Javaslom ékszerboltok felkeresését és az ottani felhozatal alapos átvizsgálását. Legutóbb nagyon szép "anker" láncot láttam fehéraranyból potom 30 rugóért... persze inkább csak az ezüstöt érdemes preferálni. Azt lehet, hogy megúszod 1-2 e pénzből. Elvileg tehát az "anker" lánc volna a tökéletes, de lehet, hogy olyat nem találsz; akkor be kell érni egy hasonlóval.

Csatahajós!

A Viribust már ismertem, tényleg nagyon szép. A másikat még nem, úgyhogy köszi a linket! Nem ismersz olyat, ahol hordozók is vannak?
Egyszer egy grafikus kért itt tőlünk segítséget, mert dunai monitorokat akart 3dmodellezni. Vajon mire jutott?

Sziasztok!

Nekem nagy hiányom van horgonyláncból, szeretnék kis segítséget kérni, hogy honnan tudnék beszerezni, 1:100 méretarányban kellene.

Segítségeteket előre is köszönöm.

Ha már CGI akkor még ajánlom ezeket is, szerintem még jobbak ;):
http://www.viribusunitis.ca/

Innen sok ismerős lehet Iminek, Sebinek és zs180nak:

www.3dhistory.de/

Végülis ez is hajómodelezés:www.warspite.dk/gallery_01.htmés valószínűleg semmivel sem könnyebb, mint a műanyag, vagy a papír. Egyébként a nyugalmazott dán haditengerészeknek is lehet bőven szabadideje.

Ha valakinek felcsigázta a téma az érdeklődését, még tudom ajánlani:www.dreadnoughtproject.org/

Dcsabesz!
Köszi szépen ezek nekem tökéletesek,ugyanis nekem az elrendezése miatt kellenek.A jobb oldalt megvan,de a bal oldalt képekre van bontva,és abból nem igazán bírtam kivenni az elrendezésüket,hogy melyik milyen távolságra van a másiktól,hova esik stb.Szóval ezzel most sokat segítettél,így már "képben" vagyok vele.
Amúgy a látottak alapján elég jó lesz a hajó.
Üdv!

Ha jobb miőségű kellene akkor meg kell várni a hétvégét amikor természetes fénynél tudok képet készíteni.

Nos megcsináltam azokat a képeket. Az első lesz a jobb oldal a második a bal.

Hello !

Még semmi. Az utolsó állás az, amiről emailt küldtem.

Sebi!

Mi újság a szállítmánnyal? És majd egy telefonszámot is írj légyszíves, felhívnálak az átvétel miatt.

Ok küldök, de ha nem baj nem biztos hogy még ma, lehet csak holnap tudom elkészíteni.

Sziasztok!
A minap sikerült egy számomra értékes zászlót beszereznem.150x90 cm.
Dcsabesz!
Tudnál nekem küldeni képet a Bismarck vízvonal alatti hűtőrendszeréről?Mindkét oldaláról kellene a közepén a stabilizátor fölött.Köszi!

Biztos van ebben vmi, de ahogy elnézem Te nyugodt vizen hajóztál. A tengeren más a helyzet, most nyáron tapasztaltam, hogy nem mindegy melyik óceánon (tengeren) milyen időjárási körülmények közt halad a hajó. Pl. a Jón-tengeren még "szabályosan billegett" a hajónk, az Adrián már jóval kiszámithatatlanabbak voltak a hullámok. A hullámokkal a hajó haladási irányának bezárt szöge is számit, megesett, h az arcunkba felcsaptak az nagyobb hullámok a hajóorrnál. Bár a csatahajóknál az nyilván teljesen más lehetett, ugyanis sokkal nagyobb hajókról van szó.
A téma amit feldobtál és megfigyeltél azonban érdekes. Felmerül bennem a kérdés a dioráma készitőknél. Miért mindig nyugodt vizeken haladva "ábrázolják" a hajókat? :) Sokkal izgibb egy a viharos tengeren haladó hajót elkészíteni, ahogy az orra belefúródik a vizbe... bár ez biztos túlságosan "perverz" már tőlem...
smmlonline.com/members/mainbrace/jim_baumann/konig.html
Bár ezen a képen is csak a hajó kelt hullámokat a nyugodt vizen, sztem baromi jól néz ki, a viharos háttérrel a König.

Sziasztok!
Tegnap utaztam az IJN Kelén fedélzetén Balatonfüred-Siófok között. Hazafelé a fedélzetről jól lehetett látni a hajó által keltett hullámokat. Le is rajzoltam. Tanulságos volt, mert érdekes jelenségeket figyeltem meg:
1. a kettes-hármas elrendeződésű hosszanti hullámok között, amelyek a hajó orr részén keletkeznek és hátrafelé haladva egyre szélesednek, nos, kereszt irányban is születnek kisebb hullámok.
2. a kialakult nagy hullámok spirálisan mozognak
3. a hajó oldalánál középtájon furcsa örvényeket láttam, melyek igen félelmetesek, gyorsan keletkeznek, majd eltűnnek
Remélem segítettem azoknak, akik esetleg vizet pakolnak a hajójuk alá. Élőben látva sokkal jobban megfigyelhető a hullámok keletkezése és kinézete a hajó körül. Persze a hajók mérete, sebessége befolyásolja a jelenséget, de mivel a Balatonon nem volt ott az Akagi, így a kis Kelén is segített nekem. :)
Sz.

Ez igen, ez egy elég szép munka! Különösen látványos a kötélzet. Csak néhány apróbb hiba tünt fel: pár kisebb illesztési probléma a másodlagos lövegek beépítésénél; ill. szerintem a csónakot biztosan nem az itt látható módon tették vízre, vagy emelték be. De ezeket leszámítva tényleg szép alkotásnak tűnik.

Dcsabesz!
Ja azt elfelejtettem azaz rosszul írtam,hogy a merülési mélység az nálad 28mm,ugyanis mindig a teljes merülést festik fel a hajóra,s mikor üres,akkor a vízvonal festése a víz fölött látszódik.Bocsika!
Üdv!

Dcsabesz!
A Bismarck esetében a fedélzet nem párhuzamos a vízvonallal.Az orr lejt a közepe felé,majd ismét emelkedik a tat felé.Az orrnál erősebben,a tatnál enyhébben.Szóval én úgy oldottam meg a vízvonal kérdését,hogyaz összeragasztott hajótestet leteszem egy teljesen sík lapra.(például asztal)Az asztal széléhez van egysíkban a hajó oldala.Mérőszalaggal,vagy vonalzóval az asztal lapjától felmérem a merülési mélységet,és cerkával megjelölöm végig a hajótest oldalán.1:350 ez a magasság (azaz a merülési mélység) üresen:26mm,harcrakész állapotban 28mm.Valamelyiket mérd fel a hajótest oldalára.De végig ennyinek kell lennie!Nem kötelező folytonos vonallal,csak bizonyos távolságokra.Ezt játszd el mindkét oldalon!Majd szigszalaggal ragaszd le a vonalat tekintettel a vízvonal vastagságára.A legtökéletesebb akkor lesz ha a hajótestet kézbe veszed és szem magasságban emeld magad elé!Srégan tartsd a hajótestet,hogy az orr és az oldala látszódjon!Itt ki fogja adni a szigszalag egyenetlenségét,amit így korrigálni tudsz.Az orr még hagyján,de a tat "negyed gömb" formája miatt húzós lesz.Ugyanis itt "elcsúszik" a vízvonal,azaz ha felfordítod gerinccel felfele azt veszed észre,hogy vastagabb lesz.
Remélem érted,de ha nem hívj fel bátran,úgyis éjszakás vagyok ma.
Üdv!

És hogy maszkolom ki azon a hullámos hajótesten a helyét?

A vízzel párhuzamos.Ritka az olyan hajó, ahol a fedélzet teljesen egyenes...

350-es nagato!

www.modelshipgallery.com/gallery/bb/ijn/nagato-350-zk/zk-index.html

Hali!

Az volna a kérdésem, hogy a hajótest oldalán lévő vízvonalat milyen technikával kellene kijelölni?
Párhuzamos a fedélzettel ugye?
Persze úgy, hogy a tat-tól a "A" lövetoronyig egyenes a fedélzet és ezzel fut.

Dcsabesz!
Persze,hogy érdekel a hajó!Akkor majd egyeztetünk,hogy mikor aktuális a "dísz szemle".Addig is jó építgetést!

Azért - hogy szokásomhoz híven egy kicsit rosszmájú legyek - a fotók és a makett készítője nem csak ügyes volt, hanem elég okos is: nem készített fotókat a tatfedélzet feletti igen bonyolult rácsszerekezetről... vajon miért..? Persze felülről a látványos rep.fedélzet mindent jótékonyan eltakar.
Különben a Hasegawa 350-es Akagi-nál már orvosolva lesz ez a probléma: komplett maratott lapokat adtak ki e "kis részlet" feljavításához.

Barátom! Az ügyességed már meg van hozzá, de ehez a színthez már a törelemből kell nagyon sok! Ahogy Simi kollégánk mondotta egyszer. Az én Akagimnál ezt a maratott-lukazott fedélzetet hiányoltam nagyon, de valami iszonyat ára volt, úgy hogy inkább hagytam.

Szia Laci!

A hajó most kicsit félre van téve, mert rendeltem lépcsőket és azok megérkezését várom. Illetve épp a hétvégén szeretném lefesteni a hajótestet és az fedélzetet. Szóval, ha minden jólmegy vasárnap teszek fel egy-két képet.
Egyébként, ha tényleg érdekel a hajó szívesen megmutatom, megbeszélhetünk eg időpontot. :-)

Valami elképesztő, amit összehozott ez az ürge az Akagival. Egyszer majd én is ilyen ügyes leszek ;)

Ha nem lenne a méretarány feltüntetve, egészen biztosan 1/350-esnek nézném. Gyönyörű makett. Érdemes megnézni még Jeff Lin hajóit, igaz korábban volt már róla szó...neki szintén van egy hordozója összerakva, az IJN Chitose, hát az is ehhez az Akagival egyenértékű.
Sz.

www.geocities.jp/takumifile15/akagi1.html

Hát azt hiszem ez az egyik legmeggyőzőbb Akagi amit idáig 700ban láttam...

Dcsabesz!
Mi a helyzet a hajóval,hogy állsz vele?Gondoltam,ha decemberben lesz időm,akkor megnézném.Persze ha neked is jó.Mondjuk még odébb van december,de időben szólok.
Üdv!

Az Atago és a Kongo osztályt kiemelném mert azok AEGIS hajók , tehát egy amcsi Arleigh Burke-kel egyenértékűek. A másik kettő nagyjából egy Spruance-hoz mérhető, csak modernebbek. Továbbá a listából hiányzik a Hyuga (bár lehet még nincs szolgálatban...)

EDE!
Hát igen, nagy mozgás van most az össze tengerészetnél, új játékosok jönnek 10-15 éven belül a komolyabb ligába. És én nem írnám le az oroszokat sem, biztos hallottátok hogy nagyszabású hadgyakorlat lesz megint Venezuelánál mint anno a régi "szépidőkben". Megy a Nagy Péter meg talán a Kuznyecov is a nagyvasak közül.

Simi!

Asszem pont zs180 barátunk mondta egyszer az Akagira, hogy annyira ronda hogy már szép :) ne ez a Kaga is ilyesmi, bár nekem a végső verzió tetszik a legjobban.

Na akkor van nekik mit a tejbe aprítani...
Ezek szerint én úgy le vagyok maradva,mint ősember a NASA-tól.

Üdv Urak!
A jelző lobogók méretét tudja vki?

Hello!

A mai modern japán flotta jelenlegi állása (nem semmi :-)):

Guided Missile Destroyers (DDG)
Atago class destroyers (2 in service) (愛宕)
Kongō class destroyers (4 in service) (金剛)
Hatakaze class destroyers (2 in service) (旗風)
Tachikaze class destroyers (2 in service) (太刀風)

Destroyers (DD)
Takanami class destroyers (5 in service) (高波)
Murasame class destroyers (9 in service) (村雨)
Asagiri class destroyers (6 in service) (朝霧)
Hatsuyuki class destroyers (11 in service) (初雪)

Helicopter Destroyers (DDH)
Shirane class destroyers (2 in service) (白根)
Haruna class destroyers (2 in service) (臻名)

Destroyer Escorts (DE)
Abukuma class destroyer escorts (6 in service) (阿武隈)
Yubari class destroyer escorts (2 in service) (夕張)
Ishikari class destroyer escorts (1 in service) (石狩)

Submarines (SS)
Oyashio class submarines (11 in service) (親潮)
Harushio class submarines (7 in service) (春潮)

Amphibious Forces
Osumi class LST (3 in service)
Yura class LSU/LCU (2 in service)
Yusotei class LCU (2 in service)
YF 2150 class LCM (2 in service)
Landing craft air cushion (6 in service)

Minesweepers
LCAC of Osumi class LSTYaeyama class ocean minesweepers (3 in service)
Uwajima class MSC (coastal) (9 in service)
Hatsushima Class MSC (coastal) (4 in service)
Sugashima Class (coastal) (12 in service)

Patrol
Hayabusa class (PG:Guided Missile Patrol Boat) (6 in service)
1 go class (PG:Guided Missile Patrol Boat) (3 in service)

Kashima class training vessel Kashima
Auxiliary
Masyu class (AOE:Fast combat support ship) (2 in service)
Towada class (AOE:Fast combat support ship) (2 in service)
Kashima class (TV:Training Vessel) (1 in service)
Yamagiri class (TV:Training Vessel) (2 in service)
Shimayuki class (TV:Training Vessel) (1 in service)
Asashio class (TSS:Training Submarine) (1 in service)
Yukishio class (TSS:Training Submarine) (1 in service)
Kurobe class (ATS:Training Support Ship) (1 in service)
Tenryu class (ATS:Training Support Ship) (1 in service)
Chihaya class (ASR:Submarine Rescue Vessel) (1 in service)
Chiyoda class (AS:Submarine Tender) (1 in service)
Asuka class (ASE:Auxiliary Ship Experiment) (1 in service)
Kurihama class (ASE:Auxiliary Ship Experiment) (1 in service)
Hibiki class (AOS:Axiliary Ocean Surveillance Ship) (2 in service)
Hiuchi class (AMS:Auxiliary Multipurpose Support Ship) (1 in service, 2 under construction)
Shirase class (AGB:Auxiliary Ice Breaker) (1 in service)
Nichinann class (AGS:Oceanographic Research Ship) (1 in service)
Suma class (AGS:Oceanographic Research Ship) (1 in service)
Futami class (AGS:Oceanographic Research Ship) (2 in service

momi

Csatahajós!

Azt hiszem újfent lenyűgöztél mindenkit szaktudásoddal! (Azért Sebi sem piskóta!)
Gondolom számotokra nem újdonság, hogy az indiaiak komoly repülőgéphordozó flottát akarnak építeni, és a kínaiak se véletlenül vásárolgtják meg a leselejtezett hordozókat.
Ja! meg nem semmi az új brit hordozó sem! Úgy néz ki, lesz egy kis átrendeződés a világtengereken. Remélem, azért nem esnek egymásért a világ újrafelosztásáért!

Nem semmi kérem!Szerintem ez még mai szemmel is elég impozáns.Brutális.

A kép meg lemaradt...

Egyszer egy könyveben talákoztam egy archiv fotóval, ami a Kaga-ról készült a 20-as évek végén. A füstöt - mint valami dupla sportkipufogón - két bazi nagy csövön vezették ki hátul a tatnál. Időközben a neten is sikerült rábukkanni az ominózus fotóra. Nekem (és szerintem zs180-nak is) ez a verzió jön be a legjobban...

Upsz!
Akkor egy kicsit lemaradtam az eseményekről a hordozókkal kapcsolatban.Magát a tengerészetet tudtam,hogy van nekik,csak én azt hittem,hogy "egy-két" rakétacirkáló és ennyi.Meg hát amúgysem nagyon hallat magáról japán ezen a téren.Mindenesetre köszönöm,hogy fölvilágosítottatok ezügyben!
Sebi,Csatahajós!
Az általad írt téma teljesen új számomra,ezt nekünk nem tanították anno a suliban,mint ahogy sok mást sem.Köszi mégegyszer nektek!

:D előferdül...amúgy állítólag 4 Hyuga osztályú hajó lesz összesen, szóval nem kispályáznak a japók ezúttal sem. Gyakorlatilag a térségben nekik van a legütősebb flottájuk per pillanat (főleg ha az állandóan Yokosukában állomásozó amcsi CV köteléket is idevesszük - aminek az alapja ugyebár e hónaptól már a CVN-73 G. Washington), bár a kínaiak és az oroszok komoly ellenfelek.

Szerintem amúgy a technológiájuk meglenne a japánoknak egy mostani hordozó építéséhez, és a pénzük is, csak igazából nincs rá szükségük amig amerika ott áll mögöttük. Ezek ak is ál CV-k meg jók téjé hajkurászásra ha mégis beüt a háború.

Látom sikerült jó lassan írnom :D

Hát, ha teljesen megtiltják nekik, akkor hogy gyárthatnának hadihajókat ? Szóval a japánok azért nem foglalkoztak sokáig ezzel a témával, mert egyrészt elegük volt a háborúból. Az 1947-ben elfogadott új japán alkotmány egyik paragrafusa kimondta, hogy a japánok elutasítják a háborút, mint a nemzetközi viták eldöntésének eszközét. Másrészt a békeszerződés megtiltotta nekik hadsereg és tengerészet fenntartását. Persze aztán ahogy a hidegháború kiteljesedett, úgy oldották fel fokozatosan a tilalmakat. 1954-ben megalakult a JMSDF, vagyis a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erő. Először az amerikaiaktól kaptak rombolókat, tengeralattjáró elhárításra, aknatelepítésre és szedésre. Aztán 1956-ban megjelent az első saját építésű romboló, a Harukaze. Azóta a japánok egész jó kis flottát építettek, de szigorúan csak azokra a feladatokra, melyekről fentebb írtam. A csúcsot a Hyuga nevű hordozójuk tartja, melyet tavaly augusztusban bocsátottak vízre:

www.liveleak.com/view

Építése elég nagy vihart kavart, mert az alkotmány már említett paragrafusa szerint, nem lehet támadó eszközt építeni és ez annak számított volna. Végül úgy szerelték fel, hogy helikopter-hordozó legyen, így egész kicsi a támadóképessége és még belefér a tiltásba.

Laci!

Valóban, a japán alkotmány tiltja repülőgép hordozók építését, de pont 2007-ben bocsátották vízre az első teljes rep. fedélzetű AEGIS cirkálójukat, Hyuga néven. Ez végső soron tekinthető egy mini repülőgép-hordozónak valós csapásmérő képesség nélkül (legalábbis amíg nem kap F-25ösöket :D).

Szami!

A kérdés jogos, eredetileg függőleges volt mind2 kémény természetesen, de mivel a Nagato hatalmas felépítményt kapott egyedülállóként 6 lábú árboccal ezért áramlástanilag kedvezőtlen volt a mögötte kialakult örvénylés, ami az első kéméyn füstjét szinte belepaszírozta a felépítménybe, ami természetesen a hajó igen komoly méretű és elég különleges távmérőjét egy csapásra használhatatlanná tette, gyakorlatilag megfosztva a hajót a hatékony tűzvezetéstől.

Ezért döntöttek úgy hogy a kéményt hátrafelé döntik és így növelik a távolságot ill a felépítmény szívóerejét maga mögött. Első körben egyébként a többi japán csatahajón is jól imsert, általam püspök-süvegnek becézett kéménysapkákat próbálkoztak, de a Nagato-kon nem volt elég ezért kellett ez a radikálisabb megoldás.

Egyébként az eset nem egyedi, a brit QE osztályú csatahajókon is a 20-as évek beli átépítéskor hasonló formát öltött az elülső kémény, igaz ott egybe is kapcsolták a kettőt.

Egy biztos, a spéci kitekert kémények nagy mesterei a japánok voltak és szerintem elég ízlésesen is csinálták, az mellett hogy egy markáns karaktert ad a hajóiknak.
Főleg az ATago osztályú cirkálóükon érdemes megnézni hogy az elülső kémény hol is jön fel a főfedélzet fölé...gyakorlatilag végig fut vízszintesen a kastály szerű felépítmény alatt.

Még a hordozós kéményre visszatérve egyébként a rendszer nem volt tökéletes természetesen, mert a spray rendszer elromlott illetve sérülékeny volt bombatámadás esetén, gyakorlatilag a további repülőtevékenység beszüntetésével járt.
Ezért döntöttek végül a felépítménnyel rendelkező hordozó osztályoknál úgy (Junyo,Taiho,Shinano) hogy a felépítmény része lesz a kémény és kifelé döntik, egy egy elég jó megoldást találva, amit az amcsik csak a legeslegutolsó hagyományos meghajtűsú hordozójukon, a CV-67 J.F.Kennedy-n másoltak le.

Ugyan már admirális úr! Én köszönöm a kiegészítést és a pontosítást. Nagyon hasznosak. Ha már a kéményeknél vagyunk: régóta nézegetek képeket a Nagato 1920-as 30-as évekbeli állapotáról és feltűnő a két kéménye közül az elsőnek az ívelt formája. Miért változtatták meg?
Sz.

Na az már biztos volt a 2.világháború idején is,hogy a japán tengerészeti flottáé volt a legnagyobb akkor( gondolok itt az anyahajókra ).Arról nem is beszélve,hogy igen nagy fejlesztésen ment keresztül,és egyéb technikai megoldások terén is igen jó volt.Már csak azt nem értem,hogy miért nem folalkoznak vele most.Igaz a háború után teljesen megtiltották japánnak a hadianyag gyártást,de azért mégis...Ez nagy érvágás lehetett nekik.
Szerintem csak meg kellene védeni egy esetleges támadástól magukat.

Azt el is felejtettem kommentálni itt a nagy okoskodásban hogy egyébként gyönyörű a kit, csak nagy kár hogy a fa deck-ért még 9800 Yen-t le kell szurkolni (kb. 20k) :( és akkor még a temérdek maratásról nem is beszéltünk...

Isten ments, hogy belekössek a véleményedbe, e ez így nem teljes.

A kémény azért volt ilyen alakú, hogy távol tartsák a füstöt a leszálló repülőgépek besiklópályájáról. Ezzel rengeteget kísérletezett mind a 3 hordozós haditengerészet.

A festményen is azért néz ki úgy mintha víz folyna ki, mert valójában így is van, ugyanis hidegvíz permettel hűtötték meg a forró kéménygázokat/gőzöket és így a hirtelen lehűlő gáz lefelé áramlott ki. Ha jól emlékszem a Hosho-n és a Langley-n is ilyen megoldást alkalmaztak, a Kaga először a britek megoldásást vette át a hosszú, hátranyúló füstcsövekkel ami 2 szempontból sem volt ideális: tól sok helyet foglalt a hangárból és túl forrón tartotta azt.

Ami a japán üzemanyagrednszert illeti az hajónkét változott a anyg hordozóiknál, de most így fejből ha jól emlékszem az Akaginak valóban csak a rep.fedélzetén voltak töltői, viszont én nem tudok semmiféle fedélzeti oltórendszerről.

Ezt a fa fedélzet dolog tévhitet is helyretenném egy kicsit. Természetesen szó sincs arról hogy teljesen fa lenne a fedélzet, sőt, ez mindössze a repülőgépek futóművét kímélő illetve bizonyos fokig csúszást gátló burkolat volt, ami igenis masszív acélalapokra épült. Nincs olyan fa gerenda ami kibírná alátámasztás nélkül egy 3-5 tonnás gép "becsapódását" 120-al. De pont a japánoknál már nagyon korán jellemző volt a beton feltét (lásd Kaga, Soryu, Hiryu - csak az Akagi nem :)). Ettől még persze sebezhető volt a fedélzet, de azért senki se arra gondoljon hogy egy 8cm-es fa gerenda volt az egész, néhol acélgerendákkal alatta.

Csak ámulok-bámulok, mennyi új 350-es makettet dobnak piacra, és ráadásul milyen igényes kivitelezésben. Mikor a Tirpitzet készitettem (ill. előtte, mikor szemezgettem vele) kizárólag a Tamiya hajói voltak széles körben elérhetők. Nagy "durranásnak" is számitottak még a kilencvenes években is...

Biztonsági okból tervezték úgy a kéményt ahogy pl az Akagin is látható. Mint ismert, a japán repülőgép hordozók fedélzete nem volt páncélozott, sima fa fedélzettel rendelkeztek, ehhez szorosan hozzáépült az üzemanyag ellátó rendszer. Ez így önmagában már magas tűzveszélyességi szintet ért el. Külön érdekesség, hogy a repülőgépeket csak közvetlenül az indítás előtt emelték a fedélzetre a liftekkel, idejük java részét a zsúfolt hangárokban töltötték, viszont nagy számú ventillátor gondoskodott a szellőzésről. Volt egy vízpermetező rendszer is, amely a felhevült fedélzetet hűtötte. Szóval elsősorban a fokozott tűzveszély miatt volt olyan érdekesen oldalra kinyúló a japán hordozók kéménye.

Úgy tűnik a képen mintha valami folyna ki a csőből.

Pfff!Na ez sem egy megvetendő hajó.Nem semmi ezt sem megépíteni,még maket formájában sem.
Dcsabesz!
A japánoknál bevett szokás volt ez a kémény megoldás.Ez sem foglalja a helyet.Igazam van Simi?