Szép napot!
Közben megy a parkettázás...
Még a ebben hónapban tervezem a vízre tételt is, ha sikerül akkor a jövőhéten.
Üdv!

Remek elképzelés, és az előző építés is nagyon látványos lett! Jó munkát kívánok hozzá, és kérlek majd mutass róla képeket menet közben is :) ! Nagyon ritkán látni ennyire üdítő témákat sajnos.

Köszönöm. Áttanulmányozom a szöveget. Annak idején a cikkben szereplő metszetről mintáztam a hajót, azt hiszem egész jól sikerült.

Szia!

dossiersmarine.free.fr/fs_b_B2.html

momi

Sziasztok!

Építem a francia ironclad-ot, a Le Taureau-t, 1/200 méretben. Mellékelek két képet, jó pár éve már megcsináltam 1/350 méretarányban, sajnos az iskolai kiállítás elbontásakor megsérült és javíthatatlanná vált. Most újra megépítem.

Esetleg lenne valakinek információja erről a hajóról? Pár metszet maradt fent róla, érdekelne a részletes története, részletesebb rajzok, képek. Maga a test vázszerkezete már készen van. A Cérbere-osztály valamennyire hasonlít hozzá. Felhasználtam hozzá még az amerikai polgárháború hasonló hajóinak felépítését, pl Manassas, vagy Spuyten Duyvill, Keokuk.

Köszönettel: Tanárúr

DzsunKa!
Ez igen kérem! Ez még ha "összecsapott" írásnak is lett kikiáltva, meg kell hagyni benne volt minden ami lényeges. Köszönjük!
Üdv!

Szép napot mindenkinek!
Tisztelt " hatvanilaci " Sokol válaszához szeretnék, néhány mondatot hozzáírni: Ez valójában egy hidrodinamikai jelenség, melyet másod és harmadrendű differenciál- függvényekkel szinte pontosan le lehet írni. A farvíz, nyomdokvíz kialakulása elsődlegesen a hajótest vízbe merülő hidrodinamikai alakjától függ, hasonlóan egy repülőgép szárny profiljához melyen repülés közben körüláramlik a levegő, és azon különböző irányú légerők ébrednek. Kísérletekkel (pl. szélcsatorna, hidrodinamikai medence ), vagy matematikai úton meghatározhatjuk, mekkora az a sebesség ahol a szárnyprofilon, vagy hajótest körüláramlása során már a levegőben, vagy a folyadékban örvények válnak le az alakzatokról. Ezekre az örvényekre, mint ahogy Sokol írta nagyon sok környezeti tényező hat. Főleg géphajóknál, ahol a hajót vízben mozgató hajtómű, hajócsavar, lapátkerék, vízsugármeghajtás, stb. milyen hatással van ezeknek az örvényeknek a tartósságára, ill. annak a víztömegnek amit a hajtóművek hátranyomnak, hogy a hajó előremozduljon mekkora a mozgási energiája. Azaz a meddig képes a környezetének nyugalmi állapotát megbontani. Például gondolj bele abba, hogy egy 150000 tonnás tankernek amelynek gyakorlatilag nem áramvonalas a teste, mekkora teljesítményű, hatásfokú hajócsavarra van szüksége a test 15 csomó körüli sebességgel történő előremozdításához. Milyen erők ébrednek a vízben, mi történik ott, és mikorra áll helyre a nyugalmi állapot. A folyadékokban létezik még olyan jelenség is, amit kavitációs hatásnak hívunk. Ez a folyadék sebességének megnövekedése miatt robbanászerűen kialakuló gázbuborékok tömégét jelenti, ez a jelenség a hajócsavarok egyik legnagyobb kártevője. képes kikagylósítani azok felületét, ezzel lerontatni azok hatásfokát. Kis kitérő, a repülésnél pl az ilyen gépek által keltett légörvények miatt kell korlátozni, hogy mennyi időnek kell eltelnie két gép leszállása között, azaz mikorra szünnek meg az előző gép által keltett káros légörvények. Sziasztok, sajnos csak ennyi időm volt. Bocs a pongyola, kapkodó stílusért.

Köszönöm a kimerítő választ!
Egy dologgal okosabb lettem.
Üdv!

Szerintem:
Igazából nem a méret és sebesség az irányadó, hanem a folyadék sűrűsége és felületi feszültsége. A merülés is, mert megadja azt a mélységet, ahhol a haladás miatt keletkező jelentős szívóerő hatására hullám mozgás keletkezik és terjed ki.
Magyarul jobban látszik, ha sós a víz, vagy eső után van, vagy sok az organizmus a felületen, vagy a sodratba gázok szabadulnak el, illetve sok bubborék képződik a rétegek eltérű tulajdonságai pl. hőmérséklete miatt, vagy csak simán állandó erejű és irányú szél feszíti a víztükröt/veti a hullámokat, a hajó megtöri a felszín alatti áramlás általános irányát stb. stb.

maga a szívóhatás, és az ellentétes irányú hullámterjedés a legjobban érzékelhető erő
ezért volt előírás a nyomdokvízen a 60-65m távolságtartás a meghatározott szorgalmi csatornákon, közlekedési folyosókon.

Nyomdokvíz és nyomdokvonal igazából, nem maga a farvíz, vagy sodrat neve. Ezek menetalakzat, illetve iránykoordináta meghatározást segítő, idegenből átvett fogalmak.

Mindenesetre tényleg érdekes kérdés :)

Szia!

Szerintem függ a hajó méretétől, sebességétől.

Üdv,
Batka

Szép napot mindenkinek!

Olyan kérdést tennék fel felétek, hogy ki tudna engem felvilágosítani a nyomdokvízzel kapcsolatosan? Mitől van ez, hogy több száz méteren illetve kilométereken keresztül látható a hajó haladási iránya?
Köszönöm a segítséget!
Üdv!

Szia Dephnull!
Köszönöm a segitséget de nem szoktam külföldröl rendelni.
Ráadásul csak egy kellene nekem.
De köszönöm hátha találok valahol.

Szia Zsolt!

Néhány alternatíva 1/72-es S-100-ra.
1:
decals.guenstigergeht.net/product_info.php 2:
decals.guenstigergeht.net/product_info.php
3:
decals.guenstigergeht.net/product_info.php

Hali,
Koszi,igazàn inkàbb fotokrol dolgozom igaz talalàltam egy oldalt ahol 3D-s rajzok vannak de ezek sem mindenre kiterjedoek.A fedélzet elég problémàs mivel a dolgok nagy részének nincs meg a kijelolt helye, igy lehet keresgélni és talàlgatni hol is lehet pontosan.
Egy kulfoldi (USA) forumban màr irtàk hogy nem jo a fedélzet és a zàszlo is hasznàlhatatlan mert kevesebb benne a csillag.
Ilyen léptékben azért illett volna normàlisabban megcsinàlniuk.

Szia!

Szép lesz ez is, csak fényképek alapján javítod fel vagy vannak hozzá rajzaid is?

Sziasztok!
1/72 revell S100 schnellboot keresek matricákat.
bzsolesz77@gmail.com

Szia!

A szürkés se rossz, de a zöldes camo jobban tetszik:)
Köszi az infót mindenkinek!

Üdv,
Batka

Hali,
Elco 80,Merit 1:48,az épités most màr az utolso fàzisba ért màr csak néhogy dolog hiànyzik rola.

Ezen már jól meglódult fantázia, de legalább szép :)
mmoloda-kancolle.x0.com/image/95092.jpg
szürkében (viszont nagyon nem olyan a kontraszt hatás, mint az eredeti fotón, ezért biztos, hogy rossz színeket választott ez a bácsi)
hobbycom.jp/my/774037658e/photo/products/29355

Azért nem kell ennyire lezsibbadni :)!

3 minta volt,- osztályonként eltérő, de ugyan azok a színek. Ha el is rontanád a mintát, szerinted ki az aki kiszúrná?
Nagy levegő, aztán hajrá!

-ez nem színhelyes vigyázz! de mintának jó
www.tinami.com/view/839959
ezeknek meg jó az árnyalata csak -Takao-
nabeck.web.fc2.com/mtakao.htm

Mint arra utaltam, sajnos nagyon kevés anyag maradt fenn. A japánok már nagyon későn, kb 1944 őszén kezdték el álcázni a nagy felszíni hajóikat. De gyakorlatilag csak olyanokat, amelyeket már nem voltak bevetésre alkalmasak, így egy partszakasz vagy kikötő közelében végleges horgonyzóhelyre kerültek. Ezek a Takaos és Myokos sémák is már akkor készültek, amikor ez a két hajó már nem volt más, mint úszó légvédelmi platform. Tehát ha nagyon bejön neked ez a séma, akkor megpróbálhatod azt, hogy a Warship Pictorials képen látható mintát, amit először töltöttél fel, kifested azokkal a zöldekkel, amit vettél.

Köszi!

Szert tettem egy ilyenre közben, és jó lenne megfesteni ilyen zöldes kamora. A kétféle zöldem van, mert vettem egy szett japán hordozó festékszettet. Kérdés, hogy a lenti séma érvényes-e a Myoko-ra is.

Üdv,
Batka

Szívesen. Egyébként ez nem egy makettgyártó sémája. A Takaonak volt ilyen színe. Amit Sokol töltött fel a japán színekről, ott találsz egy olyat, hogy Type 2 green. Bár hordozókhoz írják, de valószínű, hogy a legsötétebb zöld az volt. A világosabb pedig Type 22.

Köszi mindenkinek!

Takao-ról találtam egy ilyen képet, de azt hiszem valamelyik makettgyártó festési sémája:

Üdv
Batka

Mivel kevés megbízható kép maradt fenn, így igen. Lehetett akár háromszínű is. Akkor a type 21 ment a törzsre, a 22 a felépítményre és a lövegtornyokra. A foltok pedig valamelyik arzenál szürkéből voltak.

Én úgy tudom három színű minta.

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c3/Myoko_after_surrender_%283%29.jpg www.combinedfleet.com/Myoko.jpg

Takao
www.combinedfleet.com/Takao45.jpg
type21 és type22 a táblázatban:
www.shipcamouflage.com/images/Ijn2_sheet.jpg

Szia Batka!

Ha minden igaz, ez egy 1945-ös festés és a neten megtaláltam ezt a képet, azzal a felirattal, hogy Szingapúrban készült a Myokoról. Elvileg ez egy kétszínű szürke álcafestés volt és az összhatás kb ilyen lehetett, mint ezen a Nagatos képen:

www.livedoor.2.blogimg.jp/irootoko_jr/imgs/5/f/5f1c68a6.jpg

Vedd figyelembe, hogy ez egy színezett kép.

Sziasztok!

A képen látható camo-ról lehet többet tudni? A hajó egy IJN Myoko.

Köszi előre is!

Üdv,
Batka

Jah így már értelek. :) Én is elkezdtem anno egy DAK diorámát 1/35-ben de azóta sem fejeztem be, mert nem találtam neki helyet. De majd egyszer.

Igazából a hajótest egy K.u.K. torpedónaszád esetén majdnem ugyan olyan ha a Kaiman osztály egységeit nézed mint a Huszár osztály egységeinek a teste. Persze nem teljesen mert rövidebb. De 1/35-ben saccra az is 160,2 cm lenne.
Persze vannak más naszádok is szintén a Monarchiánál amiket később építettek Triesztben, de ők egy hangyányival nagyobbak csak 1/35-ben.

Ha elkészül a Csikósom akkor nekem egy Kaiman osztályú torpedónaszád van tervbevéve szintén 1/50-ben. :) De ez még nagyon a jövő zenéje.

Ez az öntapadós alumínium szalag sem egy elvetendő ötlet, majd megvizslatok egyet. De az kibírná az úsztatást is? Meg feltapad a műgyantára is?

A Csikóst még akkor kezdtem el, amikor nem is tudtam a Nostalgia Navy létezéséről, mindenféle netről összeszedegetett rajz és fénykép alapján. Aztán akkor vettem meg hozzá a NN rajzokat, amikor épp kifulladóban volt az egész építés, gondolva, hogy ha új lendületet kap a dolog, akkor azok alapján javítom, ha kell, és folytatom, de már nem vett új lendületet.

Torpedónaszád alatt vagy osztrák-magyar, vagy német naszádra gondolok. 3 dolognak kellene klappolni a választásnál: tetsszen, legyen hozzá elérhető tervrajz és minél több fénykép, és férjen bele az 1/35-ös méretarányba.

"Jó sok makettbe kezdhettél bele, ha annyi ideig tartana befejezni őket."

Makettezésben én vagyok az egyik legnagyobb megkezdő-művész kerek e világon. :)

Valószínű, hogy változott hogy hol fut a szegecselés. Mind a Yarrow typ TBD-k, mind az export Charger class egységeknél eltér a tervrajzon a lemezelés. A legtöbb esetben harmadolja a testet vízvonal felett. Az általatok beszúrt képeken is hasonló a megoldás.

Én a fűtéscsövek és levegőszállító vezetékek szigetelésére és tömítésére használt öntapadós alumínium szalagot ajánlanám szegecseléshez. Puha és széles. A hátuljál előre tudod rajzolni a mintát, aztán lehúzod a hordozólapról és csak felragasztod a megfelelő helyre. Mesterdarab készítésnél is ezt szokták használni, mert biztonságos.

DE ha jól értettem a Csikóst te is a Nostalgia Navy tervrajzai alapján kezdted el saját építésként. A Csikós is 134,2 cm hosszú 1/50-ben. A valamely torpedónaszád alatt is K.u.K. naszádra gondolsz? :)
Jó sok makettbe kezdhettél bele, ha annyi ideig tartana befejezni őket. :D

Szia Tomi!

Lehet, hogy kissé vastag, de az ennél kisebb méretem már sajnos túl vékony. Így legalább jól látszik a kötélzet. Ennek a drótnak a mérete egyébként megegyezik a fine E-Z Line méretével.

Szia Sebi!

Bár ilyen kitartóan tudnék egy makettre koncentrálni. Kibicnek semmi sem drága, de nem vastag picit a méretarányhoz?

1/35. Százharmincvalahány centi hosszú.

Nem mondom, hogy soha nem fordult meg a fejemben, hogy elő kellene szedni a Csikóst, de mindig arra jutottam, hogy akkor már inkább vmelyik torpedónaszád 35-ben. Persze, ha csak azt be akarnám fejezni, ami meg van kezdve, 177 évig kellene élnem. Feltéve, hogy jól haladok mindennel. :)

De teljesen jól néz ki ezzel a fajta szegecselési technikával is. :)

Mekkora méretarányú ez az AFP? Nagyon jól néz ki eddig.
Kár, hogy félre tetted a Csikóst. Jó kis hajó pedig.

Sziasztok!

Ha már első vh-s témánál tartunk és főleg Jütlandnál, tegnap megcsináltam a Derfflinger kötélzetét. Még a festés van vissza és utána remélem nemsokára fel tudom tenni a fedélzetre a korlátokat.

Szegecselés egy készülő AFP-n. (Bocs, sz@r képeket csinálok.) Egyenesre vágott, azt hiszem fekete injekciós tűvel készült.

Dehogy nevetlek ki, eszemben sincs. Egyrészt a végeredmény számít, hogy ki hogyan és milyen eszközökkel jut el oda, az másodlagos, másrészt én a számomra kevésbé meggyőző látványt is hajlamos vagyok értékelni - pláne egy saját építésnél.

Amúgy meg ezzel a módszerrel egészen kiváló eredmény is elérhető. Én a nagy hajó és sok szegecs problémát egyenesre vágott injekciós tűvel szoktam megpróbálni megoldani. Mindjárt keresek róla valami képet is.

Nekem inkább egy fellángolás volt a K. u. K. haditengerészet, ami máig megmaradt belőle, az a Tegetthoff-osztály. A Csikós esetében nagyjából elkészültem a nyers hajótesttel és a fedélzeti felépítmények egy részével, még minden lemezelés és szegecselés nélkül, aztán abbamaradt a dolog. Most hirtelen nem is tudom, hol porosodik.

Én nagyon várom a képeket!

Persze, hogy majd teszek fel róla képeket. De sajnos csak két hét múlva jutok oda hozzá, de addigra meg akarom fejteni ezt a lemezes dolgot, hogy egyből nagy munkát is hajtsak végre, mert az ablakkeretek is meg vannak már meg gyakorlatilag minden ami a test külsejére kell és akkor szépen össze is lehetne állítgatni.

Lehet ki fogsz nevetni, de úgy tervezem, hogy sörösdobozokat vágok szét, és simítok ki, majd vagy pontozóval finoman egy vasdarabon kis fúróval előfúrott lyukra ütöm, vagy ami pontosabb egy fogaskerékkel "nyomom ki rajta" a szegecssorokat.

Neked akkor nem készült el? Csak ebből a "1/72-ben terveztem"-ből gondolom.
Igazából az én vizsgálódásaimat a hajózás terén főként a K.u.K. flotta köti le.

Állati kíváncsi lennék rá. Én 1/72-ben terveztem, már úgy is tekintélyes méret, 50-ben lenyűgöző lehet. Mutatsz majd képeket?

Fogalmam sincs, hol készültek, én még 8 éve is csak messziről ugattam a K. u. K. flottát, azóta meg még sokkal messzebbről...

Hogyan szegecselsz, milyen technikával?

Szia!
Köszi a képeket. A Nostalgia Navy Csikós rajzán nem szerepelnek ezek a lemezek sajna.

Tényleg azok a képek amiket építés közben készítettek róluk, a fiumei vagy a trieszti sólyán készültek?

A méretarány 1/50, és igen szeretnék szegecselni, és a lehtő leg élethűbben megépíteni.

Az első négy nagyobbféle kép, nyisd meg külön lapon is.

Ezekből esetleg még ki lehet hámozni valamit.

Szia!

Valamikor (7-8-9 éve) elkezdtem építeni az osztály egyik tagját, akkor összeszedtem minden neten elérhető képet róluk, csak mindez sajna a másik gépen van...

A szélességük nagyjából kiszámolható szerintem, és a hosszukat is össze lehet esetleg rakni sok-sok fényképből. Talán.

Nem emlékszem már, hogy a Nostalgia Navy Huszár-tervrajzán ezek be vannak-e rajzolva.

Mi a méretarány? Szegecselsz is?

Üdv ismét!

Akadt egy kis problémám hajóépítés közben. Elkezdtem építeni az SMS Velebit rombolót a Huszár osztályból.
Van itt esetleg valaki aki már megépítette valamelyik tagját vagy szakértője a témának?

A konkrét problémám az lenne, hogy milyen széles és hosszú lemezcsíkok vannak össze szegecselve a képen látható hajók oldalán?

www.hajoregiszter.hu/hajokepek/3/18687.jpg

Tiszteletem mindenkinek!

Nem vitatkozok senkivel mielőtt azt hinné bárki is, de szerintem sem elvetendő a "mi lett volna ha" mert látok benne realitást némi konklúzió levonására vagy egy egy terv megítélésére.

Jütlandról/Skagerrakról én azt olvastam, hogy döntetlen lett, mivel egyik félnek sem sikerült igazából a célját elérnie, hiszen ezek lettek volna a fő célok:

Német vonatkozásban: A Grand Fleet egy részének (lehetőleg minél nagyobb) megsemmisítése.
Brit vonatkozásban: Legyőzni nyílt ütközetben a potenciális ellenfélnek számító német flottát.

Szerintem a fő cél egyáltalán nem a blokád feltörése volt, hiszen ebben az időben a hadászati elgondolás nem az volt ,hogy áttörjék az ellenséges volnalat minél hamarabb és könnyebben, hanem az, hogy az ellenséget a legerősebb pontján kell támadni és kivéreztetni (minél nagyobb veszteségtet okozva nekik), hogy utána áttörjenek. Tehát az áttörés egy távoli cél volt, ez csak később változott meg méghozzá a monarchia német segítséggel történő Caporettói áttörésekor amikor szinte teljsen felszámolták az olasz hadsereget. (Az előrenyomulás 100km volt és csak francia és brit csapatokkal tudták stabiliználni a vonalat a Piave mentén.)
Ebből kiindulva gondolom, hogya haditengerészet stratégiája is ezen az elgondoláson alapult.

Illetve a német flottát is azon elgondolás alapján építette ki Tirpitz, hogy a britek megtöréséhez a kulcs nem az, hogy az egész flottájukat megsemmisítsék, csak egy részét (amellyel erőfölényüket tartják fenn a tengeren), így megváltoztatva az erőviszonyokat szabad utat nyerjenek a német ambícióknak, hiszen akkor az angol flottával szemben ha több nemzet összefog nagy eséllyel brit vereséggel végződne egy tengeri háború.

Igen a németek kihátráltak, mivel a dolog nem úgy sült el, ahogy tervezték ugyanis az oroszok segítettek a briteknek megfejteni a német kódolást, így a britek már értesültek a tervről mielőtt a német flotta kifutott volna és ennek megfelelően intézkedtek.

De a lehető legnagyobb kár okozása az ellenségnek abban a mozdulatban is megmutatkozott, hogy a németek az aknamezőikre próbálták csalni az őket üldöző angolokat, ami persze nem sikerült mert a britek óvatosak voltak.

Szerény véleményem szerint a németek célja igazából akkor buktak meg, amikor II. Vilmos megtiltotta, hogy többet nyílt ütközetet vállaljon a flotta a birtekkel Skagerrak után.
A britek céljai pedig amikor nem aknázták ki az esélyeiket Jellicoe óvatoskodásai miatt.

Nekem az az elméletem (lehet hogy semmi köze a valósághoz, hiszen nem vagyok túl jártas a témában), hogy azért süllyedtek el annyira gyorsan és könnyen az angol csatacirkálók, mert a lőszereket nem megfelelően tárolták, ahogy azt mutatja az HMS Barham csatahajó süllyedését megörökítő videófelvétel.

Persze ezek csak az én meglátásaim és szedett vedett emlékeim amit a csatáról tudok és lehet hogy ezek sem a legfrisebbek és aktuálisabbak, mert biztos van amit rosszul tudok. :)

Hali,
Elco-80 1:48,Merit,csak azokat cserélem amiket fontosnak tartok a làtvàny kedvéért.

Nem hiszem, hogy bármely hatalom, amely elsőként kifejleszti egy háború ideje alatt, kihagyta volna a lehetőséget, hogy demonstrálja a képességeit.