Ismétlem, a németek (az én hulladék irodalmaim szerint :)) tényszerűen kivonták magukat az ütközetből. Egy szóval nem írtam, hogy hány órakor, melyik fordulóval, és hogy előtte mennyire feszítették túl a húrt és mennyit kockáztattak.
"Az egyetlen változás az volt, hogy Scheer feladta azt a taktikát, hogy apránként faragja le az angol fölényt. Főleg azért, mert Skagerrak után már kevés esély látszott arra, hogy az angolok részenként küldik harcba a hajóikat."
Én is így látom. Szerintem Skagerrak egy szerény siker volt a németeknek (mármint anyagi, és nem propagandaértelemben), de túl kevés, túl későn, és lehet, hogy megismételhetetlenül.
Én is így látom. Szerintem Skagerrak egy szerény siker volt a németeknek (mármint anyagi, és nem propagandaértelemben), de túl kevés, túl későn, és lehet, hogy megismételhetetlenül.
Hát itt tényleg bibi van.
Először is: én társalogni próbáltam a témáról, nem kinyilatkoztatni. Amúgy sokat olvastam a csatáról, nem csak magyarul, de semmiképp nem vagyok különösebb szakértője, ezért is kérdeztem inkább. Kíváncsi voltam, kinek mi a véleménye.
A szakirodalmaim meg sem közelítik a tieidet, legalábbis a König tiszti étkezdéjének aznapi fogásairól egyikben sincs szó emlékeim szerint - vagy már kihullottak ezek az információk az agyamból, mint lényegtelennek vélt körülmény.
Hogy honnan gondolom, hogy a németek igyekeztek kivonni magukat az ütközetből? Onnan, hogy kivonták. Mint írtam, azután, hogy levonták azt a következtetést, hogy nem képesek további veszteségeket okozni az angoloknak.
"Valószínüleg a szakirodalom amit olvastál olyan forrásokból dolgozott, amelyek az angol szépirodalom köteteit gazdagítják."
Akkor minden bizonnyal félrevezettek a földipáljaim, mert nekem csak olyan jut. Világosíts fel, kérlek, ki hagyta el végül a csatateret a másik által üldözve? Ki döntött az ütközet megszakítása mellett?
"9 egység javítása okozott baromira kellemetlen kieséseket. Nem tudták megoldani időben."
Mihez képest időben? Sosem vállaltak többé ilyen méretű és kockázatú ütközetet, a már kijavított hajókkal sem. Akkor miről maradtak le a javítás alatt?
"És igen, az index az index.
Bocs, hogy ezt írom, de nem a szakmai színvonalról közismertek az ott megjelenő publikációk sem általában."
Egy szóval nem védtem az Indexet, csak nem derült ki egyértelműen, mire gondolsz.
Az egész egri históriának, amit leírtál, mi köze a kérdésemhez?
"A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna ha". "
A történelemben az egyik legjobb játék (és az egész tanulmányozásának az egyik lehetséges gyakorlati haszna) a "mi lett volna, ha". Akinek erre a butuska szállóigére hagyatkozva nincs késztetése ilyet játszani, hát ne tegye. Mások szeretnek eltöprengeni azon, mi és mitől alakulhatott volna másképp a múltban.
"Nincs ott olyan, hogy objektív hősiesség."
Ezzel meg szimplán nem értek egyet, és nem is tudok vele mit kezdeni. Megfelelően modern, nyakatekert szemléletből nézve tisztelet sincs, sem szeretet, ész, értelem vagy tények, értékesebb vagy értéktelenebb életek, satöbbi.
Ja, és még egy. Egyel korábban a német személyi állomány bizonyos fölényéről írtál (szakmai szorgalom, önállóság), most ezekből hirtelen agyatlan palacsintazabáló lett...?
Először is: én társalogni próbáltam a témáról, nem kinyilatkoztatni. Amúgy sokat olvastam a csatáról, nem csak magyarul, de semmiképp nem vagyok különösebb szakértője, ezért is kérdeztem inkább. Kíváncsi voltam, kinek mi a véleménye.
A szakirodalmaim meg sem közelítik a tieidet, legalábbis a König tiszti étkezdéjének aznapi fogásairól egyikben sincs szó emlékeim szerint - vagy már kihullottak ezek az információk az agyamból, mint lényegtelennek vélt körülmény.
Hogy honnan gondolom, hogy a németek igyekeztek kivonni magukat az ütközetből? Onnan, hogy kivonták. Mint írtam, azután, hogy levonták azt a következtetést, hogy nem képesek további veszteségeket okozni az angoloknak.
"Valószínüleg a szakirodalom amit olvastál olyan forrásokból dolgozott, amelyek az angol szépirodalom köteteit gazdagítják."
Akkor minden bizonnyal félrevezettek a földipáljaim, mert nekem csak olyan jut. Világosíts fel, kérlek, ki hagyta el végül a csatateret a másik által üldözve? Ki döntött az ütközet megszakítása mellett?
"9 egység javítása okozott baromira kellemetlen kieséseket. Nem tudták megoldani időben."
Mihez képest időben? Sosem vállaltak többé ilyen méretű és kockázatú ütközetet, a már kijavított hajókkal sem. Akkor miről maradtak le a javítás alatt?
"És igen, az index az index.
Bocs, hogy ezt írom, de nem a szakmai színvonalról közismertek az ott megjelenő publikációk sem általában."
Egy szóval nem védtem az Indexet, csak nem derült ki egyértelműen, mire gondolsz.
Az egész egri históriának, amit leírtál, mi köze a kérdésemhez?
"A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna ha". "
A történelemben az egyik legjobb játék (és az egész tanulmányozásának az egyik lehetséges gyakorlati haszna) a "mi lett volna, ha". Akinek erre a butuska szállóigére hagyatkozva nincs késztetése ilyet játszani, hát ne tegye. Mások szeretnek eltöprengeni azon, mi és mitől alakulhatott volna másképp a múltban.
"Nincs ott olyan, hogy objektív hősiesség."
Ezzel meg szimplán nem értek egyet, és nem is tudok vele mit kezdeni. Megfelelően modern, nyakatekert szemléletből nézve tisztelet sincs, sem szeretet, ész, értelem vagy tények, értékesebb vagy értéktelenebb életek, satöbbi.
Ja, és még egy. Egyel korábban a német személyi állomány bizonyos fölényéről írtál (szakmai szorgalom, önállóság), most ezekből hirtelen agyatlan palacsintazabáló lett...?
Ahoy
Jütlandnál szerintem a németek az első fordulatukkal - 18,35 és nem 18,55! - nem az ütközetet akarták elkerülni, hanem egy hátrányos taktikai helyzetből (ahogy írtad is, a T szárából) fordultak ki Ny-ra(a térképen "a", 18,35-kor). Ha a csatát kerülték volna, akkor tovább hajózva Ny-nak simán ki tudták volna kerülni az angol flottát, hiszen Jellicoe akkor ÉK-re, Beatty K-re volt tőlük, ráadásul a közeledő sötétségben még könnyebben egérutat is nyerhettek volna. Scheer azonban 18,55-kor újra tett egy 180 fokos fordulót az angolok felé K-re és 20 perc múlva már lőtték is egymást Jellicoe hajóival (a térképen "b", 19,17-kor). Az angoloknak azonban úgy tünik, másodszor is sikerült keresztbe húzniuk a T szárát, és állítólag a tüzpárbaj után döntötte el Scheer, hogy jobb lesz hazamenni, de az angolok közte és a német partok között voltak, így este 20,20 után volt köztük még egy ütésváltás, mielőtt el tudott szakadni az angoloktól. Nekem a térképből és Kiss László: Csatahajók az első világháborúban c. kitűnő könyvéből nagyjából ez jön le Jütlandról.
Jütlandnál szerintem a németek az első fordulatukkal - 18,35 és nem 18,55! - nem az ütközetet akarták elkerülni, hanem egy hátrányos taktikai helyzetből (ahogy írtad is, a T szárából) fordultak ki Ny-ra(a térképen "a", 18,35-kor). Ha a csatát kerülték volna, akkor tovább hajózva Ny-nak simán ki tudták volna kerülni az angol flottát, hiszen Jellicoe akkor ÉK-re, Beatty K-re volt tőlük, ráadásul a közeledő sötétségben még könnyebben egérutat is nyerhettek volna. Scheer azonban 18,55-kor újra tett egy 180 fokos fordulót az angolok felé K-re és 20 perc múlva már lőtték is egymást Jellicoe hajóival (a térképen "b", 19,17-kor). Az angoloknak azonban úgy tünik, másodszor is sikerült keresztbe húzniuk a T szárát, és állítólag a tüzpárbaj után döntötte el Scheer, hogy jobb lesz hazamenni, de az angolok közte és a német partok között voltak, így este 20,20 után volt köztük még egy ütésváltás, mielőtt el tudott szakadni az angoloktól. Nekem a térképből és Kiss László: Csatahajók az első világháborúban c. kitűnő könyvéből nagyjából ez jön le Jütlandról.
Kedves Sokol!
A mellékelt térképet elnézve én azért Tamásnak adok némi igazat. Szerintem is a németek igyekeztek kivonni magukat az ütközetből. Főleg azért, hogy ne maradjanak a T szárában. Mert, ha 18.55-kor nem kezdenek el fordulni, akkor szépen belehajóznak az angol sorba.
A német haditengerészet nem fogalmazott meg túl éles kritikát a csata után. Sőt! Ha jól tudom a második világháború végéig megünnepelték a csata évfordulóit. Az egyetlen változás az volt, hogy Scheer feladta azt a taktikát, hogy apránként faragja le az angol fölényt. Főleg azért, mert Skagerrak után már kevés esély látszott arra, hogy az angolok részenként küldik harcba a hajóikat.
A mellékelt térképet elnézve én azért Tamásnak adok némi igazat. Szerintem is a németek igyekeztek kivonni magukat az ütközetből. Főleg azért, hogy ne maradjanak a T szárában. Mert, ha 18.55-kor nem kezdenek el fordulni, akkor szépen belehajóznak az angol sorba.
A német haditengerészet nem fogalmazott meg túl éles kritikát a csata után. Sőt! Ha jól tudom a második világháború végéig megünnepelték a csata évfordulóit. Az egyetlen változás az volt, hogy Scheer feladta azt a taktikát, hogy apránként faragja le az angol fölényt. Főleg azért, mert Skagerrak után már kevés esély látszott arra, hogy az angolok részenként küldik harcba a hajóikat.
Ne haragúdj, de itt valami komoly bibi van.
Azt írod, hogy igyekeztek kivonni maguk az ütközetből. Ez így nem igaz.
Valószínüleg a szakirodalom amit olvastál olyan forrásokból dolgozott, amelyek az angol szépirodalom köteteit gazdagítják.
A harmadik hajóraj megvan?
Bal forduló bele telibe a saját ködfüggöny mögött ácsingozó sorfalba?
Mindez csak azért, mert a Königen azt hitték, hogy elég palancsintát ettek már hogy elbánjanak mind a 10 egységgel? Mégis mire fel? Ott a jegyzőkönyv.
Aztán meg ott az este negyed kilences szembefordulós ék, amely parancsot alig 4(!) perc múlva már vissza is rendeltek úgy szaxxá lőték őket felfejlődés közben.
Az ilyen nyílvánvaló ostobaságokba is csak a földipálok képesek hősiességet beledumálni.(ha megvan az ominózus kiadvány nyugodtan dobd a kukába, mert oda való, annyi benne a ferdítés)
Igen kemény kritikát fogalmazott meg a német haditengerészet saját magával szemben az ütközetet követően.
Annak az eredményeként kerülték a balhét később!
9 egység javítása okozott baromira kellemetlen kieséseket. Nem tudták megoldani időben.
A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna ha".
És igen, az index az index.
Bocs, hogy ezt írom, de nem a szakmai színvonalról közismertek az ott megjelenő publikációk sem általában.
Eger :)
Csak a két nevet mond, hogy végül kik adták fel!
Hogy is hívták az a nemes deákot aki kinyerészkedte a pénzt az újjáépítésből?
Ja meg az a másik megdalolt dalia, akit a helyi parasztok gyilkoltak le baltával a sarc miatt? Ó, vagy a legnagyobb hadimérnököt, aki magára robbantotta sikeresen a saját 1 hónapja álló bástyáját egy ellenakna miatt? Hát a hős Dobó este az usztasákkal akiket elfelejtett megfizetni kétszer?
Ja, hogy elbukták aztán a várat az odarendelt "idegenszívűek"?
Van ilyen.
A háborúban emberek gyilkolnak embereket gazdaságpolitikai célból. Nincs ott olyan, hogy objektív hősiesség. Tökéletesen viszonylagos minden nézőpont. Az egyetlen fokmérő, hogy a kívánt gazdaságpolitikai célt sikerült-e elősegíteni, vagy sem.
Azt írod, hogy igyekeztek kivonni maguk az ütközetből. Ez így nem igaz.
Valószínüleg a szakirodalom amit olvastál olyan forrásokból dolgozott, amelyek az angol szépirodalom köteteit gazdagítják.
A harmadik hajóraj megvan?
Bal forduló bele telibe a saját ködfüggöny mögött ácsingozó sorfalba?
Mindez csak azért, mert a Königen azt hitték, hogy elég palancsintát ettek már hogy elbánjanak mind a 10 egységgel? Mégis mire fel? Ott a jegyzőkönyv.
Aztán meg ott az este negyed kilences szembefordulós ék, amely parancsot alig 4(!) perc múlva már vissza is rendeltek úgy szaxxá lőték őket felfejlődés közben.
Az ilyen nyílvánvaló ostobaságokba is csak a földipálok képesek hősiességet beledumálni.(ha megvan az ominózus kiadvány nyugodtan dobd a kukába, mert oda való, annyi benne a ferdítés)
Igen kemény kritikát fogalmazott meg a német haditengerészet saját magával szemben az ütközetet követően.
Annak az eredményeként kerülték a balhét később!
9 egység javítása okozott baromira kellemetlen kieséseket. Nem tudták megoldani időben.
A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna ha".
És igen, az index az index.
Bocs, hogy ezt írom, de nem a szakmai színvonalról közismertek az ott megjelenő publikációk sem általában.
Eger :)
Csak a két nevet mond, hogy végül kik adták fel!
Hogy is hívták az a nemes deákot aki kinyerészkedte a pénzt az újjáépítésből?
Ja meg az a másik megdalolt dalia, akit a helyi parasztok gyilkoltak le baltával a sarc miatt? Ó, vagy a legnagyobb hadimérnököt, aki magára robbantotta sikeresen a saját 1 hónapja álló bástyáját egy ellenakna miatt? Hát a hős Dobó este az usztasákkal akiket elfelejtett megfizetni kétszer?
Ja, hogy elbukták aztán a várat az odarendelt "idegenszívűek"?
Van ilyen.
A háborúban emberek gyilkolnak embereket gazdaságpolitikai célból. Nincs ott olyan, hogy objektív hősiesség. Tökéletesen viszonylagos minden nézőpont. Az egyetlen fokmérő, hogy a kívánt gazdaságpolitikai célt sikerült-e elősegíteni, vagy sem.
Akkor legyenek a németek szám szerint győztesek, de az erőviszonyok nemigen változtak.
Angol részről ott volt 151 hajó
28 dreadnought a csata elején, megmaradt mind, sérülésekkel több tért haza amit javítani kellett, de 23 bevethető maradt
9 csatacirkálójukból elvesztettek 3-at, 1-2 a csata után is bevethető maradt
+ elsüllyedt még 11 egyéb hadihajójuk.
Német oldalon ott volt 99 hajó
16 dreadnought, megmaradt mind, akárcsak angol részről, itt is 4 hajónál a súlyos sérüléseket javítani kellett, maradt 12 hadrafogható
5 csatacirkálóból 1 elsüllyedt, ráadásul modernnek számított, a Seydlitz romhalmaz lett, a másik 3-at sem igen lehetett volna visszaküldeni másnap csatázni
(a számokat én Kiss László könyvéből lestem, mert ezt azért fejből nem tudom... 97-105. o.)
Ezek alapján viszont arányaiban nem változott a helyzet szerintem.
A csata után a ráadásul a veszteségek pótlása sem volt egyszerű, mert a németeknél elkészült a Hindenburg, a briteknél meg Repulse és a Renown. A következő években csatacirkálóknál megint 9 brit kontra 5 német volt.
Dreadnought-oknál 19 német volt bevethető a háború végén, a briteknek meg 32.
Mondjuk ha azt vesszük, hogy az egész háború alatt arányaiban a Monarchia vesztette el a legtöbb dreadnought-ot,és az állomány fele elsüllyedt...
Angol részről ott volt 151 hajó
28 dreadnought a csata elején, megmaradt mind, sérülésekkel több tért haza amit javítani kellett, de 23 bevethető maradt
9 csatacirkálójukból elvesztettek 3-at, 1-2 a csata után is bevethető maradt
+ elsüllyedt még 11 egyéb hadihajójuk.
Német oldalon ott volt 99 hajó
16 dreadnought, megmaradt mind, akárcsak angol részről, itt is 4 hajónál a súlyos sérüléseket javítani kellett, maradt 12 hadrafogható
5 csatacirkálóból 1 elsüllyedt, ráadásul modernnek számított, a Seydlitz romhalmaz lett, a másik 3-at sem igen lehetett volna visszaküldeni másnap csatázni
(a számokat én Kiss László könyvéből lestem, mert ezt azért fejből nem tudom... 97-105. o.)
Ezek alapján viszont arányaiban nem változott a helyzet szerintem.
A csata után a ráadásul a veszteségek pótlása sem volt egyszerű, mert a németeknél elkészült a Hindenburg, a briteknél meg Repulse és a Renown. A következő években csatacirkálóknál megint 9 brit kontra 5 német volt.
Dreadnought-oknál 19 német volt bevethető a háború végén, a briteknek meg 32.
Mondjuk ha azt vesszük, hogy az egész háború alatt arányaiban a Monarchia vesztette el a legtöbb dreadnought-ot,és az állomány fele elsüllyedt...
"azt a célt, ami miatt eredetileg kifutottak a német hajók, nem tudták elérni. Valóban sikereket értek el, sőt, jobban is tejesítettek mint a brit hajók ha számszerű veszteségeket nézünk, de ha arányaiban vizsgáljuk a dolgot, akkor az erőviszonyokon nem sikerült változtatniuk + a blokád is fennmaradt ellenük"
Skagerrakkal kapcsolatban szokott lenni egy olyan érzésem, hogy méreténél, monumentalitásánál fogva a kortársaknak és az utókornak is volt/van egy olyan "elvárása", hogy eredményezzen valamiféle tabula rasát, fordulópontot, valamelyik fél jelentős, megrendítő erejű vereségét. Ha a számarányokat vesszük - amelyek dreadnoughtok esetében azért óriási jelentőséggel bírnak - ilyen célja reálisan legfeljebb az angoloknak lehetett, a németeknél az ilyen mértékű siker jóformán kizárt, illetve olyan katasztrofálisan rossz brit irányítás kellett volna hozzá, amire az esély szinte 0 volt. A német reális cél a saját veszteségnél jóval jelentősebb angol veszteség okozása lehetett. (Miután ez megtörtént, és további jó esély hasonlóra nem mutatkozott, igyekeztek is kivonni magukat az ütközetből - pontosan tudták, hogy az minél tovább húzódik, annál rohamosabban romlanak az esélyeik a túlerővel szemben.)
Hogy az erőviszonyokon változtattak-e? Igen, természetesen. De túl keveset és túl későn. Ezt '14-ben vagy '15-ben kellett volna elkezdeni (mi van, ha Scarborough-nál sikerül?), majd lassan, fokozatosan bontani az angol fölényt - már ha képesek rá.
Nem irreális azt várni a komoly mennyiségi és tűzerőbeli hátrányban lévő németektől, hogy egy csapásra zúzzák szét a Grand Fleetet és a blokádot, és ezt feltételül szabni a győztesként való kihirdetésükhöz?
Skagerrakkal kapcsolatban szokott lenni egy olyan érzésem, hogy méreténél, monumentalitásánál fogva a kortársaknak és az utókornak is volt/van egy olyan "elvárása", hogy eredményezzen valamiféle tabula rasát, fordulópontot, valamelyik fél jelentős, megrendítő erejű vereségét. Ha a számarányokat vesszük - amelyek dreadnoughtok esetében azért óriási jelentőséggel bírnak - ilyen célja reálisan legfeljebb az angoloknak lehetett, a németeknél az ilyen mértékű siker jóformán kizárt, illetve olyan katasztrofálisan rossz brit irányítás kellett volna hozzá, amire az esély szinte 0 volt. A német reális cél a saját veszteségnél jóval jelentősebb angol veszteség okozása lehetett. (Miután ez megtörtént, és további jó esély hasonlóra nem mutatkozott, igyekeztek is kivonni magukat az ütközetből - pontosan tudták, hogy az minél tovább húzódik, annál rohamosabban romlanak az esélyeik a túlerővel szemben.)
Hogy az erőviszonyokon változtattak-e? Igen, természetesen. De túl keveset és túl későn. Ezt '14-ben vagy '15-ben kellett volna elkezdeni (mi van, ha Scarborough-nál sikerül?), majd lassan, fokozatosan bontani az angol fölényt - már ha képesek rá.
Nem irreális azt várni a komoly mennyiségi és tűzerőbeli hátrányban lévő németektől, hogy egy csapásra zúzzák szét a Grand Fleetet és a blokádot, és ezt feltételül szabni a győztesként való kihirdetésükhöz?
Lehet nem jól fogalmaztam, értem mire gondolsz.
De ha elvonatkoztatunk attól, hogy ki vesztett és nyert a háborúban, és csak magát ezt az ütközetet nézzük, akkor is számomra csak az jön le, hogy azt a célt, ami miatt eredetileg kifutottak a német hajók, nem tudták elérni. Valóban sikereket értek el, sőt, jobban is tejesítettek mint a brit hajók ha számszerű veszteségeket nézünk, de ha arányaiban vizsgáljuk a dolgot, akkor az erőviszonyokon nem sikerült változtatniuk + a blokád is fennmaradt ellenük.
Mondjuk ha az angol oldalról közelítünk, akkor is valami hasonló a helyzet: a német flotta megmaradt, továbbra is fenyegetést jelent, jelentős veszteséget pedig nem tudtak neki okozni...
Ha tengeri ütközetet nézünk, akkor például egyértelműen győzelemnek én a csuzimai csatát mondanám: a japán flotta szétverte az oroszt.
Emiatt lehet tényleg inkább döntetlen kellene, hogy legyen a jütlandi.
De ha elvonatkoztatunk attól, hogy ki vesztett és nyert a háborúban, és csak magát ezt az ütközetet nézzük, akkor is számomra csak az jön le, hogy azt a célt, ami miatt eredetileg kifutottak a német hajók, nem tudták elérni. Valóban sikereket értek el, sőt, jobban is tejesítettek mint a brit hajók ha számszerű veszteségeket nézünk, de ha arányaiban vizsgáljuk a dolgot, akkor az erőviszonyokon nem sikerült változtatniuk + a blokád is fennmaradt ellenük.
Mondjuk ha az angol oldalról közelítünk, akkor is valami hasonló a helyzet: a német flotta megmaradt, továbbra is fenyegetést jelent, jelentős veszteséget pedig nem tudtak neki okozni...
Ha tengeri ütközetet nézünk, akkor például egyértelműen győzelemnek én a csuzimai csatát mondanám: a japán flotta szétverte az oroszt.
Emiatt lehet tényleg inkább döntetlen kellene, hogy legyen a jütlandi.
"A csatát magát is csak a későbbiek tükrében érdemes értékelni szerintem"
Pont nem ez lenne a célom. A későbbiek tükre a háborús vereség. Német szemszögből az első és a második háborúban is. Ez kizárja a csatanyerést a folyamat elején? Eger sikeres megvédése végül is nem volt csatanyerés a későbbi elvesztése tükrében? Nem igazságtalan egy csata megvívóival szemben a tevékenységüket a későbbi, más emberek által hozott döntések fényében vizsgálni, amikhez nekik már esetleg sem közük, sem ráhatásuk.
Pont nem ez lenne a célom. A későbbiek tükre a háborús vereség. Német szemszögből az első és a második háborúban is. Ez kizárja a csatanyerést a folyamat elején? Eger sikeres megvédése végül is nem volt csatanyerés a későbbi elvesztése tükrében? Nem igazságtalan egy csata megvívóival szemben a tevékenységüket a későbbi, más emberek által hozott döntések fényében vizsgálni, amikhez nekik már esetleg sem közük, sem ráhatásuk.
Az angol legénység egyenlőtlen/alacsonyabb képzettsége hogyan okozza 3 csatacirkáló rövid tűzharc utáni gyors és teljes pusztulását?
"A németek ettől függetlenül vesztettek, mert nem voltak képesek reprodukálni az elpazarolt anyagot"
1. Milyen elpazarolt anyagra gondolsz?
2. Az anyag reprodukálásával kapcsolatban: nem a háborút kérdeztem, csak ezt az ütközetet. Aminek semmi köze semmi későbbi reprodukcióhoz.
"Az ilyen féltudományos elemzések"
Mármint valamelyik belinkelt? Az Index vagy a Múlt-kor?
"A németek ettől függetlenül vesztettek, mert nem voltak képesek reprodukálni az elpazarolt anyagot"
1. Milyen elpazarolt anyagra gondolsz?
2. Az anyag reprodukálásával kapcsolatban: nem a háborút kérdeztem, csak ezt az ütközetet. Aminek semmi köze semmi későbbi reprodukcióhoz.
"Az ilyen féltudományos elemzések"
Mármint valamelyik belinkelt? Az Index vagy a Múlt-kor?
Attól, hogy telepakolnak valamit nem fog gyorsabban lőni.
Páncél?
A torpedó naszádok legalább sikeresek voltak - még jó, hogy a felük nevét fel sem jegyezték amolyan hagyományszerűség elvén :/
Ez egy klasszikus példája annak, amikor technikai fölénnyel akarják magyarázni a rossz bizonyítványt.
A német eszközök csak bizonyos megoldásaikban tértek el, és szakmai hazugság mindig azzal jönni, hogy sokkal jobb volt minden. Éppen ellenkezően.
Ez pont ugyan az, mint amikor a németek a t-34 es orosz tankot okolták mindenért, - szépen legendát építve köré, csak hogy a stratégiai irányítás komoly hiányosságait és rugalmatlanságot a csapattestek részéről ne kelljen bevallani.
A probléma maga a megbízhatatlanság.
És bizony az angoloknál a legénység volt az, meg azok a tisztek akinek még tényleges besorolása sem volt, de mivel xy kisfia kislánya ezért az "other ranks" listán jól megfért, meg mehetett a parádé. Az első dörrenésig.
Közben a német szervezet kicsit más volt akkoriban.
Ott igen sokan értettek ugyan ahhoz körübelül hasonló színvonalon, mivvel egyszerre kezdték tanulni ugyan ott jószerével.
Ezért ha valaki kiesett, más azonnal át tudta venni a helyét attól függetlenül, hogy milyen beosztásban volt. Arról nem is beszélve, hogy a kisebb tematikai csoportok ÖNÁLLÓAN működtek, mert ez volt az elvárás mindig.
Úgy könnyű bezárkózni a kazamatába, hogy mindenki tisztában van a saját mikrokörnyezetével és nem kell arra várni, hogy valaki bólint.
Egyszerűen az történt, hogy a heroikus önfeláldozás; az öncélú szubjektív hősiessség, és a tradíciókon nyugvó "a főnök majd megmondja" hozzáállás helyett a szakmai szorgalom, és önállóság picit eredményesebbnek bizonyult.
A németek ettől függetlenül vesztettek, mert nem voltak képesek reprodukálni az elpazarolt anyagot és nem voltak képesek felismerni a túlfűtött helyzetben, hogy ha ismét felvonulnak beérkezik az angol erősítés. Élvezték, hohy most ők izmozhatnak ezzel bukták a stratégiai előnyt. Igen komoly jellemhiba...
Valójában csak történelem ad választ arra, hogy mi volt siker és mi kudarc. Az ilyen féltudományos elemzések teljesen figyelmen kívül hagyják a globális és időbeni hatásokat, mert képtelen teljesen objektíven vizsgálni az eseményeket.
Páncél?
A torpedó naszádok legalább sikeresek voltak - még jó, hogy a felük nevét fel sem jegyezték amolyan hagyományszerűség elvén :/
Ez egy klasszikus példája annak, amikor technikai fölénnyel akarják magyarázni a rossz bizonyítványt.
A német eszközök csak bizonyos megoldásaikban tértek el, és szakmai hazugság mindig azzal jönni, hogy sokkal jobb volt minden. Éppen ellenkezően.
Ez pont ugyan az, mint amikor a németek a t-34 es orosz tankot okolták mindenért, - szépen legendát építve köré, csak hogy a stratégiai irányítás komoly hiányosságait és rugalmatlanságot a csapattestek részéről ne kelljen bevallani.
A probléma maga a megbízhatatlanság.
És bizony az angoloknál a legénység volt az, meg azok a tisztek akinek még tényleges besorolása sem volt, de mivel xy kisfia kislánya ezért az "other ranks" listán jól megfért, meg mehetett a parádé. Az első dörrenésig.
Közben a német szervezet kicsit más volt akkoriban.
Ott igen sokan értettek ugyan ahhoz körübelül hasonló színvonalon, mivvel egyszerre kezdték tanulni ugyan ott jószerével.
Ezért ha valaki kiesett, más azonnal át tudta venni a helyét attól függetlenül, hogy milyen beosztásban volt. Arról nem is beszélve, hogy a kisebb tematikai csoportok ÖNÁLLÓAN működtek, mert ez volt az elvárás mindig.
Úgy könnyű bezárkózni a kazamatába, hogy mindenki tisztában van a saját mikrokörnyezetével és nem kell arra várni, hogy valaki bólint.
Egyszerűen az történt, hogy a heroikus önfeláldozás; az öncélú szubjektív hősiessség, és a tradíciókon nyugvó "a főnök majd megmondja" hozzáállás helyett a szakmai szorgalom, és önállóság picit eredményesebbnek bizonyult.
A németek ettől függetlenül vesztettek, mert nem voltak képesek reprodukálni az elpazarolt anyagot és nem voltak képesek felismerni a túlfűtött helyzetben, hogy ha ismét felvonulnak beérkezik az angol erősítés. Élvezték, hohy most ők izmozhatnak ezzel bukták a stratégiai előnyt. Igen komoly jellemhiba...
Valójában csak történelem ad választ arra, hogy mi volt siker és mi kudarc. Az ilyen féltudományos elemzések teljesen figyelmen kívül hagyják a globális és időbeni hatásokat, mert képtelen teljesen objektíven vizsgálni az eseményeket.
Szerintem a csata azt bizonyította, hogy a csatacirkálók csatahajóként való alkalmazása nem lehetséges (mondjuk erre később szerencsétlen Hood is jó bizonyíték), illetve mivel egyetlen dreadnought sem süllyedt el, az pedig azt, hogy a konstrukció életképes az adott viszonyok között.
A páncélzat növelése pedig a fegyverkezési verseny velejárója, erősebb ágyúk, vastagabb páncél, majd ismét ágyúnövelés...
A csatát magát is csak a későbbiek tükrében érdemes értékelni szerintem, hiszen ahogy Rumcájsz is írta, attól függ mi alapján vizsgáljuk a végkimenetelét. (ilyen szerintem még a kurszki csata is: most az nyert, aki több harckocsit pusztított el, vagy az aki aki végül a fronton végérvényesen magához ragadta a kezdeményezést?)
A páncélzat növelése pedig a fegyverkezési verseny velejárója, erősebb ágyúk, vastagabb páncél, majd ismét ágyúnövelés...
A csatát magát is csak a későbbiek tükrében érdemes értékelni szerintem, hiszen ahogy Rumcájsz is írta, attól függ mi alapján vizsgáljuk a végkimenetelét. (ilyen szerintem még a kurszki csata is: most az nyert, aki több harckocsit pusztított el, vagy az aki aki végül a fronton végérvényesen magához ragadta a kezdeményezést?)
1. Akkor például a Skagerrakot követő angol erőlködés a páncélvastagság növelésére szimpla tévút, illetve a német csatacirkálók köztudottan erősebb páncélzata nem bírt jelentőséggel?
2. A győzelem későbbi kiaknázatlanul hagyása vereséggé változtatja-e azt, és visszaminősíti-e az akkori sikert? Egyáltalán: a későbbi események befolyással lehetnek-e egy adott esemény adott pillanatbeli megítélésére?
(Én csak kérdezek, nem állítok.)
2. A győzelem későbbi kiaknázatlanul hagyása vereséggé változtatja-e azt, és visszaminősíti-e az akkori sikert? Egyáltalán: a későbbi események befolyással lehetnek-e egy adott esemény adott pillanatbeli megítélésére?
(Én csak kérdezek, nem állítok.)
Ez az oldal döntetlent ír.
mult-kor.hu/dontetlen-szuletett-az-i-vilaghaboru-legnagyobb-tengeri-csatajaban-20160531
mult-kor.hu/dontetlen-szuletett-az-i-vilaghaboru-legnagyobb-tengeri-csatajaban-20160531
1., Az angol hajókon - állítólag hogy gyorsabban tudjanak lőni - annyira telipakolták lőszerrel a raktárakból továbbító szállítószalagokat, lőszerlifteket, hogy nem tudták rendesen (vagy sehogyse) zárni a robbanás továbbterjedéség megakadályozó páncélajtókat (kevesebb is volt belőlük), így egyetlen nagyobb kaliberű találat robbanási láncreakciókat tudott okozni, sokszor egészen a lőszerraktárig. A németeknél több volt a robbanásbiztos ajtó, és azokat úgy használták ahogy kellett.
2., Ha "számszakilag" nézzük, akkor a németek győztek(több angol hajót süllyesztettek el, mint amennyit ők veszítettek), ha az elért célokat, akkor meg az angolok. A németek célja az volt, hogy fel tudják törni a brit tengerészeti blokádot, ez nem sikerült, az angolok sikeresen megakadályozták.
2., Ha "számszakilag" nézzük, akkor a németek győztek(több angol hajót süllyesztettek el, mint amennyit ők veszítettek), ha az elért célokat, akkor meg az angolok. A németek célja az volt, hogy fel tudják törni a brit tengerészeti blokádot, ez nem sikerült, az angolok sikeresen megakadályozták.
Erről jut eszembe.
1.) Miért süllyedtek el azok a "rohadt hajók" olyan könnyen és gyorsan?
2.) Ki nyerte a Skagerraki/Jütlandi csatát?
Közvélemény-kutatás. (Már ha létezik ezzel kapcsolatos közvélemény.) :)
1.) Miért süllyedtek el azok a "rohadt hajók" olyan könnyen és gyorsan?
2.) Ki nyerte a Skagerraki/Jütlandi csatát?
Közvélemény-kutatás. (Már ha létezik ezzel kapcsolatos közvélemény.) :)
|
|
Naval_Ensign_of_Hungary_(1950-1955).svg
|
|
|
Naval_Ensign_of_Hungary_(1955-1957).svg
|
|
|
Naval_Ensign_of_Hungary_(1957-1991).svg
|
|
|
Naval_Ensign_of_Hungary.svg
|
Barátaim, ezeket találtam a segítségetekkel:
Üdv!
Igazából harmados kishajó hadilobogó.
Ez volt a Önálló Hadihajós Ezred, majd Dandár saját lobogója.
Egészen 2000-ig 60x80 volt a kishajó lobogó mérete azt hiszem.
ha már vookieepédia inkább a következő oldalt ajánlom:
commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_(281950-1955)29.svg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_(281950-1955)29.svg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_%281950-1955%29.svg
Tessék elolvasni az oldal szerzője által leírt információkat a summary alatt, ott van hogy melyik közlönyben jelent meg az utasítás, és hogy és meddig volt érvényben !
- valami vontatónaszád AN 1-ből?
Igazából harmados kishajó hadilobogó.
Ez volt a Önálló Hadihajós Ezred, majd Dandár saját lobogója.
Egészen 2000-ig 60x80 volt a kishajó lobogó mérete azt hiszem.
ha már vookieepédia inkább a következő oldalt ajánlom:
commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_(281950-1955)29.svg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_(281950-1955)29.svg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Naval_Ensign_of_Hungary_%281950-1955%29.svg
Tessék elolvasni az oldal szerzője által leírt információkat a summary alatt, ott van hogy melyik közlönyben jelent meg az utasítás, és hogy és meddig volt érvényben !
- valami vontatónaszád AN 1-ből?
Kedves Dzsunka!
Szívesen. A színkülönbség valószínűleg abból ered, hogy én csak egy rajzot linkeltem be. Az eredetinek biztos, hogy olyan színe volt, mint ahogy a postás zászlón is látható. Az alakja lehetett téglalap is, mert lehet, hogy a képeslapon nem a miniszteri, hanem a nemzeti lobogónak az a változata látszik, amit a folyami flottillánál rendszeresítettek. Ugyanis a címer, az ún. Rákosi címer, ami még a magyar zászlóra is rákerült 1949-ben és csak '56-ban vágták ki belőle.
Szívesen. A színkülönbség valószínűleg abból ered, hogy én csak egy rajzot linkeltem be. Az eredetinek biztos, hogy olyan színe volt, mint ahogy a postás zászlón is látható. Az alakja lehetett téglalap is, mert lehet, hogy a képeslapon nem a miniszteri, hanem a nemzeti lobogónak az a változata látszik, amit a folyami flottillánál rendszeresítettek. Ugyanis a címer, az ún. Rákosi címer, ami még a magyar zászlóra is rákerült 1949-ben és csak '56-ban vágták ki belőle.
|
|
169b76fba749794d9c5483cee48a17129be11fc2
|
Tisztelt Sebi! Köszönöm a segítségedet. A képeslapon a lobogó téglalap alakúnak látszik, 1:2 oldalarányokkal és a kalapácsnak más a színe mint a sarlónak. Ez biztosan csak egy rövidke kitérő lehetett, jó magyar szokás szerint. Ezen a postás zászlón is hasonló a címer.
Szia!
Nem vagyok a téma szakértője, de ezt találtam erről a lobogóról:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Flag_of_the_Minister_of_Defence_of_Hungary_(1950-1955,_afloat).svg
A típust sajnos nem ismerem fel, mert a képeken kevés dolog látszik.
Nem vagyok a téma szakértője, de ezt találtam erről a lobogóról:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Flag_of_the_Minister_of_Defence_of_Hungary_(1950-1955,_afloat).svg
A típust sajnos nem ismerem fel, mert a képeken kevés dolog látszik.
|
|
DSCF5026
|
|
|
DSCF5030
|
|
|
DSCF5023
|
|
|
DSCF5019
|
|
|
DSCF5018
|
|
|
DSCF5015
|
Hali,
Elco 80 Merit 1:48
|
|
flottila 1
|
|
|
DSCN1085
|
|
|
DSCN1086
|
|
|
DSCN1089
|
|
|
DSCN1091
|
Sziasztok! Szombaton a szolnoki "lengyel piacon" találtam ezt a levelezőlap maradványt. Kérlek benneteket írjatok valamit bővebben erről a hadilobogóról (rendszeresítve, méretei, stb), és ha felismeritek a hajótípust.
|
|
DSCF4950
|
|
|
DSCF4953
|
|
|
DSCF4954
|
|
|
DSCF4955
|
Hali,
Elco-80, Merit 1:48
Azért igy szebb az Oerlikon 20mm-es,a dupla csoves keretet is jol àtdolgoltam mert a gyàri csak nem olyan szép mint gondoltam elso làtosra.
Helyenként elég furcsa az öntés, de lehet, hogy ez 22-23 cm-es hosszon nem látszik.
Srácok jó építgetést mindenkinek ;) Képet én csak akkor teszek fel, ha már látszódik is valami a hajón, mert én még mindig csak farigcsálok...
Na de, ez a kész makett szerintem egy Posseidon 1/700 Viribus Unitis:
www.rolexforums.com/showthread.php
Na de, ez a kész makett szerintem egy Posseidon 1/700 Viribus Unitis:
www.rolexforums.com/showthread.php
Sziasztok!
Jó látni, hogy milyen szép hajók épülnek nálatok! A Móvári hajók is szépek voltak, sajna idén nem tudtam eljutni a versenyre.
Szeretném megkérdezni, hogy matricát és maratást tud-e készíteni valaki, vagy ismertek-e valakit aki tud? A most épülő hajócskámhoz kellene pár apróság.(most nem hadihajót építek,nem tudom itt megmutatni)
További jó makettezést!
Üdv.: Herger Tomi
Jó látni, hogy milyen szép hajók épülnek nálatok! A Móvári hajók is szépek voltak, sajna idén nem tudtam eljutni a versenyre.
Szeretném megkérdezni, hogy matricát és maratást tud-e készíteni valaki, vagy ismertek-e valakit aki tud? A most épülő hajócskámhoz kellene pár apróság.(most nem hadihajót építek,nem tudom itt megmutatni)
További jó makettezést!
Üdv.: Herger Tomi
|
|
DSCF4940
|
|
|
DSCF4941
|
Hali,
Az uj munka - hàt nem kicsi,Elco 80 a Merit-tol 1:48.A loveg csovek màr megvannak a tobbi az sajàt épités lesz,szerencsére elég szép a kidolgozotsàg.
![20160509_190514[1]](/forum/image.php?img_url=upload%2F201605%2F1553046_23023_20160509_1905141.jpg#image_545462 "20160509_190514[1]")
|
|
20160509_190514[1]
|
![20160509_190453[1]](/forum/image.php?img_url=upload%2F201605%2F1553046_23139_20160509_1904531.jpg#image_545463 "20160509_190453[1]")
|
|
20160509_190453[1]
|
![20160509_190441[1]](/forum/image.php?img_url=upload%2F201605%2F1553046_23186_20160509_1904411.jpg#image_545464 "20160509_190441[1]")
|
|
20160509_190441[1]
|
![20160509_190341[1]](/forum/image.php?img_url=upload%2F201605%2F1553046_23303_20160509_1903411.jpg#image_545465 "20160509_190341[1]")
|
|
20160509_190341[1]
|
![20160509_190157[1]](/forum/image.php?img_url=upload%2F201605%2F1553046_23468_20160509_1901571.jpg#image_545467 "20160509_190157[1]")
|
|
20160509_190157[1]
|
![20160509_190229[1]](/forum/image.php?img_url=upload%2F201605%2F1553046_23516_20160509_1902291.jpg#image_545468 "20160509_190229[1]")
|
|
20160509_190229[1]
|
Sziasztok!
A hétvégén megcsináltam a Derfflinger kötélzetét. Pontosabban a nagyját. Még festetlen és pár apróság hiányzik, de szerintem rövidesen kész lesz.
Pisti barátom találta valami fórumon. Működik, de perzse ki kell tapasztalni a levilágítás idejét. Olyan pausz-szerű valami lesz belőle.
A következő felhasználási kísérletem festéshez lesz maszknak, mert viszonylag talán vízhatlan. Ecsettel telibe ugyan nem, azt próbáltam már, de ha pisztollyal jó, akkor az nagyon fáin lenne, mert simán lehet nyomtatni, aztán kivágni a szükséges részeket, mert elég merev is.
A következő felhasználási kísérletem festéshez lesz maszknak, mert viszonylag talán vízhatlan. Ecsettel telibe ugyan nem, azt próbáltam már, de ha pisztollyal jó, akkor az nagyon fáin lenne, mert simán lehet nyomtatni, aztán kivágni a szükséges részeket, mert elég merev is.
Étolaj, hümm. Mindig tanul az ember..:D
Biztosan macerás az egész dolog. Egy-két próbát megér, többet nem. A laminálgatás, stb. is eléggé macerásnak tűnik gép nélkül, azt meg nem fogok venni, mert annyit nem fogok marni, az fix.
A transparent spray helyett teljesen jó a mezei étolaj. És sokkal olcsóbb. 0.3-as vonalat, 1.8 mm magas félkövér feliratokat simán hozza NYÁK-on.
A transparent spray helyett teljesen jó a mezei étolaj. És sokkal olcsóbb. 0.3-as vonalat, 1.8 mm magas félkövér feliratokat simán hozza NYÁK-on.
A P20 jól működik,de!
Egyforma vastagnak kell lennie mindkét oldalon ( és még az oldalon belül is),mert el fognak térni a megvilágítási idők.Ez gyakorlattal kivitelezhető, kérdés egy olyan aki elsőként próbálkozik hány flakont használ el? Olyat is hallottam, hogy öreg P20 esetén nem lesz sikeres a dolog.
A dry garantáltan egyforma vastag. 2 éves megfelelően tárolt anyagnál még jól működik.
A P20-hoz képest fényévekkel egyszerűbb, elsőre is. Fémtiszta lemezre hidegen majd melegen laminál, megvilágít, hív, mar, eltávolít, megcsodál.
Az ára 5db A4 kb 1,5-2 EUR kéz alól. Ha saját maga veszi az ember akkor csak 1méterenként, de egyből 300 ( 2X150) métert kell venni.
A tökéletes pozicionálás, kétoldalas marás alapdolog.
Ha sikerül jó minőségben ( tűéles, UV tömör ) kinyomatni mondjuk írásvetítő fóliára, akkor mehet házilag is a maszk. Na ez volt az ahol feladtam, és ment a nyomdába...
Nyákoknál a papír alap + Transparent spray bejött, de nagyon kell figyelni a megvilágítási időre ( ha gyorsan kell valami egyszerű nyák ezt használom). Persze ennek is megvannak a korlátai ( 1mm vonal és vonaltáv alatt már necces).
Elvileg az anyagvastagság az alja a lehetőségeknek. De ez nagyon sok összetevős dolog. Maszk, maratólötyi,annak áramlási sebessége,az áramlás eloszlása, a lötyiben lévő lemez helyzete..
Egyforma vastagnak kell lennie mindkét oldalon ( és még az oldalon belül is),mert el fognak térni a megvilágítási idők.Ez gyakorlattal kivitelezhető, kérdés egy olyan aki elsőként próbálkozik hány flakont használ el? Olyat is hallottam, hogy öreg P20 esetén nem lesz sikeres a dolog.
A dry garantáltan egyforma vastag. 2 éves megfelelően tárolt anyagnál még jól működik.
A P20-hoz képest fényévekkel egyszerűbb, elsőre is. Fémtiszta lemezre hidegen majd melegen laminál, megvilágít, hív, mar, eltávolít, megcsodál.
Az ára 5db A4 kb 1,5-2 EUR kéz alól. Ha saját maga veszi az ember akkor csak 1méterenként, de egyből 300 ( 2X150) métert kell venni.
A tökéletes pozicionálás, kétoldalas marás alapdolog.
Ha sikerül jó minőségben ( tűéles, UV tömör ) kinyomatni mondjuk írásvetítő fóliára, akkor mehet házilag is a maszk. Na ez volt az ahol feladtam, és ment a nyomdába...
Nyákoknál a papír alap + Transparent spray bejött, de nagyon kell figyelni a megvilágítási időre ( ha gyorsan kell valami egyszerű nyák ezt használom). Persze ennek is megvannak a korlátai ( 1mm vonal és vonaltáv alatt már necces).
Elvileg az anyagvastagság az alja a lehetőségeknek. De ez nagyon sok összetevős dolog. Maszk, maratólötyi,annak áramlási sebessége,az áramlás eloszlása, a lötyiben lévő lemez helyzete..
Ez alighanem a dryfóliára is áll.
A levilágítási eljárás u.a., mint a kétoldalas NYÁKok esetén (tasak), sőt, mivel azok minimum ötször vastagabbak, talán a vékony lemezzel még könnyebb is pozicionálni.
Engem egyébként leginkább két dolog érdekel, az egyik az, hogy a nyomda kihagyásával működik-e a dolog, mert úgy lenne igazán nyerő, illetve az, hogy mi az a legvékonyabb alkatrész, illetve hézag, amit még alacsony selejtszázalékkal meg tudok csinálni.
A levilágítási eljárás u.a., mint a kétoldalas NYÁKok esetén (tasak), sőt, mivel azok minimum ötször vastagabbak, talán a vékony lemezzel még könnyebb is pozicionálni.
Engem egyébként leginkább két dolog érdekel, az egyik az, hogy a nyomda kihagyásával működik-e a dolog, mert úgy lenne igazán nyerő, illetve az, hogy mi az a legvékonyabb alkatrész, illetve hézag, amit még alacsony selejtszázalékkal meg tudok csinálni.
A P20 teljesen jól működik rézlemezen is. Egyetlen gond van vele, mégpedig az, hogy kétoldalasan kell kezelni, levilágítani, maratni, stb. és a hajszálpontos beállítás elengedhetetlen.
Szia Lucky!
Én egy időben Viessmannékkal csináltattam nagyon profi maratásokat, nagyon korrekt áron. Nem tudom, él-e még a lehetőség. Egyébként ha van olyan kisebb cég, amelyik NYÁK-gyártással foglalkozik, elvileg elvállalhatja.
Ez az egész maratásosdi a NYÁKok mellé jutott csak eszembe, mert ugye az eljárás kb. azonos.
Eladásban nem gondolkozom, de van, amikor nagyon jól jönne egy példány valamiből valamihez, még akkor is, ha nem profi a végeredmény. Pl. a Polar Lights 1:1000-es Enterprise matricával adja az ablakokat, úgy meg nehezen megy át rajta fény, kifúrni viszont az ovális lyukakat reménytelen. Valaki csinált nekem hozzá innen a fórumról sok éve pár maratást hozzá, de mivel azokat én fúrósablonnak gondoltam volna használni (nem is jött be), elkelne még egy pár darab.
Ha nem sikerül, nem fogom erőltetni, csak mivel a feltételek adottak, szerintem egy próbát megér.
A P20 annyival jobb elviekben, mint a Dryfólia, hogy ha nem sikerül a levilágítás tökéletesen, le lehet mosni és szerintem sokkal olcsóbb, illetve kevesebb vele a macera is. Mondjuk azt persze nem tudom, hogy milyen hatásfokkal dolgozik ilyen vastag lemezen, mert ugye a NYÁK reze sokkal vékonyabb.
Én egy időben Viessmannékkal csináltattam nagyon profi maratásokat, nagyon korrekt áron. Nem tudom, él-e még a lehetőség. Egyébként ha van olyan kisebb cég, amelyik NYÁK-gyártással foglalkozik, elvileg elvállalhatja.
Ez az egész maratásosdi a NYÁKok mellé jutott csak eszembe, mert ugye az eljárás kb. azonos.
Eladásban nem gondolkozom, de van, amikor nagyon jól jönne egy példány valamiből valamihez, még akkor is, ha nem profi a végeredmény. Pl. a Polar Lights 1:1000-es Enterprise matricával adja az ablakokat, úgy meg nehezen megy át rajta fény, kifúrni viszont az ovális lyukakat reménytelen. Valaki csinált nekem hozzá innen a fórumról sok éve pár maratást hozzá, de mivel azokat én fúrósablonnak gondoltam volna használni (nem is jött be), elkelne még egy pár darab.
Ha nem sikerül, nem fogom erőltetni, csak mivel a feltételek adottak, szerintem egy próbát megér.
A P20 annyival jobb elviekben, mint a Dryfólia, hogy ha nem sikerül a levilágítás tökéletesen, le lehet mosni és szerintem sokkal olcsóbb, illetve kevesebb vele a macera is. Mondjuk azt persze nem tudom, hogy milyen hatásfokkal dolgozik ilyen vastag lemezen, mert ugye a NYÁK reze sokkal vékonyabb.
Gabusch!
Ha már maratásban gondolkozol:
Maszknak a nyomdában készített filmet javaslom.
A P20 se rossz, de tudni kell vele bánni. Nekem a dryfólia jobban bejött.
Egyébként Gumikacsa ( Lassú Tibor) kolléga szépen dolgozik. Kérdés belefér-e neki a sok vasúti témába.
Ha már maratásban gondolkozol:
Maszknak a nyomdában készített filmet javaslom.
A P20 se rossz, de tudni kell vele bánni. Nekem a dryfólia jobban bejött.
Egyébként Gumikacsa ( Lassú Tibor) kolléga szépen dolgozik. Kérdés belefér-e neki a sok vasúti témába.
Sziasztok!
Tettem fel pár 1:350-es hajót a csereberébe.
Hátha valakit érdekel.
Zsolt
Tettem fel pár 1:350-es hajót a csereberébe.
Hátha valakit érdekel.
Zsolt
Ez elég korrekt lett neki. Egyre inkább kezdek kíváncsi lenni, Positive 20-szal mit lehetne elérni.
Jaj, hát keress rá a munkáira és látni fogod a "munkavédelmi" műanyag pacskert a felmosóvödröt, meg a nárciszokat is :)!
www.jbadiorama.com/completed-blog-display/24/Seddul-Bahir
www.jbadiorama.com/completed-blog-display/24/Seddul-Bahir
Nárcisz nincs. Plusz videó kéne, ahogy Szabadságszobrot játszom, hol new yorkit, félkézzel tartva, hol budapestit két kézzel fogva a fejem fölött egy füstölgő, ordenáré mód büdös műanyagedényt. Hang, az inkább ne legyen. :)
Amúgy hol van a maratásról valami a linkelt oldalon?
Amúgy hol van a maratásról valami a linkelt oldalon?
Éppen ezért nem is neked válaszoltam, hanem Sebinek, aki konkrét, időben meghatározott manőverre írta, hogy el akarták kerülni a csatát. Én meg azt válaszoltam, hogy szerintem azt a manővert és akkor szerintem nem azért csinálták, hiszen ezután visszafordultak az angolok felé, alig 20 perccel később már lőtték egymást. KÉSŐBB aztán tényleg elegük lett a germánoknak, és bár azután is összecsaptak, de akkor már kényszerből, mivel haza akartak jutni és az angolok köztük és a kikötőik között voltak. Úgyhogy a végén a németek tényleg kivonták magukat a harcból, de nem az elején (akkor egyszerűbb lett volna számukra oda se menni). Legalábbis a bemutatott térkép alapján, de nekem pl. hiányzik még néhány infó a teljes ismerethez.