Szia!

Sajnálom, hogy így jártál, pedig nagyon szép, kitartó munkát végzel itt is. Tudom nehéz ilyenkor, de ha segít, akkor azt tudom csak buzdításképp mondani, hogy ha nem fejezed most be, később mindig ott fog kisérteni :D

Lehet unortodox, amit most leírok, de én pont az ilyen esetek miatt nem szoktam, nem merem a fém felületeket lakkozni. Legalábbis eddig még nem találtam olyan lakkot, ami szépen terült volna fém felületre és nem vett volna el a fényességéből. Eddig egyetlen lakk tudta ez, a model master speciális lakkja, de arra már nem lehetett lakkozni, mert egy postit is felszedte.

Hajrá!

Üdv,
Gábor

(Ez egy speciális szerszámmal kézzel állítható acél lap volt a kormány lapok kilépőékére szegecselve, mondhatjuk penge éles volt)
Minden kilépőél eloxált durál alumínium viszonylag nagy magnézium tartalommal. Ezért aztán szét is rohadt idővel. A vízszintes vezérsíkon a húrhoz képest felfelé állt, hogy az esetleges rendszer kotyogásból származó rezgéseket kiküszöbölje. A csűrőnél és az oldalkormánynál javításkor az eredeti állapotában hagyták, hogy visszaépítés után ne változzon a gép stabilitása. Cserénél persze a semleges helyzetbe lett beépítve. A színeket illetve: az új csűrőn zöld volt a kilépőél, festés után, ahogy már említve lett, AS szabvány szerint.
Volt olyan, aki lefejelte a stabilizátor kilépőélt, szerencséjére nem teljesen vízszintes helyzetben volt. Megúszta egy jelentős dudorral, a kilépőélt meg kikalapáltuk.

Naugye, mondtam én, hogy direkt figyelemfelhívás nélkül észre se venni semmit. :) Azt az orrgyűrűt szépen mentetted. Igazi jellempróbáló baleset lehetett. Szerencsére nem tesztelted az avionikai képességeket egy röptetéssel... :D

Szia,
Gratulálok, nagyon szép lett a maketted! A szokásos aprólékos, precíz munka.

Stáblistás jelenetek (és bakiparádé):

Eleinte nem gondoltam rá, hogy az összes felhasznált maszkot megtartsam, csak amikor már láttam, hogy gyűlik szépen, akkor kezdtem egy helyre rakosgatni. Szóval nincs a képen az összes, de ami rajta van az 317 darab. A fémszínű gépek festése egyszerű.

Másik topikban már siránkoztam, hogy volt egy csomós lakkom, ami megviccelt, mert csak későn vettem észre a hibáját. A gép felületét körbe is pakoltam “szépen” lakk csomókkal. Ami persze következett, az egy újabb csiszolás. Azok után hogy a gépet csiszoltam, az alapozást csiszoltam, a festés csiszoltam, a festés után megjelenő hibákat tömítettem majd csiszoltam, úgy éreztem hogy már a lakkozás se maradjon ki ebből a sorból.

A csiszolt lakkozás eltüntetésére hirtelen felindulásból egyrészt túl hamar lakkoztam újra, másrészt kissé vastagabban is sikerült felvinni a másfajta kezelést igényló lakkot . Előre volt tehát vetítve egy újabb hiba, esetemben most épp márványos lett a lakkozás.

Mi jött a lakk száradása után?, hát ismét csiszolás.

Mit csinál az egyszeri makettező ha látja, hogy a ragasztás meghúzza oldalra az orrkúpot? Hát kicsit ráfeszít, igazít rajta! Nálam nem az orrkúp mozdult, hanem az beömlő gyűrűje. Amikor a célegyenesbe éreztem magam, az ilyenek már tényleg nem hiányoztak. Illetlenségnek tartanám, ha valaki megkérdezné, jött-e még ezután csiszolás. Pedig jött.

Ha ezek után valaki azt írná, hogy miért nem igazítom meg a magasságmérő ferdén lógó antennáját, akkor, neki azt válaszolnám, hogy valamiért elfogyott kicsit a motivációm a project végére.

Akkor végül is megerősítetted, amit írtam, és a levont konklúziókban is teljesen egyetértünk: vagy volt piros csík, vagy nem volt, de ez biztos. :))
És mindez igaz a flattersúlyra is, az sem mindig volt piros. Teszek fel én is pár képet, ezeken van mindenféle színkombináció.

upsssz az mf-ek lemaradtak

Kiibic

Valóban voltak olyan MiG-21-k amelyeken (jellemzően a nagyjavított terepfestésű gépek és az NDK nagyjavított UTI-k esetében) , hogy nem kerültek felfestésre a piros csíkok.
Olyan nem volt hogy direktbe barna vagy zöld vagy sárga lett volna, olyan volt hogy a terep festés színével volt festve, oda futtatva ki a mintát. Az idő múlásával főleg a régen nagyjavított gépeken volt megfigyelhető hogy a piros csík idővel kifakult vagy teljesen el is tűnt egy egy szakaszon esetleg teljesen. Olyan estére is volt példa hogy kormányszerv csere után csak a terep mintát (vagy még azt sem) festették rá, a merev trimmre a piros csíkot viszont nem. Sajnos rendszert nem találtam benne... mellékletként csatolok 2 db fényképet a Mig21MF-ek Kecskeméti üzeméről még natúr metál színben...
De hogy még idegborzolóbb legyen az egyszerű makettezők dolga a fénykép sem mindig nyújt 100% bizonyosságot egy tényről, lévén hogy az adott kor foto technológiája hagyott némi kívánnivalót maga után.
Sajnos sok korabeli kép gyenge minőségű nem eléggé kontrasztos, homályos, életlen és fekete-fehér.
Mellékelek 4 fényképet 2-2 ugyanarról a gépről készült más más fényviszonyokban így magad is láthatod hogy van mikor nem látszódik egyértelműen az adott szín, részlet. Ajánlom főleg a második 2 képet amely 100% biztonsággal állíthatom hogy semmi változás nem volt a gépen, nem lett még "valószínűleg sem újra festve és a kérdéses területen (oldalkormány kilépő éle ) egyiken határozottan látszik piros a vonal a másikon meg egyáltalán nem, vagy csak sejteni lehet... és ezek ráadásul színes képek, fedett helyen az egykori honvéd szakközépiskola hangárjában készültek.
Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy 1, vagy volt csík 2, vagy nem volt 3, vagy ésszerűen csak gyenge a fénykép minősége ahhoz hogy megállapítsuk teljes bizonyossággal az igazságot.

pmheros igen a flattersúly az viszont piros volt, a kilépő élek festését megértem. A kisütőket azért írtam mert az összképen nagyon sokat dob, és a gépeken mindig fent voltak csak a hangárban szerelték le őket akkor viszont piros korongokat csaptak be a helyükre mintegy figyelem felkeltés és biztonság miatt. Saját tapasztalatból tudom hogy a kisütők az elsők amiket ledob magáról a makett akár egy egyszerűbb vitrin takarítás alatt.
Sajnos az te építésed sem győzött meg hogy a modelsvit 74-ét szeretném a polcom tudni... ennyi pénzért. A kezdeti nagy lelkesedésem a modelsvit kittekért egyre jobban lelohad, pedig a Mirage soruk is igen ígéretesnek tűnt a dobozban... de más Forumokon is olvasgatva mindenki hasonló bosszantó dolgokról, hibákról írt építés közben...
Mégegyszer hatalmas gratula a küzdelmes munkáért.

Szia,
én is követtem az építésed, szerintem is jó lett az eredmény, tetszik. Talán egy kicsit még túl steril, egy pici kis kosz/kopás még dobna rajta.
magyaralba szaktárssal egyetértek abban, hogy a statikus kisütők nagyon hiányoznak róla. Ha házilag nem szeretnél ilyeneket gyártani, a Master Model AM-72-068 cikkszámú készlete tartalmaz 14db-ot...
A piros kilépőélekkel kapcsolatban viszont kicsit árnyalnám magyaralba kolléga megállapítását: a festésekkel kapcsolatban általában nem jelenthető ki, hogy ez vagy az a részlet ilyen vagy olyan színű volt. A sok fellelhető fotó bizonyítja, hogy szinte nem volt két egyforma 21-es. A kilépőélek is voltak piros, szürke, natúr, sárgásbarna, stb. színben is. Szerintem azt kell figyelembe venni, hogy egy adott gép, adott korszakát szín-hűen ábrázolja-e a makett (már ha ez cél volt egyáltalán).
A 913-ról mellékelt képen pl. szerintem nincs piros kilépőél, tehát akár maradhat így is. :-)

Üdv!

Most is mint mindig, nagyon szívesen fogadom az észrevételeket!

A kisütőkkel én sosem terveztem. (A Revell F-16 -osom esetében még a gyáriakat is levágtam.) Persze a közelről lőtt fotók nagyon kívánnák a jelenlétét, de az üveg mögött a vitrinemben nem nagyon érvényesülne.

Újonnan rendszerbeállított F-13 -ast képzeltem el, ezért nem alkalmaztam semmilyen látványosabb "koszolást" a gépen. A piros éleket is tudatosan nem festettem fel, mert a MiG-21 topikban azt olvastam, hogy azok csak az első nagyobb javításnál kerültek fel a gépekre. A 913 -ast ábrázoló egyetlen rendelkezésemre álló fotón az oldalkormány kitérítve szerepel, és az mutatja hogy a kép készültekor még nem volt festve az éle. Valójában ez volt az egyik szempont, ami alapján a 913 -as számú gépet kiválasztottam.
Van más olyan fotóm is, ahol azonosíthatóan nincsen az oldalkormány hátsó éle festve. Ezt azoknál a jobb minőségű fotóknál merem gondolni, amin a csilag piros színe határozottan sötét, így akkor a sötét élfestésnek is kontrasztosan el kellene különülnie a világos fém felületektől. (Koncepcionálisan ezt külön választottam a nagyjavított egyen-ezüstre festett, és a kilépőéleken színezett megjelenésű majdan elkészülő PF Huszonegyesem másik állapotot bemutatni kívánó megjelenésétől)
A dolog azonban tényleg gyanús, és egy biztosan elmaradt nálam: a stabilizátor súlyának eleje színezett az eredetit ábrázoló fotón :(

Üdv.: pmheros

Én nem értek a Mig 21-hez... sem, de nekem tetszik az építésed és a végeredmény. Tisztességes, becsületes kétkezi munka ez is, külön jó úgy olvasni a bejegyzéseid, hogy a mellékelt képeken történő átalakítás vagy folyó munka bemutatása is példaértékű.
Gratulálok.

Három másik kép a statikus kisütőkről...

-érdekesség, hogy az első képen az UTI-n a két látható kisütő színe nem egyezik...
- egy közeli kép a kisütőről a harmadik képen...

én húzott szálból készítem és a kis szélesedő véget egy jött pillanatragasztóval szoktam megjeleníteni... az aztán csiszolható ha megszilárdul.

Üdv magyaralba

Szia!

Ne szabadkozz, így a fényképeken keresztül nagyon szép kis makett lett, főleg annak sok öntési problémának a fényében. Szépek lettek a külömböző panelek megjelenítése.

Ha megengeded 2 dologra felhívnám a figyelmedet ami lemaradt, elmaradt, de úgy gondolom nem ördögtől való az utólagos pótlásuk. Főleg hogy követve az építésed láttam mennyi apró kis részletre figyeltél hogy minél tökéletesebb legyen a maketted. Remélem nem veszed tolakodásnak.

1- a MiG-21 gépeknek a magyar légierőben az oldalkormánynak, a stabilizátornak és a szárnyaknak (fékszárnyak és csűrők is) a kilépő éle pirosra volt festve. Egészen pontosan a merev trimm ( ez egy speciális szerszámmal kézzel állítható acél lap volt a kormány lapok kilépőékére szegecselve, mondhatjuk penge éles volt) AZ hogy miért pont piros volt, talán a biztonsági okokkal magyarázható... nagyjából pont szemmagasságban volt egy átlag magasságú embernek és baromira fájt ha le vette valaki homlokkal, de lendülettől függően akár komolyabb serülést is okozhatott. Szóval ezek a piros szegélyek igencsak markánsan láthatóak a natúr fémszínű, ezüst festésű és teflon szürke gépeken.
2- a statikus kisütők pótlás is sokat dob a végeredményen. A statikus kisütők voltak fémszínűk, fémes pirosak és pirosak is... a végüg egy kicsit tölcséresen nyílt mint a rimjcájsz puska és jellemzően barna színű volt, mert az anyaga bakelit volt, és ha volt is festve hamar ledobta a festéket...

Mellékelek 3 képet hogy szemléletesebb legyen...

1-MiG-21F-13 repülés közben, szépen látható az oldalkormányon a festett merev trimm csík
2- MiG-21F-13 szárny kilépő él a merev trimm lappal
3- MiG-21F-13 a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola (ma tán Nemzetvédelmi Egyetem) "sárga hangárjában" oktatási célokra megbontva, elég jól látható a stabilizátorokon a piros festés.

Mégegyszer gratula a nagyon szép munkáért!

Nekem az orosz F a vastag ragasztó miatti elcsúszásokat (kabin, futóakna) nem számítva nem volt problémás, illetve az apró faragásokat, csiszolásokat nem vettem annak... (Csak az Amigo hajtóművel volt gond, hogy nem fért be a törzsbe, így a külsejét teljesen elvékonyítottam, úgyis csak a bele látszik. De azóta se fejeztem be...) Tényleg kár lett volna félbehagyni, szerintem a minőségi hibákat leszámítva nagyon jó készlet, megérdemli a törődést, amit meg is kapott. Utólag is köszönet a részletes leírásért!
z

Üdv!

Teljesen őszintén: ha nem Groupbuild -ba kezdtem volna építeni, betettem volna a többi félbehagyott lendületet és érdeklődést vesztett makett közé.
Ilyenkor jól jön a megerősítés, hogy érdemes volt végigvinni.
Köszönöm!

Üdv.: pmheros

Szia,

Gondolom a felsoroltak miatt tettél fel alacsonyabb felbontású képeket. Ne bánkódj, nagyon szép lett a makett, a festési/lakkozási hibák legfeljebb nagyítóval látszanának. Nekem nagyon tetszik, irigylem a kitartásod, kemény munka volt, de becsülettel és szépen befejezted, gratula.
z

Szerintem ha nem sorolod fel ezeket a dolgokat, akkor nem is venni észre. Ez egy nagyon jó kis madár lett. Neeekemteccik! :)

Kezdem azzal, hogy beleszerkesztettem néhány képbe. Mivel az építés során a szélvédő maszkot a sok csiszolással több helyen felgyűrtem, alá a tömítőanyagtól a lakkon keresztül a festékig minden jutott változatos mintázatokban. A képek javítgatása csak erre szorítkozott.

A végeredménnyel nem csak a ferdén álló magasságmérő, vagy a kissé becsámpult főfutó miatt vagyok elégedetlen. Csupa olyan dologban hibáztam, ami korábban tökéletesen meg tudtam csinálni. Elrontottam az alapozást, emiatt szemcsések lettek egyes felületek. Túl vastag lett a fémfestés. Elkövettem a lakkozás összes lehetséges hibáját.

Na majd legközelebb!

Csináld csak!

A futóaknába szánt csövezést leválasztottam az öntőkeretről, megszabadítva a számozásától (azonosíthatóságától), így festettem le. Persze amikor az aknába be kellett ragasztani, akkor jó lett volna tudni, hogy az éppen kézben tartott elem a bal oldali, vagy a jobb oldali aknába kell hogy menjen, annak is az elejébe vagy végébe, egyáltalán melyik az alja és a teteje, és de jó hogy a rajzon is alulról fordítva látom a repülő ide vonatkozó részét. Kipróbáltam az össze lehetséges variációt négyszer, így meglett a megoldás.

A kerákakna fededelek beszívódását egyik végükön én tömítettem, de a másik vége van inkább szem előtt. A felszerelt póttartálytól várom azt, hogy eltakarja, vagy elvigye a szem fókuszát ezekről a beszívódásokról.

Panelezőfolyadék befolyatással az ágyú vonulat apróbb-nagyobb nyílásainál éltem csak.

Levegő hőmérséklet érzékelőt nem találtam az öntőkereten, így az Eduard készletekben található elemhez méretezve készítettem el a sajátomat. Sok egyéb apróság közt ezt is az utolsó lépésben ragasztottam fel.

Amivel nem voltam még megelégedve az a pilótafülke feletti antenna. Nem volt éle, vastag volt, az oldalai laposak. Az Edu MiG-21 PF készletében kettő ilyen elem van, így nem voltam rest azok egyikére cserélni le a fapados gyárit.

A gyári pitot-csőre is elmondható, hogy az öntőfélformák nincsenek egymásra tökéletesen illesztve, így a felek el vannak egymáshoz képest csúszva. Sorjázásnál a penge hol jobban, hol kevésbé vág bele a hosszúkás különbségbe, így a nagyon csúnya lesz az eredmény. Pedig kifejezetten jó állású a gyári pitot elem., és igen macerás a Master 72-045 csövét úgy belefúrni a műanyagba, hogy minden irányból tökéletesen álljon majd.

Nem kell sokat keresgélni a pontatlan fröccsöntés újabb példájához, a fegyvertartó pilon mélyedései, és sín bütykei ne találnak egymásra, így a két elem közötti tér túlzóan nagy marad. Teljes levágással persze ezt is lehet orvosolni, csak akkor mi segít a pozíciónálásukban?
A sín szilluetje sem lett teljesen eltalálva. A homlok élnek merőlegesnek kellene lenni a menetirányra, illetve egy rövidebb letörésnek is kellene lennie a felső vonalvezetés elülső részén. Utólag vettem csak észre.

A póttartály esetén már csak szimplán elméretezték az illesztő csapok, és lyukak azonos távolságát.

Én rakétáknál sokszor csalok alkoholos filccel. Feketével, ezüsttel, színessel.

A rakéták festésekor eszméltem rá, hogy rossz a törzsük keresztmetszete. 180°-onként egy hosszanti sík van a paláston. Mivel az egész makettre jellemző hogy az öntőfélformák nincsenek egymásra tökéletesen illesztve, így lehet hogy az öntési lépcsőt eltüntetve, én alakítottam ki ezeket a lapos felületeket. De ha abból indulok ki hogy az orr részen ahol még az öntőcsonk maradéka is látszik, szintén lapított, úgy valószínűleg nem én forgácsoltam ilyenre. Ezt az egész rakéta kérdéskört úgy zártam le, hogy az Eduard MiG-21 PF dobozából emeltem át az R-3sz rakétákat ehhez a projekthez.

Amit más készletekből ismerhetünk, hogy a rakéta felületére matrica formájában kapunk feliratokat, sávokat, az itt elszalasztott lehetőség: nincs.

A rakétáim orrára mindig is nehezen festettem szabályos kör formájú pontokat. Ezt kiküszöbölendő már kész fényes fekete matricából vágtam ki 1,5mm -es bőrlyukasztóval az “érzékelők ablakát" az Eduard R-3sz -eihez. A gömbölyű rakétatest végre persze nem fekszik fel magától, de ha elegendő matrica ragasztóval, és Tamiya Extra Strong Softener -rel estem neki, akkor azért csak jó lett. (A Modelsvit rakétájának törzsátmérőjéhez kisebb 1,2mm lyukasztó lett volna arányos.)

Ami nem látszik: a lyukakat ahova a főfutószár tüskéi mentek volna, feltöltöttem. Hogy ez a feltöltés, vagy valami más korábbi pontatlan ügyködésem okozta hogy egyik oldal magasabbra került, az már mindegy. A jobb oldali kerék aljából csiszoltam el, így lett jó a szintezés.

Az orrkúp legszélesebb felét vagy túlsorjáztam, vagy itt is valami más csúnyaság volt a háttérben, de körben nagyon csillogott a szívócsatorna közepének eleje. Matt feketével kifestettem ezt a részt, és csak ez után ragasztottam be az orrkúpot.

A futószárra a maratást utólag tettem fel, a kényelmesebb festés miatt. Jól áll neki.

Üdv!

Az azon a kereten lévő összes többi alkatrész két fele is ugyanennyire el van csúszva egymáshoz képest. De ez a fotó igazán közeli, jobban látszik.

Hát igen, ha az aszfalt irányából nyitott lenne (amivel szemben támasztania kellene), akkor érteném én is az orrfutószár bekötési pontjának elképzelését.

Üdv.: pmheros

Húú, annál az orrfutónál jól elcsúszott a forma két fele...
Az utólagos "bepattintós" rögzítés meg totál hülyeség. Emlékszem én is megszabadultam a szemölcsöktől, mert máshogy nem lehet megoldani a dolgot. Nem is értem, hogy' gondolták!

Az orrfutó száron lévő kis tüskék kellene hogy beakadjanak, az orrfutó akna oldalain lévő furatokba. Az összeállítási rajz szerint utólag kell bekerüljön az orrfutó. Ha csak a bekötési pontok zárt kialakítását veszem figyelembe, akkor viszont az akna oldalfalainak összeragasztása előtt akasztható csak be. Ha figyelembe veszem hogy mennyire el van csúszva a forma bal oldala a jobb mellett, akkor mindegy mikor történik a beépítés, mert ezeket a tüskéket egyébként is le kell vágni hogy függőlegesen legyen beragasztható az orrfutószár.

Az orrfutószárra ha már az egyik villa rá lett volna öntve, akkor az segítség lett volna, mert nem kellett volna 3 irányból is helyesen beállítani egy geometriailag bonyolult formát. A feladatot nem könnyítette meg, hogy a villán lévő furatok most sem illettek a futószár kapcsolótüskéire.

A főfutók szárával is hasonló volt a helyzet. A lyuk ahová állítani kellet volna a futószár tövét, valahogy az akna vonala alatt helyezkedett el kis mértékben. Ezt még esetleg betudom annak, hogy az alsó és felső szárnyfelet az építés korábbi szakaszában nem tudtam egymásra tökéletesen ileszteni.

Szia!

Itt egy kis segítség a pontosabb arányokhoz, vagyis inkább a visszaigazoláshoz, hogy kb jók lettek az arányok. A képek a rendszerből kivonás után készültek sok sok évvel, de szerintem remekül látszódik a két csillag közötti külömbség a fehér gyűrű mérete.

Üdv Polo

Az általam megépíteni kívánt 913 oldalszámú gépen arra lettem figyelmes, hogy a vörös csillagra mázolt fehér kör átmérője a számomra ismerttől, vagy szokványosnak gondolttól nagyobb. Megnéztem az itthon lévő matricaíveimen volna-e ilyen arányú csillag, de nem találtam.

Fogtam egy megfelelőnek remélt kör méretet, és papírmaszkba vágtam. Hogy a matricát a hordozópapírról ne tépje fel, a maszk ragasztó alfelének tapadóképességét gyengítettem. Fehérrel végeztem egy felülfújást, majd óvatosan lehúztam a maszkot. Úgy tűnt, hogy körültekintő módszerrel nem teszem tönkre az eredeti matricát.

A próba megmutatta, hogy nagyobb körméretű sablonnal kell dolgozzak. Túlzásba semmiképp nem akartam esni a kör méretét illetően, inkább maradjon továbbra is kisebb a tökéletestől a fehér rész. A fotó annyira nem jó minőségű, hogy tudjak “pontos” arányokat számolni belőle, mert a szárak vörös részeinek a belső sarkai teljesen eltűnnek az archív képen, ami nagyon becsapja az arányérzékelésemet.

A felségjelzés zöld színéből 3 méret is rendelkezésemre állt a 72120 lapon. A HAD által Standard -nak írt pöttyök kerültek a csillagom közepére. (Kicsit nagyobb fehér körterülethez a MiG-17 hivatkozású pöttyöket raknám.)

Tetszik a MiGed!
Ami az állványt illeti, én Surfacerres üveget is szoktam beletenni. ;)

Újból csak gratulálni tudok a türelmedhez és elszántságodhoz. A Tamiya F-4-esét már vagy ötször beraktam valamelyik webshopban a kosárba, de aztán a milliárdnyi stencilre gondoltam és inkább töröltem.

Az állványozáshoz: rendelni is lehet tölük, de Móváron ott szokott lenni a Vertigo Miniatures. Valakinek (talán Nagyzonak?) a képein láttam az állványukat, vettem belőle, életem egyik legjobb beruházása volt. Érdemes a nagyobb méretarányhoz valót venni, mert tágabb tartományban állíthatók a támaszok.
www.vertigominiatures.com/category/jigs-en/

A szervíz feliratok egyike-másika keskenyebb volt a panelvonaklnál. Ha csak otthonra építettem volna magamnak a vitrinbe, akkor biztos nem teszem fel ezt a száz darab feletti mennyiséget a madaramra. A nagyobb, látványosabb stencilekkel megelégedtem volna. A Gropubuild miatt azonban felkerült mind, amit megtaláltam a lapon. Ugyanis a számozás úgy tűnik sorrendben van, de jó néhány jelölés át van keveredve magasabb vagy alacsonyabb számúak közé, és tűvé válik a szénakazalban.
A matricák sajnos nincsenek felrajzolva az útmutatóra, így azoknak csak a helyét jelölik, azt hogy milyen irányultságúak, azt sajnos nem. A géptörzs oldalán nincs is gond, mert logikusan többnyire vízszintesen lehetnek, de a szárny alján vagy tetején már kérdéses lehet merről közelítve kell olvashatónak lennie.

Túl sokáig nem szabad fotókat nézegetnem, mert tuti látok eltéréseket. Alig lett kész a törzsféklapi kiemelkedő vonulatom, mikor rájöttem hogy az úgy nem igazán jó. Domború mint mellette az ágyú kitüremkedése, pedig homorú oldalúnak kellene lennie, éllel a tetején.
Ismét felvettem a szemüvegem, és nekiálltam csiszolni.
A helyzet az hogy határozottan mutatósabb volt a kiindulási állapota, de az új forma sokkalta közelebb áll az igaziéhoz.

Látom nagyon meleg van...🤣
Jár a hideg sör, meg a fővetés!

A magyaralba által felfedett taréj létezése munkára ösztönzött.

A fotók alapján egy legszélesebb pontján max 0,8mm -es vonulatot kalkuláltam. Ehhez volt is sztirol lapom, amiből egy kb 11mm -es darabot véltem megfelelőnek. Reszelővel csiszolópapírral elő is állítottam a hozzávetőleges formát.

A relatíve nagy lap a megfogást szolgálta, az alakzatot csak az elkészülte után vágtam le további felhasználásra. Ez sem volt elsőre tökéletes idom, így eleve többet gyártottam belőle, hogy a legyen mikből kiválasztani a legjobbat.

Felragasztás után körbetömítettem, hogy ne különűljön el annyira a törzstől.

Maszkolás védelme mellett a tömítést hozzácsiszoltam a kapcsolódó elemekhez.

A végén újra megkapta a fémszínt.

Több apró részlet festése, és maszkolása is elmaradt. Egyszerűen kifelejtettem őket. Most pótolgattam őket.

A törzs hátsó része sötétebb alu színű lett, a leghátulját pedig Alc115 Steel színnel fújtam meg, körülmaszkolás után.

Hígított feketével elszíneződéseket fújtam a burkolatra.

Barna ecsetfilcből kevéske mintát vittem fel, majd ecsettel finoman eldörgöltem.

A sötétebbnek szánt paneleket körülmaszkoltam. Alc101 és 102 feles keverékével fújtam meg a szabadon lévő részeket.

A gép alján lévő zöld panelek helyét is körülmaszkoltam.

Nem tudom, (hogy a bőröm savassága miatt-e,) de nekem mintha később is jött volna le a filc színéből tapizásra. Fedő lakkot fújtam rá védelemnek.

Többszöri nekifutásra (vagy több rétegben) nem használtam még a filcet, mert rájöttem én egyébként sem tudom elég finomra (kis területre szépen) maszatolni, mint ahogy azt én megálmodtam.

Üdv.: pmheros

köszi, tömítésnél ezek szerint én félúton "telítettségben" vagyok, mert én az 500-as surfacerrel próbálkoztam. Csak még nem sikerült belőnöm, hogy mikor kezdjek neki a felesleg visszatörlésének MLT-vel, hogy még szépen lejöjjön onnan, ahol nem kell, de már ne szedje ki onnan, ahol maradnia kellene.

A Pigmánál mennyi idő kell kb. ahhoz (tudom, hőmérséklet, páratartalom bejátszik), hogy a már felvitt színre rá lehessen menni az újjal úgy, hogy annak a maszatolása ne szedje fel az alatta lévőt is?

Üdv!

Mr.Surfacer 1000 szeretem jobban használni tömítésre, mert erősebb a tapadása, jobban egyben marad ha utólag karcolni akarok bele. Viszont bővebben adagolt hígítós festés meghúzhatja a már kialakított formáját.

Mr.Dissolved Putty pont az ellenkezője a másiknak. Többnyire ezt látod fehérleni a képeimen.

A Pigma Sakurával még én is csak most ismerkedem. Frissen felvíve biztos nem kell hígító a törölgetéshez.

Üdv.: pmheros

Üdv!

Nem karcoknak tűntek, nem volt élük, nem volt igazán mélységük. Mintha a formában áramló anyagok találkozásánál, kihülésének szélein alakultak volna ki valamiféle vonal menti zsugorodások. Ez igazán csak surlófényben látszott, és még az alapozózva sem tűnt fel.
(Máshol furcsa érdességi egyenetlenségek is van a műanyag felületén, amik különböző irányokba verik vissza kevésbé vagy jobban a fényt. Később felrakott képeim egyikén másikán majd ez is látszódik sajna.)

Üdv.: pmheros

tényleg nagyon szépen eltüntetted a felületi problémákat. Gratulálok a lelkierődhöz, hogy újra meg újra volt energiád visszamenni a már késznek hitt részekre.

- a finom hibák, illesztések tömítésére milyen tömítőt használsz?
- jól emlékszem, hogy te raktál fel képeket Pigma Sakurával "kezelt" kiömlőről? Már nem emlékszem, csak simán visszatörölgeted a színeket az átmenet eléréshez, vagy valamilyen higító is bejátszik?

Szép javítás, dícséretes ötös. Ha úgy hagytad volna, feszt bántaná a szemed. Úgy látszik valami "egyedi" példányt fogtál ki, mert most megnéztem és az enyémen nincsenek ilyen apró karcok, nem is emlékszem ilyenre az építésből. Jól halad a dolog, csak így tovább!

Nem tudtam beletörődni a szárny vékonyka hibáiba, így végül azok kijavításába is beleálltam. Nem mondom tökéletesnek a végeredményt, de attól jobb lett mint előtte.

Megkapta az alap alumínium színt a madár.
A fényes csillogó felület azonnal kiemelte a legkisebb felületi hibákat. Sokat töprengtem merjem-e tömíteni, mert a visszacsiszolás széle sokszor szakadt hatást mutat, ami egy újrafestésen át is nagyon tud látszódni.

Vettem egy nagy levegőt és megléptem a tömítést és a csiszolást. Nem tudom hogy az 1500 -ös Gunze alapozó, vagy az Ammo festéke miatt, de egész szép lett az eredmény.

Mire a festett orr rész hibáit kijavítottam, megakadt a szemem a szárnyon lévő megbújó vonalak sokaságán. Érdekes hibák, egészen sekélyek, nem karcolásoknak tűnnek. Előzőekben a pontszerű hibák tömítése, és csiszolása annyira macerás volt, hogy ezen hosszabb vonalak javításához már nem volt lelki erőm.

Korábbi képeimen is folyamatosan látható volt, hogy tömítgettem itt-ott, de most szükségét éreztem erről összefoglalót készíteni.

A legtöbb tömítőanyagot nálam a függőleges vezérsík alatti rés vette be.

A szárnytövek rései, illetve az abba töltött anyagmennyiség talán nem mérvadó, mert sok megmunkálás után alakultak ki ezek az egyedi méretű rések, amit a képem mutat. Annyit azért elárulhatok, hogy négy tömítésből és csiszolásból álló műveletpárból sikerült hozni egy elfogadható szintet.

A gerincnek nem kellett sok tömítés, de jót tett neki.

Ahol alig látszódott a tömítés iránti igény, az a szárny belépőélén lévő apró rések. Az ott végzett kevéske feltöltés is meghálálta magát. Az alapozás után jobban mutatta magát, ezért oda is vissza kellett menni egy második körös tömítéssel.

A felületen elszórva is találtam kisebb-nagyobb javítandó részt, amik szintén feltöltésre kerültek.

Összességében úgy érzem, hogy minden kapcsolódási pont igényelt kevesebb-több tömítést.

Szerintem ennek csak akkor lenne értelme, ha kitérítve akarod bemutatni. Alaphelyzetben elég egy egyenletes rés, vagy (ahogy borisz kolléga is írta) befolyatás.

1/72-ben erre szerintem egy egy befolyatás sötétszürkével bőven elég, nem?

Vagy injekciós tűvel.