Bár a hajó típusát nem tudom, de valamikor az "őskorban" lehetettezt kapni játékboltokban, sőt az akkori illatszerboltokban is, lengyel gyáertmány, zacskózva volt, a többi, ehhez a sorozathoz tartozó makett a PZL P-11, PZL P-23, MiG-15, Rotodyne, TS-11 Iskra és egy Sikorsky helikopter, valamint ha jól rémlik, Caravelle is volt többek között. Ezen a fotón a matrica volt számomra az árulkodó.

Szia!

Ez messze van egy makett pontosságához, de IIVh-s brit hajó stílus-jegyeit viseli szvsz.

üdv

Szuper!

mindkettőre igényt tartok, köszönöm!

Írok fészbukon!

Vitorláshajó problémám van:

Egy 1/180-as Cutty Sark maketthez (SMER) papír vitorlázatot mellékelnek. Mivel tudom a kivágott vitorlákat a műanyag keresztárbócokhoz ragasztan?

roszapal@rosza.hu

Kollégák!
Hozzájutottam egy hajómaketthez, de semmit nem tudok róla.
Felismeri valaki? neve, méretaránya, gyártója, stb.

roszapal@rosza.hu

Ha esetleg szükséged lenne egy ilyen füzetre, vagy a hajó rajzára, a fénymásolási költségért tudok küldeni.

Sziasztok!

Nálam is befutott ez a szépség!

üdv!

Sziasztok!

Furfangos fivérek c. diorámám

A hajók a Revell 1/1200 Scharnhorstjai, amiből az egyiket Gneisenauvá, a másikat Scharnhorstá építettem. Pár apróságot feljavítottam, pl. a nehéz légvédelmi ágyukat, horgony, horgonylánc, árbócok. A hajók festéséhez a Lifecolor Kriegsmarine szineket használtam világosítva. víz alufólia Tamiya sea blue és clear blue val festve, amire AK Atlantic effect került. A felcsapodó, ill. lefolyó víz vatta, amit clearral atfújtam(felcsapodó víz) v műgyantával átkentem( lefolyó víz) a vatták rögzítéséhez akril zselét használtam.

Gyuri! Nagyon szép lett a hajód!

Üdv. Herger Tomi

Meg esztergált cső is van. A két kit uszkve 10 eFt.

Sziasztok,

Az Ebay-en van már fafedélzet matrica is a Viribus-hoz.

Uraim!
Köszönöm szépen a sok dicséretet, nagyon jólesik!
Megjegyzem, nem lehet ennyire belassulni, a következő, nagyon remélem, sokkal hamarabb elkészül!
Csigusz, az alapmakett a WEM műgyanta kitje, de felhasználtam darabokat a Trumpeter és a WaveLine kitekből is. Meg persze sok-sok maratást, néhány 3D nyomtatott, illetve rengeteg saját építésű alkatrészt.

Fenekező hálóval.

Ha túl mélyre engedik a merítőt (bottom gillnet), és a fenekező line, vagy a mozgó anchor rope (a háló sarkánál) megakad egy komolyabb sziklában, akkor seggest lerántja a hajót ha nem vágják le elég gyorsan, vagy túl sok vízet nyel be, akkor már nincs esély pumpálni, ha el is tudnak szabadulni, akkor kezdődik a versenyfutás.

www.youtube.com/watch

Az Északi-tengeren elég "gyakori" baleset.

Ez nem csatahajó de létezik így el tud süllyedni egy hajó? Van csak fotoshop?

Szia, nagyon szép lett, megérte nekünk kivárni ezt pár évet :)

Szép munka Gyuri!

Szia zs180!

Ez valami piszkosul jól nézz ki!
Ezt a Trumpeter készletéből készült vagy valamelyik műgyanta gyártó terméke?

Üdv,
Csigusz

Gyuri!

Engem nem versz át! Vagy pókokat dolgoztatsz, vagy nanorobotjaid vannak!
Ezt mintha már egyszer írtam volna!)Szóval ismét egy remekmű!

Elképesztő, lenyűgöző, és kész, elfogytak a jelzőim.

Gyönyörű lett. Nagyon tetszik az összkép és az a rengeteg részlet.

Hát ez olyan lett mint az eredetinek a tűzereje, brutális és szemkápráztató! Gratulálok Sir Admiral! (Ja, és ssáááárga irigység részemről ...)
Üdv R.

Szia Gyuri!

Ez megint csodás lett! Nem untuk meg a 4 éves építést, jöhet a következő! :)
A kötélzetről pedig Sebi és a Kongoja biztosan tudna mesélni ;)

Üdv,
Batka

Már többször leírtam! A Pék Gyuri meg MONNYYYON LE! Gyuri, fantasztikus, mint a többi munkád! Nagyon várom a diorámát.

Végéhez ért a szappanopera - tovább nem untatom a közönséget a Barham építésével.
Íme az utolsó fejezet.
A kötélzet elkészítése a vártnál több idő és erőfeszítés árán valósult meg. A jelzőzászlók köteleivel kezdtem, ezekből elég sok volt a hajón. Erre a célra az Infini ultra fine white lycra névre hallgató rugalmas szálát használtam fel, melynek átmérője 0,048 mm. Ez elég vékonynak tűnt, és az volt az elképzelésem, hogy a rugalmas lycra használatával könnyen biztosítom, hogy a tripód körüli, 16 dupla kötél szép feszes legyen. Azért a felhelyezésük nem kis vesződséggel járt: elsőként a hajszálnál vékonyabb „kötelet” ráragasztottam az árbócrúdra, majd a signal deckre korábban felragasztott, maratott horgonylánc-szemek félbevágásából származó hurkon átfűzve a másik végét az első mellé ragasztottam. Gyakorlatilag lehetetlennek tűnt az egymás mellett sűrűn álló gyűrűk kicsiny nyílásán átfűzni a vékony, rugalmas, tartás nélküli szálacskákat, ezért a végüket egy emberi szőrszálhoz ragasztottam és azt, mint tűt használva végeztem el a feladatot. Lycrából készültek a főárbóc jelzőzászló-kötelei, illetve az árbócok közötti antennák is. Miután befestettem őket, már nem is tűntek annyira vékonynak, főleg az általam készített húzott szálakhoz képest, amiből az összes többi kötél készült. A fekete húzott szálak forrása nálam egyébként a Revell 1:144-es Szuhoj S-37 Berkut öntőkerete – olcsó makett, az anyaga jól használható, ajánlom mindenkinek. A kétféle anyag használatából adódóan nem arányos a különféle kötelek vastagsága, de ezzel, azt hiszem, együtt tudok élni. Egyébiránt igencsak tetszik a kötélzettel ellátott hajó.
Következtek a lobogók: a jelzőzászlók a Five Star termékei, „sebességem 17 csomó”, illetve „balra fogok fordulni” – hirdetik a kötelék többi egységének. A brit haditengerészeti lobogó (White Ensign) a Hawk Graphics készletéből való. Minden lobogót alufóliára ragaszottam, kicsit fakítottam hígított világosszürkével, majd kivágtam, hajtogattam és felragasztottam a megfelelő helyre. Végső aktusként némi matt lakkot fújtam a kényes helyekre a ragasztónyomok eltüntetése céljából. A hajót egy szebb alapra rögzítettem, de a végső helye a majdani diorámában lesz.
Több mint négy év után végre elkészült az a hajó is! Egy profi fotós barátom hamarosan lefényképezi a hajót – a képeket ide, és a modelwarships.com megfelelő helyeire is fel fogom tölteni. Köszönet mindenkinek, aki figyelemmel kísérte ezt rémesen elhúzódó építést a dicséretért és bátorító szavakért!
Némi pihenés után nekikezdek a HMS Valiant (Trumpeter) építésének – ő lesz a tervezett dioráma másik szereplője.

Igen, ilyesmit olvastam én is.

Sziasztok!

Ne haragudjatok, hogy ebbe a K-osztály torony elrendezésének a vitájába bele szállok. Ugyan csak az utóbbi időben ismerkedek a hadi hajókkal, de az Osprey: German Light Cruisers 1939–45 könyvében azt írják a K-osztályról, hogy a tipikus "üsd és fuss" taktika miatt lett a hajó tatrészébe koncentrálva a tűzerő, menekülés alatt tudjanak nagyobb erőt kifejteni. A hátsó két torony elrendezése meg egyszerűen amiatt lett így megoldva, hogy nagyobb kilövési szöge legyen a két toronynak ha még is a cirkálók üldöznének valakit. Akár csak az első világháborús hajóknál itt se vált be ez az elrendezés mert sok kárt okozhattak ilyenkor a lövegek a fedélzetben, így a következő osztálynál visszatértek a hagyományos elrendezéshez (Leipzig-osztály.

Én, a pontos adatok ismerete nélkül azért arra tippelnék, hogy figyelembe véve a valószínűsíthető lőtávolságokat és körülményeket (nagy sebesség, manőverezés, a cirkáló rossz "ágyúplatform" mivolta a várható oldalirányú billegés mértéke és periódusideje miatt, stb) sokkal nagyobb lehetett a várható szórás, mint amennyit akár az oldalsó eltolással ilyen módon nyerhettek volna, sőt, még az orr- és tatlövegek távolságánál is jelentősebb. De ismétlem, ez laikus tipp.

Természetesen nem kizárt, hogy szerették volna megtámogatni az A torony tűzerejét. A felépítmény hátsó részén látszik is, hogy bőven hagytak helyet a B és C tornyok forgatásához. Csak ez meg azért tűnik logikátlannak, mert az így leadott lövések nem hiszem, hogy túl hatékonyak lettek volna. Gondolj csak bele, hogy az akkori technikával mennyi időbe tellett volna megtalálni azt a szöget, hogy mondjuk az A és C torony lövései ne egymástól távol csapódjanak be.

Ez nekem meglehetősen irracionálisnak tűnik, de persze tévedhetek. Amit írtam, azt sok évvel ezelőtt olvastam valahol, már fingom sincs, hol, amikor először rácsodálkoztam a német könnyűcirkálók tatlövegtornyainak elhelyezésére.

Szia Csigusz!

Köszönöm az elismerést. A tied is szép lesz. A dobozbontás fenn van az adatlapom a cikkek közt, "A zászlóshajó" címen.

Dejó okfejtés:) mindíg tanul az ember! Köszönöm

Szia Tamás!

Bocs, de azokkal a tornyokkal semennyire sem tudtak előre lőni, mert azok a tatlövegek. Ez az elrendezés azt a célt szolgálta, hogy egy viszonylag nagyobb területet szórjanak be a kilőtt gránátok. A két torony kb. 2 méterre van egymástól, tehát, ha mondjuk 100 méter a löveg hatósugara, akkor az egyik "csak" 98 méterre fog lőni egy sortűznél. A gránátok pedig a 98 és 100 méter közötti részre fognak esni. Lévén, hogy ez egy könnyűcirkáló, így gyorstüzelő ágyúi vannak, amivel rövid idő alatt nagy területet tud megszórni. A németek tehát úgy gondolták, hogy ez praktikusabb, mintha mindkét torony hossztengelyben lenne. Mert akkor a gránátok vagy 98 vagy 100, vagy 102 méterre repülnének. Persze ez csak elmélet, hisz a lövedék röppályáját befolyásolja pár dolog, de ennek az elrendezésnek ez volt a lényege.

Köszönöm. Elolvastad azt a cikket tuti csak el van írva mert függőlegesen!.!.! a tengerbe süllyedt majd 200méteres hajót még a világ nem látott:(

Valóban nincs, az egyikkel így balra előre tudtak valamennyire lőni, a másikkal jobbra előre.

Igen, ezeket olvastam valahol.

Számomra az elsődleges fontossággal bíró dolog, hogy a kanadai oldalon lévő rajzok mennyiben használhatók fel az építésnél. Amennyiben a Prasky-féle tervrajzok alapján készítette őket - ahogy írta -, számomra könnyebben értelmezhető, mint a tervrajzok - amik kis méretben szintén elérhetők az oldalán - régebben meg nagyobban az Avaxon.

Leginkább dobozból szándékszom építeni, de amennyiben látok olyan dolgot, amit meg kellene oldani (pl. a kötélzet/antennák pont ilyen), azt nyilván orvosolni kéne. A torpedóháló csigái már kérdéses terület, különösen, hogy első blikkre nincs is háló a kitban (bár persze nyilván valamiből megoldható lehet). :)

repülősként beleolvastam, nekem elég meggyőzőnek tűnt a feldolgozás, igaz csak a végkövetkeztetést olvastam el, de tanulságos volt.
Részben csodálkozik a szerző a KUK tervezőkön, mert már 1908-ban megkapták a németektől a vízvonal alatti robbanások kivédésére szolgáló ismeretanyagot, de azt nem használták fel, és végül is éppen ez vezetett a Szent István pusztuláshoz. Na meg a további rossz tervezés, kivitelezés. (a próbaúton kiestek szegecsel, hirtelen irányváltáskor majdnem 20 fokban megdőlt a SZI, míg a többi testvérhajójánál ez csak mintegy 10-12 fok volt. Pont azok szekciók nem voltak kellőképpen védve, ahol az olasz torpedó becsapódott, ellenárasztással még részben tudtak korrigálni, de csak azon az áron, hogy a meghajtást biztosító szekciókat elárasztották.
Muzzy

Igen, az a füzet, amit belinkeltél.

Ha az alábbi az orosz könyv, akkor elég fáin archív fotógyűjteménye van. A baromi sok szöveget nem tudom sajnos értelmezni.

wunderwafe.ru/Magazine/MK/2001_03/index.htm

Szia András!

Mint Prasky tervrajz, igen (bár nekem nincs meg), az oroszról még nem is hallottam.
Én az alábbi kiadványra gondoltam, illetve a lejjebb jelzett weboldalra.

www.amazon.com/SMS-Viribus-Unitis-Austro-Hungarian-Battleship/dp/B01FEKXT30

Tekintve, hogy állítólag a Prasky alapján csinálta a kanadai, akár használható is lehet a makett építése során, bár ugye én referenciák hiányában max. annyit vettem észre rajta, hogy a HGM makettjén az árboc mellett sokkal több kötél van lekötve, mint ezen a rajzon.
Mindamellett, azon a weblapon elég szép anyag van, persze a minősége lehet kérdéses.
Természetesen azt sem tudom, hogy a HGM makettjét mikor követték el és milyen tervrajzok alapján, ami biztos, hogy 1989-ben én már láttam.

Bár kellett rá várni húsz évet, csak ki bírták adni, de pont ezért mondom, hogy meglehet, a Szent Istvánt a jelentős átfedés dacára sem feltétlenül fogják megcsinálni, ha ez nem fogy, mert azért csak kell majd hozzá pár újabb fröccsöntő-forma. Az eltérő maratás ebből a szempontból nem probléma.

Ezekre gondoltál, Gabi? Amikor 20 évvel ezelőtt Bécsből ezzel a zsákmánnyal tértem haza, a klubban kiröhögtek, mondván ezt a hajót soha nem adják ki makettban, miért erre költöm a pénzem. Ugye ugye, az előrelátó kis hörcsög! Amikor a Combrig kiadta a gyantás verziót, már az oroszok is csináltak róla füzetet.

Hali, szerinten ez egy általános dolog, nézd meg az első világháborús német csatacirkálókat, a lövegtornyok pl. a Von der Tann és Seydlitz esetében is csúsztatva vannak a hajó középső részén, de az angol társaiknál is van erre példa bőven...

888.hu/amerika-london-parizs/masodik-vilaghaborus-nemet-hadihajo-roncsait-talaltak-meg-norvegia-partjainal-4271467/

Ezt hogy oldották így meg tényleg nincs vonalban a két lövegtorony?

130 kép, kb. 56 mega.

Bocs, csak 1920x1305-ben menti, de lehet nagyítani egy ideig. Akár 7300x5000-ig is. Igaz, hogy akkor már persze homályos kicsit, de észrevehetők olyan részletek, amik az eredeti méretben nem feltétlenül.

A könyv szerzője az Amazon szerint Andrew Wilkie. Az oldal létrehozója és a rajzok készítője Andrew W. Wilkie. Szerintem ebből adódóan a rajzok ugyanazok. Tekintve hogy az oldal szerint a hajó megrajzolása három évet vett igénybe, kétlem, hogy nagyon sokan nekiugrottak volna.

Az oldalon a felső képre kattintva egy diashow indul, amit a bal alsó sarokban található ikonnal lehet megállítani. Így a jobb egérgombbal elég nagy méreteben (általában 2500x1700) le lehet tölteni, majd a jobb sarokban lévő nyilakkal lehet a további képeket elérni és hasonló módszerrel mentegetni. Végül tetszőleges programmal (pl. IrfanView) nézegetni a monitoron, minimum kétszer akkorában, mint a könyv.
Elég hasznos.

Köszi ezt is! Megmutatom Csabinak remélem így már rápezseg:) De hát már a makett is vagy 20ezer(?)nemhogy a könyv. De mindjárt itt a karácsony:)

Az alábbi oldalt tudnám még ajánlani (esetleg Prasky terveit, ha valahonnan meg lehet egyáltalán szerezni - elvégre ez a 3D rajz is annak alapján készült). Ha jól sejtem, a baromi drága könyv, amit többek között a HGM shopban is lehet kapni, pont ezeket a képeket tartalmazza.
A Szent Istvánról is vannak a lapon képek, de sokkal kevesebb, viszont látszanak rajta eltérések. Hogy mindegyik, vagy csak néhány, nálam sokkal hozzáértőbbet kellene megkérdezni.

viribusunitis.ca/gallery-vu3d.html

És tényleg az elöző képen csak a két felső itt pedig mind a 4 tornyon van 3-3 plussz

Köszi a választ! Megemlítem neki. Nézegettem itt a képeket 1:100/200/350es VU-isról. Hát mindenki máshogy csinálja mint a dal is mondja:) Van amelyiken 2Xannyi légvédelmi(?) ágyú van. Korlát STB sehol nem egyforma.
Kétségtelen a 100éves képek ha akkor profi fotós kezéből került ki és megóvták sok jó részletet ki lehet(et) venni.

Szerintem igen, egyelőre csak a VU elérhető.
Elég sok látható eltérés volt köztük. Ha a barátod akar egy osztrák-magyar hajót, akkor jó a VU is. Ha a magyar kell, akkor persze nem.

Én megvettem a Viribus Unitist és a festésénél, valamint a "feldrótozásnál" a Heeresgeschitlichesben látható félmakettet fogom alapul venni. Mondjuk, hogy a makett makettjét szándékszom megcsinálni. Lehet, hogy úgy nem autentikus, viszont baromi jól néz ki. A Szent István esetében ezt nem tudnám megtenni, nem tudok ilyen makettről.
Annál drágább, hogy mindkettőt megvegyem, esetleg akkor, ha a HGM makettje alapján valaki kidob egy olyan készletet, ami a félmakettbe építve a belső tereket mutatja. Akkor a VU-t feláldoznám arra, hogy úgy építsem meg, a teljes hajó meg a Szent István lenne. Erre persze 00 esélyt látok, annak dacára, hogy szerintem elálldogál ez még itt egy darabig a dobozában.
Vásárláskor további félelmem volt, hogy alkalmasint nem lesz valami zajos siker a hajó, így egy idő után sem az esetleg kiadatlan Szent István, sem a Viribus Unitis nem lesz elérhető.

A képekkel kapcsolatban én arra következtetnék, hogy a fénykép minősége határozza meg, mennyi látszik belőle. A képminőség pedig elég nagyban függ a géptől, amivel készült. Ha készítettek egy propagandafotót a szépen úszó echte magyar hajóról, azt nyilván profi fotós, az akkoriban elérhető legjobb technikával készítette, míg a süllyedést már nem feltétlenül. Sőt, el tudom képzelni, hogy a süllyedésről készült képek kivétel nélkül a filmből lettek kivágva, az meg biztos, hogy az akkori technikával sokkal rosszabb lehetett egy fényképnél. Ahogy mondjuk egy dia és a Super8 között is biztosan van minőségi különbség.

Ja akkor (még)csak a testvérhajó lett kiadva? Az mennyibe különbözik? Tényleg a Wiki képen a két hatalmas árbóc tele "100" vezeték, antenna,kötél STB de süllyedős képen a harmada nem látszik az miért van? Leszerelték?