A kötélzethez pedig egyszer ezt ajánlom:

www.uschivdr.com/products-in-detail/rigging/

vagy pedig keress rá a neten a Modelkasten metal riggingre.

Szívesen. De nem egészen értem, hogy miért kellenének jobb képek a maszkoláshoz?
A kezedben van az eredeti séma, amin látszanak a minták. Az, amit maketthez adtak nincs véletlenül méretre és alakra vágva? Mert akkor csak fel kell őket ragasztani a megfelelő sorrendben. Ha nincsenek méretre vágva, akkor a festés igazi türelemjáték lesz. Noha én még nem festettem ilyen álcát, de általában ezt úgy készítik, hogy mikor a főbb darabok már össze vannak állítva, lefestik a hajót a legvilágosabb színre. Aztán fognak egy rotringot és a rajz alapján felrajzolják a mintákat. Ehhez vonatkozási pontokat néznek, mint a tüzérek. Vegyünk egy egyszerű példát. Nézd meg a hajó jobb hátsó részét. A tatrész 5L-re van festve. Hol lép be az 5O? Ha megnézed, akkor a katapult végével egyvonalban, lent a vízvonalnál. Ez lesz az első pont. Majd nézd meg, hol hagyja el a törzset. A katapult talapzatának felénél. Az lesz a második pont. Összekötöd őket és kész. A következő szín a fekete. A fekete a katapult elülső részével egyvonalban kezdődik és a 2. és 3. 20 milis gépágyú között ér véget a vízvonalon. A következő vonal pedig a 4. gépágyútól megy le egészen a 2. kémény elejéig. Kész a fekete is. Aztán csak maszkolni kell és lehet festeni.

Ezen felül érdekelne, hogy a kötélzetet, ami gondolom, inkább antenna, miből lehetne ebben a méretarányban rendesen megcsinálni. A 4 mm-es hajamból biztosan nem. :)

Köszi.

A festékek még jól jöhetnek, bár a dobozon van Vallejo megfeleltetés, az meg beszerezhető. Viszont itt azt, amit keverni kell, elvileg meg lehet találni, tehát ha nem is veszek, a szín látható (hellyel-közzel, monitor, ugyebár).

A makett szép, csak sajnos ezek a képek is kicsik. Gyuri fotóin jobban látszik a dolog. Tavaly, amikor Chaniában láttam egy baromi nagy makettet, csak két képet lőttem róla, mert később érlelődött meg bennem a gondolat, hogy márpedig nekem egy ilyen hajó kell. Most meg nem tudok senkit, aki esetleg körbefotózná nekem, pedig azon rendesen lehetne látni, mit kell maszkolni és hogyan. Még akkor is, ha azon is vannak festési hibák.

Szia Gabusch!

Ha ez segít valamit, akkor itt láthatsz egy Tamiya festési utasítást:

www.modelwarships.com/reviews/ships/bb/bb-63/700-tam/missouri.html
Ez pedig egy kész makett:

www.shipmodels.info/mws_forum/viewtopic.php

Ha nem szeretnéd használni a Tamiya színeit, akkor ezt az oldalt ajánlom figyelmedbe:

www.sovereignhobbies.co.uk/collections/colourcoats-sea/american

Itt találsz olyan színeket, amelyek az eredeti sémán vannak.

Sajna, amit találtam, az mind elég kicsi, nehezen használható. Egy mondjuk 300 DPI-vel szkennelt cuccot ki tudok nyomtatni eredeti méretében és közel azonos minőségben. Ezeket nem.

Ez az elvileg eredeti séma:

upload.wikimedia.org/wikipedia/en/f/f8/Pattern_sheet%2C_MS-32_22D_for_Iowa_class.jpg

Ma, elfelejtettem írni, a tamiya osszeallitasi útmutató rá gondoltam, nem a tamiya makett beszerzésre :)

Tamiya-t tudnam javasolni. Most csak a telefon van nálam, azon nagyon körülményes a keresés, ezért nem tudok linket küldeni, de próbálj meg rakereseni.

Urak!

Safranek kolléga jóvoltából - akinek innét is ismételt köszönet - sikerült rátenni a mancsom egy Academy Missouri Modeller's edition készletre (csak szürke, dobozában maratás és maszkok).

Első ránézésre nagyon szép, részletes és igen finom alkatrészeket nagy számban tartalmazó készlet, de persze az építésnél majd kiderülnek az illeszkedési problémák, ha lesznek.
Az egyetlen problémám, hogy ők nem adják meg a kamuflázsos festés mintázatát (azt hiszem MS-32/22D a neve) és színeit, márpedig ha lehet (és miért ne lehetne?), én úgy építeném meg valamikor a nem túl távoli jövőben. Sajnos, amit találtam a neten, az nem mondom, hogy használhatatlan, de kihullik a szemem rajta a minősége miatt, illetve, mivel eddig nem foglalkoztam vele, némi értelmezési nehézségeim is akadnak a dologgal (az elöl- és hátulnézettel).

Kérném ezért, hogy akinek áll róla rendelkezésre valamilyen szkennelhető anyaga, pl. más gyártó makettjének festési utasítása, az küldje el az adatlapomon található e-mailcímemre, illetve, ha a Citromra nem férne fel, legyen olyan jó és dobjon rá egy mélt, van másik lehetőség is.

Érdeklődés esetén megpróbálhatok készíteni képeket, de a fóliát nem akarom egyelőre megbontani az egészen miniatűr alkatrészek miatt. Ha esetleg letörik és elveszik, nem tudom pótolni, gyantából önthetetlen, legalábbis számomra.

Szia!

1/200 méretarány és saját. Megvettem hozzá az Aoshima 1/700-as Yamashiro retake 1944 készletét, hogy segítse az építést.

Szuper! Gratulálok!
Milyen méretarány?
Ez saját?
üdv!

Sziasztok,

Lefestettem a Yamashiro pagodáját. Még rengeteg építeni való lesz rajta, hogy 44 október-végi állapotába hozzam. Messze a vége, nekem nagyon tetszik az egyes szintek alátámasztási megoldásai, a rácsszerkezetek...

Néha rámjön a hülyeség és "kitűnő" ötleteim támadnak. Az egyik ilyen visszatérő agylövésem, hogy türelemüveget kéne csinálni. A Revellnek vannak 1:1200-as hajócskái, viszonylag emberi áron és kis méretben. Ha valakinek esetleg lenne ebből a körből egy csatahajója, akkor érdekelne, hogy szerinte mekkora valószínűséggel lehetne olyan gyantaöntvényt kreálni a törzsből, amit be lehetne tuszkolni egy üveg általában 18-21 mm-es nyílásán.

Gyuri!

Erre nem gondoltam, csak az újabb munkáidat ismeretem - nem volt rossz az a kiállítás az Örs vezér téren!
Érdekes hogy a Missourit hogy feldobja a kötélzet, meg a korlát. Saját gyártmányban ez igazi mazochizmus!
30 éve én a csehszlovák repülőmaketteket fújkáltam hőálló ezüsttel. Bár akkoriban már akadt egy két nyugati. A 700-as hajómakettek eleinte nagyon nem jöttek be. '90 körül csináltam egy Tamiya Yamatót, valahogy sosem tetszett igazán, 350-esre meg nem volt pénzem. Később csináltam egy Enterprise-ot, meg egy Junyót azok már jobban tetszettek, persze akkor már szebben festettem.
Mire eljött a fotomaratásos, festékszórós korszak, jött a család, és mellette én sajnos nem nagyon tudom csinálni, csak csodálni a többiek alkotásait. Ezért örülök, ha egy kiállításon (pl. Bolyain) láthatom a műveiteket.

EDE, persze, hogy gondoltam a megépítésre, nézegettem is a shopban a Trumpy kitet, de nem vettem meg - bármikor beszerezhető. Egyébként vagy harminc éve megépítettem két hajót az osztályból: a South Dakota-t és az Alabama-t, a Hasegawa kitjeit. Az Iowa osztályból pedig valamivel később a Missourit (Fujimi). Utóbbin húzott szál korlát és kötélzet is van. Akkor még ecsettel festettem és hetekben volt mérhető egy-egy építés időigénye, nem években, mint most...

Szia Gyuri! Minden képet örömmel vennék, különösen a Becunáról készülteket!

Gyuri!

Valahogy éreztem, hogy ez lesz a válaszod. A Massachusetts nekem is rajta van a bakancslistámon pontosan az említett okok miatt.
És a modellező izmok nem viszketnek miatta? :)

Igen, ezt tudom, de talán ettől még bele lehet látni. Az U-505 sajnos elérhetetlen számomra.

Sajnos azt a IXest több daradra vágták. Az usában van az egyetlen ép példány.

Igen, nyilván nem összehasonlítható a kettő, de ha nem egészen olyan lesz a végkimenetel, mint amilyennek a kilépést szorgalmazók gondolták, lehetnek masszív tüntetések, sztrájkok, stb., ami nem feltétlenül szerencsés kísérője egy kirándulásnak.
Nem elsősorban a biztonsági, hanem a lehető kényelmetlenségi faktor miatt. 2010-ben voltunk Franciaországban (Verdun, Atlanti-fal, Normandia, Oradour, Pireneusok, Aubagne, a teljesség igénye nélkül). A három hét alatt minden nap az ment a tévében, hogy hol volt éppen tömegtüntetés, illetve volt, hogy sztrájk miatt nem jutottunk be múzeumba.

Hát azért az Egyesült Királyság nem Tunézia. A legkeményebb Brexit esetén sem tudom elképzelni, hogy komolyabban nehézséget jelentsen odautazni.

Szia Gyuri!

Szerintem minden kép érdekes lehet, de az U-995, illetve a Wilhelm Bauer azért jobban megközelíthető (jómagam is voltam rajtuk három, illetve két alkalommal, valamint a speyeri darabban is egyszer), mint az amerikai csodák.

Kiindulva abból, hogy azok meglátogatása is milyen hihetetlen élmény volt, finoman szólva is "meglehetősen" irigyellek.

Gondolkozom rajta, hogy baromi gyorsan el kellene jutni Liverpoolba, mert ott meg egy Typ IX van ugyebár, aztán nehogy már úgy járjak vele Brexit kapcsán, mint Tunéziával, hogy jól ráértünk, aztán szépen rájuk is tavaszodott.

Sebi, jövőre biztos nem megyek az USA-ba, de esetleg Athén szóbajöhet (Georgios Averoff!). Később,ki tudja. Mondjuk a Texast nagyon megnézném - az egyetlen megmaradt dreadnought - igaz elég gyatra állapotban van, lehet, már nem sokáig látogatható. Hawaii igen messze van, talán majd egyszer eljutok Wilmingtonba, a North Carolina-hoz...

Ede, erre a kérdésre nehéz válaszolni - minden hajón nagyon jó érzés végigsétálni. Legmenőbbek számomra a csatahajók. A kettő közül pedig talán a Massachusetts tetszett jobban két okból: egyrészt II. vh-s állapotban volt, másrészt több részét (kilenc szintet) lehetett bejárni. De a New Jersey szebb, elegánsabb hajó.

Sziasztok!
Kedden jöttünk haza,azóta nem sok időm volt, ezért válaszolok csak most.
Gabusch, kell egy kis idő - nagyok a képek,le kell kicsinyítenek őket valmennyire, de fogok feltenni képeket, nem csak a Lionfish-ről, de a Becuna-ról, illetve a Growler-ről is - ezekt is bejártam. Sajnos a Nautilus kimaradt, pedig a közelében mentünk el.
Tulajdonképpen tehetnék fel képeket a korábbi útjaim során látott tengeralattjárókról is: a Wilhelm Bauer-ról (XXI, Bremerhaven), az U-995-ről (VIIC, Laboe), illetve a HMS Ocelot-ról (Oberon-osztály, Chatham).
Mit gondolsz, érdemes lenne?

Jó kis túra lehetett. Jövőre Hawaii jön? Kellene pár kép az ottani múzeumokról is :)

Szia Gyuri, (és a többiek)!

Az összes emlékhely fantasztikus élmény lehetett.
Mégis melyik hajó tetszett a legjobban?

Irigylésre méltó utazás lehet.

Ha betennél pár képet a Lionfishről a Tengeralattjárók topicba, szerintem nem csak én örülnék neki.

Köszi.

Szia Imi!
A többi napon is több száz képet csináltam, csak kevesebbet küldtem el. De szerintem is ez volt a legjobb. A siklóbomba nem tudom, hogyan került oda.
Reggel 9h30-tól 16h-ig voltunk ott (nyitvatartás 9-17h), ennél többet nem kívánhattam Ágitól, aki a tengeralattjárótól eltekintve mindenhova elkísért, fel- lemászott (a csatahajón kilenc szintet megmászva) a koszos, meredek létrákon az olajszagú, félhomályos, átmelegedett helyiségekbe. Nagyon hálás vagyok neki, hogy végig így kitartott. Sok részletfotóm van, amcsi hajók kedvelőinek szívesen küldök.

Szia!
És ez mind egy helyen volt látható!
Számomra ezek voltak a legizgalmasabb képek! Mi minden volt itt...
A siklóbomba német volt, hogy került az ide? Talán valami háborús "zsákmány" lehetett? Mennyit tudtál itt lenni? Hiszen ide talán még az egy nap kevés.

Ez a nap volt a csúcspont. Csak néhány ízelítőnek a több száz képből, amit Battleship Cove-ban lőttem. Az aláírásokat is figyeljétek!

Köszönöm az értékes kiegészítést, magam nem tudtam volna ilyen szakszerű választ adni.

Sőt, még egy lehetőség: tudomásom szerint az ilyen nagy kaliberű lövegek csövét lövés után levegővel ki szokták fúvatni, tisztítani, nehogy valami szennyezés bent maradjon akadályként a következő töltésnél (pl. lőporzsák-maradvány, koromcsomók stb.)
Szóval lehetnek azok a csövek/csapok sűrített-levegő rendszer részei is.
R.

Ahoy tengerész
Vagy hidraulika-csővezetékek (toronyforgatás, lövegcsövek emelése, töltőgépek vagy hidraulikus vagy elektromos működtetésűek), vagy egy beépített tűzoltó-rendszer vezetékei és csapjai lehetnek.
Üdv R.

Nagyon klassz! Köszönöm!
Számomra érdekes az utolsó belső felvételen az a sok vízvezeték-szerű cső, meg a sok kis csap...Vajon mi lehetett a funkciója?

Nem, csak a hátsóba.

Szuper! Jó hogy meg tudtad nézni!

Az első lövegtornyokba most sem lehet bemenni?

Az Olympia-n nem lehetett bemenni a lövegtornyokba.

Az utolsó két képen a fő lövegtorony távmérője, ill. a nyitott závárzat látható három kivetőtöltettel. Sajnos a torony belsejéről jobb képet nem tudtam csinálni.

Ez nagy élmény lehetett!
A lövegtornyokba be lehetett kukkantani?

Ehhez mit szóltok?

Sok-sok érdekes kép:

"1 200 eddig soha nem látott, a Közlekedési Múzeum fotógyűjteményéből származó felvétel vált hozzáférhetővé a megújuló Múzeum és a Fortepan képarchívum együttműködésében. A kooperáció célja a korábban alig látott közlekedés- és ipartörténeti értékek tudományos igényességű bemutatása, a páratlan felvételek közkinccsé tétele.

A frissen publikált fotók az Óbudai Hajógyár és a Ganz Hajógyár hagyatékából kerültek évtizedekkel ezelőtt a Múzeumba, mostantól pedig – virtuálisan – a Fortepanra."

www.haborumuveszete.hu/elo-tortenelem/egyedulallo-fotodokumentaciot-tett-kozze-a-kozlekedesi-muzeum-es-a-fortepan

Amíg Gyuri egy repülőgép-hordozón kalandozik, szeretném megmutatni a mai nap építésének eredményét. A sok kis "baszpörc" balról jobbra: A torpedóvető csövek irányítófülkéje, vizibomba vetők (csak a festett részt ér nézni), paravánok, a gúla alakú izé a távmérő alapja lesz, és az utolsó kettő az a hátsó kormányálláson a tartalék kormány tartója. Majd még lesz maratásból rá egy kormánykerék (bár néhány maketten úgy láttam, hogy igazából reflektorállás volt ott).

Nem, de úgy könnyebb ellopni :)

Ó, köszönöm!
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy az Intruder kabinja...

Imi, kérésed parancs!
Sebi, hát igen, ha rajta vagy nem érzed, hogy fel akarna borulni...
Jövő héten csatahajó-látogatás is tervbe van véve!

Ha azt a két drótot elvágják, vagy elszakadnak, akkor nem fog felborulni? :D

Szia!
Ütős a perspektíva..! Küldjél még néhány ilyen fotót!

Sajnos, sok nem látszik belőle, továbbá hónapok óta nem is kapható.
De amúgy az Ebayről hasonló áron lehetne most kapni. De érdekelne, hogy melyik mennyire részletes.

Kezdődik...