Sziasztok!
Magyar szárnyak újságok eladók. Kérésre listát küldök ( kb 50-60 db van)
Magyar szárnyak újságok eladók. Kérésre listát küldök ( kb 50-60 db van)
Tudod, Karcsi, nem vagyok igazán repülős, de egy példányt biztosan rendelek majd. És persze lesz folytatás, ugye? Van még "feltáratlan" forrásanyag, igaz, picit másképp. ;)
Sziasztok!
A december vége már nem tartható, de szerintem januárban kész lesz. Amint elkezdik nyomtatni, indul a rendelés.
Mindenkinek köszönöm az elmúlt 10 éves figyelmet!
Mindenkinek köszönöm a támogatást és a biztatást! Mivel a könyv teljes tartalma a fórumokon meg lett vitatva, mindenki aki észrevételekkel, kritikákkal élt, segített a könyv anyagának tökéletesítésében és lektorálásában.
Soha nem készült még tökéletes és hibátlan könyv, így biztos vagyok benne, hogy az Ék és kereszt sem lesz tökéletes. Azonban annyi biztos, hogy nem sok olyan történelmi témájú könyv készült a makettezőknek, aminek a tartalmát ilyen széles körben vitatták meg a megjelenés előtt!
A legenda éltetőkön kívül mindenkitől elnézést kérek, ha esetenként nem volt olyan kifinomult a stílusom, mint a lányiskolákban tanult kisasszonyoknak.
Üdv: MK
A december vége már nem tartható, de szerintem januárban kész lesz. Amint elkezdik nyomtatni, indul a rendelés.
Mindenkinek köszönöm az elmúlt 10 éves figyelmet!
Mindenkinek köszönöm a támogatást és a biztatást! Mivel a könyv teljes tartalma a fórumokon meg lett vitatva, mindenki aki észrevételekkel, kritikákkal élt, segített a könyv anyagának tökéletesítésében és lektorálásában.
Soha nem készült még tökéletes és hibátlan könyv, így biztos vagyok benne, hogy az Ék és kereszt sem lesz tökéletes. Azonban annyi biztos, hogy nem sok olyan történelmi témájú könyv készült a makettezőknek, aminek a tartalmát ilyen széles körben vitatták meg a megjelenés előtt!
A legenda éltetőkön kívül mindenkitől elnézést kérek, ha esetenként nem volt olyan kifinomult a stílusom, mint a lányiskolákban tanult kisasszonyoknak.
Üdv: MK
Köszönjük!
Tudsz esetleg valamilyen hozzávetőleges dátumot mondani, hogy mikor várható az Ék és kereszt megjelenése?
Tudsz esetleg valamilyen hozzávetőleges dátumot mondani, hogy mikor várható az Ék és kereszt megjelenése?
|
|
1
|
|
|
2
|
Sziasztok!
Akit érdekel, annak ebben a posztomban szívesen bemutatom, hogyan végzem el a doksik elemzését. Hogy könnyen követhető legyen hogyan csinálom, egy pár napja talált doksin mutatom be.
Ránézve a doksira (álló elrendezésű doksi) megállapítható, hogy ez egy W&B jelzésű festékek és Krayer jelzésű festékek megrendelésével kapcsolatos levél. Nincs rajta fejléc, ezért első ránézésre nem lehet tudni, hogy kitől rendelte meg a festékeket az RKI. Ha ki akarjuk deríteni, akkor az első támpont, hogy meg kell nézni, hogy rendezett, vagy rendezés nélküli dobozt/mappát/iratgyűjtőt néz át a kutató.
rendezett= (két partner közötti levelezés van rendszerezve)
rendezés nélküli (bármilyen levelek lehetnek benne, olykor 50-100 céget érintve)
Ebben az esetben rendezett kutatási anyagról van szó. A Magyar Országos Levéltárban találtam ezt a doksit a Dunai Repülőgépgyár Rt. és a Repülő Kísérleti Intézet levelezésében (Z-411.6.12.), vagyis pontosan lehet tudni, hogy ki írta kinek, még akkor is, ha nincs rajta a küldő neve. Mivel a doksi szövegében nem említenek más céget/gyárat/személyt, így ez egyértelműen a Dunai és az RKI között zajló levelezés egyik doksija.
Ha 100%-os bizonyosságra törekszik a kutató, akkor igyekszik kideríteni, hogy a lap tetején szereplő „KO: H-5998/VII” melyik gyárat, céget takarja. Az első lépés a párhuzamok keresése, vagyis meg kell nézni, hogy van-e másik olyan dokumentum, ahol hasonló a lap tetején az azonosító szám. Találtam olyat, amin „KO: H-5696/III” szerepel (fekvő elrendezésű doksi), és ahogy látjátok a Z.005 jelzésű Me 210 javításával és leszállításával kapcsolatos dokumentumokról tájékoztat. Tehát ezzel is egyértelműen bizonyítható, hogy a Dunai és az RKI levelezéséről van szó, ha a lap tetején „KO: H-xxx/xxx jelzés van és ez a Dunai jelzése. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is olyan érdekes ez a doksi?
A magyarázat igen rövid: A Bernád&Punka szerzőpárosnál ez a levél átalakult Krayer megrendeléssé. Haditechnika 2015/1, 9.o: „A Krayer és Társa 1944. január hó 17-én a M. Kir. Honv. Repülő Kísérleti Intézet 2973. sz. megrendelésére válaszolva, KО: Н-5998/VII - 3592/D-3/24.-1944 számú levelében visszaigazolja a megkeresést és közli (ezután felsorolták a doksin szereplő tételeket) A megrendelés egyértelművé teszi, hogy a német kódokkal gyártott festékek mellett továbbra is szerepelnek a Krayer saját kódjeleivel ellátott festékek, azaz a Krayer saját festékgyártása a háborúnak ebben a szakaszában sem állt le.” Mivel az idézet elején minden azonosító szám stimmel, kizárt, hogy másik doksi létezne ezen kívül, mert minden azonosító CSAK ugyan annál a levélnél ugyanaz!
Ez a dokumentum BIZONYÍTHATÓAN csak arra bizonyíték, hogy a Bernád&Punka szerzőpáros gőzerővel „tévedett sajnálatosan” a Krayer legenda érdekében. Ez a levél semmit sem bizonyít a Krayerrel kapcsolatban, mert az RKI a Dunaitól rendelt festékeket, nem tudni pontosan milyen célból (próbafestés, bevizsgálás, az RKI gépeinek javításához, stb.)
Tudom, hogy visszatetsző lehet, hogy szóvá teszem a rendszer szintű bizonyítékgyártást, de a mostani eset azt is bizonyítja, hogy a korábbi „sajnálatos emberi tévedések” tömkelege ellenére sem kezeltem előítélettel a kutatási eredményeiket, mert elhittem, hogy van ilyen Krayer levél és ezt fel is használtam a könyvemben. Most az a helyzet állt elő, hogy az én könyvem is a történelmi hamisítást erősíti ebben az esetben, ami a következők miatt elfogadhatatlan:
1, Ők ezt a gyártás bizonyítékaként tették közzé, ami az érdeklődők számára azt jelenti, hogy a Krayer ezeket a festékeket gyártotta.
2, A doksiban a W&B termékek jelzései láthatóak, amiről ők azt állítják, hogy képes volt gyártani a Krayer. Ez azt jelenti az RLM festékek iránt érdeklődőknek, hogy a Krayer olyan modern gyártási kapacitással rendelkezett, ami lehetővé tette világszínvonalú repülőgép festék gyártását is.
3, Ha ez így marad a könyvben, ezt a legendát viszem tovább külföld felé.
Az angol fordítás kész és a kérdéses fejezet be van tördelve, csak a finomítások vannak/voltak hátra.
1, szöveg a könyvből ki
2, új magyar szöveg
3, új fordítás
4, tördelés javítás
„Hálás köszönet, pont kérni akartam!”
Kedves Gyuri! Kedves Dénes! A KO szerintem a Dunai kereskedelmi osztályát jelenti, a boxban pedig a kiütést. Ti vagytok az egyetlenek, akik képesek magukat is kiütni, mert folyamatosan átalakulnak a doksi tartalmak és végül kiderül. Van még?
A privát véleményemet ezekről az emberekről nem írom le, ezt rábízom a téma iránt érdeklődőkre! Sokszor megkaptam, hogy miért foglakozok velük. Nem velük foglalkozom, hanem, amit írtak! Esetleg én meg azt kérdezem, hogy ezt a történelem hamisítást szó nélkül kell hagyni?
A doksi fotók csak a fórumon használhatóak!
Üdv: MK
A három Dórán meg a wuppertal-i DHK nitrocell indult útnak! Nem értem mi a kérdés a 10. pontban.
Sziasztok!
Páncél Matyival 2014-ben, Zámbori Petivel és Völgyesi Viktorral 2021-ben összesen 134 doboz iratot néztünk át Győrben. Találtunk néhány érdekes dolgot!
1, 1936. február 16-án a Honvédelmi Minisztérium megrendelte a Ju 86 K-2 típusú bombázókat, melyek német fél álcázó festéssel érkeztek. A Lingel levelezésből tudjuk, hogy a gépeken a Herbig-Haarhaus festékgyár Herboloid BC.6954 jelzésű festéke volt RLM 61/62/63/65 árnyalatok vagy ezeknek megfelelő RAL színekben. A Herboloid festékek hazai rendszeresítése érdekben a német festékgyár a 4. Önálló Repülőjavító Üzemnél bevizsgáltatta a Herboloid festéket és megkapta a 2700/Av. minőségi tanúsítványt 1938. március 30-án. Ezzel a festéket rendszeresítették, felhasználható lett a repülőgépgyártásban és a repülőgépek álcázása során.
2, 1938. június elsején megjelenik a G-55 utasítás, benne a piszkossárga színnel. Sokáig vita volt, hogy minként lenne német szín, hiszen, hiszen 1943-ban szabványosították a RAL 7028-at. Nos 1938-ban a HTI által végzett ponyvafestési kísérletek során német I. G. Farben festékeket használtak a magyar álcázó színekhez. Azt is figyelembe kell venni a piszkossárga szín eredetének kutatásánál, hogy Kenneth H. Merrick kutatásai során talált sárgásbarna/homoksárga színt a német export gépeken. Bernád Dénes bulgár kutatótársai megtalálták, hogy a Herboloid festékek színpalettájában volt sárgásbarna szín, tehát ez a német repülőfestékekben rendelkezésre állt. A győri Herbig papír is emlegeti a bulgárokat.
3, Most már tudjuk, hogy 1938. augusztus 12-én a WM a Sólyomra azért rendelte meg a Herboloid festéket, mert néhány hónappal korábban rendszeresítették. Az is biztos, hogy azért ezt a festéket választotta a WM, mert magyar nem volt, ha lett volna, akkor lett volna az előírt festék. Lingel szeptember 5-i válaszában elküldte a Herbig-Haarhaus festékgyár árajánlatát, melyre a Weiss Manfréd Rt.-nél három anyaghoz kapcsolódóan is ráírták, hogy azokat a Krayer mennyiért szállítja a tőlük történő megrendelés esetén. Ezek a bejegyzések azt bizonyítják, hogy a Karyer is szállítani tudta a Herbig-Haarhaus festékeit.
4, 1938. október 6-án a Légierő Parancsnokság elrendelte, hogy azok a repülőgépek, melyek még nem kaptak álcázófestést, azonnal fessék át rejtő színekkel. Az első csapatnál készült álcázófestések színeivel kapcsolatban Zajtai Károly Cr.32 vásznazásából kivágott Dongó századjelvényén RAL 8028 mintához közeli festék van. A RAL 8028 szín ekkor még nem volt benne a RAL szabványban, de a vásznon talált szín hasonló a Fokker gyártású repülőgépeken használt olívabarnához (RAL 6014). A Fokker gyár által használt festékszín javítófestékét olíva zöld néven Erdős Jenő 1932 végétől szállította a WM-nek, és a Csaba hadgyakorlat idején (Lásd: I. rész 2. fejezet) megjelent a légierő vadászgépein is. Dénes bulgár kutatótársai megtalálták, hogy az olíva zöld szín szerepelt a Herbig-Haarhaus festékgyár BC.6954 jelzésű festékcsaládjában is, ami több mint fél éve már rendszeresítve volt Magyarországon is.
5, A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. 1943. január 21-én keltezett nyilatkozata alapján a „Sólyom gépek gyártásánál és a FW gépek javításánál” a „Reichhold és Társa első győri lakkgyár” anyagait használta. Ha megnézzük az eredeti fotókat, akkor látjuk, hogy a Sólymok magyartarkák, a javított FW 56/58 gépek szintén. Bizonyítható, hogy Magyarországon nem volt kizárólagos beszállító a Krayer, nem volt előírás a Krayer G. festékcsalád használata még a Sólyomra sem. Csak a szín volt egységes, melynek referenciája a Krayer szerint a Sólymokra festett a német Herbig színek. A doksi nem részletezi a többi típus (Cr.32/42, He 46) javításának festékét, de biztosra vehető, hogy az is a Győri Lakkgyár anyaga volt. Nagy Sanyiék tették közzé a He 46 szerelő visszaemlékezését a Durlinról.
6, A Bü 131 gyári utasítása szerint ezeket a repülőgépeket a Herbig-Haarhaus festékanyagaival készítették Németországban. A típus rendszeresítése után, hazánkban is a Herbig-Haarhaus anyagainak használatát írták elő a megtalált magyar festési utasítás szerint. A Repülőgépgyár Rt.-nél a Herboloid és Krayer G. anyagokat vegyesen használták egy gépen belül is, ami teljes kompatibilitást jelent, ráadásul a trikolór színei Herboloidban és Krayer G.-ben is raktáron voltak, így a színegyezés is igazolt.
7, Vadász Pisti mindig azt kérdezte a Krayer fejlesztéssel kapcsolatban, hogy jó lenne azt kideríteni, hogy megérte-e egy magyar festéket fejleszteni a légierő igényeinek biztosítására. 1941 és 1943 között felfutóban volt a hazai repülőgépgyártás és javítás. Ebben az időben csak a Me 109 típus hazai gyártásához határozta meg a német fél a felhasználandó festék típusát, a többi típus gyártásához és javításához a festékek típusáról a Honvédelmi Minisztérium döntött. 1941-ben mivel nem volt megfelelő modern repülőgépre használható festék, június 16-án a Magyar Waggon és Gépgyár Rt. javasolta a német Herboloid festékek hazai licenc gyártását. 1942. december 3-án a győri repülőgépgyár megsürgette a licenc vásárlásának kérdését, mivel a szabadalom megvásárlása esetén a következő 50 darab FW 58 gyártásához előírt festéket magyar gyár készítheti el. A Honvédelmi Minisztérium 1943. november 18-án válaszolt, melyben leírta, hogy a Herboloid festékek hazai gyártására berendezkedni nem gazdaságos, ezért a szabadalom megszerzéséhez nem járul hozzá. Licenc megvásárlás nem volt gazdaságos, akkor a fejlesztés?
8, Az MWG 1942. január 14. és 1944. május 13. közötti megrendelés összesítő adatait használtam fel a korábban készült tanulmányaimban, ebben nem szerepel beszállítóként a Krayer. Azonban a most végzett kutatás során bebizonyosodott, hogy hiányos az összesítő, mert 1943. április 8-án a Krayer festékgyár 900 kilogramm Cell. átvonólakkot leszállított Győrbe. Mivel a repülőgépgyár nem rendelt a lakkokhoz például alapozót, illetve közbülső lakkot, csak lemosó szert, ezért egyrétegű lakkról lehet szó, ami biztos, hogy nem a Krayer G. festékcsaládhoz tartozik. Sőt, a megmaradt iratok alapján az sem kizárható, hogy a C jelzésű csővezeték átvonó lakkot szállított a Krayer. A győri repülőgépgyár 1942. december 3-án írt levelében arról tájékoztatja a Honvédelmi Minisztériumot, hogy szükségesnek tartja a Herboloid festékek hazai gyártását a FW 58 gyártáshoz és „a jövőben egyre inkább fellépő javítási munkálatoknál”. Ezek alapján a javítási munkákhoz a Herboloid anyagokat használták Győrben, így biztosra vehető, hogy a Krayer festékgyár a Herboloid lakkokat szállított.
9, A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. iratiból kiderül, hogy 1940-ben kezdődtek meg az új egyrétegű lakkokkal a kísérletek Székesfehérváron a 4. Önálló Repülőgépjavító Üzemnél, „melynek eredményei igen kedvezőek”. 1940. szeptember 26-án Lingel János közvetítésével a Herbig-Haarhaus festékgyár elküldött egy összehasonlítást arról, hogy 5 négyzetméter könnyűfém felület festésének anyagigényét és költségét egy rétegű és a több rétegű technológiával. Körülbelül 40%-kal olcsóbb az egyrétegű technológia anyagigénye. Emellett jelentős különbség mutatkozott a ráfordított munkaórák számában is. A Honvédelmi Minisztérium 1940 végére tisztában volt azzal, hogy minden repülőgép esetében az egyrétegű technológiát kell alkalmazni, hiszen, ha figyelembe vettek minden tényezőt, akkor nagyjából a fele költséggel kellet számolni, ráadásul nem kellett több napig várni a száradási idők betartására. A rendelkezésre álló Krayer szállítási összesítőkből látszik, hogy nem rendelt közbülső és alapozó lakkot a légierő, ami adódhat abból, hogy ezeket a termékeket más festékgyár szállította (akkor ez nem Krayer saját festéke), esetleg egyrétegű technológiáról van szó, ami nem Krayer.
10, A Me 109D magyartarka festéséről is volt vita korábban. Találtunk arról doksit, hogy a gépeket csak összeszerelte a győri üzem. A három gép szerelése során felhasznált anyagok összértéke 776,68 pengő volt. A HFC szerint Krayer G festékkel készültek a D-k festései. Egy Sólyom lefestése a Krayer ajánlata szerint 1191,5 pengő. Ha figyelembe vesszük, hogy kisebb a Me 109D felülete, meg tegyük fel túlméretezte a Krayer egy kicsit a festékigényt, legyen a fele 595, 75 pengő. Akkor a 776,68 mire elég a három gépre?
Háromból kettőnek meg van a gyári száma is, Peti megtalálta még az útba indításról szóló táviratot is. Zsák Feri találta meg tavaly azokat a doksikat, melyben leírták, hogy V. 602, V.603 és V.604 volt a gépek lajstromjele. Ezt más doksik is megerősítik. Az is biztos, hogy csak három Me 109D került hazánkba, mert táviratoztak, hogy a három vagon elindult Győrbe bennük „drei Dora”.
Sok a 134 doboz.
Üdv: MK
Páncél Matyival 2014-ben, Zámbori Petivel és Völgyesi Viktorral 2021-ben összesen 134 doboz iratot néztünk át Győrben. Találtunk néhány érdekes dolgot!
1, 1936. február 16-án a Honvédelmi Minisztérium megrendelte a Ju 86 K-2 típusú bombázókat, melyek német fél álcázó festéssel érkeztek. A Lingel levelezésből tudjuk, hogy a gépeken a Herbig-Haarhaus festékgyár Herboloid BC.6954 jelzésű festéke volt RLM 61/62/63/65 árnyalatok vagy ezeknek megfelelő RAL színekben. A Herboloid festékek hazai rendszeresítése érdekben a német festékgyár a 4. Önálló Repülőjavító Üzemnél bevizsgáltatta a Herboloid festéket és megkapta a 2700/Av. minőségi tanúsítványt 1938. március 30-án. Ezzel a festéket rendszeresítették, felhasználható lett a repülőgépgyártásban és a repülőgépek álcázása során.
2, 1938. június elsején megjelenik a G-55 utasítás, benne a piszkossárga színnel. Sokáig vita volt, hogy minként lenne német szín, hiszen, hiszen 1943-ban szabványosították a RAL 7028-at. Nos 1938-ban a HTI által végzett ponyvafestési kísérletek során német I. G. Farben festékeket használtak a magyar álcázó színekhez. Azt is figyelembe kell venni a piszkossárga szín eredetének kutatásánál, hogy Kenneth H. Merrick kutatásai során talált sárgásbarna/homoksárga színt a német export gépeken. Bernád Dénes bulgár kutatótársai megtalálták, hogy a Herboloid festékek színpalettájában volt sárgásbarna szín, tehát ez a német repülőfestékekben rendelkezésre állt. A győri Herbig papír is emlegeti a bulgárokat.
3, Most már tudjuk, hogy 1938. augusztus 12-én a WM a Sólyomra azért rendelte meg a Herboloid festéket, mert néhány hónappal korábban rendszeresítették. Az is biztos, hogy azért ezt a festéket választotta a WM, mert magyar nem volt, ha lett volna, akkor lett volna az előírt festék. Lingel szeptember 5-i válaszában elküldte a Herbig-Haarhaus festékgyár árajánlatát, melyre a Weiss Manfréd Rt.-nél három anyaghoz kapcsolódóan is ráírták, hogy azokat a Krayer mennyiért szállítja a tőlük történő megrendelés esetén. Ezek a bejegyzések azt bizonyítják, hogy a Karyer is szállítani tudta a Herbig-Haarhaus festékeit.
4, 1938. október 6-án a Légierő Parancsnokság elrendelte, hogy azok a repülőgépek, melyek még nem kaptak álcázófestést, azonnal fessék át rejtő színekkel. Az első csapatnál készült álcázófestések színeivel kapcsolatban Zajtai Károly Cr.32 vásznazásából kivágott Dongó századjelvényén RAL 8028 mintához közeli festék van. A RAL 8028 szín ekkor még nem volt benne a RAL szabványban, de a vásznon talált szín hasonló a Fokker gyártású repülőgépeken használt olívabarnához (RAL 6014). A Fokker gyár által használt festékszín javítófestékét olíva zöld néven Erdős Jenő 1932 végétől szállította a WM-nek, és a Csaba hadgyakorlat idején (Lásd: I. rész 2. fejezet) megjelent a légierő vadászgépein is. Dénes bulgár kutatótársai megtalálták, hogy az olíva zöld szín szerepelt a Herbig-Haarhaus festékgyár BC.6954 jelzésű festékcsaládjában is, ami több mint fél éve már rendszeresítve volt Magyarországon is.
5, A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. 1943. január 21-én keltezett nyilatkozata alapján a „Sólyom gépek gyártásánál és a FW gépek javításánál” a „Reichhold és Társa első győri lakkgyár” anyagait használta. Ha megnézzük az eredeti fotókat, akkor látjuk, hogy a Sólymok magyartarkák, a javított FW 56/58 gépek szintén. Bizonyítható, hogy Magyarországon nem volt kizárólagos beszállító a Krayer, nem volt előírás a Krayer G. festékcsalád használata még a Sólyomra sem. Csak a szín volt egységes, melynek referenciája a Krayer szerint a Sólymokra festett a német Herbig színek. A doksi nem részletezi a többi típus (Cr.32/42, He 46) javításának festékét, de biztosra vehető, hogy az is a Győri Lakkgyár anyaga volt. Nagy Sanyiék tették közzé a He 46 szerelő visszaemlékezését a Durlinról.
6, A Bü 131 gyári utasítása szerint ezeket a repülőgépeket a Herbig-Haarhaus festékanyagaival készítették Németországban. A típus rendszeresítése után, hazánkban is a Herbig-Haarhaus anyagainak használatát írták elő a megtalált magyar festési utasítás szerint. A Repülőgépgyár Rt.-nél a Herboloid és Krayer G. anyagokat vegyesen használták egy gépen belül is, ami teljes kompatibilitást jelent, ráadásul a trikolór színei Herboloidban és Krayer G.-ben is raktáron voltak, így a színegyezés is igazolt.
7, Vadász Pisti mindig azt kérdezte a Krayer fejlesztéssel kapcsolatban, hogy jó lenne azt kideríteni, hogy megérte-e egy magyar festéket fejleszteni a légierő igényeinek biztosítására. 1941 és 1943 között felfutóban volt a hazai repülőgépgyártás és javítás. Ebben az időben csak a Me 109 típus hazai gyártásához határozta meg a német fél a felhasználandó festék típusát, a többi típus gyártásához és javításához a festékek típusáról a Honvédelmi Minisztérium döntött. 1941-ben mivel nem volt megfelelő modern repülőgépre használható festék, június 16-án a Magyar Waggon és Gépgyár Rt. javasolta a német Herboloid festékek hazai licenc gyártását. 1942. december 3-án a győri repülőgépgyár megsürgette a licenc vásárlásának kérdését, mivel a szabadalom megvásárlása esetén a következő 50 darab FW 58 gyártásához előírt festéket magyar gyár készítheti el. A Honvédelmi Minisztérium 1943. november 18-án válaszolt, melyben leírta, hogy a Herboloid festékek hazai gyártására berendezkedni nem gazdaságos, ezért a szabadalom megszerzéséhez nem járul hozzá. Licenc megvásárlás nem volt gazdaságos, akkor a fejlesztés?
8, Az MWG 1942. január 14. és 1944. május 13. közötti megrendelés összesítő adatait használtam fel a korábban készült tanulmányaimban, ebben nem szerepel beszállítóként a Krayer. Azonban a most végzett kutatás során bebizonyosodott, hogy hiányos az összesítő, mert 1943. április 8-án a Krayer festékgyár 900 kilogramm Cell. átvonólakkot leszállított Győrbe. Mivel a repülőgépgyár nem rendelt a lakkokhoz például alapozót, illetve közbülső lakkot, csak lemosó szert, ezért egyrétegű lakkról lehet szó, ami biztos, hogy nem a Krayer G. festékcsaládhoz tartozik. Sőt, a megmaradt iratok alapján az sem kizárható, hogy a C jelzésű csővezeték átvonó lakkot szállított a Krayer. A győri repülőgépgyár 1942. december 3-án írt levelében arról tájékoztatja a Honvédelmi Minisztériumot, hogy szükségesnek tartja a Herboloid festékek hazai gyártását a FW 58 gyártáshoz és „a jövőben egyre inkább fellépő javítási munkálatoknál”. Ezek alapján a javítási munkákhoz a Herboloid anyagokat használták Győrben, így biztosra vehető, hogy a Krayer festékgyár a Herboloid lakkokat szállított.
9, A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. iratiból kiderül, hogy 1940-ben kezdődtek meg az új egyrétegű lakkokkal a kísérletek Székesfehérváron a 4. Önálló Repülőgépjavító Üzemnél, „melynek eredményei igen kedvezőek”. 1940. szeptember 26-án Lingel János közvetítésével a Herbig-Haarhaus festékgyár elküldött egy összehasonlítást arról, hogy 5 négyzetméter könnyűfém felület festésének anyagigényét és költségét egy rétegű és a több rétegű technológiával. Körülbelül 40%-kal olcsóbb az egyrétegű technológia anyagigénye. Emellett jelentős különbség mutatkozott a ráfordított munkaórák számában is. A Honvédelmi Minisztérium 1940 végére tisztában volt azzal, hogy minden repülőgép esetében az egyrétegű technológiát kell alkalmazni, hiszen, ha figyelembe vettek minden tényezőt, akkor nagyjából a fele költséggel kellet számolni, ráadásul nem kellett több napig várni a száradási idők betartására. A rendelkezésre álló Krayer szállítási összesítőkből látszik, hogy nem rendelt közbülső és alapozó lakkot a légierő, ami adódhat abból, hogy ezeket a termékeket más festékgyár szállította (akkor ez nem Krayer saját festéke), esetleg egyrétegű technológiáról van szó, ami nem Krayer.
10, A Me 109D magyartarka festéséről is volt vita korábban. Találtunk arról doksit, hogy a gépeket csak összeszerelte a győri üzem. A három gép szerelése során felhasznált anyagok összértéke 776,68 pengő volt. A HFC szerint Krayer G festékkel készültek a D-k festései. Egy Sólyom lefestése a Krayer ajánlata szerint 1191,5 pengő. Ha figyelembe vesszük, hogy kisebb a Me 109D felülete, meg tegyük fel túlméretezte a Krayer egy kicsit a festékigényt, legyen a fele 595, 75 pengő. Akkor a 776,68 mire elég a három gépre?
Háromból kettőnek meg van a gyári száma is, Peti megtalálta még az útba indításról szóló táviratot is. Zsák Feri találta meg tavaly azokat a doksikat, melyben leírták, hogy V. 602, V.603 és V.604 volt a gépek lajstromjele. Ezt más doksik is megerősítik. Az is biztos, hogy csak három Me 109D került hazánkba, mert táviratoztak, hogy a három vagon elindult Győrbe bennük „drei Dora”.
Sok a 134 doboz.
Üdv: MK
Ezzel teljesen egyetértek. Karcsi jó előadónak tűnik, az általa összehozott anyag pedig nagyon átfogónak és komolynak, az érvelése pedig logikus és érthető, mint korábban is írtam. Amellett, hogy jeleztem, nekem mi nem tetszik, természetesen türelmes leszek. Már jelen formájukban is nagyon jók ezek az előadások.
Igazad van!
Abban segíts kérlek hogy az általad megnevezettek mióta tartanak ilyen előadásokat (esetleg hogy mennyit), szerintem egy kis türelemmel kell lenni az irányába mert le is írta hogy igyekszik megfogadni a tanácsokat és javaslatokat.
Amit például Gabusch írt, azon már úgy tudom hogy dolgozik.
Abban segíts kérlek hogy az általad megnevezettek mióta tartanak ilyen előadásokat (esetleg hogy mennyit), szerintem egy kis türelemmel kell lenni az irányába mert le is írta hogy igyekszik megfogadni a tanácsokat és javaslatokat.
Amit például Gabusch írt, azon már úgy tudom hogy dolgozik.
Ha óhajtod, küldök egy rakás linket youtube-on fellelhető tudományos előadásokról, amelyekben egyrészt semmiféle eltérő állásponttal (legyen az bármekkora baromság) kapcsolatos érzelem nem fedezhető fel az előadón, de ez nem abban nyilvánul meg, hogy egy robot olvas fel egy telefonkönyvet. (De te is rákereshetsz mondjuk Lukács Bélára, Dávid Gyulára vagy Sárneczky Krisztiánra.)
Én annyit jegyeznék meg, hogy azért sokkal jobb lenne egy olyan verzió is, amikor látható a videón, hogy mit kell nézni, nem "vegyük elő a..." jelleggel kell nézegetni. Ez nyilván jó egy élő prezentációban, de videón kevésbé szerencsés.
Már csak azért is, mert érdemes lenne fenntartani a Youtube-on, aztán azért lássuk be, ez így egy picit macerás, meg ha esetleg eltűnnek a perzifájlok, mert csak, akkor mi lesz?
A Movavi Video Editor azt hiszem ingyenes is, marha egyszerű is a kezelése, szerintem pikk-pakk lehetne vele egy ilyen verziót összedobni. Hasonlít a boldogult Movie Makerhez, csak több formátumot támogat, nem csak a WMV-t. Mondjuk botrányos méretű videókat gyárt, de ez ilyen esetben főleg a Youtube problémája lesz, ha egyszer ott van, az eredetit törölni is lehet akár.
Már csak azért is, mert érdemes lenne fenntartani a Youtube-on, aztán azért lássuk be, ez így egy picit macerás, meg ha esetleg eltűnnek a perzifájlok, mert csak, akkor mi lesz?
A Movavi Video Editor azt hiszem ingyenes is, marha egyszerű is a kezelése, szerintem pikk-pakk lehetne vele egy ilyen verziót összedobni. Hasonlít a boldogult Movie Makerhez, csak több formátumot támogat, nem csak a WMV-t. Mondjuk botrányos méretű videókat gyárt, de ez ilyen esetben főleg a Youtube problémája lesz, ha egyszer ott van, az eredetit törölni is lehet akár.
Sziasztok!
Igazatok van, és igyekszem figyelni erre!
Azonban a szó szoros értelmében ez már régen nem szakmai vita, hiszen ott a bizonyítékok összevetése, értelmezése folyik. Itt a bizonyítékokkal szemben kreált dolgok állnak. Amikor nincs bizonyíték és kreálnak, akkor a szakmaiság eltűnik és kicsit oknyomozóssá válik a meló. Kideríteni miből lett a hamis bizonyíték, miért kellett hamisítani.
Ha valakit szembesítesz a manipulálással, akkor tulajdonképpen személyeskedsz, mert rávilágítasz az erkölcsi értékrendjére is! Egyszer nem mondtam, hogy csaltak, tehát ennél jobban nem tudom finomítani.
Egy dolog biztos: Már mindenki látja, hogy a történelmi bűvész kalapban nagy trükközés van. A színelemzéses rész még sok trükköt fog tartalmazni, utána már tényleg minden a terítéken lesz! Ezzel minden személyeskedésnek érződő rész le lesz tudva.
Ősi bölcsesség: kutass etikusan és akkor maximum tévedni tudsz. Ha a kutatás nem etikus, akkor az már szándékos félre vezetés.
Üdv: MK
Igazatok van, és igyekszem figyelni erre!
Azonban a szó szoros értelmében ez már régen nem szakmai vita, hiszen ott a bizonyítékok összevetése, értelmezése folyik. Itt a bizonyítékokkal szemben kreált dolgok állnak. Amikor nincs bizonyíték és kreálnak, akkor a szakmaiság eltűnik és kicsit oknyomozóssá válik a meló. Kideríteni miből lett a hamis bizonyíték, miért kellett hamisítani.
Ha valakit szembesítesz a manipulálással, akkor tulajdonképpen személyeskedsz, mert rávilágítasz az erkölcsi értékrendjére is! Egyszer nem mondtam, hogy csaltak, tehát ennél jobban nem tudom finomítani.
Egy dolog biztos: Már mindenki látja, hogy a történelmi bűvész kalapban nagy trükközés van. A színelemzéses rész még sok trükköt fog tartalmazni, utána már tényleg minden a terítéken lesz! Ezzel minden személyeskedésnek érződő rész le lesz tudva.
Ősi bölcsesség: kutass etikusan és akkor maximum tévedni tudsz. Ha a kutatás nem etikus, akkor az már szándékos félre vezetés.
Üdv: MK
Szia Karesz!
Nem azt javaslom, hogy monoton legyen az előadás, hanem azt, hogy a személyeskedésnek tűnő megjegyzéseket kellene lejjebb venni, mert ugye itt részedről szakmai érveket hozol fel, ezek ütköznek a másik fél érveivel, nem személyek. A szakmai tényeknél jogos, ha kiemeled a lényeges momentumokat. (nem attól van valakinek igaza, mert hangosan mondja, hanem azért, amit mond.)
Üdv
Muzzy
Nem azt javaslom, hogy monoton legyen az előadás, hanem azt, hogy a személyeskedésnek tűnő megjegyzéseket kellene lejjebb venni, mert ugye itt részedről szakmai érveket hozol fel, ezek ütköznek a másik fél érveivel, nem személyek. A szakmai tényeknél jogos, ha kiemeled a lényeges momentumokat. (nem attól van valakinek igaza, mert hangosan mondja, hanem azért, amit mond.)
Üdv
Muzzy
Üdv!
Szerintem fölösleges "érzelmi motiváltságot" belelátni egy előadásba.
Emlékezzünk vissza az iskolai vagy más, 5 percnél tovább tartó előadásokra! Ami monoton, visszafogott hangon van előadva, az eltompítja a hallgatóságot, és ami a legfőbb probléma, elveszíti a hallgatóság figyelmét is az előadó!
Itt csak audió formában, ki kell hangsúlyozni az előadó szerinti fontos pontokat, hogy ezek megmaradjanak (legaláb :-D ) az előadás végéig!
Karcsinak még van mit csiszolnia ezen, de szerintem majd egyre jobb lesz.
Szerintem fölösleges "érzelmi motiváltságot" belelátni egy előadásba.
Emlékezzünk vissza az iskolai vagy más, 5 percnél tovább tartó előadásokra! Ami monoton, visszafogott hangon van előadva, az eltompítja a hallgatóságot, és ami a legfőbb probléma, elveszíti a hallgatóság figyelmét is az előadó!
Itt csak audió formában, ki kell hangsúlyozni az előadó szerinti fontos pontokat, hogy ezek megmaradjanak (legaláb :-D ) az előadás végéig!
Karcsinak még van mit csiszolnia ezen, de szerintem majd egyre jobb lesz.
Az eddigi előadások nekem igen meggyőzőek, az érvelés logikus és követhető. A hallható érzelmi motiváltság valóban nem szerencsés egy szakmai-tudományos jellegű vitában (ugyanakkor persze emberileg teljesen érthető).
Tisztelt Fórumozók!
Minden észrevételt és véleményt köszönök! Igyekszem tételesen megválaszolni a felmerült javaslatokat!
Czzoli: Az 5. dián valóban nem látszik a G.1103 az ajánlatban, de az ajánlat időpontja a lényeg, mivel azt kell összevetni a recepttel. Az egész G. családot fel lehetett volna tenni, csak akkor nem lesz olvasható a dokumentum, mert akkor kicsik lesznek a doksik. A kérdéses álcázószínek receptje egy napon készült, a hígító pedig még később.
Muzzy: Az anyagkiadási könyv minden gyártási tételt tartalmaz. (Próder István nyilatkozata) Mivel a G. repülőfestékeknek nincs gyártási bejegyzése nem gyártották. A kísérleti gyártások is benne vannak az anyagkiadás könyvében, ezért nyomon követhető a könnyűfém lakkok és műgyanták kísérletei is.
Ha igény van rá, egyrészt szánhatok a Krayer fejlesztéseire (Trinát festék, műgyanta kísérletek), de ennek semmi köze a makettezéshez. Lehet vegyipar történeti előadás is azzal a kikötéssel, hogy csak erős idegzetűeknek, mert a makettezőktől sokszor megkaptam, hogy semmi köze az álcázáshoz, ami igaz. Mindent kikutattam, azért, hogy ne legyen rés a pajzson, szóval én rendelkezésre állok, ha van rá közönség.
Hangvétel a visszajelzések alapján elég megosztó. Valakinek így jó, valakinek monoton/semleges a megfelelő és van, akinek az lenne az unalmas.
Két ember véleményét kérdeztem meg az előadás hangvételéről. A semlegesre azt mondták, hogy lefekvés előtt el lehet aludni rajta. Fontos, hogy bizonyos esetekben megemeljem a hangom, így adva nyomatékot a tényeknek, problémáknak. Amikor elmondom, nem vagyok ideges, csak azt nem tudom, hogy a manipulálásokat és ferdítéseket hogyan emeljem ki? Én ezt választottam: A hangosabb mondandót kérlek, vegyétek annak, hogy szeretném végre nyolc év után mindenkivel tudatosítani, hogy bűvész trükkökkel éltetik a legendát és ez szakmailag égbe kiállító dolog!
Ha a hangosabban és indulatosnak tűnő dolgokat vissza tudjátok idézni, akkor elértem a célom, mert most már ismeritek a bűvész trükköket!
Üdv: MK
Minden észrevételt és véleményt köszönök! Igyekszem tételesen megválaszolni a felmerült javaslatokat!
Czzoli: Az 5. dián valóban nem látszik a G.1103 az ajánlatban, de az ajánlat időpontja a lényeg, mivel azt kell összevetni a recepttel. Az egész G. családot fel lehetett volna tenni, csak akkor nem lesz olvasható a dokumentum, mert akkor kicsik lesznek a doksik. A kérdéses álcázószínek receptje egy napon készült, a hígító pedig még később.
Muzzy: Az anyagkiadási könyv minden gyártási tételt tartalmaz. (Próder István nyilatkozata) Mivel a G. repülőfestékeknek nincs gyártási bejegyzése nem gyártották. A kísérleti gyártások is benne vannak az anyagkiadás könyvében, ezért nyomon követhető a könnyűfém lakkok és műgyanták kísérletei is.
Ha igény van rá, egyrészt szánhatok a Krayer fejlesztéseire (Trinát festék, műgyanta kísérletek), de ennek semmi köze a makettezéshez. Lehet vegyipar történeti előadás is azzal a kikötéssel, hogy csak erős idegzetűeknek, mert a makettezőktől sokszor megkaptam, hogy semmi köze az álcázáshoz, ami igaz. Mindent kikutattam, azért, hogy ne legyen rés a pajzson, szóval én rendelkezésre állok, ha van rá közönség.
Hangvétel a visszajelzések alapján elég megosztó. Valakinek így jó, valakinek monoton/semleges a megfelelő és van, akinek az lenne az unalmas.
Két ember véleményét kérdeztem meg az előadás hangvételéről. A semlegesre azt mondták, hogy lefekvés előtt el lehet aludni rajta. Fontos, hogy bizonyos esetekben megemeljem a hangom, így adva nyomatékot a tényeknek, problémáknak. Amikor elmondom, nem vagyok ideges, csak azt nem tudom, hogy a manipulálásokat és ferdítéseket hogyan emeljem ki? Én ezt választottam: A hangosabb mondandót kérlek, vegyétek annak, hogy szeretném végre nyolc év után mindenkivel tudatosítani, hogy bűvész trükkökkel éltetik a legendát és ez szakmailag égbe kiállító dolog!
Ha a hangosabban és indulatosnak tűnő dolgokat vissza tudjátok idézni, akkor elértem a célom, mert most már ismeritek a bűvész trükköket!
Üdv: MK
Szia!
Én is meghallgattam, nagyon szépen köszönöm a ráfordított munkát! Muzzy hangvétellel kapcsolatos megjegyzésével egyetértek, bár el tudom fogadni, hogy az utóbbi időszak vitái után már nehéz a semleges hangvétel. További jó kutatást kívánok!
Üdv
Gábor
Én is meghallgattam, nagyon szépen köszönöm a ráfordított munkát! Muzzy hangvétellel kapcsolatos megjegyzésével egyetértek, bár el tudom fogadni, hogy az utóbbi időszak vitái után már nehéz a semleges hangvétel. További jó kutatást kívánok!
Üdv
Gábor
Üdv!
Megnéztem ezt a két videót, mert csak negyedszemmel követve az MKHL-t is mindig a színekbe futottam bele. Laikusként is, nem ismerve az előzményeket, teljesen tisztán követhető volt. Bár nem az én területem, de mérnökként teljesen egyetértek a Krayer osztályozási rendszerével. Logikus, egyértelmű.
Megnéztem ezt a két videót, mert csak negyedszemmel követve az MKHL-t is mindig a színekbe futottam bele. Laikusként is, nem ismerve az előzményeket, teljesen tisztán követhető volt. Bár nem az én területem, de mérnökként teljesen egyetértek a Krayer osztályozási rendszerével. Logikus, egyértelmű.
Szia Karesz!
Nem tudom, hogy tervezted-e bemutatni, hogy mikortól használtuk az álcázó szineket a gépeken, mert ennek időrendje is sokat segíthet a festék forgalmazás, gyártás kérdésének megértéséhez.
Pl ha 38-ban rendelték el az álcázó szineket, akkor egy 41-es recept eleve arra utal, hogy az egy korábbi színhez lett alakítva.
Láttam, a dián, hogy 38-ban is vittek fel receptet a gyártási könyvben és 41 ben, ezt esetleg pontosíthatnád, hogy a 38-as recept miért nem került gyártásra (mi alapján állítod?). Továbbá honnan van az a megállapítás, hogy 44 végéig még csak a kisérleti gyártás indult be?
És egy apró megjegyzés, időnként kicsit indulatosan beszélsz, értem én az okot, de az előadásban jobb lenne a semleges hangvétel, illetve csak a lényegi dolgok kiemelésénél kellene nyomatékosítani.
Üdv
Muzzy
Nem tudom, hogy tervezted-e bemutatni, hogy mikortól használtuk az álcázó szineket a gépeken, mert ennek időrendje is sokat segíthet a festék forgalmazás, gyártás kérdésének megértéséhez.
Pl ha 38-ban rendelték el az álcázó szineket, akkor egy 41-es recept eleve arra utal, hogy az egy korábbi színhez lett alakítva.
Láttam, a dián, hogy 38-ban is vittek fel receptet a gyártási könyvben és 41 ben, ezt esetleg pontosíthatnád, hogy a 38-as recept miért nem került gyártásra (mi alapján állítod?). Továbbá honnan van az a megállapítás, hogy 44 végéig még csak a kisérleti gyártás indult be?
És egy apró megjegyzés, időnként kicsit indulatosan beszélsz, értem én az okot, de az előadásban jobb lenne a semleges hangvétel, illetve csak a lényegi dolgok kiemelésénél kellene nyomatékosítani.
Üdv
Muzzy
Szia!
Meghallgattam, megnéztem. Világos és egyértelmű, nagyon jó anyag. Viszont az 5. ábrán szerencsésebb lenne, ha a bal oldalt feltüntetett G1108, G1107, G1111, G1112 közül valamelyiknek a receptje lenne a jobb oldalon megjelenítve, nem pedig a G1103-é. (Vagy fordítva, a lényeg, hogy egyezzenek.) Mert még valaki azt találhatja mondani, hogy "a G1103 receptje lehet, hogy 1940.11.29-én készült el, nade a G1108-é meg 1923.12.01-én. Akkor meg nincs igazad!" Remélem érthetően fogalmaztam.
Üdvözlettel, Czikora Zoltán
Meghallgattam, megnéztem. Világos és egyértelmű, nagyon jó anyag. Viszont az 5. ábrán szerencsésebb lenne, ha a bal oldalt feltüntetett G1108, G1107, G1111, G1112 közül valamelyiknek a receptje lenne a jobb oldalon megjelenítve, nem pedig a G1103-é. (Vagy fordítva, a lényeg, hogy egyezzenek.) Mert még valaki azt találhatja mondani, hogy "a G1103 receptje lehet, hogy 1940.11.29-én készült el, nade a G1108-é meg 1923.12.01-én. Akkor meg nincs igazad!" Remélem érthetően fogalmaztam.
Üdvözlettel, Czikora Zoltán
Sziasztok!
Elkészült a második rész.
https://www.youtube.com/watch?v=VvCTmtWJxFI
Üdv: MK
Elkészült a második rész.
https://www.youtube.com/watch?v=VvCTmtWJxFI
Üdv: MK
Sziasztok!
Köszönöm a véleményeket, nagyra értékelem, hogy meghallgattátok és megfogalmaztátok a kritikákat!
Igyekeztem mindent összegyűjteni és most megválaszolom felmerült javaslatokat.
1, Többen jelezték, hogy nem láthatóak a diákon lévő doksik. Bocsánat, de a nagyban kivetített ppt. a megszokott, nem kalkuláltam bele, hogy itt kisebb lesz. Mostantól minden doksiból csak a lényeges részt veszem ki és olyan nagyban kerül a diára, hogy kitöltse a teret. A lényeges mondandó piros jelölést is kapni fog.
2, Szám szerint fogom említeni a diákat, hogy jól követhető legyen. Sajna nem tudom megoldani, hogy a hang össze legyen illesztve a diákkal, nem értek hozzá.
3, A Krayer festékgyár bemutatása, miért pont a Krayer került a legendába, a Titanine, a Herbig a következő részben kerül bemutatásra. A portásozás mellé nem fért volna, és logikailag a következőbe illesztettem be, ahol a forgalmazás miatt minden résztvevőt ismertetni kell.
4, Hogyan keletkezett a legenda és miből indult ki a festési sémáknál lesz bemutatva, mivel a német export sémát gondolták magyarnak.
5, Miért fontos ez a kutatás, szintén a sémáknál lesz terítéken, mert a makettezők akarják tudni, hogy milyen színű legyen a makett.
6, Elég monoton helyenként a mondandóm. Ezek az előadások tulajdonképpen szóban lejátszott tanulmányok, ahol érzelmektől mentesen kell mindent tálalni. Az első még ennél is tanulmányszerűbb volt, ez már a kritikusaim jelzései alapján lett kicsit változatosabb verzió. Igyekszem fejlődni ezen a téren!
Köszönettel: MK
Köszönöm a véleményeket, nagyra értékelem, hogy meghallgattátok és megfogalmaztátok a kritikákat!
Igyekeztem mindent összegyűjteni és most megválaszolom felmerült javaslatokat.
1, Többen jelezték, hogy nem láthatóak a diákon lévő doksik. Bocsánat, de a nagyban kivetített ppt. a megszokott, nem kalkuláltam bele, hogy itt kisebb lesz. Mostantól minden doksiból csak a lényeges részt veszem ki és olyan nagyban kerül a diára, hogy kitöltse a teret. A lényeges mondandó piros jelölést is kapni fog.
2, Szám szerint fogom említeni a diákat, hogy jól követhető legyen. Sajna nem tudom megoldani, hogy a hang össze legyen illesztve a diákkal, nem értek hozzá.
3, A Krayer festékgyár bemutatása, miért pont a Krayer került a legendába, a Titanine, a Herbig a következő részben kerül bemutatásra. A portásozás mellé nem fért volna, és logikailag a következőbe illesztettem be, ahol a forgalmazás miatt minden résztvevőt ismertetni kell.
4, Hogyan keletkezett a legenda és miből indult ki a festési sémáknál lesz bemutatva, mivel a német export sémát gondolták magyarnak.
5, Miért fontos ez a kutatás, szintén a sémáknál lesz terítéken, mert a makettezők akarják tudni, hogy milyen színű legyen a makett.
6, Elég monoton helyenként a mondandóm. Ezek az előadások tulajdonképpen szóban lejátszott tanulmányok, ahol érzelmektől mentesen kell mindent tálalni. Az első még ennél is tanulmányszerűbb volt, ez már a kritikusaim jelzései alapján lett kicsit változatosabb verzió. Igyekszem fejlődni ezen a téren!
Köszönettel: MK
Szia!
Bár én aligha fogok magyar témájú gépet építeni, de tegnap a kocsiban hazafelé meghallgattam az előadást, így a diát ugyan nem láttam, de az előadás nagyon tetszett! Várom a következő részt! Én csak annyit javasolnék, hogy - bár korábban végigolvastam itt az infón a vitát - majd kérlek térj ki arra is, hogy a legenda hogyan született meg, melyek azok a körülmények, adatok, amelyek alapján anno ez az elmélet megszület(het)ett.
És köszönöm még egyszer a munkádat. Engem a makettezéstől függetlenül is érdekel a történelem és nagyon örülök annak, hogy nem az agyroggyant elméleteken, homályos utalásokon alapuló "népszerű történelem" szemlélet, hanem a forráslapú történetírás mellett teszed le a voksodat. Ma, amikor a net már minden marhaságot elbír, ritka az ilyen. Sok sikert a továbbiakhoz!
Üdv
Gábor
Bár én aligha fogok magyar témájú gépet építeni, de tegnap a kocsiban hazafelé meghallgattam az előadást, így a diát ugyan nem láttam, de az előadás nagyon tetszett! Várom a következő részt! Én csak annyit javasolnék, hogy - bár korábban végigolvastam itt az infón a vitát - majd kérlek térj ki arra is, hogy a legenda hogyan született meg, melyek azok a körülmények, adatok, amelyek alapján anno ez az elmélet megszület(het)ett.
És köszönöm még egyszer a munkádat. Engem a makettezéstől függetlenül is érdekel a történelem és nagyon örülök annak, hogy nem az agyroggyant elméleteken, homályos utalásokon alapuló "népszerű történelem" szemlélet, hanem a forráslapú történetírás mellett teszed le a voksodat. Ma, amikor a net már minden marhaságot elbír, ritka az ilyen. Sok sikert a továbbiakhoz!
Üdv
Gábor
Csatlakozván az előttem szólóhoz, én is javasolnám, hogy az aktuális dia, sőt, ha lehetséges, akkor a dokumentum valamely releváns részlete látszódjon nagyban a videóban.
Az én szemem sem a régi már sajnos, továbbá ebben a felállásban tökéletesen be lehetne mutatni, hogy voltaképpen mit is kellene nézni az adott dokumentumon.
Számomra, mint laikus érdeklődő, sokkal érthetőbb lenne.
Az én szemem sem a régi már sajnos, továbbá ebben a felállásban tökéletesen be lehetne mutatni, hogy voltaképpen mit is kellene nézni az adott dokumentumon.
Számomra, mint laikus érdeklődő, sokkal érthetőbb lenne.
Szia Karesz!
1. Igen, mindig azt a diát kellene vetíteni, amelyikről beszélsz éppen. Esetleg ki is lehetne emelni az írott doksiban, hogy éppen miről van szó, hogy látványosabb legyen.
Pl. 9.16, amikor a német festékgyár iratát ismerteted vagy a 10.41 festék forgalmazása
2.14.51.-től 17.51- ig Mondod is hogy nézzük a diákat, de én nem láttam jól, a hivatkozott számokat, jelzéseket. Illetve a termékismertetés se látható (nekem)
Lehet, hogy nem jó PPt-t néztem, ezért lenne jó a beszéd alá az aktuális diát berakni.
Muzzy
1. Igen, mindig azt a diát kellene vetíteni, amelyikről beszélsz éppen. Esetleg ki is lehetne emelni az írott doksiban, hogy éppen miről van szó, hogy látványosabb legyen.
Pl. 9.16, amikor a német festékgyár iratát ismerteted vagy a 10.41 festék forgalmazása
2.14.51.-től 17.51- ig Mondod is hogy nézzük a diákat, de én nem láttam jól, a hivatkozott számokat, jelzéseket. Illetve a termékismertetés se látható (nekem)
Lehet, hogy nem jó PPt-t néztem, ezért lenne jó a beszéd alá az aktuális diát berakni.
Muzzy
Sziasztok!
Köszönöm, hogy meghallgattatok!
Muzzy!
Kérlek segíts, hogy megértsem a javaslatod.
1. Arra gondolsz, hogy ne egy kép legyen a hang háttere, hanem a diák?
3. hol esik szó erről a doksiról, kérlek írd le, hogy melyik percnél említem.
Köszönöm a véleményeket!
Üdv: MK
Köszönöm, hogy meghallgattatok!
Muzzy!
Kérlek segíts, hogy megértsem a javaslatod.
1. Arra gondolsz, hogy ne egy kép legyen a hang háttere, hanem a diák?
3. hol esik szó erről a doksiról, kérlek írd le, hogy melyik percnél említem.
Köszönöm a véleményeket!
Üdv: MK
Szia Karesz!
Meghallgattam, megnéztem.
3 javaslatom van
1. Az előadás szövegébe illeszd be a prezentáció aktuális képeit, mert úgy sokkal jobban nyomon követhető a dolog.
2. jobb minőségben javaslom ezeket betenni, mert a ppt-ben nem minden olvasható.
3. hivatkozol egy dokumentumra, de az nincs becsatolva. Nem tudom, lehet, hogy csak én vagyok vak és nem látom,(papírom van róla, hogy zöldhályogom van) tehát lehet, hogy tényleg ott van, csak én nem látom.
Pl. amikor egy festék gyártását taglalod, akkor ez nem látszik (jól).
Egyébként tetszik :)
Üdv
Muzzy
Meghallgattam, megnéztem.
3 javaslatom van
1. Az előadás szövegébe illeszd be a prezentáció aktuális képeit, mert úgy sokkal jobban nyomon követhető a dolog.
2. jobb minőségben javaslom ezeket betenni, mert a ppt-ben nem minden olvasható.
3. hivatkozol egy dokumentumra, de az nincs becsatolva. Nem tudom, lehet, hogy csak én vagyok vak és nem látom,(papírom van róla, hogy zöldhályogom van) tehát lehet, hogy tényleg ott van, csak én nem látom.
Pl. amikor egy festék gyártását taglalod, akkor ez nem látszik (jól).
Egyébként tetszik :)
Üdv
Muzzy
Szia!
Szép munka, gratulálok.
Üdvözlettel, Czikora Zoltán
Szép munka, gratulálok.
Üdvözlettel, Czikora Zoltán
Köszönjük!
Meghallgattam, megnéztem.
Profi anyag! A videó hangja jó, külön köszönet, hogy profi előadóként szólsz, ha diát kell váltani.
Várom a többit!
Megarespect! :)
Meghallgattam, megnéztem.
Profi anyag! A videó hangja jó, külön köszönet, hogy profi előadóként szólsz, ha diát kell váltani.
Várom a többit!
Megarespect! :)
Sziasztok!
A megbeszéltek alapján elkészült az első rész Gyártás vagy portás címmel.
Itt hallgathatjátok meg:www.youtube.com/watch
A hanganyaghoz ppt. előadás kapcsolódik érdemes azt is megnézni hallgatás közben.
Várom a visszajelzéseket, minden kritikát szívesen veszek, mivel ez az első próbálkozás és a többi résznél szeretném elkerülni azokat a hibákat, amit esetleg találtok.
Köszönettel: MK
A megbeszéltek alapján elkészült az első rész Gyártás vagy portás címmel.
Itt hallgathatjátok meg:www.youtube.com/watch
A hanganyaghoz ppt. előadás kapcsolódik érdemes azt is megnézni hallgatás közben.
Várom a visszajelzéseket, minden kritikát szívesen veszek, mivel ez az első próbálkozás és a többi résznél szeretném elkerülni azokat a hibákat, amit esetleg találtok.
Köszönettel: MK
Sziasztok!
Nagyon köszönöm a véleményeket!
Végül is első körben a hanganyag PPT-vel lesz az előadás mód. Ez tulajdonképpen olyan lenne, mint amikor előadást tartok, csak most mindenki akkor követi, amikor éppen ráér.
A képi anyag a PPT-ben úgy lesz mellékelve, hogy minden, amit mondok dokumentummal lesz megjelenítve.
Maradok a rövid több részes előadásoknál, témakörökre bontva. Az első részben (ami már készül) a kutatásmódszertan, a forráskritika lesz kivesézve, mert jelenleg ott tartunk, hogy bizonyítható, hogy nem gyártották a Krayer G. festékeket, de életben tartják a vitát a színéről! Végül is ha nem ragaszkodik valaki minden bizonyítékhoz, akkor azt is bizonyítani lehet, hogy Sztálingrádnál a németek nyertek. Minden amit mondok a szakmai elvárások mentén lesznek ismertetve sallangoktól mentesen.
Az előadások után a kommenteket követni fogom, a lényeges kérdésekre, problémákra vissza fogok térni a következő részben, így valamennyire mindenkit bele lehet vonni a kutatási eredmények közzétételébe, ráadásul kapok visszajelzést arról, hogy hol van hézag, ha van.
Köszönettel a véleményeket: MK
Nagyon köszönöm a véleményeket!
Végül is első körben a hanganyag PPT-vel lesz az előadás mód. Ez tulajdonképpen olyan lenne, mint amikor előadást tartok, csak most mindenki akkor követi, amikor éppen ráér.
A képi anyag a PPT-ben úgy lesz mellékelve, hogy minden, amit mondok dokumentummal lesz megjelenítve.
Maradok a rövid több részes előadásoknál, témakörökre bontva. Az első részben (ami már készül) a kutatásmódszertan, a forráskritika lesz kivesézve, mert jelenleg ott tartunk, hogy bizonyítható, hogy nem gyártották a Krayer G. festékeket, de életben tartják a vitát a színéről! Végül is ha nem ragaszkodik valaki minden bizonyítékhoz, akkor azt is bizonyítani lehet, hogy Sztálingrádnál a németek nyertek. Minden amit mondok a szakmai elvárások mentén lesznek ismertetve sallangoktól mentesen.
Az előadások után a kommenteket követni fogom, a lényeges kérdésekre, problémákra vissza fogok térni a következő részben, így valamennyire mindenkit bele lehet vonni a kutatási eredmények közzétételébe, ráadásul kapok visszajelzést arról, hogy hol van hézag, ha van.
Köszönettel a véleményeket: MK
Szia Karesz!
Jó ötletet vetettél fel.
Magam részéről a több, rövidebb műsort tartanám célravezetőnek, mert 20-25 perc hallgatás után az ember nem tud már úgy figyelni, mint az elején.
Csak példának hozom fel, Tyimin úr készített 3 órás podcastet a szovjet légierőről a Barbarossa első napjairól, de nagyon nehéz volt végighallgatni (keresni). A csatarepülők esetében már jobban szervezték, 4 külön adás volt, amelyen végigvették a csatarepülőgép kialakulását a Szu-ban, a másodikban a prototípusokat, a 3-4 részben az Il-2 variánsait, gyártásukat és végül a harci alkalmazásukat és az azokból levont következtetéseket. Objektív,tárgyszerű előadás sorozat volt. A beszélgetőpartner nevére nem emlékszem, de ő írt egy nagyon jó monográfiát az Il-2-esről és a podcast gyakorlatilag ezt foglalta össze.
Ez alapján szerintem szükség van a könyvre is, és egy podcast sorozatra is, ami egyesével veszi át a témákat.
Sok sikert és erőt a feladathoz!
Muzzy
Jó ötletet vetettél fel.
Magam részéről a több, rövidebb műsort tartanám célravezetőnek, mert 20-25 perc hallgatás után az ember nem tud már úgy figyelni, mint az elején.
Csak példának hozom fel, Tyimin úr készített 3 órás podcastet a szovjet légierőről a Barbarossa első napjairól, de nagyon nehéz volt végighallgatni (keresni). A csatarepülők esetében már jobban szervezték, 4 külön adás volt, amelyen végigvették a csatarepülőgép kialakulását a Szu-ban, a másodikban a prototípusokat, a 3-4 részben az Il-2 variánsait, gyártásukat és végül a harci alkalmazásukat és az azokból levont következtetéseket. Objektív,tárgyszerű előadás sorozat volt. A beszélgetőpartner nevére nem emlékszem, de ő írt egy nagyon jó monográfiát az Il-2-esről és a podcast gyakorlatilag ezt foglalta össze.
Ez alapján szerintem szükség van a könyvre is, és egy podcast sorozatra is, ami egyesével veszi át a témákat.
Sok sikert és erőt a feladathoz!
Muzzy
Szia Karesz!
Szerintem elég fontos, hogy jól belőd a célközönséget, hogy kihez szeretnéd eljuttatni, és ez nagyrészt megadja a formátumot is. Úgy gondolom, hogy a hazai makettezők közül azok akik ebben a témában építenek, és régi makettezők, vagy az átlagnál jobban érdekli őket a téma, azok tisztában vannak a kutatásaiddal, eredményeiddel, a publikációval, és azzal, hogy mi a valós. Persze van aki nem merült bele ennyire, vagy kezdő makettező, és még nem találkozott a problémával, de akár nem is érdekelte ilyen mélységig. Talán az lenne a megoldás, hogy mindkét réteget megfelelően tájékoztasd, hogy készítesz egy hosszabb podcastot/videót, ebben elmondasz mindent részletesen, ha videó, akkor be is mutatod a doksikat, egyebeket, majd ebből csináltok egy rövidebb, amolyan velősebb összefoglalót. Ez is tartalmazna minden olyan információt, bizonyítékot, ami fontos, és ami segíthet a festésben, vagy csak egyáltalán, hogy képben legyen a témát illetően az érdeklődő, a lentebb már említett kb 15-20 percben. Amennyiben jobban bele akarja ásni magát, akkor megnézi a hosszút, elolvassa a neten található tanulmányaidat, de ha nem érdekli jobban, akkor is meg tudja azt, amire szüksége van. Lehet tévedek, de a hosszú verzióra leginkább azok lennének kíváncsiak, akik eddig is követték a munkásságod, és tisztában vannak vele, egy egyszerű felhasználó számára túl sok olyan információ lenne, ami esetleg nem is érdekelné, elveszítené a fonalat idő előtt, és kikapcsolná.
Tudom, hogy rengeteg munkát, időt, energiát raktál a kutatásokba, ezeknek a dolgoknak a tisztába rakásába, és elhiszem, hogy zavar, vagy dühít, amit tesznek, de szerintem lépj túl rajta, sokkal jobban fogja zavarni őket, ha lesz@rod. Sajnos ilyen mindig lesz, ezzel együtt kell élni, de szerintem ezt te pontosan tudod, hozzá edződtél már.
Jó ötlet a podcast/videó, ha van rá energiád, és van aki segít megcsinálni, akkor csináljátok.
Gabi
Szerintem elég fontos, hogy jól belőd a célközönséget, hogy kihez szeretnéd eljuttatni, és ez nagyrészt megadja a formátumot is. Úgy gondolom, hogy a hazai makettezők közül azok akik ebben a témában építenek, és régi makettezők, vagy az átlagnál jobban érdekli őket a téma, azok tisztában vannak a kutatásaiddal, eredményeiddel, a publikációval, és azzal, hogy mi a valós. Persze van aki nem merült bele ennyire, vagy kezdő makettező, és még nem találkozott a problémával, de akár nem is érdekelte ilyen mélységig. Talán az lenne a megoldás, hogy mindkét réteget megfelelően tájékoztasd, hogy készítesz egy hosszabb podcastot/videót, ebben elmondasz mindent részletesen, ha videó, akkor be is mutatod a doksikat, egyebeket, majd ebből csináltok egy rövidebb, amolyan velősebb összefoglalót. Ez is tartalmazna minden olyan információt, bizonyítékot, ami fontos, és ami segíthet a festésben, vagy csak egyáltalán, hogy képben legyen a témát illetően az érdeklődő, a lentebb már említett kb 15-20 percben. Amennyiben jobban bele akarja ásni magát, akkor megnézi a hosszút, elolvassa a neten található tanulmányaidat, de ha nem érdekli jobban, akkor is meg tudja azt, amire szüksége van. Lehet tévedek, de a hosszú verzióra leginkább azok lennének kíváncsiak, akik eddig is követték a munkásságod, és tisztában vannak vele, egy egyszerű felhasználó számára túl sok olyan információ lenne, ami esetleg nem is érdekelné, elveszítené a fonalat idő előtt, és kikapcsolná.
Tudom, hogy rengeteg munkát, időt, energiát raktál a kutatásokba, ezeknek a dolgoknak a tisztába rakásába, és elhiszem, hogy zavar, vagy dühít, amit tesznek, de szerintem lépj túl rajta, sokkal jobban fogja zavarni őket, ha lesz@rod. Sajnos ilyen mindig lesz, ezzel együtt kell élni, de szerintem ezt te pontosan tudod, hozzá edződtél már.
Jó ötlet a podcast/videó, ha van rá energiád, és van aki segít megcsinálni, akkor csináljátok.
Gabi
Szia Karcsi,
Szerintem minden megoldás előrébb viszi az ügyet és segít a téma megismerésében. A video és podcast is jó ötlet, de részemről a könyv lesz a legnagyobb segítség. A magyar makettek építése és tervben van, szóval számomra az nélkülözhetetlen lesz, remélem nemsokára meg is vásárolhatom valahol.
z
Szerintem minden megoldás előrébb viszi az ügyet és segít a téma megismerésében. A video és podcast is jó ötlet, de részemről a könyv lesz a legnagyobb segítség. A magyar makettek építése és tervben van, szóval számomra az nélkülözhetetlen lesz, remélem nemsokára meg is vásárolhatom valahol.
z
A podcast jó, nagyon szívesen hallgatnám így tematizálva - én mindig is szerettem a rádiójátékokat! Videóval ne fáradj!
Az "ügy" érdekel, bár makett nem hiszem, hogy valaha készülni fog nálam ebben a témában.
Az "ügy" érdekel, bár makett nem hiszem, hogy valaha készülni fog nálam ebben a témában.
Kiváló ötlet, engem ilyen formában pont érdekelne.
A magam részérő utálom a podcastokat (gyermekkoromban ilyen volt a rádiójáték, ugye). Olvasni tudok, ha a téma érdekel. Ha sikerül nagyon tematizálni a podcastokat és azok rövidek, akkor számomra talán fogyasztható, de sajnos, képtelen vagyok 15-20 percnél többet csak orálisan figyelni valamire. Biztosan a korommal is jár, így 60 felé bandukolva.
Videókat érdekes módon sokkal tovább tudok követni, tehát lehet, hogy inkább az a formátum lenne megfelelő, különösen, ha színekről beszélünk, illetve az azokat bizonyító dokumentumokról. Voltakppen, ha beszélsz is főleg, de néha megjelenik ez-az, muszáj követni, nem lehet közben pasziánszozni, mert még lemarad az ember valamiről.
Talán érdemesebb lenne ilyen youtube-os videókban gondolkozni, de ez csak az én magánvéleményem.
Hozzátéve, hogy elég kis valószínűséggel fogok én a témba vágó gépet építeni hátralévő életemben. Tehát ezt is tessék szíves lenni belekalkulálni! De, mivel az ex-nevelőapám kapcsán kicsit fertőzve vagyok régészettel, engem ilyen formában érdekelne.
Videókat érdekes módon sokkal tovább tudok követni, tehát lehet, hogy inkább az a formátum lenne megfelelő, különösen, ha színekről beszélünk, illetve az azokat bizonyító dokumentumokról. Voltakppen, ha beszélsz is főleg, de néha megjelenik ez-az, muszáj követni, nem lehet közben pasziánszozni, mert még lemarad az ember valamiről.
Talán érdemesebb lenne ilyen youtube-os videókban gondolkozni, de ez csak az én magánvéleményem.
Hozzátéve, hogy elég kis valószínűséggel fogok én a témba vágó gépet építeni hátralévő életemben. Tehát ezt is tessék szíves lenni belekalkulálni! De, mivel az ex-nevelőapám kapcsán kicsit fertőzve vagyok régészettel, engem ilyen formában érdekelne.
Sziasztok!
A csoport tagjainak véleményét szeretném kérni, ezért fordulok hozzátok.
1,
A magyartarka legendaéltetés egy olyan fészbuk oldalon folytatódik, ahova engem nem engednek belépni a legendaéltetők. Azt látom, hogy ezt a vitát úgy lehet életben tartani, ha legendaéltetés érdekében, lényeges bizonyítékokat nem vesznek figyelembe, szakvéleményeket figyelmen kívül hagynak. Azokkal az ismerőseimmel beszéltem az elmúlt napokban, akik követik a vitát az eleje óta és felmerült, hogy érdemes lenne előadások vagy podcast formában sok alapvető dolgot tisztázni. Volt, aki azt gondolja, hogy a makettezők már látják, hogy mi bizonyítható és mi nem, így el tudnak igazodni, de ebben én nem vagyok biztos.
2,
A múltkori előadás utáni visszajelzések szerint könnyebb befogadni az információkat, ha látjuk és halljuk, mint amikor sok posztot, kusza topikokat kell értelmezni. Dobó Jani és Menyhárt Miki podcastjait is sok makettező meghallgatta, mert az olvasással ellentétben megoldható mondjuk makettezés közben is. Ebből kiindulva (egyeztettem Dobó Janival, nincs kifogása ellene) hasonlóban gondolkodom. Úgy képzelem el, hogy kis témakörökre bontva készülne egy előadás vagy beszélgetés, és terveim szerint sok kis részből állna össze a teljes kép.
Kezdve a kutatásmódszertannal, forráselemzéssel, majd végig menni minden témakörön a fekete-fehér fotók elemzéséig. Minden előadás mellé doksik, fotók lennének mellékelve az adott témához kapcsolódóan. Azért lenne felaprózva, hogy a makettező választani tudjon. Pl.: engem nem érdekel a recept, de kíváncsi vagyok miért ilyen hosszú a vita, ezért meghallgatom a kutatásmódszertant. Vagy baromira nem érdekel csak a fotóelemzés, akkor elég azt megnyitni és kész.
Megtisztelnétek, ha megosztanátok velem a véleményeteket. Nem kell kifejtős válasz, bár azt szívesen veszem. Ha nincs rá szükség, akkor azt a véleményt is szívesen veszem, mert felesleges dolgot nem szeretnék csinálni.
A könyvem készül, a kézirat lektorálása megtörtént. Javarészt elkészültek a grafikák. 81 különböző festési sémát sikerült azonosítani, így azt lehet mondani, hogy van makettező téma bőven.
Köszönettel: Magó Károly
A csoport tagjainak véleményét szeretném kérni, ezért fordulok hozzátok.
1,
A magyartarka legendaéltetés egy olyan fészbuk oldalon folytatódik, ahova engem nem engednek belépni a legendaéltetők. Azt látom, hogy ezt a vitát úgy lehet életben tartani, ha legendaéltetés érdekében, lényeges bizonyítékokat nem vesznek figyelembe, szakvéleményeket figyelmen kívül hagynak. Azokkal az ismerőseimmel beszéltem az elmúlt napokban, akik követik a vitát az eleje óta és felmerült, hogy érdemes lenne előadások vagy podcast formában sok alapvető dolgot tisztázni. Volt, aki azt gondolja, hogy a makettezők már látják, hogy mi bizonyítható és mi nem, így el tudnak igazodni, de ebben én nem vagyok biztos.
2,
A múltkori előadás utáni visszajelzések szerint könnyebb befogadni az információkat, ha látjuk és halljuk, mint amikor sok posztot, kusza topikokat kell értelmezni. Dobó Jani és Menyhárt Miki podcastjait is sok makettező meghallgatta, mert az olvasással ellentétben megoldható mondjuk makettezés közben is. Ebből kiindulva (egyeztettem Dobó Janival, nincs kifogása ellene) hasonlóban gondolkodom. Úgy képzelem el, hogy kis témakörökre bontva készülne egy előadás vagy beszélgetés, és terveim szerint sok kis részből állna össze a teljes kép.
Kezdve a kutatásmódszertannal, forráselemzéssel, majd végig menni minden témakörön a fekete-fehér fotók elemzéséig. Minden előadás mellé doksik, fotók lennének mellékelve az adott témához kapcsolódóan. Azért lenne felaprózva, hogy a makettező választani tudjon. Pl.: engem nem érdekel a recept, de kíváncsi vagyok miért ilyen hosszú a vita, ezért meghallgatom a kutatásmódszertant. Vagy baromira nem érdekel csak a fotóelemzés, akkor elég azt megnyitni és kész.
Megtisztelnétek, ha megosztanátok velem a véleményeteket. Nem kell kifejtős válasz, bár azt szívesen veszem. Ha nincs rá szükség, akkor azt a véleményt is szívesen veszem, mert felesleges dolgot nem szeretnék csinálni.
A könyvem készül, a kézirat lektorálása megtörtént. Javarészt elkészültek a grafikák. 81 különböző festési sémát sikerült azonosítani, így azt lehet mondani, hogy van makettező téma bőven.
Köszönettel: Magó Károly
Régen nézegettem, nem jött át, hogy ez már kiderült.
Ráadásul látom, hogy Magó Karcsi külön felsorolta mint színt.
Ezért írtam amit írtam.
Nem külön szín, hanem oldódás. Valószínűleg technológiai hiba.
Félreértek valamit?
Ráadásul látom, hogy Magó Karcsi külön felsorolta mint színt.
Ezért írtam amit írtam.
Nem külön szín, hanem oldódás. Valószínűleg technológiai hiba.
Félreértek valamit?
|
|
Screenshot_2021-01-24 A Magyar Tarka színei
|
Kezdődik minden újra,és újra?
Üdv.!P
Sziasztok.
Egy apró felvetésem lenne.
A régebben megjelent FW 58 légcsavar csiszoláson látható színekhez.
A képen látható "világos zöldes sárga" szerintem nem egy különálló réteg.
Nekem úgy látszik a sötét zöld fölé fújt szürke megmarta a zöld réteg felületét és
beleszívódott. A világos szürkébe keveredett zöld szín mutatja ezt a világos sárgászöld árnyalatot.
Egy apró felvetésem lenne.
A régebben megjelent FW 58 légcsavar csiszoláson látható színekhez.
A képen látható "világos zöldes sárga" szerintem nem egy különálló réteg.
Nekem úgy látszik a sötét zöld fölé fújt szürke megmarta a zöld réteg felületét és
beleszívódott. A világos szürkébe keveredett zöld szín mutatja ezt a világos sárgászöld árnyalatot.
Sziasztok!
Folytatódik a kutatás a magyar légierő álcázó színeivel kapcsolatban, ennek legújabb eredményét szeretném megosztani veletek. Folytatódott a roncsok elemzése, de most már nem csak a színt, hanem a festési technológiát is ellenőriztük.
A Krayer G technológiai leírása szerint a fém felületeken:
1. réteg zöld alapozó
2. réteg szürke alapozó
3. réteg álcázó színek
Ju 86 (Áder Attila gyűjteménye):
1. réteg zöld rajta
2. réteg álcázó színek
Sólyom papucs (Szolnoki Repülőmúzeum gyűjteményében):
1. réteg sárga
2. réteg szürke
3. réteg álcázó szín
Krayer G technológiai leírása szerint a fa felületeken:
1. réteg piros alapozó
2. réteg alumínium alapozó (alubronz pigmenttel)
3. réteg szürke alapozó
4. réteg álcázó színek
FW 58 légcsavar (Eses Sándor gyűjteményében és az elemzését közzétette itt a Makettinfón):
barna alapozó
aluminium puderes (pici fénylő pontok csillognak benne) szürke lakk
szürke szín, RAL 7045
feketészöld
világos zöldes sárga
puderos szürke
zöldesszürke RAL 6003 azaz RLM62
barna RLM61
Ezt a légcsavart többször átfestették, de a zöld és a szürke álcázó színek alatt nincs szürke alapozó, csak az alumínium pigmentes lakk. A Krayer alapozó szürkében nincs ezüst pigment. A piros helyett pedig barna a faalapozó.
Héja-M, Levente, Cr.42, Sólyom motorburkolat, Ju 86 (Szolnoki Repülőmúzeum gyűjteménye) egyrétegű festék van.
Van három fa és fém felületű roncs, amit többrétegű technológiával festettek, de nem egyezik a G. festéksor technológiai utasításával. Van öt roncs egyrétegű technológiával festve, ezeknél a Krayer G. szóba sem jöhet. (Ezeket rajtam kívül más is leellenőrizte.)
Sarródon van még egy Héja-M vezérsík (barna, zöld) és egy Cr.42 alkatrész (kék), mely érdekes a magyar gépek festése szempontjából. Ezeken sem több rétegű festék van.
A színekben lehet DeltaE-t mérni, meg színkártyás összehasonlításnál megállapítani a hasonlóságot, eltérést, de a technológiai leírásban csak 100 egyezés vagy 0 egyezés van, mivel a technológiai sor egymásra épül. Nos eddig csak nulla van Krayer szempontjából. Ezekre a roncsokra a festés az adott festék technológiájának megfelelően került fel, különben az elmúlt hét évtizedben nem maradt volna rajta a roncson esőben, hóban, napon és a föld alatt.
A HFC-ben olyan „lakklánc” alapján állapították meg, hogy a magyar színek léteznek, mely bizonyosan nem Krayer G. A roncson lévő színek pedig elég jól hozzák az RLM-et, a szürke meg a RAL-t, így sikerült megállapítani, hogy a német festéknek magyar színe van.
Kiroff Úr megkapta a recepteket, majd elemezte a roncsokat. Ő ezen a területen elismert szakember és nem tűnt fel neki, hogy a receptek alapján valami nem stimmel? Először nekem sem tűnt fel, csak Podva szólt, hogy a Héja-M-nek mi köze a magyartarkához, amikor más technológia. Nos, ezután már mindent megcsiszoltam és sehol sem jött a Krayer G. Így Kiroff úrnak a német festékekről sikerült megállapítania, hogy nem német, tehát magyar. Valójában megmérte, hogy a roncsokon lévő német festékek mennyire térnek el az RLM szabványtól.
Ezek után mi kell még a makettezőnek? Ha az ékes és keresztes magyar gépekre RLM színeket fest, nem lő mellé. Aki ennél többet akar, az, az összes bolti forgalomban lévő makett festékgyár 61/62/63/65/70/71/74/75/76/81 színét kifújja egy kis műanyag lapocskákra és összeveti a roncsokkal, hogy melyik áll hozzá a legközelebb. Ezt itt közzé teszi és akkor mindenkinek lehetősége lesz a magyar légierőben használt színeket megvenni. Ehhez már csak vállalkozó kedvű makettező(k) kell(enek).
magoo
Folytatódik a kutatás a magyar légierő álcázó színeivel kapcsolatban, ennek legújabb eredményét szeretném megosztani veletek. Folytatódott a roncsok elemzése, de most már nem csak a színt, hanem a festési technológiát is ellenőriztük.
A Krayer G technológiai leírása szerint a fém felületeken:
1. réteg zöld alapozó
2. réteg szürke alapozó
3. réteg álcázó színek
Ju 86 (Áder Attila gyűjteménye):
1. réteg zöld rajta
2. réteg álcázó színek
Sólyom papucs (Szolnoki Repülőmúzeum gyűjteményében):
1. réteg sárga
2. réteg szürke
3. réteg álcázó szín
Krayer G technológiai leírása szerint a fa felületeken:
1. réteg piros alapozó
2. réteg alumínium alapozó (alubronz pigmenttel)
3. réteg szürke alapozó
4. réteg álcázó színek
FW 58 légcsavar (Eses Sándor gyűjteményében és az elemzését közzétette itt a Makettinfón):
barna alapozó
aluminium puderes (pici fénylő pontok csillognak benne) szürke lakk
szürke szín, RAL 7045
feketészöld
világos zöldes sárga
puderos szürke
zöldesszürke RAL 6003 azaz RLM62
barna RLM61
Ezt a légcsavart többször átfestették, de a zöld és a szürke álcázó színek alatt nincs szürke alapozó, csak az alumínium pigmentes lakk. A Krayer alapozó szürkében nincs ezüst pigment. A piros helyett pedig barna a faalapozó.
Héja-M, Levente, Cr.42, Sólyom motorburkolat, Ju 86 (Szolnoki Repülőmúzeum gyűjteménye) egyrétegű festék van.
Van három fa és fém felületű roncs, amit többrétegű technológiával festettek, de nem egyezik a G. festéksor technológiai utasításával. Van öt roncs egyrétegű technológiával festve, ezeknél a Krayer G. szóba sem jöhet. (Ezeket rajtam kívül más is leellenőrizte.)
Sarródon van még egy Héja-M vezérsík (barna, zöld) és egy Cr.42 alkatrész (kék), mely érdekes a magyar gépek festése szempontjából. Ezeken sem több rétegű festék van.
A színekben lehet DeltaE-t mérni, meg színkártyás összehasonlításnál megállapítani a hasonlóságot, eltérést, de a technológiai leírásban csak 100 egyezés vagy 0 egyezés van, mivel a technológiai sor egymásra épül. Nos eddig csak nulla van Krayer szempontjából. Ezekre a roncsokra a festés az adott festék technológiájának megfelelően került fel, különben az elmúlt hét évtizedben nem maradt volna rajta a roncson esőben, hóban, napon és a föld alatt.
A HFC-ben olyan „lakklánc” alapján állapították meg, hogy a magyar színek léteznek, mely bizonyosan nem Krayer G. A roncson lévő színek pedig elég jól hozzák az RLM-et, a szürke meg a RAL-t, így sikerült megállapítani, hogy a német festéknek magyar színe van.
Kiroff Úr megkapta a recepteket, majd elemezte a roncsokat. Ő ezen a területen elismert szakember és nem tűnt fel neki, hogy a receptek alapján valami nem stimmel? Először nekem sem tűnt fel, csak Podva szólt, hogy a Héja-M-nek mi köze a magyartarkához, amikor más technológia. Nos, ezután már mindent megcsiszoltam és sehol sem jött a Krayer G. Így Kiroff úrnak a német festékekről sikerült megállapítania, hogy nem német, tehát magyar. Valójában megmérte, hogy a roncsokon lévő német festékek mennyire térnek el az RLM szabványtól.
Ezek után mi kell még a makettezőnek? Ha az ékes és keresztes magyar gépekre RLM színeket fest, nem lő mellé. Aki ennél többet akar, az, az összes bolti forgalomban lévő makett festékgyár 61/62/63/65/70/71/74/75/76/81 színét kifújja egy kis műanyag lapocskákra és összeveti a roncsokkal, hogy melyik áll hozzá a legközelebb. Ezt itt közzé teszi és akkor mindenkinek lehetősége lesz a magyar légierőben használt színeket megvenni. Ehhez már csak vállalkozó kedvű makettező(k) kell(enek).
magoo
Peti kérésére ide is linkelem újra:
www.cdvandt.org/BIOS-365.pdf
Ez nem a teljes anyag, csak a kivonata, de a 7. és 8. oldal amit keresel.
3 réteg kell és oszlatózás ("smoothed")
www.cdvandt.org/BIOS-365.pdf
Ez nem a teljes anyag, csak a kivonata, de a 7. és 8. oldal amit keresel.
3 réteg kell és oszlatózás ("smoothed")
www.mkl.mke.org.hu/images/stories/downloads/2020/2020_0708.pdf
Remek száma az MKL-nek. Több tanulmány és még a centenárium rovat is pont témába vág!
Remek száma az MKL-nek. Több tanulmány és még a centenárium rovat is pont témába vág!
Sziasztok!
Idézet 2020. május 9-ről:
"végre megjelent a hazai szakirodalom egyik legrangosabb kiadványában, a Magyar Kémikusok Lapjában a magyar repülőgépek álcázófestékeinek műszeres szakvizsgálatát bemutató kétrészes tanulmány"
Megjelent a hazai szakirodalom egyik legrangosabb kiadványában, a Magyar Kémikusok Lapjában a "magyartarkával" kapcsolatos legegendákat és tényeket bemutató egyrészes tanulmány.
Az érdeklődők elolvashatják a két szerző cikkeivel kapcsolatos szakmai észrevételeket és röviden a Krayer valós szerepét a repülőgép festékek területén.
Magó Károly
Idézet 2020. május 9-ről:
"végre megjelent a hazai szakirodalom egyik legrangosabb kiadványában, a Magyar Kémikusok Lapjában a magyar repülőgépek álcázófestékeinek műszeres szakvizsgálatát bemutató kétrészes tanulmány"
Megjelent a hazai szakirodalom egyik legrangosabb kiadványában, a Magyar Kémikusok Lapjában a "magyartarkával" kapcsolatos legegendákat és tényeket bemutató egyrészes tanulmány.
Az érdeklődők elolvashatják a két szerző cikkeivel kapcsolatos szakmai észrevételeket és röviden a Krayer valós szerepét a repülőgép festékek területén.
Magó Károly
Szia Podva!
Mi makettezők szerintem elengedhetjük a dolgot, de kutatói szempontból szerintem teljesen más szempontok érvényesülnek egy tanulmánnyal vagy cikkel kapcsolatosan!
Mi makettezők szerintem elengedhetjük a dolgot, de kutatói szempontból szerintem teljesen más szempontok érvényesülnek egy tanulmánnyal vagy cikkel kapcsolatosan!
|
|
K. Béla, Krayer 1
|
|
|
K. Béla, Krayer 2.
|
Örülök hogy jönnek hozzászólások azoktól akik olvassák ezt a témakört!
Egy másik fórumon Kovács Béla ezt a makett.org hozzászólást hozza elő mint ami bizonyítja hogy alvállalkozókkal történt a festékgyártás (első, rövidebb hozzászólás képe), ellenben kettő hozzászólással előtte is vannak fontos információk.
Itt a link a második hozzászólásból, németül tudók komoly előnyben!
www.digitalis.uni-koeln.de/JWG/jwg_27_146-155.pdf
Sok téma lenne, ami még feltáratlan és a hazai évtizedeken át tartó publikálási vadnyugat miatt deformált valóságot mutat.
Egy téma még biztosan rám vár, ami szintén könyv lesz, így az Ék és kereszt nem lesz magányos...
Szia Varjúbácsi!
Tudom!
Aki akar majd prüszköl, akinek a történelmi tények kellenek annak nem lesz savanykás...
Üdv: MK