Üdvözlöm a „Nagyokosokat”!
Szerintem az utolsó monarchiás magyar haditengerész halála óta (ami valamikor a 90-es évek elején következhetett be), senkinek sincs joga az észt osztani Magyarországon tengerészeti stratégiai és harci kérdésekben, mert senkinek sincs ezekről elsőkézbeli tapasztalata. Igen, tudjuk, hogy a második világháborúban voltak felfegyverzett kereskedelmi hajóink a Fekete-tengeren, de ezeket én nem ismerem el igazi hadihajónak.
Üdv,
Ndjala
Szerintem az utolsó monarchiás magyar haditengerész halála óta (ami valamikor a 90-es évek elején következhetett be), senkinek sincs joga az észt osztani Magyarországon tengerészeti stratégiai és harci kérdésekben, mert senkinek sincs ezekről elsőkézbeli tapasztalata. Igen, tudjuk, hogy a második világháborúban voltak felfegyverzett kereskedelmi hajóink a Fekete-tengeren, de ezeket én nem ismerem el igazi hadihajónak.
Üdv,
Ndjala
szia!
amit én olvastam... mar a cimet se tudom, de általanosságban irt a második világégés legiháboruújaról... az elsők között jelent meg. hemzsegett a hibáktól, és pontatlanságtól..
csak néhány példa amire emlékszem... a német az szovjet légierőt hasonlította össze, de pld ilyeneket irt, h a németeknel a messzer stb, az oroszoknal elavult po-2 esek, és An-2!-ek. a konyvben szereplő képek 90 százaléka alatt rossz tipus vagy változat szerepelt, a nyelvezetéről, elfogultságáról nem is beszélve...(bár ez csak stílus, és igy szubjektiv) sajnos mérgemben kidobtam és nem tudok idézni belőle...:)
Sajnos igaz, hogy nagyon is hiánypótlóak a témák amikről ír, de nálam teljesen elásta magát... aztán kezembe került még egy az első világháborus pilótákrol irott könyve, el kell ismernem az jobban sikerült...bar az a könyv leginkabb életrajzok gyűjeménye és igy valóban használhatónak tűnik, különösen, hogy máshol tényleg nem nagyon tudsz ezekről olvasni... csak hát látszik, hogy nem szakértővel van dolgunk, hanem egy lelkes amatőrrel...aki sztem nincs annyira képben, hogy esetleg bele ne fusson akár hatalmas tévedésekbe is...
Ja és nem akartam megbántani senkit a véleményemmel...
Üdv,
robi
amit én olvastam... mar a cimet se tudom, de általanosságban irt a második világégés legiháboruújaról... az elsők között jelent meg. hemzsegett a hibáktól, és pontatlanságtól..
csak néhány példa amire emlékszem... a német az szovjet légierőt hasonlította össze, de pld ilyeneket irt, h a németeknel a messzer stb, az oroszoknal elavult po-2 esek, és An-2!-ek. a konyvben szereplő képek 90 százaléka alatt rossz tipus vagy változat szerepelt, a nyelvezetéről, elfogultságáról nem is beszélve...(bár ez csak stílus, és igy szubjektiv) sajnos mérgemben kidobtam és nem tudok idézni belőle...:)
Sajnos igaz, hogy nagyon is hiánypótlóak a témák amikről ír, de nálam teljesen elásta magát... aztán kezembe került még egy az első világháborus pilótákrol irott könyve, el kell ismernem az jobban sikerült...bar az a könyv leginkabb életrajzok gyűjeménye és igy valóban használhatónak tűnik, különösen, hogy máshol tényleg nem nagyon tudsz ezekről olvasni... csak hát látszik, hogy nem szakértővel van dolgunk, hanem egy lelkes amatőrrel...aki sztem nincs annyira képben, hogy esetleg bele ne fusson akár hatalmas tévedésekbe is...
Ja és nem akartam megbántani senkit a véleményemmel...
Üdv,
robi
Azért én nem írnám le Földi könyveit, lehet hogy más forrásokat vesz alapul, de azokkal ellentétben az ő könyvei nem az amcsi-angol-szövetséges s***nyalással meg komcsi hazudozással vannak tele. Én olvastam pl az eredeti Szuvorov féle Zsukov könyvet, és szerintem nagyon jól feldolgozta nekünk "laikusoknak". A Szent Istvános könyve nekem se jött be, abból van bőven sokkal jobb anyagom. Ebben a témában.. a többiben én, speciel el tudom fogadni azt az összefoglalást amit írni szokott. Azt tény, hogy a stílusa és a szerkesztés néha elég "érdekes" DE mutasson valaki jobbat ebben a műfajban!
Én meg alapból az angolszász szerzők könyveit szoktam hatalmas fenntartásokkal kezelni. Minden "szentnek" maga felé hajlik a keze. Pláne ha a kedves papi is ott szolgált... mert ő az isten :)
Nekem arra nincs időm, hogy én magam 77 forrást átnézve felépítsem a magam igazát, nézetét, kiszűrjem a szövetségesb*zi melldöngetést vagy a szovjet propagandát, vagy éppen a magyarországi történelemhamisítást... A legtöbb könyve számomra nagyon hasznos volt, minden negatívum ellenére is.
Én meg alapból az angolszász szerzők könyveit szoktam hatalmas fenntartásokkal kezelni. Minden "szentnek" maga felé hajlik a keze. Pláne ha a kedves papi is ott szolgált... mert ő az isten :)
Nekem arra nincs időm, hogy én magam 77 forrást átnézve felépítsem a magam igazát, nézetét, kiszűrjem a szövetségesb*zi melldöngetést vagy a szovjet propagandát, vagy éppen a magyarországi történelemhamisítást... A legtöbb könyve számomra nagyon hasznos volt, minden negatívum ellenére is.
Szia! Én Földitől nem vennék semmit... amit olvastam az egy szemét volt... úgyhogy a többibe bele se néztem...
Hát igen, ezzel egyet értek :) Mindenesetre ami miatt szeretem, hogy olcsón sok témában vannak könyvei. Persze ha egyik témája felkeltette az érdeklődését valakinek, érdemes utána olvasni, hogy tiszta képet kapjon :) Ennek ellenére szerintem hasznos könyvei vannak :)
Földi Pál szereti a forrásban megadott könyvek egy egy részét szó szerint, egyben átvenni, összeollózni. Híába, így lehet gyorsan könyvet írni :-)
Igen, ezek pont benne vannak Földi Pál könyvében, csak szerettem volna tömören leírni :) Azért igaz ami igaz ördögi egy kör volt rengeteg olyan aprósággal amiknek a vége a ma ismert történelem lett.
:)
A könyv ajánlót hálásan köszönöm. Feltétlen utána nézek betudom-e valahogyan szerezni, bár Földi Pál is ezt használta fel egyik forrásának a könyve tárgymutatója szerint :)
Sanya.
Köszönöm, hogy leírtad. Érdekes gondolat, de nem lett volna lehetetlen szerintem sem :)
:)
A könyv ajánlót hálásan köszönöm. Feltétlen utána nézek betudom-e valahogyan szerezni, bár Földi Pál is ezt használta fel egyik forrásának a könyve tárgymutatója szerint :)
Sanya.
Köszönöm, hogy leírtad. Érdekes gondolat, de nem lett volna lehetetlen szerintem sem :)
Zaran!
Ha már könyv akkor inkább a Balogh Tamás-Csepregi Oszkár A Szent István csatahajó és a csatahajók rövid története c műve.
Földi Pál nálam már levizsgázott, így nem ismerem ezt a könyvét, bár nem lep meg, h ebbe is belemászott.
Nem írom le a teljes fejezetet, de ízelítőül:
Az olaszoknak is voltak motor problémáik ( 2 x is, az első miatt csúszott az indulás 2 nappal, a második miatt maradtak ott a helyszínen), a pk órája is megállt. Akkor azon a hajnalon a terveik szerint már hazafelé kellett volna tartaniuk.Az olaszok amolyan mindent v semmit elven támadtak.
A SzI-non is gép problémák voltak ( turbina túlhevülés, amit addig nem tudtak ellenőrizni, mivel nem jártatták teljes sebességgel a hajót korábban) ami pont a MAS-ok közelében ért véget, amikről nem is sejtették, h ott vannak.
A gépeket fel kellett gyorsítani mivel a túlhevülés miatt csak lassabban haladhattak és ezért késésben voltak. Ez mindenképp korom kibocsátással és füsttel járt.
Ha a nappal ott találja őket azt kockáztatják, h esetlegesen felderítik a köteléket, ami a hadművelet teljes kudarcát jelentené, mivel ezeknek a hajóknak a feladata volt az Otrantói zárat védő hajók megtámadása, amit a többi egység csalt volna a csatahajók elé.
Eleve több ( 2) hullámos indulás volt tervezve, amiben a SzI az utolsó hullámban indult, a Tegetthoff-fal és a biztosító hajókkal együtt. A találkozás a Cattarói öbölben ( ma Kotori öböl Montenegró) volt tervezve.
Voltak problémák az induláskor, de ezek nem lassították lényegesen a köteléket ( a hajólépcső beakadt a műszaki zárba és 10 perc késést okozott).
A T-nál, és az egész kötelékben is ott volt a gyakorlatlanság, bizonytalanság, a találat után meg a stressz is. Ezek együtt végzetesek voltak a SzI-ra, mivel a vonatást pont ezek miatt nem tudták időben elkezdeni.A T elmenekült a találatot kapott és megdőlt SzI környezetéből, és csak később tért vissza, de addigra a SzI már mélyre merült, és átforduláshoz közeli helyzetbe került. A T megkísérelte a vontatást, ám mire átvitték a kábelt, a SzI-nál elkezdődött az átfordulás, és így oldani kellett a T saját mentése miatt .
Ez akkor is igaz ha a 2 találat okozta kárt nem lehetett elhárítani.
Szóval, ha az olaszok a terveik szerint 2 nappal korábban futnak ki, a motorjaik nem romlanak el, a SzI tudja tartani a sebességét, stb, akkor lehet nem így alakul.
De ez már a mi lett volna kategória.
Ezért mondom, h az olaszoknak mázlijuk volt, nem kicsit.
Ha már könyv akkor inkább a Balogh Tamás-Csepregi Oszkár A Szent István csatahajó és a csatahajók rövid története c műve.
Földi Pál nálam már levizsgázott, így nem ismerem ezt a könyvét, bár nem lep meg, h ebbe is belemászott.
Nem írom le a teljes fejezetet, de ízelítőül:
Az olaszoknak is voltak motor problémáik ( 2 x is, az első miatt csúszott az indulás 2 nappal, a második miatt maradtak ott a helyszínen), a pk órája is megállt. Akkor azon a hajnalon a terveik szerint már hazafelé kellett volna tartaniuk.Az olaszok amolyan mindent v semmit elven támadtak.
A SzI-non is gép problémák voltak ( turbina túlhevülés, amit addig nem tudtak ellenőrizni, mivel nem jártatták teljes sebességgel a hajót korábban) ami pont a MAS-ok közelében ért véget, amikről nem is sejtették, h ott vannak.
A gépeket fel kellett gyorsítani mivel a túlhevülés miatt csak lassabban haladhattak és ezért késésben voltak. Ez mindenképp korom kibocsátással és füsttel járt.
Ha a nappal ott találja őket azt kockáztatják, h esetlegesen felderítik a köteléket, ami a hadművelet teljes kudarcát jelentené, mivel ezeknek a hajóknak a feladata volt az Otrantói zárat védő hajók megtámadása, amit a többi egység csalt volna a csatahajók elé.
Eleve több ( 2) hullámos indulás volt tervezve, amiben a SzI az utolsó hullámban indult, a Tegetthoff-fal és a biztosító hajókkal együtt. A találkozás a Cattarói öbölben ( ma Kotori öböl Montenegró) volt tervezve.
Voltak problémák az induláskor, de ezek nem lassították lényegesen a köteléket ( a hajólépcső beakadt a műszaki zárba és 10 perc késést okozott).
A T-nál, és az egész kötelékben is ott volt a gyakorlatlanság, bizonytalanság, a találat után meg a stressz is. Ezek együtt végzetesek voltak a SzI-ra, mivel a vonatást pont ezek miatt nem tudták időben elkezdeni.A T elmenekült a találatot kapott és megdőlt SzI környezetéből, és csak később tért vissza, de addigra a SzI már mélyre merült, és átforduláshoz közeli helyzetbe került. A T megkísérelte a vontatást, ám mire átvitték a kábelt, a SzI-nál elkezdődött az átfordulás, és így oldani kellett a T saját mentése miatt .
Ez akkor is igaz ha a 2 találat okozta kárt nem lehetett elhárítani.
Szóval, ha az olaszok a terveik szerint 2 nappal korábban futnak ki, a motorjaik nem romlanak el, a SzI tudja tartani a sebességét, stb, akkor lehet nem így alakul.
De ez már a mi lett volna kategória.
Ezért mondom, h az olaszoknak mázlijuk volt, nem kicsit.
Elküldtem, remélem által megy ezúttal.
Egyetértünk, én is ezt csináltam volna, kivéve hogy a Yamatokat meghagytam volna az eredeti A-140-es fél dízelmotoros verzióban, és a sok Unryu+tökselejt átalakítás helyett néhány improved Shokaku (sokkal nagyobb island és még erősebb légvédelem, mondjuk 24X100mm, akár a 25mm-esek rovására is).
Itt az egyik legfőbb totyik a szimulációról (van még 1-2 kisebb egy szinttel feljebb), ezen kívül van egy német fórumos is ha érdekel előásom. Ezen kívül jómagam I Vhs hajókkal a Distant Guns engine-t használva csináltunk jó pár tesztet, igaz azok kevésbé tudományosak mint Maciej kolléga szimulátora.
www.phpbbplanet.com/forum/viewtopic.php
Rögtön az első ütközet nagyon tanulságos, a 2 Yamato vs 3 Lion.
Japcsi doktrina: azért a Hornetet végül így is japán felszíni hajók küldték a fenékre + Midwaynél a saját támaszpont úgymond a hátuk mögött volt nem mellettük, ezért az amcsik nem játszhattak volna kivárásra. Plusz Midwaynél még az amcsi támadógépek eggyel gyengébb verziója volt szolgálatban, kisebb hatótávval, főleg a TBD-TBF relációban volt hatalmas különbség.
Egyetértünk, én is ezt csináltam volna, kivéve hogy a Yamatokat meghagytam volna az eredeti A-140-es fél dízelmotoros verzióban, és a sok Unryu+tökselejt átalakítás helyett néhány improved Shokaku (sokkal nagyobb island és még erősebb légvédelem, mondjuk 24X100mm, akár a 25mm-esek rovására is).
Itt az egyik legfőbb totyik a szimulációról (van még 1-2 kisebb egy szinttel feljebb), ezen kívül van egy német fórumos is ha érdekel előásom. Ezen kívül jómagam I Vhs hajókkal a Distant Guns engine-t használva csináltunk jó pár tesztet, igaz azok kevésbé tudományosak mint Maciej kolléga szimulátora.
www.phpbbplanet.com/forum/viewtopic.php
Rögtön az első ütközet nagyon tanulságos, a 2 Yamato vs 3 Lion.
Japcsi doktrina: azért a Hornetet végül így is japán felszíni hajók küldték a fenékre + Midwaynél a saját támaszpont úgymond a hátuk mögött volt nem mellettük, ezért az amcsik nem játszhattak volna kivárásra. Plusz Midwaynél még az amcsi támadógépek eggyel gyengébb verziója volt szolgálatban, kisebb hatótávval, főleg a TBD-TBF relációban volt hatalmas különbség.
Hello Zaran!
A kritikus szakasz a Dánia-szorosig való eljutás lett volna. Ha addig komolyabb károk nélkül eljutnak, akkor már fel tudnak szívódni az Atlanti – óceánon. A „maszkírovka” minden formáját bevetve: álkémények, álárbócok stb…
A skagerraki áttöréshez civil hajókat használva élő pajzsnak, mivel akkor már a Luftwafféval nem lehetett volna számolni, hanem csak XXI. típusú tengeralattjárókkal, fedezetnek. Szerintem több esélyük lett volna, mint a Yamatónak. Ugyanis erre a kitörésre senki nem számított volna, vesztenivalójuk meg nincs.
Üdv,Sanya
A kritikus szakasz a Dánia-szorosig való eljutás lett volna. Ha addig komolyabb károk nélkül eljutnak, akkor már fel tudnak szívódni az Atlanti – óceánon. A „maszkírovka” minden formáját bevetve: álkémények, álárbócok stb…
A skagerraki áttöréshez civil hajókat használva élő pajzsnak, mivel akkor már a Luftwafféval nem lehetett volna számolni, hanem csak XXI. típusú tengeralattjárókkal, fedezetnek. Szerintem több esélyük lett volna, mint a Yamatónak. Ugyanis erre a kitörésre senki nem számított volna, vesztenivalójuk meg nincs.
Üdv,Sanya
Csatahajós!
mihalikl kukac citromail potn hu-ra jöhet a cikk, bár téged valamikor spam-ek közé rakott. Azért próbáljuk meg.
Persze a Soryus megjegyzésem túlzás volt, bár az Unryu osztállyal végül is ez valósult meg. Én inkáb + két-három Shokakut csináltam volna, ha már csatahajót, akkor könnyebbet, gyorsabbat, olcsóbbat. TESCO gazdaságos KGV - lehet, hogy a briteknek volt igazuk. Egyébként már ezt a témát is kiveséztük.
Úgy általában a Midwayi terv kritikája pont az, hogy miért nem küldték előre a csatahajókat. A japánok is a következő két csatában megpróbálkoztak ezzel, az amik nem nagyon foglalkoztak más felszíni egységgel, amíg rephordozó volt a közelben. Csak azok a gépek támadták szorványosan cirkálókat, csatahajókat, melyeknek már nem volt reményük, hogy hordozót találjanak. Mire odaértek volna a hordozós egységhez, azok elhúzták a csíkot.
44-ben Fülöp-szigeti csatánál is ahogy feltűnt a 4 hordozó, hanyat-homlok rohantak, hogy őket pusztítsák el, mert a doktrína szerint azok voltak az elsődleges célpontok. Kuritáékat meg a kísérőhordozók vadászgépei, meg néháy Avanger, melyeknek csak szárazföldi cél elleni repeszbombáik voltak meghátrálásra kényszerítették.
Midwaynél-mivel az amik ismerték a haditervet, nyilván ha úgy látják, hogy nem férnek hozzá Nagumo hordozóihoz biztonságban, nem is támadtak volna. Szerintem elég lett volna egy felderítő cirkáló különítmény a védtelenül hagyott északi szárnyon.
Nem akarom szaporítani a szót, a pacific42.uw.hu-n már sok dolgot leírtam, még egy utószóval vagyok adós, abban akarom összegezni a véleményemet.
A szimulációk a fórumodon teoretikusak, vagy számítógépes fizikai szimulációk?
mihalikl kukac citromail potn hu-ra jöhet a cikk, bár téged valamikor spam-ek közé rakott. Azért próbáljuk meg.
Persze a Soryus megjegyzésem túlzás volt, bár az Unryu osztállyal végül is ez valósult meg. Én inkáb + két-három Shokakut csináltam volna, ha már csatahajót, akkor könnyebbet, gyorsabbat, olcsóbbat. TESCO gazdaságos KGV - lehet, hogy a briteknek volt igazuk. Egyébként már ezt a témát is kiveséztük.
Úgy általában a Midwayi terv kritikája pont az, hogy miért nem küldték előre a csatahajókat. A japánok is a következő két csatában megpróbálkoztak ezzel, az amik nem nagyon foglalkoztak más felszíni egységgel, amíg rephordozó volt a közelben. Csak azok a gépek támadták szorványosan cirkálókat, csatahajókat, melyeknek már nem volt reményük, hogy hordozót találjanak. Mire odaértek volna a hordozós egységhez, azok elhúzták a csíkot.
44-ben Fülöp-szigeti csatánál is ahogy feltűnt a 4 hordozó, hanyat-homlok rohantak, hogy őket pusztítsák el, mert a doktrína szerint azok voltak az elsődleges célpontok. Kuritáékat meg a kísérőhordozók vadászgépei, meg néháy Avanger, melyeknek csak szárazföldi cél elleni repeszbombáik voltak meghátrálásra kényszerítették.
Midwaynél-mivel az amik ismerték a haditervet, nyilván ha úgy látják, hogy nem férnek hozzá Nagumo hordozóihoz biztonságban, nem is támadtak volna. Szerintem elég lett volna egy felderítő cirkáló különítmény a védtelenül hagyott északi szárnyon.
Nem akarom szaporítani a szót, a pacific42.uw.hu-n már sok dolgot leírtam, még egy utószóval vagyok adós, abban akarom összegezni a véleményemet.
A szimulációk a fórumodon teoretikusak, vagy számítógépes fizikai szimulációk?
Peter van Búrája megint bemutatta a gyorsan de hanyagul építés újabb gyöngyszemét. A maratásokkal még mindig nincs kibékülve.
www.modelshipgallery.com/gallery/dd/dkm/z39-350-pvb/pvb-index.html
www.modelshipgallery.com/gallery/dd/dkm/z39-350-pvb/pvb-index.html
Jó ez a topik nagyon. Végre picit felpörgött is, még ha nem is építés témában.
A mi lett volna témához: 1 német flotta mely így néz ki, Bismarck, Tirpitz, Scharnhorst, Gneisenau, esetleg pár hajó az Admiral Hipper osztályból, rombolók, u-boot-ok, és habnak a végére a Graf Zeppelin. Persze nem kockáztattak volna meg egy ilyen flottát, illetve gazdaságilag se sikerült volna, de érdemes belegondolni, hogy mi lett volna ha...
Üdv,
Batka
A mi lett volna témához: 1 német flotta mely így néz ki, Bismarck, Tirpitz, Scharnhorst, Gneisenau, esetleg pár hajó az Admiral Hipper osztályból, rombolók, u-boot-ok, és habnak a végére a Graf Zeppelin. Persze nem kockáztattak volna meg egy ilyen flottát, illetve gazdaságilag se sikerült volna, de érdemes belegondolni, hogy mi lett volna ha...
Üdv,
Batka
EDE,
OFF: be szoktam nézni azért gyakran, csak mostanában elég halott volt a fórum. South Dakota helyett Royal Navy Capital Ships 1921-22 lesz most ;), remélem azért nem nagy csalódás :D, ez lesz a Cherrytrees 2. része. Most kb. félig van kész időhiány miatt, ha érdekel átdobom, jól jönne egy kritikus ;). Zolinak még nem küldtem el, mert akarok neki a Tennessee-s cikkel kapcs. egy-két hibajavítást is írni, csak nem volt még időm. Ha ez kész valószínűleg utána vagy South Dakota lesz vagy japán téma a WT időszakból, esetleg befejezem végre a Shattered Sword alapján a midwayi csatás leírást, de ez csak jövőre legkorábban.
ON: Stuka: egészen biztosan csak a későbbi változatok tudtak akkora terhet elcipelni és egyáltalán nem biztos, hogy azt zuhanórepülésben is ki tudták oldani. Ekkora bombákat a háború végi amcsi típusok sem nagyon hordoztak zuhanóbombázáshoz (ha jól tévedek az 1800kg az kb. 4000font, az SB2C is jellemzően max. 2000 fontos bombával rohangált, az SBD-nek a későbbi típusai is csak 1000fontos nagy bombát tudtak vinni plusz apró és ezek egyike sem merev futóműves típus - a Val ami a Stukához hasonló kialakítású volt 250kg-t tudott csak, bár tény, hogy ott gyengébb hajtóművel volt szerelve a gép. Egy szó mint száz én az 500kg-os bombával való zuhanóbombázást tartom elképzelhetőnek Ju-87esekkel számolva - amit bizonyít az Illustrious elleni akció is - ha tudtak miért nem vittek nagyobbat?
"Túl sok az az 5-6 korszerű egység a briteknek". Ha most szigorúan a Bismarck elleni harcértéket vesszük azért nem szabad leírni a két kész KGV-n kívül (3. fitting out) a két Nelson-t sem, sőt kövezzetek meg érte, de az átépített Renown sem reménytelen eset ha nem egyedül kell felvenni a harcot a német hajóval (a Renown-nak upgradelt 15" lövegei voltak már és a fedélzetpáncélzatát is megerősítették). Az sem mellékes, hogy a RN mindenhol nagyszámú rombolót és cirkálót tudott felvonultatni extraként, amik nyilván önmagukban kevesek voltak, azonban a csatahajók mellett elég hathatós támogatást/zavarást jelenthettek egy együttes alkalmazásnál - súlyos baki volt a Dánia-szorosban a Suffolk/Norfolk tétlenségre kárhoztatása.
Bár a KGV szerintem is gyengébb volt mint a B hajó, de ahogy már korábban itt kifejtettem végső soron a WT után épült csatahajók bármelyikét alapul nézve(kivéve talán a Yamato-k) a különbség nem túl nagy, egy csata kimenetelét az első szerencsés találatok döntik el, amúgy teljesen 50-50%. Ezt nem csak a kisujjamból veszem, jó pár szimulációt csináltunk a fórumomon. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a KGV azért lett "TESCO gazdaságos", mert gyorsan akarták felépíteni az egységeket és nem is véletlen hogy két egység ment szemben a Bismarckkal. Ha nem variálják át a terveket menet közben az iker torony+páncélzat miatt akkor még korábban készen lehettek volna. Ballisztikailag pedig a 14" Mark VII egyenértékű volt a híres, hírhedt brit 15" Mark I-gyel, úgyhogy a tűzerejük sem volt éppen gyenge. Ami a KGV ténylegesen nagy hiányossága volt az a másodlagos fegyverzet légvédelmi képessége, a segédgép kialakítás/kapacitás, a hatótáv és az orrnál a túl alacsony oldalmagasság.
Hogy minek építették meg a Bismarckot? Azért mert a közvetlen szomszéd szárazföldi nagyhatalom épített egy Richelieu és egy Jean Bart nevű egységet :), ilyen tök egyszerű a magyarázat. Amely két hajó válasz volt az olaszok két Littorio-jára, amelyek válaszul épültek a két Dunkerque-re . A két kisebbik francia hajó pedig válasz volt a német Panzerschiffékre ill. a Scharnhorst+Gneisuenau-ra, amelyek pedig a Versailles-i szerződés-re léptek. Hogy miért kellett a németeknek egyáltalán flotta? Nos ezen már lehet vitatkozni. A sokak által kereskedelmi hajók elleni harcra kikiáltott Panzerschiffék pl. alapvetően partvédelmi feladatokra szánták eredetileg, hasonlóan az észak európai államok part menti kis csatahajóihoz. Az egy más kérdés, hogy karakterisztikájukból adódóan tökéletesen alkalmasak voltak a kerhajók elleni harcra.
Végül Yamato-Soryu: ok, hogy kijön a tonnatartalomból 6 Soryu, de honnan veszel hozzá turbinákat ami a leginkább szűk keresztmetszet, sólyateret, repülőgépeket és pilótákat stb. Ahhoz a japánoknak mondjuk 1930-tól már úgy kellett volna építkezni, hogy ezt nyomják - és bár a japánok tényleg elsőként eszméltek a hordozók valódi erejét illetően, 1930-ban még ők sem láthatták előre ezt. A hordozók harci ereje értelemszerűen a gépeikben van, amelyek exponenciális fejlődésen mentek keresztül 1930 és 40 között, és utána is még elég meredek fejlődési görbét diktáltak, nem véletlen, hogy az amcsi hordozós típusok sokszor 2-3 évente váltották egymást. Ami 1930-ban még bőven a CV-k lehetőségein túl volt (pl. 500 kg-os páncéltörő bomba hordozása X távolságra) az mondjuk 1935-ben már szóba jöhetett míg 1940-ben sima ügy volt és 1945-ben mondjuk már a vadászgépek másodlagos funkcióként is tudták. A csatahajóknál ez a fejlődési görbe jórészt a WT miatt erősen megtört ill. 10 évig szünetelt, pont abban a kritikus időszakban amikor a repülőgép és a CV hatalmas teret nyert. Nem csoda hát szerintem, hogy kivétel nélkül az összes haditengerészet a csatahajókat tekintette a gerincének, hogy ki meddig az már más kérdés. Én hasonló véleményen vagyok Zolival, ti. bizonyos értelemben soha nem törték meg az uralmát a háború alatt sem, mert ugyanúgy ahogy hadsereg/harckocsik nélkül csak légierővel nem lehetett megnyerni/elfoglalni egy területet ez ugyanígy igaz a tengerre is a felszíni hadihajók kontextusában, amiből a csatahajó volt a király. A csatahajót szerintem (és ált. minden felszíni hadihajót) a gerinc alatt robbanó modern huzalvezérlésű torpedók fenyegetik a leginkább, éppen ezért a modern nuki tengók voltak azok amelyek letörték a szarvát a dolognak. A rakéták/repülőgépek ellen viszonylag hamar voltak légvédelmi rakéták is, míg maga a rep.-hordozó számos esetben kapott ki hadgyakorlatokon a csatahajótól a korai Fleet Problem gyakorlatoktól, a Glorious esetén át egészen a modern korig amikor a Wisconsin lenyomta az Americát egy gyakorlaton stb. Kedvenc teoretikus példám (ha már a mi lett volna ha-knál tartunk), mi van ha midwaynél Yamamoto a csatahajóit 100-150 mérfölddel Nagumo elé teszi és nem hátra a francba? Mit csinál Fletcher? Megtámadja a csatahajókat TBD-kel, 33 csomós torpedókkal (amiket még a Nagato-k is simán kiforognak) meg 1000 fontos HE bombákkal és így kiteszi magát a japán támadásnak? Vagy megtámadja a hordozókat mint történelmileg kockáztatva hogy belefut a császári flotta 3 legerősebb felszíni hajójába? menekülni nem nagyon tud, mert a saját gépeit így is a hatósugaruk széléről küldte akcióba, a japánok gépei meg eleve nagyobb hatótávolságúak.
OFF: be szoktam nézni azért gyakran, csak mostanában elég halott volt a fórum. South Dakota helyett Royal Navy Capital Ships 1921-22 lesz most ;), remélem azért nem nagy csalódás :D, ez lesz a Cherrytrees 2. része. Most kb. félig van kész időhiány miatt, ha érdekel átdobom, jól jönne egy kritikus ;). Zolinak még nem küldtem el, mert akarok neki a Tennessee-s cikkel kapcs. egy-két hibajavítást is írni, csak nem volt még időm. Ha ez kész valószínűleg utána vagy South Dakota lesz vagy japán téma a WT időszakból, esetleg befejezem végre a Shattered Sword alapján a midwayi csatás leírást, de ez csak jövőre legkorábban.
ON: Stuka: egészen biztosan csak a későbbi változatok tudtak akkora terhet elcipelni és egyáltalán nem biztos, hogy azt zuhanórepülésben is ki tudták oldani. Ekkora bombákat a háború végi amcsi típusok sem nagyon hordoztak zuhanóbombázáshoz (ha jól tévedek az 1800kg az kb. 4000font, az SB2C is jellemzően max. 2000 fontos bombával rohangált, az SBD-nek a későbbi típusai is csak 1000fontos nagy bombát tudtak vinni plusz apró és ezek egyike sem merev futóműves típus - a Val ami a Stukához hasonló kialakítású volt 250kg-t tudott csak, bár tény, hogy ott gyengébb hajtóművel volt szerelve a gép. Egy szó mint száz én az 500kg-os bombával való zuhanóbombázást tartom elképzelhetőnek Ju-87esekkel számolva - amit bizonyít az Illustrious elleni akció is - ha tudtak miért nem vittek nagyobbat?
"Túl sok az az 5-6 korszerű egység a briteknek". Ha most szigorúan a Bismarck elleni harcértéket vesszük azért nem szabad leírni a két kész KGV-n kívül (3. fitting out) a két Nelson-t sem, sőt kövezzetek meg érte, de az átépített Renown sem reménytelen eset ha nem egyedül kell felvenni a harcot a német hajóval (a Renown-nak upgradelt 15" lövegei voltak már és a fedélzetpáncélzatát is megerősítették). Az sem mellékes, hogy a RN mindenhol nagyszámú rombolót és cirkálót tudott felvonultatni extraként, amik nyilván önmagukban kevesek voltak, azonban a csatahajók mellett elég hathatós támogatást/zavarást jelenthettek egy együttes alkalmazásnál - súlyos baki volt a Dánia-szorosban a Suffolk/Norfolk tétlenségre kárhoztatása.
Bár a KGV szerintem is gyengébb volt mint a B hajó, de ahogy már korábban itt kifejtettem végső soron a WT után épült csatahajók bármelyikét alapul nézve(kivéve talán a Yamato-k) a különbség nem túl nagy, egy csata kimenetelét az első szerencsés találatok döntik el, amúgy teljesen 50-50%. Ezt nem csak a kisujjamból veszem, jó pár szimulációt csináltunk a fórumomon. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a KGV azért lett "TESCO gazdaságos", mert gyorsan akarták felépíteni az egységeket és nem is véletlen hogy két egység ment szemben a Bismarckkal. Ha nem variálják át a terveket menet közben az iker torony+páncélzat miatt akkor még korábban készen lehettek volna. Ballisztikailag pedig a 14" Mark VII egyenértékű volt a híres, hírhedt brit 15" Mark I-gyel, úgyhogy a tűzerejük sem volt éppen gyenge. Ami a KGV ténylegesen nagy hiányossága volt az a másodlagos fegyverzet légvédelmi képessége, a segédgép kialakítás/kapacitás, a hatótáv és az orrnál a túl alacsony oldalmagasság.
Hogy minek építették meg a Bismarckot? Azért mert a közvetlen szomszéd szárazföldi nagyhatalom épített egy Richelieu és egy Jean Bart nevű egységet :), ilyen tök egyszerű a magyarázat. Amely két hajó válasz volt az olaszok két Littorio-jára, amelyek válaszul épültek a két Dunkerque-re . A két kisebbik francia hajó pedig válasz volt a német Panzerschiffékre ill. a Scharnhorst+Gneisuenau-ra, amelyek pedig a Versailles-i szerződés-re léptek. Hogy miért kellett a németeknek egyáltalán flotta? Nos ezen már lehet vitatkozni. A sokak által kereskedelmi hajók elleni harcra kikiáltott Panzerschiffék pl. alapvetően partvédelmi feladatokra szánták eredetileg, hasonlóan az észak európai államok part menti kis csatahajóihoz. Az egy más kérdés, hogy karakterisztikájukból adódóan tökéletesen alkalmasak voltak a kerhajók elleni harcra.
Végül Yamato-Soryu: ok, hogy kijön a tonnatartalomból 6 Soryu, de honnan veszel hozzá turbinákat ami a leginkább szűk keresztmetszet, sólyateret, repülőgépeket és pilótákat stb. Ahhoz a japánoknak mondjuk 1930-tól már úgy kellett volna építkezni, hogy ezt nyomják - és bár a japánok tényleg elsőként eszméltek a hordozók valódi erejét illetően, 1930-ban még ők sem láthatták előre ezt. A hordozók harci ereje értelemszerűen a gépeikben van, amelyek exponenciális fejlődésen mentek keresztül 1930 és 40 között, és utána is még elég meredek fejlődési görbét diktáltak, nem véletlen, hogy az amcsi hordozós típusok sokszor 2-3 évente váltották egymást. Ami 1930-ban még bőven a CV-k lehetőségein túl volt (pl. 500 kg-os páncéltörő bomba hordozása X távolságra) az mondjuk 1935-ben már szóba jöhetett míg 1940-ben sima ügy volt és 1945-ben mondjuk már a vadászgépek másodlagos funkcióként is tudták. A csatahajóknál ez a fejlődési görbe jórészt a WT miatt erősen megtört ill. 10 évig szünetelt, pont abban a kritikus időszakban amikor a repülőgép és a CV hatalmas teret nyert. Nem csoda hát szerintem, hogy kivétel nélkül az összes haditengerészet a csatahajókat tekintette a gerincének, hogy ki meddig az már más kérdés. Én hasonló véleményen vagyok Zolival, ti. bizonyos értelemben soha nem törték meg az uralmát a háború alatt sem, mert ugyanúgy ahogy hadsereg/harckocsik nélkül csak légierővel nem lehetett megnyerni/elfoglalni egy területet ez ugyanígy igaz a tengerre is a felszíni hadihajók kontextusában, amiből a csatahajó volt a király. A csatahajót szerintem (és ált. minden felszíni hadihajót) a gerinc alatt robbanó modern huzalvezérlésű torpedók fenyegetik a leginkább, éppen ezért a modern nuki tengók voltak azok amelyek letörték a szarvát a dolognak. A rakéták/repülőgépek ellen viszonylag hamar voltak légvédelmi rakéták is, míg maga a rep.-hordozó számos esetben kapott ki hadgyakorlatokon a csatahajótól a korai Fleet Problem gyakorlatoktól, a Glorious esetén át egészen a modern korig amikor a Wisconsin lenyomta az Americát egy gyakorlaton stb. Kedvenc teoretikus példám (ha már a mi lett volna ha-knál tartunk), mi van ha midwaynél Yamamoto a csatahajóit 100-150 mérfölddel Nagumo elé teszi és nem hátra a francba? Mit csinál Fletcher? Megtámadja a csatahajókat TBD-kel, 33 csomós torpedókkal (amiket még a Nagato-k is simán kiforognak) meg 1000 fontos HE bombákkal és így kiteszi magát a japán támadásnak? Vagy megtámadja a hordozókat mint történelmileg kockáztatva hogy belefut a császári flotta 3 legerősebb felszíni hajójába? menekülni nem nagyon tud, mert a saját gépeit így is a hatósugaruk széléről küldte akcióba, a japánok gépei meg eleve nagyobb hatótávolságúak.
Szia Józsi,
tényleg nagy ötlet, eszembe sem jutott ez a megoldás, de ehhez az 1/350-es hajó kicsi...viszont ezután nyitott szemmel járok majd, ilyen felületet keresve:-)
Üdvözlettel,
Regal
tényleg nagy ötlet, eszembe sem jutott ez a megoldás, de ehhez az 1/350-es hajó kicsi...viszont ezután nyitott szemmel járok majd, ilyen felületet keresve:-)
Üdvözlettel,
Regal
|
|
Pántoló szalag
|
|
|
U.a.
|
Hali!
Ha nagyobb lenne a hajó használhatnál műanyag pántoló szalagot, de ez ahhoz kicsi.
Üdv.: Jozsi
Altengernagy!
Többször volt már itt szó róla, hogy a Val-ek 250 kg-os bombája csatahajók ellen semmit sem ért. Iizuka Tokudzsi visszaemlékezésében leírta, hogy Pearl Harbornál ezért próbálták a kéménybe dobni őket. Az viszont közismert, hogy a japán gépek kiváló repülési jellemzőiket a gyenge motorok mellett csak könnyű építéssel, páncélzat és öntömítő üzemanyagtartály beépítése nélkül érték el. Emiatt iszonyatos veszteségeik voltak, 42 végére alig maradt az elit pilótákból. A korszerűséget ennek fényében vizsgáljuk! Mondjuk TV-k közül én 42-ben az Avangerrre szavaznék.
A Val-ek a Yorktown osztálynak több találatot is bevittek, de egy sem volt végzetes. Míg a Dauntlesek, vagy később a japán Judyk 500 kg-osaikból néha 1 is elég volt egy hordozónak. Persze a hordozón is sok mindentől függött az okozott kár. A csatahajókat meg rendesen meg kellett pakolni mindennel néha órákon keresztül, hogy el kezdjenek süllyedni.
A csatahajók fenntartása mellet szólt egy darabig az is, hogy amíg az éjszakai felderítés repülőgépekről, valamit az éjszakai leszállás a hordozókra nem lett biztonságosan megoldva, addig éjszaka még a felszíni hajók voltak az urak. Lásd 1942 Salamon szigeteki csaták.
Többször volt már itt szó róla, hogy a Val-ek 250 kg-os bombája csatahajók ellen semmit sem ért. Iizuka Tokudzsi visszaemlékezésében leírta, hogy Pearl Harbornál ezért próbálták a kéménybe dobni őket. Az viszont közismert, hogy a japán gépek kiváló repülési jellemzőiket a gyenge motorok mellett csak könnyű építéssel, páncélzat és öntömítő üzemanyagtartály beépítése nélkül érték el. Emiatt iszonyatos veszteségeik voltak, 42 végére alig maradt az elit pilótákból. A korszerűséget ennek fényében vizsgáljuk! Mondjuk TV-k közül én 42-ben az Avangerrre szavaznék.
A Val-ek a Yorktown osztálynak több találatot is bevittek, de egy sem volt végzetes. Míg a Dauntlesek, vagy később a japán Judyk 500 kg-osaikból néha 1 is elég volt egy hordozónak. Persze a hordozón is sok mindentől függött az okozott kár. A csatahajókat meg rendesen meg kellett pakolni mindennel néha órákon keresztül, hogy el kezdjenek süllyedni.
A csatahajók fenntartása mellet szólt egy darabig az is, hogy amíg az éjszakai felderítés repülőgépekről, valamit az éjszakai leszállás a hordozókra nem lett biztonságosan megoldva, addig éjszaka még a felszíni hajók voltak az urak. Lásd 1942 Salamon szigeteki csaták.
Szia Józsi,
1/350-es méretarányú a hajó
Szai Batka,
igazad lehet a célszerszámmal, még agyalok rajta. Úgy gondoltam, hogy csinálok egy 2 eltérő szinű egymásra merőleges négyszetrácsot és a vonalak mentén egy méretre vágott fémdarabbal belenyomom a mintát. A whitemodels lapját szerintem kihagyom, mert már megvettem a furnérlemezeket a fedélzethez, a deszkákat ebből fogom megoldani. Mint írtam is neked, nem gyenge az anyag, amit elküldtél, azóta csemegézek belőle, illetve tervezem, hogy miket kell feljavítani. Ebben láttam azt is, hogy a felépítmények alja a fa fedélzet felett kb 30 cm magasságig sötétebb szürke.
Üdvözlettel,
Regal
1/350-es méretarányú a hajó
Szai Batka,
igazad lehet a célszerszámmal, még agyalok rajta. Úgy gondoltam, hogy csinálok egy 2 eltérő szinű egymásra merőleges négyszetrácsot és a vonalak mentén egy méretre vágott fémdarabbal belenyomom a mintát. A whitemodels lapját szerintem kihagyom, mert már megvettem a furnérlemezeket a fedélzethez, a deszkákat ebből fogom megoldani. Mint írtam is neked, nem gyenge az anyag, amit elküldtél, azóta csemegézek belőle, illetve tervezem, hogy miket kell feljavítani. Ebben láttam azt is, hogy a felépítmények alja a fa fedélzet felett kb 30 cm magasságig sötétebb szürke.
Üdvözlettel,
Regal
Sziasztok
Még egy dolog: hajók elleni támadáshoz spec. kiképzés szükséges: célazonosítás, eljárások, manőverek, fegyverzet alkalmazás, légvédelem lefogása, navigáció, meteorológia stb.
Jók a témák, különösen a Szent Istvánról tetszik.
üdv
Zoli
Még egy dolog: hajók elleni támadáshoz spec. kiképzés szükséges: célazonosítás, eljárások, manőverek, fegyverzet alkalmazás, légvédelem lefogása, navigáció, meteorológia stb.
Jók a témák, különösen a Szent Istvánról tetszik.
üdv
Zoli
Ezt a leírást is köszi :)
Szerintem simán a vízszintes bombavetésre gondolt, az nem egyenlő a szőnyegbombázással...!
B-17 vs. Szállító konvoj, vagy G3M vs. Prince of wales.
A bombákat ki is lehet ám kerülni... ahogy meg is tették nem egyszer.
Nem teljesen közismert de pl a japán hordozó fedélzeti B5N2 torpedóvető gépek 3 fős személyzetéből, a középső a bombacélzó volt, célzó optikával, amit a gép hasán vezettek ki periszkópszerűen. Ezért alkalmas volt vízszintes bombavetésre, célzottan. (6x 60kg, 3x 250kg, 1x 600kg, vagy 1x 800kg bomba) Mellesleg ez a gép még 1942 elején is a világ legkorszerűbb torpedóvetője volt.
Szerintem simán a vízszintes bombavetésre gondolt, az nem egyenlő a szőnyegbombázással...!
B-17 vs. Szállító konvoj, vagy G3M vs. Prince of wales.
A bombákat ki is lehet ám kerülni... ahogy meg is tették nem egyszer.
Nem teljesen közismert de pl a japán hordozó fedélzeti B5N2 torpedóvető gépek 3 fős személyzetéből, a középső a bombacélzó volt, célzó optikával, amit a gép hasán vezettek ki periszkópszerűen. Ezért alkalmas volt vízszintes bombavetésre, célzottan. (6x 60kg, 3x 250kg, 1x 600kg, vagy 1x 800kg bomba) Mellesleg ez a gép még 1942 elején is a világ legkorszerűbb torpedóvetője volt.
Kösz, még egyszer. Ezt akartam mondani én is :)
Amúgy nem létkérdés 1800kg bombateher, a japánok Aichi D3A type11-esén is csak 250kg + 2x 60kg bombateher volt, a Nakajima B5N gépeken is csak Pearl Harbornál volt 800kg-os páncéltörő bomba. Az eredmény magáért beszél, de a körülmények is. Jó kiképzéssel, álló hajók ellen vizszintes bombavetéssel. A D3A-k kb 80% találati aránnyal harcoltak midwayig, ahol odaveszett az elit állomány java.
Amúgy nem létkérdés 1800kg bombateher, a japánok Aichi D3A type11-esén is csak 250kg + 2x 60kg bombateher volt, a Nakajima B5N gépeken is csak Pearl Harbornál volt 800kg-os páncéltörő bomba. Az eredmény magáért beszél, de a körülmények is. Jó kiképzéssel, álló hajók ellen vizszintes bombavetéssel. A D3A-k kb 80% találati aránnyal harcoltak midwayig, ahol odaveszett az elit állomány java.
"A Tegetthoff osztályú csatahajók vízvonal alatti védelme nemhogy gyenge nem volt, hanem a legerősebbnek számított az első generációs dreadnoughtok között! "
Kösz a ollis féle linket, pont erre akartam utalni. Nem volt jó a torpedó védelem, de vakok között a félszemü a király, nemde? :D
Kösz a ollis féle linket, pont erre akartam utalni. Nem volt jó a torpedó védelem, de vakok között a félszemü a király, nemde? :D
Szerintem már a kikötőben meglékelték volna őket...
Sanya ez nagyon jó :) Ilyen megközelítést még soha senkitől nem hallottam. Nagyon érdekes :) Lehet van benne valami, de nem tudom. Végigvezetted a gondolat menetet? Érdekelne mire jutottál, mennyire lett volna lehetséges :)
Hogy mire lehetett volna értelmesebben felhasználni a Bismarckot/Tirpitzet?
Megmondom: a háború végén telepakolni légvédelmi ágyúkkal, megtömni arannyal meg pénzzel és a főkolomposoknak kitörni vele Európából! A fegyverletétel után már úgyse támadhatták volna és addig hajózni, amíg nem találnak egy országot, ahol az aranyért cserébe befogadják őket. pl. Chile.
Megmondom: a háború végén telepakolni légvédelmi ágyúkkal, megtömni arannyal meg pénzzel és a főkolomposoknak kitörni vele Európából! A fegyverletétel után már úgyse támadhatták volna és addig hajózni, amíg nem találnak egy országot, ahol az aranyért cserébe befogadják őket. pl. Chile.
A késés oka a gyakorlatlan fűtő banda. Ráadásul ez miatt vették is észre őket. Csak úgy zúdúlt a fekete korom melyet a Mas-ok messziről kiszúrtak a sziget takarásában.
A monarchia hajó osztályait a 2. hajóról nevezték el. Oka: Az első csak kísérleti példány. Ott tesztelték élesben a terveket. A második példányon még lehetett csiszolni és az így jobb lett. A Tegethoff osztálynak tényleg a Viribus Unitis az első hajója, de utána jött a Tegethoff, Prinz Eugen és a Szent István.
Sszabi.
Olcsóbb helyeken pl aluljárók könyveseinél találkozhatsz a Szent István Csatahajó története című Földi Pál könyvvel. Rengeteg érdekesség van benne. Ajánlom minden csatahajós figyelmébe :)
A monarchia hajó osztályait a 2. hajóról nevezték el. Oka: Az első csak kísérleti példány. Ott tesztelték élesben a terveket. A második példányon még lehetett csiszolni és az így jobb lett. A Tegethoff osztálynak tényleg a Viribus Unitis az első hajója, de utána jött a Tegethoff, Prinz Eugen és a Szent István.
Sszabi.
Olcsóbb helyeken pl aluljárók könyveseinél találkozhatsz a Szent István Csatahajó története című Földi Pál könyvvel. Rengeteg érdekesség van benne. Ajánlom minden csatahajós figyelmébe :)
"Dönitz parancsot adott a régi enigma gépek még egy kódvariátor kerékkel történő felszerelésére ( az elsőben 3 kerék volt) 1942 februárjában.'
Azt hiszem, olyat is szereztek és ennek a feltörhetetlenségében bízott.
Valahol olvastam, hogy az Enigmát (vagy az elődjét?) még jóval a háború előtt eladták a lengyeleknek, így az angoloknak a kezdetektől fogva volt háromtárcsás változatuk.
Azt hiszem, olyat is szereztek és ennek a feltörhetetlenségében bízott.
Valahol olvastam, hogy az Enigmát (vagy az elődjét?) még jóval a háború előtt eladták a lengyeleknek, így az angoloknak a kezdetektől fogva volt háromtárcsás változatuk.
Sziasztok!
Nagyon érdekes a topic témája, pláne azért, mert nem 1-2 mondatos "beböfögések" vannak, hanem mindenki szépen kifejti az álláspontját a másiknak.
Egy apró észrevételem lenne.
Gabusch: Dönitz tudta vagy legalább is sejtette, hogy az angolok szereztek kódkönyvet ( München időjárás felderítő hajóról ), előtte az U-110-ről gépet is, és egy hónapig egyből le tudták fordítani a rádió adásokat.
De a kódkönyvek havonta cserélődtek, és közben Dönitz parancsot adott a régi enigma gépek még egy kódvariátor kerékkel történő felszerelésére ( az elsőben 3 kerék volt) 1942 februárjában.
Üdv.:Neo
Nagyon érdekes a topic témája, pláne azért, mert nem 1-2 mondatos "beböfögések" vannak, hanem mindenki szépen kifejti az álláspontját a másiknak.
Egy apró észrevételem lenne.
Gabusch: Dönitz tudta vagy legalább is sejtette, hogy az angolok szereztek kódkönyvet ( München időjárás felderítő hajóról ), előtte az U-110-ről gépet is, és egy hónapig egyből le tudták fordítani a rádió adásokat.
De a kódkönyvek havonta cserélődtek, és közben Dönitz parancsot adott a régi enigma gépek még egy kódvariátor kerékkel történő felszerelésére ( az elsőben 3 kerék volt) 1942 februárjában.
Üdv.:Neo
Sziasztok
Nem nagyon jártam még erre, de érdekes:))
A bombázásos dolgokhoz:
- Szőnyegbombázást fix dolgok (épület, terepszakasz, objektum stb) megsemmisítéséhez használnak.
- Sem az angolok sem a németek nem alkalmazták a II. vh-ban.
A németek harcászati bombázókkal rendelkeztek és a gépek egyénileg repültek ki a célpont fölé (számított terepszakasz).
Az angolok hadászati bombázókkal ugyanígy egyénileg repültek ki.
Egy idő múlva már alkalmaztak célmegjelölőket (mind a németek, mind az angolok), de ettől a módszer alapvetően nem változott.
A szőnyegbombázásnál a gépek kötelékben hajtották végre a támadást. Az egymás melletti/mögötti gépek magassági lépcsőzéssel biztosították a bombaszőnyegek összeérését.
A szőnyegbombázást leginkább az amik alkalmazták nappal zárt kötelékben.
A pontosság ideális esetben néhány száz méter. A másik számított módszernél a pontosság akár több 10 km is lehetett (és volt is).
Az amerikai módszerrel le lehetett bombázni egy gyárat, az angol/német módszerrel egy várost.
Az amik próbálkoztak szőnyegbombázást alkalmazni a nyugati hadszíntéren az ellenség nem mozgó beásott erőivel szemben, terepszakaszt célozva. Katasztrófális eredménnyel.
Akkor mozgó hajókat hogy támadsz?
Hogyan tartod a helyed a kötelékben? Nem tudsz normálisan rárepülni a célra, mert mozog. Szőnyegbombázáshoz kilóméteres rárepülések kellenek, már a kötelék miatt is.
A szőnyegbombázásnál sok kis bombát alkalmaznak (gyújtó, romboló stb.). Hadihajók ellen nagyobb és másmilyen bomba kell. Gépenként 1-2 bomba nem szőnyegbombázás!
Még egy:
Az angoloknál (és a németeknél is) rossz volt a légierő és a tengerészet között az együttműködés.
Az angoloknál ráadásul a városok elleni harchoz használták el az erőforrások (anyagi, technikai, technológiai, humán) nagy részét.
üdv
Zoli
Nem nagyon jártam még erre, de érdekes:))
A bombázásos dolgokhoz:
- Szőnyegbombázást fix dolgok (épület, terepszakasz, objektum stb) megsemmisítéséhez használnak.
- Sem az angolok sem a németek nem alkalmazták a II. vh-ban.
A németek harcászati bombázókkal rendelkeztek és a gépek egyénileg repültek ki a célpont fölé (számított terepszakasz).
Az angolok hadászati bombázókkal ugyanígy egyénileg repültek ki.
Egy idő múlva már alkalmaztak célmegjelölőket (mind a németek, mind az angolok), de ettől a módszer alapvetően nem változott.
A szőnyegbombázásnál a gépek kötelékben hajtották végre a támadást. Az egymás melletti/mögötti gépek magassági lépcsőzéssel biztosították a bombaszőnyegek összeérését.
A szőnyegbombázást leginkább az amik alkalmazták nappal zárt kötelékben.
A pontosság ideális esetben néhány száz méter. A másik számított módszernél a pontosság akár több 10 km is lehetett (és volt is).
Az amerikai módszerrel le lehetett bombázni egy gyárat, az angol/német módszerrel egy várost.
Az amik próbálkoztak szőnyegbombázást alkalmazni a nyugati hadszíntéren az ellenség nem mozgó beásott erőivel szemben, terepszakaszt célozva. Katasztrófális eredménnyel.
Akkor mozgó hajókat hogy támadsz?
Hogyan tartod a helyed a kötelékben? Nem tudsz normálisan rárepülni a célra, mert mozog. Szőnyegbombázáshoz kilóméteres rárepülések kellenek, már a kötelék miatt is.
A szőnyegbombázásnál sok kis bombát alkalmaznak (gyújtó, romboló stb.). Hadihajók ellen nagyobb és másmilyen bomba kell. Gépenként 1-2 bomba nem szőnyegbombázás!
Még egy:
Az angoloknál (és a németeknél is) rossz volt a légierő és a tengerészet között az együttműködés.
Az angoloknál ráadásul a városok elleni harchoz használták el az erőforrások (anyagi, technikai, technológiai, humán) nagy részét.
üdv
Zoli
Csatahajós előbújtál?
Hol a South Dakotás cikk? :)
Többiek!
A típuskönyvek szerint Stuka teljes teherbírása volt 1800 kg, de szerintem a későbbi D-nek. Nem tudom, a németeknek egyáltalán volt e rendes hajó elleni bombájuk.
Mindenesetre én összecsináltam volna magam tőlük egy hajó fedélzetén.
A Bismarckos témát már párszor körbejártuk. A Tirpitzet meg a többieket megvárós taktikát azért nem választották, mert az Atlanti óceán felett folyamatosan erősödött a szövetséges légifelderítés, és a németek jól tudták, hogy 42-ben a felszíni egységeknek már semmi esélyük nem lesz. Lásd: Óriások csatája c. könyv.
Túl sok az az 5-6 korszerű egység a briteknek. A KGV osztály teljes elkészülte után mondanám a 4-et, bár ezek is inkább TESCO gazdaságos csatahajók voltak a Bismarckhoz képest. Persze a lokátor technika sokat dobott a britek erején.
Minek építették meg a Bismarckot, mikor inkább tengeralattjárókra lett volna szükség 1940-ben? Mert Adolf bácsi világhatalmi álmokat dédelgetett, és nem volt, aki a harmincas években azt csatahajók nélkül el tudta volna képzelni. A hordozók előnyei még a háború elején sem voltak nyilvánvalóak. Gondoljunk csak a Glorious esetére a Scharnhorsttal. Egyébként a háború végéig szerették az admirálisok a csatahajókat a hordozók mellett tudni. Ma miért nem nagyon páncélozzák a hajókat? Egy taktikai atomfegyver ellen nem sokat ér 400 mm krómacél sem. Bár a Nimitzen van páncélöv, be ne rúgja valaki az oldalát egy csónakból. :)
Ha hasonlóan gondolkadunk, a Jamato építése is teljesen fölösleges volt. 6 Soryut lehetett volna az árából megépíteni, kétség nem fér hozzá, hogy sokkal több hasznát vették volna, de 1936-ban ez egyáltalán nem volt előre látható.
Szóval lehet vitatkozni a végtelenségig, ami nem is olyan nagy baj. Én csak felhívnám 1-2 hozzászóló figyelmét a tiszteletre, meg a stílusra. Kevés embert izgat a hadihajós téma ebben az országban, még kevesebben építenek hajómakettet, jobban meg kéne egymást becsülni.
Ja , és ha valaki még nem ismerné: www.olli.freeweb.hu
Azt hiszem a Bismarck osztályt legalaposabban a szerzője járta körül, és netre is vetette mindannyiunk örömére.
Hol a South Dakotás cikk? :)
Többiek!
A típuskönyvek szerint Stuka teljes teherbírása volt 1800 kg, de szerintem a későbbi D-nek. Nem tudom, a németeknek egyáltalán volt e rendes hajó elleni bombájuk.
Mindenesetre én összecsináltam volna magam tőlük egy hajó fedélzetén.
A Bismarckos témát már párszor körbejártuk. A Tirpitzet meg a többieket megvárós taktikát azért nem választották, mert az Atlanti óceán felett folyamatosan erősödött a szövetséges légifelderítés, és a németek jól tudták, hogy 42-ben a felszíni egységeknek már semmi esélyük nem lesz. Lásd: Óriások csatája c. könyv.
Túl sok az az 5-6 korszerű egység a briteknek. A KGV osztály teljes elkészülte után mondanám a 4-et, bár ezek is inkább TESCO gazdaságos csatahajók voltak a Bismarckhoz képest. Persze a lokátor technika sokat dobott a britek erején.
Minek építették meg a Bismarckot, mikor inkább tengeralattjárókra lett volna szükség 1940-ben? Mert Adolf bácsi világhatalmi álmokat dédelgetett, és nem volt, aki a harmincas években azt csatahajók nélkül el tudta volna képzelni. A hordozók előnyei még a háború elején sem voltak nyilvánvalóak. Gondoljunk csak a Glorious esetére a Scharnhorsttal. Egyébként a háború végéig szerették az admirálisok a csatahajókat a hordozók mellett tudni. Ma miért nem nagyon páncélozzák a hajókat? Egy taktikai atomfegyver ellen nem sokat ér 400 mm krómacél sem. Bár a Nimitzen van páncélöv, be ne rúgja valaki az oldalát egy csónakból. :)
Ha hasonlóan gondolkadunk, a Jamato építése is teljesen fölösleges volt. 6 Soryut lehetett volna az árából megépíteni, kétség nem fér hozzá, hogy sokkal több hasznát vették volna, de 1936-ban ez egyáltalán nem volt előre látható.
Szóval lehet vitatkozni a végtelenségig, ami nem is olyan nagy baj. Én csak felhívnám 1-2 hozzászóló figyelmét a tiszteletre, meg a stílusra. Kevés embert izgat a hadihajós téma ebben az országban, még kevesebben építenek hajómakettet, jobban meg kéne egymást becsülni.
Ja , és ha valaki még nem ismerné: www.olli.freeweb.hu
Azt hiszem a Bismarck osztályt legalaposabban a szerzője járta körül, és netre is vetette mindannyiunk örömére.
Néhány megjegyzésem lenne mindössze.
"A felszíni flotta sem a tengeralattjárók nem hatásosak légi fedezet nélkül"
Szerintem a német tengeralattjáróknak az óceánon nem volt légi fedezete, mégis viszonylag jó hatásfokkal működtek a farkasfalka taktikának köszönhetően.
Nyilván légi felderítéssel még sokkal hatékonyabbak lettek volna, de ahhoz elég jelentős mennyiségű hordozó kellett volna, hogy a működési területükön ez rendelkezésre álljon.
"Azonkívül ott vagy ugye az ezerszer is emlegetett kódtörés, [...] az enigma megszerzése."
Az Enigm amegszerzése totál véletlennek minősíthető, úgy tudom Dönitz haláláig nem hitte el, hogy sikerült feltörni (voltaképpen nem is, megszerezték). Ha elhiszi, valószínűleg változtatnak a huzalozásán is és a kódkönyveken is, onnan kezdve az angolok megint erősen meg lettek volna lőve, mert bár minden kódot fel lehet törni, ebben az esetben az időtényező nagyon fontos volt.
"Ez a RN vs Wilhelmshaven "bombardment" eléggé időpont függő, de meg kell védjem Sebi barátomat, ha elég jól megtervezik simán működhet, azon múlik, hogy mennyi hordozót ill. parti támogató légierőt bír felsorakoztatni a RN és a RAF illetve mennyi hajót vetnek be"
Nem azt vitattam, hogy működőképes, hanem az "ár/érték arányt". Én úgy vélem, túlzottan drága lett volna egy ilyen a RN-nek, pont azért, mert a veszteségük alkalmasint nem állt volna arányban a nyereséggel. Nem tudom, milyenek voltak Wilhelmshaven védelmi berendezései, de nem vagyok benne biztos, hogy egy jól sikerült, 2-3 hullámos bombázás nem eredményezett volna benne sokkal nagyobb károkat lényegesen kisebb veszteséggel, mint hajókról lőni.
"A felszíni flotta sem a tengeralattjárók nem hatásosak légi fedezet nélkül"
Szerintem a német tengeralattjáróknak az óceánon nem volt légi fedezete, mégis viszonylag jó hatásfokkal működtek a farkasfalka taktikának köszönhetően.
Nyilván légi felderítéssel még sokkal hatékonyabbak lettek volna, de ahhoz elég jelentős mennyiségű hordozó kellett volna, hogy a működési területükön ez rendelkezésre álljon.
"Azonkívül ott vagy ugye az ezerszer is emlegetett kódtörés, [...] az enigma megszerzése."
Az Enigm amegszerzése totál véletlennek minősíthető, úgy tudom Dönitz haláláig nem hitte el, hogy sikerült feltörni (voltaképpen nem is, megszerezték). Ha elhiszi, valószínűleg változtatnak a huzalozásán is és a kódkönyveken is, onnan kezdve az angolok megint erősen meg lettek volna lőve, mert bár minden kódot fel lehet törni, ebben az esetben az időtényező nagyon fontos volt.
"Ez a RN vs Wilhelmshaven "bombardment" eléggé időpont függő, de meg kell védjem Sebi barátomat, ha elég jól megtervezik simán működhet, azon múlik, hogy mennyi hordozót ill. parti támogató légierőt bír felsorakoztatni a RN és a RAF illetve mennyi hajót vetnek be"
Nem azt vitattam, hogy működőképes, hanem az "ár/érték arányt". Én úgy vélem, túlzottan drága lett volna egy ilyen a RN-nek, pont azért, mert a veszteségük alkalmasint nem állt volna arányban a nyereséggel. Nem tudom, milyenek voltak Wilhelmshaven védelmi berendezései, de nem vagyok benne biztos, hogy egy jól sikerült, 2-3 hullámos bombázás nem eredményezett volna benne sokkal nagyobb károkat lényegesen kisebb veszteséggel, mint hajókról lőni.
Igazad van, rosszul emlékeztem.
Atyaég, itt is elszabadultak már a trollok, ne etessétek őket emberek...tök nyilvánvaló h az illetőnek fogalma sincs alapvető dolgokról, kár vitatkozni vele.
Viszont van pár értelmes hozzászólás amikhez lenne mit hozzátenni pro és kontra
Ez a RN vs Wilhelmshaven "bombardment" eléggé időpont függő, de meg kell védjem Sebi barátomat, ha elég jól megtervezik simán működhet, azon múlik, hogy mennyi hordozót ill. parti támogató légierőt bír felsorakoztatni a RN és a RAF illetve mennyi hajót vetnek be. Nyilván lehet előkészítő bombatámadásokat intézni a német repterek ellen stb stb. Természetesen a partok lövetését éjszaka/hajnalra időzítik. A Stukáktól én nem félnék annyira, a Luftwaffe egységek elsősorban szárazföldi célpontok ellen voltak kiképezve (a földközin a Fliegerkorps X ami különleges kiképzést kapott sem tudta elsüllyeszteni az Illustrioust, pedig 80 Stukájuk volt...), ami inkább aggasztó azok a torpedóvető gépek, ilyen egység viszont nem sok akadt tudtommal, főleg nem egymotoros gépekkel.
Sebi: amit írsz, hogy 1800 kilós bombát vitt a Stuka az inkább fontban értendő és ez tudtommal csak a későbbi változatokra igaz, a korábbi, főleg a tengerészeti Ju-87C inkább 500kg-ra volt jó.
Egyébként hogy mennyire megcsinálható a dolog: maguk a németek az első vH-ban nem egyszer bombáztak angol parti városokat, de hogy modern kontextusba tegyük, a japánok is párszor megszórták úgy Henderson Fieldet, hogy egy komplett amcsi hordozóflotta volt a közelben, hajók ellen szakosodott bombázókkal + egy aktív repülőtér!
Természetesen nem azt mondom, hogy az angolok nem szenvedtek volna súlyos veszteséget, de nem kivitelezhetetlen a dolog. Legalább annyira nem, ahogy a csatorna futam sem volt az. Mindenre van példa és ellenpélda is természetesen, de csak azért elvetni, merthogy Luftwaffe így meg úgy és RN béna így meg úgy...én nem tenném.
Nagyon sok múlik az előkészítésen és a kivitelezésen. Ha más nem akkor nem is kell a csatahajókat vinni, hanem pár megfelelően kiképzett bombázó megfelelő célpontok ellen azokról az ósdi hordozókról elegendő (a kétkedőknek: a Tirpitzet miért nem tudták megvédeni a Lancesterek támadásától, vagy akár korábban a Tungsten művelettől pár évvel később, radarokkal és minden egyébbel felszerelve?).
A lényeg, hogy egy tenger felőli támadás nagyon is reális (Taranto, PH, Tungsten, Oran/Mers-el-Kebir, Doolitle Raid, Henderson Field, Saratoga vs Rabaul '43, hogy csak párat említsek, ahol pont-célok ellen mentek) a gond ebben az esetben inkább azzal volna, hogy a RN erőit számos ponton lekötötték így nem tudtak volna akkora Home Fleetet odakoncentrálni, amely elég a sikerhez.
Bismarck téma: úgy látom sajnos itt elég erős az érzelmi és történelmi befolyás pro és kontra is, sokan megfeledkeznek arról, hogy egy haditengerészet nem egyik napról a másikra épül ki és nem ad-hoc ötletek alapján, hanem sok-sok évnyi harci tapasztalat és doktrina mentén.
Ez egy mítosz, egy "urban legend", ha úgy tetszik, hogy a német felszíni flotta a kereskedelmi portyázásra készült (egy két hajó-osztályt kivéve, amelyekből jellemzően csak papíron lévő terv maradt). Nagyon szívesen ajánlok korszerű, magas színvonalú és elismert szerzők tollából származó könyveket azoknak akiket érdekel a téma.
Röviden leegyszerűsítve ezek a hajók egy fegyverkezési verseny-spirál részei, amit valamelyest maguk a németek indítottak el. Az egész háború előtti német flotta koncepció a franciák elleni harcra készült, nem a RN ellen, arról komolyan szó sem volt egészen 1939-ig, amikor is már a H osztályú csatahajók építése is zajlott! A németek tökéletesen tisztában voltak vele, hogy a RN túl nagy falat, nem véletlenül került megkötésre az 1935-ös brit-német flottaegyezmény (amiről szerintem mellesleg kevesen tudnak, ugyanis az angolok ebben engedélyezték a németeknek minden kategóriában a RN tonnatartalmának 35%-ig való flottaépítést). Ha komolyan a RN ellen akartak volna menni az a minimum, hogy 1935-ben már jól körvonalazódott építési stratégia van érvényben.
Az egy más kérdés, hogy a szükség végülis úgy hozta, hogy a német felszíni flottának a konvojok elleni harcban kellett volna bizonyítani és természetesen marha nagy luxus 50.000 tonnás szuper-csatahajókkal konvojokra vadászni, főleg amikor összesen kettő van csak belőle...és még lehetne folytatni hossszan a sort.
Viszont van pár értelmes hozzászólás amikhez lenne mit hozzátenni pro és kontra
Ez a RN vs Wilhelmshaven "bombardment" eléggé időpont függő, de meg kell védjem Sebi barátomat, ha elég jól megtervezik simán működhet, azon múlik, hogy mennyi hordozót ill. parti támogató légierőt bír felsorakoztatni a RN és a RAF illetve mennyi hajót vetnek be. Nyilván lehet előkészítő bombatámadásokat intézni a német repterek ellen stb stb. Természetesen a partok lövetését éjszaka/hajnalra időzítik. A Stukáktól én nem félnék annyira, a Luftwaffe egységek elsősorban szárazföldi célpontok ellen voltak kiképezve (a földközin a Fliegerkorps X ami különleges kiképzést kapott sem tudta elsüllyeszteni az Illustrioust, pedig 80 Stukájuk volt...), ami inkább aggasztó azok a torpedóvető gépek, ilyen egység viszont nem sok akadt tudtommal, főleg nem egymotoros gépekkel.
Sebi: amit írsz, hogy 1800 kilós bombát vitt a Stuka az inkább fontban értendő és ez tudtommal csak a későbbi változatokra igaz, a korábbi, főleg a tengerészeti Ju-87C inkább 500kg-ra volt jó.
Egyébként hogy mennyire megcsinálható a dolog: maguk a németek az első vH-ban nem egyszer bombáztak angol parti városokat, de hogy modern kontextusba tegyük, a japánok is párszor megszórták úgy Henderson Fieldet, hogy egy komplett amcsi hordozóflotta volt a közelben, hajók ellen szakosodott bombázókkal + egy aktív repülőtér!
Természetesen nem azt mondom, hogy az angolok nem szenvedtek volna súlyos veszteséget, de nem kivitelezhetetlen a dolog. Legalább annyira nem, ahogy a csatorna futam sem volt az. Mindenre van példa és ellenpélda is természetesen, de csak azért elvetni, merthogy Luftwaffe így meg úgy és RN béna így meg úgy...én nem tenném.
Nagyon sok múlik az előkészítésen és a kivitelezésen. Ha más nem akkor nem is kell a csatahajókat vinni, hanem pár megfelelően kiképzett bombázó megfelelő célpontok ellen azokról az ósdi hordozókról elegendő (a kétkedőknek: a Tirpitzet miért nem tudták megvédeni a Lancesterek támadásától, vagy akár korábban a Tungsten művelettől pár évvel később, radarokkal és minden egyébbel felszerelve?).
A lényeg, hogy egy tenger felőli támadás nagyon is reális (Taranto, PH, Tungsten, Oran/Mers-el-Kebir, Doolitle Raid, Henderson Field, Saratoga vs Rabaul '43, hogy csak párat említsek, ahol pont-célok ellen mentek) a gond ebben az esetben inkább azzal volna, hogy a RN erőit számos ponton lekötötték így nem tudtak volna akkora Home Fleetet odakoncentrálni, amely elég a sikerhez.
Bismarck téma: úgy látom sajnos itt elég erős az érzelmi és történelmi befolyás pro és kontra is, sokan megfeledkeznek arról, hogy egy haditengerészet nem egyik napról a másikra épül ki és nem ad-hoc ötletek alapján, hanem sok-sok évnyi harci tapasztalat és doktrina mentén.
Ez egy mítosz, egy "urban legend", ha úgy tetszik, hogy a német felszíni flotta a kereskedelmi portyázásra készült (egy két hajó-osztályt kivéve, amelyekből jellemzően csak papíron lévő terv maradt). Nagyon szívesen ajánlok korszerű, magas színvonalú és elismert szerzők tollából származó könyveket azoknak akiket érdekel a téma.
Röviden leegyszerűsítve ezek a hajók egy fegyverkezési verseny-spirál részei, amit valamelyest maguk a németek indítottak el. Az egész háború előtti német flotta koncepció a franciák elleni harcra készült, nem a RN ellen, arról komolyan szó sem volt egészen 1939-ig, amikor is már a H osztályú csatahajók építése is zajlott! A németek tökéletesen tisztában voltak vele, hogy a RN túl nagy falat, nem véletlenül került megkötésre az 1935-ös brit-német flottaegyezmény (amiről szerintem mellesleg kevesen tudnak, ugyanis az angolok ebben engedélyezték a németeknek minden kategóriában a RN tonnatartalmának 35%-ig való flottaépítést). Ha komolyan a RN ellen akartak volna menni az a minimum, hogy 1935-ben már jól körvonalazódott építési stratégia van érvényben.
Az egy más kérdés, hogy a szükség végülis úgy hozta, hogy a német felszíni flottának a konvojok elleni harcban kellett volna bizonyítani és természetesen marha nagy luxus 50.000 tonnás szuper-csatahajókkal konvojokra vadászni, főleg amikor összesen kettő van csak belőle...és még lehetne folytatni hossszan a sort.
Szia!
Tudtommal a Radetzky-osztály a semi-dreadnought kategória, a Tegetthoff-osztály vagy Viribus Unitis-o. már teljes mértékben dreadnought-okat foglal magában.
Tudtommal a Radetzky-osztály a semi-dreadnought kategória, a Tegetthoff-osztály vagy Viribus Unitis-o. már teljes mértékben dreadnought-okat foglal magában.
Szia!
Van ilyen pl: www.modelwarships.com/reviews/pe/whiteensign/wem-3565-bis-deck/deck-set.html
vagy csinálsz egy célszerszámot, mert szerintem csavarhúzóval nehéz lesz tökéletesen egyformákat gyártani...
Üdv,
Batka
Van ilyen pl: www.modelwarships.com/reviews/pe/whiteensign/wem-3565-bis-deck/deck-set.html
vagy csinálsz egy célszerszámot, mert szerintem csavarhúzóval nehéz lesz tökéletesen egyformákat gyártani...
Üdv,
Batka
|
|
Plastic_Anti_slip_Board_Trackway_panel_thin
|
Valami ilyesmire gondoltam...
Sziasztok,
még egy szakmai kérdésselfordulnék hozzátok:
van a Bismarck-on csúszásgátló felület, amit egymásra merőleges "éles, hosszúkás" dudorok alkotnak. Szerintetek gyárt valaki ilyet, vagy esetleg érdemes falapra fektetett tejfölös pohárba belenyomkodni egy vékony csavarhúzót és a túlfelét felhasználni, mint "rücskös felületet?
A segítséget előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Gábor
még egy szakmai kérdésselfordulnék hozzátok:
van a Bismarck-on csúszásgátló felület, amit egymásra merőleges "éles, hosszúkás" dudorok alkotnak. Szerintetek gyárt valaki ilyet, vagy esetleg érdemes falapra fektetett tejfölös pohárba belenyomkodni egy vékony csavarhúzót és a túlfelét felhasználni, mint "rücskös felületet?
A segítséget előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Gábor
Üdv
eladó:
-1/570 King George V. (Revell) kibontott, hiánytalan 3000.-Ft
érdeklődni/ képek:
korzaar kukac freemail hu
eladó:
-1/570 King George V. (Revell) kibontott, hiánytalan 3000.-Ft
érdeklődni/ képek:
korzaar kukac freemail hu
A Szent István bizonyos téren jobb és újszerűbb volt mint a többi pre-dreadnought, ha jól tudom rá a semi-dreadnought elnevezést használják.
Újszerűbb volt, mivel a torony elrendezése, és abban a lövegek elhelyezése, biztosították a a fő tűzerő felének kihasználást támadáskor.A gépek is mások voltak a Viribus Unitis osztály többi hajójához képest is ( kevesebb kazán, erősebb turbina, 2 csavar). Ebből eredt pár probléma, amit részben sikerült megoldani. A sebessége nagyobb volt a térségben lévő hajókénál, de az osztálytársaitól biztosan.
De a torpedóvédelmét elrontották, a zaran által írt módon.
A személyzet sem nevezhető gyakorlottnak mivel alig futott ki, teljes sebességgel szinte soha nem haladt. A morál is eléggé lent volt már akkor.Pont a morál felvitele volt az egyik célja a támadásnak.
A kifutáskor is adódtak problémák,ami ahhoz vezetett,h a SzI-nak egy nappal később kellett kifutnia, mint a fő köteléknek.
Az olaszoknak legalább 70-80%-ban szerencséjük volt, hogy ott,és akkor, ott voltak, ahol, és nem szúrták ki őket.Valószínű nem igazán számítottak rájuk. A mázli másik része, hogy azon az egy helyen találták el a hajót ahol az a legtöbbet ártott, a kazánháznál.A közvetlen kazánházi találatot egyik kortársa sem élte volna túl.
Nem akarom az olasz tengerészek érdemit kicsinyíteni de ez ettől még tény.
Újszerűbb volt, mivel a torony elrendezése, és abban a lövegek elhelyezése, biztosították a a fő tűzerő felének kihasználást támadáskor.A gépek is mások voltak a Viribus Unitis osztály többi hajójához képest is ( kevesebb kazán, erősebb turbina, 2 csavar). Ebből eredt pár probléma, amit részben sikerült megoldani. A sebessége nagyobb volt a térségben lévő hajókénál, de az osztálytársaitól biztosan.
De a torpedóvédelmét elrontották, a zaran által írt módon.
A személyzet sem nevezhető gyakorlottnak mivel alig futott ki, teljes sebességgel szinte soha nem haladt. A morál is eléggé lent volt már akkor.Pont a morál felvitele volt az egyik célja a támadásnak.
A kifutáskor is adódtak problémák,ami ahhoz vezetett,h a SzI-nak egy nappal később kellett kifutnia, mint a fő köteléknek.
Az olaszoknak legalább 70-80%-ban szerencséjük volt, hogy ott,és akkor, ott voltak, ahol, és nem szúrták ki őket.Valószínű nem igazán számítottak rájuk. A mázli másik része, hogy azon az egy helyen találták el a hajót ahol az a legtöbbet ártott, a kazánháznál.A közvetlen kazánházi találatot egyik kortársa sem élte volna túl.
Nem akarom az olasz tengerészek érdemit kicsinyíteni de ez ettől még tény.
Üdv!
Írnál példát arra, hogy milyen könyvben, cikkben stb. dicsérték a Tegetthoff-ok torpedóvédelmét? Kíváncsi lennék rá, mert ezt még sehol sem olvastam.
Előre is köszi!
Üdv, Sszabi
Írnál példát arra, hogy milyen könyvben, cikkben stb. dicsérték a Tegetthoff-ok torpedóvédelmét? Kíváncsi lennék rá, mert ezt még sehol sem olvastam.
Előre is köszi!
Üdv, Sszabi
Én is rosszul tudtam a lábát, ezért köszönöm mindenkinek :)
A Tegethoff osztályt elrontották. A németeket is kérdezték a mérnökök, mekkora köpenyt építsenek. A németek 4 métert javasoltak a saját tesztjeik alapján, mert a külső fal áttörésétől számítva 4 méternyi távolság lett volna elegendő a fő hajótest megmentésére.
Ezt figyelmen kívül hagyták és a Tegethoffok csak 2 méterrel rendelkeztek. Lássuk be, ez egyáltalán nem volt elegendő így nem is csoda, hogy a SZ.I. elsüllyedhetett.
A SZ.I. egy találatot sem élt volna túl. Ugyan úgy elsüllyedt volna. Természetesen koránt sem olyan gyorsan és így talán lett volna elég idő olyan helyre vontatni, ahol megfeneklik és kilehetett volna javítani.
Rövidi Maxon Róbert csapatának így lett volna esélye. De lássuk be a történelem nem így alakult. Talán jobb is így. Nem tudom ki hogy van vele, de én nem tudnám megemészteni, ha a Sz.I. a Zrinyi vagy a Novara sorsára jutva lángvágók által végeztetett volna be. Az nem hadihajóhoz méltó halál :(
A Tegethoff osztályt elrontották. A németeket is kérdezték a mérnökök, mekkora köpenyt építsenek. A németek 4 métert javasoltak a saját tesztjeik alapján, mert a külső fal áttörésétől számítva 4 méternyi távolság lett volna elegendő a fő hajótest megmentésére.
Ezt figyelmen kívül hagyták és a Tegethoffok csak 2 méterrel rendelkeztek. Lássuk be, ez egyáltalán nem volt elegendő így nem is csoda, hogy a SZ.I. elsüllyedhetett.
A SZ.I. egy találatot sem élt volna túl. Ugyan úgy elsüllyedt volna. Természetesen koránt sem olyan gyorsan és így talán lett volna elég idő olyan helyre vontatni, ahol megfeneklik és kilehetett volna javítani.
Rövidi Maxon Róbert csapatának így lett volna esélye. De lássuk be a történelem nem így alakult. Talán jobb is így. Nem tudom ki hogy van vele, de én nem tudnám megemészteni, ha a Sz.I. a Zrinyi vagy a Novara sorsára jutva lángvágók által végeztetett volna be. Az nem hadihajóhoz méltó halál :(
Köszönöm mindenkinek az infót. Nem tudtam róla, hogy elvesztette a lábát.
Hans-Ulrich Rudel. Vaskereszt lovagkeresztje kardokkal, arany tölgyfalombokkal és brilliánsokkal. Elsüllyesztette az írt módon a Marat 1. vh-s csatahajót, jópár kisebb hajót, 500 valahány tankot kilőtt, kb. egy tucat repülőt lelőtt.
Rudel a háború végén veszítette el a lábát, amikor a tiltás ellenére is bevetéseket repült.
Nah, ha már tengeri hadviselésről van szó :) Kicsit sok amire reagálni kell, de próbálok a főbb dolgokra.
Felszíni flotta vs. Kikötő.
A légitámadás veszélyét nem szabad alábecsülni, ezt tette sok sok parancsnok a vh. alatt és mi lett a vége. Bismack, Prince of wales, Hermes... de akár mondhatnám a Darthmouth-köteléket Otranto-nál. Akár egy bombatalálat is kiiktathat egy egységet, és -ami a kulcsszó- A veszteséget nem lehet pótolni, évek altt épül fel. Egy sérült hajó az ellenséges partnál halálra van itélve. Ekkora kockázatot nem vállal fel senki, pláne nem az otthon ülő és "fleet-in-being"-ben henyélő brit flotta.
"Level-bombing" vs. flotta
Mozgó flottát eltalálni vizszintes bombázással szinte lehetetlen... Lásd, ujfent, Midway. A B-17-esek egyetlen találata is saját hajót ért :) Tudjuk mennyire pontos a vízszintes bombavetés... városrészeket is el tudtak hibázni.
Gondoljuk végig, a brit támadó kötelék légifedezet nélkül... mert a pár ósdi hordozó ócska gépe meddig marad meg a Luftwaffe vadászaival szemben? kb 10 percig se. Utána a Stukák, a torpedóvetők, de még a sima bombázók is izekre szedik őket. Ha parti bombázást akarnak kezdeményezni, ahoz bizony meg kell állni... és ne felejtsük a torpedónaszádokat sem! Az egész úgy végződött volna mint a Prince of Wales és Repulse esete, csak 6x akkora méretben.
Csatahajók vége.
A hajóról indítható rakéta... hát ez nem állja meg a helyét. Bocs de ezt kell mondjam, szinte valamennyi rakéta amiket ma indíthatnak, a modern kori hajók minimális páncélzata ellen van kifejleszve. Páncélátütő képességgel max a Tomahawk vagy a atomtöltetű SS-N-19 rendelkezik. Ezt több elemző is kifejtette az Iowa-osztállyal kapcsolatban, amikor még 70-es évekbeli hidegháborús konfliktusokra számítottak.
Másrészt a csatahajóknak már a háború alatt leáldozott, a US Navy is szinte kizárólag (Kivéve a Surigao Straits-t) csak parti bombázásra és légvédelemre használta őket, a Guam-osztály maradéka és a többi Iowa sem került megépítésre.
CVBG (aka. Graf zeppelin + csatahajók)
Ezt nehéz megmondani "mi lett volna ha". Mint tudjuk, a csendes óceáni eredményekből, a hordozó-csata nagymértékben függ a szerencsétől időjárástől, felderítéstől, stb, aki először üt, az nyer, és mindent. Namármost, 39-re a japánoknak pl már 4-5-éves (harci) tapasztalata is volt hordozókkal, amit se britekről de különősen nem a németekről nem lehet elmondani. A nagy számok törvénye alapján a britek oldalára billent volna a mérleg, mert két BB és egy CV lehet akár milyen erős, ha egyszer elkapják, minden veszett. A rossz körülmények összejátszanak, és annyi. Lásd Midway... ismerik a kódokat, tudják hogy jönnek, ők támadnak először... és kész. És ott a japánok voltak túlerőben, a németek meg nagyon nagyon nem. A Bismarck osztály pedig egyáltalán nem volt csodafegyver, ahogy a 88-as és a Tigris sem. Ez főként pszichés hatás amit kifejtett a flottára. Igaz, persze, hogy az angol flottában sem volt 5-6-nál több korszerűnek mondható csatahajó, és ezeket egyenként felülmúlta a Bismarck. A Hood a példa a Bismarck teljesítményének a megítélésére. Egy szerencsés találat, egy gyengén páncélozott elavult hajón, amely csak sebességben volt jobb... ez nem mérvadó. Az általa kifejtett pszichés hatás viszont igen! Ahogy a németek is görcsösen remegtek hogy elkerüljék a veszteséget a Bismarck pusztulása után, úgy az angolok végig rettegtek mindentől, ami árthatott nekik, ésők nem egy csatahajót vesztettek, hanem jóval többet, sőt hordozókat is, nem egyet. Az egész távol-keleti flotta összeomlott a Z-force elvesztése után...
Szent István, és torpedóvédelem
Egy újabb tévhitet kell eloszlassak, a Tegethoff osztály több elemző szerint is az I.vh csatahajói közül a legjobb szerkezeti torpedóvédelmével rendelkezett. Egy szerencsés (ráadásul kettős) találat miatt nem a tervezést kell okolni. a "damage-control" meg még egy másik dolog, amiben, valljuk be nem voltak túl gyakorlottak, hiszen egy éles bevetésük sem lehetett előtte.
Tengeralattjáró hadviselés
Megint csak a sok mi lett volna, ha... Egy biztos ÖNMAGÁBAN egyik fegyvernem sem képes siekresen harcolni. A felszíni flotta sem a tengeralattjárók nem hatásosak légi fedezet nélkül, vagy legalább légi felderítés nélkül. Hiába van kint 200 uboat, ha nincs támogatás. Azonkívül ott vagy ugye az ezerszer is emlegetett kódtörés, amivel ugye az is amerikaiak tudtak Pearl-harborról, Midway-ről, az angolok is tudtak som mindent előre, ott voltak radarjaik, az Ultra, az enigma megszerzése. És a kísérő hordozók is... Az U-boatosok becsületére mondva, ahoz képest hogy milyen tengeralattjárókkal harcoltak, 700-900 tonnás lélekvesztőkkel is milyen eredményt értek el. A harci doktrina megbélyegez egy fegyvernemet, gondoljunk csak a japán tengeralattjárókra... vagy éppen az amerikaiakra.
Felszíni flotta vs. Kikötő.
A légitámadás veszélyét nem szabad alábecsülni, ezt tette sok sok parancsnok a vh. alatt és mi lett a vége. Bismack, Prince of wales, Hermes... de akár mondhatnám a Darthmouth-köteléket Otranto-nál. Akár egy bombatalálat is kiiktathat egy egységet, és -ami a kulcsszó- A veszteséget nem lehet pótolni, évek altt épül fel. Egy sérült hajó az ellenséges partnál halálra van itélve. Ekkora kockázatot nem vállal fel senki, pláne nem az otthon ülő és "fleet-in-being"-ben henyélő brit flotta.
"Level-bombing" vs. flotta
Mozgó flottát eltalálni vizszintes bombázással szinte lehetetlen... Lásd, ujfent, Midway. A B-17-esek egyetlen találata is saját hajót ért :) Tudjuk mennyire pontos a vízszintes bombavetés... városrészeket is el tudtak hibázni.
Gondoljuk végig, a brit támadó kötelék légifedezet nélkül... mert a pár ósdi hordozó ócska gépe meddig marad meg a Luftwaffe vadászaival szemben? kb 10 percig se. Utána a Stukák, a torpedóvetők, de még a sima bombázók is izekre szedik őket. Ha parti bombázást akarnak kezdeményezni, ahoz bizony meg kell állni... és ne felejtsük a torpedónaszádokat sem! Az egész úgy végződött volna mint a Prince of Wales és Repulse esete, csak 6x akkora méretben.
Csatahajók vége.
A hajóról indítható rakéta... hát ez nem állja meg a helyét. Bocs de ezt kell mondjam, szinte valamennyi rakéta amiket ma indíthatnak, a modern kori hajók minimális páncélzata ellen van kifejleszve. Páncélátütő képességgel max a Tomahawk vagy a atomtöltetű SS-N-19 rendelkezik. Ezt több elemző is kifejtette az Iowa-osztállyal kapcsolatban, amikor még 70-es évekbeli hidegháborús konfliktusokra számítottak.
Másrészt a csatahajóknak már a háború alatt leáldozott, a US Navy is szinte kizárólag (Kivéve a Surigao Straits-t) csak parti bombázásra és légvédelemre használta őket, a Guam-osztály maradéka és a többi Iowa sem került megépítésre.
CVBG (aka. Graf zeppelin + csatahajók)
Ezt nehéz megmondani "mi lett volna ha". Mint tudjuk, a csendes óceáni eredményekből, a hordozó-csata nagymértékben függ a szerencsétől időjárástől, felderítéstől, stb, aki először üt, az nyer, és mindent. Namármost, 39-re a japánoknak pl már 4-5-éves (harci) tapasztalata is volt hordozókkal, amit se britekről de különősen nem a németekről nem lehet elmondani. A nagy számok törvénye alapján a britek oldalára billent volna a mérleg, mert két BB és egy CV lehet akár milyen erős, ha egyszer elkapják, minden veszett. A rossz körülmények összejátszanak, és annyi. Lásd Midway... ismerik a kódokat, tudják hogy jönnek, ők támadnak először... és kész. És ott a japánok voltak túlerőben, a németek meg nagyon nagyon nem. A Bismarck osztály pedig egyáltalán nem volt csodafegyver, ahogy a 88-as és a Tigris sem. Ez főként pszichés hatás amit kifejtett a flottára. Igaz, persze, hogy az angol flottában sem volt 5-6-nál több korszerűnek mondható csatahajó, és ezeket egyenként felülmúlta a Bismarck. A Hood a példa a Bismarck teljesítményének a megítélésére. Egy szerencsés találat, egy gyengén páncélozott elavult hajón, amely csak sebességben volt jobb... ez nem mérvadó. Az általa kifejtett pszichés hatás viszont igen! Ahogy a németek is görcsösen remegtek hogy elkerüljék a veszteséget a Bismarck pusztulása után, úgy az angolok végig rettegtek mindentől, ami árthatott nekik, ésők nem egy csatahajót vesztettek, hanem jóval többet, sőt hordozókat is, nem egyet. Az egész távol-keleti flotta összeomlott a Z-force elvesztése után...
Szent István, és torpedóvédelem
Egy újabb tévhitet kell eloszlassak, a Tegethoff osztály több elemző szerint is az I.vh csatahajói közül a legjobb szerkezeti torpedóvédelmével rendelkezett. Egy szerencsés (ráadásul kettős) találat miatt nem a tervezést kell okolni. a "damage-control" meg még egy másik dolog, amiben, valljuk be nem voltak túl gyakorlottak, hiszen egy éles bevetésük sem lehetett előtte.
Tengeralattjáró hadviselés
Megint csak a sok mi lett volna, ha... Egy biztos ÖNMAGÁBAN egyik fegyvernem sem képes siekresen harcolni. A felszíni flotta sem a tengeralattjárók nem hatásosak légi fedezet nélkül, vagy legalább légi felderítés nélkül. Hiába van kint 200 uboat, ha nincs támogatás. Azonkívül ott vagy ugye az ezerszer is emlegetett kódtörés, amivel ugye az is amerikaiak tudtak Pearl-harborról, Midway-ről, az angolok is tudtak som mindent előre, ott voltak radarjaik, az Ultra, az enigma megszerzése. És a kísérő hordozók is... Az U-boatosok becsületére mondva, ahoz képest hogy milyen tengeralattjárókkal harcoltak, 700-900 tonnás lélekvesztőkkel is milyen eredményt értek el. A harci doktrina megbélyegez egy fegyvernemet, gondoljunk csak a japán tengeralattjárókra... vagy éppen az amerikaiakra.
Te kezdted a világmegváltó snellbút akcióiddal az okoskodást!
Kapcsolj a Minimaxra, nickeloudeonra vagy lapozz bele a korábban általam említett nőklapja jellegű ganyékba, de a fórumról haljál ki!
Szóval ki is a "nagyokos"? Jól beégtél a saját hülyeséged miatt!
Bocsánat a többiektől, de rühellem ha valaki okoskodik, aztán fikázik másokat.