarckot. Nagyon össze lett csapva. dobozból építette, és majdnem olyan szinekkel festette, ami épp kéznél volt. A képeket látva rögtön leírtam a kollégát. Majd később elolvastam mit írt magáról. és döbbenve láttam, hogy a kolléga nem is kolléga, hanem kollegina! Ö ugyanis egy 12éves kislány volt.

üdv!

262 000 japán jen? Azaz több mint 400 000 Huf? Egy ilyen csöppségért? Nem rossz, nem rossz... bár a magyar árakat figyelembe véve, lehet reális. Volt/van ugyanis egy magyar vállalkozás, amely hajómaketteket készít megrendelésre, ez alapján...
A csatahajók korlátjait a főfedélzeten lehajtották harci bevetés alatt az első vh-ban? Vagy ez csak egyes hajótipusoknál volt bevett szokás? A magyar haditengerészet hajóiról látott képeken, számos hajónak lehajtott állapotban vannak a korlátjai. Ugyanakkor a modernebb hajóknál ezt nem figyeltem még.

Azt hiszem, ez ennek a japán mesternek egy korábbi 1/700 Musashi-ja (úgy látszik, kurrens "áru"). Ez se rossz, de azért látszik a fejlődés: az utóbbi kifinonultabb, szebb alkotás. A korábbin nagyon zavart a 127 mm-es (ott oldalt) lövegek ürméret feletti, kályhacsőre emlékeztető kivitele, az utóbbin ez már nagyon szépen sikerült. A tatfedélzet is sokkal klasszabb lett. Itt viszont szerintem a parkettázás igen erősen el van túlozva. Kíváncsi lennék, hogy most ezt mennyiért árulja?

Üdv a csatahajósoknak!!!
Mind a három gyönyörű munka, szerintem különösen is a Musashi (látszik, hogy a sokadik Musashi, már igencsak belejött...). A halcsontvázas repülőkabintetők és extra parketás fedélzet viszont nekem kicsit furcsa volt. Ez utóbbi a KGV -nél is visszaköszönt. Érdekes módon a Richlieu fedélzete viszont abszolut homogén lett.
Én megyek Móvárra, ha minden igaz. A Hood -ot is viszem... igaz, nem lesz teljesen kész, de már nem sok van vissza. Lehet, hogy hamarosan egy kis kedvcsinálónak készítek néhány képet is a mostani állásról.

Vazeg! Az államat még mindig keresem a földön. Ezek a 700-as hajók még 350 ben is durván mutatnának nem hogy így. És még én kapok mesterlevelet. Szégyenlem is magam.

Ha még nem ismernétek (klikk a "what's new"-k ra):

www.geocities.jp/takumifile15/index.html

Omami mesteréhez hasonló színvonalú munkák, igaz emberünk érdekes módon megvált eddigi darabjail elég szép summáért, elárverezte őket. Szóval ami most látható az oldalon az már a sokadik kollekciója.

Remélem minél többen jöttök Móvárra 3 hét múlva ;)!

Azóta ezt a felvételt, (is,) használja mindneki az első világháború tengeri ütközeteinek aláfestésére.
Láttam már az angol- német csatákhoz kötve is...

Időközben megkaptam a Hajja könyvkiadó egyik érdekességét a Császári és királyi hadihajókról. Nyilvánvalóan elsőként a Szent István és testvérhajói keltették fel az érdeklődésem. Rengeteg új infót olvastam a Szent Istvánról. A hajó sorsát - nagyjából - mindannyian ismerjük, ám a könyv beszámolója alapján érthetjük meg, miért is oly tragikus (és irónikus) az elvesztése számunkra. Az a szomorú nap az olasz haditengerészet hivatalos ünnepnapja 1939-től...
www.youtube.com/watch
Más - sztem lényegtelen, miként készíti el ezt a rengeteg makettet, mivel a minőségük hagy kivánni valót bőven. Minden bizonnyal a fazon célja, hogy elsőként készítse el - "látványosan" - ezeket az újdonságokat. Kicsit sokat foglalkozunk vele, ahhoz képest, h számos ezerszer színvonalasabb munka születik közben az oldalon...

Így van, ahogy mondod. Egy hajót két hét alatt összedob. Gondolj csak bele ! Gyakorlatilag új maketteket épít, tehát minimális tömítenivaló van rajtuk. Ő néha nem is használ. Összeállítja a darabokat, feldobja a rezet és lefesti az egészet.
8-10 óra alatt a festék megszárad és kész a makett. Aztán mielőtt még befejezné, már neki is áll a másodiknak. Több mint valószínű, hogy sok ideje van építkezni, ezért tud három hónap alatt hat hajót "vízretenni". Gondold át ! Milyen gyors lennél, ha mondjuk nem lenne a napi munkád vagy a családod ? Mikor építettem a Prinz Eugen-t elkezdtem irogatni a tényleges munkaórákat. Tudod mi derült ki ? Egy harmincórás építési folyamatot tíz nap alatt csináltam meg. Vagy például ittvan a Nimitz fedélzete. Amit a képeken láttál az kb. egy 6-7 órányi munka. Mégis hogy csináltam ?
Szombaton dolgoztam rajta négy órát, meg ma egy keveset. Ha mondjuk lett volna kitartásom (na, meg a húsvét kapcsán nem lett volna más dolgom is) akkor lehet, hogy az egészet összedobhattam volna szombat reggeltől, estig.
Sajnos tévedsz Lazarus ! Személyesen még nem találkoztam Peterrel, de képet már láttam róla. Valaha nem volt ennyire "sietős" :

www.modelshipgallery.com/gallery/users/peter-vanburen/pvb-index.html

Nem tudom miért, de az utóbbi időben vette fel ezt a stílust.

Helló!
Én inkább repülőkben utazom (egyszerűen nincs helyem a szobámban egy hajónak:), de egy kicsit másfelöl közelíteném meg "Sietős Péter" sebbeségi rekordjait. Ti úgy gondolkoztok hogy 1 ember csinálja ezeket, X idő alatt. És ha egy kissebb klub oldja meg az 1 adott hajót? X csinálja a festést, y összeállít, z felel a beszerzésért, etc... Egy kissebb manufaktúra, egy kitalált név mögött.
De ez csak egy ötlet...

Se-bíí!
3 hónap alatt 6 nagy hajó. Akkor 1 hajó 2 hét alatt meg van. De a kérdésem hogy hogyan! Meg lehet próbálni bárkinek 14 nap alatt 1 bármilyen 350est. Köszönöm a bizalmat Gáborom, de nem hiszem hogy a 10 hónapot le tudnám szorítani 14 napra. Még a ragasztással se végeznék.

Ja! Boldog névnapot Sebi!!! (Már ami még hátra van belöle). Szép a fedélzet!

De tudnád. Lenne napi 16 órád, ilyen színvonalon te is megcsinálnád. Inkább az a szomorú, hogy ilyen makettekkel rámehetne a minőségre. Ehelyett futószalagon gyártja őket, elemi hibákat vét és kétlem, hogy élvezné az egészet. Mintahogy az elmúlt három napban én is lassan és élvezettel haladtam az építéssel :)

Imre Mester!
Elfogadom a cáfolatodat, de ettől még mindig nincs megfejtve a rejtély. Buren barátunk idáig 2008-ban -3 hónap!!!-csak a következőket építette:
350-Nagato
350-Bismarck
350-Ohio SSBN-726
350-Takao
350-John W Brown
350-Soya
Ha napi 16 órában makettetznék, akkor se tudnám ezt produkálni! Főleg nem ilyen minőségben (a hibák ellenére is). Szóval várom a tippeket a megfelytésre. De az biztos hogy ilyen sebesség mellett nem lehet élvezni a makettezést.

Pisti Mester!
Meg kell, hogy cáfoljalak: pl ez a Soya a Hasegawa cég újdonsága (újabb, mint a Nagato), még csak nemrég mutatták be. Tehát nem valószínű, hogy ez neki már hónapok óta össze van rakva.

Hát bajtársak ok-ok hogy nem minden a legszebb ezeken a gyorsépítésű hajókon, de én ha a legaprólékosabb és legigényesebb formámat hozom, akkor se tudok ilyet produkálni néha.Pedig igyekszek higgyétek el...

Somogyi Úr!

Én rájöttem a trükre. Mivel szerintünk lehetettlen ilyen hajókat 2-3 hét alatt kivitelezni (akár milyen minőségben is), így a hajók nem most készülnek, ha nem már korábban öszzerakta őket, de csak most teszi föl őket a netre 2-3 hetente. Nekem fél év is kellhet míg "rákészülök" egy munkára.(maratások beszerzése,dukumentációk és fotók letöltése, stb ...). Akkor neki ez 1-2 nap max?! Na ne! Szóval szerintem "itt van a kutya elásva".

Nemhogy áttérne 1/700-asba, abban van mit csinálni. Kíváncsi lennék rá, hogy menyi időbe telne neki és milyen minőséget produkálna.