Hódmezővásárhelyen 2004-óta nincsenek szolgálatban T-72 harckocsik.
Előzmény: (500614) bero89 2010. március 20. 10:42
|
|
KMT-7 roller_01
|
Újdonság a Migtől!
Mig Productions - Russian KMT 7 Mine-Roller
Sziasztok!
Tudtok olyan oldalt ahol a Hódmezővásárhelyen szolgálatba lévő T72-ről részletes képet lehet találni? Vagy esetleg valaki tudd küldeni?
Köszönöm!
Tudtok olyan oldalt ahol a Hódmezővásárhelyen szolgálatba lévő T72-ről részletes képet lehet találni? Vagy esetleg valaki tudd küldeni?
Köszönöm!
|
|
_002ee772f81de5
|
|
|
_0010501pi0
|
Hogy mit nem raknak a T-72-es alvázára még?
Üdv Páncélos!
A Katonasuli oldalt a HM reklámozza. Átolvastam az egészet, nagyon sok valótlan adat és ismertető található benne.
A Katonasuli oldalt a HM reklámozza. Átolvastam az egészet, nagyon sok valótlan adat és ismertető található benne.
Romeo!
Örülök, hogy ismét felbukkantál és találtál egy újabb csodálatos oldalt.
Valóban matematika. Ha a 180-hoz hozzáadod a később említett 58-at, akkor megkapod a valós db számot. A 77 db elajándékozása valós, sajnos. Az ilyen típusú mondatok, hogy: „aktív szolgálatban van egy harckocsizó modulban” ez egyszerűen nagyszerű.
Az oldalra kattintva a T-55-nél is vannak sületlenségek írva, pl. nagyon tetszett az a mondat, hogy: „felkészítették egy esetleges atomcsapás túlélésére”. Persze heti két alkalommal 4-4 órában folyamatosan készült az atomcsapás túlélésére.
De az sokkal jobb, hogy: „a T-55-nek köszönhető, hogy a SZU felhagyott a nehéztankok tervezésével”. Ezt nem tudtam, ezek szerint Hruscsov meg nem is létezett ez idő tájt, igaz?
A végső mondat is korrekt: „több száz van raktáron” Igen azért nem adtunk Iraknak 55-öst, inkább 72-est.
Az ilyen oldalakat a google oldalon,a minél kevesebb valódi adatot tartalmazó haditechnikai oldalak keresésével találod? (Ez csak költői)
Örülök, hogy ismét felbukkantál és találtál egy újabb csodálatos oldalt.
Valóban matematika. Ha a 180-hoz hozzáadod a később említett 58-at, akkor megkapod a valós db számot. A 77 db elajándékozása valós, sajnos. Az ilyen típusú mondatok, hogy: „aktív szolgálatban van egy harckocsizó modulban” ez egyszerűen nagyszerű.
Az oldalra kattintva a T-55-nél is vannak sületlenségek írva, pl. nagyon tetszett az a mondat, hogy: „felkészítették egy esetleges atomcsapás túlélésére”. Persze heti két alkalommal 4-4 órában folyamatosan készült az atomcsapás túlélésére.
De az sokkal jobb, hogy: „a T-55-nek köszönhető, hogy a SZU felhagyott a nehéztankok tervezésével”. Ezt nem tudtam, ezek szerint Hruscsov meg nem is létezett ez idő tájt, igaz?
A végső mondat is korrekt: „több száz van raktáron” Igen azért nem adtunk Iraknak 55-öst, inkább 72-est.
Az ilyen oldalakat a google oldalon,a minél kevesebb valódi adatot tartalmazó haditechnikai oldalak keresésével találod? (Ez csak költői)
|
|
0_21e01_758231bd_orig
|
A festése emlékeztet a hajdan NDK-ban szolgáló T-80BV-kre. Kár, hogy a szemétdomb tetején kötött ki.
Én is így értelmeztem a szöveget. Engem meggyőzőtt azzal, hogy felsorolta a két oldalon résztvevő erőket, azok felszerelését, fegyverzetét. Tehát a Merkava és a T-72 harcban nem találkozott, így egymásnak veszteséget okozni nem tudtak. Azt is elképzelhetőnek tartom én is, hogy a Merkavások másnap már "dögbe" lőttek, mint ahogy pár amerikai M1-es is tett a 72-esekkel, pedig azokat a légierő már rég elpusztította.
A cikk először a két oldal véleményét közli, majd összeveti az infókat és arra a következtetésre jut, hogy a két típus az első összacsapásban nem találkozott. Ráadásul a fegyverszünet előtti napon kerültek cssak a front közelébe 72-ek, és a fegyvesrszünet előtt pár órával a vonuló oszlopból Jeep-ekre szerelt TOW-okkal lőttek ki. Elképzelhető, hogy a mnásnap ideérkező Merkavák a már kilőtt hk-ra lőttek.
Muzzy
Muzzy
A cím rossz, a második http, ki kell venni Nyissátok meg majd az első két // jel után a következő // jelig lévő szöveget töröljétek ki,
www.waronline.org/IDF/Articles/t72-myth/
Muzzy
www.waronline.org/IDF/Articles/t72-myth/
Muzzy
Én még mindig nem tudom elolvasni.
Egyszerűbb lenne, ha átküldenéd.
Egyszerűbb lenne, ha átküldenéd.
Valószínű, hogy a Translate-tel van a gond.
Itt van eredeti - orosz - nyelven és utána fordíttassátok le.
http://www.waronline.org/IDF/Articles/t72-myth/
Itt van eredeti - orosz - nyelven és utána fordíttassátok le.
http://www.waronline.org/IDF/Articles/t72-myth/
nem ezt keressük mindketten már évek óta? :)))
Nekem hibát jelez, nem olvasható!
nem tudom elolvasni, pedig erre vadászom régóta. eredeti nyelven hol találom? mondjuk nem árt, ha nem héber vagy arab, mert egyik sem az erősségem.
Érdekes oknyomozás az 1982-es libanoni háború legnagyobb mítoszáról, az izraeli Merkavák és a szír T-72-esek találkozásáról. A rendkívül logikusan felépített mítoszölőben leírja, hogy Merkava nem lött ki T-72-est, de T-72-es sem Merkavát. Csatában nem is találkoztak, a kb. 9 db-os veszteséget páncéltörő rakéták okozták.
http://translate.google.hu/translate
http://translate.google.hu/translate
Sziasztok!
Köszönöm a segitséget a magyar T72 kapcsolatba sokat segitettetek:-)
Igazából nem vagyok valami profi a csörömpösök épitésénél mert eddig csak repcsit épitettem.
Remélem összejön amit irtatok és igy lesz egy magyar T72-em:-)
Köszönöm a segitséget a magyar T72 kapcsolatba sokat segitettetek:-)
Igazából nem vagyok valami profi a csörömpösök épitésénél mert eddig csak repcsit épitettem.
Remélem összejön amit irtatok és igy lesz egy magyar T72-em:-)
Szia!
Ha nem vagy eget verően maximalista, akkor elég, ha a torony jobb oldalán lévő poroltót nem szereled fel, és a lukát betömíted.
Arra figyelj, hogy a ködgránátvetőknek mind egy irányba (előre) kell állniuk, nem pedig úgy, ahogy azokba a lukakba passzol. Vagy betömíted, volt ködgránátvető nélküli is.
ÜDv,
Ádám
Ha nem vagy eget verően maximalista, akkor elég, ha a torony jobb oldalán lévő poroltót nem szereled fel, és a lukát betömíted.
Arra figyelj, hogy a ködgránátvetőknek mind egy irányba (előre) kell állniuk, nem pedig úgy, ahogy azokba a lukakba passzol. Vagy betömíted, volt ködgránátvető nélküli is.
ÜDv,
Ádám
A festést elfelejtettem:
Ha nincs konkrét kocsi, akkor olyan zöldre kend amilyen neked tetszik.
Ha nincs konkrét kocsi, akkor olyan zöldre kend amilyen neked tetszik.
Bero89!
Ezt a változatot, amit a dobozból összeraksz (minden kiegészítő nélkül), hát így ebben a formában sehol.
De egyébként Tatától Tapolcáig, Debrecentől Hódmezővásárhelyig mindenhol megtalálható(volt).
Nézz be a: Mi készül éppen? Rovatban megtalálhatod, Joci232 éppen egy ilyennel kínlódik.
Ezt a változatot, amit a dobozból összeraksz (minden kiegészítő nélkül), hát így ebben a formában sehol.
De egyébként Tatától Tapolcáig, Debrecentől Hódmezővásárhelyig mindenhol megtalálható(volt).
Nézz be a: Mi készül éppen? Rovatban megtalálhatod, Joci232 éppen egy ilyennel kínlódik.
Sziasztok!
Tud nekem valaki segiteni abban hogy megvan a Zvezda T72A változata 1:35 méretben.
Abban kérném a segitségeteket hogy ezt a változatot a Magyar Honvédség hol használta és milyen szin jellemző rá.
A segitséget előre is köszönöm!
Tud nekem valaki segiteni abban hogy megvan a Zvezda T72A változata 1:35 méretben.
Abban kérném a segitségeteket hogy ezt a változatot a Magyar Honvédség hol használta és milyen szin jellemző rá.
A segitséget előre is köszönöm!
Én is ismerem az alkatrészkatalógusokat, legalábbis valami rövidített formában. Amúgy ez úgy ment nálunk akkor, hogy a szerelő közölte, ez meg az az alkatrész bedöglött. A diszpécser kihalászta az alkatrészkatalógust, amiből kiókumlálták az alkatrész/ összeállítási rajzok alapján hogy melyik miről lehet szó, majd a hozzá tartozó nevet és rajzszámot kellett megadni a rendelésnél.
Én villamosmérnök vagyok, alapvetően tervezési dolgokban találkoztam ezzel a kérdéssel: az alkatrészek egy nagy katalógusban vannak benne, egy gyártóé kb akkora, mint a telefonkönyv, minden alkatrészhez oda vannak írva a szükséges adatok, hőmérséklet, páratartalom, stb, a mérnök meg a specifikáció (mit kell bírnia a terméknek és mennyit áldozunk rá) alapján összeválogatja a szükséges darabokat- ha az jön ki, hogy nem kell katonai, akkor nem kell. Pl ha csak a légnyomásban van különbség, és a cucc egy szárazföldi járműbe megy, akkor így érzésre ez az eset forog fenn.
A te esetedben viszont karbantartásról/üzemeltetséről van szó, akkor (hacsak valami nagyon-nagyon nagy szakértő jól megindokolva mást nem mond) alapvetően olyan alkatrészt kell venni, ami elő van írva. Ha katonait, akkor katonait, nem tudhatod, hogy milyen megfontolások vezették a tervezőket, de valószínűleg nem szórakozásból döntöttek a drágább alkatrész mellett. Vicces, de én ezt egy kerti szivattyúval kapcsolatban tanultam meg, amire egy új üzemenyagtartályt tettek, ,,jó lesz az, mi baj lehet". Még szerencsére éppen idejében észrevettem, hogy a meleg levegőtől deformálódó tankból már szép műanyagszálak kezdenek húzódni a motor felé- Mekk mester bármennyire akart, nem tudott okosabb lenni egy csapat szivattyútervező mérnöknél- szélcsatorna és áramlástani labor nélkül nehéz is;)
Konkrétabbat nem tudok mondani, nem tudom, milyen más adatok voltak megadva, és hová kellett a relé. Elektronikai berendezéseknél a hőmérséklet szokott kritikus lenni, de páratartalom, nyomásviszonyok, stb szintén fontos lehet.
A te esetedben viszont karbantartásról/üzemeltetséről van szó, akkor (hacsak valami nagyon-nagyon nagy szakértő jól megindokolva mást nem mond) alapvetően olyan alkatrészt kell venni, ami elő van írva. Ha katonait, akkor katonait, nem tudhatod, hogy milyen megfontolások vezették a tervezőket, de valószínűleg nem szórakozásból döntöttek a drágább alkatrész mellett. Vicces, de én ezt egy kerti szivattyúval kapcsolatban tanultam meg, amire egy új üzemenyagtartályt tettek, ,,jó lesz az, mi baj lehet". Még szerencsére éppen idejében észrevettem, hogy a meleg levegőtől deformálódó tankból már szép műanyagszálak kezdenek húzódni a motor felé- Mekk mester bármennyire akart, nem tudott okosabb lenni egy csapat szivattyútervező mérnöknél- szélcsatorna és áramlástani labor nélkül nehéz is;)
Konkrétabbat nem tudok mondani, nem tudom, milyen más adatok voltak megadva, és hová kellett a relé. Elektronikai berendezéseknél a hőmérséklet szokott kritikus lenni, de páratartalom, nyomásviszonyok, stb szintén fontos lehet.
Szia Freddy!
Én egyszer belefutottam egy relékérdésbe. Az oroszoktól kellett beszerezni egy relét valamelyik páncélozott járműhöz. Rendeltünk a típusból mind katonai, mind polgári változatot. A katonai kb. ötszörte drágább volt és a gyártó által megadott műszaki adatok szerint csupán abban tért el a civiltől, hogy ez a cucc 5000 méter tengerszint feletti magasság fölött is működőképes. Persze mindenki csak lesett, hogy szárazföldi járműnél mi értelme ennek az adatnak. Vagy itt tudnunk kellett volna hogy a légnyomáskülönbségekre, hőmérsékleti értékekre meg hasonlókra utaltak volna?
Én egyszer belefutottam egy relékérdésbe. Az oroszoktól kellett beszerezni egy relét valamelyik páncélozott járműhöz. Rendeltünk a típusból mind katonai, mind polgári változatot. A katonai kb. ötszörte drágább volt és a gyártó által megadott műszaki adatok szerint csupán abban tért el a civiltől, hogy ez a cucc 5000 méter tengerszint feletti magasság fölött is működőképes. Persze mindenki csak lesett, hogy szárazföldi járműnél mi értelme ennek az adatnak. Vagy itt tudnunk kellett volna hogy a légnyomáskülönbségekre, hőmérsékleti értékekre meg hasonlókra utaltak volna?
Tudnátok feltenni képet a t72 rogatkáról?
Még a legegyszerűbb elektronikai elemekből is kétfélét terveznek: civilt és katonait, alapvetően a hőmérséklettartomány különbözteti meg őket. A katonai sokkal többet bír, ezért persze drágább is. Az árkülönbség létén nem kell fennakadni, a mértékéhez persze nem biztos, hogy csak ez járul hozzá:)
A másik meg (mondjuk ez egy keleti blokkos harckocsitöltényre annyira nem igaz), hogy a katonai cuccok nem készülnek akkora sorozatban, mint a civil járművek: tankból gyártanak pár százat, Opel Astrából több százezret, van egy tippem, hogy melyiknek nagyobb a fejlesztési költsége. A gyártósor felállításának és a fejlesztésnek az árát pedig keményen belefoglalják a fogyasztói árba, értelemszerűen minél nagyobb sorozatban készül a cucc, annál kisebb rész esik egy-egy példányra.
A másik meg (mondjuk ez egy keleti blokkos harckocsitöltényre annyira nem igaz), hogy a katonai cuccok nem készülnek akkora sorozatban, mint a civil járművek: tankból gyártanak pár százat, Opel Astrából több százezret, van egy tippem, hogy melyiknek nagyobb a fejlesztési költsége. A gyártósor felállításának és a fejlesztésnek az árát pedig keményen belefoglalják a fogyasztói árba, értelemszerűen minél nagyobb sorozatban készül a cucc, annál kisebb rész esik egy-egy példányra.
Hát erre kapásból azt mondanám, hogy ilyen a fegyverkereskedelem, itt még az egyszerű közvetítők is többszörös haszonkulccsal számolnak, azután az ember "biztonsága" minden pénzt megér. Viszont van a dolognak egy másik vonatkozása is, amit nem sokan hajlandóak elfogadni. A katonai cuccok mindig is sokszorta többe kerültek, mint az ugyanilyen célra szolgáló civil cuccok. Ok, a lőszer nem civil cucc, csak az elvet értsd meg. A katonai dolgok mindig sokszorta megbízhatóbbak, sokszorta mostohább körülmények között is biztosan működnek, mint az "alapváltozatos" dolgok. (Valószínűleg pl. a magyar Himalája mászó csoport annak idején sem az Ecseriről szerezte be a napszemüvegeket.) Az MN még annak idején keserű tapasztalatokat szerzett a T-55AM harckocsikkal, a Tesla cég "jó lesz ide ilyen is" minőségű Kladivo tűzvezető rendszerével. Tankosaink meg szívhattak amikor az irányzótávcső egyszerűen elsötétült és még kilátni sem lehetett rajta, nemhogy célozni vele. De szerintem erről Páncélos :) többet tud mondani.
Excessor
Na és mi kerül annyiba egy szar lőszeren?
Na és mi kerül annyiba egy szar lőszeren?
Van még egy probléma is a lőszerekkel, konkrétan a lőporral. A tölteten van egy olyan jelölés többek között, hogy BT (magyarul VT), ami a vintovka=puska szóra utal, vagyis hogy az alkalmazott lőpor megegyezik vagy hasonló a puskák esetében használthoz. Minden tiszteletem a 39M lőszernek de egy tüzérségi fegyver és egy kézifegyver iránti követelények mások, amit úgy látszik a szovjetek mégis felvállaltak. És igen a gyújtás is hasonlít a kézifegyvereknél megszokottakhoz, míg egy nyugati lőszernél gyakorlatilag a lövedék aljáig ér fel a gyújtó, hogy minél egyenletesebb legyen a lőporégés. Érdemes összehasonlítani a lőszerek hosszmetszeteiről készült képeket. Amúgy magát a 2A46 ágyút én jobb tervezésnek tartom a nyugati kortársainál, megérdemelne komolyabb minőségű lőszereket, különösen hogy pl. egy 3BM42 lőszer új ára bőven félmillió forint felett van.
|
|
Tamija
|
Eladó a képen látható rádió távirányítású makett, eredeti állapotban, fém kiegészítőkkel, tartalék lánctalppal, és a hozzá szükséges festékkel együtt. Irány ár 40 000 Ft. A makett Magasdi György barátom kínálja, de az érdeklődést az én emilemre várom.
mig23papa@freemail.hu
A T-72 (Ob.172M) páncélzata szemből akármelyik szovjet nehézpáncélosnál erősebb volt, (Csak úgy érdekességképpen, még az angol Chieftainnál is) tűzereje és mozgékonysága messze meghaladta a T-10-esét. Így semmi szükség nem volt a nehézharckocsikra. Sőt, a T-10-es nem ért annyit mint pl. a T-55AM.
A probléma ott kezdődött, hogy összeomlott a SzU. Ez elég időt adott a nyugatnak, hogy hatalmas előnyre tegyen szert. 1991-ben még mindig a világ élvonalába tartozott a T-80U és a késői T-72B (Kontakt-5), akármelyik nyugati ellenfelével szemben győztesen kerülhetett volna ki a harcból. De innentől kezdve hosszú időre leállt a fejlesztés, nem volt pénz rá. A másik probléma, hogy túlságosan bíztak a reaktív páncélban, elhanyagolták a hagyományos páncélzatot. A modern űrméret alatti lövedékekkel szemben a K5 már teljesen hatástalan. Ez azt jelenti, hogy a T-90 főpáncéljának egy olyan lövedéket kell megállítania, ami 800-830mm-t tud átütni. A Relikt megint csak egy ideiglenes megoldás, ugyanazon az elavult elven működik mint a K5.
Tűzerő: A 125mm-es lőszerekkel két probléma van: 1, a legmodernebb változat, a 3BM-42M is, angol kifejezéssel élve, "short rod penetrator", a nyíllövedék kb. 500-550mm hosszú. A nyugat 1990 óta (M829A1, DM33) "long rod penetrator"-t alkalmaz, a lövedék hossza ma már 750mm fölött van. Ezzel elérkeztünk a második problémához: a 125mm-es lövedékei könnyebbek, így torkolati energiájuk több mint 2MJ-al a 120mm-es alatt van. 2000m-en a nyugati lövedékek energiája még mindig 10,5MJ fölött van, a 125mm-es viszont már 8,5 alatt. Az eredmény: 3BM42M, 2000m-en ~650mm átütés, DM63, 2000m-en ~830mm. Mindkettő volfrámból készült. 650mm édeskevés a nyugati nehézpáncélosok ellen, páncélzatuk ~950-1050mm. A 125-ös kumulatív gránátok/rakéták átütőereje 800-1200mm, de ezek ellen a nyugati tankok páncélzata ~1500-2000mm.
Így a végére még annyit, hogy ne várjuk el egy közepes kategóriájú T-90-től, hogy legyőzze a nyugati nehézharckocsikat, arra ott lesz a T-95. Ez valóban olyan, mint a T-34/85 a Königstiger ellen. Szemtől szemben esélytelen. A saját kategóriájában viszont egyértelmű, hogy a T-90A/M a legjobb.
Ezzel a hozzászólásommal nem összehasonlítani akartam, inkább én is csak arra akarok kilyukadni, hogy felesleges.
A probléma ott kezdődött, hogy összeomlott a SzU. Ez elég időt adott a nyugatnak, hogy hatalmas előnyre tegyen szert. 1991-ben még mindig a világ élvonalába tartozott a T-80U és a késői T-72B (Kontakt-5), akármelyik nyugati ellenfelével szemben győztesen kerülhetett volna ki a harcból. De innentől kezdve hosszú időre leállt a fejlesztés, nem volt pénz rá. A másik probléma, hogy túlságosan bíztak a reaktív páncélban, elhanyagolták a hagyományos páncélzatot. A modern űrméret alatti lövedékekkel szemben a K5 már teljesen hatástalan. Ez azt jelenti, hogy a T-90 főpáncéljának egy olyan lövedéket kell megállítania, ami 800-830mm-t tud átütni. A Relikt megint csak egy ideiglenes megoldás, ugyanazon az elavult elven működik mint a K5.
Tűzerő: A 125mm-es lőszerekkel két probléma van: 1, a legmodernebb változat, a 3BM-42M is, angol kifejezéssel élve, "short rod penetrator", a nyíllövedék kb. 500-550mm hosszú. A nyugat 1990 óta (M829A1, DM33) "long rod penetrator"-t alkalmaz, a lövedék hossza ma már 750mm fölött van. Ezzel elérkeztünk a második problémához: a 125mm-es lövedékei könnyebbek, így torkolati energiájuk több mint 2MJ-al a 120mm-es alatt van. 2000m-en a nyugati lövedékek energiája még mindig 10,5MJ fölött van, a 125mm-es viszont már 8,5 alatt. Az eredmény: 3BM42M, 2000m-en ~650mm átütés, DM63, 2000m-en ~830mm. Mindkettő volfrámból készült. 650mm édeskevés a nyugati nehézpáncélosok ellen, páncélzatuk ~950-1050mm. A 125-ös kumulatív gránátok/rakéták átütőereje 800-1200mm, de ezek ellen a nyugati tankok páncélzata ~1500-2000mm.
Így a végére még annyit, hogy ne várjuk el egy közepes kategóriájú T-90-től, hogy legyőzze a nyugati nehézharckocsikat, arra ott lesz a T-95. Ez valóban olyan, mint a T-34/85 a Königstiger ellen. Szemtől szemben esélytelen. A saját kategóriájában viszont egyértelmű, hogy a T-90A/M a legjobb.
Ezzel a hozzászólásommal nem összehasonlítani akartam, inkább én is csak arra akarok kilyukadni, hogy felesleges.
Gaunt!
Ami a fegyverzetet (tűzerőt) illeti, nem értek egyet.
A páncélzatot egy idő után már nem lehet tovább fokozni, mert akkor már egy teljesen új alváz is kell.
Tamásnak is igaza van, az összehasonlítás fölöslegességében.
Ami a fegyverzetet (tűzerőt) illeti, nem értek egyet.
A páncélzatot egy idő után már nem lehet tovább fokozni, mert akkor már egy teljesen új alváz is kell.
Tamásnak is igaza van, az összehasonlítás fölöslegességében.
Helo ! Ha lehet hozzászólnék a témához.
A nyugati és szovjet-orosz tipusokat véleményem szerint fölösleges összehasonlitani A két volt érának két külömböző droktrinája volt van a hadviselést tekintve ez igaz a szárazföldire is. Sajnos erre a kérdésre csak sajnos akkor kaphatunk választ ha ténylegesen kiprobálják.
Főleg ,hogy a két konstrukciót két különböző elv alapján tervezték.
Az egyik nagyon hajaz a tigris 2-re
A másik inkább a t-34-re inkább az alkalmazást tekintve.
A t-72-es idején is voltak nehéz harckocsik tehát ha az kellet volna nekik akkor lett volna nekik t-11 t-12 stb szerintem .
A nyugati és szovjet-orosz tipusokat véleményem szerint fölösleges összehasonlitani A két volt érának két külömböző droktrinája volt van a hadviselést tekintve ez igaz a szárazföldire is. Sajnos erre a kérdésre csak sajnos akkor kaphatunk választ ha ténylegesen kiprobálják.
Főleg ,hogy a két konstrukciót két különböző elv alapján tervezték.
Az egyik nagyon hajaz a tigris 2-re
A másik inkább a t-34-re inkább az alkalmazást tekintve.
A t-72-es idején is voltak nehéz harckocsik tehát ha az kellet volna nekik akkor lett volna nekik t-11 t-12 stb szerintem .
Üdv Páncélos!
Mindenben igazad van amit írtál, de én nem azt mondtam, hogy ha egy T-90 és egy M1A2 SEP Abrams harcol egymás ellen, akkor mindenképpen az Abrams fogy győzni. Európai terepviszonyok között valóban még egy T-55-nek is van esélye kilőni, pl. a Merkava IV-est is oldalról. Leginkább a harckocsizók kiképzése a döntő (Pl. Voronyezs, amikor a mi Pz.38(t)-ink több T-34-est is kilőttek).
Még valami: Félre ne értsd, én nem vagyok az a nyugatmániás, aki minden orosz cuccra azt mondja, hogy szar. Ellenkezőleg, pont hogy az orosz haditechnikát tisztelem legjobban. Ennek ellenére sajnos nem tudok úgy nézni a T-90-re, mint ami összemérhető a nyugati nehézharckocsikkal. Egyszerűen nincs elég páncélzata és tűzereje. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a konstrukció rossz. Amit el lehet érni vele, azt el is érték. Merem állítani, hogy a világ legjobb közepes harckocsija.
Egyébként nem véletlenül fejlesztik az oroszok a T-95-öst, ez lesz a nyugati tankok ellenfele, és nem 125mm-es löveggel lesz felszerelve, mert az már nem elég. A T-72 elérte fejlődésének csúcsát, nincs hova fejleszteni.
Mindenben igazad van amit írtál, de én nem azt mondtam, hogy ha egy T-90 és egy M1A2 SEP Abrams harcol egymás ellen, akkor mindenképpen az Abrams fogy győzni. Európai terepviszonyok között valóban még egy T-55-nek is van esélye kilőni, pl. a Merkava IV-est is oldalról. Leginkább a harckocsizók kiképzése a döntő (Pl. Voronyezs, amikor a mi Pz.38(t)-ink több T-34-est is kilőttek).
Még valami: Félre ne értsd, én nem vagyok az a nyugatmániás, aki minden orosz cuccra azt mondja, hogy szar. Ellenkezőleg, pont hogy az orosz haditechnikát tisztelem legjobban. Ennek ellenére sajnos nem tudok úgy nézni a T-90-re, mint ami összemérhető a nyugati nehézharckocsikkal. Egyszerűen nincs elég páncélzata és tűzereje. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a konstrukció rossz. Amit el lehet érni vele, azt el is érték. Merem állítani, hogy a világ legjobb közepes harckocsija.
Egyébként nem véletlenül fejlesztik az oroszok a T-95-öst, ez lesz a nyugati tankok ellenfele, és nem 125mm-es löveggel lesz felszerelve, mert az már nem elég. A T-72 elérte fejlődésének csúcsát, nincs hova fejleszteni.
Gaunt!
Az általad utalásnak szánt cikket, sőt az oldalt ismerem.
Még kutatásunknak, kb. olyan 3-4 évvel ezelőtti szakaszában, több olyan külföldi honlapnak (nevezheted: oldalnak, cégnek, személynek), írtunk ahonnan érdembeli visszajelzést reméltünk. Az általad hivatkozott oldalt egy ukrán származású srác készíti, aki nagyon normálisan ált a mi érdeklődésünkhöz. A mai napig Pánczél Mátyással átlagosan havi levélváltásról beszélhetek, a személyét illetően. Mindamellett, hogy a témában az egyik legjobb orosz oldalnak tartom, két dolgot meg kell említenem: Az első, hogy származását illetően kissé elfogult a harkovi gyártóüzem javára (lásd ukrán harckocsik). A másik, nem hivatott hivatalos állásfoglalásra. Ezalatt azt értem, hogy amikor bemutat valamit, azt a saját szemszögéből teszi, ami nem probléma, csak a témában nem árt keresni más véleményeket is.
Visszatérve az én 1551-es kérdésemre, én olyan véleményt vártam –persze magabiztosan tudtam, hogy nem találsz olyat-, ami orosz szakmai (katonai/alkalmazói, gyártói) vélemény.
Egy-két lényeges dolog:
1. Visszatérve a képre, milyen T-90-es látható?
Ma már nem csak sima T-90-ről beszélhetünk, hiszen ahogyan Az M1 modernizációira utalsz A1, A2, így a T-90 is folyamatos fejlődését éli.
2. Folyamatos és visszatérő probléma (bármely területre érvényes), nem lehet kizárólag a neten fellelhető információkra hivatkozni.
A neten csak úgy lehet keresni, ha van rengeteg könyved (írásod, jegyzeted) egy adott témában és azt vagy cáfolja, vagy megerősíti, a neten talált információ. Ha megcáfolja, akkor tovább keresek.
3. Volt szerencsém látni különböző pct. eszközöket, hogy mire képesek.
4. Egy páncélos ütközet nem úgy zajlik, hogy áll egy T-90 és egy M1 egymással szemben sík területen optimális látókörülmények és időjárási viszonyok között és egy másra céloznak nyugodtan kiszámolva, kimérve…stb.
A páncélos fegyvernem egy csapatmunka, jól képzett (gyakorlott) és összeszokott kezszem egy T-55-ből is ki lő téged, a legmodernebb harckocsiban is. (Persze erre ne írd vissza, hogy a 100mm-es lövedék lepattan még 6 m-ről is az Abramsról, mert itt az elvet értsd meg.)
Megpróbálom elmagyarázni, a problémámat:
Leírhatom, mondjuk, hogy mire képes XY típusjelzésű űrméret alatti páncéltörő lövedék, mellékelhetek százalék és mm adatokat, de nem lesz hiteles, ha nem írom utána, hogy ezt tanultam, vagy így oktatták, vagy ezt olvastam, mert nem láttam, nem láthattam.
Ugyanis 125-ös űrméret alatti lövedékkel akárhol nem lehet lövöldözni.
Tehát nem írhatom le magabiztosan, utalásoktól mentesen, hogy X távolságból Y mm páncél átütésére képes.
Az általad utalásnak szánt cikket, sőt az oldalt ismerem.
Még kutatásunknak, kb. olyan 3-4 évvel ezelőtti szakaszában, több olyan külföldi honlapnak (nevezheted: oldalnak, cégnek, személynek), írtunk ahonnan érdembeli visszajelzést reméltünk. Az általad hivatkozott oldalt egy ukrán származású srác készíti, aki nagyon normálisan ált a mi érdeklődésünkhöz. A mai napig Pánczél Mátyással átlagosan havi levélváltásról beszélhetek, a személyét illetően. Mindamellett, hogy a témában az egyik legjobb orosz oldalnak tartom, két dolgot meg kell említenem: Az első, hogy származását illetően kissé elfogult a harkovi gyártóüzem javára (lásd ukrán harckocsik). A másik, nem hivatott hivatalos állásfoglalásra. Ezalatt azt értem, hogy amikor bemutat valamit, azt a saját szemszögéből teszi, ami nem probléma, csak a témában nem árt keresni más véleményeket is.
Visszatérve az én 1551-es kérdésemre, én olyan véleményt vártam –persze magabiztosan tudtam, hogy nem találsz olyat-, ami orosz szakmai (katonai/alkalmazói, gyártói) vélemény.
Egy-két lényeges dolog:
1. Visszatérve a képre, milyen T-90-es látható?
Ma már nem csak sima T-90-ről beszélhetünk, hiszen ahogyan Az M1 modernizációira utalsz A1, A2, így a T-90 is folyamatos fejlődését éli.
2. Folyamatos és visszatérő probléma (bármely területre érvényes), nem lehet kizárólag a neten fellelhető információkra hivatkozni.
A neten csak úgy lehet keresni, ha van rengeteg könyved (írásod, jegyzeted) egy adott témában és azt vagy cáfolja, vagy megerősíti, a neten talált információ. Ha megcáfolja, akkor tovább keresek.
3. Volt szerencsém látni különböző pct. eszközöket, hogy mire képesek.
4. Egy páncélos ütközet nem úgy zajlik, hogy áll egy T-90 és egy M1 egymással szemben sík területen optimális látókörülmények és időjárási viszonyok között és egy másra céloznak nyugodtan kiszámolva, kimérve…stb.
A páncélos fegyvernem egy csapatmunka, jól képzett (gyakorlott) és összeszokott kezszem egy T-55-ből is ki lő téged, a legmodernebb harckocsiban is. (Persze erre ne írd vissza, hogy a 100mm-es lövedék lepattan még 6 m-ről is az Abramsról, mert itt az elvet értsd meg.)
Megpróbálom elmagyarázni, a problémámat:
Leírhatom, mondjuk, hogy mire képes XY típusjelzésű űrméret alatti páncéltörő lövedék, mellékelhetek százalék és mm adatokat, de nem lesz hiteles, ha nem írom utána, hogy ezt tanultam, vagy így oktatták, vagy ezt olvastam, mert nem láttam, nem láthattam.
Ugyanis 125-ös űrméret alatti lövedékkel akárhol nem lehet lövöldözni.
Tehát nem írhatom le magabiztosan, utalásoktól mentesen, hogy X távolságból Y mm páncél átütésére képes.
Ki mit választott?
Ha jól tudom, akkor az egyiptomiak a németeket választották. A Jung Jugenthal cég korszerűsítette a tűzvezető rendszert, az éjjellátó készülékeket, valamint sor kisebb módosítást is elvégeztek. Ezt titulálták Ramszesz I-II-III-nak.
Na, most vessetek rám bár követ, de szerintem az egyiptomiak az M1-es buta változatát vehették meg és gyárthatják. Ez olyan, mint ahogy az oroszok sem a T-90-es legmodernebb változatát adták el az indiaiaknak.
Ha jól tudom, akkor az egyiptomiak a németeket választották. A Jung Jugenthal cég korszerűsítette a tűzvezető rendszert, az éjjellátó készülékeket, valamint sor kisebb módosítást is elvégeztek. Ezt titulálták Ramszesz I-II-III-nak.
Na, most vessetek rám bár követ, de szerintem az egyiptomiak az M1-es buta változatát vehették meg és gyárthatják. Ez olyan, mint ahogy az oroszok sem a T-90-es legmodernebb változatát adták el az indiaiaknak.
Szia Gaunt!
Az M1A1 HA változatot 1988-1991 között gyártották,a sima M1 A1 változatot 1985-1993 között. Amúgy sosem lehet tudni melyik fél mivel találja szemben magát, pl. ha az amerikaiak kisöprik a raktárkészletet, elszedik a nemzeti gárda alap M1 tankjait és jutányos áron, vagy éppen segély formájában odaadják valami "baráti" országnak. Igaz ez a másik oldalra is igaz, nekem különösen tetszett amikor azt hiszem pont az egyiptomiaknak felajánlották az angolok anno, hogy 100 000 dollár/ tank áron modernizálják a T-55-ösök tűzvezető rendszerét. Az oroszok erre felajánlották az egyiptomiaknak, hogy 50 000 dollár darabáron adnak új T-55 harckocsit. Szerinted ki mit választott?
Az M1A1 HA változatot 1988-1991 között gyártották,a sima M1 A1 változatot 1985-1993 között. Amúgy sosem lehet tudni melyik fél mivel találja szemben magát, pl. ha az amerikaiak kisöprik a raktárkészletet, elszedik a nemzeti gárda alap M1 tankjait és jutányos áron, vagy éppen segély formájában odaadják valami "baráti" országnak. Igaz ez a másik oldalra is igaz, nekem különösen tetszett amikor azt hiszem pont az egyiptomiaknak felajánlották az angolok anno, hogy 100 000 dollár/ tank áron modernizálják a T-55-ösök tűzvezető rendszerét. Az oroszok erre felajánlották az egyiptomiaknak, hogy 50 000 dollár darabáron adnak új T-55 harckocsit. Szerinted ki mit választott?
Sulyid!
Szívnának is vele, ha az ellen T-90-el jönne. Azért nem árt pontosítani: az egyiptomiak M1A1HA-t használnak. Sima M1A1-el(1985-ös gyártmány!) legfeljebb múzeumban találkozhatsz.
Szívnának is vele, ha az ellen T-90-el jönne. Azért nem árt pontosítani: az egyiptomiak M1A1HA-t használnak. Sima M1A1-el(1985-ös gyártmány!) legfeljebb múzeumban találkozhatsz.
Ha megnézed a egyiptomiak még mindig a m1a1-et használják.(már ha nem tévedek)
Ilyesmiben az oroszok nem nagyon szoktak őszintén nyilatkozni:)
Máris!
btvt.narod.ru/4/t-90vsabrams.htm
Annyit megjegyeznék, hogy a T-90-et az M1A1 változattal hasonlították össze. Ez már sehol sincs szolgálatban, mind átalakították M1A1 HA/HC változatra, ami páncélzat terén valamivel jobb mint az eredeti (~650mm KE, ~1300mm CE), bár még mindig áttörhető a 2A46 számára. Ezt is már csak a tengerészgyalogság használja. A hadseregnél az M1A2 SEP van rendszeresítve, toronypáncélzata a lövegpajzsot (kis cépont) és a torpnygyűrűt leszámítva teljesen sérthetetlen, nem csak a 125, de a nyugati 120mm-es lövegek számára is(~950mm KE, ~1600mm CE). A btvt által közölt adat teljesen valótlan mindkét M1 változat esetén, de a T-90 korrekt.
btvt.narod.ru/4/t-90vsabrams.htm
Annyit megjegyeznék, hogy a T-90-et az M1A1 változattal hasonlították össze. Ez már sehol sincs szolgálatban, mind átalakították M1A1 HA/HC változatra, ami páncélzat terén valamivel jobb mint az eredeti (~650mm KE, ~1300mm CE), bár még mindig áttörhető a 2A46 számára. Ezt is már csak a tengerészgyalogság használja. A hadseregnél az M1A2 SEP van rendszeresítve, toronypáncélzata a lövegpajzsot (kis cépont) és a torpnygyűrűt leszámítva teljesen sérthetetlen, nem csak a 125, de a nyugati 120mm-es lövegek számára is(~950mm KE, ~1600mm CE). A btvt által közölt adat teljesen valótlan mindkét M1 változat esetén, de a T-90 korrekt.
Adj egy hivatkozást, amiben az oroszok ezt elismerik, mert érdekelne.
Ez sajnos nem igaz. A T-90A/M (nem tudom melyik a korrekt) tornyának páncélvédelme elégtelen a 120mm L/55 - DM63 és 120mm M256 - M829A3 -al szemben. Ezt az oroszok is tudják. Ezért fejlesztették ki az új Relikt reaktív páncélzatot, amivel valóban megfelelő lenne a védelme, de sajnos még mindig az elavult Kontakt-5 van felszerelve.
Igen ez egy érdekes tervezői? hozzáállás, talán a Stora "fényvetővel" számolnak, mint előtétpáncél, de az is lehet, hogy a torony már így is nagyon kiegyensúlyozatlan ("orrnehéz")? stb. Ha találtok rá magyarázatot osszátok meg légy szíves!
Igen. De, ha jól megfigyeled ennél az altípusnál már jóval vastagabb a homlokpáncélzata a toronynak, így nem igényli a plusz védelmet, valamint a Stora megtöri az esetleges páncéltörő lövedék útját (gellert kap), így már nem lesz meg a kellő sebesség, hogy átvigye a páncélzatot. A gyenge pont továbbra is a páncéltest és a torony találkozása, valamint az oldalpáncélzat a görgők között. De sziluettjét tekintve még mindig nehezebben eltalálható célpont, mint egy Leo-2 vagy Abrams.
Jól látszik a képen a T-90 tornyának egyik gyenge pontja, a Stora. Nem, nem a Storával van baj, hanem azzal, hogy nincs mögötte Kontakt-5! Az ukrán T-84 Oplot és Jatagan típusoknál nincs ilyen probléma, ott a reaktív páncélon kívül van a Stora.
Sasban kérdezd meg, hátha van nekik.