Sziasztok!
Régóta kacérkodom a Takom T-55 AM makettel...
Szerintetek jó választás lenne? Szeretném minél kevesebb "faragással" elkészíteni... Rendelkezem egy régi CKM "kladivo" feljavítóval is.
Üdv,

Üdv Páncélos!
Idézem a legutóbbi infóm:
"Valószínüleg 7.ho. 24.hke. 1. hk.z. és 1986."

Nagyon szépn köszönöm!

Szia!

Utánaérdeklődtem neked, olyan hiteles személynél aki az adott alakulatnál töltött be magasabb beosztásokat, bár az adott időpontot követően. A hetvenes évek elején egy körcikkben elhelyezett háromszög volt a jelzés és azt követte a háromjegyű számsor. A rajz csak minta! Nem biztos, hogy 111-es kocsi létezett.

Köszönöm a képeket. Az Facebook oldalt figyelem (személyes érintettség okán is) de biztos, igazolt információt nem tudtam még szerezni az általam írt időszakról.

Már azon gondolkodom, hogy nem festek fel jelzéseket a toronyra, mert ha később lesz info, még mindig tudok majd matricázmni.

Tamás

Szia!
Ezek a képek az MN 7965 facebook oldaláról vannak, a Magyar Honvédban közölt cikk 91-es, az alakulat költözésekor készült. Ekkor a fehér háromszög volt a járműveiken, de, amint Páncélos is mondta, lehetséges, hogy ezeket a kocsikat egy másik alakulat felszámolásakor örökölték a 80-as évek végén. A másik képen a 34-esnek kétjegyű toronyszáma van, de lehetségesnek tartom, hogy azt a hetvenes években már csak kiképzési célokra használták, azért két jegyű. Egyébként az oldalukon sok hasznos dolgot találsz még, tudom ajánlani.

Szia!

Nem kell látni az egész tetejét. Ha a tetőlemez szovjet gyártmány lenne, azt az OPVT fedelet nem lehetne látni ebből a szögből, ahogy a jobb alsó képen is látszik. A cseh/lengyel OPVT fedelet nem lehet csak úgy átszerelni szovjetre, az a rész teljesen különbözik. A szovjet tetőlemezek között valóban vannak különbségek, de semmi komoly, a '65 június után bevezetett 3 nyílásos OPVT huzat felerősítésére vannak felhegesztve kicsi fülek, meg egy pár apró alkatrész máshol, de ennyi az egész, nincs olyan radikális átalakítás, mint a cseh/lengyelnél.

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy 1974-1979 között mi volt a verpeléti alakulat jelzése, illetve ott is háromjegyű szám volt az azonosító a tornyon?

Én értem a problémát, de egy takarólemezből nem látom az egész tetejét. A jobboldali alsó kép a montázsodban nem jó példa, mert az az egy szem SU gyártmány T-55 ami a múzeumé, ráadásul a hűtő zsalu főlé rakott T-54 nél alkalmazott részt pláne hagyjuk. A sima T-55 és a 65 utáni T-55A, ami hozzánk is jött a szovjetunióból több eltérést is mutat a motor és erőátviteli tér feletti részen.
Ráadásul sufni-tuningban készült helyi alakulat műszaki-javító szolgálatainál is ilyen lemez. Ami leszedhető egy kocsiról az le is jön előbb-utóbb, a pótlása meg nem feltétlen gyári, ezáltal eltérő.

Pedig igen feltűnő. Makettezési szempontból is érdekes a dolog, mert ha valaki pont ezt a 792-es számú kocsit akarja megépíteni, akkor szerintem a tetőlemezt elég komolyan át kell alakítani, persze ha a kiinduló készlet a Miniart T-55A.

Én ebből a szögből nem sokat látok. Az biztos, hogy nem csehszlovák kocsi. De természetesen minden lehetséges. Egy középjavítás során, amikor 5-6 kocsi áll bent javításon, a szétszedett részek átvizsgálása és cseréje során a visszakerülő alkatrészek és akár részegységek simán kicserélődnek, felcserélődnek.

Bocs én tévedtem! A Nagyatádi HKE voltunk együtt! Egyébként abban a Sztrelának a tornyában én ülök, a kép készítésekor. Még egyszer köszi!

Üdv Páncélos!

A 674029 hsz.-ban mellékelt 2. képet én rendkívül érdekesnek találtam. Első pillantásra szovjet gyártmányú A-nak tűnik az a kocsi, viszont a motor fölött én úgy látom, hogy a cseh/lengyel változatokra jellemző OPVT fedél van felnyitva. Az lehetséges, hogy szovjet gépet alakítottak át cseh/lengyel tetőlemezzel? Mi a véleményed?

A kép a Dunántúli Napló újságban jelent meg, 1985 02., 15.-oldal. Cikket írta és fényképezte: Roszprim Nándor.

Köszönöm a válaszod, illetve mindenkinek aki válaszolt!

Arra a kérdésre, hogy egy kocsi melyik alakulat kocsija volt anno, ahhoz tudnunk kell a kép pontos időpontját. De még akkor is nehéz a válasz. Ugyanis a példaként szolgáló kör jelzés több alakulatnál is szerepelt. A kép kb. a 80-as évek első felére tehető (ismerem a képet) így az adott időben kell megvizsgálni a jelölést. De sajnos ennél több mindent kell mérlegelni. Konkrétan, ha teszem azt 1982 környékén a teli kör Kalocsai kocsira utalna, akkor sem biztos, hogy az. A különböző átszervezések kapcsán ez mindig változott, sőt volt olyan is, hogy kocsik alakulatot cseréltek.
A rendszerváltást követően, valóban a teli kör debreceni kocsiké lett. De mindig az volt a mérvadó, hogy melyik hadosztály alárendeltségében szerepelt az adott alakulat, már mint, abban az időben, amikor még hadosztályokról beszélünk (1987-ig), de inkább hadtesteket említenék.
Amikor egy-egy alakulatot felszámoltak és a kocsik tömegesen másik alakulatnál folytatták, na ott aztán volt minden. De azt az apró tényt is szemelőt kell tartani, hogy egy helyőrségben éppen milyen alakulat diszlokált. Konkrét kalocsai példánál maradva, ott a 80-as években még a 24. HKE volt, de a 90-es években már a 35. Dobó István HK.DD.
Tudom, pontos választ vártál. Van ötletem, de nem vagyok benne 100%-ig biztos. Így pontosítsd be a kép időpontját, majd a Hadtörténeti Intézet Levéltárában az adott évre vonatkozó honvédelmi közlönyben nézd meg a valós jelölést.

Szia!
A mellékelt képen szinte biztos, hogy nem kalocsai kocsi van. A fehér négyzet a 9.Gépesített Lövészhadosztály jelzése volt, vagyis, ha 85-ös a kép, akkor bajai, pécsi, lenti-i, vagy nagyatádi kocsi van rajta. Egyébként a 7. glho. jelzése volt fehér kör, a 8. glho.-é fehér háromszög, míg a 11. hkho.-é fehér fektetett rombusz, így a hadosztály alá rendelt alakulatok, és az időpont ismeretével, már nagyjából meglehet tippelni a dolgot.

A magasabb egység, Hadosztály jelzés volt. Debrecen is és Kalocsa is egy Hadosztályhoz tartozott, innen a kavarodás.

Fehér korong. /

Kalocsának Fekér korong volt a jelzése, Fehér, teli négyzet Nagyatád.

Üdv juge75!
Biztos ez az info? Valaki azt mondta hogy Debreceniek!
Megnéztem egy régi újság fotót amely '85-ben a téli hadgyakorlaton készült, és elviekben mi a Kalocsai harckocsizókkal voltunk egy gyakorlaton, és azon a képen fehér négyzet van felfestve.

Köszönöm!

mn 8371.

Kalocsai jelzés.

Üdv mindenkinek!
Meg tudnátok mondani, hogy a képen látható harckocsik Magyarok voltak e, és ha igen melyik hadosztályhoz tartoztak?

sibnarkomat.livejournal.com/9924514.html

Pedig ugy nez ki tenyleg magyar :-)

honvedelem.hu/hatter/harckocsizonak-lenni-mindig-buszkeseg/

Tuti nem. Majd mindjárt átküldöm imélben.

Szia. Köszi de azok NVA sisakok?

Van pár 1/35 rohamsisak, meg valami t-72 fejvédős csávó , ha kell.

Na és itt van! Drága kollégám elküldte ezeket a "szigorúan bizalmas" képeket:)
Jó látni pár ismeretlen képet.

Szia! Igazából DDR-s SA-2 meg a Zil-131es lenne a fontos. Arról keresnék adatot képet. Megvettem a Trumpit és NVA-st szeretnék belölle. Sok hiányossága van "mint DDR jármű".

Egykori NDK-s oktatófilmekből van pár a youtubon.
Ha beírod, hogy "panzer T-72 der NVA", vagy változtatod a beírt típust T-55-re, vagy amire akarod, találsz még jókat. Ugyan így lengyel filmek is vannak, de ott panzer helyet czolg szót írd a típus elé.

m.youtube.com/watch
Igaz nem Magyar de legalább jo képanyag~fílm:) inkább a vége felé

A linkben lentebb vannak képek infó amiből az ember gondolja, hogy magyar volt

Ez? Nemgondolnám

Sziasztok

Az tényleg igaz lehet, hogy az új tamiya 1:48-as T-55 -höz adott matrica magyar lenne?

www.britmodeller.com/forums/index.php

Én 84/85-ben voltam Tatán híradós "tápos" és láttam T-55-öket a laktanyán belül állni itt-ott. Visszagondolva érdekes, hogy viszonylag ritkán láttunk "tankot", ahhoz képest, hogy...

Szerintem lehetett, mert első körben csak egyetlen zászlóalj átfegyverzésére volt pénzünk. Sőt, mivel abból az adagból még a tanintézeteknek is kellett adni, csonka zászlóaljra emlékszem.

A T-55-höz 14,5 mm-es betétcső volt.
A T-72-est nem tudom. 1984-ben volt még Tatán T-55?

Na várjunk már!
Most már csak 14,5mm járunk? Nekem 23mm mondott ami a Silka-ba való. Akkor most mi az igazság?

Lehet, hogy a T-72-esnél eltért a töltési folyamat az automata töltőberendezés miatt, de a T-55-ösnél csak annyiban tért el, hogy nem kézzel kellett a 14,5 mm-es lőszert betölteni, hanem egy kisebb töltőfával. Erre biztonsági okokból volt szükség.

Nem gondolom, hogy a kezdő irányzó és töltőkezelő kiképzéséhez használták csak. Valóban sokkal olcsóbb volt, valóban lehetett gyakorolni vele, valóban kisebb lőtéren is lehetett használni, s mindezt azért, mert a 14,5 mm-es ( Bodza-lőszernek is hívtuk ) lövedék röppályája 1000 méterig azonos volt a 100 mm-essel.

A betétcsövet elég volt beletekerni az ágyúcsőbe, nem kis fizikai munka volt.

Szia!
A T-72-eshez való betétcsőbe 14,5 mm-es lőszer való (ha jól emlékszem).
Nemcsak feltétlenül csak a spórolás a lényeg, hanem így pl olyan kisebb lőtéren is lehet gyakorolni, ahol gránáttal nem lehet lőni.
Mondjuk leginkább a kezdők kiképzése során van ennek értelme, az alap készségek elsajátításához. A töltési folyamat egyébként teljesen eltér.

Bizony, hogy volt ilyen. Még a 125mm-es lövegekhez is van betétcső, amibe valami kissebb lőszert (14.5 vagy 23mm) lehet betölteni, gyakorlás céljából.

Régi ágyúkhoz volt ilyen, valamelyik régebbi Kaliberben volt egy átalakított Mauser-puska, amit még az I. vh előtti német haditengerészet használt pont arra, hogy a nagy hajóágyú csövébe rakva gyakorláskor csak ez a puska süljön el.

Sziasztok. Összefutottam egy rég látott mozdonyvezető kollégával aki 84ben Tatán volt hk paracsnok és később kiképző rpk.
Mesélt olyat "raj lövészeten" takarékosság(?) okból a T-55be toldócsövet raktak és "csak" 23mm-es lövedékekkel gyakoroltak. Valóban volt ilyen? Ez akkor csak töltés célzás gyakorlat ill. a 3 tank összhangban mozogjon?
Köszi a választ!

Hogy a gyáraknak saját mérnökcsapatuk van, és ez kicsit módosítja a gyártmányt a rendelkezésre álló gyártóeszközöknek megfelelően, az amúgy sem idegen a szovjet műszaki kultúrától.

"nem volt párbeszéd a szovjet gyártók és a VSz országok között?"
De megkapták a terveket. azt azért nem árt figyelembe venni, hogy a gyártás 5-10 évvel később indult a két említett országban, ami a gyártástechnológia és egyéb tapasztalatok terén újításokat is hozott. Ott volt a cseheknek 1968, ami újabb tapasztalatokat hozott.

Érdekes téma ez. Amúgy nem volt párbeszéd a szovjet gyártók és a VSz országok között? Például a csehek és lengyelek elég rendesen átalakították a T-55-ösök "motorháztetejét", főleg az OPVT fedeleket. Nekem legalábbis úgy tűnik, hogy a cseh/lengyel megoldás sokkal jobb mint a szojvet vízhatlan ponyva, elég csak becsukni és rögzíteni a fedeleket. Miért nem vették át a szovjetek? Vagy ott van a kormányzást könnyítő szervó is. Még a kínaiak is beépítették, csak a szovjetek nem.

"miért hagyták a szovjetek, hogy a cseh és lengyel alkatrészek nem csereszabatosak"
Azért hagyták, vagy nem követelték meg a 100%-os azonosságot, mert nem voltak ráutalva a cseh és lengyel gyártósorra. Másfelől ugyanakkor megkövetelték, csak nem úgy ahogyan az a tervrajzokon szerepelt, ez utóbbi csak a saját véleményem. Ugyanis ez úgy történt, hogy elkezdődött egy technika sorozatgyártása, amit a VSZ-nek rendszeresíteni kellett. Ebből X db-ott meg kellett venni, a többit gyártották az arra felhatalmazott testvér országok. De a különböző alkatrészeket exportálták a gyárak is. Így készült pl. idehaza mindenféle alumínium alkatrész a VSZ harcjárművekbe, pl. TASZT ládák, toronyládák, pót üa. tartályok, BMP kötényezés és a Videoton gyártotta az R-123-as rádiókat, Diósgyőr a lövegcsöveket a tüzérségi eszközökhöz. Na aki a hűtőt gyártotta lehet, hogy nem rendelkezett ua. öntési és marási feltételekkel mint a gyári eredeti. De le tudott szállítani a gyárnak 1000db (mondjuk) évente.