Köszönöm!

Ezek a figurák gyönyörűek,tényleg,nem a szembe dicsérés a célom.

Az MB 1/35-ös vadnyugati szettek még nincsenek meg,de amint lesz rá kicsit jobb "széljárás", tervezek párat háziasítani.

A bust-okkal még sosem próbálkoztam,inkább preferálom a teljes alakos dolgokat.

A kenus az nagyon profi.A vizet miből öntötted? (Gondolom transzparens gyanta színezve...de ez csak tipp.) Az első képen lévő korabeli fa épület is nagyon tetszik.Miből épült?

D.A

Én személy szerint örülök ennek a topiknak, a történeleméhségem 80%-át az amerikai teszi ki, aminek szerves része az indián háborúk kora. Én is az NSZK és NDK stúdiók indiánfilmjein nőttem fel, makettező munkáimban is többnyire azok eseményeit próbálom visszaadni.
Mellékelek pár fotót, mik készültek az utóbbi években.

Méretben kisebb,de a tavaly nyáron elkészült kis dioráma is egyik kedvencem.

Ez az MB 1/24-es Buffalo Hunter-je,ami nem simán dobozból lett építve,hanem ezen már voltak bőséggel változtatások,hogy olyan legyen mint amit szerettem volna belőle csinálni.

Az eredetinek látszó képet is megtaláltam az interneten,ami alapján valószínűsíthető hogy ez szolgálhatott a figura alapjául.nem állítom,csak akkora a hasonlóság hogy felveti a kérdést.

Amúgy egy aránylag jó alap ez a makett,élveztem csinálni,csak sokat kellett foglalkozni az extra dolgokkal ,amikkel szerettem volna kicsi. feltuningolni a harcost.

Pl. a pajzs kompletten,a mellvért és nyaklánc,a kés és tartója,plusz tollak a lándzsára.
Ezeket főleg Green Stuff-ból csináltam meg,valamint egyéb olyan "hulló" dolgokból,amik megfelelhettek a célnak.

A dioráma alap főleg XPS lábazati szigetelő lemezekből épült,a "sziklák" fakérgekből.
Mackó pajtás egy tavalyi régiségvásáros találat,ami 1/24-ben pont "erre lett teremtve".
Őt is át kellett nyilván festeni,de igyekeztem képanyagok alapján minél korrektebbre megcsinálni.
A "növényzet" pedig olyasmi kellék,amiket kisállat kereskedésekben is lehet kapni,pl.akváriumi kiegészítőként.

Sok olyan növényem is van,ami pl. a mezőről származik,majd glicerines-vize oldatos áztatással lettek tartósítva.

Nem rossz megoldás,bár nem minden növényt lehet így sem szépen "életben tartani".

Per pillanat egy 90 mm-es Pegaso Lakota indián lovas főnököt építek,festek ami kb. félkész lehet.
Mellette elővettem és szimultánban dolgozom egy 1/24 Pawnee figurán is.

Tehát csinálni való van,ezek kicsit most kikapcsolnak a harcjárművekből. :-)

Ma délelőtt csináltam pár új képet az én Vergődő Madaramről,mivel a korábbi képeken amik a gépen voltak tárolva,nem volt a talapzat teljesen kész,így a mai állás szerinti új képek a valósak.

Nem emlékszem pontosan milyen típusú festékeket használtam,de volt közte szerintem mindenféle amit kiadtak,talán még olyan is amit nem...mindenesetre ez sikerült belőle.

Tehát Pilipili 1/16 gyanta figura,egyedi talapzattal.
(Máig az egyik legkedvesebb történelmi jellegű elkészített figurám.)

Szia! Üdv a fedélzeten!

Örömmel látom hogy nem vagyok egyedül.:-)

Igen,talán a kor is befolyásolja ezt a majdnem elfelejtett témát,mivel a mi gyerekkorunkban még úgymond ezek voltak a csúcs dolgok.
Később jöttek a mindenféle más és más szuperhős témák,amik a nálunk későbbi generációknak szóltak/szólnak inkább,így ők emiatt már ritkábban találkozhattak jugoszláv és NDK-s indiánokkal.:-)

Karl May regényeket is ritkábban olvasnak ma már az emberek,de a mi zsenge kölyökkorunkban még ez volt az egyik igencsak fontos forrás a témában,valamint a könyvtárak polcairól kölcsönözhető nagy indiános könyvek,amik szépen voltak illusztrálva,és izgalmasak voltak olvasmányként is.De...akkor még olvastunk és elképzeltünk.

Sajnos ma már én sem olvasok,kihasználom a net adta,főleg vizuális élményeket,és mivel a kezem állandóan alkotási kényszerben szenved,próbálom kihasználni az erre fordítható időket és egyéb lehetőségeket.

Sok éve festek figurákat,de ha hiszed ha nem,nekem is testszínek jelentenek legnagyobb gondot még mindig.
Tudom hogy vannak gyárilag "korrekt" tesztszínek,de ezek inkább csak alapnak jók,még akkor is ha állítják hogy ez a tuti...érdemes kevergetni,meg minden egyéb effektet használni.

A net adta lehetőségek rengeteg forrásanyagot biztosítanak,főleg az ilyenek mint a Youtube tutoriálok.
Én magam rengeteg ilyet néztem már meg,töltögettem le,és úgy vagyok vele hogy egynek jó,de még mindig keresem az "igazit".

Az állatok,főleg lovak festésével is ugyanez a helyzet,de amúgy tanulható,és ha nem az a cél hogy "múzeumi,kiállítási,élethű" dolgot akar az ember csinálni,akkor nem kell beparázni,simán megoldható.

Én sosem vagyok elégedett a magam munkáival,de ezzel a fickóval aki naponta visszabámul rám a tükörből,nekem kell együtt élni,majd csak lesz vele valahogy.

Ha tehát szeretnél egy pár videó formájú figurás,testfestős anyagot megnézni,ott van sok.

Pl.ez vagy sok más is.:-)

www.youtube.com/watch
www.youtube.com/watch

Jobbára angol nyelvűek,de gondolom ez megoldható neked is.:-)

Gojko Mitic és a makettezés.

A jugoszláv indián értelemszerűen nekem is megvolt. Fonyódon Péter barátommal ugráltunk a stégről "Osceola fejest", más néven bicskát (amikor a kezed a tested mellett van, nem elöl). Tekintve, hogy én egy időben úsztam, nem okozott gondot a nagyjából méteres vízbe így ugrani viszonylag messzire, Péter barátom viszont sikeresen ugrott függőlegesen. Szerencsére nem törte ki a nyakát, csak kicsit iszapos lett a haja.
Akarattyán meg egy másik sráccal, akivel a strandon haverkodtunk össze, a parton két egymásra fordított stéget neveztünk ki gőzhajónak, mert a lábak ahogy felfelé álltak, olyan volt, mint a Mississippin a gőzösök kéménye.
Siófokon volt szerencsém a Nemzeti Színház/Nemzeti Múzeum üdülőjéhez, ami a hajógyáron át volt megközelíthető. Ott az indiánokat kiegészítette Robin Hood is, mivel a hasonszőrű cimborámmal amikor nem zsebpecával ritkítottuk a sneciket, munkaidő után rohangásztunk az épülő hajókon. És a melósok ott felejtették a hegesztőpálcát, dobozszámra... Azt jól megsomva, pont olyan hangja volt, mint filmekben a nyilaknak. Szerintem két héten át nem értette a raktáros, hogy mi a francnak kell többször annyi pálca. Meg évek múlva a kotrós, hogy miért hajigálták a melósok a tök jó pálcát kilószám a kikötő vizébe. :]

Akkor a makettezésre! Sajnos, Gojko MItic a feleségem nagy kedvence is volt, aztán amikor 2006-ban voltunk Németországban, kiszúrt egy plakátot Kiel mellett, hogy van valami ilyen színház, "Zum letzte mal mit Gojko Mitic".
-Menjünkelmenjünkelmenjünkel!
-Ne szórakozz már, a steini kempingben vagyunk (gyk. Laboe mellett van, bizony!), legalább 80 km ide, plusz ojróért kéne megvenni a jegyet a 70+ éves indiánra és jöhetünk haza éjjel, kapu zárva, kocsi kint marad, mi meg settenkedhetünk be a partról.

Lemondott róla, de évekig hallgattam, hogy "Bezzeg Zum letzte mal mit, és mégsem!". Egy gyenge pillanatomban vettem valami lovas indiánfigurát az egyik börzén sok éve (fröccsöntött), hogy majd azt én kifestem neki a zum letzte mal mit Gojko Mitic helyett. Nos, többek között figurában sem vagyok jó. Most át kellett rendeznem a makettjeim, mert sosem készülnek el, de kellett a hely a 3D nyomingernek, meg a filamenteknek, megtaláltam.
Szerencsére ő már elfelejtette (mondjuk én is) és áttértünk a "NoBody" nyomtatott figurákra, de esetleg nem tud valaki egy kezdő figurás oktató videót, amivel elfogadhatóan meg lehetne csinálni egy félmeztelen harcost és egy lovat? Azt hiszem, ez a kettő a legnehezebb feladat. Belenyúltam, na! :)

Egy korábbi 120 mm Pilipili figura volt az első "komolyabb" próbálkozásom.Aki látta a Farkasokkal táncoló című (szerintem fantasztikusan jó,1990-es) filmet,annak ismerő lehet a sziú Vergődő Madár alakja is.A fimben látható alak csak nevében "hajaz" a Pilipili figurájára,láthatóan nem az volt az alap a termékükhöz.Mindegy is...lehetett ilyen is-olyan is,nem voltam ott,nem láttam,nekem jó így is. :-) Ez az alkotás,a figura amúgy egy műgyantából öntött,gyönyörűen részletezett,látványos és nem agyon bonyolított dolog.Voltak vele kihívások menet közben,de ez nem a figura baja volt,nekem nem volt még talán elég tapasztalatom ezzel az anyaggal.Elkezdtem valamikor,aztán félretettem egy hosszabb időre,majd amikor vettem a bátorságot,folytattam és befejeztem.Nem mondom hogy ez egy műremek,de amiért megvettem,vagyis hogy a polcomra került és kedvem lelem benne,amiatt én elégedett vagyok vele,nekem tetszik...amúgy se viszem sehová és nem is nagyon mutogattam. :-)Szóval ez itt a Pilipili Kicking Bird nevű indián figurája.(Az enyémről csinálok pár friss képet holnap...addig ezek.)

Ja igen...és természetesen amiatt is nyitottam ezt a topikot,hogy a vadnyugat jellegzetes szereplőinek makettjeivel is foglalkozzunk.Én pl.az elmúlt pár évben kicsit jobban elővettem ezt a témát (is),és nagyon élvezem az témában való makettépítéseket,amihez szerencsére manapság már nagyon sok lehetőség adott mind méretekben,mind anyagokban.Ma már olyan kifinomult a technológia a figura gyártás területein is,ami által fantasztikus minőségű dolgokat is megkaphatunk...a többi már rajtunk áll.
Én,most kétféle méretben "alkotok",különböző anyagokból készült figurákat festegetek,és amint lesz értelme megosztani a még elég gyatra szinten álló dolgaimat,akkor lesznek képek is.(Max. egy-két folyamat képet tudnék,bár van már kész indián figurám is.):-)

Üdv urak,hölgyek!

Első sejtésem az hogy ez a topik nem fogja vezetni a top listákat,csupán amiatt szeretném megpróbálni ezt a felületet,hogy lássam,vagyunk-e még páran akik a múlt évezredben még izgalommal vártuk,hogy a jobbára fekete-fehér TV dobozokban,a meglévő 1-es vagy 2-es csatornákon mikor láthatjuk megint Winettou,Old Shatterhand és más hősök filmes történeteit.Én,személy szerint oda voltam a Gojko Mitic főszereplésével játszott korabeli NDK-s indiános filmekért,amiket esetenként (vagy talán mindig is) a volt Jugoszlávia területén forgattak.Nekem az volt a vadnyugat,mindegy hol készült.Szerintem az akkori kisfiúk,mint én is hetvenes években,számtalanszor játszotta el a történeteket úgy otthon,mint a játszótéren...akárhol,főleg ha volt még egy-két másik lurkó is aki beszállt,főleg ha ő játszotta el a "rossz fiút"(kombojok...ahogy akkor sokszor mondogattuk),én pedig megmaradhattam a szimpatikus indián harcosnak. :-) Nem tudom miért,de ez a szerep akkor sokkal jobban tetszett mint a nagy kalapos,pisztolyokkal lövöldöző,kocsmázó új amerikaiak. (Bár farsangokkor inkább cowboy cuccban feszítettünk...mert ahhoz sokkal könnyebb volt megfelelő felszereléseket,jelmezt találni.) Mai szemmel nyilván sokkal árnyaltabbak ezek a dolgok,de valóban,a vadnyugat megmaradt egy olyan világnak bennem,ami még most,korosodó felnőttként is le tud nyűgözni.Ki hogy van ezzel?