<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
csatahajós | Adatlap | 432470 | 2010. február 15. 12:40 | ![]() | |
uzsee | Adatlap | 432469 | 2010. február 15. 12:24 | ![]() | |
Oké. Ma megmutattam a múltkori képeket makettes munkatársamnak is. Csak azt jegyezte meg, hogy nem vágtam le eléggé a korlátok kötélzetét a végén és hogy a létrákat meg az ajtókat tegyem kontúrosabbá egy sötétebb színnel. Este majd rakok fel képeket a hétvégi állapotokról. | |||||
EDE | Adatlap | 432468 | 2010. február 15. 11:51 | ![]() | |
Essex! Már nézegettem a neten. Hát nem egyszerű a dolog. De találtam egy több oldalas anyagot, ami pont erről szól. De pl, a Hancockról csak anyyi van, hogy 45 áprilistól voltak rajta Corsairek, azt jóvan. Asszem ez az egyetlen long hull. A Trumpeter meg nem mindig találta el a gépeket. SBD-t, meg F4U-t adnak olyan hajóhoz, amin sosem volt, amin meg volt, ahhoz meg nem adják. Pl. Ticonderoga kap Corsairet, a Hancock meg nem. Amúgy köszi. | |||||
SImi | Adatlap | 432467 | 2010. február 15. 11:24 | ![]() | |
Azt szerintem észre kellett vegyék a Bismarck-on, hogy milyen furcsán tüzelnek PoW-ről (bár erről lehet, hogy nincsenek dokumentumok). L. Kennedy azt írja (nem biztos, hogy hiteles, annyira hihetetlen), hogy ritkán vett 3 (!)lövegnél több egy-egy sortűzben a PoW-en. Ezt csak észrevették. Teszt-kérdés: a KGV már '40 őszén szolgálatba állt, ott lett volna idő tesztelni, mégis a Bismack elsüllyesztésénél eszméltek ők is, hogy gondok vannak. Nem is beszélve a DoY esetésől, hiszen lett volna idő tesztelni 1943.dec.26-ig az ismert problémák fényében. Szerintem azért itt voltak mulasztások. Valószínűleg a kapkodás és a "tűzoltás". | |||||
Essex | Adatlap | 432466 | 2010. február 15. 10:43 | ![]() | |
Majd megnézem, mekkorának kell lennie. EDE: Sajnos nem volt időm a Corsair-es Essex-eknek utánanézni, viszont arról, hogy melyik modellből tudsz kiindulni, általánosságban egy-két szót. Én csak a Yorktown-t ismerem, de az biztos, hogy az Essex semmiképpen nem lenne jó, mert mint írtad is, ez a nagyon korai verzió. A Franklinről nem tudom, hogy a modell mikor állapotot szeretne ábrázolni, és hogy mennyire pontos. A Yortktown-on 1945 májustól voltak (ha jól emlékszem), viszont a modell egy 1944 október előtti és utáni állapotok vegyítése, plusz amit nem csináltak meg, szóval alakítgatni kell rajta. A többit nem néztem, azt sem tudom, az adott időbeli állapotokról mennyire lehet jó anyagot találni? Mindenesetre alaposan át kell tanulmányozni az eredetit és a modelleket, és amelyik a legközelebb van hozzá, abból kell kiindulni. Olyat is meg lehet csinálni, amit elvileg nem adtak ki modellben, végülis az egyedüli igazán döntő eltérés a rövid/hosszú test, meg még kizáró ok lehet a Ticonderoga (meg esetleg a Hancock) nagy fedélzeti kivágása. Ha majd lesz egy kis időm, akkor azért nézegetem a témát, csak így "kívülállóként" nehéz, azaz ha az ember nem mászott bele egy konkrét hajóba. Mondjuk nekem azért talán könnyebb... :-))) (A Yorktown-nál a modell vs. eredeti nézegetése több hetes meló volt eddig, és egyes részletek rejtelmeibe még így is csak az adott rész építése során fognak belebotlani.) | |||||
csatahajós | Adatlap | 432465 | 2010. február 15. 10:39 | ![]() | |
Hát a gond főleg az időhiány volt, a KGVnél még csak-csak lett volna idő, de a PoW ugyebár frissen jött a hajógyárból szinte, tehát az is kész csoda volt, hogy ilyen hatékonysággal tudott működni. Normál esetben minimum 5-6 hónapnyi bejáratási periódus kellett a legjobb esetben is (értsd ha nincs semmiféle technikai gixer), itt meg ugye nem erről volt szó. De volt ennél rosszabb, pl a North Carolina és a Washington próbajáratai majdnem egy évet csúsztak a vibrációs problémák miatt, szélsőséges esetben a North Carot is bevethették volna aBismarck ellen, mert technikailag készen volt a hajó, csak éppen nem működött minden ahogy kellene :). Sajnos több képem nincs arról, mert vitrinben volt és baromi nehéz volt fotózni reflexió nélkül. Viszont a Campbel féle Naval Weapons of WWII címlapján van egy ábra egy ugyanilyen toronyról, azt megpróbálom majd beszkennelni. Nos ez a Lütjenses kérdés érdekes. Eleinte én is ezmellett voltam, viszont ha a aprancs betűjét vesszük, Lütjens dolga a kereskedelmi hajók elleni hadviselés volt. Ha nekimegy a PoW-nak akkor kockáztatta volna a hajója éppségét (ők ugye nem tudhatták hogy a PoW-n milyen állapotok uralkodnok lövegtoronyügyileg). Azon kívül, hogy a PoW.-t elsüllyeszteni eltartott volna egy jódarabig az értékes muníciót is elhasználta volna, magára engedte volna a két közelben lévő angol cirkálót és Tovey főkötelékét is a kelleténél közelebb (persze ezt megintcsak nem tudhatta). Egyszerűen a németek csak az állandóan mozgásban levéssel és a sebességfölényükkel tudtak operálni az elképesztő számbeli hátrányuk miatt és ezt viszont Lütjens nagyon is jól tudta. Ha megáll és további sérüléseknek teszi ki hajóját, akármenyire jelentéktelenek is, a kummulativ hatás és a mission kill (ellövik a tűzvezető távmérőt pl) kockázata túl nagy volt, nagyobb az ésszerűnél. Tehát ha nehéz is lenyelni, Lütjens jól döntött, hogy nem ment neki a PoW-nak. Az már más kérdés, ha visszafordul Norvégia felé (a Prinz Eugent meg elengedi egyedül), jó eséllyel megmenthette volna hajóját egy későbbi áttörésre a Tirpitz-cle és az addigra rendebhozott Scharnhorst-Gneisenau párossal, én legalábbis így utólag okoskodva (ami persze a legkönnyebb) ezt tartom a legjobb megoldásnak. Az persze megint más kérdés, hogy egy későbbi áttörésre pontosan mikor kerül sor, mert feltehető, hogy a Hood elvesztése után az angolok még durvább erőket kötöttek volna le Scapa Flowban, mint a valóságban a Bismarck akció után a Tirpitz kitörésétől félve. Na de ez már tényleg nagyon off topik itt, úgyhogy be is fejezem... :) | |||||
SImi | Adatlap | 432464 | 2010. február 15. 09:54 | ![]() | |
Szia Ákos! Köszönöm a választ! Nagyon klasszak a képek, különösen a "bontott" lövegtotony. Van esetleg még róla kép? Azt nem értem, hogy miért éles helyzetben kellett kiderülnie a hiányosságoknak? Előtte nem teszteltek tisztességesen? Ha Lütjens nem ragszkodik mereven a kapott parancshoz, simán kinyírhatták volna a PoW-t is leginkább ezen problémák miatt. | |||||
csatahajós | Adatlap | 432463 | 2010. február 15. 00:51 | ![]() | |
Szia Imi! Nos én is úgy tudom, hogy a DoY-nak voltak még problémái a Scharnhorst elleni ütközetben, de ezek már közel sem voltak annyira súlyosak, mint a PoW és a KGV Bismarck elleni akciójában való teljesítménye. Leginkább arról volt szó, hogy egy egy löveg kihagyott egy sorozatot. Mellesleg ez azért nem olyan hallatlan dolog egy csatahajónál, az elmélet tűzerőnek ritkán sikerül tartósan a 80%-ánál többet hozni. Erre a US Navy teszteket is végzett a USS Idahon, King admirális kérésére. A két első lövegtorony 6 ágyújával végezték a tesztet, csövenként száz lőszer felhasználásával, összesen 156 sorozatot lőttek, amiben mindössze 20 esetben tudott minden löveg egyszerre tüzelni, igaz 57 esetben már legalább 5 löveg egyszerre sült el (a szimulált lőtáv 20km körül volt). Tudomásom szerint egyébként a KGV-ken csakis kizárólag a 4-es tornyokkal adódtak problémák az igen komplex lángvédelmi ajtók és lőszerfelvonók miatt. A Belfast fedélzetén volt szerencsém egy "robbantott" makettet látni egy ilyen 4-es KGV féle lövegtoronyról, hát impresszív mit ne mondjak. Szerintem nyugodtan kijelenthető hogy technikai összetettségben a csatahajó korszak legbonyolultabb lövegtornya - éppen ezért a sokáig tartó gyerekbetegségek érthetőek valahol. | |||||
SImi | Adatlap | 432462 | 2010. február 14. 23:28 | ![]() | |
csatahajós! Köszön a hozzászólásodat. Ebből is sokat tanultunk. Azt szeretném kérdezni, hogy kb mikorra sikerült a 14'-es lövegtornyokat a briteknek problémamentesen működtetni? Csak a háború végére? A problémák csak a négyes tornyokra volt jellemzőek? | |||||
csatahajós | Adatlap | 432461 | 2010. február 14. 23:05 | ![]() | |
Elnézést, az kimaradt, hogy ESR = effective service round, azaz teljes töltettel kilőtt páncéltörő lövedék elsütésekor keletkező kopás | |||||
csatahajós | Adatlap | 432460 | 2010. február 14. 23:01 | ![]() | |
PoW témába engedjétek meg, hogy kicsit belekontárkodjak: nem volt rossz a brit Mark I 16"/45 egyáltalán, csak ahogy Simi is írja eredetileg a könnyű lövedék/nagy csőtorkolati sebesség (929kg/823 m/s) kombinációval próbálkoztak a német példát követve, ez azonban nagyobb lőtávokon nem volt igazán eredményes és a csőkopás is rendkívül magas volt (kb. 180 ESR). További problémát okozott, hogy a G3-as design-ból visszaskálázott O3 (Nelson osztály) tervnek bele kellett férnie a 35.000 tonnába, éppen ezért a lövegtornyokon is spóroltak súlyügyileg, ami különféle komplikációkhoz vezettek. Azért a háborúra a Rodney és a Nelson igenis félelmetes ellenfelek voltak és bizony a KGVnek egyedül nehéz dolga lett volna a Bismarck ellen egymagában. Egyébként a Mark VII 14"/45 (721kg / 757 m/s) ami a KGVken volt kategóriájának egyik legjobb lövege és ballisztikai teljesítménye megegyezett a Mark I 15"/42-vel (Hood, R osztály, QE osztály; 871 kg / 785m/s). A lövegtorony volt inkább a hibás ami miatt rossz a reputációja ennek a fegyvernek, ez azonban érthető, hiszen a KGV féle lövegtorony valóban négycsövű volt és nem négyes, mert minden löveg külön talpszerkezeten és külön töltővel rendelkezett. A francia négyes tornyok igazából iker kétcsöves tornyoknak minősültek, éppen ezért jóval kevésbé komplikált mechanizmusra épültek. További komplikációt jelentett a KGV osztálynál, hogy az utolsó előtti pillanatban változtattak a designon és plusz 1"-nyi, egy fedélzetszinttel magasabb övpáncél érdekében beáldoztak 2 lövegcsövet, ami azt jelentette, hogy egy kétcsövű tornyot is ki kellett fejleszteni(cserébe persze a páncélozott hossz is csökkent). Ami a PoW-t illet az 5.25"-ösök a dőlés miatt bénultak le, ugyanis a hidraulikus rendszerük is csak egy dőlésszögig működött. A hajó semmiképpen nem menekülhetett onnantól, hogy a hajócsavartengely-tartó oszlopot elvitte az első vagy a második találat. Erre jött még rá, hogy a sérült csavartengely turbináját újraindították, tévedésből elárasztották az X lövegtorony lőszerraktárát és a segédgépek teljesítménye is elégtelen volt, akárcsak elhelyezésük (közvetlen a főgépek mellett). A háború közepe körüli modern építésű amerikai rombolók segéd-generátor kapacitása megközelítette azt ami a PoW-nak volt a süllyedésekor. Plusz tényezőként róható fel a legénység fizikai állapota, ugyanis a PoW nem volt felkészítve a trópusi körülményekre és a morál és állóképesség komolyan csökkent a Szingapúrba hajózás során, amikor az emberek hetekig a fedélzet alatti, gyakran 40-50 fokban aszalódtak. Olyan másodlagos tényezők mint a végletekig gyengített kíséret (össz-vissz 4 kivénhedt romboló) és a vadászfedezet teljes hiánya csak biztosították, hogy esélye ne legyen a Z Köteléknek. Ede! Megkaptam a mailed, de sajnos az én válaszaim nem mennek át, vagy csak hetek késéssel...'valszeg az üzenetkiszolgálóink nem szeretik egymást :(. | |||||
SImi | Adatlap | 432459 | 2010. február 14. 22:18 | ![]() | |
Szia! Szerintem meg nagyon izgalmasak ezek a négyes tornyok. A 16'-es lövegeik viszont szerintem nem voltak nagy durranások: a lövedék súlya valami 20-30 kg volt csak nehezebb 15'-es lövedékhez képest. Viszont a 16'-es ágyú jóval nehezebb volt, mint a 15'-es. A japán és különösen az amerikai 16-osok jobbak voltak - szerintem. Igen, én is úgy tudom, hogy valami nagyon fontos elektromos szerkezet ment tönkre az első torpedótól. Ezért bénult le a nehéz-légvédelem is. Ha a hajótest kifogástalan lett volna, akkor lehet, a hajó megmenekül. A holnapi naptól állok neki a kéményeknek. Aztán jöhet a festegetés, összerakás... | |||||
Excessor | Adatlap | 432458 | 2010. február 14. 22:03 | ![]() | |
Szia! A sok hiba ellenére nekem is szimpatikusak, egyedül a négyes lövegtornyokkal nem vagyok kibékülve, nekem jobban tetszett volna 3x3 ágyú. Meg szerintem 16"-os (406 mm) ágyúkat is elbírt volna, csak az angolok a saját maguk erőltette csökkentési láz áldozatai lettek. Az első torpedóról valami olyat tudok hogy kiütött egy elektromos elosztó központot így szinte megbénult a hajó. | |||||
Excessor | Adatlap | 432457 | 2010. február 14. 21:57 | ![]() | |
Szia! Jaj persze hogy jó lenne, baromira hálás lennék érte. E-mail címem pzs60@yahoo.com Előre is köszi mindent. | |||||
Semper1979 | Adatlap | 432456 | 2010. február 14. 19:36 | ![]() | |
Jerry82! Nagyon köszönöm a segítséget! | |||||
jerry82 | Adatlap | 432455 | 2010. február 14. 17:50 | ![]() | |
jerry82 | Adatlap | 432454 | 2010. február 14. 17:49 | ![]() | |
lucky | Adatlap | 432453 | 2010. február 14. 16:11 | ![]() | |
Kalóz | Adatlap | 432452 | 2010. február 14. 14:06 | ![]() | |
Orosz szájtokon talán találsz is valamit :) | |||||
Semper1979 | Adatlap | 432451 | 2010. február 14. 13:11 | ![]() | |
Szia Lucky! Köszönöm a segítséget, de a modern kirov osztályú cirkálókról keresek anyagot :(. Még egyszer köszönöm! | |||||
lucky | Adatlap | 432450 | 2010. február 14. 11:13 | ![]() | |
Semper1979 | Adatlap | 432449 | 2010. február 14. 10:34 | ![]() | |
Szia Varjúbácsi! Igazából a Kirov osztály érdekelne ha konkrét akarok lenni, de igazából minden infó jól jön. | |||||
Varjúbácsi | Adatlap | 432448 | 2010. február 14. 08:59 | ![]() | |
Azért ez elég tág, hordozó, cirkáló, romboló, mi érdekelne? | |||||
Semper1979 | Adatlap | 432447 | 2010. február 14. 08:23 | ![]() | |
Sziasztok! Modern szovjet/orosz hajókról van valakinek használható anyaga? A segítséget előre is köszönöm. | |||||
lucky | Adatlap | 432446 | 2010. február 13. 23:01 | ![]() | |
SImi | Adatlap | 432445 | 2010. február 13. 22:36 | ![]() | |
Hát igen, sok gondja volt ezeknek a hajóknak, de azért nem voltak annyira rosszak. A PoW-nek ráadásul volt egy másik herótja is: valamikor 1940-ben, amikor még dokkban épült, egy német bomba a dokk fala és a hajótest közt felrobbant. A hajótestben fontos tartóelemek deformálódtak, de nem cserélték ki ezeket, mert nagyon siettek az építéssel és így hónapokat is veszíthettek volna. Állítólag a legelső torpedó itt találta el a hajót és szinte azonnal megbénult a 5.25'-es légvédelem. Innentől kezdve esélye se volt... | |||||
Excessor | Adatlap | 432444 | 2010. február 13. 22:19 | ![]() | |
Köszi az ajánlatot, bár kicsit messze vagy, én Bp-től 60 km-re lakom keletre:( Nem szkennelted be?:) Ja most jut eszembe van egy lengyel modell tervem a Sheffieldről is. Szoktam külföldi fórumokon is vitatkoznyi gyengécske angol tudásommal, mégis elboldogulok:) Szóval pl. ott azt is mondták nekem, hogy a PoW veszte köszönhető az egyik tipusbetegségnek is, hogy ti. melegebb környezetben iszonyat rossz volt a szellőzés belül és a harckészültségi állapot ellenére kénytelenek voltak sok ajtót, ablakot, nyílásfedelet nyitva tartani. | |||||
SImi | Adatlap | 432443 | 2010. február 13. 21:13 | ![]() | |
SZia! Igen, megvan az említett könyv. Ha eljössz Mosonmagyaróvárra áprilisban, nagyon szívesen megmutatom ill. esetleg kölcsön is adom. Jó könyv, de sajnos vannak hiányosságai. | |||||
SImi | Adatlap | 432442 | 2010. február 13. 21:09 | ![]() | |
Valóban, zs180 a rekorder a korlátépítés terén. Sőt, még azt is megkockáztatom, hogy lehet, hogy még világviszonylatban is. Néha persze most is építek saját korlátot, mertegyszerűen maratásból nem lehet minden korlátot szépen kihozni. Pl a PoW parancsnoki hídján kellett nemrég korlátot építenem a fényszoró állás és (hátrébb) az egyik jelzőlámpa állása köré. Szerintem jól sikerült. De ezek persze mind magasabbak az 1.5 mm-hez képest: az egyik 3 mm-es, a másik kicsit alacsonyabb, 2.5 mm-es. | |||||
Excessor | Adatlap | 432441 | 2010. február 13. 20:38 | ![]() | |
Igen, tudom ki volt a két Leach. Neked megvan a Hood-ról az Anatomy of The Ship sorozat könyve? Baromira érdekelne. Próbáltam rendelni a netről meg ismerősökön keresztül is a Bismarckról meg a Yamato-ról az AOTS sorozatból, sehol semmi:( Angol nyelvű könyvből az Alf R Jacobsen: Scharnhorst című van meg, azt fordítgatom. Akkor küldök egy képet ez talán nincs meg neked:) | |||||
zs180 | Adatlap | 432440 | 2010. február 13. 17:28 | ![]() | |
xXx! én azt hiszem, csúcstartó vagyok, 33 db 1:600-as és 1:700-as méretarányú hajómakettre raktam fel húzott szálból korlátot (Simi igazolja), de mióta hozzáférhető maratott korlát, már csak az árbocok felső részén levő korlátokat készítem saját kezűleg, a többi maratás. Bár képes vagyok az átlagos maratásnál vékonyabb korlátot csinálni, olyan szabályosat nem, az időfaktorról nem is beszélve. Egyébként, ha hajómaketteket akarsz feljavítani, és nem szándékozol mindent magad legyártani hozzá, meg kell barátkoznod a külföldről rendelés gondolatával, mert nálunk elég gyér a felhozatal. Nem kell hozzá más, csak egy dombornyomott hitelkártya (meg némi pénz a számlán). P.Gy. | |||||
SImi | Adatlap | 432439 | 2010. február 13. 14:53 | ![]() | |
Szia EDE! Sajnos a Montana-mról nics cikk fent a neten. | |||||
EDE | Adatlap | 432438 | 2010. február 13. 11:04 | ![]() | |
Xxx! Én is megpróbáltam korlátot készíteni. Készítettem egy citera szerű eszközt. 0,2 mm-es rézdrótot feszítettem ki, mint a húrokat, majd pillanatragasztóval keresztbe megfelelő közökkel felragasztottam a függőleges tartóoszlopokat, száradás után meg levágtam a citeráról. A végeredményről nemrég tettem fel képeket (Matchbox Indianapolis 1:700) Inkább karámkerítéshez hasonlít az Eduard korlátja mellett, pedig az sem a csúcs. SImi! A Montánádról van cikk a neten? | |||||
EDE | Adatlap | 432437 | 2010. február 13. 10:49 | ![]() | |
Urak! Ha nagyon ráértek, telepítsétek ezeket a fontokat! Aztán csak a betűket kell nyomogatni és jönnek a hajók. Persze millió más betűtípus mellett. Még kedvencem a Star Warsos! www.dafont.com/theme.php | |||||
SImi | Adatlap | 432436 | 2010. február 13. 09:11 | ![]() | |
Szia! Ezt a képet ismertem, mert azért nekem is van néhány könyvem. Pl V.E. Tarrant King George V. Class Battlehips ; Alan Raven/John Roberts: British Battleships of World War Two. Valóban, nagyon nehéz valamilyen anyagot is összevadászni a PoW-ról - meg gondolom a többi RN hajóról is. Pl a Hood-hoz sem volt elegendő az Anatomy könyv. Érdekesség: Te tudod, hogy ki Henry Leach? John Leach-nek, a PoW tragikus sorsú kapitánya, aki a hajóval együtt veszett oda. Na most, az ő fia Henry Leach. A Scharnhorst ellenei csatában a DoY "A" lövegtornyában tüzértisztként teljesített szolgálatot. Érdekes a visszaemlékezése a csatára. A falklandi háború idején pedig már az Admiralitás első lordja volt! Ő adta azt a tanácsot Margareth Tatcher-nek, hogy vissza kell foglalni a szigeteket, mert különben Nagy-Britannia elveszíti a tekintélyét. Még mindig él: az idén lesz 87 éves! | |||||
SImi | Adatlap | 432435 | 2010. február 13. 08:53 | ![]() | |
uzsee! Már nem emlékszem, hány nap volt (3éve), de nagyon sokat kínlódtam, hogy a 1.5 mm magas oszolopokon elosszam a három keresztsort. 1/350-ben is csináltam már saját korlátot, de az jóval könnyebb volt - igaz, az csak két soros korlát volt. | |||||
Excessor | Adatlap | 432434 | 2010. február 13. 00:29 | ![]() | |
Szia! Itt a link, a másik a fegyverzetről szól. Az angol 14" L/45 Mk VII ágyú ennél az osztálynál elég hibásodásra hajlamos volt, pl sokan nem tudják hogy a DoY a Scharnhorst ellen ugyanazokat a hibákat produkálta mint a PoW és a KGV a Bismarck ellen, ágyúi megragadtak, lőszerfelvonók megszorultak, stb. Ha tudsz angolul ez szépen benne van, olvashatod. Amúgy én is szivesen készítenék egy PoW modellt 1:100-ban csak részletes rajzok nincsenek. Van Rodney-ról de az meg nem tetszik:( Kapsz még egy közelképet:) http://www.naval-history.net/ http://www.navweaps.com/ | |||||
uzsee | Adatlap | 432433 | 2010. február 13. 00:28 | ![]() | |
Ehh! SImi ezt hány napig tartott? | |||||
SImi | Adatlap | 432432 | 2010. február 12. 23:34 | ![]() | |
XXX! Te tudod. Én szóltam. Részvétem... Én különben már csináltam korlátot 700-ban, azért írtam, amit írtam. Ezen a kis hajón a hajótesten körbefutó korlát saját készítés. De akkor, amikor készítettem, megfogadtam, hogy ebben a méretarányban többet ilyet nem csinálok. Pedig hidd el, birom az ilyenfajta kihívásokat. | |||||
xXx | Adatlap | 432431 | 2010. február 12. 23:17 | ![]() | |
Megpróbáltam csinálni húzott szálból, 1óra alatt 1 centit tudtam összehozni 1,5mm magas 3 sorosból. Hát tényleg idegtépő művelet. külföldről nem szeretnék rendelni, és még az is problémát jelent, hogy archív képeken van ahol 2 soros és van ahol 3 soros korlát látható a Richelieun. A L'Arsenal termékét találtam hozzá, igaz a korláton kívül egy két alkatrészt is tartalmaz. | |||||
SImi | Adatlap | 432430 | 2010. február 12. 23:07 | ![]() | |
Excessor! Köszönöm a képet! Lehet, hogy nem ismerem az említett oldalt, úgyhogy megkérnélek rá, hogy linkeld be (link gomb és ctrl+v...). A KGV-kről nem könnyű jó fotókhoz jutni. Persze távol kép az van bőven, de igazán közeli, részletgazdag az nagyon kevés. Különben nekem is a Scharnhorst az egyik kedvencem, és kíváncsian várom, hogy mikor adja már ki a 350-es kitet az ígéret szerint a Dragon. Lehet, hogy egyszer én is benevezek rá. A PoW-ból még néhány hónap van vissza (kémények, fegyverzet, festés+csónakok). Aztán a Repulse következik, az is biztos eltart 1-2 évig. Hogy aztán mibe szeretek bele, még nem tudom. | |||||
SImi | Adatlap | 432429 | 2010. február 12. 22:54 | ![]() | |
XXX! Ha elfogadsz egy jó tanácsot, ne álj neki 1/700-as korlátot házilag bütykölni, mert az "nem embernek való", és nem is lesz igazán szép a végeredmény, különösen úgy nem, hogy még nem csináltál ilyet. Nem akarom elhinni, hogy egy 1/700 -as korlát maratás 10 rugóba kerüljön. Ennyi pénzért már komoly maratásokat árulnak, amiben a korlátokon kívül már sok más dolog is szerepel. Megnéztem pl a WEM oldalán a 700-as korlátmaratásokat, már 1.5 Fontért lehet maratást kapni, tehát kb 600 Ft-ért! Szállítással lehet, hogy 1000 Ft. Ennyiért ne szívasd magad. Ezzel se lesz olyan nagyon egyszerű, de majd belejössz. www.whiteensignmodels.com/acatalog/copy_of_Generic_Fittings.html | |||||
Sszabi | Adatlap | 432428 | 2010. február 12. 21:59 | ![]() | |
Üdv! Véletlen találtam keresgélés közben: xoomer.virgilio.it/bk/StefKits/MN%20Gascogne%20building/index.htm A hajóra utalás található Horváth Zoltán Jean Bart leírásásban. Hát így is fel lehet használni egy heller makettet :) | |||||
xXx | Adatlap | 432427 | 2010. február 12. 21:25 | ![]() | |
Kösz! Gondoltam rá. De egyelőre a korlátok házilagos elkészítése okoz fejtörést. nem tudom miből lenne alkalmasabb csinálni. Húzott szál, rézhuzal vagy esetleg műhaj? Nem akarok 10eft kiadni egy rézlapért. | |||||
Excessor | Adatlap | 432426 | 2010. február 12. 20:56 | ![]() | |
Szia! Nekem a Scharnhorst a kedvencem, de azért úgy általában a csatahajók is, igyekszem én is minden információt összeszedni róluk. Gondolom azt tudod, hogy van a Royal Navy-nek olyan oldala, ahol minden I. és II. világháborús hajójuk megvan, mi történt velük napról napra, a személyzetből ki mikor miért halt meg, stb.? Küldök neked ajándékképpen képet a KGV kazánjairól még a gyárban.:) | |||||
Sebi | Adatlap | 432425 | 2010. február 12. 20:14 | ![]() | |
Helló ! Jól néz ki. A Richelieu-nél megpróbálod a vizet ? | |||||
uzsee | Adatlap | 432424 | 2010. február 12. 17:29 | ![]() | |
Rosszul számoltam... csak 3,5 centi lenne a vastagság. | |||||
uzsee | Adatlap | 432423 | 2010. február 12. 16:54 | ![]() | |
Na akkor erről ennyit. Lemértem a korlátokat. Akkorák amit mondtam. Vagyis a valóságban 144 centi magas és ha jól számoltam akkor 5 centi vastagok lennének. | |||||
Essex | Adatlap | 432422 | 2010. február 12. 15:30 | ![]() | |
Nem is kell nagyon nézegetni, a már korábban belinkelt oldalon is vannak olyan képek a vége felé, ahol látszik, hogy nincs ott ilyesmi. (A kötelékben haladó hajókat nézd.) www.navsource.org/archives/05/451.htm Itt is vannak jó szemből képek: www.navsource.org/archives/05/529.htm Gyakorlatilag a szemből nézettől lefele majd' mindegyiken látszik, hogy nincs. | |||||
uzsee | Adatlap | 432421 | 2010. február 12. 15:12 | ![]() | |
Igen arra. Majd én is megnézem azokat az anyagokat amiket lucky adott. |
<<< Vissza | Tovább >>> |
1., | 2., | 3., | 4., | 5., | 6., | 7., | 8., | 9., | 10., | 11., | 12., | 13., | 14., | 15., | 16., | 17., | 18., | 19., | 20., |
Ideírom még 1X, szóval megkaptam a méled, de a válaszaim nem mennek át az extrás címedre. Kérlek írd meg hogy mit kéne küldjek és akkor majd küldöm valahogy :).
Imi!
Majd utánanézek egy kicsit a témának, de a Kennedys könyv, bár nagyon jó és én is imádom, semmiképen nem 100 % hiteles alap.
Amennyire így fejből emlékszem a gond azzal volt, hogy a lángvisszaszűrődést meggátló ajtórendszer nem mozgott kellőleg flottul és ezért a lövedékek ill. lőportöltetek sokszor megszorultak a felvonóra kerülés előtt. Sokszor elég volt, ha csak pár másodpercet csúsztak, az ágyú akkor is kiesett a sortűzből. A fő tüzértiszt meg eldönthette, hogy vár amíg minden löveg kész és ezáltal lassítja a saját tüzelését vagy lő azzal amilye van - hát tuti én is az utóbbit válaszottam volna. A PoW-nál ha minden igaz erre még különböző hidraulikus problémák is rájöttek, tehát ott volt gond elég, a KGVnél csak szimplán ez volt a gond.
Azt hiszem pont a Tarrant könyv említi, hoyg a Bismarck akció után áttervezték a rendszert, de hogy ez mikor melyik hajón került átépítésre hát arra nem vállakozom h megmondjam :).
Ha kiástam valamit majd még jelentkezem, ha érdekes a téma itt.