/ Fórumok /

Csatahajók, hadihajók

Minden vizi szörnyeteg, ami mai napig csodálattal tölt el minket...
A topikhoz csak bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Kérem, jelentkezzen be itt!
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.,
301., 302., 303., 304., 305., 306., 307.
SImi 433811 2010. december 8. 09:34
Válasz erre
Szivatós meló volt, de nem annyira, mint amire Te gondolsz. Ugyanis a motorcsónakok 2 részből állnak: egy felső és egy alsó részből. A felső részt kellett jobbára kezelésbe vennem; ezekből csiszoltam és martam ki a megfelelő részeket.
EDE 433810 2010. december 8. 08:27
Válasz erre
SImi!

A csónakokból "kivájtad" a belső részeket?
Ez nagyon brutál meló lehetett!
Sebi 433809 2010. december 7. 22:41
Válasz erre
Szia !

Annyira nem jöttél rossz helyre. Azok a bizonyos "botok" nem mások, mint rádióantennák. Általában akkor döntik meg őket, ha egyszerre sok gép parkol fenn a fedélzeten vagy éppen fel és leszállás folyik.
Sebi 433808 2010. december 7. 22:19
Válasz erre
Kedves Barátom !

A "szokott" jó munka. Remek !
Zay 433807 2010. december 7. 21:53
Válasz erre
Tisztelt makettezők!

Nem kifejezetten "csatahajós" kérdésem lenne, de jobb híján ezt a topikot találtam a legmefelelőbbnek (nem találtam anyahajósat).
Az anyahajókon - vegyük most pl. konkrétan a Nimitz-et - vannak ezek a "botok/rudak" :-) amik így kifele ill. felfele (?) állnak. Ezek mik és miért állnak hol így hol úgy?

Válaszokat köszönöm
BBalázs 433806 2010. december 7. 21:48
Válasz erre
Gratula!
Sokat fejlődtél a Yamato óta is, pedig sokan örülnénk, ha ahhoz foghatót készíthetnénk. Persze végre maketteznem is kéne... :S
SImi 433804 2010. december 7. 21:35
Válasz erre
a "flottilla"
a "flottilla"
2
2
3
3
4
4
5
5
6
6
7
7
a
a 'leg'

Sziasztok!
Végre elkészültem a csónakokkal is. Igyekeztem az ablakokat, szélvédőket megjeleníteni, a kormánylapátokat és propellereket, pallókat stb is imitálni. Hát ilyen lett! Lényegében tehát minden elkészült a PoW-hez, legfeljebb csak itt-ott finomítani kell. Most már tényleg neki kell állnom festegetni, összeállítani a hajót.
EDE 433803 2010. december 7. 21:27
Válasz erre
Csatahajós!

Hát igen, fôleg a japán repcsik bizonyultak fogyóeszköznek, annál nagyobb baj volt, hogy a pilóták is.
Egyébként valamelyik fórumon már kitárgyaltuk a fenntartási költségeket, még egy képet is betettél a Pennsylvania lövegcseréjérôl.
Én egy japán gépet 50-100 000 jenre becsülök, úgyhogy egy air group valahol 3-6 milla jen lehett. Azért pár év kellett volna, hogy behozzák a Jamatót. A Jamato mellett szól viszont, hogy  nem süllyedt el 2-3 1000 fontos bombától. Azért kicsit többett kellett odatenni.
 
csatahajós 433802 2010. december 7. 19:25
Válasz erre
Szerencsére a trilógia angol nyelven jelenik meg :D (egyébként a legtöbb lengyel kiadvány kétnyelvű). Erről van szó különben: www.christian-schmidt.com/product_info.php

Az az igazság, hogy a Yamato építésében benne lehet egy csomó járulékos költség is, amit nem tudhatunk. Viszonylag jól ismert hogy milyen extra dolgok kellettek (új hatalmas dokk, daruk megerősítése, nagyon páncélgyártó kapacitás, az ágyúk szállítására külön épített hajó stb stb.).
Persze a "return on investment" végül a Soryut igazolta, ettől függetlenül valószínűleg a Yamato helyett nem tudtak volna mondjuk 2-3 hordozót építeni, márcsak a sólyatér miatt sem.

Azt ne felejtsd el továbbá, hogy a Soryu árában nincs benne a repülőgépeinek az ára, ami ugyebár fogyó eszköz még normál békeidőbeli operáció mellett is, tehát ez valamelyest kompenzál azért.

Végül a Yamatora, mint szimbolukus zászlóshajóra felszereltek jópár "luxuscikket" is amit a japán flotta többi hajói nélkülöztek (pl. légkondi). Valamint azt se felejtsük ki, hogy a Soryu volt ~15.000 tonna, a a Yamato meg 65.000, tehát arányaiban stimmelnek az összegek.
EDE 433801 2010. december 7. 14:16
Válasz erre
Csatahajós!

Akkor te már megtanultál? Ez jó kis trilógia lehet?

Úgy látszik, nem vagyok egyedül, aki a fiskális oldalt is érdekesnek tartja.
Mellbevágó a Yamato és a Soryu közötti különbség, főleg, ha a két hajó használhatósát vesszük figyelembe. A japánoknak hihetetlen erőfeszítésébe kerülhetett 125 M $-os csatahajókat gyártani ráadásul szinte semmi haszonnal. Persze utólag már könnyű őket bírálni.
csatahajós 433800 2010. december 7. 10:47
Válasz erre
Jók nagyon a lengyel kiadványok, most olvasom éppen a M. Skwiot (ugyanaz a szerző) Japanese battleships trilógiának az első részét.

Bocs ha pongyolán fogalmaztam. Még annyit az árhoz, hogy azt nagyban befolyásolja, hogy az adott hajót tengerészeti vagy magán gyár építi. Érdekes bár nem túl meglepő módon az állami gyárakban épült egységek szoktak többe kerülni, ill. egy több tagú osztálynál a legelső egység jellemzően drágább, mint azt lent taglaltam, bár az tény hogy a Bismarck és a Tirpitz közti árkülönbség elég extrém ha igaz.

Aztán például az sem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik tengerészet mit számol bele a hajó árába stb stb (pl ahogy Imi említette, ha valakik ingyen dolgoznak a hajón az ő munkaidejük akkor most költség vagy nem stb - pl egy szovjet hajónál simán el tudom képzelni, hogy nullához konvergáló munkabérrel számoltak...).

Ettől függetlenül azért tényleg érdekes adatok ezek, kicsit egy ár/érték kontextusba helyezi a képet.
EDE 433799 2010. december 7. 10:13
Válasz erre
Aha, megvan!

Viszont nem a Battleship Yamato-nál, hanem a Yamato class Battleship cikkben.

Ideje megtanulni lengyelül! :)
SImi 433798 2010. december 6. 23:05
Válasz erre
Köszönöm!
Különben van egy "LINK" gomb a hozzászólás alatt jobbra, ha arra kattintasz, oda érdemes beszúrni, mert akkor "élő" lesz a cím.
Egyébként tényleg szép a makett, csak bődületes lehet az ára, és a mérete se lehet túl kicsi.
Excessor 433797 2010. december 6. 21:36
Válasz erre
Szia!

Bocsi, itt a link:

http://matthewsmodelmarine.wordpress.com/writings/uss-nicholas-dd-449-a-fletcher-destroyer-by-fine-art-models/
csatahajós 433796 2010. december 6. 21:27
Válasz erre
en.wikipedia.org/wiki/Yamato_class_battleship

Jobb oldalt a kép alatt, 4. sor a táblában: Cost: 250,000,897 JPY[1]

A referencia amire hivatkozik:

Kwiatkowska, K. B.; Skwiot, M. Z.. "Geneza budowy japoñskich pancerników typu Yamato" (in Polish). Morza Statki i Okrêty (Warsaw: Magnum-X) 2006 (1): 74–81. ISSN 1426-529X. OCLC 68738127.
EDE 433795 2010. december 6. 19:51
Válasz erre
Zaran!

Örülök, hogy tetszik!

Az adatok sokfelől jöttek. Pl. a Hornet hivatalos honlapjáról, csak már sajnos levették, de szerencsére emlékszem rá.
A Yamato a wikiepedián van Csatahajós szerint, én hiába meresztgetem a szemem, nem találom. A POW Horvát Zoltán cikkében, a Bismarckot meg SImi adta meg pontosan, majd egyszer azt is átszámoljuk dollárba.
A Soryut a Shattered Sword c. könyv amazon.com-os "look inside"-jábol csentem el.
zaran 433794 2010. december 6. 10:42
Válasz erre
Ede ez szörnyen érdekesen hangzik. Felnéztem szabadidőmben az oldaladra. Egyszerűen zseniális. Gratulálok hozzá. ;)

Amúgy az is érdekes, hogy melyik hajó mennyibe került? Ilyen információkat hol találtál, mert ez nem kis mértékben keltette fel a figyelmemet.
SImi 433793 2010. december 6. 09:38
Válasz erre
www.modelshipgallery.com/gallery/ca/dkm/spee-350-vr/vr-index.html
Fantáziadús ez a Graf Spee dio az ál-lövegtoronnyal és kéménnyel, bár közelről a víz se nagyon szép és a kisebb részletekkel is vannak gondok.
SImi 433792 2010. december 6. 09:35
Válasz erre
Szia!
Jól néz ki ez a részlet, de azért belinkelhetted volna az oldalt is...
Excessor 433791 2010. december 5. 22:40
Válasz erre
DD-449_Fine_Arts_Modell
DD-449_Fine_Arts_Modell

Találtam egy oldalt 1:48 hajómakketkről, szerintem ez már eléggé jól ki van dolgozva:)
hobbista 433790 2010. december 4. 19:19
Válasz erre
Örülnék, ha a 700-as kicsinyítésű O-osztályú rombolómon fele ilyen kidolgozású lenne ez a "köpőcső"! Na meg pom-pom ágyút sem láttam sokat ilyen kivitelben.
SImi 433789 2010. december 4. 15:13
Válasz erre
pom pom
pom pom
p p
p p

Szerintem ez a verzió már pontosabb, különösen is a csövek.
Essex 433788 2010. december 4. 11:22
Válasz erre
Nincs azon semmi érdekes, pont olyan, mint az eredeti, csak 350szer kisebb... :)
hobbista 433787 2010. december 4. 10:13
Válasz erre
Egyébként a mellékelt képeden más érdekes részletet is megfigyeltem, főleg a pom-pom ágyút.
hobbista 433786 2010. december 4. 10:04
Válasz erre
Köszönöm a választ Simi, adok a szavadra.
Simi 433785 2010. december 3. 23:37
Válasz erre
lobogók
lobogók

Szia!
Hát, az a ráhajlítás szerintem nagyon gagyi. Inkább ragaszd össze a két fél darabot, aztán vágd le az átlátszó szegélyt (ha van) ollóval, kend be pillanatragasztóval vékonyan a tartórúd aktuális felületét és a lobogót az élével ragaszd rá. Én a hajóimon mindenütt így rögzítettem. Igaz, a képen nem rúdra, hanem drótra ragasztottam, de a lényeg ugyanaz.
hobbista 433784 2010. december 3. 22:32
Válasz erre
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a matricából készült lobogókat hogy teszitek fel a hajóra. Ugyanis a legtöbb helyen a tartórúdra való ráhajtást javasolják, de ez az eljárás nekem kicsit fura. Nem fog így idővel letöredezni?
EDE 433783 2010. december 1. 13:45
Válasz erre
Ja!

A Wikin írják, hogy a jen 50 cent volt 1897-től a háborúig.
Akkor a Soryu 20 M $, vö: Hornet 29 M $
Yamato 125 M $, vö: South Dakota 86 M $

Egyébként Pacific42 honlapom utószavához gyűjtögetem ezeket, mert hozzá szeretnék én is szóllani a csatahajó vs. rep.-hordozó témához.
EDE 433782 2010. december 1. 13:39
Válasz erre
Bocs!
Az Independence osztályú Cabot-ra gondoltam.
A Spanyolok visszaadták az amiknak, próbáltak belőle múzeumhajót csinálni, de nem jött össze a pénz.
Pedig változatlan formában maradt meg. Ha jól láttam, még 40-es Bofors is volt rajta.
2000 és 2007 között cincálták szét.
Maradt 1-2 Essex osztályú hordozó (pl. New Yorkban az Intrepid), de azokat többször átépítették és teljesen elvesztették a II. vh-ús jellegüket. A Dedalo-n nyilván a spanyolok is módosítottak, de az nem volt olyan komoly.
Ezért írtam, hogy az utolsó II. vh-ús.

Amit a fejlődés lelassulásáról írtál, godolom csak a hajótestre vonatkozik, mert a belüket állandóan modernizálni kell. Az se két fillér!
SImi 433781 2010. december 1. 12:33
Válasz erre
Szégyelhetik magukat a németek! Mondjuk a (jóval kisebb) Lajta megmentése se volt egy egyszerű eset.
csatahajós 433780 2010. december 1. 12:31
Válasz erre
Szerintem valami tévedés lesz, a CVL-22-est a Bikini atomtesztekben felhasználták és pár évvel később le is bontották. Még ha meg is maradt volna, szerintem akkor se szívesen maradnál egy radioaktív hajón :)

"Fate: Assigned as a target vessel for the Bikini atomic bomb tests (Operation Crossroads), she was placed within one-half mile of ground zero for the 1 July 1946 explosion. She did not sink, however, and after taking part in another explosion on the 25 July was taken to Kwajalein. The highly radioactive hulk was later taken to Pearl Harbor and San Francisco for further tests and was finally sunk in weapons tests off the coast of California 29 January 1951."

A CVA-62-es Independence meg még úszkál most is, ha jól tudom, de le van rohadva rendesen, viszont ezt már jócskán az '50es években építették.

Ami a Goeben-t illeti egyetértünk, az nagyon nagy veszteség volt és amikor kivonták már akkor is igazi veteránnak számított (50+ év).

Az a durva egyébként, hogy a II Vh óta azért fokozatosan lelassult a fejlődés felszíni hadihajók terén is, gondoljunk csak bele hogy a USS Enterprise CVN-65 ötven éves létére még mindig élvonalbeli egység...a dreadnought korszakban az 5 éves hajók is már elavultak voltak, de néha már az 5 hónaposakat is lekörözték. Ha jól rémlik a japánok Kongo csatacirkálója például csak pár napig volt a világ legnagyobb hadihajója, mert a USS Texast rögtön utána bocsátották vízre :).
EDE 433779 2010. december 1. 11:03
Válasz erre
Én a USS Independence-t vetem volna meg, de 2007-ben szétbontották barbár módon.
Az utolsó II. világháborús rep. hordozót!
De a legcsúnyább, hogy 1972-ben a németeknek nem kellet a Goeben, pedig a törökök visszaadták volna nekik. Most mekkora show lenne Kiel-ben egy első világháborús csatacirkáló!
SImi 433778 2010. december 1. 08:34
Válasz erre
Pék Gyuri figyelmébe:www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/elarvereznek-egy-brit-repulogep-hordozot.html 1:1 méretarányban is a tied lehet az HMS Invincible!
EDE 433777 2010. december 1. 08:30
Válasz erre
El kell ismerni Wiki egyre jobb!
Nem semmi a Yamato 250 M jenért! A Soryu 40 M.
Akkor melyik érte meg jobban?

Megpróbálok majd a korabeli jen-dolcsi, meg márka-dolcsi árfolyamra is rákeresni, bár egyértelmű összehasonlításokat akkor sem tehetünk.
SImi 433776 2010. december 1. 08:10
Válasz erre
A Vittorio Veneto-k bekerülési összege is érdekes lehet. Ha jól tudom, ott igyekeztek spórolni a munkásokon. Egy olasz bácsi mesélte, hogy az egyik barátja 17-18 éves "ipari tanuló"-ként egy egész nyarat végigdolgozott Triest-ben a Vittorio-n ingyen és bérmentve. Szóval a KISZ tábort sem a kommunisták találták ki.
csatahajós 433775 2010. december 1. 00:01
Válasz erre
Lehet a Breyer könyvben sajtóhiba akkor a 181 és az valójában 191 - kicsit én is nagynak találtam a különbséget elsőre. Ha belegondolsz egyébként a különbség adódhat abból is, hogy általában az első hajónál több mindent kell változtatni, alakítgatni menet közben. Gondolj csak arra pl. hogy az Atlanti-orrot a Bismarckra ugye utólag kellett "ráépíteni", tehát a kész törzset visszabontották némileg. Nyilván még akadt pár apróság, így könnyen kijött a különbség. Plusz mint vezető gyár, a B&W-nak lehettek egyéb, a végső tervezéssel kapcsolatos extra költsége is (németeknél nem tudom pontosan hogyan volt ez, de amcsiban szokás volt, hogy a legvégső, részletes tervezési fázist már az építő hajógyárak közül a legelső egységet/vagy az egységek zömét építő végezte, hogy gyorsítsák a folyamatot).
SImi 433774 2010. november 30. 22:59
Válasz erre
A Bismarck szinte minden forrás szerint 196.8 millió Birodalmi Márkába, a Tirpitz pedig 191.6 millióba került. A két hajó közti különbség 5 millió Márka, nem kis pénz! Ennyivel volt olcsóbb a Kriegsmarinewerft Wilhelmshaven, mint a Blohm + Voss.
csatahajós 433773 2010. november 30. 22:32
Válasz erre
No, hát a Bismarck&Tirpitz 196 ill. 181M Birodalmi Márkába fájt, szóval erre rosszul emlékeztem, az amerikai hajókra írt számok viszont stimmelnek. KGV-ra is stimmel a 7M Font.

Yamato-ra csak a wikipedia-s adatom van, ami 250M yen.
csatahajós 433772 2010. november 30. 22:08
Válasz erre
Utánanézek, a Bismarckra 52M Reichsmark rémlik, de ezt csak fejből. Yamatora nem emlékszem hogy valaha láttam volna konkrét számot, de tuti akad.

NC- jaja, voltak ott csúfságol a vibrációval, nem véletlen lett Showboat a csatahajó beceneve :D (ti. annyit járkált a próbautak során ki és be a New York-i hadihajógyárba a Brooklyn híd alatt, hogy a különböző hajócsavar kombinációkat próbálgassák).

A probléma egyébként 24 csomó felett vált igazán komollyá és onnan a sebesség növelésével egyre erősödött csak és leginkább a hátsó felépítményt ill. tűzvezető állást érintette, amely gyakorlatilag használhatatlan volt 24 csomó felett az első időkben. Aztán később ezt támasztógerendákkal kimerevítették (látszik is a fotókon) és a hajócsavarokat is addig kombinálták amíg sikerült mérsékelni a dolgot olyan szintre hogy legalább nem esett szét a távmérő a rázkódástól. Olyan 80%-ra sikerült hozni a dolgot, de teljesen sosem múlt el ez a gond. Érdekes módon a két későbbi osztálynál nem volt hasonló probléma, pedig eléggé hasonló hajócsavar elrendezést és gépészetet használtak. Valószínűleg beletrafáltak egy frekvenciatartományba az adott hajótest geometria mellett, pech...
EDE 433771 2010. november 30. 21:35
Válasz erre
Nyilván pontos összehasonlítást nem tudunk tenni. Ki tudja mennyi volt ebből a költségvetési trükk! :) Végül is el kellett fogadtatni a parlamenttel. Vagy beleszámították e a fegyverek, hajtómű, radarok fejlesztési költségeit.

USÁ-ban biztosan több volt a munkaerő költség, mint akárhol. A US Battleship in action II-ben is azt írják, hogy a NC-ra, meg a SD-ra a kis méret ellenére sokat költöttek, hogy hozza a minőséget.(Bár úgy tudom az előbbinek randa vibrációs problémái voltak)

Még érdekes lenne, hogy mennyibe kóstált a Yamato, meg a Bismarck. Nem e véletlenül e tudod e?
csatahajós 433770 2010. november 30. 20:24
Válasz erre
Az amcsi adatok Jane's WWII-ből vannak, a KGV-s adatok meg Zoli cikkéből is (ő meg szerintem a Dulin&Garzke-ből szedte). A Breyer féle csatahajós könyvben is megvannak adva az árak ezekre, úgyhogy lecsekkolom mégegyszer azért, mert fejből írtam.

Arra határozottan emlékszem, hogy az Iowa-k közül a Missouri volt a legdrágább, 122M-val. Persze az összevetés nem teljesen korrekt még a South Dakotákkal sem, mert közben eltelt ugye két, két és fél év masszív háborús kiadások mellett, tehát inflálódott a dollár is, de mondjuk mégis hozzávetőlegesen egy adat.

A KGV-k árkülönbsége amúgy abból jön, hogy az amcsi csatahajók egy része (kivéve a 4-ből 3 SoDak) tengerészeti hajógyárban épült, ahol az ár másodlagos tényező volt, illetőleg a munkások bére jóval magasabbra rúgott, sőt az amerikai hajókon extenzíven használták az STS nevű, páncél minőségű anyagot simán struktúrális lemezeknek is, ami még feljebb nyomta az árat.
TAMAS78 433768 2010. november 30. 19:55
Válasz erre
Épphogy elkezdtem, még sehol sem tartok, majd később mutatnék fotókat...

Szerintem nem csak 1940-re, valójában kezdettől "lelépték" őket az igazi csatahajók. De nem is korrekt egy hajót összehasonlítani egy nálánál legalább 2,5-3-szor nagyobb vízkiszorításúval. Viszont sokáig nagyon jól megtestesítették az "aminél gyengébb, annál gyorsabb" elvet. És igen, ezeket valóban echte kalózhajónak tervezték. :)
EDE 433767 2010. november 30. 19:31
Válasz erre
Tamás!

A vízvonal fölötti részről fotókat! :)

A zsebcsatahajók meg tényleg jópofák voltak, de 1940-re már lelépte őket minden új csatahajó. Egyébként meg az utolsó igazi kalózhajók voltak.
EDE 433766 2010. november 30. 19:28
Válasz erre
Csatahajós!

Itt van font dollár árfolyam 1915-től:
www.miketodd.net/encyc/dollhist.htm
Mellesleg szépen látszik a grafikonon a birodalom lassú kimúlása.
Ezek szerint olyan 28-35 M $ lehetett a KGV-k ára, ami aprópénz a NC-ák hoz képest, tényleg kevesebb mint a fele.

Egyébként az adataid honnan vannak?
Én a Iowa-kat 120 M-re becsültem. Biztos, hogy kijött egy százból?

A South Dakota 86 M, a két Hornet meg 29 M, meg 62 M.

Na most már befejezem, mert tényleg nagyon szakbarbár...
TAMAS78 433765 2010. november 30. 14:51
Válasz erre
Szasztok!

Esetleg érdekel vkit a Fuso (1/200) lézervágott vázszerkezetének vízvonal alatti része? Vízvonalmakettként készítem, így az alja nem kell.

Érd: panzerschiff@freemail.hu

Tamás
TAMAS78 433764 2010. november 30. 13:58
Válasz erre
Érdekes dolog ez. Persze, én is vonzódom a legnagyobb csatahajókhoz is, de sokféle szempont miatt sokkal jobban megdobogtatják a szivem a német Panzerschiff-ek (zsebcsatahajók). Szinte korlátlan pénzzel és lehetőségekkel "könnyű" ütőképes csatahajót építeni. 10000 tonnából (na jó, 12000) ezt kihozni számomra már inkább figyelemreméltó teljesítmény.
csatahajós 433763 2010. november 30. 13:43
Válasz erre
Csak viszonyításképpen az árakat, korabeli értéken:

Essex osztályú hordozó: 55M USD (+airwing 6-8M USD)
North Carolina South Dakota cstahajó: 70-77M USD
Iowa: 100-122M USD
Fletcher/Sumner/Gearing osztályú romboló: 5-8M USD

Egy KGV uszkve durva 7M Font sterlingbe volt (ha valaki vállalkozik hogy átszámolja akkori árfolyamon). Valahonnan rémlik, hogy ez kb egy North Carolina árának fele-1/3-ada körli érték volt.
csatahajós 433762 2010. november 30. 13:33
Válasz erre
Nálam jobban kevesen rajonganak a tervezett, de meg nem épült csatahajókért, de józan észre térve én is azt mondom, hogy egy pont után hiába növelik a csatahajó méretét, mindig könnyebb lesz egy újabb, erősebb torpedó vagy éppen egészen más fegyver kifejlesztése, ami könnyedén áthatol a páncélzatán. A klasszikus értelemben vett csatahajó sajnos a Washingtoni Szerződéssel együtt elindult egy lejtőn. Az a 15 éves moratórium akkora hátrányba hozta a rep.-hordozókkal szemben, miközben a repülőgép mint olyan talán az egyik legkomolyabb békeidőbeli fejlődési görbéjén ment keresztül, hogy ezt a hátrányt már soha többé nem sikerült behozni. Gondoljatok csak bele, hogy mondjuk ha 1925-ben vannak már Yamato méretű és páncélzatú csatahajók, a kortárs gépek azokkal szemben még ténylegesen szúnyogoknak számítottak volna.

Véleményem szerint a háború után a csatahajó tovább élhetett volna, de a fejlődés iránya sokkal inkább az optimalizáció, mintsem a méretek további növelése lett volna. Volt egy sor innovatív technológia (amelyekből jópár már létezett korábban is egyébként) aminek a felhasználásával a csatahajó (értsd alatta: olyan felszíni nagy hadihajó amelynek tűzerejét nem repülőgépek adják és passzív védelmi képességei ellenállnak a saját fegyvereinek) igenis komoly ellenfél lehetett volna a háború utáni időkben. Ismert tényezők nyilván az egyre fejlettebb tűzvezető radarok, az automata töltésű lövegek, az űrméret alatti ún. nyíllövedékek, a páncélzat terén a szendvicselt ill. sok rétegben, komplex geometriai kialakítással felépített páncélzat (lásd Littorio öv páncélja Zoli cikkében) és még lehetne folytatni a sort. A gond megint a gazdasági részében keresendő, egyrészt a repülőgép lobby erősen a hordozókat favorizálta, mert az baromi jó üzlet volt nekik. Gondolom nem kell magyarázni, hogy még békeidőben is mennyi repülőgép amortizálódik szimplán a használattól és a korai jet korszakban ráadásul a típusok pár évet éltek csak - nem úgy mint manapság, hogy egy géptípus 15-20 évet is szolgál, mert lényegében az avionika és a fegyverzet+elektronika korszerűsítésével napra készen lehet tartani, hiszen bizonyos mértékig a repülőgép is elérte a fejlődési görbéjének azt a részét, ahol már egyre nagyobb és nagyobb időközök kellenek a megújuláshoz. éppen ezért jelenleg a repülőgép (és vele együtt a hordozó is) kezd szerintem egy olyan szintre jutni, mint anno a csatahajó. Léteznek olcsóbb, egyszerűbb fegyverek amik hasonlóan jók vagy jobbak az adott feladatra - és ez fokozottan igaz amikor egy Raptor 100M USD feletti árcédulával jön és a tengerészetet érintő F-35 se éppen egy belépőszintű árkategória. A minőség és ár a mennyiség rovására megy (gondolom ismerős a logika a csatahajók utolsó korszakából). És majd jön egy új fegyver (railgun, vagy a pilóta nélküli repülőgép, ami kisebb, egyszerűbb és sokkal olcsóbb az adott feladatra. Éppen ezért simán lehet, hogy a jövőben (nem is olyan nagyon távoliban) a hatalmas méretű szuper-hordozóknak is leáldoz. Arról nem is beszélve, hogy ki tudja, éles helyzetben milyen túlélési esélye lenne egy minőségi dízel-elektromos tengókból álló fogadóbizottság ellen egy hordozóköteléknek. Persze kicsi az esély, hogy sikerülne "lelőni" így egy hordozót, de ugyebár a csatahajót is legyőzhetetlennek tartották és mi lett a vége. Egy Nimitz elvesztése simán felérne, sőt meghaladná a Hood vagy akár a Yamato elvesztésének presztízsveszteségét a mai viszonyok közt. És mint a 20 században már annyiszor bebizonyosodott: elsüllyeszthetetlen hajó márpedig nem létezik...
sulyid 433761 2010. november 30. 13:27
Válasz erre
Emberek! Hivatalosan is indítványozom hogy dobjuk össze a pénzünket és vegyünk a magyar államnak egy IOWA osztályú csatahajót. Persze amennyiben a szlovákok is vesznek egyet akkor mi meg építünk kettőt a tiszán! Ki támogatja az ötletemet? :D
TAMAS78 433760 2010. november 30. 13:17
Válasz erre
Ez is tény. Mint ahogy az is, hogy azért nem feltétlenül költséghatékony évtizedeken keresztül fenntartani párhuzamosan csatahajókat és anyahajókat, arra számítva, hogy ha a következő háború az általunk megközelíthető partokhoz képest 30-35 km-en belül fog zajlani, akkor főleg az egyiket használjuk, ha meg messzebb, akkor a másikat.

A csatahajók eltűnésében nyilván nagy szerepet játszott sok mindennel együtt a szóba jöhető, nagy, hasonló hajókkal rendelkező ellenséges flották eltűnése is - mármint a nyugati hatalmak szemszögéből.
<<< Vissza Tovább >>>
1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,10.,11.,12.,13.,14.,15.,16.,17.,18.,19.,20.,
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20.,
21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40.,
41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60.,
61., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80.,
81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97., 98., 99., 100.,
101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 120.,
121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137., 138., 139., 140.,
141., 142., 143., 144., 145., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160.,
161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180.,
181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199., 200.,
201., 202., 203., 204., 205., 206., 207., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220.,
221., 222., 223., 224., 225., 226., 227., 228., 229., 230., 231., 232., 233., 234., 235., 236., 237., 238., 239., 240.,
241., 242., 243., 244., 245., 246., 247., 248., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260.,
261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280.,
281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291., 292., 293., 294., 295., 296., 297., 298., 299., 300.,
301., 302., 303., 304., 305., 306., 307.