Ha már szóba kerültek a 96-osok, még egy korai MiG-21MF-et leltem az archívumomban. Egy színes kép a 4409-esről. Nem színezett, eredeti színes. Még a legelső, lemezszínű állapotában látható 1971-ben. Gyártmány: 96A, hajtómű: 95F. Pápán repült 1971-77 között. Utána végrehajtották rajta az első javítást a PG-ben, ahol aluszínű festést kapott, kerek oldalszámmal. Azután Kecskemétre került, és ott egészen sokáig, 1977-94 között repült. Közben még kétszer volt javítva a PG-ben, 1982-ben és 1990-ben. Mindkétszer terepszínű festést kapott, kerek oldalszámmal. 1994-től újra Pápa lett az otthona, ahol 1996 végén állították le.

Amúgy a korai fényképen, ha jól látom, a külső felfüggesztési helyre van feltéve az RSz-2USz (K-5) adaptere, a belsőre meg az R-3Sz (K-13) adaptere. Erről is volt itt szó nem régen, hogy hogyan is volt ez. A korai, lemezszínű korszakban készült fényképeken ilyen megoldást is lehet látni, a terepszínű korszakban pedig a fordítottját.

Szia! Ez pedig itt a 4605-ös gép az eredeti állapotában Pápán, még lemezszínűen, majd a végső, jelenlegi állapotában. Látható az áthelyezett adó.

Bocsánat, rosszul fogalmaztam! A képeket nem én készítettem, csak én tárolom őket! Magyarul csórtam a netről! :-)

Sziasztok! Átnéztem az MF gépekről, korai állapotukban (lemez szín, kocka szám) készített néhány képemet. A 44-gyel és 46-tal kezdődő gépek esetében a T5 adó az orrfutó gondola mögött a bal oldalon, a többi esetben - 8-9-es sorozat - már a kezdetektől a bal ajtó mellett volt.

Ha a makett jelenlegi készültségi fokán elfér a pótos, akkor a valóságnak megfelelhet.

Szia!
A szakértő az túlzás, de volt közöm egy-két évig hozzájuk.

Valóban szép lett ez a 21-es .
Viszont én azt a jövőbeli póttartály felszerelést nem erőltetném . Ha jól látom , a hátsó törzsféklapot nyitva ábrázoltad . Ha a központi pótos függesztve volt , ez a féklap reteszelve volt zárt helyzetben , mert beleverne a tartályba . Gyakori hiba , hogy így építik meg , mert a kiállított gépeken így látják . De ezeknél csak azért ereszkedik (a saját súlyától) le , mert a rendszerben nincs hidraulika nyomás , ami bent tartaná . A Te gépeben viszont ott a pilóta ...

Szia!
Köszönöm! Mindig tanulok valamit.
Szakértőtől nem szégyen...

Szia András!
Korrekt leírás, de egy dolog nem úgy van!
"A 69-esen egy második ilyen adó is volt, a két kabin között felszerelve a törzs bal oldalán."
Annak a venturi csőnek nincs hőmérséklet adó feladata, az csak egy sima szellőző csatlakozó a két szellőztető ruhához! Nincs is elektromos csatlakozója!

Bocsánat, hogy a „csapos” közbeszól. Az a bizonyos P5-ös hőmérséklet-érzékelő, amely a külső levegő hőmérsékletének a mérésére szolgált, mindegyik gépen létezett, kivétel nélkül. Azokon a MiG-21-es változatokon, amelyeknek nem volt radarjuk, az orrfutó rekesze előtt volt ez felszerelve a törzs orr-részének az aljára. Ezek a 72-es, 74-es, 66-os, 68-as és 69-es változatok voltak. (A 69-esen egy második ilyen adó is volt, a két kabin között felszerelve a törzs bal oldalán.)

Azokon a MiG-21-es gépeken, amelyeknek volt radarjuk, ez az érzékelő adó kezdetben az orrfutó rekesze mögött volt közvetlenül, kissé balra, a 6-os és a 7-es törzskeretek között. Ezek a 76-os, 77-es, 94-es, 95-ös, 15-ös, 50-es és a korai 96-os gyártmányjelű változatok voltak. Majd a 96-os gyártása közben, valamelyik szériától kezdve előbbre helyezték ezt az adót az orrfutó rekeszének a bal oldala mellé. Valószínűleg azért, hogy az orrkerék által felvert szennyeződés ne tömíthesse el azt a kis Venturi csövet, amely a hőmérő ellenállását foglalta magában.

A magyar gépeket illetően az összes 76-oson (MiG-21PF), valamint a 44. és 46. szériákban gyártott 96-os gépeken (MiG-21MF) az orrfutó rekesze mögött volt ez eredetileg. A többi magyar 96-oson, a 81. szériától kezdve már gyárilag az orrfutó rekesze mellett volt elhelyezve ez az adó. Szintén az orrfutó rekesze mellé szerelték fel ezt az ezután gyártott összes 75-ös, 03-as és 63-as változaton is. (Utóbbi kettő nekünk nem volt.)

Valamikor a ’70-es évek legvégén kiadtak egy bulletint ennek az adónak az orrfutó rekesze mellé történő áthelyezésére, amely a fent említett korai, radaros gépekre vonatkozott. Természetesen ezt csak ipari javításon lehetett végrehajtani. A bulletin kiadása (és beérkezése) után elkövetkezett ipari javításokon elvégezték ezt az átalakítást a magyar 76-os és az érintett 96-os gépeken a PG-ben. (Sok-sok külföldi gépen szintén elvégezték ezt más országok javító üzemeiben.)

Voltak olyan repülőgépek, amelyek nem érték meg ezt az átalakítást, mert addigra már vagy lezuhantak, vagy valamilyen sérülés miatt kivonták a szolgálatból. Erre a sorsra jutott a szóba került 4407-es oldalszámú magyar 96-os is egy durva leszállás miatt. Ezért azon a repülőgépen még az eredeti felszerelési helyén látható ez a hőmérsékletadó (a csepeli Kossuth szakközépiskolában).

Üdv., András

Akkor a következő Rebekára metróval megyünk? Tudsz jó sörözőt a környéken?

A kép szerint volt, csak kicsit hátrébb.

Semmi gond, most már én is tudom, mire gondoltál. :) Én is meg voltam róla győződve, hogy a hőmérséklet érzékelőről beszélsz.

@Búza: De, majd lesznek azok is (meg állásszög adó is), csak egy kicsit pihentetem a szemeim. :)

Köszi búza, hogy felnyitottad a szemem! :)
A hőmérséklet adót én is felismertem, az rendben volt!

Amit én kérdeztem, az egy banális "benézés" eredménye: a monitoromon a futóakna ajtaja homogén fehérnek látszik, ezért úgy tűnt, hogy egy pl. fehér papírból készült henger 1/3-ad palástja maradt ott, véletlenül. (Valamiféle építés közbeni segédeszközként...)
Hozzászólásod után kicsit állítottam a színeken, és így már látom, hogy ez maga az ajtó, csak a beeső fény miatt kicsit kifehéredett a képen...

Bocs Tibcsi, hogy kiloptam ezt a részt a képedből, csak a magyarázkodásom miatt van... (egyébként elsőre a párom is hengerpalásnak nézte)
De a lényeg, a makett nagyon klassz lett!
Üdv: Kibic

A 4407-s gépen nem volt -szerintem.
Üdv.
István

Szia!
Az a hengeres "segédberendezés" a hőmérséklet adó. Egy MF kivételével mindegyiken ott volt! Egy sört ér annak, aki megmondja, hogy melyiken nem! Mosonmagyaróváron vagy egy Rebeka után fizetem!
Maga a gép szép, nagyon igényes munka, de feliratok nem lesznek rajta?
Üdv: Búza

Szia,
szerintem szép lett, nagyon tecccik! Jó, hogy nincs "túlkoszolva", így sokkal autentikusabb benyomást kelt.
Első pillantásra a svancon lévő csillag nekem egy kicsit kicsinek tűnt, de átbogarászva a fotóimat, a legtöbb esetben tényleg ekkora volt.
Az orrfutónál az a hengeres segédberendezés csak véletlenül maradt rajta ugye?
Üdv,
Kibic

Befejezettnek tekintem. Még a törzs alatti tartály felkerül később. A rádió magasságmérő antennáit azóta pótoltam. :)

Köszönöm mindenkinek a válaszokat! :)

@Nyugger: Valóban dögös összeállítás, de sajnos nálam most nem játszik, mert a külső fegyvertartóim nem a póttartályhoz valók. Az Eduard adta azokat is, de nem azokat tettem fel. Úgyhogy marad a "standard" készültségi összeállítás.

Szia!
Vadászok esetén mindegyik fegyvertartóra lehetett mindegyik indító sint függeszteni, indítható volt az esedékes rakéta és ez nem függött a típustól. Azt, hogy melyik tartóra és sínre mit raktak azt a csapat fegyveresek jobban tudják, meg az okát is- :-) Nálunk a PG.-ben tesztelve volt mindegyik konfiguráció, 4 X APU-7, stb. Nedves tartó az teljesen más volt, át kellett szerelni. A szárnytól való bombazár távolság volt nagyobb a pótos mérete miatt. Normál külső tartóra nem lehetett pótost függeszteni! Van kép öt póttartályos NDK.-s gépről, ott a két belsőn csak LÓG a PTB-500-as! :-)

Szia !
Természetesen lehet/-ett külsőről is indítani ,csak ha R-3sz-t is függesztettek ,akkor a belsőre ment az RSz-2Usz.
Igaz ,hogy Búza fotóján fordítva van de a 4405-ös - a Te fotód - az a valós.
Üdv : Kezo

Az ötödik mondatomban a kérdés természetesen a külső tartókra vonatkozik, csak elvesztem a sok fogalmazásban. :(

Üdv!

A terhelhetőség nálam nem is merült fel, épp a póttartály külső elhelyezése miatt.

És pont ez indukálta bennem a kétkedés szikráját. Nem egyformák a fegyverfelfüggesztők, és nem egyformák a szárnyban a bekötéseik sem, hisz csak a külsőben van pl üzemanyag vezeték. Ez adja a kérdést, miben különbözhetnek még. A fixen vezetékelt rendszereken a belső tartókról is megfelelően indítható, "vezérelhető" az rsz-2-usz? A 9507 -es ezen fotóját korábbról is ismertem, de mivel ez egy statikus bemutatóra odaállított gép, ezért erről csak annyi következtetést tudok levonni, hogy fizikailag függeszthető. A Wikin van olyan táblázat, ami a 21 -es verziók különböző függeszthetőségét részletezi, de egyrészt azon pont az MF részletezése tűnik hiányosnak, másrészt sokszor felmerült már, hogy a Wikipédia mennyire tekinthető mértékadó forrásnak.

Csak egy egyszerű megerősítésre van szükségem, hogy igen, lehet indítani. Köszönöm!

Üdv.: pmheros

A MIG-es korszaki vadászirányító emlékeim szerint az RSz-2USz-t lehetőleg a belső pilonra függesztették , mivel ez rádió sugárnyaláb irányítású rakéta, és igy közelebb van a lokátorhoz indításkor , így könnyebb a befogási-indítási zónában tartani.

Nem életszerű az imitátor ás az R-3Sz együttes függesztése, sohasem volt ilyen
konfiguráció. Ha javasolhatok akkor a rakétalövészetekre kirepülő (LNK) gépek
3 póttartályos és 2 db RSz-2USz-s (K-5M) változatát ajánlom, enyhén dögös……..

Meg belül is...:-)

Itt is kívül van a K5 (RSz-2USz)

Lehet ķívül is az APU-7/RSz-2USz. 500kg a teherbírása mind a négy tartóban lévő bombazárnak. A 490l-es szárnypóttartályt is a külsőkre függesztették.

Szerintem az nem valid. Az RSz-2USz nehezebb, mint az R-13, így szerintem annak kellene kívülre kerülnie.

Üdv!

Mennyire jellemző (hiteles) ez a múzeumi összeállítás? Úgy értem a K-13 és K-5 vegyes fegyverzésnél mindig a külső tartókra került-e a K-5? Vagy teljesen mindegy hogy kívül vagy belül van a K-5?

Eddig felfegyverezve mindig a belső tartón láttam a K-5 -öt.
Az utolsó képemen van kívűl egy olyan sín, ami lehet APU-7 (rs-2-us), de fegyver nélkül akár APU-68UM -nek (s-24) is nézhetném .

Üdv.: pmheros

Szia! Lehetni lehet, csak értelmetlen, ezért nem is volt. K-13 és K-5 a készültségi fegyverzet.

Sziasztok!

Magyar MiG-21MF-et építek még az "ezüst korszakból" és ott tartok, hogy ideje lenne eldönteni, hogy milyen függesztményekkel lássam el. Én R-3Sz rakétákban gondolkodom, 2 db-ot tennék a külső tartókra, plusz a törzs alatti tartály. Esetleg a belsőkre egy-egy RS-2US menne...

De: mi lenne, ha az egyik R-3Sz rakéta "fadugós" lenne? Az mennyire életszerű, hogy "éles" rakétát és rakéta imitátort is függesztek egyszerre? Lehet ilyent egyáltalán?

Kösz: T.

Üdv!

Táblázatodhoz egy kis infó még.
(A 23 -as topikba szúrtak be egy linket, azon találtam én is)
Szóval az F-13 szolgálatának vége inkább 1978 február, tartalékban pedig 1979 -ig.
Forrás: www.easternorbat.com/html/last_qra_mig-21f-13_eng.html

Üdv.: pmheros

Most nem fogom összeszedni az időszakokat, mert elég hosszú az intervallum egyes típusoknál. De ha pontosan, dátum szerint szeretnéd tudni egyes gépek esetében, akkor tudok segíteni.

Kösz a linket!
Van ott néhány érdekes gép.
Szögletes számmal, de ék jelekkel.
...van amelyik teljesen új farok résszel és kopott törzs és első résszel van.

Hát pont a szórás miatt nem lehet majd korrekt az ábrázolás, így valójában a pontosság már annyira nem is szempont szerintem. Pláne hogy több turnusba érkezett egy-egy altípus.

Az eddigiek alapján: 71 -től érkezett MF -ek 76-79 lehettek először festve, ami 5-8 év elteltét jelenti. A korábban említett PF példámnál maradva a 65 -ben érkezetteket már 69 -ben festették, ami megintcsak legalább 4 vagy 5 év. Én hasonlóra tippelnék az F-13 esetében is, amikor alu -ról ezüst színűek lettek. Akkoriban még inkább naptár szerint dolgozhattak, mint állapot szerint, bár ki tudja.

Itt pár 21 -esnek fel van tüntetve az ipari javítás ideje www.simonrobert.hu/02-repulok/Galeria/Volt_egyszer_a_mig-21_Fishbed/Volt_egyszer_a_mig-21_Fishbed.html

Köszi búza. Arról esetleg nincs infó, hogy mikor mentek javításra körülbelül? Hány évente volt előírás? Amit pmheros is idézett, aszerint pl. az MF-eknél lehet tudni, hogy melyik sorozat esetében melyik évben kezdték meg a javítást.

Az esetek nagy többségében a PG. javítás alkalmával kaptak új, az éppen esedékes divatnak megfelelő színt. Kivéve a csapat terep gépek, jellemzően Pápán és néhány kecskeméti, meg az U-400-as 1418, 1720, 1817 és az U-600-as 4117 és a 4020.

Köszönöm a válaszokat.
Akkor még csak a táblázat pontosítása kedvéért (hátha valakinek kell majd) - mikortájt fújták ezüstre az F13-asakat és mikor a PF-eket?

Gondolkozom azon, hogy ha érdekel valakit a táblázat, akkor megcsinálni színátmenetesre, de akkor talán már nagyon áttekinthetetlenné válik. Ha van elegendő információ, lehet, hogy jobb lenne gépekre lebontva összerakni, hogy mikor milyen színben pompázott. Vagy ez naiv ábránd, hogy ennyi infó meglegyen? :)

F-13: natúr, ezüst.
PF: natúr, ezüst, terep, + a 409-es.
MF: natúr, ezüst, csapatterep, PG. terep, + a 4406 első festése.
Bisz: teflon, PG. terep.
AP: teflon, csapatterep, PG. terep, Cápeti.
U-400: natúr, ezüst, 1418, 1817 PG. terep.
U-600: natúr, ezüst, 4117 csapat terep.
UM: natúr, ezüst, teflon, PG. terep, NDK terep.
És ezek csillagos, ékes, Dongós, Boszorkányos, PG.- ben lemaratott eredeti lemez színű, stb. változatai.

Terepfestést kapott az 1.n.j. után: 409, 504, 509, 510, 1514, 1602, 1603, 1605

Találtam fotót több gépről, ami alapján azt feltételezem, hogy némelyik PF nem kapott terep festést, így a táblázatodban a zöld csík a gépek egy részére lehet igaz, és ott is valmiféle színátmenetet lehetne alkalmazni az átfestés időszakára.

Bisz -ek terepre igen, szürkére viszont nem festették át. Egy oldallal visszább
taglalják.

F-13
1981 -re kivonták az utolsó példányokat is.
Egy kiállított gépet láttam hogy terep festést kapott utólag.

MF -hez
"A 4-es szériás gépek 1976-79-ben, a 8-asok 78-79-ben, a 9-esek 79-81-ben kerültek be a PG-be javításra."

Forrás: Molnár László egykori segítségéből

Egyik kérdésedre Infomorzsa, egyenlőre ennyit találtam PF -hez:

(Fogalmam nincs honnan idézek)
"A festéséről annyit, hogy az eredeti oroszoktól jött (1965 május 4) fém színű gépet (1512-es) 1969 szeptember 15-én nitró- és szintetikus zománccal, majd Asz-82 lakkal festették le. Ezek után még a szolgálat alatt 1-2 alkalommal ua. lakkal átlakkozták."

Csináltam egy táblázatot, mert vizuálisan jobb átlátni az átlagokat.

A világosszürke szín a nagyjából natúr fémszínt jelenti, a sötétebb szürke a telibe fújt ezüstfestést, a még sötétebb szürke a teflonszürke. A zöld a terepszín, a csillag és és a háromszög meg a felségjelzés.

Még nincs kész, tele van kérdéses részekkel. Pl. a PF-eknél csak húztam valameddig a szürke színt, a vége nem jelent konkrét évet. Azokat vajon mikor vitték kb. javítani? Úgy tudom az MF-ek pl 1976-tól mentek sorban a PG-ba, ahol ezüst színűek lettek. Gondolom a PF-ek is így jártak, csak az évszám a kérdéses.
1981-től minden gép megkapta a terepfestést, kivéve az F-13-asokat, ugye?
A Biszeket nem festették addig át, amíg nem kaptak terepszínt, ugye?

Most persze az átlagról beszélek, lehet, hogy mindig volt 1-2 kivétel.

A kabinokat mennyire festették át a PG-ben? Az ülésről volt szó, de máshoz is nyúltak? Pl. átfestették a jellegzetes kékezzöld kabinbelsőt?

A 23-as topkiban válaszoltam!

Én a fegyverzet bemutatásával vagyok így.

A 21Bis -emre például alapból R-3R és R-60 rakétékat terveztem, de szerettem volna a legtöbb lehetőséget bemutatni. Mivel a 23MF -jeimen mindenképp ott lesznek az R-60 -asok APU-60-2 -őn, így a 21Bis megkapja az R-13M -et a félaktív kísérője mellé.

Üdv.: pmheros