Magyarul azt mondod, hogy figyelembe véve a felület méretét, ahová a nemzeti színek kerültek, a színenként 3 kilót nem sokallod? (Le kéne mérni nagyjából, hogy mekkora felületre kellett 1-1 szín.)
Én azért még annyit hozzá tennék az alapanyag beszerzés szintem. A németek, mindent megtettek, hogy győzzék kielégíteni a megrendeléseket. A franciáknak volt még alapanyag gyártó egységei(DuPont). A festék és alapanyag gyártást élesen külön kell választani. A mai napig Európában a németek járnak élen. Akkoriban sem volt nagyon máshogy. Nálunk az oldószer gyártás ami van a mai napig. Nem véletlenül voltak bajban a magyar festék gyártók. Amit találtak talán jó lesz alapon.
A fehéret, pirosat, sárgát biztos, hogy bődületes rétegben kellett felvinni, hogy elérjék a megfelelő színt.
Ez így nagy átlagban igaz. De függ a testtartalomtól, színtől is.
Amiket láttam recepteket azok nagyrészt tele van tolva oldószerrel.
És akkoriban azért a használt pigmentek, alap gyanták közel sem voltak olyanok mint most. Arról nem is beszélve, hogy hígítva még tovább csökken a test tartalom/fedőképesség a szórhatóság jegyében. De igaz, hogy szórással szebb jobb felület elérhető és a festhető terület is növekszik.
Amit nem tudok, bár kétlem, hogy az alapozóra, vagy alapszínre festették fel a jelzéseket, maszkolták, majd jöhetett a többi szín.
Amiket láttam recepteket azok nagyrészt tele van tolva oldószerrel.
És akkoriban azért a használt pigmentek, alap gyanták közel sem voltak olyanok mint most. Arról nem is beszélve, hogy hígítva még tovább csökken a test tartalom/fedőképesség a szórhatóság jegyében. De igaz, hogy szórással szebb jobb felület elérhető és a festhető terület is növekszik.
Amit nem tudok, bár kétlem, hogy az alapozóra, vagy alapszínre festették fel a jelzéseket, maszkolták, majd jöhetett a többi szín.
Én annyit tudok hogy egy alapozó rétegre ha ecsettel festesz akkor kell 8-10-12 negyzetméterre egy 1 kg festék , ha fújod akkor több négyzetméterre elég , de ezek a mostani festékekre vonotkoznak , és perszefügg a szintől is .
Igazság szerint elég kevés.
Nagy átlagban elmondható, hogy a gépekre felvitt rétegek olyan 100μ körül vannak.
Plusz fedésig festenek. A sárga, barna, piros, fehér festékeknél maga a fedés alacsony. Ha homogén egységes szint akarnak elérni és a festendő felület 3 színű akkor oda kellett rendesen festék.
Nagy átlagban elmondható, hogy a gépekre felvitt rétegek olyan 100μ körül vannak.
Plusz fedésig festenek. A sárga, barna, piros, fehér festékeknél maga a fedés alacsony. Ha homogén egységes szint akarnak elérni és a festendő felület 3 színű akkor oda kellett rendesen festék.
Ezt a 30 at most sokallod vagy kevesled ?
Migi!
A festék igény egy Sólyom lefestéséhez olvasható a hozzászólásomban. A Krayer más véleményen volt a festék kiadósságával kapcsolatban, ezt le tudod ellenőrizni.
magoo
A festék igény egy Sólyom lefestéséhez olvasható a hozzászólásomban. A Krayer más véleményen volt a festék kiadósságával kapcsolatban, ezt le tudod ellenőrizni.
magoo
Én is nézegettem, csak totál laikusként nem akartam beledumálni. De most tényleg 3 kiló felségjel piros kell egy gépre...? Ez teljesen irreálisnak tűnik nekem.
Sziasztok!
Podva leellenőrizte az állításomat: LÜH rendelt a légierőnek, 4. önálló igazolva.
Átnéztem a portás könyvet is, hogy mit gyártottak LÜH megrendelésére ebben az évben: semmit. A G. repülőfesték gyártásnak nincs nyoma! Persze lehet azt mondani, hogy sok doksi elveszett! DE: már ott tartunk, hogy van négy ember, aki a sosem látott, elveszett doksik tartalmát is is ismeri!
Ami igen csak elgondolkodtató, hogy a megrendelés eleve kis mennyiségre szól, tehát a légierő nem épített nagyon a Krayerre! Nem arról van szó, hogy sokat rendeltek, de csak ennyit tudott szállítani, hanem eleve nem számoltak jelentős tényezőként a Krayerre 1942, 1943 és 1944 évben. Tehát a messze a legjelentősebb sztori is megbukott, ahogy az egész legenda.
magoo
Podva leellenőrizte az állításomat: LÜH rendelt a légierőnek, 4. önálló igazolva.
Átnéztem a portás könyvet is, hogy mit gyártottak LÜH megrendelésére ebben az évben: semmit. A G. repülőfesték gyártásnak nincs nyoma! Persze lehet azt mondani, hogy sok doksi elveszett! DE: már ott tartunk, hogy van négy ember, aki a sosem látott, elveszett doksik tartalmát is is ismeri!
Ami igen csak elgondolkodtató, hogy a megrendelés eleve kis mennyiségre szól, tehát a légierő nem épített nagyon a Krayerre! Nem arról van szó, hogy sokat rendeltek, de csak ennyit tudott szállítani, hanem eleve nem számoltak jelentős tényezőként a Krayerre 1942, 1943 és 1944 évben. Tehát a messze a legjelentősebb sztori is megbukott, ahogy az egész legenda.
magoo
Nem olyan kevés az a festék mennyiség , 1kg festékkel szórva kb 12-15 négyzetmétert lehet lefújni .
Igen, ez valószínűleg csupán a "kis javítások" anyagszükséglete lehetett. Nem is akartak többet "lefedni"... Különben nagyobb lenne a megrendelt anyag mennyisége... Az másik dolog, hogy ténylegesen tudták-e szállítani vagy sem...
Mindazonáltal a keresztes, (tehát 42 márciusa utáni) Sólymok, He-46-ok fotóinak kb fele magyartarka... A keresztes He70-ek mindegyike az... A Ju-86-okról nem is beszélve... Kivezették-e egyáltalán valaha ezt az álcázó sémát?
Üdv
Mindazonáltal a keresztes, (tehát 42 márciusa utáni) Sólymok, He-46-ok fotóinak kb fele magyartarka... A keresztes He70-ek mindegyike az... A Ju-86-okról nem is beszélve... Kivezették-e egyáltalán valaha ezt az álcázó sémát?
Üdv
Nem értem?
Most azon csodálkozunk, hogy tényleg csak ennyi az annyi :) ?
Tényleg :P
Éppen az a lényeg, hogy a tényleges szükséglet 1/8-át sem tudták lefedni a termékeikkel. Állandó késésben voltak így is mindennel...a gyártott anyag háromnegyede meg már eleve csak javításra való volt minőségileg és technikailag HA éppen volt gyártáshoz minden anyag.
Oké, hogy Krayer, meg "magyartarka" de 1943-1944-ről beszélünk már!
Eleve csak javításba ment a korábbi két technológiai sor!
a kérdés, hogy a gyártásban használt cucc honnan jött
Most azon csodálkozunk, hogy tényleg csak ennyi az annyi :) ?
Tényleg :P
Éppen az a lényeg, hogy a tényleges szükséglet 1/8-át sem tudták lefedni a termékeikkel. Állandó késésben voltak így is mindennel...a gyártott anyag háromnegyede meg már eleve csak javításra való volt minőségileg és technikailag HA éppen volt gyártáshoz minden anyag.
Oké, hogy Krayer, meg "magyartarka" de 1943-1944-ről beszélünk már!
Eleve csak javításba ment a korábbi két technológiai sor!
a kérdés, hogy a gyártásban használt cucc honnan jött
Üdv!
A dátumozás pont egy hónappal korábbi a Krayer számlán, az biztosnak tűnik hogy 10.-én szállítottak és számláztak. :-)
A dátumozás pont egy hónappal korábbi a Krayer számlán, az biztosnak tűnik hogy 10.-én szállítottak és számláztak. :-)
|
|
Krayer_osszesito+számla
|
Hali
Egy kedves barátommal folytatott eszmecsere során tűnt fel ez az érdekesség a 4. Önnáló Repülőgép Javító Műhellyel összefüggésben. Lehet hogy már volt akkor bocs:
Emerick olvtárs jóvoltából ismerünk egy számlát, amit a Krayer állított ki a sóstói műhely részére... Ugyanakkor van egy Krayer összesítés a LÜH felé is. Nos az összesítésben megtalálható ez az ominózus számla ! kiemeltem amire figyelni kell :)
Üdv Viktor
Bocs így helyesen:
"A Kralyer fennmaradt jelentése alapján, annyi festéket szállított 43-ban a légierőneknek, amivel a nagyjavított repülőgépek töredékét lehetett csak lefesteni..."
Üdv
"A Kralyer fennmaradt jelentése alapján, annyi festéket szállított 43-ban a légierőneknek, amivel a nagyjavított repülőgépek töredékét lehetett csak lefesteni..."
Üdv
Zanzásítva a dolgot:
A Kralyer fennmaradt jelentése alapján, annyi festéket szállított 43-ban a légierőneknek, amivel a nagyjavított repülőgépek töredékét le lehetett csak lefesteni...
Erre a gondolatmenetre felfűzve: Létezett egy javítóbázis Sóstón a Győrből "levetett" típusok számára...(FIAT-ok FW-k Ar-ok és plusz a Heinkelek(!)
Volt egy Tapolcán... Talán a mindenféle Héjáknak
Volt Debrecenben egy az egyik szemtanú szerint a Capronik részére...
Szombathelyre a Junkereket tippelném...
Ezzek alapján oldalszám felfestés folttérkép mintázat stb... alapján meg tudnámk határozni egy-egy javítóbázis specifikus festmintát?
Üdv
A Kralyer fennmaradt jelentése alapján, annyi festéket szállított 43-ban a légierőneknek, amivel a nagyjavított repülőgépek töredékét le lehetett csak lefesteni...
Erre a gondolatmenetre felfűzve: Létezett egy javítóbázis Sóstón a Győrből "levetett" típusok számára...(FIAT-ok FW-k Ar-ok és plusz a Heinkelek(!)
Volt egy Tapolcán... Talán a mindenféle Héjáknak
Volt Debrecenben egy az egyik szemtanú szerint a Capronik részére...
Szombathelyre a Junkereket tippelném...
Ezzek alapján oldalszám felfestés folttérkép mintázat stb... alapján meg tudnámk határozni egy-egy javítóbázis specifikus festmintát?
Üdv
Tisztelt Fórumozók!
Előfordult, hogy a makettezők szóvá tették, hogy a vegyipari összefüggések senkit sem érdekelnek és nehezen érthetőek. Most egy olyan megközelítésből vizsgálom a magyar elméletet, mely igen könnyen érthető mindenki számára.
A Krayer festékgyár legendáriumában (MRT 2014 Punka-Bernád tanulmány) olvasható, hogy:
- 1942-ben a Me 109D-k átfestését is magyar színekkel oldották meg, mert ekkorra már régen nem gyártották a német zöld, szürke, barna színeket, ezzel a festékek hazai eredete bizonyítottnak tekinthető. (Merrick szerint gyártották a zöld, szürke, barna, 61/62/63 színeket és példaként pont a magyarok lettek megemlítve, ezért ez az eszmefuttatás téves, amit német forrásra (melyet J. Kiroff is jól ismer) hivatkozva cáfolni lehet.
- A Krayeren kívül más magyar festékgyárak is szállítottak a légierőnek, de szerepük messze nem volt olyan jelentős, mint a Krayeré.
Igyekeztem a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megvizsgálni, hogy mennyire volt jelentős szerepe a Krayernek a légierő festék ellátásában. Ezzel nem a gyár szerepét akarom górcső alá venni, hanem azt kutatom, hogy mekkora részét tudta biztosítani a légierő festék igényének a Krayer. Ez azért fontos, mert, ha a HFC irányvonalát vesszük, akkor jelentős részét az igényeknek a Krayer biztosította. Ha kiderül, hogy a festék ellátásban nincs messze olyan jelentős szerepe a Krayernek (mint ahogy a legendárium hirdeti), akkor a Krayer magyar álcázó színeinek teóriája bukik, mert más főleg külföldi forrásból kellett pótolni a hiányzó színeket. A magyarországi festékgyárak, melyek bizonyíthatóan forgalmaztak repülőfestéket, bizonyíthatóan nem saját terméket/színt forgalmaztak (Győr, ILG, Erdős, stb.), ezért nincs értelme ezekkel a beszállítókkal kapcsolatban magyar színekről beszélni.
Nos, mekkora szelet volt a Krayeré?
1, A HFC szerint csak egy magyartarka színsor van. Tehát minden magyartarka gép egyforma színű és a javításukhoz ugyan azok a színek szükségesek, melyeket korábban ráfestettek.
2, Budapest Főváros Levéltárában megőrizték a Krayer papírokat, melyben megmaradt az „1943. évi M. kir. Légügyi Hivatal rendelése” összesítő, mely a HM 32.a osztályának parancsára hivatkozik. Ennek az osztálynak a felelőssége volt a légierő alakulatainak anyagigényét megrendelni/biztosítani. A Nagyváradi-M.Szabó-Winkler: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből című könyv szerint az önálló repülőgép javító üzemek és a repülő alakulatok a légierő alárendeltségbe tartoztak. Azoknál a repülőszázadoknál, ahol használtak magyartarka festésű gépeket, oda folyamatosan kellett javítófesték, ezért az 1943-ban megrendelt festékek egy kis része a századokhoz kerülhetett. 1943-ban négy javító bázis (Szombathely, Tapolca, Debrecen, Székesfehérvár) működött, és az ötödik Szolnokon felállítás alatt volt. Sajnos nincs meg nekem az összes repülőgép javító üzem 1943. évi javítási kimutatása, de a Farkas-Lajtai: Székesfehérvár repüléstörténete című könyvben megtalálható a 4. önálló repülőgép javító üzem ebben az esztendőben elvégzett javítási munkálatainak összesítése:
Sárkány nagyjavítás:
Sólyom 83 darab
Heinkel 70 12 darab
Heinkel 46 35 darab
Romeo 37 3 darab
FW 58 5 darab
Heinkel HD 22 1 darab
Fi 156 3 darab
Cr.42 12 darab
Ar 96 30 darab
Me 108 3 darab
FW 56 6 darab
Me 109 6 darab
Heinkel 45 1 darab
Bücker 131 1 darab
Sárkány kis javítás:
Sólyom 10 darab
He 70 7 darab
He 46 4 darab
FW 58 6 darab
Fi 156 3 darab
Ar 96 50 darab
Cr.32 1 darab
Me 108 2 darab
FW 56 5 darab
Me 109 3 darab
He 45 1 darab
Bü 131 2 darab
Ar 96B 5 darab
Ezen felül még sárkány szerviz munkákat is végeztek az alakulatoknál, összesen 22 repülőgépen. Ezen felül légcsavarokat gyártottak és több száz légcsavaron végeztek el javítási munkákat.
3, Szeretném kiemelni a Sólyom repülőgépek nagyjavítását, mert ennek a típusnak meg van minden festékigénye és nagyjából tudni lehet, hogy mennyi Sólyom állt ekkor még hadrendben. Kováts Lajos kimutatása szerint 1943-ig 24 darab Sólyom szenvedett 75%-nál nagyobb törést, vagy semmisült meg a legyártott 128-ból, ezért körülbelül 104 darab Sólyom maradt használható, ebből 83 nagyjavításra megfordult a 4. önálló repülőgép javító üzemnél. Ez az adat jól mutatja, hogy mekkora igénybevételnek voltak kitéve a Sólymok, mert igen rövid idő alatt a rendszerben lévő gépek nagyjából 80%-a megfordult Székesfehérváron. A MOL Krayer-WM levelezéséből kiderül, hogy egy Sólyom festék igénye a következő: (mellé írtam, hogy ezek az anyagok közül mit szállított a Krayer 1943-ban a légierőnek)
5 kg Cellaetern rep.gép átvonó, szürke G.1100 sz. 2000 kg+200 kg 1943.
20 kg Cellaetern rep.gép átvonó, világos kék G.1101 sz. 500 kg 1943.
15 kg Cellaetern rep.gép átvonó, barna G.1102 sz. 1000 kg+200 kg 1943.
15 kg Cellaetern rep.gép átvonó zöld G.1103 sz. 1000 kg+200 kg 1943.
60 kg Cellaetern rep.gép lakk hígító G.1110 sz. 5000kg 1943.
15 kg Cellaetern rep.gép könnyűfém alapozó G.1113 sz. 3200 kg 1943.
12 kg Cellaetern likacstöltő, falemezre, G.1108 sz.
40 kg Cellaetern fehér szórókitt, fára G.1107 sz.
½ kg Cellaetern nitrókéskitt, világosszürke, G.1111 sz.
½ kg Cellaetern nitrókéskitt, sötétszürke G.1112 sz.
10 kg Cellaetern alapozó, piros G.1098 sz.
25 kg Cellaetern rep.gép alumínium alapozó G.1104 sz.
25 kg Cellaetern rep.gép alapozó, szürke G.1099 sz.
3 kg Cellaetern rep.gép átvonó felségjel piros G.1114 sz.
3kg Cellaetern rep.gép átvonó felségjel fehér G.1115 sz
3 kg Cellaetern rep.gép átvonó felségjel zöld G.1116 sz.
½ kg Cellaetern rep.gép lakk oszlató G.1117 sz.
2 kg Cellaetern rep.gép ragasztólakk, piros G.1106 sz.
2 kg Cellaetern rep.gép ragasztólakk, színtelen G.1105 sz.
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, barna C.72 sz
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, sárga C.54 sz.
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, kék C.88 sz.
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, zöld C.93 sz.
12 kg Extra Alumen festék
Nem ismerem a Sólyom nagyjavítási technológiáját, de hogy nagyjából tisztában legyünk azzal, hogy milyen munkapontokból áll egy vegyes építésű repülőgép fa és vászon borításának nagyjavítása, megkértem Rohács Tamást, hogy nézze meg, milyen munkák vannak előírva az R-18 Kánya, valamint a Po-2 fa és vászon felületeinek nagyjavítása során. A Po-2 és a Kánya esetében a nagyjavítás során a fa felületeket le kell tisztítani, majd a javítás után csónaklakkal le kell konzerválni és végül festeni. A vászon felületeket újra kell vásznazni, ami szintén festéssel járt. Mivel hasonló technológiai színvonalat képviselt mindhárom típus, nem valószínű, hogy jelentősen más munkafázisokból állt a nagyjavításuk. Végül is a festés a lényeg, ami elő van írva. Természetesen lehet azzal jönni, hogy biztos nem festették az összes Sólymot újra (mert háború volt, meg anyaghiány), de akkor mire kellett 1943-ban a H.1051 festék lemosó szerből 15000 kiló?
Látható, hogy a Sólyom festékanyagaiból igen sok félét NEM szállított a Krayer 1943-ban. A hiányzó anyagokat vajon ki szállította? A Krayer nem, ez a dokumentummal bizonyítható! Lehet azzal jönni, hogy biztos nincs benne az egész 1943-as megrendelés állomány, de akkor miért az van a doksin, hogy 1943.évi? (A kisasszony elgépelte?) Ezen felül más évek rendelési összesítése is meg van. (A kisasszony ezeket is elgépelte?)
Elég sokat olvashattunk róla, hogy peches vagyok, mert a Sólymon alapozót találtam. (Azt most hagyjuk, hogy
- a Ju 86-on a Bernád-Punka páros is ezt a színt találta
- a HFC-ben ugyan az a szín, mint amit én adtam meg az álcázó szürke.
Ma már tudom, hogy ha egy azon szürkéről a Bernád-Punka páros és én is azt mondom, hogy álcázó szín, akkor a Bernád-Punka párosnak igaza van, nekem nem) Érdekes, hogy 1943-ban nem szállított (1942-ben sem) ilyen alapozót a Krayer! Akkor a nagyjavítások során mit festettek fel, ha a Krayeré nem volt?
Lehet azzal jönni, hogy a repülőgépgyárak adták a javításokhoz szükséges festékanyagokat és ezért nem rendelte meg a légerő. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy 1943. október 19-én pont az a HM 32.a osztály, mely a festék megrendelést intézte a légierőnek a Krayertől, úgy rendelkezett, hogy a győri repülőgépgyár, ha nem tud valamilyen festéket beszerezni a Me 109-hez, akkor a 4. önálló repülőgép javító üzemnél kölcsön formájában igényelje meg. Ekkor még biztos nem szállított a Krayer RLM kódos festéket, mert az a következő évi összesítésben szerepel. Ezen felül van egy érdekes adat arról, hogy a Herbig-Haarhaus Herboloid festékek bemutatóját 1941-ben Székesfehérvár-Sóstó (Itt települt a 4. ö.rep. jav üzem) repülőterén tartották az MWG-nek. Miért nem a repülőgépgyárban Győrben, hiszen festő üzem ott is volt?
Mire elég légierő szinten a leszállított festékanyag? Vegyük a világoskék színt, melyből mindössze 500 kilót szállított a Krayer 1943-ban. Azon lehet vitatkozni, hogy a Sólymok nagyjavításai során nem csak a magyartarka sémát használták, de kék alsó szín a magyartarka és az egy színű zöld sémák esetében a legvalószínűbb. Egy Sólyom lefestéséhez 20 kiló kék kell, ami 83 gép esetében 1660 kilógramm. Tehát a Krayer a Sólymok nagyjavításához szükséges kéket sem szállította le. (Nem is tőle rendelte meg a légierő!) Ha hozzá adjuk az előző évben szállított 500 kilogrammot, akkor is nagyon kevés! Tegyük fel, hogy az alsó szín G.1100 szürke volt. Akkor a 2200 kilóból, 1660 kiló alulra került, a maradékból kellett megoldani a felső festéseket is. MÉG EGYSZER: csak a Sólyom nagyjavítást emeltem ki, ami mellett még kisjavítás és szerviz is van, ami valószínűleg újabb festékigénnyel járt. Mindenki kiszámolhatja a barna és a zöld festékszállítást, hogy mire elég csak a Sólyom esetében. Még akkor is elvinné ez az egy típus az éves szállított mennyiség jelentős részét, ha csak a javított gépek felével számolunk. És akkor, hol vannak még a 4. önálló repülőgép javító üzemben javított más magyartarka típusok? Eddig a legendáriumban egy magyartarka sor volt, melynek a színeit a Krayer szállította! Erre 1943-ban a javításokhoz szükséges festék jelentős részét nem is ettől a gyártól rendelte meg a légierő! A hiányzó festékeket más biztosította. Az elején leírtam, más magyarországi festékgyár nem készített önálló festékrendszert (Schramm német, Győr német), akkor mi a bizonyíték arra, hogy magyar és német színek voltak egy sémán belül? Semmi! Roncson Krayer szín nincs, monitoron van. Német szín roncson van, monitorozás nincs. A Punka-Bernád szerzőpáros által is idézett doksi bizonyítja, hogy mit tudott szállítani a Krayer a légierőnek, ami igen csak kevés!
Csak a Sólyom esetében bizonyítható, hogy a nagyjavításhoz még a trikolor színt sem a Krayertől rendelték!
A székesfehérvári javító üzem elvégzett munkái mellett még dokumentummal igazolhatóan 130 repülőgép javítását végezték el Győrben. A többi repülőgépjavító üzem és repülőgépgyár javítási munkáiról nincs adat, de a székesfehérvári és a győri adat mutatja, hogy igen sok javítás volt és ezekhez szükség volt festékre is. Meg van a győri repülőgépgyár rendelési összesítője, ami egyértelműen bizonyítja, hogy erre az évre nem kapott a Krayer megrendelést Győrből. (Egy korábbi megrendelés késedelmes szállítása bizonyítható csak) Van két dokumentált üzem/gyár, ahol több száz repülőgépet javítottak, de a Krayer a festékigényeknek csak a töredékét tudta biztosítani.
Van olyan típus, melyen a fotók alapján nem magyartarka séma volt. Azokra milyen Krayer színek kerültek? Ki szállította le, ha a Krayer maga leírta, hogy 1943-ban csak a magyartarka séma színeit rendelték tőle? Ezek szerint a Krayer színpaletta is igen csekély volt, mert a többi nem magyar szín!
Átnéztem a portás könyvet is, hogy mit gyártottak LÜH megrendelésére ebben az évben: semmit.
Összegezve:
Volt olyan alapanyag, amit a Krayer egyáltalán nem szállított.
Volt olyan szín, amit a Krayer egyáltalán nem szállított.
A magyartarka séma festékigényének töredékét szállította a Krayer.
Egy korábbi hozzászólásomat kiegészíteném! Már mindenki tudja, hogy Kiroff úr végez kutatást a Krayer festékek ügyében:
Ha azért kérték fel, hogy bebizonyítsa a legendáriumban szereplő színeket, akkor nehéz dolga lesz:
1, Be kell bizonyítania, hogy a HFC színelemzése tökéletes.
2, Be kell bizonyítania, hogy Nagy Sanyi makettein látható (az idők folyamán változó, jelenleg csokisodik) színek a tutik.
Ez tényleg nehéz lesz, mert egyetlen színegyezés sincs a legendázásban, jelenleg van vagy négy változat magyartarka, hogyan lesz mind jó?
Ha azért kérték fel, hogy az elvesztett hitelességét visszaszerezze a legendázóknak, akkor még nehezebb dolga lesz:
1, Be kell bizonyítania, hogy van kisasszonydoksi
2, Be kell bizonyítania, hogy nem szelektáltak a doksik között
3, Be kell bizonyítania, hogy nem változtatták meg a doksi tartalmakat
4, Be kell bizonyítania, hogy nem plagizáltak
5, Be kell bizonyítania, hogy Próder István nem tudja, hogy mire való az anyagkiadás könyve
6, Be kell bizonyítania, hogy a gyártási számnak nincs köze a gyártáshoz
7, Be kell bizonyítania, hogy az anyagkiadás könyve egy portásfüzet
8, Be kell bizonyítania, hogy a Cellaetern ősi magyar festékcsalád, bár nincs mindennek magyar megnevezése
9, Be kell bizonyítania, hogy mind a négy ember, valós, manipulálatlan bizonyítékok alapján állította a téziseit, senki sem hasra ütéssel, vagy doksizással állított bármit is.
10, Be kell bizonyítania, hogy van Krayer gyárbirodalom
11, Be kell bizonyítania, hogy bár nincs recept 1940 vége előtt, mégis gyártották recept nélkül a G. repülőfestékeket 1938-tól
és végül: 500 kiló világoskék lefedte a légierő igényét 1943-ban.
Ha esetleg Kiroff úr kikeveri a Krayer recepteket, akkor ő honnan szerez eredeti Krayer színezőanyagot? Szerintem senki sem várja jobban Kiroff úr szakvéleményét a Krayer festékszínekről, mint én!
magoo
Előfordult, hogy a makettezők szóvá tették, hogy a vegyipari összefüggések senkit sem érdekelnek és nehezen érthetőek. Most egy olyan megközelítésből vizsgálom a magyar elméletet, mely igen könnyen érthető mindenki számára.
A Krayer festékgyár legendáriumában (MRT 2014 Punka-Bernád tanulmány) olvasható, hogy:
- 1942-ben a Me 109D-k átfestését is magyar színekkel oldották meg, mert ekkorra már régen nem gyártották a német zöld, szürke, barna színeket, ezzel a festékek hazai eredete bizonyítottnak tekinthető. (Merrick szerint gyártották a zöld, szürke, barna, 61/62/63 színeket és példaként pont a magyarok lettek megemlítve, ezért ez az eszmefuttatás téves, amit német forrásra (melyet J. Kiroff is jól ismer) hivatkozva cáfolni lehet.
- A Krayeren kívül más magyar festékgyárak is szállítottak a légierőnek, de szerepük messze nem volt olyan jelentős, mint a Krayeré.
Igyekeztem a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megvizsgálni, hogy mennyire volt jelentős szerepe a Krayernek a légierő festék ellátásában. Ezzel nem a gyár szerepét akarom górcső alá venni, hanem azt kutatom, hogy mekkora részét tudta biztosítani a légierő festék igényének a Krayer. Ez azért fontos, mert, ha a HFC irányvonalát vesszük, akkor jelentős részét az igényeknek a Krayer biztosította. Ha kiderül, hogy a festék ellátásban nincs messze olyan jelentős szerepe a Krayernek (mint ahogy a legendárium hirdeti), akkor a Krayer magyar álcázó színeinek teóriája bukik, mert más főleg külföldi forrásból kellett pótolni a hiányzó színeket. A magyarországi festékgyárak, melyek bizonyíthatóan forgalmaztak repülőfestéket, bizonyíthatóan nem saját terméket/színt forgalmaztak (Győr, ILG, Erdős, stb.), ezért nincs értelme ezekkel a beszállítókkal kapcsolatban magyar színekről beszélni.
Nos, mekkora szelet volt a Krayeré?
1, A HFC szerint csak egy magyartarka színsor van. Tehát minden magyartarka gép egyforma színű és a javításukhoz ugyan azok a színek szükségesek, melyeket korábban ráfestettek.
2, Budapest Főváros Levéltárában megőrizték a Krayer papírokat, melyben megmaradt az „1943. évi M. kir. Légügyi Hivatal rendelése” összesítő, mely a HM 32.a osztályának parancsára hivatkozik. Ennek az osztálynak a felelőssége volt a légierő alakulatainak anyagigényét megrendelni/biztosítani. A Nagyváradi-M.Szabó-Winkler: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből című könyv szerint az önálló repülőgép javító üzemek és a repülő alakulatok a légierő alárendeltségbe tartoztak. Azoknál a repülőszázadoknál, ahol használtak magyartarka festésű gépeket, oda folyamatosan kellett javítófesték, ezért az 1943-ban megrendelt festékek egy kis része a századokhoz kerülhetett. 1943-ban négy javító bázis (Szombathely, Tapolca, Debrecen, Székesfehérvár) működött, és az ötödik Szolnokon felállítás alatt volt. Sajnos nincs meg nekem az összes repülőgép javító üzem 1943. évi javítási kimutatása, de a Farkas-Lajtai: Székesfehérvár repüléstörténete című könyvben megtalálható a 4. önálló repülőgép javító üzem ebben az esztendőben elvégzett javítási munkálatainak összesítése:
Sárkány nagyjavítás:
Sólyom 83 darab
Heinkel 70 12 darab
Heinkel 46 35 darab
Romeo 37 3 darab
FW 58 5 darab
Heinkel HD 22 1 darab
Fi 156 3 darab
Cr.42 12 darab
Ar 96 30 darab
Me 108 3 darab
FW 56 6 darab
Me 109 6 darab
Heinkel 45 1 darab
Bücker 131 1 darab
Sárkány kis javítás:
Sólyom 10 darab
He 70 7 darab
He 46 4 darab
FW 58 6 darab
Fi 156 3 darab
Ar 96 50 darab
Cr.32 1 darab
Me 108 2 darab
FW 56 5 darab
Me 109 3 darab
He 45 1 darab
Bü 131 2 darab
Ar 96B 5 darab
Ezen felül még sárkány szerviz munkákat is végeztek az alakulatoknál, összesen 22 repülőgépen. Ezen felül légcsavarokat gyártottak és több száz légcsavaron végeztek el javítási munkákat.
3, Szeretném kiemelni a Sólyom repülőgépek nagyjavítását, mert ennek a típusnak meg van minden festékigénye és nagyjából tudni lehet, hogy mennyi Sólyom állt ekkor még hadrendben. Kováts Lajos kimutatása szerint 1943-ig 24 darab Sólyom szenvedett 75%-nál nagyobb törést, vagy semmisült meg a legyártott 128-ból, ezért körülbelül 104 darab Sólyom maradt használható, ebből 83 nagyjavításra megfordult a 4. önálló repülőgép javító üzemnél. Ez az adat jól mutatja, hogy mekkora igénybevételnek voltak kitéve a Sólymok, mert igen rövid idő alatt a rendszerben lévő gépek nagyjából 80%-a megfordult Székesfehérváron. A MOL Krayer-WM levelezéséből kiderül, hogy egy Sólyom festék igénye a következő: (mellé írtam, hogy ezek az anyagok közül mit szállított a Krayer 1943-ban a légierőnek)
5 kg Cellaetern rep.gép átvonó, szürke G.1100 sz. 2000 kg+200 kg 1943.
20 kg Cellaetern rep.gép átvonó, világos kék G.1101 sz. 500 kg 1943.
15 kg Cellaetern rep.gép átvonó, barna G.1102 sz. 1000 kg+200 kg 1943.
15 kg Cellaetern rep.gép átvonó zöld G.1103 sz. 1000 kg+200 kg 1943.
60 kg Cellaetern rep.gép lakk hígító G.1110 sz. 5000kg 1943.
15 kg Cellaetern rep.gép könnyűfém alapozó G.1113 sz. 3200 kg 1943.
12 kg Cellaetern likacstöltő, falemezre, G.1108 sz.
40 kg Cellaetern fehér szórókitt, fára G.1107 sz.
½ kg Cellaetern nitrókéskitt, világosszürke, G.1111 sz.
½ kg Cellaetern nitrókéskitt, sötétszürke G.1112 sz.
10 kg Cellaetern alapozó, piros G.1098 sz.
25 kg Cellaetern rep.gép alumínium alapozó G.1104 sz.
25 kg Cellaetern rep.gép alapozó, szürke G.1099 sz.
3 kg Cellaetern rep.gép átvonó felségjel piros G.1114 sz.
3kg Cellaetern rep.gép átvonó felségjel fehér G.1115 sz
3 kg Cellaetern rep.gép átvonó felségjel zöld G.1116 sz.
½ kg Cellaetern rep.gép lakk oszlató G.1117 sz.
2 kg Cellaetern rep.gép ragasztólakk, piros G.1106 sz.
2 kg Cellaetern rep.gép ragasztólakk, színtelen G.1105 sz.
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, barna C.72 sz
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, sárga C.54 sz.
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, kék C.88 sz.
1 kg Cellaetern rep. gép átvonó, zöld C.93 sz.
12 kg Extra Alumen festék
Nem ismerem a Sólyom nagyjavítási technológiáját, de hogy nagyjából tisztában legyünk azzal, hogy milyen munkapontokból áll egy vegyes építésű repülőgép fa és vászon borításának nagyjavítása, megkértem Rohács Tamást, hogy nézze meg, milyen munkák vannak előírva az R-18 Kánya, valamint a Po-2 fa és vászon felületeinek nagyjavítása során. A Po-2 és a Kánya esetében a nagyjavítás során a fa felületeket le kell tisztítani, majd a javítás után csónaklakkal le kell konzerválni és végül festeni. A vászon felületeket újra kell vásznazni, ami szintén festéssel járt. Mivel hasonló technológiai színvonalat képviselt mindhárom típus, nem valószínű, hogy jelentősen más munkafázisokból állt a nagyjavításuk. Végül is a festés a lényeg, ami elő van írva. Természetesen lehet azzal jönni, hogy biztos nem festették az összes Sólymot újra (mert háború volt, meg anyaghiány), de akkor mire kellett 1943-ban a H.1051 festék lemosó szerből 15000 kiló?
Látható, hogy a Sólyom festékanyagaiból igen sok félét NEM szállított a Krayer 1943-ban. A hiányzó anyagokat vajon ki szállította? A Krayer nem, ez a dokumentummal bizonyítható! Lehet azzal jönni, hogy biztos nincs benne az egész 1943-as megrendelés állomány, de akkor miért az van a doksin, hogy 1943.évi? (A kisasszony elgépelte?) Ezen felül más évek rendelési összesítése is meg van. (A kisasszony ezeket is elgépelte?)
Elég sokat olvashattunk róla, hogy peches vagyok, mert a Sólymon alapozót találtam. (Azt most hagyjuk, hogy
- a Ju 86-on a Bernád-Punka páros is ezt a színt találta
- a HFC-ben ugyan az a szín, mint amit én adtam meg az álcázó szürke.
Ma már tudom, hogy ha egy azon szürkéről a Bernád-Punka páros és én is azt mondom, hogy álcázó szín, akkor a Bernád-Punka párosnak igaza van, nekem nem) Érdekes, hogy 1943-ban nem szállított (1942-ben sem) ilyen alapozót a Krayer! Akkor a nagyjavítások során mit festettek fel, ha a Krayeré nem volt?
Lehet azzal jönni, hogy a repülőgépgyárak adták a javításokhoz szükséges festékanyagokat és ezért nem rendelte meg a légerő. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy 1943. október 19-én pont az a HM 32.a osztály, mely a festék megrendelést intézte a légierőnek a Krayertől, úgy rendelkezett, hogy a győri repülőgépgyár, ha nem tud valamilyen festéket beszerezni a Me 109-hez, akkor a 4. önálló repülőgép javító üzemnél kölcsön formájában igényelje meg. Ekkor még biztos nem szállított a Krayer RLM kódos festéket, mert az a következő évi összesítésben szerepel. Ezen felül van egy érdekes adat arról, hogy a Herbig-Haarhaus Herboloid festékek bemutatóját 1941-ben Székesfehérvár-Sóstó (Itt települt a 4. ö.rep. jav üzem) repülőterén tartották az MWG-nek. Miért nem a repülőgépgyárban Győrben, hiszen festő üzem ott is volt?
Mire elég légierő szinten a leszállított festékanyag? Vegyük a világoskék színt, melyből mindössze 500 kilót szállított a Krayer 1943-ban. Azon lehet vitatkozni, hogy a Sólymok nagyjavításai során nem csak a magyartarka sémát használták, de kék alsó szín a magyartarka és az egy színű zöld sémák esetében a legvalószínűbb. Egy Sólyom lefestéséhez 20 kiló kék kell, ami 83 gép esetében 1660 kilógramm. Tehát a Krayer a Sólymok nagyjavításához szükséges kéket sem szállította le. (Nem is tőle rendelte meg a légierő!) Ha hozzá adjuk az előző évben szállított 500 kilogrammot, akkor is nagyon kevés! Tegyük fel, hogy az alsó szín G.1100 szürke volt. Akkor a 2200 kilóból, 1660 kiló alulra került, a maradékból kellett megoldani a felső festéseket is. MÉG EGYSZER: csak a Sólyom nagyjavítást emeltem ki, ami mellett még kisjavítás és szerviz is van, ami valószínűleg újabb festékigénnyel járt. Mindenki kiszámolhatja a barna és a zöld festékszállítást, hogy mire elég csak a Sólyom esetében. Még akkor is elvinné ez az egy típus az éves szállított mennyiség jelentős részét, ha csak a javított gépek felével számolunk. És akkor, hol vannak még a 4. önálló repülőgép javító üzemben javított más magyartarka típusok? Eddig a legendáriumban egy magyartarka sor volt, melynek a színeit a Krayer szállította! Erre 1943-ban a javításokhoz szükséges festék jelentős részét nem is ettől a gyártól rendelte meg a légierő! A hiányzó festékeket más biztosította. Az elején leírtam, más magyarországi festékgyár nem készített önálló festékrendszert (Schramm német, Győr német), akkor mi a bizonyíték arra, hogy magyar és német színek voltak egy sémán belül? Semmi! Roncson Krayer szín nincs, monitoron van. Német szín roncson van, monitorozás nincs. A Punka-Bernád szerzőpáros által is idézett doksi bizonyítja, hogy mit tudott szállítani a Krayer a légierőnek, ami igen csak kevés!
Csak a Sólyom esetében bizonyítható, hogy a nagyjavításhoz még a trikolor színt sem a Krayertől rendelték!
A székesfehérvári javító üzem elvégzett munkái mellett még dokumentummal igazolhatóan 130 repülőgép javítását végezték el Győrben. A többi repülőgépjavító üzem és repülőgépgyár javítási munkáiról nincs adat, de a székesfehérvári és a győri adat mutatja, hogy igen sok javítás volt és ezekhez szükség volt festékre is. Meg van a győri repülőgépgyár rendelési összesítője, ami egyértelműen bizonyítja, hogy erre az évre nem kapott a Krayer megrendelést Győrből. (Egy korábbi megrendelés késedelmes szállítása bizonyítható csak) Van két dokumentált üzem/gyár, ahol több száz repülőgépet javítottak, de a Krayer a festékigényeknek csak a töredékét tudta biztosítani.
Van olyan típus, melyen a fotók alapján nem magyartarka séma volt. Azokra milyen Krayer színek kerültek? Ki szállította le, ha a Krayer maga leírta, hogy 1943-ban csak a magyartarka séma színeit rendelték tőle? Ezek szerint a Krayer színpaletta is igen csekély volt, mert a többi nem magyar szín!
Átnéztem a portás könyvet is, hogy mit gyártottak LÜH megrendelésére ebben az évben: semmit.
Összegezve:
Volt olyan alapanyag, amit a Krayer egyáltalán nem szállított.
Volt olyan szín, amit a Krayer egyáltalán nem szállított.
A magyartarka séma festékigényének töredékét szállította a Krayer.
Egy korábbi hozzászólásomat kiegészíteném! Már mindenki tudja, hogy Kiroff úr végez kutatást a Krayer festékek ügyében:
Ha azért kérték fel, hogy bebizonyítsa a legendáriumban szereplő színeket, akkor nehéz dolga lesz:
1, Be kell bizonyítania, hogy a HFC színelemzése tökéletes.
2, Be kell bizonyítania, hogy Nagy Sanyi makettein látható (az idők folyamán változó, jelenleg csokisodik) színek a tutik.
Ez tényleg nehéz lesz, mert egyetlen színegyezés sincs a legendázásban, jelenleg van vagy négy változat magyartarka, hogyan lesz mind jó?
Ha azért kérték fel, hogy az elvesztett hitelességét visszaszerezze a legendázóknak, akkor még nehezebb dolga lesz:
1, Be kell bizonyítania, hogy van kisasszonydoksi
2, Be kell bizonyítania, hogy nem szelektáltak a doksik között
3, Be kell bizonyítania, hogy nem változtatták meg a doksi tartalmakat
4, Be kell bizonyítania, hogy nem plagizáltak
5, Be kell bizonyítania, hogy Próder István nem tudja, hogy mire való az anyagkiadás könyve
6, Be kell bizonyítania, hogy a gyártási számnak nincs köze a gyártáshoz
7, Be kell bizonyítania, hogy az anyagkiadás könyve egy portásfüzet
8, Be kell bizonyítania, hogy a Cellaetern ősi magyar festékcsalád, bár nincs mindennek magyar megnevezése
9, Be kell bizonyítania, hogy mind a négy ember, valós, manipulálatlan bizonyítékok alapján állította a téziseit, senki sem hasra ütéssel, vagy doksizással állított bármit is.
10, Be kell bizonyítania, hogy van Krayer gyárbirodalom
11, Be kell bizonyítania, hogy bár nincs recept 1940 vége előtt, mégis gyártották recept nélkül a G. repülőfestékeket 1938-tól
és végül: 500 kiló világoskék lefedte a légierő igényét 1943-ban.
Ha esetleg Kiroff úr kikeveri a Krayer recepteket, akkor ő honnan szerez eredeti Krayer színezőanyagot? Szerintem senki sem várja jobban Kiroff úr szakvéleményét a Krayer festékszínekről, mint én!
magoo
Sziasztok
A mai nap folyamán a FB-n hívták fel a figyelmem erre a fotógyűjteményre...Ott találtam ezt a gyönygyszemet:
de.picclick.com/II-WK-Ungarischen-Luftstreitkr%C3%A4fte-flugzeuge-original-foto-201584828610.html
A gép szárnyán látszik az eredeti lajstromjel HA-SME... A gép 41 áprilisában katasztrófát szenvedett, nem sokkal korábban kapot katonai festést a WM-ben. A fotó alapján, nem egy hiperszuper minőségűt...:)
Üdv VIktor
A mai nap folyamán a FB-n hívták fel a figyelmem erre a fotógyűjteményre...Ott találtam ezt a gyönygyszemet:
de.picclick.com/II-WK-Ungarischen-Luftstreitkr%C3%A4fte-flugzeuge-original-foto-201584828610.html
A gép szárnyán látszik az eredeti lajstromjel HA-SME... A gép 41 áprilisában katasztrófát szenvedett, nem sokkal korábban kapot katonai festést a WM-ben. A fotó alapján, nem egy hiperszuper minőségűt...:)
Üdv VIktor
Megnéztem néhány receptet és arra jutottam, hogy a G és a H sor, nem is kémiai család, hanem minőségi követelmény rendszer szerint került besorolásra.
Az feltünő, hogy a nedvesítő és lágyító anyagok ritka kivétellel nem magyarok (padlófényes dekalintól meg dobtam egy hátast :D )
Az feltünő, hogy a nedvesítő és lágyító anyagok ritka kivétellel nem magyarok (padlófényes dekalintól meg dobtam egy hátast :D )
Köszi szépen!
Igazából van emlék arról, hogy maga a felfestése milyen eljárás szerint történt, mind arról, hogy hogyan kellett kezelni. Viszont párhuzamosan fut a két technikai sor ("olajos/naftás és az alkoholos lakkgyapotos/accetátos stb.")
Kellett valami trükknek lennie az oldhatóság tekintetében is. Méghozzá ipari mennyiségű használat mellett működő trükknek.
A dolgot tovább cifrázza hogy mindezek kompatibilisek is más gyártók hasonló funkciójú termékeivel...már ha nem kópiák.
Én csak úgy tudom mindezt értelmezni, ha az olajos "zománc jellegű" termék kifejezetten javító anyag fedő és átvonó festékként.
Igazából van emlék arról, hogy maga a felfestése milyen eljárás szerint történt, mind arról, hogy hogyan kellett kezelni. Viszont párhuzamosan fut a két technikai sor ("olajos/naftás és az alkoholos lakkgyapotos/accetátos stb.")
Kellett valami trükknek lennie az oldhatóság tekintetében is. Méghozzá ipari mennyiségű használat mellett működő trükknek.
A dolgot tovább cifrázza hogy mindezek kompatibilisek is más gyártók hasonló funkciójú termékeivel...már ha nem kópiák.
Én csak úgy tudom mindezt értelmezni, ha az olajos "zománc jellegű" termék kifejezetten javító anyag fedő és átvonó festékként.
Szia Amon!
Ha írsz emailt a zuhanobombazo@gmail.com-ra, akkor küldök recepteket.
magoo
Ha írsz emailt a zuhanobombazo@gmail.com-ra, akkor küldök recepteket.
magoo
Mindenre legjobb a saját oldószere, vagy ami kellőképpen agresszív.
Nem volna rossz látni a technikai adatlapot, hogy melyik hígító miből van illetve az alapgyantákét is. De sanszos, hogy mind hasonló gyantából van, vagy plusz gyanta van hozzá adagolva.
Pl: az 1k illetve 2k vizes rendszerekre is felvihető az oldószeres festékek és fordítva. De meg kell várni a fizikai száradást! majd mehet a következő réteg.
De ezt mind a gyártónak házon belül le kell tesztelnie, hogy mi mit bír, mi a határ.
Nem volna rossz látni a technikai adatlapot, hogy melyik hígító miből van illetve az alapgyantákét is. De sanszos, hogy mind hasonló gyantából van, vagy plusz gyanta van hozzá adagolva.
Pl: az 1k illetve 2k vizes rendszerekre is felvihető az oldószeres festékek és fordítva. De meg kell várni a fizikai száradást! majd mehet a következő réteg.
De ezt mind a gyártónak házon belül le kell tesztelnie, hogy mi mit bír, mi a határ.
A szín kódot meg kell, hogy előzze egy termék kód ami alapján be lehet azonosítani, hogy hova tartozik. Nálunk is van azonos szín kódom több termékcsaládból szín.
PL: (kamu kódok!) Termék kód: PRIMER265 Színkód: S296, Termék kód: Grande eco: Színkód:S296,(maga a szín) Termék kód: Brilliant1015: Színkód: S296 (fedő/védő lakk/ szín)
PL: (kamu kódok!) Termék kód: PRIMER265 Színkód: S296, Termék kód: Grande eco: Színkód:S296,(maga a szín) Termék kód: Brilliant1015: Színkód: S296 (fedő/védő lakk/ szín)
Helló!
A válaszodra a kérdés. Nem 100%. Itt jön képbe a kémiai száradás. Ameddig nem keményedik ki teljesen a felvitt film réteg addig könnyen átfesthető, de ez függ a következő réteg oldószer összetételétől, alapgyantájától és a benne lévő plusz adalék anyagoktól. A lakk/fedőréteg a legellenállóbb. Az alapozó az plasztikusabb rugalmasabb kevésbé ellenálló, porózusabb a könnyebb tapadás érdekében...
Minden gyártó előírja, hogy melyik festéke meddig átfesthető(függetlenül, hogy 1k, 2k, croslink~1,5k)... Az alapozók azok isten igazából butított fedő/ vagy csak színt adó festék relatív alacsony kötőanyag tartalommal, de! magas test tartalommal mivel tele van tolva különböző töltő anyagokkal azért olyan szép "kréta" matt.
A válaszodra a kérdés. Nem 100%. Itt jön képbe a kémiai száradás. Ameddig nem keményedik ki teljesen a felvitt film réteg addig könnyen átfesthető, de ez függ a következő réteg oldószer összetételétől, alapgyantájától és a benne lévő plusz adalék anyagoktól. A lakk/fedőréteg a legellenállóbb. Az alapozó az plasztikusabb rugalmasabb kevésbé ellenálló, porózusabb a könnyebb tapadás érdekében...
Minden gyártó előírja, hogy melyik festéke meddig átfesthető(függetlenül, hogy 1k, 2k, croslink~1,5k)... Az alapozók azok isten igazából butított fedő/ vagy csak színt adó festék relatív alacsony kötőanyag tartalommal, de! magas test tartalommal mivel tele van tolva különböző töltő anyagokkal azért olyan szép "kréta" matt.
Kedves Amon!
A két hígító mindenben egyezik, egy napon készült mind a két recept is.
magoo
A két hígító mindenben egyezik, egy napon készült mind a két recept is.
magoo
Szia! De jó, hogy benéztél :) !
Igazából az a gondunk,amiről úgy egy éve már az András is írt, mégpedig, hogy a Krayer festékcsaládjának volt egy azonos számon futó, azonos árnyaltú szürke festéke, ami az egyik papíron klasszikus nitrocell, a másikon ásványolajos/naftás, a harmadikon tényleges cellaetern.
Hol fedőfestékként, hol grundírként, hol átvonóként szerepel pontosan ugyan az a kód :((.
Arra jutott hogy más más technikával is előállítooták az előírt árnyalatot. Illetve Kovács Béla konkrét fejlesztésként azonosítja a folyamatot ahogy változott a funkció és az összetétel.
A baj az, hogy előírás szerint mindezen anyagokat ugyan azzal az oldószerrel le kellne tudni mosni (fémtisztára az egész masinát) Milyen vegyület lehetet képes arra, hogy az eltérő technológiák egymásra kerülhessnek összeakadás nélkül és adott esetben le is lehessen egyben mosni az egészet.
Amennyiben párhozamosan használták az eltérő technikai sorokat (ez tuti) kellett lenni egy összekötő kapocsnak az alaplakkban, vagy az oldószerben. Viszont ezt nem találjuk! Mi az amivel az ásványilolajos naftás zománc jellegű cucc a klasszikus nitrocel (Krayer C ) és a lakkgyapotos.gyantás cellaetern is egyszerre kezelhető?
Igazából az a gondunk,amiről úgy egy éve már az András is írt, mégpedig, hogy a Krayer festékcsaládjának volt egy azonos számon futó, azonos árnyaltú szürke festéke, ami az egyik papíron klasszikus nitrocell, a másikon ásványolajos/naftás, a harmadikon tényleges cellaetern.
Hol fedőfestékként, hol grundírként, hol átvonóként szerepel pontosan ugyan az a kód :((.
Arra jutott hogy más más technikával is előállítooták az előírt árnyalatot. Illetve Kovács Béla konkrét fejlesztésként azonosítja a folyamatot ahogy változott a funkció és az összetétel.
A baj az, hogy előírás szerint mindezen anyagokat ugyan azzal az oldószerrel le kellne tudni mosni (fémtisztára az egész masinát) Milyen vegyület lehetet képes arra, hogy az eltérő technológiák egymásra kerülhessnek összeakadás nélkül és adott esetben le is lehessen egyben mosni az egészet.
Amennyiben párhozamosan használták az eltérő technikai sorokat (ez tuti) kellett lenni egy összekötő kapocsnak az alaplakkban, vagy az oldószerben. Viszont ezt nem találjuk! Mi az amivel az ásványilolajos naftás zománc jellegű cucc a klasszikus nitrocel (Krayer C ) és a lakkgyapotos.gyantás cellaetern is egyszerre kezelhető?
Kedves Magoo!
Én nem vagyok repülős. Festék gyártásban/fejlesztésben vagyok jártas, de ezt a mondatot nem értem: Az átjárhatóság az L.J.E=E és G sor között valóban meg volt, mert egy a hígítója a két festékcsaládnak.
Itt arra gondol, hogy összetételre?
Én nem vagyok repülős. Festék gyártásban/fejlesztésben vagyok jártas, de ezt a mondatot nem értem: Az átjárhatóság az L.J.E=E és G sor között valóban meg volt, mert egy a hígítója a két festékcsaládnak.
Itt arra gondol, hogy összetételre?
Helló!
Picit pontosíthatnál...
De előtte ketté kell választani két dolgot:
A fizikai száradás a nagy oldószertartalmú festékekre jellemző. Az ilyen mechanizmussal
száradó festékeknél két párhuzamos folyamat játszódik le. Egyrészt megtörténik az oldószer
egy részének az elpárolgása, másrészt pedig – ha a nyomathordozó porózus szerkezetű –
beivódik a nyomathordozóba, melyből később a maradék oldószermennyiség is elpárolog.
Az ilyen típusú száradás esetén a festék oldószertartalmának eltávozásával az oldott állapotú
filmképző anyag szilárd állapotúvá alakul.
A kémiai száradás a klasszikus ofszet és magasnyomó festékekre jellemző, ahol a száradás
a filmképző anyagra épített száradó olajokban bekövetkező kémiai változásokra vezethető
vissza. A száradás ebben az esetben úgy történik, hogy a festék filmképző anyagának száradó
olaj részén található telítetlen kettős kötések felhasadnak és a levegőből oxigént vesznek
fel, ami oxigénhidak formájában összekapcsolja a makrómolekula-láncokat és térhálós
szerkezet alakít ki. Ezt a száradási mechanizmust oxidációs polimerizációnak is szokták
nevezni. A száradási folyamat gyorsítható a festékhez adagolt szárító komponenssel.
Picit pontosíthatnál...
De előtte ketté kell választani két dolgot:
A fizikai száradás a nagy oldószertartalmú festékekre jellemző. Az ilyen mechanizmussal
száradó festékeknél két párhuzamos folyamat játszódik le. Egyrészt megtörténik az oldószer
egy részének az elpárolgása, másrészt pedig – ha a nyomathordozó porózus szerkezetű –
beivódik a nyomathordozóba, melyből később a maradék oldószermennyiség is elpárolog.
Az ilyen típusú száradás esetén a festék oldószertartalmának eltávozásával az oldott állapotú
filmképző anyag szilárd állapotúvá alakul.
A kémiai száradás a klasszikus ofszet és magasnyomó festékekre jellemző, ahol a száradás
a filmképző anyagra épített száradó olajokban bekövetkező kémiai változásokra vezethető
vissza. A száradás ebben az esetben úgy történik, hogy a festék filmképző anyagának száradó
olaj részén található telítetlen kettős kötések felhasadnak és a levegőből oxigént vesznek
fel, ami oxigénhidak formájában összekapcsolja a makrómolekula-láncokat és térhálós
szerkezet alakít ki. Ezt a száradási mechanizmust oxidációs polimerizációnak is szokták
nevezni. A száradási folyamat gyorsítható a festékhez adagolt szárító komponenssel.
Jogos! Köszi!
Szia Miki!
A Trinát és G párhuzam abból kiindulva, hogy mindkettő először Beckosol 15, majd Krayol 15 műgyantából készült elég logikus.
Azonban:
Ez csak a G repülőfestékek jelzőszíneire igazak, mert az álcázó színek nem Beckosolból készülnek. Az álcázószínek emiatt biztos, hogy más lágyítási folyamattal, más alapanyagból készülnek. Az álcázószínek lakgyapotjával 1944. szeptemberében végzik el a lágyítási kísérleteket, ezért sem valószínű, hogy ismerték minden tulajdonságát a Krayernél, ami a Trináttal házasítás esetén igen fontos lett volna.
Maradnak a jelző színek:
A jelző színek receptjei szerint, először szintén Beckosollal készültek, majd utána kellett megoldani a felváltását Krayollal. A jelzőszínek receptjének elkészülésekor már Krayolos Trinát volt, ezért ha lenne köze a G jelzőszíneknek a Trinát technológiához, akkor nem kezdték volna ismét a Beckosollal, hogy utána kelljen Krayollal felváltani. Ha bármilyen saját fejlesztés lenne (mondjuk Trinátból), akkor kimarad a Beckosol és a rendelkezésre álló Krayol kerül bele.
További gondom a jelzőszínek és a Trinát közös felhasználhatóságával, hogy a magyar gépek teljes jelzőszín skálájába a sárga és a fekete a Cellaetern C sorból lett kiválasztva. (Me 210 festési anyagigény, Punka György dokumentuma). Ha rendelkezésre állt a Trinát technológia, akkor miért kellett egy harmadik technológiai sort bele tenni, amikor Trináthoz hasonlóból is ki lehetett volna hozni a feketét és a sárgát. Ezek alapján egy magyar gép lefestéséhez egy technológia volt az álcázó szín készlet, egy technológia a piros, fehér, zöld, valamint egy technológia a sárga és a fekete. A Krayer reklámozta, hogy minta alapján ki tudnak minden színt keverni, ezért simán meg tudták volna oldani a sárga és a fekete színt is, de nem így történt. Magyarul, röviden: Ha lenne átjárhatóság bármilyen szinten a Trinát és a Cellaetern G között, akkor a Krayer 1940 novemberében simán megcsinálja a Trináthoz hasonló technológiával az összes jelzőszínt, azonban ez nem így történt.
Tegyük fel magyar fejlesztésű a G sor. Akkor 1938. augusztus 12-én miért rendeltünk német festéket, amikor itt volt a (képzeletbeli) Krayer sor? A Herbig festékek Beckosol alapúak, mint a Trinát, akkor, ha felcserélhető, összeházasítható, egymásra festhető a kettő, akkor legalább a jelzőszínek lehettek volna magyar gyártásúak, de nem, inkább németet rendeltek ezekből is. Vajon miért?
1939. május 3-án már szerepel a G. sor jelzőszínben a piros, fehér, zöld. A Krayol alapú Trinát csak egy évvel később készült el, ahogy a G. jelzőszínek receptje is.
Két fontos kérdés:
Melyik évről is beszélünk/írunk most? 1940, nem 1938, amikor már tarkázták a gépeket.
A Trinát eredetileg vajon kinek a fejlesztése? Jó kérdés, valaki tudja?
Az átjárhatóság az L.J.E=E és G sor között valóban meg volt, mert egy a hígítója a két festékcsaládnak. Ezzel is csak az a gond, hogy mire elkészült, már évek óta forgalmazta a Krayer az L.J.E repülőfestékeket. Kiindulva az L.J.E=E és a G. repülőfestékekből, valamint a Trinátból, igazolható, hogy a Krayer fejlesztéseinek fő célja a német alapanyagok kiváltása volt. A Krayer fejlesztőgárdája nem a színekkel volt elfoglalva, hanem a német anyagok kiváltásával a használatban lévő festékekből. Olyan anyagokat és eljárásokat kerestek, melyek itthon is rendelkezésre álltak. Ezeket meg is találták, mert 1943 novemberében már meg voltak a kísérleti gyártások. DE hol volt akkor már 1938?
magoo
A Trinát és G párhuzam abból kiindulva, hogy mindkettő először Beckosol 15, majd Krayol 15 műgyantából készült elég logikus.
Azonban:
Ez csak a G repülőfestékek jelzőszíneire igazak, mert az álcázó színek nem Beckosolból készülnek. Az álcázószínek emiatt biztos, hogy más lágyítási folyamattal, más alapanyagból készülnek. Az álcázószínek lakgyapotjával 1944. szeptemberében végzik el a lágyítási kísérleteket, ezért sem valószínű, hogy ismerték minden tulajdonságát a Krayernél, ami a Trináttal házasítás esetén igen fontos lett volna.
Maradnak a jelző színek:
A jelző színek receptjei szerint, először szintén Beckosollal készültek, majd utána kellett megoldani a felváltását Krayollal. A jelzőszínek receptjének elkészülésekor már Krayolos Trinát volt, ezért ha lenne köze a G jelzőszíneknek a Trinát technológiához, akkor nem kezdték volna ismét a Beckosollal, hogy utána kelljen Krayollal felváltani. Ha bármilyen saját fejlesztés lenne (mondjuk Trinátból), akkor kimarad a Beckosol és a rendelkezésre álló Krayol kerül bele.
További gondom a jelzőszínek és a Trinát közös felhasználhatóságával, hogy a magyar gépek teljes jelzőszín skálájába a sárga és a fekete a Cellaetern C sorból lett kiválasztva. (Me 210 festési anyagigény, Punka György dokumentuma). Ha rendelkezésre állt a Trinát technológia, akkor miért kellett egy harmadik technológiai sort bele tenni, amikor Trináthoz hasonlóból is ki lehetett volna hozni a feketét és a sárgát. Ezek alapján egy magyar gép lefestéséhez egy technológia volt az álcázó szín készlet, egy technológia a piros, fehér, zöld, valamint egy technológia a sárga és a fekete. A Krayer reklámozta, hogy minta alapján ki tudnak minden színt keverni, ezért simán meg tudták volna oldani a sárga és a fekete színt is, de nem így történt. Magyarul, röviden: Ha lenne átjárhatóság bármilyen szinten a Trinát és a Cellaetern G között, akkor a Krayer 1940 novemberében simán megcsinálja a Trináthoz hasonló technológiával az összes jelzőszínt, azonban ez nem így történt.
Tegyük fel magyar fejlesztésű a G sor. Akkor 1938. augusztus 12-én miért rendeltünk német festéket, amikor itt volt a (képzeletbeli) Krayer sor? A Herbig festékek Beckosol alapúak, mint a Trinát, akkor, ha felcserélhető, összeházasítható, egymásra festhető a kettő, akkor legalább a jelzőszínek lehettek volna magyar gyártásúak, de nem, inkább németet rendeltek ezekből is. Vajon miért?
1939. május 3-án már szerepel a G. sor jelzőszínben a piros, fehér, zöld. A Krayol alapú Trinát csak egy évvel később készült el, ahogy a G. jelzőszínek receptje is.
Két fontos kérdés:
Melyik évről is beszélünk/írunk most? 1940, nem 1938, amikor már tarkázták a gépeket.
A Trinát eredetileg vajon kinek a fejlesztése? Jó kérdés, valaki tudja?
Az átjárhatóság az L.J.E=E és G sor között valóban meg volt, mert egy a hígítója a két festékcsaládnak. Ezzel is csak az a gond, hogy mire elkészült, már évek óta forgalmazta a Krayer az L.J.E repülőfestékeket. Kiindulva az L.J.E=E és a G. repülőfestékekből, valamint a Trinátból, igazolható, hogy a Krayer fejlesztéseinek fő célja a német alapanyagok kiváltása volt. A Krayer fejlesztőgárdája nem a színekkel volt elfoglalva, hanem a német anyagok kiváltásával a használatban lévő festékekből. Olyan anyagokat és eljárásokat kerestek, melyek itthon is rendelkezésre álltak. Ezeket meg is találták, mert 1943 novemberében már meg voltak a kísérleti gyártások. DE hol volt akkor már 1938?
magoo
Mint már említettem "Egy percig se állítottam, hogy szakértő vagyok."
Egyébként még mindig megteheted hogy személyesen győzöl meg az igazadról, ha lejössz hétvégén a REBEKA-ra.
Egyébként még mindig megteheted hogy személyesen győzöl meg az igazadról, ha lejössz hétvégén a REBEKA-ra.
Figyelj Pajtás!
Röhögjél/röhögjetek jókat és hidd azt, hogy te vagy a király MKHL ügyben, lealáztál és dőlj hátra magabiztosan, mert ez neked számít.
Talán látunk majd tőled MKHL makettet is, mert ez a mérhetetlen szaktudás azért erre predesztinál, ezt ne felejtsd! ;-)
Én nyilván nem vagyok erre alkalmas, mert ugye ff fotó alapján elemzek éshát az kreténség, röhögni való.
(...de vajon miért tetszett "mindkét oldalnak" a magyar D Messerem...pedig ff fotó elemzés alapján készült...és megcáfolta a HFC kiadvány grafikáját...ááááá valamit nem jól csináltam.) :-)
Talán a tiéd majd jobb lesz, várjuk nagy szeretettel, kérlek majd mutasd be ezen az oldalon is!
Röhögjél/röhögjetek jókat és hidd azt, hogy te vagy a király MKHL ügyben, lealáztál és dőlj hátra magabiztosan, mert ez neked számít.
Talán látunk majd tőled MKHL makettet is, mert ez a mérhetetlen szaktudás azért erre predesztinál, ezt ne felejtsd! ;-)
Én nyilván nem vagyok erre alkalmas, mert ugye ff fotó alapján elemzek éshát az kreténség, röhögni való.
(...de vajon miért tetszett "mindkét oldalnak" a magyar D Messerem...pedig ff fotó elemzés alapján készült...és megcáfolta a HFC kiadvány grafikáját...ááááá valamit nem jól csináltam.) :-)
Talán a tiéd majd jobb lesz, várjuk nagy szeretettel, kérlek majd mutasd be ezen az oldalon is!
Ezek szerint mindegy hogy olyan méretű és olyan alakú futóburkolaton szürke színű terepfoltok vannak egy fotón.
Ezek mind nem számítanak hiszen ezek csak össze vissza AHS szerint festettek.
Tehát igaz a te állításod miszerint WM-21 Sólymokon nem lehetett a futóművön szürke terepfolt, hiszen te nem tudod "ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton".
Amit a ff fotókról megállapítható színekről írtál szerintem a legjobb poén amit eddig itt olvastam.
Na csak hogy megint jót nevesünk.
Hidd el van mód arra, hogy FF fotó alapján megállapíts egy színt.
Persze ahhoz ismerni kell az adott légierőben használt színeket, standardokat, festési technológiát.
Na ezért írtam hogy "Valószínűleg egy élet is kevés lenne, hogy elismerd a tévedésed,"
Ezek mind nem számítanak hiszen ezek csak össze vissza AHS szerint festettek.
Tehát igaz a te állításod miszerint WM-21 Sólymokon nem lehetett a futóművön szürke terepfolt, hiszen te nem tudod "ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton".
Amit a ff fotókról megállapítható színekről írtál szerintem a legjobb poén amit eddig itt olvastam.
Na csak hogy megint jót nevesünk.
Hidd el van mód arra, hogy FF fotó alapján megállapíts egy színt.
Persze ahhoz ismerni kell az adott légierőben használt színeket, standardokat, festési technológiát.
Na ezért írtam hogy "Valószínűleg egy élet is kevés lenne, hogy elismerd a tévedésed,"
Nem megértettem, hanem rád hagytam a téma további szakszerű boncolgatását. :-)
Azon azért ismét átsiklasz, hogy a Kör Ász mintája adott séma szerint ment, ez az ún. szegmenses minta.
A nagy foltos meg AHS szerint ment.
Na itt vetődik fel, hogy vajon a szerelő vacakolt-e a futóburkolattal?
Erről ráadásul egyetlen jó minőségű fotó sem számol be, míg egyetlen rossz minőségű van, ami alapján "lehet szürke".
(Csak halkan jegyzem meg, ezt magam is leírtam, úgyhogy megintcsak ferdítettél, amikor azt írtad nem ismerek be semmit!)
Érdekes, hogy a vita alapján - ami miatt ez az egész gittrágás megy - szintén átsiklottál.
Én a ff fotóelemzést azért okkal-móddal jónak tartottam, addig ti ezt lehúztátok, mondván marhaság amit írok.
Azonban egy közel sem jó minőségű ff fotó alapján ti "leszürkézitek" a Solyóm futóburkolatot.
Ezért írtam, hogy amennyiben a ti igazatokat állítja a ff fotó akkor jó, ha esetleg cáfol, akkor nem jó a ff fotó, meg az egész ff fotó elemzés nem jó.
...mert ez volt az egész vita elindítója!
Vicces nem? :-)
Azon azért ismét átsiklasz, hogy a Kör Ász mintája adott séma szerint ment, ez az ún. szegmenses minta.
A nagy foltos meg AHS szerint ment.
Na itt vetődik fel, hogy vajon a szerelő vacakolt-e a futóburkolattal?
Erről ráadásul egyetlen jó minőségű fotó sem számol be, míg egyetlen rossz minőségű van, ami alapján "lehet szürke".
(Csak halkan jegyzem meg, ezt magam is leírtam, úgyhogy megintcsak ferdítettél, amikor azt írtad nem ismerek be semmit!)
Érdekes, hogy a vita alapján - ami miatt ez az egész gittrágás megy - szintén átsiklottál.
Én a ff fotóelemzést azért okkal-móddal jónak tartottam, addig ti ezt lehúztátok, mondván marhaság amit írok.
Azonban egy közel sem jó minőségű ff fotó alapján ti "leszürkézitek" a Solyóm futóburkolatot.
Ezért írtam, hogy amennyiben a ti igazatokat állítja a ff fotó akkor jó, ha esetleg cáfol, akkor nem jó a ff fotó, meg az egész ff fotó elemzés nem jó.
...mert ez volt az egész vita elindítója!
Vicces nem? :-)
Nagyszerű! Engem eddig csak az zavart a WM-16-hoz tulajdonított festék árajánlat esetben, hogy az ajánlat szerint világos-, és sötétszürke átvonót ill. alapozót rendeltek, azonos mennyiségben. Míg a fotókon csak a motorburkolat tűnik sötétebb tónusúnak... Az alábbiak alapján viszon az nem is valami L.J.E...
Üdv Viktor
Üdv Viktor
Cimber már megértette, kérlek te is próbáld.
Az általad aláhúzott állítás igazolására felhozott mondattal van a probléma.
"Ezen felül nem tudom ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton."
Az általam mellékelt fotón egy hasonló méretű és alakú futóburkolatra festették fel az álcázó foltokat. Tehát van az a szerelő aki megcsinálja. Akkor pedig másik gépeken is megcsinálhatták. A méret és alak kizárt hogy akadály legyen.
Az általad aláhúzott állítás igazolására felhozott mondattal van a probléma.
"Ezen felül nem tudom ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton."
Az általam mellékelt fotón egy hasonló méretű és alakú futóburkolatra festették fel az álcázó foltokat. Tehát van az a szerelő aki megcsinálja. Akkor pedig másik gépeken is megcsinálhatták. A méret és alak kizárt hogy akadály legyen.
Had kérdezzek én is egy durvát
Ha tegyük fel a Krayer G jelzés szinetikus természetesolaj, száradó olaj és hidrogénezett párlatok vegyületeit jelzi, míg a H az valamilyen alcohol származékok és és oxigénes filmképzők meglétét, nem lehetséges, hogy az igazi poén az, hogy tényleg rájöttek hogy átjárható a két csoport? A glikoléterek mint hígító anyagok elvileg mindkettőt oldják (meg a még tudjuk, hogy mik is)
Mármost,a metoxipropanol az volna :/
Nagyon kisarkítva, ha meg tudsz szabadulni a víz alapú csapadéktól, akkor össze nem tudod keverni, de lemosni le tudod a Krayol Trinátot és a Cellaeternt is ugyan azzal a lötyivel és fel is tapadnak egymásra.
Kíváncsi volnék egy vegyész véleményére ebben nagyon...
Ha tegyük fel a Krayer G jelzés szinetikus természetesolaj, száradó olaj és hidrogénezett párlatok vegyületeit jelzi, míg a H az valamilyen alcohol származékok és és oxigénes filmképzők meglétét, nem lehetséges, hogy az igazi poén az, hogy tényleg rájöttek hogy átjárható a két csoport? A glikoléterek mint hígító anyagok elvileg mindkettőt oldják (meg a még tudjuk, hogy mik is)
Mármost,a metoxipropanol az volna :/
Nagyon kisarkítva, ha meg tudsz szabadulni a víz alapú csapadéktól, akkor össze nem tudod keverni, de lemosni le tudod a Krayol Trinátot és a Cellaeternt is ugyan azzal a lötyivel és fel is tapadnak egymásra.
Kíváncsi volnék egy vegyész véleményére ebben nagyon...
Értettük szerintem, hogy kikre gondolsz, de így helyes!
Viszont ők Tinanin cellonokat gyártottak után, megvásárolt jogok nélkül - és Repolgit néven. Az Erolgit család meg a fára és vászonra való Celesta koppintások voltak glett anyagtól a hidegenyvig, meg hígítóig minden.
Hőálló anyaguk egyedül az egyik ezüst dope volt - amit viszont nem láttam a papírokon, hogy rendelek volna.
Elvileg Schramm terméknek kellene ott lenni a burkolaton. Németnek, vagy a Magyarországon bekevert Schramm Kristóf Lakk és Festékgyár féle verziónak.
Vagy Krayer Sabin hogy a másik csapat is örüljön - de mint látható, nincs rajta a burkolaton semmi :D
Viszont ők Tinanin cellonokat gyártottak után, megvásárolt jogok nélkül - és Repolgit néven. Az Erolgit család meg a fára és vászonra való Celesta koppintások voltak glett anyagtól a hidegenyvig, meg hígítóig minden.
Hőálló anyaguk egyedül az egyik ezüst dope volt - amit viszont nem láttam a papírokon, hogy rendelek volna.
Elvileg Schramm terméknek kellene ott lenni a burkolaton. Németnek, vagy a Magyarországon bekevert Schramm Kristóf Lakk és Festékgyár féle verziónak.
Vagy Krayer Sabin hogy a másik csapat is örüljön - de mint látható, nincs rajta a burkolaton semmi :D
Javítom a hibát, Erdős Jenő.
Üdv!
Sokolka, nagyon jó meglátások.!
Amennyiben nem csal nagyot az emlékezetem Magó talált olyan dokumentumot amiben minőségi kifogással élnek Erdős László(?) által gyártott és szállított festékekkel kapcsolatban (foltokban leválik fémfelületről és nem bírja a hőterhelést a kipufogók környékén). Lehet hogy ez egy ilyen festékkel készült gép éppen?
Sherman, szerintem ha pártatlan szemlélő elolvassa az általad is idézett mondatot nem talál ellentmondást a Cr 42 fotóval kapcsolatosan.
"Ezen felül nem tudom ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton.
Egyetlen másik sólyom fotón sincs MT burkolat, csak javítási foltok.
Nos? :-)"
Legyünk korrektek, nem kell mindenáron legyalulni a másikat. Szerintem.
Sokolka, nagyon jó meglátások.!
Amennyiben nem csal nagyot az emlékezetem Magó talált olyan dokumentumot amiben minőségi kifogással élnek Erdős László(?) által gyártott és szállított festékekkel kapcsolatban (foltokban leválik fémfelületről és nem bírja a hőterhelést a kipufogók környékén). Lehet hogy ez egy ilyen festékkel készült gép éppen?
Sherman, szerintem ha pártatlan szemlélő elolvassa az általad is idézett mondatot nem talál ellentmondást a Cr 42 fotóval kapcsolatosan.
"Ezen felül nem tudom ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton.
Egyetlen másik sólyom fotón sincs MT burkolat, csak javítási foltok.
Nos? :-)"
Legyünk korrektek, nem kell mindenáron legyalulni a másikat. Szerintem.
Olvasgasd vissza ezt, vagy az Org fórumát és megláthatod hányszor ismertem el ha hibáztam, vagy revidiáltam az álláspontomat ilyen, vagy hasonló kérdésben.
(Vagy netán keresd fel Kareszt, hány esetben tudott meggyőzni bizonyos dolgokról, lásd a szürkével kapcsolatos dolgokat is, amiket ő elmagyarázott.)
De hogy meglegyen a virtuális orgazmusod hát tessék:
Tévedtem, mert valóban van kétséget kizáróan bizonyítható szürke színű futóburkolat.
Igaz, hogy Cr-42-esen és nem 21-esen, igaz, hogy Kör Ászos, igaz, hogy szegmenses festésű és igaz, hogy javított gépen, de van!
:-)))
(Vagy netán keresd fel Kareszt, hány esetben tudott meggyőzni bizonyos dolgokról, lásd a szürkével kapcsolatos dolgokat is, amiket ő elmagyarázott.)
De hogy meglegyen a virtuális orgazmusod hát tessék:
Tévedtem, mert valóban van kétséget kizáróan bizonyítható szürke színű futóburkolat.
Igaz, hogy Cr-42-esen és nem 21-esen, igaz, hogy Kör Ászos, igaz, hogy szegmenses festésű és igaz, hogy javított gépen, de van!
:-)))
Egy percig se állítottam, hogy szakértő vagyok.
Mindössze rávilágítottam, hogy amit a 606880 hsz-ban írtál az elég nagy ostobaság volt.
"Ezen felül nem tudom ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton."
A kép ezt az állítást cáfolta meg. Sajnos ezt te nem értetted, vagy nem akartad megérteni. Ezért nem kommentáltam az asztal alá söprő megjegyzésedet "ez egy össze vissza festett gép".
Valószínűleg egy élet is kevés lenne, hogy elismerd a tévedésed, ezért kezdted személyed elleni támadásnak venni az én hsz-at.
Mindössze rávilágítottam, hogy amit a 606880 hsz-ban írtál az elég nagy ostobaság volt.
"Ezen felül nem tudom ki az a szerelő aki folttérképet képez/fest egy ekkora, és ilyen alakú futóburkolaton."
A kép ezt az állítást cáfolta meg. Sajnos ezt te nem értetted, vagy nem akartad megérteni. Ezért nem kommentáltam az asztal alá söprő megjegyzésedet "ez egy össze vissza festett gép".
Valószínűleg egy élet is kevés lenne, hogy elismerd a tévedésed, ezért kezdted személyed elleni támadásnak venni az én hsz-at.
Ügyes vagy Miki!:)
Én tudom, én tudom, hogy mi a kérdés :D !
[URL=http://s598.photobucket.com/user/sokolka/media/1kep.jpg.html][IMG]http://i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/1kep.jpg[/IMG]
[URL=http://s598.photobucket.com/user/sokolka/media/kep2.jpg.html][IMG]http://i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/kep2.jpg[/IMG]
[URL=http://s598.photobucket.com/user/sokolka/media/3kep.jpg.html][IMG]http://i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/3kep.jpg[/IMG]
i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/3kep.jpg i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/1kep.jpg
i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/kep2.jpg
Mit nyertem?
[URL=http://s598.photobucket.com/user/sokolka/media/1kep.jpg.html][IMG]http://i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/1kep.jpg[/IMG]
[URL=http://s598.photobucket.com/user/sokolka/media/kep2.jpg.html][IMG]http://i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/kep2.jpg[/IMG]
[URL=http://s598.photobucket.com/user/sokolka/media/3kep.jpg.html][IMG]http://i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/3kep.jpg[/IMG]
i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/3kep.jpg i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/1kep.jpg
i598.photobucket.com/albums/tt69/sokolka/kep2.jpg
Mit nyertem?
...és még valami, ha szerinted az utólag ráfestett javító foltok/színek bizonyítanak bármit is az alapfestésről, akkor azt hiszem a repülős témakört járd körül egy kicsit jobban.
Az "össze-vissza festett" olvasatomban a javítófoltos ráfestést jelenti, reméltem megérted.
(Habár te már csak azt nézed ki írja és nem azt, hogy mit.)
Viszont nem rossz taktika kiragadni tőmondatokat aztán azokat hasonlítgatni és utána "no comment"-elni...
Azt hiszem ezt a szerzőpáros is megcsinálta anno...akkor ők voltak a semmirekellők... :-)
No comment... :-)
Az "össze-vissza festett" olvasatomban a javítófoltos ráfestést jelenti, reméltem megérted.
(Habár te már csak azt nézed ki írja és nem azt, hogy mit.)
Viszont nem rossz taktika kiragadni tőmondatokat aztán azokat hasonlítgatni és utána "no comment"-elni...
Azt hiszem ezt a szerzőpáros is megcsinálta anno...akkor ők voltak a semmirekellők... :-)
No comment... :-)
Bizonyára - mint újonnan felmerült MKHL szakértő - tudod, hogy ez egy Cr-42-es, és csak a Kör Ász századra jellemző szegmenses festés van, amelynek következményeként a futóburkolatra is felkerült a szürke festés, a minta részeként.
Ha ugyanezt felmutatod egy nagyfoltos festés esetében, akkor közelebb jutnánk a valósághoz.
Ezért nem értettem, hogy hol jön a spc. Kör Ász-os (szegmenses) festés a Solyómhoz (nagyfoltos)?
No comment...
Ha ugyanezt felmutatod egy nagyfoltos festés esetében, akkor közelebb jutnánk a valósághoz.
Ezért nem értettem, hogy hol jön a spc. Kör Ász-os (szegmenses) festés a Solyómhoz (nagyfoltos)?
No comment...
Bocs hogy belevau a nagyok dolgaiba. "ez egy össze vissza festett gép" az én olvasatomban AS szabvány (ahogy sikerült) szerint összefújkált gép.
Tudni kell a felületek nagyságát(Típusonként eltérő).
pl kapott egy fehér alapot a trikolorból. Maszkolás és megfújták pl a pirosat.
Aztán újra maszkolás megfújták a zöldet. Az adott felületet jóformán kétszer telibe fújták a fehéren felül. A másik nagy kérdés. Hogy mekkora ráhagyással számoltak vagy spóroltak.